MAGYAR KÖZLEKEDÉS. Új folyam, XIII. évfolyam, 9. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Ára: 420 Ft május 11.

Átírás

1 Nemzetközi Szállítmányozási Kft Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: Telefax: MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: MÁV Kombiterminál Kft Budapest, Deák Ferenc u. 23. Telefon: ; Fax: Internet: Új folyam, XIII. évfolyam, 9. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Ára: 420 Ft május 11. KRÓNIKA Malév igazgatóváltás A magyar nemzeti légitársaság kereskedelmi és marketingigazgatói pozícióját április elseje óta Zboray András tölti be, akinek elsõ munkahelye a Malév volt, s az ott eltöltött tizenkét év alatt különbözõ menedzseri posztokon dolgozott ben vezérigazgatói tanácsadóként részt vett a magasabb szintû döntéshozatalokban és 2005 között egy szoftverekkel foglalkozó cég ügyvezetõ igazgatója volt. Az elõzõ kereskedelmi és marketingigazgatót, Tuboly Józsefet épp egy évvel ezelõtt nevezték ki. MSzSz-közgyûlés A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége idei közgyûlése május 25-én lesz a Közlekedési Múzeumban. A tagvállalatok képviselõi megvitatják és elfogadják az MSzSz múlt évi munkájáról, pénzügyi beszámolójáról és idei terveit tartalmazó beszámolót. Magyar légtérmódosítás A GKM, a Polgári Légiközlekedési Hatóság, és a HungaroControl bejelentette, hogy május 12-étõl módosítják a magyar légtérszerkezetet. A módosítások különösen a Budapest TMA-t és a Budaörs, Farkashegy, Hármashatárhegy és Dunakeszi repülõterek körzetében kijelölt vitorlázó légtereket érintik. Elhunyt Nádor Ferenc A magyar katonai és polgári repülés kiemelkedõ személyisége, Nádor Ferenc életének 82. évében elhunyt. Nádor Ferenc, a légierõ egykori parancsnoka volt a Malév vezérigazgató-helyettese, illetve a nemzeti légitársaság szófiai és prágai képviseletvezetõje is. Nyugdíjba vonulása elõtt a SITA nemzetközi szervezet magyarországi igazgatójaként dolgozott. Politikai és szakmai érvek az EU szakbizottságban Luxemburgban ülésezett a közlekedési tanács Luxemburgban ülésezett az Európai Bizottság Közlekedési, Távközlési és Energetikai Tanácsa. A magyar delegációt Dienes-Oehm Egon nagykövet vezette, tagja volt Horváth Zsolt Csaba, a GKM közlekedési helyettes államtitkára, Zsolnay Tamás, a GKM EU és Nemzetközi Koordinációs Fõosztályának vezetõje, valamint Erdélyi Zsuzsa és Baján László az EU állandó képviselet közlekedési szakattaséi. A tanácskozás fõ témája a tehergépjármûvek infrastruktúra használatának díjazása, a Marco Polo II. program, valamint a légiközlekedési külkapcsolatok volt. A tanácsülés talán legnagyobb érdeklõdéssel kísért napirendje a nehéz tehergépjármûvek infrastruktúra használatáért kivetett díjak szabályozásáról szóló volt. Érthetõ, hiszen két és fél esztendeje tett javaslatot a Bizottság ebben a témában, amit három sikertelen tanácsülés követett legutóbb tavaly októberben. Most végre politikai megegyezés született az irányelv tervezetérõl, amit a szöveg kiegyensúlyozottsága tett lehetõvé. Egyetlen módosításra került sor, ez a gyakori használóknak adott maximális kedvezmény 12-rõl 13 százalékra történõ emelése. Nem sikerült a vasúti árufuvarozás minõségi követelményeinek nem teljesítése esetén fizetendõ kártérítésekrõl szóló rendelet szövegében és tartalmában döntést hozni. Abban valamennyi résztvevõ delegáció egyetértett, hogy a szöveg túl bürokratikus és túlzott terheket jelentene a vasúttársaságoknak. A nemzetközi vasúti személyszállításban résztvevõ utasok jogairól és kötelességeirõl elõre feltett kérdések alapján tartottak politikai vitát a tagállamok delegációi. A magyar küldöttség véleménye szerint a COTIF CIV szabályozás jelenleg Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter új közlekedéspolitikáról beszélt nyilatkozataiban. Kiemelt feladatként említette a vasút strukturális változtatását, a vasúti hivatal létrehozását és a vasúti áruszállítás mielõbbi liberalizálását. Az Európai Unió elvárásainak megfelelõ és versenyképes vasút megteremtése, a Budapesti Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár elégséges, azt nem kell tovább szabályozni, helyette ajánlás megfogalmazását javasolta. Az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatását tartalmazza a Marco Polo II. program. Ezúttal a tanács általános megközelítésben tárgyalta a témát, mivel a program költségvetésének összegérõl a as intervallum öszszeállításakor születik döntés. A tanács indokoltnak tartotta az elõzetesen igényelt 740 millió eurót, hiszen az a cél, hogy a közútról évente 20 millió árutonna-kilométer kerüljön át más közlekedési ágazatokhoz. A közlekedési tanács három légiközlekedési témában kapott tájékoztatást az Európai Bizottságtól. Ezek a A Közösség légiközlekedéssel kapcsolatos külpolitika ütemtervének kidolgozása, valamint A Kínai Népköztársasággal szembeni közösségi politika a polgári légiközlekedés területén, és Az Orosz Föderációval a légi közlekedés terén fennálló kapcsolatok fejlesztésének kereteirõl szóló dokumentumokban szerepeltek. A tanács a légiközlekedés területén maradva áttekintette azt a rendelet tervezetet, amely az utasok tájékoztatásáról és biztonsági információkra vonatkozó tagállami kommunikációról szól. Az egyéb ügyek között a belga delegáció javasolta a vasúti áruszállítással kapcsolatos biztonsági szabályozás megalkotását, a dán delegáció pedig az éjszakai buszokon utazók biztonságával kapcsolatos elõírások meghozatalát. A szokásos miniszteri ebéden szakmai kérdések is szóba kerültek. Ezúttal a közösségi vasúti jogalkotás volt a téma, s megállapították, hogy a liberalizációval együtt szükség van egyes jogszabályok harmonizációjára. Kóka János a közlekedéspolitikáról Közlekedési Szövetség mellett, az új közlekedéspolitika alappillérei. A Budapesti Közlekedési Szövetség a magyar közlekedéspolitika állatorvosi lova mondotta a miniszter, hiszen 15 év alatt egyik kormány sem tudta megvalósítani. Kóka János bejelentette, hogy az év végén már megvásárolható lesz az egységes bérlet. Kormányzati tárgyalások Az üzemanyagok jövedéki adótartalmáról és a közúti fuvarozók jelenlegi helyzetérõl tárgyalnak a kormány képviselõivel a szakmai érdekképviseletek. Végleges megállapodás még nem született. A Magyar Közlekedés úgy értesült, a tárgyalás a lapzártát követõ napokban folytatódik. Rendkívül sajnálatos, hogy a kormányzati tárgyalások újabb presztizsvillongást hoztak az érdekképviseleti piacon. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elsõsorban azért tekinthetõ elsõ számú és meghatározó fuvarozói érdekképviseleti szervezetnek, mert a legnagyobb fuvarozókat tömöríti. Az MKFE közleménye leszögezi, hogy az üzemanyag jövedéki adótartalmának lehetséges csökkentését örömmel üdvözölné, és jelentõs eredményként könyvelné el, ezzel azonban nem látja megoldottnak a fuvarozói iparág helyzetét. Az MKFE úgy véli, hogy az üzemanyag költsége csak töredéke azoknak a különbözõ elvonásoknak, adóknak, járulékoknak, amelyek a fuvarozókat terhelik. Örömmel nyugtázzák, hogy a többi érdekképviseleti szervezet is támogatja az MKFE kezdeményezéseit. Az MKFE a jövõben is kész a fuvarozói szakma érdekében minden felelõs szervezettel, érdekképviselettel és döntéshozóval konstruktívan együttmûködni. Vasúti Hivatal jövõre Az Országgyûlés várhatóan õsszel tárgyalja és fogadja el a vasúti törvényt, amelynek alapján 2006 januárjában megkezdheti mûködését a Magyar Vasúti Hivatal. Mint ismeretes, a vasúti hivatal létrehozása késésben van, ugyanis a múlt évi részleges piacnyitás, illetve a magántársaságok megjelenések idejére célszerû lett volna megalakítani a hivatalt. A Napi Gazdaság értesülése szerint Antal Dániel, a vasútszabályozásért felelõs miniszteri biztos úgy véli, hogy a vasúti hivatal megalakulása elejét vehette volna azoknak a konfliktusoknak, amelyek a MÁV és a létrejött magántársaságok között az utóbbi idõben elõfordultak. Mindezek alapja, hogy ma még olyan jogosultságokkal rendelkezik a MÁV, amelyek kihatnak az új társaságok mûködésére is. Antal Dániel elmondta, hogy a Magyar Vasúti Hivatal mûködését az úgynevezett piacfelügyeleti díjból fogják biztosítani. A miniszteri biztos önálló irodája a MÁV vezérigazgatóságon található.

