Vállalkozói hírlevél

Átírás

1 Vállalkozói hírlevél Tisztelt Olvasó! Ön rendszeresen megjelenő hírlevelünk évi 5. számát olvassa. Célunk, hogy az aktuális hírekkel, összefoglalókkal felhívjuk a figyelmet a legújabb döntésekre, tervekre, illetve, hogy segítsük az intézményrendszerrel és az uniós forrásokkal kapcsolatos szabályok értelmezését. Tartalom Támogatások oldal Intézményi hírek oldal Impresszum Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kommunikációs Igazgatósága Elérhetőségeink: Infóvonal: 06-40/ Fax: 06-1/ nfu@meh.hu

2 Támogatások Befejeződött a nagytakarítás Március végén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elrendelte az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kifizetések felgyorsítását. Az NFÜ a program meghirdetésekor azt ígérte, hogy szeptember 15-ig 1 százalék alá szorítja az intézményrendszer hibájából 90 napon túl ki nem fizetett számlák arányát. Magyarország sikeres az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásában. A 700 milliárd forintos forrásra projekt kap támogatást. Közel 6000 projekt már elkészült és a kedvezményezettek meg is kapták a 480 milliárd forintnyi támogatást. Ez a teljes keret 72%-a. Ezzel Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít, az Európai Bizottság augusztus végén elkészített jelentése amely a június végi állapotot veszi figyelembe megerősíti, hogy hazánk az új tagállamok közül továbbra is a harmadik helyen áll. Ennek ellenére a projektek megvalósítása gyakran késedelmet szenvedett és sok pályázó csak késve jutott hozzá a támogatásokhoz. Ezért március végén a hátralékok felszámolására nagytakarításba kezdett az NFÜ, amely szeptember közepére sikeresen befejeződött. A legfrissebb adatok szerint a nap között ki nem fizetett számlák aránya 1,15%. Az egy éven túli kifizetési hátralékok gyakorlatilag megszűntek, hiszen ezek aránya 0,2%. Ez azt jelenti, hogy 12 olyan projektgazda van, amely egy éven túl nem jutott hozzá a támogatás egy részéhez (10 GVOP, 2 HEFOP). 110 projektgazda pedig három hónapnál hosszabb ideje vár a támogatás egy részére. Ez a jelenleg megvalósuló projektek (közel 12 ezer) 0,1, illetve 0,9 %-át érinti. Március végén 60 ezer rendezetlen számlát tartott nyilván az intézményrendszer, amelyből közel 40 ezer volt az intézményrendszer hibájából kifizetetlen. A nagytakarítás ideje alatt az időközben beérkezett számlákkal együtt - 80 ezer számla kifizetése történt meg. Ez alapján 77 milliárd forinttámogatás került átutalásra 3400 pályázó részére. Összehasonlításképpen: 2006 hasonló időszaka alatt 2200 pályázó jutott a támogatáshoz, tehát ebben az évben másfélszer több pályázó jutott támogatáshoz. Így ma már csak 2500, az intézményrendszer hibájából 90 napnál régebben ki nem fizetett számla vár kifizetésre, amelynek értéke 0,9 milliárd Ft. A nagytakarítás sikeréhez hozzájárult a pályázók és az intézményrendszer munkáját egyszerűsítő intézkedések sora, az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek munkatársainál a teljesítményérdekeltség bevezetése. A vizsgálat feltárta a leggyakoribb késedelmi okokat is. A pályázók oldaláról gyakran előfordul, hogy nem, illetve hiányosan küldik be a számlát alátámasztó dokumentumokat, valamint nem teljes körűen és késedelmesen teljesítik a hiánypótlást. Szintén hátráltatja a kifizetési folyamatot, ha a kedvezményezett nem a szerződés szerinti tevékenységet végezik, vagy nem az előírt ütemben. Gyakori hiba, hogy a kedvezményezetteknek köztartozásuk van. Ennek rendezéséig nem lehet a támogatást folyósítani. Az intézményrendszernek is vannak típushibái. A legjelentősebb problémát az I. NFT végrehajtása során az okozta, hogy a közreműködő szervezetek a hiánypótlásra történő felszólítást több körben küldték ki a kedvezményezetteknek. Erre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében már nem lesz lehetőség, mert a hiánypótlás során az összes hiba kijavítására egy időben kell felhívni a pályázók figyelmét. Nehézkessé tette a kifizetéseket az is, hogy az eljárásrendek programonként nagyon különbözőek voltak és változhattak is. Az ÚMFT-ben már egységes az eljárásrend és az azonos tevékenységeket igazoló dokumentumok köre.