2 2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS EURÓPAI UNIÓ május 11. Stinnes: Sebastian Jürgens az Intermodal új vezetõje április 1-jével Sebastian Jürgens vette át a Stinnes vasúti leányvállalatánál az Intermodal vezetését. Egyúttal megmarad a Stratégiafejlesztés és Szervezés vezetõjének is. A hamburgi születésû szakember André Zeug utódja, aki a Deutsche Bahn AG (német vasút) új technikai és beszerzési fõmeghatalmazottja lett. Jürgens a McKinsey & Companynál eltöltött ötévi tanácsadói munka után 2002-ben vette át az egykori Deutsche Bahn Cargo stratégiai részlegét. Jürgens 2003 óta a Stinnes teljes stratégiai fejlesztéséért felelõs. B. M. Csökkent a Eurotunnel árbevétele A Franciaország és Nagy-Britannia közötti alagutat üzemeltetõ Eurotunnel árbevétele csökkent tavaly a piaci verseny erõsödése, elsõsorban az olcsó légitársaságok támasztotta verseny miatt. A cég új stratégiával, és a költségek csökkentésével igyekszik visszaszerezni piaci pozícióit. A Eurotunnel bevétele tavaly 789 millió euróra csökkent a 2003-as 813 millióról. Az adó utáni vesztesége, az értékcsökkenés leírása okozta egyszeri terhekkel együtt, 850 millió fontra csökkent a 2003-as, 1,89 milliárd eurós hiányról, közölték a társaságnál kedden. Ennek ellenére félõ, hogy a cég 2007 elsõ félévétõl nem lesz képes törleszteni adósságát, amely a kilencvenes években keletkezett, mert az alagút építése elhúzódott, és sokkal többe került a tervezettnél. A Eurotunnel nettó adóssága 9 milliárd euró volt az év végén. Közölték, hogy 50 millió font újabb kölcsönt akarnak fölvenni. Az alagúti vasúton tavaly 418 millióan utaztak, az egy évvel korábbi még 444 millió helyett. A cég igyekszik új stratégiát kidolgozni a teher- és a személyforgalomra, és tovább csökkenti a kiadásokat. Ez a vezérigazgató szerint stabilizálhatja az árbevételt, és hozzájárulhat a profitráta emelkedéséhez. Container Terminal Salzburg bõvítés A következõ két évben bõvítik a Container Terminal Salzburgot (CTS) Wals-Siezenheimben közölte Leonhard Schitter ügyvezetõ. A kapacitás a jelenlegi évi 160 ezer konténerrõl 40 százalékkal 225 ezerre növekszik. A CTS kiépítése 2005-ben indul, és 2007-ig lezárul. Összesen 3,5 millió eurót invesztálnak az átrakodó helyek bõvítésébe, továbbá több konténerraktár-felületre. A darupályák meghosszabbítása révén a jövõben 30 vagonig terjedõ hosszúságú vonatokat is meg tudnak rakodni konténerekkel. Ez idõmegtakarítást és a logisztika optimalizálását hozza mondta. Az üres konténerek közbensõ tárolására a bõvítés után 48 ezer négyzetméter áll rendelkezésre, 14 ezerrel több, mint eddig. Az ügyfelekhez hajózási társaságok, szállítmányozók, továbbá salzburgi és a határos szövetségi tartományokban lévõ vállalatok tartoznak. Transdanubia logisztikai létesítmény Gyõrött 8000 négyzetméter fedett területtel, négyzetméter vámszabad területtel 2005 õszén a Transdanubia logisztikai létesítményt helyez üzembe Gyõrött. A terminált automotive és disztribúciós logisztikára alakították ki. A négyzetméter vámszabad terület már eddig is megvolt. A Transdanubia az elmúlt években nevet szerzett magának a hûtõlogisztika területén. Egy speciálisan kialakított korszerû raktár különbözõ hõmérsékletû záraiban 4000 raklapállvány áll rendelkezésre Paschingban. A Transdanubia csoport ben is növekedni fog, miután már 2004-ben is nagyon eredményes volt nyilatkozta Herbert Piwonka ügyvezetõ. A Transdanubia csoport az Elix-Verband darabáru-ágazatban tevékenykedik. Legyen lapunk állandó olvasója! Három mega-hub Európában? Egy-két mega-hub, amely mind jobban magához szívja a légi forgalom nagyobb részét, néhány regionális repülõtér, ahol sikeresen vertek gyökeret a Low-cost légitársaságok és sok-sok vesztes repülõtér, ahol a nagyra törõ tervek beruházási romhalmazzá válnak. Ezt a nem valami rózsás jövõt jósolja a repülõterek számára a Boston Consulting Group (BCG) Airport Dawn of new Era tanulmánya. A BCG szakértõi szerint mindenekelõtt két tényezõ felelõs a vízióban felvázoltakért: a jövõ repülõtérvilága nem találkozik majd a sok airportmanager általános optimális elképzeléseivel: A légiközlekedés fejlõdése lelassul, a forgalom egyáltalán nem fog azonos módon eloszlani. Hosszú idõn keresztül az infrastruktúra részének tekintették a repülõtereket, nem pedig gazdálkodó vállalkozásoknak kritizál Daiel Stelter, a BCG repülõtéri és légügyi szakértõje. A költségtényezõket nem tekintették annyira fontosnak. A jövõben a nagyobb légitársaságok erõsítik a nyomást a költségek csökkentése érdekében a költségérzékeny Low-Cost légitársaságokkal együtt, hogy kisebb kiadásuk legyen. Csak a mega-hubok maradnak kifizetõdõk a nagyberuházások számára. Mindez óvatos tervezést vár el a beruházások terén. A második sorban álló repülõterek számára mint például Bécs röviden a beruházások megállítását és az üzleti modell felülbírálatát ajánlja a tanulmány. Amennyiben igaza van a BCG szakértõinek, úgy csupán három mega-hub lesz Európában: Párizs Charles De Gaulle, London Heathrow és Frankfurt. Csak a vezetõ szövetségi légitársaságok hubjai lesznek erre alkalmasak véli Stelter. A hatalmas szélestörzsû gépek, mint például az A 380 tervezése erõsíti azt a véleményt, hogy a nagyobb légitársaságok és szövetségi partnerek útvonalhálózatukat az egyes nagyobb hubokra koncentrálják. A mega-hubok mellett a tanulmány azoknak a repülõtereknek jósol jövõt, melyeknek sikerült Low- Cost légitársaságokat magukhoz kötniük. Ez azonban csak igen erõs költségkontroll mellett müködhet, mert az olcsó légitársaságok a Ground Handlingnél, minden egyes centért foggal, körömmel harcolnak. A másodrangú hubokat a tanulmány szerint két dolog is nyomasztja majd: egyrészt a szélestörzsû gépek a nagyobb hubokra húzódnak, másodsorban a légitársaságoknál az az irányzat kezd megvalósulni, hogy kisebb gépekkel pontról pontra való repülésekkel elkerüljék az átszállási procedúrákat. Nem csoda, hogy a tanulmány a német repülõtér-ágazaton belül jelentõs véleménykülönbségeknek adott hangot. Michael Garvens Köln/Bonn repülõtér igazgatója jogosnak tartja a tanulmány fõbb elemeit. Jelentõs változások küszöbén állunk. Egyik oldalról túlkínálat jelentkezik a repülõtéri kapacitások terén, és a földi kiszolgálási szolgálatok liberalizálása jelentõs Yield-elmaradásokhoz vezetett fûzte hozzá. A repülõterek fejlõdése a költségek csökkentésével, aktív hirdetésekkel, új légitársaságokkal, új célpontokkal biztosítható, kiegészítve mindazokat a Non-Aviation-tevékenységek bõvítésével, például üzletek, gasztronómiai vállalkozásokon keresztül. Garvens szerint 2004-ben Köln/Bonn repülõtér 18 új vállalkozásnak adott otthont. A stuttgarti repülõtér fõnöke, Georg Fundel a BCG-tanulmányt igen egyoldalúnak találja. Véleménye szerint az A 380 valóban erõsíti a nagyobb légitársaságok mega-hubhoz igazodó trendjét, de van ellenkezõ irányú fejlõdés is: Az átszállás fárasztó, és az utasok kényelmet szeretnek. Éppen ezért kisebb repülõgépekkel növekedni fog a pontról pontra való repülõsek száma nagyobb távolságokra is. A Boeing 787-es gép fejlesztése is igazolja, hogy a légitársaságok a hosszú távú vonalakat is kisebb repülõterekrõl, gazdaságosan tudjanak üzemelni. Ez kedvezõ potenciált kínál számunkra. A döntõ szót a repülõtér vonzási körzete adja meg: Stuttgartnak komoly elõnye van. A jövedelmek nálunk különlegesen magasak és a munkanélküliség alacsony. Ne gondolják, hogy mi a vesztesek közé tartozunk nyilatkozza Micharl Kerloh, a müncheni repülõtér igazgatója. Mind a Star Alliance hubjaként, mind pedig a Low-cost légitársaságok attraktív célállomásaként, München jövõje biztosítva van. Európán belül mindhárom nagy európai szövetség több mint egy gyûjtõ-elosztó központtal rendelkezik: Oneword London Heathrow és Madrid, Skyteam Paris Charles De Gaulle és Amszterdam, Star Alliance Frankfurt és München hubokkal. Az, hogy nehéz a beruházási és bõvítési terveket megvalósítani akkor is, ha a növekedés perspektívái meglehetõsen biztosnak látszanak, jól bizonyítja Frankfurt esete is. Heves viták és ellenállás kíséri a környezõ lakósság részérõl a tervezett kapacitásbõvítési terveket, ami az idõvel való harcot is jelenti egyben. Még mindig a bíróság elõtt fekszenek az A 380 tervezett új hangárának, egy harmadik terminálnak és egy újabb felszállópályának engedélyezési tervei. Kerkloh úr, aki Münchenben szintén egy harmadik pálya terveit dédelgeti, biztos lehet abban, hogy nála sem fog ez másképp történni. Potsubay Béla A fapadosok hatása: A repülés tömegközlekedéssé vált A KPMG tanácsadó cég közép- és kelet-európai regionális irodája 1000 telefonos megkérdezés, valamint 400 utassal, szállodaigazgatókkal, utazási irodavezetõkkel, légitársaságok, hazai és nemzetközi cégek vezetõ munkatársaival készített személyes interjúk alapján tanulmányt készített a diszkont légitársaságok várható forgalmáról, a velük utazók igényeirõl, elvárásairól, szerepükrõl a magyar idegenforgalmi piac alakulásában. A széles körû adatgyûjtésre támaszkodó felmérést Andrea Sartori, az iroda vezetõje ismertette több diszkont légitársaság, a Budapest Airport vezetõ munkatársa, valamint az idegenforgalomban érdekelt utazási irodák, a magyar turizmus képviselõi elõtt. A diszkont légitársaságok segítettek abban, hogy a magyar légi közlekedés túljusson a es mélyponton. A Ferihegyi repülõtér tavaly Bécs és Prága után a régió harmadik legforgalmasabb légikikötõjévé vált: 6 és félmillió utassal 28 százalékos növekedést értek el a 2003-as adatokhoz képest. Megjelenésük után másfél évvel a teljes piac 15,2 százalékát bekebelezték: a Budapestre érkezõ tíz legnagyobb légitársaság közül öt fapados. A KPMG statisztikája szerint a megkérdezett 400 utas 33 százaléka nem ment volna külföldre, ha nincs a diszkont ár és lehetõség. A felmérés elõrejelzése szerint miután az ár szerepe meghatározó a Malév jelenlegi 49 százalékos részesedése a forgalomból tovább fog csökkenni, ahogy a diszkont légitársaságoké nõ.a fokozódó verseny a Malévet és a többi hagyományos légitársaságot is arra kényszeríti, hogy újrafogalmazzák árképzési stratégiájukat és üzleti modelljüket. A diszkont légitársaságok által generált nagy utazási kedv révén erõs a nyomás a ferihegyi repülõtérre is, hogy fejlessze infrastruktúráját. Bella Balázs, a Budapest Airport igazgatója elmondta, idén nyáron ismét megnyílik a Ferihegy 1, két és fél milliós kapacitással. Hajós Anna Thiel: Eierhoff június 30-án távozik a konszern élérõl Klaus Eierhoff, a luxemburgi Thiel Logistik AG elnöke meglepetésszerûen lemondott és igazgatótanácsi mandátumát is megszüntette. A vállalatot 2004-ben nyereségessé tevõ szakember posztjáról június 30-án távozik. Eierhoff visszavonulásának oka a vállalat továbbfejlesztése terén képviselt eltérõ felfogás. A Thiel részvényeseit április 8-án sokkolta profit-elõrejelzésével, miszerint a 2005-re tervezett adózás elõtti eredmény 50 millió euróról 36 millió euróra csökken. A Thiel szóvivõje cáfolta, hogy a lemondás ezzel a fejleménnyel lenne összefüggésben. Sokkal inkább a vállalat hosszú távú fejlesztését illetõen jelentkezett egyet nem értés. Így állítólag a konszernen belül arról folytak viták, milyen erõsnek kell lenni az egyes társaságok központi irányításának. A Thiel fõrészvénye, a Delton AG nem kívánt állást foglalni Eierhoff kiválása ügyében. A Thiel szerint az új fõnököt már keresik. Martin Löffner pénzügyi vezetõ és elnökségi kollégája, Stefan Delacher kezében van továbbra is a vezetés. B. M. MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870 Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál Szerkesztõ: Bárány Tibor Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Kiss Pál Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban Lapigazgató: F. Takács István Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt Nemzetközi szerkesztõ: Bognár Mária, Kiss Anikó Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella Pénzügyek: Weisz Zsuzsa Cím: H-1134 Budapest, Klapka u. 6. Telefon: , , Fax: magyarkozlekedes@w-mobil.hu Stúdió: Sprint Kft. Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. tel.: ; postacím: Bp. 1900). További információ: 06 (80) ; hirlapelofizetes@posta.hu Elõfizetési díj: egy évre Ft Index: HU ISSN A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak. European Transport Press ETP

3 2005. május 11. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3 Magyar orosz ukrán miniszteri találkozóról Azonos közlekedési érdekek Magyar, orosz, ukrán közlekedési miniszteri találkozót tartottak Budapesten. Dr. Kóka János miniszter fogadta Igor Levityin orosz közlekedési, valamint Yevhen Chervonenko ukrán közlekedési és hírközlési minisztert. A megbeszéléseken a közlekedési miniszterek áttekintették a Záhonyi Logisztikai Központ fejlesztésében való együttmûködési lehetõségeket. A partnerek Magyarországot fontos tranzitútvonalnak tekintik a Távol-Keletrõl Oroszországon és Ukrajnán keresztül a dél-európai kikötõkkel való kapcsolattartásban, így az orosz és az ukrán üzleti körök érdekeltek a magyar logisztikai fejlesztésekben való részvételben. A miniszteri találkozó alkalmával kétoldalú megbeszélésekre is sor került. Ezeken a felek egyetértettek abban, hogy az V. összeurópai közlekedési folyosó versenyképességének megõrzéséhez, illetve a magyarországi tranzitforgalom növeléséhez szükséges a vasúti tarifarendszerek vállalati felsõ vezetõi szinten történõ összehangolására. A tárgyalópartnerek jelezték érdekeltségüket a dunai hajózásban való részvételük növelésére. A légiközlekedés kapcsán a magyar miniszter jelezte orosz partnere felé, hogy az utazási igények rugalmasabb kiszolgálhatósága és légitársaságaink lehetõségeinek bõvítése érdekében célszerû a kormányközi légiközlekedési megállapodásban szerepelõ üzemelési korlátozások oldása. Kóka János javasolta Igor Levityinnek és Yevhen Chervonenkónak, hogy a magyar és ukrán légitársaságok kedvezõbb együttmûködési feltételeinek biztosítása érdekében kerüljön módosításra a kormányközi légiközlekedési megállapodás és annak függelékébe kerüljenek felvételre új repülhetõ pontok, valamint kerüljenek enyhítésre a meglévõ kapacitáskorlátozások. Az oroszországi autóbuszgyártással kapcsolatban az orosz miniszter felvetette autóbusz-összeszerelõ üzem vegyes vállalat formájában történõ létrehozását Oroszországban. Az orosz fél változatlanul érdeklõdik a magyarországi befektetési lehetõségek iránt, amelyekrõl tájékoztatást kapott a magyar minisztertõl. Az ukrán és a magyar miniszter megállapodott a kétoldalú kombinált árufuvarozási megállapodás szakértõi tárgyalásainak megkezdésérõl, valamint a Záhony Csop(Csap) közötti Tisza-híd teherforgalmat lebonyolító két szélsõ hídpályáján a burkolat és szigetelés teljes felújításáról. Az V. folyosó közúti kapcsolódásai kapcsán a magyar miniszter megerõsítette, hogy Záhony és térsége nemcsak közlekedési és logisztikai, hanem gazdaságfejlesztési, versenyképességi és munkahely-teremtési szempontból is kiemelt jelentõséggel bír. A miniszterek megállapodtak a helyettes államtitkári szintû folyamatos kapcsolattartásban és emellett a rendszeres, évenkénti miniszteri szintû találkozó megtartásában. Infrastruktúra- és kereskedelemfejlesztés az V. korridor mentén Konferencia a Selyemút újraélesztéséért Az Európai Unió közlekedéspolitikája szellemében a több évszázados tapasztalatok felhasználásával olyan összehangolt infrastruktúra-fejlesztést szükséges végrehajtani, amely a kontinens délkeleti, mediterrán vidékét a FÁKországokon keresztül Ázsiával összekötõ logisztikai folyosó mentén az eddiginél lényegesen szélesebb, intenzívebb és eredményesebb kereskedelmi folyamatot eredményez hangzott el azon a háromnapos tudományos konferencián, amelyet április e között Munkácson, Záhonyban és Nyíregyházán 15 ország közel 400 szakembere részvételével tartottak. A konferencia elnöksége Záhonyban: (balról jobbra) dr. Nagy Sándor, Bajor Tibor fõtanácsadó (levezetõ elnök), Igor Levityin, Yevhen Chervonenko és Gilyán György Miniszterek a BILK-ben Az április 25-én Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter meghívására delegációik élén Budapesten hivatalos látogatáson tartózkodó Yevhen Chervonenko ukrán közlekedési és hírközlési (képünkön középen), valamint Igor J. Levityin (jobbról második) orosz közlekedési miniszterek szakmai látogatást tettek a Budapesti Intermodális Logisztikai Központban. A vendégeket Bobál István vezérigazgató-helyettes (jobbról harmadik) fogadta. G. Sz. L. Mint azt a konferenciát szervezõ, záhonyi székhelyû KIÚT Térségfejlesztési Egyesület vezetõi: Rákóczi András, Kálnoki Kiss Sándor és Rigó Zoltán a tanácskozás elõkészítése idõszakában mindvégig hangsúlyozták, az EU és a távol-keleti régiók között a kereskedelem intenzív fejlesztése a két kontinens országainak hatékony együttmûködése és fejlõdése érdekében kardinális kérdés. Olyan összetett feladat, amely egyedül a közlekedés gazdaságélénkítõ szerepének növelésével érhetõ el. A középkorban legendásan kiváló módon mûködõ Selyemút újraélesztését, és a korszerû kereskedelem szolgálatába állítását célzó tanácskozáson megjelent tudományos, gazdasági, közéleti és politikai-közigazgatási személyiségek már a közeli jövõben megvalósíthatónak látják. E központi cél megvalósítása érdekében a résztvevõk az V. Páneurópai Közlekedési Folyosó forgalmának növelésében, az ehhez szükséges infrastruktúra eddiginél lényegesen gyorsabb ütemû építésében, a logisztikai technológia és a marketingtevékenység összehangolásában, valamint az intenzívvé váló vasúti áruszállításban és a kombinált fuvarozás szerepének erõsítésében látják az elsõdleges összetett kitörési pontot. A több mint félszáz elõadás és a konzultációk számos terület így a gazdaság- és közlekedéspolitika, a közigazgatási, határõrizeti és vámtevékenység, a környezetbiztonság és az áruvédelem, valamint a logisztikai kutatás-fejlesztés legfrissebb eredményeit és összegzéseit érintették. E referátumok együttvéve azt kívánták bizonyítani, hogy nemcsak szükséges, de konstruktív politikai szándék és hatékony befektetési források bevonása esetén belátható idõn belül lehetséges is az V. korridor mentén az érintett országok öszszefogását követõ gyors fejlesztésfejlõdés megvalósítása. A nemzetközi konferenciát megtisztelte jelenlétével Ukrajna közlekedési és hírközlési minisztere, Yerhen Chervonenko, Oroszország közlekedési minisztere, Igor Levityin, a Transz-Szibériai Szállítás Nemzetközi Koordinációs Tanácsának fõtitkára, Borisz J. Lukov, a Transz-Európai Szállítások Hálózatának fõigazgatója, Joannis Ghevielis, és az ukrán vasutak vezérigazgatója, Aftanaziv Sz. Zenko. Magyarországi partnereik Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelõs politikai államtitkára, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviseletében Dióssy Gábor politikai és Gilyán György közigazgatási államtitkárok és Horváth Zsolt Csaba közlekedési helyettes államtitkár voltak. G. Szûcs László NÉVJEGY Devecz Miklós A Magyar Államvasutak Rt. Személyszállítási Üzletágának élére április 18-tól új vezetõt nevezett ki a társaság vezérigazgatója. A 49 esztendõs menedzser az üzleti szférából került jelenlegi beosztásába. Eredeti végzettsége szerint villamosmérnök, diplomáját Lengyelországban szerezte, majd tanult Franciaországban, gyakorlati tapasztalatait a hazai cégek mellett Nigériában, Indiában és Líbiában bõvítette, négy nyelven beszél. Vasutas ars poeticája szerint egy utasbarát megbecsült személyszállító vasút megvalósítása, illetve az utazóközönség igényeihez leginkább alkalmazkodó szervezet kialakítása a célja, amely Európa fejlettebb országaiban is megállná a helyét, illetve versenyképes lesz a nem is olyan sokára megjelenõ konkurenciával. Uniós tapasztalatait utolsó munkahelye, a Flextronics International európai stratégiai igazgatójaként szerezte. Vasutas múlttal nem büszkélkedhet, így vannak, akik nem értik, hogyan keveredett mégis az üzletileg kevésbé sikeres Személyszállítási Üzletág élére. A MÁV most számomra meglehetõsen vonzó nagyon érdekes, izgalmas, kihívásokkal teli idõszak elé néz. Az egyik oldalról ezt a szinte mindenre kiterjedõ szervezeti átalakítás generálja, a másik oldalról pedig az Európai Unió vasútra is kiterjedõ liberalizációja. Valamennyi eddigi munkahelyemen kerestem a kihívásokat, ennek a szempontnak pedig a MÁV Rt. Személyszállítási Üzletága tökéletesen megfelel. Egy sor, évtizedek óta meglévõ negatív tényezõ sújtja ma az üzletágat, amelyek megoldásához elsõsorban pénzre lenne szükség. Egyenként szeretné a gondokat feldolgozni, vagy összefüggéseiben kezelné õket? Ezek közül nagyon sokat csak komplexen lehet kezelni. De vannak olyanok, amelyeket nem feltétlenül pénzzel kell megoldani, hanem elsõsorban gondolkodásmód-beli változtatásokkal, tenni akarással és a jó gazdaszemlélettel. Ezt már a belépésem napján egyértelmûvé tettem a kollégáim számára, hozzátéve, hogy velük együtt tûzzel-vassal fogok küzdeni a változásokért. Ilyen például a kocsik tisztasága, amely minden vasútról szóló fórum vagy felmérés szerint az egyik leginkább kifogásolt kérdés volt a menetrendszerûség mellett! Az elsõ tíz nap után máris javulást látok e téren, s javaslom, hogy egy hónap múlva ismét térjünk vissza erre a témára. Nagyon remélem, hogy nem kampányjellegû a dolog, hanem állandó, folyamatos javulást fogunk tapasztalni. A másik, amely nem csak pénzkérdés, az a menetrendszerûség. Szeretnénk egy olyan menetrendet összeállítani közösen az utazóközönséggel és kollégáimmal, amely az utasok igényeit a lehetõ legjobban szolgálja, s amely összhangban van a MÁV lehetõségeivel. Ezért elsõ lépésként egy, a menetrendhez kapcsolódó piackutatást készíttetünk, amely megalapozza az utasok igényeit az eddiginél jobban figyelembe vevõ menetrendet. Ismerve a MÁV jelenlegi helyzetét, szabad pénzügyi forrást találni szinte lehetetlen. Önnek van már valamilyen elképzelése arra, hogy honnan lehet pénzt szerezni? Még nagyon rövid ideje dolgozom a társaságnál ahhoz, hogy erre konkrét választ tudjak adni. Vannak persze elképzeléseim, de egyelõre ismerkedek azzal a környezettel, amelyben a MÁV él és mûködik, és meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyekkel az eus körülmények között is megfelelõ finanszírozást lehet teremteni. A központi költségvetésben is kellene forrásokat keresni, hiszen a személyszállításból eredõ veszteséget sem térítették meg teljes egészében. Hogy milyen formában fogok bekapcsolódni a költségvetés és a MÁV aktuális elszámolási tárgyalásaiba, erre még nem tudok választ adni. Az biztos, hogy nekem is feladatom lesz a kormányzati-állami szervek figyelmének felkeltése a MÁV, ezen belül is a személyszállítás problémáira és gazdálkodási ellentmondásaira. Õsztõl indul a tervek szerint a Budapesti Közlekedési Szövetség. Ennek megvalósításában milyen szerepe lesz? A társaságon belül ennek a koncepciónak a megvalósítása a személyszállítási üzletág feladata. Így személy szerint én vagyok a felelõs azért, hogy ez a rendszer, illetve a ránk vonatkozó elemek megvalósuljanak, és eredményesen mûködjenek az utazóközönség megelégedésére. Hogy látja, mennyire kell megtanulnia a vasutat, elképzeléseinek megvalósításához elegendõ az alapszintû ismeret és jól kell tudni menedzselni? Én nem vasutasnak jöttem a MÁV-hoz. A cégnek van egy több mint 150 éves szakmai hagyománya, nekem ennek a pozitív elemeire építkezve kell dolgoznom. Az én feladatom az, hogy az utazóközönség által is megbecsült szervezetet hozzak létre, és ez inkább menedzseri, vezetési kérdés. Rákos József