3 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nagytakarítás tapasztalatai alapján megvizsgálja, hogy a két nemzeti fejlesztési terv lebonyolításnak hatékonyabbá tételéhez növelni kell-e a közreműködő szervezetek szakembereinek számát. Emellett szükségesnek tartja az I.NFT eljárásrendjeinek harmonizálását és az informatikai háttér fejlesztését. Uniós pályázat a minőségi szak- és felnőttképzésért Ha Ön szakképző iskolát működtet, és költséghatékonyabb, a munkaerő-piaci elvárásokhoz és a tanulók igényeihez egyaránt jobban igazodó intézményt szeretne, akkor ez a pályázat éppen Önnek szól. Most több százmillió forintos uniós támogatásból fejlesztheti a szakképzést. Kik pályázhatnak? A szakképzésről szóló törvényben meghatározott térségi integrált szakképző központ (TISZK) modellek valamelyikét megvalósító fenntartók. Továbbá szakképzés-szervezési társulások, nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartók által létrehozott nonprofit gazdasági társaságok, valamint az intézményfenntartók, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek által létrehozott szakképzés-szervezési társaságok. A pályázati projekt nem terjedhet ki azokra a kedvezményezett intézményekre, amelyek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. prioritásának, továbbá a regionális operatív programok 4. prioritásának keretében a szakképző intézményrendszer fejlesztésére, a szakképzéssel összefüggő tevékenységekre támogatást nyertek. A felsőoktatási intézmények új felsőfokú szakképzésük tekintetében akkor részesülhetnek támogatásban, ha a pályázati projekt nem ugyanarra a tevékenységre terjed ki, mint amelyekre a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. prioritásának keretében támogatást nyertek. A TISZK székhelye a Közép-Magyarországi Régiót kivéve bármelyik régióban lehet. Mire kapható támogatás? Minden olyan szervezetfejlesztésre, amely a szakképző iskolák személyzeti politikáját, és a tananyagainak harmonizálását is szolgálja. További fontos, támogatandó cél a hátrányos helyzetű, illetve az oktatási rendszerből lemorzsolódók beterelése a szakképzésbe, valamint a munkavállalói kompetenciáik fejlesztése. A regionálisan meghatározott képzési irányok és arányok alapján szervezett szakképzést, továbbá az országos beiskolázást vállaló TISZK keretei között működő szakképző intézmények fejlesztése támogatható. Mennyi pénzről van szó? A pályázat első fordulójának keretében a nyertes projekt gazdák jogosultságot nyernek arra, hogy a második fordulóban pályázhassanak, melyben az elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás mértéke minimum 100 millió, maximum 400 millió forint. Jó hír, hogy sikeres pályázat esetén akár a projekt összes elszámolható költségét, azaz 100 százalékát is uniós segítségből finanszírozhatja. Hogyan kell jelentkezni? A pályázatok benyújtásának határideje: október 8-jétől,január 7-ig. A pályázatok benyújtásának helye: ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) 1385 Budapest, Postafiók 818. Jelen pályázat száma: TÁMOP-2.2.3/07/2. A pályázati kiírás dokumentációja a honlapról tölthető le, s itt további fontos és hasznos tudnivalókat is talál. 3

4 Életminőség javítása uniós forrásból: még az idén közel 342 milliárd forint a környezetvédelemre Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében szeptember 18-án induló első környezetvédelmi pályázati csomagja közvetlenül a lakosság életminőségét javítva támogatást nyújt a szennyvíztisztítás fejlesztéséhez, az ivóvíz minőség javításához, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások kihasználásához. Megkezdődhet a felszíni és felszín alatti vizeket károsító megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, új természetvédelmi programok indulhatnak és jut pénz az e-környezetvédelem céljaira is. A most induló pályázati csomag az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legjelentősebb fejlesztési programja lesz, a most megjelenő, 2008 végéig pályázható pályázatok összértéke 342 milliárd Ft. A megcélzott, a lakosság életminőségének fejlesztésében érdekelt pályázói kör: az önkormányzatok, a környezetvédelemért felelős állami és civil szervezetek, - illetve az energetikai fejlesztéseknél a vállalkozások is. Az ország környezeti állapota a program végére, 2015-re érzékelhetően javulni fog, egészséges víz folyhat minden csapból, eltűnnek a folyóinkat rongáló tisztítatlan szennyvizek, tisztább energiaforrásokat használhatunk majd hatékonyabban, javítunk védett természeti területeink állapotán és a környezettudatosság növelését szolgálva mindenki számára elérhetővé tesszük a környezeti információkat. Természetesen az intézményrendszernek és a pályázóknak is érdekelteknek kell lenniük a költséghatékony, a lakosság teherviselő képességét figyelembe vevő rendszerek kialakításában. Az előkészítési tevékenységek forrás és időigénye indokolja, hogy egyes pályázatokat kétfordulós pályázati konstrukció keretében hirdessék meg. A projekt-előkészítési időszak alatt a kiválasztott projektek részletes kidolgozását a Közreműködő Szervezet folyamatos szakmai és menedzsment tanácsadással segíti, valamint a projektgazdának lehetősége van a kidolgozás költségeinek folyamatos elszámolására is. A as időszakban a szigorúbb EU-s elvárások eredményeképpen a jövedelemtermelő (pl. árbevétellel rendelkező) ilyen projektek esetén az elvárt önerő mértéke 10 és 30% között lehet. Ezért az önerő biztosítása érdekében a 2008-as évben megközelítőleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a kormány azoknak az önkormányzatoknak a részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják biztosítani. A kamattámogatási konstrukció hosszútávra tervezhető lesz. Novemberben indul majd a második életminőség csomag, ekkor az árvízvédelemmel, a vízminőség védelemmel, a hulladékgazdálkodással és környezeti kármentesítési feladatokkal folytatódhat a program. 4