4 4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS VASÚT május 11. Semmis a motorvonattender A MÁV újra tárgyal a pályázókkal A Közbeszerzési Döntõbizottság (KD) május másodikán hozta nyilvánosságra a Magyar Államvasutak Rt. által kiírt motorvonattenderével kapcsolatos határozatát. Mint ismert a második helyre sorolt kanadai-német Bombardier megtámadta a március 18-i döntést, amely a svájci Stadler AG-nek kedvezett. A 130 milliárd forintos pályázat mégsem tekinthetõ eredménytelennek, mivel a MÁV Rt. illetékesei máris megkezdték a két jelentkezõvel a konkrét ártárgyalásokat, így várhatóan néhány héten belül újabb eredményhirdetésre kerülhet sor. A Közbeszerezési Döntõbizottság a Bombardier beadványa alapján tárgyalta a MÁV Rt. közbeszerzési eljárását, illetve annak végeredményét. A kanadai-német cég azt kifogásolta, hogy a nyertes Stadler cég nem a pályázatot benyújtó Stadler Bussnang AG adatait tartalmazó árbevételrõl adott számot, hanem az anyacég, a Stadler AG auditált mérlegadatairól. Ugyanakkor korábban éppen a svájciak kérésére módosította a MÁV Rt. a pályázatban 40 milliárd forintos árbevételi követelményt 20 milliárdra. A döntõbizottság határozatában kimondta, hogy a vasúttársaság megsértette a közbeszerzési törvényt. Az ajánlatkérõnek ugyanis kötelessége a felhívásban meghatározni az ajánlatok elbírálására vonatkozó minden részletet, amely az elbírálás lényegét érinti. Ugyanakkor az elõre megadott kritériumrendszeren nem változtathat. A Közbeszerzési Döntõbizottság az eredmény megsemmisítése mellett 10 millió forintos bírságot is kiszabott a MÁV Rt.-re. Az értékelésben egyébként a Bombardier csak néhány ponttal maradt le, ugyanakkor vitatta az értékelést is, mert szerintük õk olcsóbban kínálták a motorvonatokat, s az ajánlatuk pénzügyi tartalma más vonatkozásban is kedvezõbb volt. Azt is hozzátették, hogy az általuk kínált motorvonatok közül kettõ már jövõ tavasszal futhatott volna a magyar pályákon, mivel Ausztriából két egységet Magyarországra irányítottak volna. Dian József, a Bombardier magyarországi cégének igazgatója abban bízik, hogy az új eljárás végeredménye számukra kedvez majd. A svájciak a márciusi döntés után ismerve a Bombardier beadványát saját kockázatukra megkezdték a Flirt motorvonatok gyártását, többször is jelezve, hogy bíznak a KD kedvezõ döntésében. A mostani határozat után kiadott közleményükben leszögezik, hogy elfogadják a döntõbizottság ítéletét. Ugyanakkor várják a MÁV Rt. további lépéseit a pályázat gyors lezárása érdekében, s készek a további megmérettetésre. A vasúttársaságnál egyelõre csak arról született döntés, hogy mind a két pályázóval újra kezdik a konkrét üzleti tárgyalásokat. Ez várhatóan nem fogja hosszabb idõre elodázni a döntést, néhány héten belül sor kerülhet az immár végleges eredményhirdetésre. Elsõként az európai vasutak közül Elektronikus fuvarlevél a MÁVCargo-nál Kovács Imre Meglehet, hogy sok tekintetben elmarad a Magyar Államvasutak Rt. európai versenytársaitól, de a Mávcargo bejelentése egyedülálló a földrészen. Már két kiemelt ügyfél a tesztüzemet is befejezte, így májustól élesben mûködik az elektronikus fuvarlevél, amely számtalan elõnyt jelent a megrendelõkön túl a vasúttársaság üzemvitelétõl a számlázásig. Ha sikerül szélesebb vagyis nemzetközi körben is bevezetni, akkor a határátmenetek is jelentõsen felgyorsulhatnak. Nem mindennapi bejelentést tett Kovács Imre, a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágának fõigazgatója május 2-án. A MÁVCargo és két kiemelt partnere a Pultrans Kft., valamint a Duna-Dráva Cement Kft. aláírta az elsõ elektronikus belföldi fuvarlevél szerzõdéseket. Ezzel elindult a papír alapú fuvarlevél kiváltása. Az elektronikus fuvarlevél bevezetését lehetõvé tévõ rendszert a MÁV Informatika Kft. és az Elektronikus Kereskedelmi Fórum Kht. közösen fejlesztette ki. Az elektronikus fuvarlevéladatok alkalmasak további informatikai feldolgozásra, így könyvelésre, statisztikára is, alkalmazásukkal elkerülhetõ a többszöri adatbevitel, ezzel megszûnik a téves rögzítés lehetõsége, emellett megbízható alapokra helyezi a gazdasági, pénzügyi döntéseket is. Nagy jelentõsége, hogy feleslegessé teszi a manuális könyvelési és egyéb adminisztrációs tevékenységet, s az elektronikus adatok tárolási igénye is kisebb, az archiválás egyszerûbb. Ha a küldeménnyel kapcsolatban útközben bármilyen változás merül fel, akkor lehetséges az azonnali értesítés, ami mind a feladó, mind az átvevõ, mind a fuvarozó cég számára jelentõs elõrelépés az eddigi postai úthoz képest. A rendszer országos elterjedése hamarosan várható, a MÁVCargo számos partnere már jelezte érdeklõdését. A web alapú fuvarlevél feladásra is lehetõség van már, ez a szolgáltatás tesztüzemben már mûködik Záhonyban, a térség egyik legnagyobb vasúti feladást végzõ cégével. Az új felhasználók ugyanakkor az értékesítések során a webes feladás teljes bevezetéséig is könnyen csatlakozhatnak a rendszerhez, mivel a Mávcargo könnyen alkalmazható megoldásokat biztosít. Rákos József MÁV Rt.: cél az utasok igényes kiszolgálása Az információ elsõdleges érték Monopolhelyzet közelében van egyelõre Magyarországon a MÁV Rt. személyszállítási üzletága, ennek megfelelõen meglehetõsen sok kritika éri a szolgáltatást. Hamarosan várható a versenytársak megjelenése is bár elsõként a nemzetközi, illetve az emelt szintû IC forgalomban képzelhetõ el ez a verseny. A szolgáltatás minõségi javítása az utasok informálásánál kezdõdik, s ennek elsõ jelentõs lépését már meg is tették a Keleti pályaudvaron mûködõ de világszerte elérhetõ MÁV Direkt központ üzembe állításával. Egyben ebbõl az alkalomból mutatkozhatott be az újságírók, illetve a nyilvánosság elõtt a személyszállítási üzletág új fõigazgatója. Meglehetõsen kevés lehet azon állampolgárok száma, akik otthon érvényes vasúti menetrendet tartanak az éjjeliszekrényben, vagy ha utazni vágynak, az interneten böngészik a vonatok várható indulását. A telefon feltalálása óta bevett eljárás a tudakozó, amelynek a vasúti szolgáltatásokon belüli változata korábban meglehetõsen korlátozott és erõsen kifogásolható színvonalú lehetõség volt. A Keleti pályaudvaron mûködõ MÁV Direkt szolgáltatás mostantól azonban jelentõsen korszerûsödött. Nõtt a kezelõhelyek száma, s már nem csak telefonon, hanem faxon, ben, sõt smsben is lehet információt kérni. Az elõdszolgáltatást az IC vonatok megjelenésével egy idõben korszerûsítették, akkor már 16 munkaállomás várta a beérkezõ hívásokat, s az új vonatokra telefonon is lehetett jegyet foglalni. Efölött azonban jócskán eljárt az idõ, így nemrégiben a MÁV a Matáv Rt.-vel és BCN Rendszerház Kft.-vel rajtuk keresztül pedig számos alvállalkozóval közösen 40 állomásos, majdnem minden igénynek megfelelõ információs központot hozott létre. A vonattal szemben nincs esély Pannoncont, az európai hálózattal rendelkezõ operátor magyarországi képviselõje Az Önök gyors és hatékony intermodális szolgáltató partnere Internet alapú lehetõségek: helyfoglalás könyvelés futásfelügyelet/követés Európa 160 terminálja közötti közvetlen irányvonati összeköttetés Logisztikai és szolgáltatói tanácsadás Mi itthon otthon vagyunk, a többi pedig elérhetõ anyavállalatunkon keresztül: Vasúti kíséretlen kombináltfuvarozás, az Intercontainer-Interfrigo S.A. magyarországi ügynöke a Pannoncont Kft. pannoncont 1037 Budapest, Montevideó u Budapest, Pf.: 149. Tel.: Fax: info@pannoncont.hu Ahogy azt Devecz Miklós, a MÁV személyszállítási fõigazgatója, Lipp István, a BCN rendszerház vezérigazgatója, valamint Simon Attila, a Matáv Rt. kiemelt stratégiai partnerek igazgatója Call center bemutatóján elmondták, 2004 tavaszán született meg a kivitelezésre szóló közbeszerzési tender. Nem sokkal késõbb megkezdõdtek a kivitelezési munkák is, amelyek tavaly, az év végén fejezõdtek be, majd jöhetett a próbaüzem. Mára az üzemszerû mûködés során havonta 150 ezer hívást fogad, amely az országos IC helyjegyrendelés bevezetése után további 60 ezerrel bõvül. Az új utasinformációs rendszer az igényeknek megfelelõen bármikor továbbfejleszthetõ, szinte a végtelenségig. A technikai bõvítés egyelõre csak lehetõség, ám a szolgáltatások kiszélesítése hamarosan valósággá válik. Lehetõség lesz a könynyen megjegyezhetõ helyi tarifával hívható 06 (40) számon akár taxi rendelésre, turisztikai információk kérésére, programajánlásra, vagy szállásfoglalásra. Ne kockáztass! Magyarországon az elmúlt tíz évben összesen 1058 esetben ütközött vonat és közúti gépjármû. A balesetekben 436-an haltak meg. Döbbenetes adat, mégis a véres tudósítások ellenére is egyre nõ a vasúti átjárókban elkövetett szabálysértések száma. A Magyar Államvasutak Rt. az Országos Balesetmegelõzési Bizottsággal újabb propaganda akciót kezdett, azt remélve, ez eredményesebb lesz a korábbiaktól. A hazai közlekedési morál állapotára utalhat az a tapasztalat, hogy a biztosított vasúti átjárókban is emelkedik a szabálysértések száma. A vasúttársaság ugyan egyre tovább növeli a fényjelzõvel és félsorompóval biztosított átjárók számát folytatva a korábban megkezdett programot, évente átlagosan millió forintot fordítva fejlesztésre. A balesetek 97 százaléka mégis a közúton közlekedõk hibájából következik be. A szakemberek ebbõl arra a következtetésre jutottak, hogy elsõsorban a KRESZ-szabályok nem ismerete, illetve tudatos szabályszegés okozzák a baleseteket. A nagyobb közlekedésbiztonság érdekében a kampány ideje alatt vagyis április 21-tõl május 22-ig a vasútbiztonságiak javaslatára kiválasztott negyven vasúti-közúti átjáróban az ORFK Közlekedésrendészetének munkatársai sebességmérõ, és szabálybetartási ellenõrzéseket folytatnak. A MÁV Rt. folytatja 2003-ban megkezdett sorompó programját. A vasúttársaság 2005-ben 650 millió forintot fordít sorompó építésére, illetve korszerûsítésére. Ebbõl az öszszegbõl nyolc, jelenleg csak Andráskereszttel ellátott útátjáróban épül félcsapórúddal felszerelt sorompó, valamint mintegy 30 helyen egészül ki a jelenlegi fénysorompó fél-csapórúddal. Így 2005 végére a közel 2750 sorompóval ellátott vasúti útátjárónak 32 százaléka (880 darab) lesz félsorompóval is ellátva. Az új sorompók ott épülnek, ahol a vasúti átjárót a Közlekedési Fõfelügyelet, illetve a vasút szakemberei fokozottan balesetveszélyesnek ítélték meg. Egy-egy korszerûsítés során az átjárókat korszerû burkolattal, és feltûnõ, jó fényhasznosítású jelzõlámpákkal is ellátják. Egy új, komplex fény-és félsorompó felszerelési költsége millió forint, a meglévõ fényjelzõ készülék félcsapórúddal történõ kiegészítése 10 millió forint.

5 2005. május 11. INTERJÚ MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5 Milliárdok az EU-tól a magyar közlekedésre Az Európai Unió a világ egyik jelentõs gazdasági térsége napjainkban, s az a célja, hogy 2010-re a világ legdinamikusabban fejlõdõ gazdaságává váljék. Ennek érdekében a 25 tagállam között fennálló különbségeket csökkenteni akarja. Ez érvényes az infrastruktúra, a közlekedés területére is, ahol komoly beruházásokat hajtanak végre az elmaradottabb régiókban. Hazánkban szintén megindultak azok a jelentõs változások, amelyek az EU-csatlakozásnak köszönhetõen a közlekedés területét is érintik. Ennek részleteirõl kérdeztük Egyed Gézát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Európai Fejlesztési alapokért felelõs helyettes államtitkárát, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Irányító Hatóságának vezetõjét. Mit kell tudni a KIOP-ról? A KIOP Irányító Hatóságát május 15-én hozták létre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik fõosztályaként. Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt legfontosabb cél az életminõség javítása. A célok meghatározása alapján készült el öt, úgynevezett operatív program, amelyek tartalmazzák a fejlesztési területeket. Az öt operatív program (OP) a következõ: agrár- és vidékfejlesztés; gazdasági versenyképesség; humán erõforrások fejlesztése; környezetvédelem és infrastruktúra; valamint regionális fejlesztés. Az operatív programokat kiegészítik a Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi fejlesztések. A KIOP fõ célja a környezetvédelem és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erõsítése a fenntartható fejlõdés elõsegítésével. Az operatív program a fõ fejlesztési irányvonalakat úgynevezett prioritásokként fogalmazza meg. A prioritások intézkedésekre bonthatók, s ezekre épülve kerültek és kerülnek kiírásra a pályázati felhívások, és valósul meg a program. Az EU milyen megfontolások alapján szorgalmazta az operatív programok létrehozását? Az EU az elmúlt évtizedekben a közösség szintjén olyan politikát és eszközöket hozott létre, amelyek az egyes tagországok közötti gazdasági és társadalmi különbségeket hivatottak csökkenteni. Az egyik legmeghatározóbb terület a regionális politika. Ennek fõ célja a régiók közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése. A gyakorlatban mindez úgy valósul meg, hogy a gazdagabb tagállamok befizetéseibõl származó közösségi költségvetés mintegy harmadát újra felosztják a leghátrányosabb helyzetû régiók között. Ezáltal a szegényebb régiók és társadalmi csoportok támogatásán keresztül valamennyi régió hozzájárulhat az EU versenyképességének növeléséhez. Az ilyen formában újra elosztandó források a regionális politikában pénzügyi alapokban jelennek meg, ezek a Strukturális Alapok. Mindezeken túl van egy különleges alap a Kohéziós Alap, amelybõl a legelmaradottabb országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését segítik. A KIOP a Strukturális Alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzügyi forrását veszi igénybe mind a közlekedés, mind a környezetvédelem területén. A KIOP-on kívül az európai uniós forrásból közlekedés fejlesztésére a Regionális Operatív Programból (ROP) van lehetõség. A különbség az, hogy a KIOP a fõúthálózat, elõvárosi vasút, intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését teszi lehetõvé, a ROP pedig ennél kisebb mértékû közlekedési beruházásokat például kerékpárutak építését finanszírozza. A Kohéziós Alapból valósul meg egyebek között az autópályák építése. Egyed Géza helyettes államtitkár Összesen mekkora összegrõl van szó, s hány év alatt használható az fel? Magyarország uniós csatlakozása az EU hétéves tervezési periódusának közepére esett, ezért az operatív programok nem hét, hanem három évre szólnak. Így a KIOP is hároméves program, 2004 és 2006 között biztosít környezetvédelmi és közlekedési fejlesztési lehetõségeket. A os években a KIOP rendelkezésére álló keretösszeg 112,3 milliárd forint, amelybõl a környezetvédelmi prioritás 43,6 milliárd forintot tesz ki az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedéssel együtt. A fennmaradó összeg a technikai segítségnyújtás 4,5 milliárdos keretét leszámítva 64,2 milliárd forint közlekedési beruházások megvalósítására. Az úgynevezett n+2 szabály miatt a programból való végsõ kifizetés december 31-ig lehetséges. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az EU csak akkor fizet, ha a beruházások jól elõkészítettek, s végrehajtásuk folyamatosan halad. Idáig a mintegy 64 milliárd forintból 45 milliárd le van kötve, ami azt jelenti, hogy a beruházások támogatásáról megszületett a döntés, illetve már az esetek zömében a támogatói szerzõdés is aláírásra került. A maradék 20 milliárd forint lekötése folyamatosan történik, s augusztusig valószínûleg befejezõdik. Melyek a közlekedési terület prioritásai? A prioritáshoz tartozó intézkedések a következõk: a fõúthálózat mûszaki színvonalának emelése, valamint a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A fõúthálózat mûszaki színvonalának emelésekor a támogatás célja az infrastrukturális feltételek javítása a regionális és régióközi közlekedési kapcsolatok viszonylatában. További cél a gazdaságilag elmaradott térségek elérhetõségének javítása, valamint a leszakadással fenyegetett régiók és a fejlettebb térségek közötti kapcsolatok fejlesztése. A támogatható tevékenységek közé tartozik az útrehabilitációs program, amely a fõutak 11,5 tonnás tengelyterhelése elérése érdekében született. A csatlakozási szerzõdésben Magyarország december 31-ig vállalta ezen uniós elõírás teljesítését. Szintén támogatható tevékenység az elkerülõ és tehermentesítõ utak építése a településeken áthaladó forgalom csökkentése érdekében, valamint a fõúthálózat kapacitásának növelése. A környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében a támogatás célja az, hogy a közúti forgalom túlterheltségét csökkentsük, az elõvárosi vasúti szolgáltatásokat fejlesszük. Megemlíteném még a tranzitforgalom mennyiségének csökkentését a vízi és közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, kapcsolódási pontok kiépítésével és a logisztikai szolgáltatások szükséges feltételeinek biztosításával. A támogatható tevékenységek közé tartozik az elõvárosi közösségi közlekedés, valamint az intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése. Melyek a környezetvédelmi terület prioritásai? Az ide tartozó intézkedések a következõk: a vízminõség javítása, az állati hulladék kezelésének fejlesztése, az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében, természetvédelem és árvízvédelem, a levegõszennyezés és zajterhelés mérése, valamint az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. Milyen tervek valósultak már meg, illetve melyek azok, amelyeknek a megvalósítása folyamatban van? A KIOP Irányító Hatóság (IH) 67 projektet támogat összesen mintegy 63,4 milliárd forint értékben Ez a KIOP hároméves keretének 56,4 százaléka. Az IH által támogatott projektek a és évi kötelezettségvállalási elõirányzatoknak együttesen a 99,4 százalékát teszik ki. Az érintett projektek teljes beruházási értéke 69,8 milliárd forint. Az IH vezetõi döntéssel támogatott projektek közül támogatási szerzõdéssel 49 van lekötve összesen 55,9 milliárd forint támogatási értékben. Ez az összeg az OP hároméves keretéhez képest 49,8 százalékos lekötöttséget, a és évi keretek összegéhez képest pedig 87,7 százalékot jelent. A fõúthálózat mûszaki színvonalának emelése érdekében a közlekedési projektek központi programként valósulnak meg. A támogatott projektek között szerepel egyebek között a Pécset délnyugaton elkerülõ, mintegy 3 kilométeres út építése; a 44. számú fõút Békéscsabát elkerülõ szakasza második ütemének végrehajtása, a 47. számú út Orosházát elkerülõ szakaszának elkészítése. Több fõúton megerõsítik a burkolatot, illetve útrehabilitációt végeznek. Milyen szempontok alapján döntenek a pénzek felhasználásáról? Miután a pályázatokat beküldik a közremûködõ szervezetekhez, megkezdik formai értékelésüket, szükség esetén hiánypótlásra szólítják fel a pályázót. A formai értékelést követi a pályázatok szakmai, tartalmi értékelése, melyet az illetékes szakfõosztályok munkatársai, illetve megbízott mûszaki ellenõrök végeznek. Az õ írásbeli állásfoglalásukat pontozásukat követi az úgynevezett Projekt Kiválasztási Bizottsági (PKB) ülés, ahol az Irányító Hatóság vezetésével szakmailag áttekintik a pályázatokat, mérlegelik a pályázati egységcsomagban már megtalálható szakmai értékelõlap minden pontját. A PKB javaslatot tesz az Irányító Hatóság vezetõjének, akinek a jóváhagyását követõen a pályázó írásbeli értesítést kap a projektje támogatásáról, illetve elutasításáról. A pozitív döntést követi az úgynevezett támogatási szerzõdés aláírása, mely dokumentum alapján fizetik majd ki a támogatási összeget. Fontos elvárás, hogy a pályázat pozitív elbírálása után gyakorlatilag azonnal megkezdjék a közbeszerzési eljárást ha erre kötelezettek, illetve majd a beruházást. Elmondhatom, hogy Magyarország eddig megfelelõ mértékben kötötte le az uniós pénzeket. De ezután rendkíivül fontos, hogy a beruházások ütemesen elkezdõdjenek, s végrehajtásuk a tervek szerint, késlekedés nélkül megtörténjen. Milyen további lehetõségek kínálkoznak az EU részérõl a közlekedés fejlesztésére a közeljövõben? A környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében az elõvárosi közösségi közlekedés (Budapest Érd elõvárosi vasútvonal) fejlesztésére vonatkozó projekt benyújtására 2005-ben kerül sor. A projekt két részre bontható. Az elsõ projekt Érd, Diósd úti- vasúti átjárók különszinti kialakításának tervezésére vonatkozik. A második projekt az elõvárosi közlekedés feltételeinek javítását célozza meg a Budapest Pusztaszabolcs, valamint a Budapest Székesfehérvár vonalakon Budapest és Érd között. Az elõvárosi közlekedési rendszerek korszerûsítésének eredményeként olyan vonzó, magas szolgáltatási színvonalú vasúti közlekedést kell kialakítani, amely a meglévõ utasközönség kiszolgálása mellett a jelenleg más, társadalmi szempontból kevésbé gazdaságos módokat választó utazók számára is vonzó alternatívát jelent. A projekt célja a Budapest Érd közlekedési folyosóban a vasúti közlekedés utaskiszolgálással kapcsolatos létesítményeinek és rendszereinek fejlesztését, valamint a közúti és a városi tömegközlekedéssel meglévõ kapcsolatok javítását eredményezõ beruházások megvalósítása. Az intermodális központ közlekedési kapcsolatainak (Gyõrgönyûi kikötõ) fejlesztésére irányuló pályázat értékelése jelenleg folyik. A pályázatok elbírálására még az idén sor kerül. Azt is tudni érdemes, hogy 2007-tõl a mostaninál nagyságrenddel nagyobb pénzösszeg évente várhatóan mintegy 3,.5 4 milliárd euró áll majd Magyarország rendelkezésére az EU fejlesztési alapjaiból. Ennek egy jelentõs része közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lesz költhetõ. A sikeres felhasználás érdekében minden érintett szakmának fel kell kötnie a nadrágját, mert tekintettel az összegekre rég nem látott mérnöki, tervezõi, engedélyezõi, kivitelezõi, projektmenedzseri feladatok várnak ránk. Ebben a történelmi építõmunkában való részvételre buzdítom a közlekedési szakma valamennyi résztvevõjét. Csarnai Attila Megjelent a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával és az EU társfinanszírozásával