5 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szeptember 18-én elindult életminőség pályázati csomagja az alábbi területeken valósít meg fejlesztéseket: Tisztább települések Szennyvízelvezetés és tisztítás (KEOP 1.2.) Annak ellenére, hogy jelenleg a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 67% Magyarországon, a szennyvíztisztítók kapacitáskihasználtsága alacsony és jelentős területi eltérések vannak régióként a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások arányában, valamint a növekedés mértékében és az ellátottságban is. A program elsődleges célja városaink, nagyközségeink számára a szennyvíztisztítás hosszú távú környezetkímélő megoldása, az ország lakosainak számára a komfortos lakhatás esélyeinek növelése. A program keretében új szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok jöhetnek létre, illetve most először lehetőség lesz arra is, hogy a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken korszerű egyedi szennyvízkezelési kisberendezések is támogatást kapjanak. Az előttünk álló feladat óriási: 2015-ig minden 2000 lakosnál nagyobb településen meg kell oldanunk a szennyvizek EU normáknak megfelelő, fenntartható kezelését. A projektek tervezése során alapvető feltétel a projektek költséghatékonysága, ezt a pályázatokat értékelő szakemberek is nagy súllyal pontozzák. A következő 15 hónapban pályázható keret 188 milliárd forint, amelyhez 2009-től újabb hasonló nagyságrendű keret társul. Az előző időszak hasonló célú nagyberuházásaként a Kohéziós Alap társfinanszírozásával zajlik Kelet-Közép-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményeinek az építése, közel 80 milliárd forint támogatással. Ivóvízminőség javítás (KEOP 1.3.) A cél az, hogy mindenki jó minőségű vizet ihasson az ország bármely pontján. Ma hazánkban majdnem 900 településen, több mint 2,5 millió ember iszik rossz minőségű vizet. A legnagyobb problémák az Alföldön jelentkeznek, de bőven van megoldandó feladat a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is: sokfelé arzénes, bóros, nitrites, ammóniumos az ivóvíz. Célunk ennek a mielőbbi megszüntetése. A már 2004-ben megkezdődött ivóvízminőség-javító program tovább folytatódik. A lényegesen több rendelkezésre álló forrás lehetővé teszi, hogy az érintett önkormányzatok a program felgyorsítására törekedhessenek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 200 milliárd Ft jut az ivóvízminőség javítására, ebből már idén és jövőre 56 milliárd forint a rendelkezésre áll. Emellett a projekt-előkészítési keretből elkezdődhet valamennyi szükséges projekt tervezése is. Az ivóvízkezelés esetében is volt Kohéziós Alapból az I. NFT keretében finanszírozott projekt, ami az ivóvízminőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő Észak-Alföldre terjedt ki 5 Mrd Ft értékben. 5

6 A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése (KEOP ) A magyarországi települési szilárdhulladék-lerakók nagy része felhagyott, bezárt, azonban rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. A felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozása, a környezetterhelés csökkentése és a települések környezetének védelme érdekében térségi szinten rekultiválni kell a lakosságot és a környezetet is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelően bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. A program keretében települési önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak a ben rendelkezésre álló közel 60 milliárd forintra. A pályázati konstrukció hosszú távú célja 2010-ig 850, 2015-ig pedig 1500 szilárdhulladék lerakó rekultiválása. A természeti sokszínűség védelme Az élő és élettelen természeti értékek megőrzése, a vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése, illetve az élőhely-védelem, helyreállítás (KEOP és KEOP ) A természetvédelem egyik legfontosabb feladata a vadon élő állatok és növények, valamint azok élőhelyeinek megóvása, illetve a természet közeli állapot helyreállítása. A barlangok, a források, az egyes sziklaalakzatok és más felszínalaktani képződmények a környezetüktől eltérő mikroklímájukkal, vízforgalmukkal és talajviszonyaikkal speciális élőhelyeket jelentenek számos védett növény- és állatfaj számára. A közlekedési infrastruktúra által okozott károk közül az egyik legszembetűnőbb az állatok elütése, az elektromos szabadvezetékek pedig akadályozzák a madarak szabad vándorlását. A pályázati kiírások célja a védett természeti területek hatékony védelme, amelyre ban 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A célterület védett természeti terület és/vagy Natura 2000 terület lehet, illetve feltétel, hogy a beruházás védett és/vagy fokozottan védett madárfajokat érintő probléma kezelésére irányuljon. A kedvezményezetti kör - a megfogalmazott céltól függően - nemzeti park, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok vagy azok társulásai, állami erdőgazdálkodási Zrt-k, közhasznú társaságok és közalapítványok, közútkezelő, MÁV és a GYESEV lehet. Az I. NFT hasonló célú intézkedésének keretén belül 11 projekt összesen 3,27 Mrd Ft támogatást kapott. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (KEOP ) A gyűjteményes kertek (botanikus kertek, arborétumok) és a történeti kertek (kastélyok, kúriák parkjai) viszonylag kis méretük ellenére fontos elemei a környezetvédelemnek. Szerepet játszanak a saját élőhelyükön veszélyeztetett növényfajok védelmében is. Mivel nagyközönség számára is nyitva állnak, így a környezeti nevelést, oktatást és az ismeretterjesztést is jól szolgálják. A természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és élőhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálják a tervezett beruházások, melyek kedvezményezetti köre a fenti kiíráséhoz hasonló. Elmozdulás a megújuló energiák felé Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása (KEOP 4.1.) 6