6 6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS KÖZÚT május 11. Kamarai fuvarozói klub Reflektorfényben a közút A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara VI. osztályának árufuvarozói szakmai kollégiuma április 19-én rendezte meg a fuvarozói klubdélutánját a Régi Sípos Halászkert emeleti különtermében. A programban elõadás hangzott el a közúti árufuvarozókat érintõ uniós változásokról, a jármû mûszaki követelményekrõl és a közlekedésbiztonság helyzetérõl. A közúti fuvarozás engedélyezési folyamata az EU-tagsággal közelebb került a piacra lépõhöz (az ügyeket a megyei közlekedési felügyeleteken intézhetik). A piacra lépés feltételei (hármas követelmény) teljesítésének igazolása után a vállalkozás megkapja a közúti árufuvarozói engedélyt, amely csak belföldi érvényességû (bár nevében a nemzetközi szó is szerepel), hiszen az országhatáron túlra az EU-ban csak a közösségi engedély birtokában léphet a fuvarozó (ez utóbbi egyben a tevékenységi engedély és az EU területén az útvonalengedély szerepét is betölti). Hiteles másolatát a jármûvön kell tartani. A lassú jármûvekre és a mezõgazdasági vontatókra nem kell közösségi engedélyt váltani. A harmadik országos fuvarozás engedélyköteles: bizonyos területekre engedélymentesen, más helyekre CEMTengedéllyel, vagy kétoldalú megállapodások alapján lehet fuvarozni. Az engedélyek a piacvédelmet szolgálják, s ezért született a kabotázstevékenység tilalma is. A közlekedési felügyelet az engedély nélküli fuvarozóval szemben indíthat eljárást, a bejelentés elmulasztásáért nem jár közigazgatási bírság. A jármûvekkel szemben támasztott mûszaki követelmények 4 5 éves harmonizálási folyamat nyomán zárkóztak fel az EU-s normákhoz. Az ENSZ-EGB tagjaként könynyebb volt helyzetünk (akkor csak 97 elõíráshoz kellett igazodnunk), az EU-tagjaként már 120 elõírás a mérvadó. Egyebek között az aktív és passzív biztonság, a környezetvédelem, a szerkezeti elemek, a speciális konstrukciós követelmények állnak a középpontban. A közúti jármûvek hatósági vizsgáztatása már 35 éves múlttal rendelkezik. 500 vállalkozás bevonásával 650 vizsgáló állomáson történhet a vizsgáztatás és 2500 környezetvédelmi felülvizsgálati hely mûködik. A gépjármû-tulajdonos 30 kilométeres távolságon belül talál megfelelõ vizsgáló állomást. A közlekedési hatóság adatai szerint évente 1,5 millió gépkocsi vizsgáztatását végzik el kijáró vizsgabiztosok segítségével. Évente 300 ezer jármûvet helyeznek forgalomba. A közlekedésbiztonság hazai adatai nem javulnak: 2004-ben 2 4 százalékkal nõtt a balesetek száma. A biztonsági öv és a gyermekülés használatának népszerûsítése és a szabálysértési szankciók kiegészítése, a szigorúbb ellenõrzés remélhetõleg hozzájárul az adatok javulásához tól bevezetik a jármûvezetõ-képzés, -vizsgáztatás és -továbbképzés új rendszerét. A nagytömegû jármûvekbe digitális tachográfot szerelnek, s már mûködik a számítógépes elméleti vizsga. Aktualizálják a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Programot, s az autópálya-építés, a balesetveszélyes csomópontok átépítése, elkerülõ útszakaszok építése és több körforgalom létesítése is hozzájárul a közlekedésbiztonság javulásához. B. T. Magyar-francia szakmai nap Gépjármûvezetõk oktatása a magyar közúti fuvarozás fejlesztéséért A hazai legnagyobb taglétszámú közúti fuvarozó munkáltatói érdekképviseleti szervezet, a csaknem 5000 tagvállalkozást nyilvántartó Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete NiT Hungary és stratégiai partnere, Franciaország és Európa legnagyobb közúti fuvarozási és logisztikai képzési szervezete, az Egyesület a Fuvarozási Szakképzés Fejlesztéséért Telephelyi és Karbantartási Intézet (AFT-IFTIM) április 21-én szakmai napot rendezett a NiT Hungary központjában Gépjármûvezetõk oktatása a magyar közúti fuvarozás fejlesztéséért címmel. A szakmai napnak két felkért fõvédnöke volt: Csizmár Gábor, foglalkoztatás- és munkaügyi miniszter (az õ képviseletében Kordás László politikai államtitkár vett részt az eseményen) és Philippe Zeller, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete (képviseletében Jean-Marc Gavier nagykövetségi fõtanácsos vett részt a rendezvényen). A francia partnereket az AFT-IFTIM igazgatója, Jean- Pierre Liano és a Thales vállalat kereskedelmi igazgatója, Jacques Granier, a házigazda NiT Hungary-t Domokos István elnök és Dittel Gábor ügyvezetõ fõtitkár reprezentálta. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból Székely András fõosztályvezetõ és Szilágyi Miklós fõosztályvezetõ-helyettes jelent meg a programon. A rendezvényen elõadást tartott dr. Békési István, a Közlekedési fõfelügyelet fõigazgatója is. A magyar közúti közlekedési ágazat fejlõdésének legnagyobb akadálya az, hogy kevés a képzett gépjármûvezetõ, mert a rendszerváltás óta nem megoldott a hivatásos gépjármûvezetõk alap- és továbbképzésének finanszírozása. A NiT Hungary stratégiai célként tûzte maga elé a gépjármûvezetõk képzésének és a képzés rendszerének fejlesztését, s ehhez a francia AFT-IFTIM kész szakmai segítséget nyújtani. A közös szakmai nap keretében az illetékes minisztériumok bevonásával a két szervezet bemutatta az alap- és továbbképzés fejlesztésének lehetséges irányait, a finanszírozás modelljét, s a képzés technológiai módszereit. A szakmai nap keretében írták alá a NiT Hungary és az AFT-IFTIM együttmûködési megállapodását, melyben a felek elkötelezték magukat a hosszú távú együttmûködésre, s egy (2006. szeptemberéig) közösen létesítendõ budapesti Fuvarozási és Logisztikai Oktatási Központ létrehozására. Az intézményes, modellérékû együttmûködés mérföldkõ a szakma életében. Az egész napos rendezvény lehetõséget adott a résztvevõknek (a gépjármûvezetõk képzésével és a felnõttképzéssel foglalkozó szakembereknek, a gépjármûvezetõk érdekeit képviselõ szakszervezetek képviselõinek, a munkáltatóknak és a sajtó munkatársainak), hogy megtekintsék és kipróbálják a Franciaország és Európa legnagyobb közúti fuvarozási és logisztikai képzési szervezete által Magyarországra hozott szimulátort, a nyergesvontató-félpótkocsis gépjármû szerelvénybõl álló tanuló jármûvet. A vállalkozó kedvûek kipróbálhatták képességeiket egy tesztvezetésen is és megismerkedhettek a biztonságos és kultúrált közlekedés személyi és pszichológiai feltételeivel. Kordás László politikai államtitkár szerint jó lenne megvalósítani, és öszszefogással divatossá tenni a felnõttképzést Magyarországon is. A nyugati országokban egy munkavállaló aktív idõszakában átlagosan négy alkalommal módosítja, vagy változtatja meg pályáját. A kormányzat felelõssége, hogy e váltások a lehetõ legkisebb zökkenõkkel valósuljanak meg. A vállalkozások és a munkavállalók versenyképességében óriási jelentõsége van a folyamatos, élethosszig tartó tanulásnak. Jean-Marc Gavier nagykövetségi fõtanácsos szerint az oktatás a gépjármûvezetõk képzettségét és ezzel a szakmához való hozzáférését, szakmai kompetenciájukat javítja. A fuvarozó vállalkozások hatékonyságjavításának és a közlekedés biztonsága fokozásának egyik feltétele a gépjármûvezetõk megfelelõ képzése. A magyar francia szakmai nap keretében aláírt megállapodás az együttmûködés közös célkitûzéseit rögzíti. A Magyarországon újdonságnak számító, (eddig csak a repülõgéppilóták felkészítésében alkalmazott) bemutatott szimulátor francia fejlesztésû információs és kommunikációs technológiák felhasználásával megvalósított szakképzési eszköz gépjármûvezetõk továbbképzésére. Bárány Tibor DKV budapesti képviselet: új ügyvezetõ után új iroda Könnyebb a pénzt megtakarítani, mint megkeresni Az új ügyvezetõ igazgató után új irodát is kapott a DKV Euro Service Magyarországi Képviselete. A jeles esemény alkalmából a cég egy informatív partnerpartira is meghívta magyarországi ügyfeleit. Aki netán nem tudott volna eljönni az ünnepségre, bármelyik szerdán bejelentés nélkül megtekintheti az új budapesti székhelyet, ugyanis mostantól minden szerda nyílt nap a meglévõ és potenciális ügyfelek számára a DKV Magyarországnál. És nem ez az egyetlen változás a cég életében, amelyekrõl a legavatottabb, Juhos Katalin képviseletvezetõ beszélt a Magyar Közlekedésnek. Még mielõtt valaki nyomozásba kezdene a DKV budapesti képviseletének új címe után, mindenkit megnyugtatok, hogy az új iroda a régi helyén van. Pontosabban a régebbi épületben, az V. kerület Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám alatti Business Centerben csak annak a másik szárnyában. Persze azért tágasabb, világosabb és csinosabb a réginél az új iroda, aminek avatására a DKV düsseldorfi központjából Martin Kammler értékesítési igazgató is eljött hazánkba és nagyon meg volt elégedve az új vezetés újításaival. No, de ne szaladjunk ennyire elõre, elõször ismerkedjünk meg az új ügyvezetõvel, hiszen nemcsak én ízlelgetem a Juhos Katalin nevet. Ami a hátrányom, az azt hiszem, az elõnyöm is! mondja kicsit talányosan arra utalva, hogy korábban sem a közlekedési szakmához, sem a DKV-hoz nem volt köze. Mert bár nincs semmilyen tapasztalatom a szakmában, de így elõítéleteim sincsenek oldja fel a rejtélyt Juhos Katalin, aki fiatal kora ellenére igen mozgalmas és eredményes életet tudhat már maga mögött. Már a kezdetek sem nevezhetõk mindennapinak, hiszen az érettségi után úgy határozott: elõször meg kell ismernie a világot ahhoz, hogy el tudja dönteni, mit akar csinálni az életben! A matúra utáni 4 esztendõben élt az USAban, Angliában, Hollandiában, Németországban. Mai szakkifejezéssel élve, az értékesítés területén dolgozott mindenhol, New Yorkban például divatáru üzletben volt eladó, Angliában pedig építõipari gépek európai forgalmazásával foglalkozott. Ahogy számította, megérlelõdött benne a végsõ döntés: az üzleti élet jelenti számára az életet. A nemzetközi közgazdász diplomát már itthon szerezte meg az Oxfordi Brookes University budapesti kihelyezett közgazdasági iskoláján, ismertebb nevén az IBS (International Business School) falai között. Természetesen az egyetemi évek alatt sem tétlenkedett, a Bayer német gyógyszergyárnál termékmenedzser volt, az Orvostovábbképzõ Szemle amerikai magazin felépítésében, elindításában szintén részt vett, tolmácskodott és megismerkedett a Reutersszel. Nem a hírügynökségi részen dolgozott, hiszen azt majd mindenki ismeri, hanem a Reuters tevékenységének és bevételének 95 százalékát kitevõ pénzügyi tanácsadó szolgáltatásával. Ugyanis a cég fõ tevékenysége a szinte percnyi pontosságú banki és tõzsdeinformációk szolgáltatása a pénzvilág vezetõ cégei számára. Részvény-, kötvény-, devizaárfolyam, kockázatelemzési szolgáltatások üzletfejlesztése, valamint egy 6 fõs professzionális csapat vezetése volt Katalin feladata a diplomázást követõ 4 évben Magyarországon. Ügyfelei közé a legnagyobb bankok tartoztak. Ezt újabb világjárás követte, elõször 4 év regionális üzletfejlesztési felelõsségi kör Skandináviában. Minden országban volt néhány embere, akikkel naponta tartotta a kapcsolatot, és rendszeresen felkereste õket és kiemelt ügyfeleiket. A régiófelelõsség olyan jól sikerült Juhos Katalinnak, hogy a Reuters központjába, Frankfurtba helyezték át, ahol 9 hónapig dolgozott, mint európai üzletfejlesztési vezetõ. Ekkor szólt közbe a sors és a család. Édesanyja súlyos beteg lett, és ezer kilométer távolságból nem tudott intézkedni érdekében, ezért hazajött. A szívmûtét szerencsére jól sikerült és a mama már jól van, de leánya a közelében akart maradni legalábbis egy országon belül. A 8 évnyi Reuters-munka után új kihívást keresett magának Katalin és több, izgalmas projektben vett részt a következõ idõszakban. Többek között egy svájci pénzügyi cég bízta meg piackutatással, hogy a magyarországi megjelenését ennek eredményéhez igazítsa. Azután részt vett franchise tanácsadói munkában, továbbá egy több százmillió eurós ingatlanfejlesztési projekt vezetésével is megbízták. Ez utóbbi már nem az õ részvételével valósul meg, ugyanis egy fejvadász cég megkereste a DKV Euro Service megbízásából A váltás melletti döntést minden bizonnyal az is megkönnyítette, hogy tavaly nyár óta új európai értékesítési vezetõje van a düsseldorfi cégközpontban Martin Kammler személyében, aki a korábbiakhoz képest merõben új irányt képvisel. Nincsenek hierarchiák, a korábbi konzervatív szemlélettel szemben új, dinamikus szemléletet hozott a DKV Euro Service szervezetébe, munkájába. Az eddig Juhos Katalinnal eltöltött idõ megadta a választ arra a kérdésre, hogy miért õt választotta a 12 évnyi képviseletvezetés után nyugdíjba vonult Tamás Zoltán utódjául Kammler úr: amit róla mondott az elõbb Katalin, szinte szóról szóra elmondható az új képviseletvezetõrõl is. Mi csak akkor lehetünk sikeresek, ha az ügyfeleink is azok összegzi szinte egy mondatban a DKV megújult hitvallását. Ezért új, ügyfélközpontú irodát hoztunk létre, 2 emberrel megerõsítettük a csapatot, s a profilunkat is megváltoztattuk: amíg korábban elsõsorban az adminisztratív tevékenység jellemezte a munkánkat, a jövõben elsõsorban a tanácsadás a célunk. A kollégáim új feladatkörükben, mint tanácsadók dolgoznak, akik az ügyfelek munkájához szükséges minden információval a birtokukban optimális tanácsot adnak. A DKV nem csak egy üzemanyagkártya, hanem egy szolgáltatási csomag (autópályadíj-fizetés, nettószámlázás stb.). Ezt a csomagot bõvítjük, korszerûsítjük folyamatosan. Mindennek pedig az a célja, hogy minél több pénzt és erõforrást takarítsunk meg ügyfeleiknek, valamint hozzáadott értéket nyújtsunk, mert könnyebb a pénzt megtakarítani, mint megkeresni Az EU-csatlakozás után újak a játékszabályok, a nemzetközi tevékenységi engedélyek megszûnésével több szereplõ jelent meg a piacon. Ebben a versenyben a DKV az elkötelezett ügyfeleinek olyan elõnyöket tud nyújtani, ami segíti õket a talpon maradásban. S hogy mik ezek az elõnyök? Csak néhány példát említ gyorsan a beszélgetés végén Juhos Katalin. Egyrészt az útvonal ismeretében az ügyfélnek javasolni tudják azokat a töltõállomásokat, ahol olcsóbban tud tankolni. Ha DKV-kártyával fizet, akkor az üzemanyag-felhasználás nagyságában további kedvezményeket kaphatnak az árból. A kártyával az úthasználati díjakat is kifizethetik, ráadásul mindenrõl egy számlát kapnak, és 13 országból (Ausztria, Benelux államok, Dánia, Franciaország, Írország, Nagy- Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország) csak a nettó összeget tartalmazó számlát kap a fuvaros, ami azt jelenti, hogy a DKV elõfinanszírozza neki az áfát, és ezáltal segíti likviditását. Tavaly több mint 100 új ügyfél kötött szerzõdést a DKV Magyarországi Képviseletével, és idén is hetente több jelentkezõt vesznek fel ügyfelei közé a budapesti tanácsadók. Az újítások hatására remélik, hogy ez a dinamikus fejlõdés tovább fokozódik, mondja szerényen Katalin. F. Takács István

7 2005. május 11. LOGISZTIKA MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7 XII. Logisztikai Szolgáltatási Konferencia, Hõgyész Logisztikai kihívások és megoldások A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) április én rendezte meg idei Logisztikai Szolgáltatási Konferenciáját. A rendezvénynek korábban Mátraháza, majd Galyatetõ volt helyszíne ezúttal a hõgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló adott otthont. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke nyitotta meg a kétnapos programot, melynek keretében 16 elõadás hangzott el. A konferencia keretében adták át az MLE Aranyjelvénye elismerést Fülöp Zsoltnak és dr. Csaba Attilának. Itt jelentette be Prof. Emeritus Dr. Knoll Imre, az MLE tiszteletbeli elnöke, hogy megalapítja az Aranyjelvényesek Klubját, melynek már 18 tagja van. Fülöp Zsolt átveszi az Aranyjelvényt Doór Zoltán (középen) nyitotta meg a programot Alaposan sikerült körbejárni a logisztika minden vonatkozását a két nap alatt. Szó esett az elektronikus számlázásról, a járatszervezésrõl és az emelt szintû logisztikai megoldásokról, a web-szolgáltatással mûködõ termelésirányítási tunningról, a vonalkódról, a hangfrekvenciás és rádiófrekvenciás technológiákról, az idõgazdálkodó és munkaszervezõ informatikai rendszerrõl, a GPS logisztikai alkalmazásáról, a stratégiai menedzsmentrõl és a tanácsadásról, a helyfüggõ szolgáltatások támogatásáról, a vállalatirányítási informatikai technológiákról, a raktári állványrendszerekrõl, a számítógéppel támogatott gyártási logisztikáról. Ezúttal az elsõ elõadást ismertetjük. A Magyar Posta Rt. a közvéleményben nem logisztikai szolgáltatóként, csak közszolgáltatóként szerepel tudtuk meg dr. Horváth Sándor üzletágvezetõtõl. Pedig a Magyar Posta Rt és 2009 közötti éveket felölelõ stratégiájában a logisztika az egyik kitörési pont. 38 ezer munkatárs és 2800 mobil posta közremûködésével tavaly 1,1 milliárd levelet és 10 millió csomagot juttattak el a címzettekhez. A 170 milliárd forintos éves árbevételt magáénak tudó, száz százalékos állami tulajdonban lévõ társaság egyik meghatározó üzletága a logisztikai szolgáltatás. A közelgõ postai liberalizációra készülõtársasággal szemben támasztott tulajdonosi elvárások között elõkelõ helyen szerepel a versenyképesség, a jövedelmezõség és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség minõségi teljesítése. A stratégiában a stabilizációt a az üzleti célok és az ügyfelek reflektorfénybe állítása, valamint a minõség javítása követi. Lényeges szervezeti változásokat valósítottak meg, bevezették a mobil postákat, elindították a hálózat modernizációs programját, értékesítési szervezetet alakítanak ki és új termékeket fejlesztenek. Új raktárközpont Szigetszentmiklóson A Bakó Hungária bázisa pékeknek és cukrászoknak A szigetszentmiklósi Leshegy Ipari Parkban április 18-án avatták fel a Bakó Hungária Kft. új raktárbázisát. A megnyitó ünnepségen részt vett Szanyi Tibor a GKM politikai államtitkára. Az államtitkár ünnepi beszédében kiemelte, hogy a példaértékû ez a magántõke összefogásával megvalósult beruházás. Az eseményen jelen volt a Bajor Tartományi Gyûlés tagja Henrich Traublinger, és a Bajor Gazdasági, Infrastruktúra, Közlekedési és Technológiai Tartományi Államminisztérium államtitkára Hans Spitzner is. A budaörsi bázis indulási nehézségei után a posta kimászott a logisztikai gödörbõl: a levélpiacon már a törvényben elõírt szint feletti átfutási idõ minõséget teljesítenek. A logisztikai üzletág vezetõje szerint elérkezett az idõ, amikor megvalósulhat az arculat- és termékváltás. A második félév elején jelennek meg a nyilvánosság elõtt az új arculattal és termékekkel. A posta Országos Logisztikai Központja 50 ezer négyzetméteres területen fekszik. Az épület négyzetméter alapterület. A levélfeldolgozás 7805 négyzetméteren (óránként 40 ezer levél feldolgozására képes gépekkel), a csomagfeldolgozás 7135 