7 A pályázati konstrukció célja, hogy a megújuló energiaforrások (biomassza, geotermális, víz, nap, szél energia) kibővülő alkalmazásával a hazai energiatermelési, felhasználási szerkezet diverzifikáltabbá, a helyi igényekhez mindinkább igazodóvá és a környezeti elvárásoknak (elsősorban üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése) megfelelővé váljon. Ennek keretében támogatáshoz juthatnak a hőt és/vagy villamos energiát megújuló energiaforrásból előállító projektek; a kisebb, helyi jellegűtől egészen a több milliárdos méretűig (támogatás mértéke: nagyvállalatok: millió Ft; egyéb kedvezményezettek: millió Ft-ig). Az állami támogatási szabályok miatt egy projekt maximális támogatási intenzitása 50% lehet, azaz minimum 50 % saját erő kell a projekt megvalósításához. A kedvezményezetti kör igen széles: egyaránt támogathatók a költségvetési szervek (elsősorban önkormányzatok), a kis és középvállalkozások, a távhőszolgáltató cégek, de a többségi magántulajdonú nagyvállalatok is. Előreláthatólag kizárólag a konstrukció révén 2010-re 1 a megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli részaránya mintegy 0,6%-kal lehet magasabb. Tekintettel a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos számos veszélyforrásra, a projektkiválasztás során kiemelt figyelmet és az értékelési szempontrendszerben meghatározó helyet kap a projektek fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, környezeti, természetvédelmi szempontú fenntarthatósága (pl. a felhasznált biomassza származási helye) ban mintegy 13,26 milliárd Ft szolgálja a célkitűzést. Cél a takarékosság Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése sürgetően aktuális feladatunk. Energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.) A pályázati konstrukció célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire, az egyéb középületekre, de a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhőszolgáltatók és termelők energiahatékonyság korszerűsítésére irányuló beruházásainak elősegítése vissza nem térítendő támogatással. A támogatások eredményeként javul majd a hazai energiafelhasználás hatékonysága, és ezzel párhuzamosan csökken a - klímapolitikai szempontból kiemelt jelentőségű - üvegházhatású gázok kibocsátása. A konstrukció elsősorban kis és közepes méretű projekteket támogat (támogatás mértéke: millió Ft-ig), az adott projekt megtérülési paramétereitől függően % közötti arányban, a potenciális kedvezményezetti kört a költségvetési szervek, a távhőszolgáltatók, valamint a KKV-k alkotják. A támogatásra ban mintegy 8,76 milliárd Ft áll rendelkezésre. Harmadik feles finanszírozás (KEOP 5.2.) A támogatás célja a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványok és egyházak épületeiben az elektromos, világítási és fűtési rendszerek korszerűsítése, minőségivé tétele, s ezáltal az intézmények energiaköltségeinek mérséklése, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Tekintettel a gyenge önrészfinanszírozási képességre és beruházási hajlandóságra, a pályázati konstrukció kedvezményezettje nem közvetlenül az intézmény, hanem a beruházás lebonyolítását az intézmény által kiírt közbeszerzési eljáráson elnyerő vállalkozás (harmadik fél) lesz. A 1 Az indikátort 2010 végéig kell értelmezni a as időszakban, mivel a projektek megvalósításának futamideje max. 2 év. 7

8 vállalkozás és az intézmény között létrejövő szerződés értelmében a vállalkozás megelőlegezi az intézmény részére a beruházáshoz szükséges összeget, pályázik a támogatási forrásra, lebonyolítja a kivitelezést, majd az intézmény a beruházás eredményeként megvalósuló energiaköltség-csökkentése terhére, tartósbérleti szerződés keretében törleszt a vállalkozó felé. Ilyen kondíciók mellett a támogatásra azért van szükség, hogy az intézmények fenntartói minél nagyobb számban, még kevesebb törlesztés mellett tudják igénybe venni ezt a finanszírozási módot (a kedvezményezett vállalkozás ugyanis csökkentett árain keresztül átengedi a támogatást az intézmény részére). A támogatási arány fűtéskorszerűsítés esetében 14,5%, elektromos, ill. világítási rendszer korszerűsítése esetén 10% lesz. A projektek kiválasztása a ban rendelkezésre álló mintegy 1,84 milliárd Ft áll keret erejéig egyszerűsített, automatikus eljárásrendben történik, ezzel is hozzájárulva az intézményi beruházások gyorsabb lebonyolíthatóságához. A zöld gondolat terjesztése Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) (KEOP 6.3. és KMOP ) A környezetvédelemmel kapcsolatos informatikai fejlesztéseket is támogatja környezetvédelmi keret, hiszen mindenféle digitalizálás a papíralapú eljárások háttérbe szorítását jelenti, ami már önmagában is fontos lépés környezetünk megóvásáért. Az e- környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos vagy területi civil szervezetek támogatására irányul. A pályázati konstrukció célja az intézmények környezetvédelmi adatbázisainak fejlesztése és harmonizálása, az adatgyűjtés, az adatszolgáltatás fejlesztése, valamint az elektronikus ügyintézés biztosítása a környezetvédelem területén. Ezek az intézkedések a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését, azaz a környezeti demokrácia fejlesztését is szolgálják. A pályázatok négy tématerülethez kapcsolódnak: Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET), Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), települési és regionális együttműködések, Víz Keretirányelv végrehajtása. A pályázás kétfordulós eljárás keretében történik, 100%-os támogatási intenzitás mellett, ban 6,6 Mrd forintos keret terhére. Társadalmi szemléletváltás, a fogyasztási szokások változása nélkül persze a fentiek csupán részeredményeket hozhatnak. Az anyag- és energiatakarékossági fejlesztések, az újrahasznosítás kultúrájának széleskörű elterjedése, a környezetbarát eljárások bevezetésének segítése ezek mind hozzájárulhatnak szokásaink változásához, és a gazdasági fejlődés fenntarthatóságához, ezért az életminőség környezetvédelmi csomag 2008 januárjában is folytatódik. Üzleti infrastruktúra pályázati csomag Hússzor nagyobb támogatás a régiók üzleti környezetének fejlesztéseire - cél a minőségi fejlődés. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség most induló pályázati csomagja a régiókban található ipari parkok, ipari területek és inkubátorházak fejlesztését tűzte ki célul. A os 8

9 időszakban erre a célra elköltötthöz képest hússzor nagyobb összeget, több mint 34 milliárd forintot különítettek el a Regionális Operatív programokban. A fejlesztések célja, hogy a mennyiségi növekedés után az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatásainak minősége fejlődjön, és ennek hatására az infrastruktúra kihasználtsága minden régióban elérje a kívánt 50% feletti értéket. A szolgáltatások bővülése, fejlődése hozzájárul az ipari parkokba települt vállalkozások versenyképességének javulásához, és elősegíti a régióba irányuló működő tőke befektetések növekedését. Nem csak a nyertes nyer Az e konstrukció keretében támogatott projektek száma várhatóan 160 körül lesz. Magyarországon jelenleg 191 ipari parkot találunk, így minden jelenleg működő ipari park, inkubátorház jó eséllyel pályázhat a szolgáltatásai fejlesztésére, új szolgáltatások beindítására, vagy a beépítettség növelésére. Az új fejlesztések révén az ipari parkokban, szolgáltató helyeken a foglalkoztatottság is növekszik az üzleti infrastruktúra fejlődése ráadásul a vállalkozások kutatási kapacitását, piacképességét és hálózatosodását is pozitívan befolyásolja. A fejlesztések során a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a pályázatok között a barnamezős beruházások előnyt élveznek a zöldmezős beruházásokkal szemben. A most megjelent Regionális Operatív Programok pályázatain az ipari parkok és inkubátorházak szerezhetnek támogatást, míg mind a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó, ún. intermodális, mind a regionális logisztikai központok fejlesztéséhez a Gazdaságfejlesztési Operatív Program kínál pályázati lehetőségeket. Megjelennek az uniós turizmusfejlesztési pályázatok Október 4-én megjelennek az egész ország területén a turisztikai vonzerő fejlesztéseket támogató pályázatok. 250 projekt részesülhet több mint 58 milliárd forint támogatásban az egészség-, öko-, kulturális és borturizmus területén. November elején jelennek meg a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok 26 milliárd forint kerettel. Az ország GDP-jének 8,5%-a és 400 ezer munkahely ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült mintegy 31 milliárd forint értékű uniós támogatásban. Megszépülhetett Balatonfüred és Gyula belvárosa, a gyöngyösi Orczy Kastély, a sárvári Nádasdy Vár, elkészülhetett az M3 ökoturisztikai park Polgáron. Ehhez képest minőségi ugrást jelent az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot. Ebből most 90 milliárd forint értékben kezdődhetnek el a fejlesztések. A turizmus önálló világpiac nagyon éles versennyel. Ezért fontos, hogy Magyarország az eddigieknél versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg. Ez a cél megvalósítható, hiszen a hazai turizmusban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdag termálvíz-vagyon, a sokszínű kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, az évezredes borkultúra, a nemzeti parkok természeti értékei, a világörökségi helyszínek mind-mind befektetőkre várnak. Az októberi, első pályázati csomagban zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és non-profit szervezetek pályázhatnak, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően. Külön kiírás jelenik meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 9

10 megvalósuló fejlesztésekre, a strandok, fürdők megújítására, országos és nemzetközi rendezvények szervezésére. Nagy hangsúlyt kapnak a pályázatokban a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők - az egészségturizmus, a kulturális, öko-, aktív- és borturizmus - fejlesztése. Szervesen illeszkedik a program céljaihoz a novemberi szálláshely-fejlesztési csomag, ami 130 projekt megvalósulását segíti uniós forrásból. Itt a fő kedvezményezettek az ágazatban érdekelt gazdasági társaságok, valamint nem profitorientált szervezetek lesznek. A minőségi kínálat érdekében a wellness-, fitness-, gyógy-, sport és családbarát szolgáltatásokat kell fejleszteni. A hátrányos helyzetű, de jó adottságú és nagy turisztikai potenciállal rendelkező térségekben kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni. A program harmadik elemét a első negyedévében megjelenő, az ún. turisztikai desztináció-management rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai management szervezetek létrehozását takarja, melyek az adott terület turisztikai fejlesztéseit koordinálják, valamint összehangolják a térség turisztikai kínálatát. A szabályozás téren is áttörés várható a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiára alapozva. A turisztikai érdekképviseletekkel együtt gondolkodva készült el a turizmus törvény tervezete, amely hosszú távon, megnyugtatóan rendezheti az ágazat működésének keretfeltételeit. A hazai turisztikai támogatási rendszer is összhangban áll az uniós fejlesztési célokkal. Nemrégiben zárult le az 1,8 milliárd forintos keretösszegű műemlék-gyógyfürdő pályázat, melynek keretéből a budapesti Gellért és a Széchenyi fürdő egyaránt 550 millió, az esztergomi Szent István fürdő 400 millió, a székesfehérvári Árpád fürdő 300 millió forint támogatásban részesült. Ezen kívül a turisztikai célelőirányzat évi keretéből 890 millió forint áll rendelkezésre a regionális turisztikai pályázatok támogatására. Szintén keresletbővítő hatásúak a diszkont légitársaságokkal közös promóciók, valamint a Magyar Turizmus Zrt. egyéb marketing kampányai, amelyek Budapestet külföldön, az utószezon lehetőségeit belföldön népszerűsítik. Szeptember 27-e a Turizmus Világnapja, amelynek évi üzenete: Open doors for women! ( A turizmus kapukat tár ki a nők előtt! ). Ennek szellemében a magyar turisztikai ágazat igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi trendekhez, hiszen a nők egyre inkább meghatározó célcsoportját alkotják. Kutatás-fejlesztési együttműködés az autopolisban A szeptember 20-2én a Szent István Egyetemen megszervezett Tech4Auto járműipari gyártástechnológiai konferencia középpontjában Győr és régiója jövőjét meghatározó témakörök állnak. A szakkiállítás és a kutatás-fejlesztési konferencia a fejlett és innovatív gyártástechnológia alkalmazásával elérhető versenyelőny témakörét járja körül. A győri egyetem ipari partnereinek és társintézményeinek érdekeltsége miatt a szervezők a konferencia keretében külön szekciót szentelnek az Autopolis Nyugat-Magyarországi Fejlesztési Pólus programnak. A 2007-ben megnyíló európai uniós forrásokra jó eséllyel számíthatnak mind a régió tudományos-innovációs intézményei, mind pedig az autóipari gyártók és beszállítók. Kiemelten elsőbbséget élveznek a partnerségben megvalósuló projektek. 10

11 A fejlődéshez a társadalomnak is változnia kell, mi nem mondunk le senkiről Az európai uniós források nem elegendőek, a társadalomnak is változnia kell az ország jövőbeni fejlődése érdekében. A sikerhez négy uniós érték adaptációja mindenképpen szükséges. Ezek a teljesítmény tisztelete, a normakövetés, az öngondoskodás és a szolidaritás - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter Pécsett. A négy érték közül a szolidaritás az, amely a felmérések szerint a leginkább meggyengült az elmúlt időszakban, pedig magas foka közös érdekünk, hiszen egy kettészakadt társadalomban élni, dolgozni, vállalkozni senkinek sem jó. Magyarország az egy főre jutó GDP alapján az elmúlt másfél évtizedben 15 százalékkal került közelebb az Európai Unió átlagos fejlettségéhez, ugyanekkor egyes régiói százalékkal leszakadtak a magyar átlagtól. Ma Budapest 125 százalékán, az Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld pedig csak 40 százalékán van az unió átlagos fejlettségének. Magyarország kettészakadt kelet-nyugat, nagyvárosok-kistelepülések, magyarok-romák életesélye mentén. Éppen ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv törekvése a további leszakadás megállítása. A regionális különbségek miatt az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi, régióspecifikus döntések, és tudatosan differenciált lesz a források elosztása is. A leghátrányosabb kistérségeknek célzott programokat indítanak és kiszámíthatóvá, tervezhetőbbé, igazságosabbá teszik a pályázatokhoz szükséges önerő biztosítását. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kötelező állami feladatra pályáznak, 10 százalék önrészt kell majd biztosítaniuk, míg a leghátrányosabb, másfél millió lakost tömörítő kistérségek, települések részéről 5 százalékos önerő is elegendő lesz fő szabályként. Önkormányzati társulást alakítanak A Dél-dunántúli Regionális Ivóvízminőség-javító Program soron következő előkészítő fórumának július 11-én Siklós adott otthont. A rendezvény elején Dr. Wekler Ferenc a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, s egyben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízottja a megjelent nagyszámú polgármesternek az M6-os autópályává fejleszthető autóút helyzetéről is beszámolt. Az ütemezés szerint az M6-os Dunaújváros-Szekszárd és Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszai 2010 márciusára elkészülnek. Az utóbbi 79 kilométeres 2x2 sávos autópálya építése a jó előkészítettségnek megfelelően már idén megkezdődhet. A szintén PPP konstrukcióban épülő 67 kilométeres Dunaújváros-Szekszárd gyorsforgalmi útszakasz előkészítettsége kicsit hátrébb tart, de már ennek a résznek is megvan a környezetvédelmi engedélye. A lőszermentesítés, illetve az építési engedélyezési eljárás is befejeződött. A tervezők szerint a márciusi átadás azonban itt is tartható, mivel ez a szakasz az egyszerűbb terepviszonyok miatt gyorsabban megépíthető. Az ivóvízminőség-javításra kötelezett települések sorát a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet határozza meg. Dél-Dunántúlon ez 207 települést érint, amelyek közül 139 település több mint 200 ezer lakossal jelezte vissza előzetesen, hogy részt szeretne venni a most formálódó 30 milliárd forintos összköltségű Dél-dunántúli Regionális Ivóvízminőség-javító Programban. A megvalósítás forrásait az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (ÚMFT 11

12 KEOP) pályázati pénze és a 10 százalékos önerő biztosítaná. Az ülésen megjelent polgármesterek megszavazták, hogy a pályázáshoz előkészítenek egy önkormányzati társulást, amelynek gesztori feladatait Siklós városára bízzák. Milliárdok dél-dunántúli közlekedésfejlesztésre A Pécs-Pogány Repülőtéren számolt be a dél-dunántúli kiemelt közlekedési projektekről Dr. Wekler Ferenc, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A helyszín apropója, hogy az 58-as számú főút reptér és Pécs között húzódó szakasza a kormány augusztus 8-i döntésének köszönhetően négysávú lesz. A támogatott projekteket a beruházók az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Programjának forrásaival (ÚMFT KÖZOP) valósítják meg. Így több mint 45 milliárd forintból 2008-ig megépül az M7-es gyorsforgalmú út 35 és fél kilométeres hiányzó láncszeme Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között. Az út nemcsak Magyarország keleti és nyugati felének összekötését szolgálja majd, hanem az ún. Trieszt-Kijev folyosónak is fontos része lesz, jelentősen megnyitva a Balaton déli, s így a Dél-Dunántúl északi részét is a világ előtt. A 61. sz. főút 73 kilométeres Somogy megyei szakaszának 11 és fél tonnás burkolaterősítése 2010-ig 6,3 milliárd forintot igényel. 2 milliárd forintból kerüli el a jövőben 4 kilométer hosszan Kaposfüredet a 67-es főút, gyorsabbá téve ezzel a Balatonhoz és az M7-eshez való eljutást. Az egész országot, így Dél-Dunántúlt is érinti, hogy a vasútfejlesztési program részeként, összesen 56 milliárd forintért országszerte telepítik az európai vasutak közös rádiókommunikációs hálózatát, a GSM R-t. A jelenlegi analóg rendszerek lecserélésével a GSM R rendszer magasabb színvonalú és biztonságosabb vasúti közlekedést tesz lehetővé. A már említett Pécs és a Pécs-Pogány Repülőtér közötti szakasz közel öt kilométeres négysávosítása 3,3 milliárd forintos beruházást jelent. Ezen 58-as pécsudvardi útkereszteződéséhez közel épül meg a Pécs-déli csomópont, ahol az M6-os autópályává fejleszthető autóút csatlakozik majd hozzá. 12

13 Társadalmi egyeztetésen a digitális tábla beszerzés pályázati kiírás Két pályázati kiírás, közte a digitális tábla beszerzést segítő pályázat dokumentációját bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Elsősorban a potenciális pályázók, érintett társadalmi szervezetek véleményét várják, hogy a pályázati kiírás a lehető legszélesebb szakmai érdekek mentén véglegesedjen. A oldalon megjelent dokumentációval kapcsolatban kérdőív segítségével gyűjtik a hozzászólásokat. A digitális táblákra vonatkozó kiírás esetén erre október 15-én délig van lehetőség. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program első prioritásának konstrukciói az oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatják. A most egyeztetésre bocsátott pályázati kiírások célja a felsőoktatási intézmények oktatással, kutatással, vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelelő, európai értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat nyújtani. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése (TIOP 1.1.1) c. pályázati kiírás célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. Intelligens iskola létrehozása. A konstrukció elsősorban az informatikai infrastruktúra fejlesztését biztosítja a digitális tábla és más informatikai eszközök (számítógépek, Wifi hálózati elemek, projektorok, kiszolgáló eszközök) beszerzésén keresztül. A kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat október 15-én 12 óráig várják. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása (TIOP 1.3.1) c. konstrukció olyan szakterületi és regionális kapacitások bővítését támogatja, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek az iparral, s amelyek ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, ezzel is javítva a műszaki-természettudományi felsőoktatás és az ország versenyképességét. A kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat október 8-án 12 óráig várják. Konferencia a környezetvédelmi támogatásokról Intézményi hírek A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság és az Energia Központ kht. a BM Dunapalotában konferenciát tart szeptember 26-án 9 órától 14 óráig az új környezetvédelmi pályázati csomagról. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében uniós társfinanszírozással megvalósuló első környezetvédelmi csomag pályázati kiírásai szeptember 18-án jelentek meg, ez alkalomból szeretnénk tájékoztatást nyújtani a pályázati lehetőségekről, feltételekről, és egyéb fontos tudnivalókról. A most megjelent pályázati csomag támogatást nyújt a szennyvíztisztítás fejlesztéséhez, az ivóvíz minőség javításához, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló 13

14 energiaforrások kihasználásához, megkezdődhet a megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, természetvédelmi programok indulhatnak, valamint jut pénz az e- környezetvédelem céljaira is. Bővebb információ a weboldalon található. Elszámolási és nyomonkövetési nyomtatványok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében beadott pályázatok feldolgozása, illetve a megvalósításuk nyomonkövetése során szerzett tapasztalatok alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentős egyszerűsítést és egységesítést vezet be a támogatott pályázatok projekt-előrehaladási jelentéseinek, kifizetési kérelmének és a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumaiban. Az intézkedések célja, hogy gyorsuljanak a kifizetések, a kedvezményezettek és a pályáztató szervek számára is egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a projektek megvalósulását nyomon követő rendszer. A fent említett dokumentumok egységes formában és alkalmazási elvek szerint kerültek bevezetésre. Az egységességet az támasztja alá, hogy a pénzügyi elszámoláshoz benyújtandó dokumentumok tevékenyég-alapú költségkategóriákhoz (pl. építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb.) lettek rendelve. Ami azt jelenti, hogy nem pályázati kiírások szerinti, hanem tevékenység függő a bekérendő dokumentumok köre. A projekt keretében megvalósított tevékenyég során felmerült, és elszámolni kívánt költség határozza meg, milyen típusú dokumentummal kell a költség ténylegességét alátámasztani. Ebben a rendszerben a dokumentum-alapú ellenőrzés jelentősen egyszerűsödik (például csökken a bekérendő dokumentumok száma), viszont alaposabb és szigorúbb helyszíni ellenőrzések történnek a jövőben. A változtatás, hogy - a bekérendő dokumentumok száma jelentősen csökken - az elszámolást alátámasztó dokumentumok tevékenyég vonatkozású költségkategóriákhoz (pl. építés, beszerzés, szolgáltatások, lízing stb) vannak rendelve; - szélesebb körben alkalmazandók az összesítők (értékcsökkenés, kiküldetésútiköltség, személyjellegű költségek, saját teljesítés, rezsi, stb.) - bevezetésre kerül az átalány keretében történő elszámolás lehetősége (pl. rezsi elszámolása esetében); - egységes nyomtatvány és összesítő sablonok kerültek kidolgozásra; Az egységesítésre kerülő dokumentumok: - Előleg kifizetési kérelem - Kifizetési kérelem - Kifizetési kérelem alátámasztó dokumentumai - Útmutató Kifizetési kérelemhez - Bérleti díjak arányosítása - Rezsi arányosítása - Rezsi átalány alapú fizetési kérelme - Nyilatkozat szóbeli megállapodásról - Nyilatkozat saját teljesítésről - Összesítők 14

15 - PEJ - PEJ útmutató - ZPEJ - ZPEJ útmutató Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek könnyebben eligazodjanak projektjeik pénzügyi elszámolásának összeállításánál egy rövid összefoglaló készült: Útmutató támogatás igénylés összeállításához címen. Elindultak az Ügynökség honlapjának új szolgáltatásai Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető az ún. RSS szolgáltatás, melynek segítségével folyamatosan nyomon követhetőek az Ügynökség által megjelentetett hírek és közlemények, és ezek a tartalmak immár angol nyelven is elérhetőek kilométer, internetes tájékoztató kampány 2007-ben négy új autópálya-szakasz átadására került sor. E szakaszok forgalomba helyezésével a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat teljes hossza meghaladja már az ezer kilométert. Ezzel Közép-Kelet-Európában páratlan módon Magyarország az elmúlt öt évben megduplázta autópálya- és autóúthálózatának hosszát. Ebből az alkalomból a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes tájékoztató kampányt indított. Az Interaktív térképen böngészhetőek a már járható, épülő és a jövőben létesítendő gyorsforgalmi utak, közutak és vasútvonalak. Az érdeklődők 22 webkamera segítségével követhetik nyomon az M0, M3, M30 és M7 gyorsforgalmi utakon zajló eseményeket. Tájékozódhatnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként megvalósuló több mint 1000 milliárd forintos út- és közlekedésfejlesztési programról. A honlapon a témához kapcsolódó további internetes portálokat összesítő linkgyűjtemény is megtalálható szeptember végéig. / Véleményezhető az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia tervezete Az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetése során is megmutatkozott az igény és érdeklődés egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatásul szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt. Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia tervezete elkészült, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján a Civil Fórumon elolvasható. A Fórumon található anyagok nem véglegesek, kifejezetten készülőfélben lévő szakmai koncepciók, amelyek a partner szervezetek és személyek számára már a közigazgatási egyeztetést megelőzően véleményezhetők. 15

16 Műhelybeszélgetés a helyi gazdaságfejlesztésről A Pro Regio Kht., mint közreműködő szervezet műhelybeszélgetésre hívta meg szakmai partnereit az Inkubátorházak szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött építése, bővítése, fejlesztése és az Ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgáltatás-fejlesztése című összevont pályázati kiírással kapcsolatban. A találkozón 18 partnerszervezet vett részt. A Pro Regio Kht. munkatársai röviden tájékoztatták a jelenlévőket a Közép-Magyarországi Operatív Program Helyi gazdaságfejlesztés intézkedés kidolgozás alatt álló, illetve a későbbiekben kidolgozásra kerülő pályázati lehetőségeiről, majd bemutatták a kiírás-tervezetet. Ezt követően került sor a szakmai kérdések és vélemények megvitatására, melynek eredményeként az írásban is továbbított észrevételek, vélemények értékelésre kerültek. Egyes vélemények és módosítási javaslatok bekerültek a kiírás-tervezetbe. Az Irányító Hatóság jóváhagyását követően a pályázati kiírás szeptember 12-én hivatalosan is meghirdetésre kerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a oldalon. A workshop előadása és az emlékeztető megtalálható a Közép-magyarországi régió honlapján, a oldalon. 16