négyzetméteren zajlik. A logisztikai szolgáltatások céljára 2582 négyzetméter szolgál, s az irodák 80 négyzetméteren helyezkednek el. Már több mint fél éve az összes levél és csomag közúti szállítási rendszerben mozog (a vasúti szállítást-feldolgozást megszüntették). A 18 feldolgozó pontból álló feldolgozó-hálózat szolgálja ki a 2800 szolgálati helyet. A Magyar Posta Rt. nagy lépésekkel halad a rugalmasság és a liberalizációs kihívásoknak való megfelelés irányába. Logisztikai üzletága a klasszikus termékfejlesztés mellett informatikai háttérstruktúrát épít ki, fejleszti a szállításfeldolgozás technikáját és technológiáját is (2006 végére a szállításirányítási rendszer részeként minden jármûvükön GPS lesz). A postai szolgáltatások a CEP irányból a komplex logisztikai szolgáltatások felé fejlõdnek. A posta eredményesen vetette meg lábát a piacon, s logisztikai szolgáltatóvá válása realitás. Bárány Tibor A 750 millió forint összértékû, új épületben 2200 négyzetméteres, nagy teljesítményû mélyhûtõ és hûtõkamra, magasraktár, alapanyagokat, segédanyagokat, kisgépeket, csomagoló- és dekorációs-anyagokat felsorakoztató nagy méretû C+C (cash and carry = fizess és vidd) üzlet, 360 négyzetméteres oktatatási központ és bemutató terem várja a magyar pékeket és cukrászokat, több mint 6000 magas minõségû termékkel. A Bakó Hungária Kft. 14 éve mûködik és már tavalyelõtt kinõtte az eddigi telephelyét. A tulajdonosok a bajor BÄKO Zentrale Süddeutschland szövetkezet valamint a magyar Cukrász és Pék Kft. igazgatósága döntött új telephely mellett. Így valósult meg két év alatt az új központ, amelyhez 10 hûtõkamion is csatlakozik. A megnyitón a Bajor Tartományi Gyûlés tagja Henrich Traublinger, és a Bajor Gazdasági, Infrastruktúra, Közlekedési és Technológiai Tartományi Államminisztérium államtitkára Hans Spitzner is felszólalt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar emberek úttörõ szellemükkel újra és újra bizonyították teljesítmény központúságukat, céltudatosságukat és kitartásukat. B. T. 14 százalékos éves növekedés a TNT-nél Erõsödött a piacvezetõi pozíció Az idõérzékeny szállítások piacán öt jelentõs szereplõ található Magyarországon, de a piacvezetõ pozíciót még mindig a TNT Express Worldwide Hungary Kft. tartja jelentette be ifj. Járosi Márton ügyvezetõ igazgató, a cég szokásos évértékelõ sajtótájékoztatóján. A vállalat 2004-ben 14 százalékos növekedést tudhatott magáénak, miután nettó árbevétele a 2003-as 6,92 milliárd forintról 7,89 milliárd forintra emelkedett. Jelentõsen nõtt az ügyfélbázis, aminek okát a szolgáltatásaik minõségének javításában látja ifj. Járosi Márton és csapata. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentõsen csökkent a tranzitidõ, amit más szervezési intézkedésekkel tovább javítottak. Így a közúti szállítás volumene emelkedett nagyobb arányban, s ehhez járult még a budapesti bázis kiépítése után megindított közúti TNT összeköttetés a Milánó Varsó Baltikum útvonalon. Az idei tervek közül az ügyvezetõ kiemelte, hogy jelentõs összeget 650 millió forintot szánnak fejlesztésre. Ennek nagyobb hányadát a majdan Ferihegyen megépülõ cargo bázison létrehozandó TNT légiszállítási raktár- és elosztóközpontra szánják. Ezzel együtt tovább folytatják az informatikai fejlesztéseket, s várhatóan tovább bõvítik a már több mint 100 kocsiból álló magyar közúti parkjukat is. A cég anyavállalata is eredményes esztendõt tudhat maga mögött, forgalma 6,5 százalékkal nõtt, ami így elérte a 12,63 milliárd eurót, adózás elõtti nyeresége pedig az 1,25 milliárd eurót. Az anyacég nevet is változtatott, az idén áprilisban a hollandiai központú konszern már nem TGP néven fut tovább, hanem TNT elnevezéssel, s így lesz megtalálható a New York-i, a londoni, a párizsi és az amszterdami tõzsdén is. A magyar vállalat vezetõi erre az esztendõre továbbra is kétszámjegyû növekedést várnak, s ehhez megkezdik az Ecseri úton lévõ raktárbázis bõvítését, amely így 1350 négyzetméterrõl 2000 négyzetméteresre bõvül. TIR-egyezmény: Az EU tájékoztatást kért a VPOP-tól Tavaly mintegy 1,3 millió TIR igazolványt kezelt a vámhatóság, amivel kapcsolatban összesen 25 nem magyar közúti fuvarozó tett panaszt a vám- és pénzügyõrségnél és a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete (IRU) vámbizottságánál mondta Nagy János, országos vámparancsnok egy budapesti sajtótájékoztatón. Néhány külföldi fuvarozó cég azt kifogásolta, hogy TIR okmányokkal rendelkezõ fuvarozókat egy-két magyar román határállomáson, a TIRigazolványok lefordítását követelve a vámügynökséghez, illetve a határspeditõrökhöz irányítottak, ami nem csak meghosszabbította, de költségesebbé is tette a határátkelést. Az országos vámparancsnok megerõsítette, hogy az Európai Bizottság nem folytat vizsgálatot a vámhatóság ellen, csak tájékoztatást kért. A VPOP válaszában közölte: a magyar vámhatóságok a TIR-egyezmény szabályai szerint jártak el. Nagy János kifejtette: a VPOP a TIR igazolványokat az egyezménynek megfelelõen angol, magyar vagy a szomszédos ország nyelvén fogadja el, s csak akkor kér fordítást, ha ezek közül egyik sem áll rendelkezésre. A problémák 2004 nyarán jelentkeztek, aminek vélhetõ oka, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz, és a magyar román határszakasz egyúttal az unió külsõ határa is lett. A múlt év szeptember végén az IRU szakemberei bejárást tartottak a panaszok kapcsán érintett határállomásokon, és a VPOP ígéretet tett a TIR-egyezmény szerinti gyorsított vámkezelések végrehajtására. Nagy János utalt arra, hogy a VPOP-hoz beérkezett két tucatnyi panasz mindegyikét alaposan kivizsgálták, ám nem találták azokat megalapozottnak. Hinfner Miklós, az IRU megbízásából, a TIR-igazolványok egyedüli magyarországi kiadójának, az MKFE-nek a fõtitkára emlékeztetett arra, hogy az IRU érdekképviseleti szerv, amelynek kötelessége kivizsgálni a tagországok fuvarozóinak panaszait. A következõ lépésként Martin Marmy, az IRU fõtitkára május elején Budapestre látogat, ahol az ügy tisztázása céljából találkozik Nagy János vezérõrnaggyal. Új CBA logisztikai központ épült 4,5 milliárdért A 100 százalékban magyar tulajdonú CBA Kereskedelmi Kft. 4,5 milliárd forint beruházás révén 30 ezer négyzetméteres logisztikai központot épített Alsónémediben. Neubauer Katalin, a CBA kereskedelmi vezérigazgatója elmondta, hogy a zöldmezõs beruházás saját erõbõl, banki hitelbõl és a Széchenyi terv 250 millió forintos hozzájárulásával valósult meg. A központ a budapesti raktárbázist váltja fel, és annál ötször nagyobb kapacitással mûködik majd: egyszerre 28 ezer élelmiszer-, háztartási- és vegyi árut hordozó raklapot lehet itt tárolni. A logisztikai központban az idén 70 milliárd forintos forgalommal számolnak. Az élelmiszerforgalmazásban Magyarországon piacvezetõ CBA tavaly 495 milliárd forint forgalmat bonyolított le, az idén pedig 500 milliárd forint elérése a cél. A cég tervei között húsbontó és zöldségcsomagoló üzem építése is szerepel.

8 8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS MOZAIK május 11. Dunakeszi megköszönte A Széchenyi István Egyetem, Gyõr Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéke LOGISZTIKAI és SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szakon POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉST indít 2005 szeptemberében, immár 8. alkalommal. Jelentkezhetnek: egyetemi vagy fõiskolai oklevéllel rendelkezõ mérnökök, reál szakon végzett tanárok, közgazdászok, külkereskedõk. A képzés négy féléves, önköltséges, levelezõ formában. Várható díja: Ft/félév. Jelentkezési határidõ: augusztus 31. Jelentkezni az SZE Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékén lehet. (9026 Gyõr, Egyetem tér 1. Tel.: 96/ , fax: 96/ ). Bõvebb felvilágosítást a tanszék honlapján ( talál, vagy dr. Monori Pál fõiskolai docenstõl (monori@sze.hu), vagy Szalai Nóra tanszéki munkatárstól (szalain@sze.hu) kaphat. A tanszéki honlapról a jelentkezési lap letölthetõ és mailen vagy faxon továbbítható. Varga Lajos, a Bombardier MÁV Kft. ügyvezetõ igazgatója több évtizeden keresztül végzett kiemelkedõ gazdasági eredményt hozó munkájával, a városért végzett és közéleti tevékenységével, emberiességével köztiszteletet és olyan elismerést váltott ki, amely alapján méltán kaphatja a Dunakeszi Város Díszpolgára címet hangzott el öszszegzõ indoklásként május 1-jén azon az ünnepségen, amelyen az elmúlt év végén nyugállományba vonuló vezetõje átvette a kitüntetésrõl szóló okmányt Kecskeméthy Géza polgármestertõl. Dunakeszi Város Képviselõ-testülete 34/2005. számú határozata az egykori Jármûjavító vezetésére üzemigazgatói beosztásba 1982-ben kinevezett 1964-tõl a vállalatnál lakatos szakmunkásként kezdõ Varga Lajos szakmérnök kiemelkedõ érdemei közé sorolta, hogy a mindvégig egyenletesen magas színvonalú termelési-technológiai fegyelmet elváró vezetõ nem csak a vállalat nemzetközi viszonylatban is elismert szakmakultúráját õrizte meg, hanem a rendszerváltást követõen jelentõs szerepet játszott a társaság mûködõképességének megtartásában is. G. Sz. L. Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az» OBSERVER «OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft Budapest VIII., Auróra utca 11. Tel.: Fax: Internet: Transforwarding Hungária Kft. Member of the Broekman Group H-2046 Depo Törökbálint Fax k.bernatsky@transforwarding.hu Komplex logisztikai szolgáltatások nemzetközi szállítmányozás, közúti, gyûjtõfor orgalom, belföldi szállítás. Kompfoglalás oglalás éjjel-nappal. Raktározás / disztribúció, teljes körû vámügyintézés, kezességvállalás, k vámügyi szaktanácsadás, közvámraktározás, átmeneti megõrzés, belföldi bérraktár. IX. NAVIGÁTOR KUPA A Mobil Sport Kft. amatõr egyéni és csapat bowlingversenyt szervez a IX. Navigátor-Kupáért május én és között a HOTEL PÓLUSban lévõ 4 sávos bowling clubban. A versenyre szállítmányozó és fuvarozó cégek 5 fõs csapatainak (legalább) 1 hölgy és 4 férfi jelentkezését várják. Nevezés és felvilágosítás a as telefonszámon, vagy a mobilsport@mobilsport.hu en. A VERSENY TÁMOGATÓI: