Útmutató-sorozat. A kkv-politika támogatása a strukturális alapokból. A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útmutató-sorozat. A kkv-politika támogatása a strukturális alapokból. A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban"

Átírás

1 Útmutató-sorozat A kkv-politika támogatása a strukturális alapokból A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban Vállalkozáspolitika és ipar 1

2 3 Útmutató-sorozat A kkv-politika támogatása a strukturális alapokból A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban Intelligens útmutató: A fiatalok vállalkozói szellemre való nevelésének támogatása és előmozdítása az EU strukturális alapjainak segítségével

3 4 Ez az Európai Bizottság által közzétett útmutató számos kapcsolódó projekt és tanulmány keretében összegyűjtött információkon alapul. Noha a munka az Európai Bizottság tisztviselőinek irányítása alatt folyt, a dokumentumban kifejtett álláspontok nem feltétlenül képviselik az Európai Bizottság véleményét. További információk a következő címen érhetők el: Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság D.1 egység: Vállalkozói készségek URL: E dokumentum több európai nyelvre lefordított változatban is elérhető az interneten. Bár az útmutató az EU strukturális alapjainak felhasználásával kapcsolatos információszolgáltatás céljából készült, ezen információk helyességéért és teljességéért az Európai Bizottság jogi felelősséget nem vállal. Az EU strukturális alapjainak felhasználásával kapcsolatos kérelmeket minden esetben a kérelmezési országban az adott időpontban hatályos szabályokkal összhangban kell elbírálni. Ez az útmutató egy sorozat részét képezi. Az eddig közzétett útmutatók címe: 1. A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban 2. Szabványok alkalmazása a növekedés, a versenyképesség és az innováció támogatására 3. A vállalkozások átadásának megkönnyítése 4. Intelligens útmutató a szolgáltatásinnovációhoz 5. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag regionális szintű végrehajtása 6. Hogyan lehet a strukturális alapokat a kkv- és vállalkozáspolitika szolgálatába állítani? JOGI NYILATKOZAT Sem az Európai Bizottság, sem az annak nevében eljáró személyek nem tehetők felelőssé az e kiadványban foglalt információk felhasználásáért, illetve a gondos előkészítés és ellenőrzés ellenére a kiadványban előforduló esetleges hibákért. A kiadvány nem tükrözi szükségszerűen az Európai Bizottság nézeteit vagy álláspontját. Luxembourg, Az Európai Unió Kiadóhivatala, ISBN DOI /56782 Európai Unió, Eltérő rendelkezés hiányában a sokszorosítás a forrás feltüntetésével megengedett. A kifejezetten harmadik felek tulajdonában állóként megjelölt anyagok felhasználásához, illetve sokszorosításához a szerzői jogok tulajdonosának (tulajdonosainak) engedélye szükséges.

4 5 Előszó A tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalkozói szemléletmód kialakítása kulcsszerepet játszik a belülről építkező növekedésben, és elengedhetetlen előfeltétele a fenntartható helyi és regionális fejlesztésnek és a társadalmi kohéziónak. Ma már széles körben elismert tény, hogy az oktatás fontos szerepet játszik a vállalkozói szemlélet és viselkedésmódok előmozdításában. Az olyan transzverzális kompetenciák, mint a kreativitás, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói szellem, segítik a fiatalokat a kreatív gondolkodás és az innováció képességének, a proaktív szemléletmódnak, a rugalmasságnak, az önállóságnak, valamint a projektek irányítására és eredmények elérésére való képességnek a kifejlesztésében. Egyre több bizonyíték igazolja a vállalkozói szellemre való nevelés kedvező hatásait. Az ilyen programokban részt vevő fiatalok hajlamosabbak vállalkozóként gondolkodni, a tanulmányaik befejezése után könnyebben jutnak álláshoz, és több vállalkozást indítanak, ezáltal több munkahelyet teremtenek. A projektmunkán és valódi vállalkozók önkéntes részvételén alapuló vállalkozói programok kitűnő lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oktatási rendszereket összekapcsoljuk a helyi gazdasággal. A helyi üzleti közösséggel kapcsolatokat kialakító fiatalok tanulmányaik befejezése után nagyobb valószínűséggel maradnak saját régiójukban, illetve hazájukban, akár valamely helyi vállalat alkalmazottjaként, akár saját vállalkozásuk tulajdonosaként. Mindezen okoknál fogva ajánljuk ezt az útmutatót a szakpolitikai döntéshozóknak és mindazoknak, akik részt vesznek a helyi fejlesztésben; továbbá mindenkit bátorítunk arra, hogy operatív programjaik keretében és az Európai Unió által kínált különféle források igénybevételével dolgozzon ki a vállalkozói készségekkel kapcsolatos oktatásra és képzésre irányuló kezdeményezéseket. Antonio TAJANI az Európai Bizottság alelnöke Ipar- és vállalkozáspolitika Johannes HAHN az Európai Bizottság tagja Regionális politika LászlÓ ANDOR az Európai Bizottság tagja Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

5 6

6 7 Tartalomjegyzék 1 Összefoglalás A jelentés célja Szakpolitikai háttér Eredményes szakpolitikai és gyakorlati tervezés: bevált gyakorlatokkal az előrehaladásért A jelenlegi helyzet: A vállalkozói szellemre való nevelés Vegyes összkép Bevezetés A vállalkozói szellemre való nevelés céljai és célkitűzései Egy közös beavatkozási logika felé A vállalkozói szellemre való nevelés jelenlegi gyakorlatának főbb jellemzői Nemzeti szintű szakpolitikai fellépés szükséges Aktuális helyzet a nemzeti stratégiafejlesztés terén Fejlődési modell a fokozott együttműködésért és koherenciáért A fejlődési modell célja és logikája A modell felépítése és tartalma A modell összefoglalása Átfogó célok A legfontosabb szakaszok A modell vonzatai: kihívások és lehetőségek az út során Finanszírozás Célkitűzések, mutatók és célértékek kidolgozása Oktatási módszertanok Fejlődési lehetőségek Értékelés, jóváhagyás és elismerés Átmenet az iskolai életből az üzleti életbe Képzés és a tanárok bevonása Az üzleti szféra módszeres bevonása A magánszövetségek és -szervezetek módszeres bevonása A helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint az Európai Bizottság szerepe Eredményes szakpolitikai és gyakorlati tervezés: bevált gyakorlatokkal az előrehaladásért Bevezetés A nemzeti stratégia kulcselemei A nemzeti szakpolitikai keret kidolgozása Eredményes gyakorlatok kifejlesztése Tanárok a kritikus sikertényező Az üzleti vállalkozások, magánszövetségek és szervezetek bevonása A helyi és regionális hatóságok aktív szerepvállalása A vállalkozói készségek eredményes oktatása az iskolákban: a vállalkozói szellemre való nevelés helyi és regionális ökoszisztémájának kiépítése A program előbbrevitele Bevezetés Szakpolitikai vonzatok Az Unió a segítő szerepében: az új fejlesztések támogatása és a programok megerősítése Uniós szintű szerepek és feladatok... 64

7 6 Fellépések az étlapon Oslói program a vállalkozói szellemre való nevelésért Európában Bevált gyakorlatok példák A Dán Vállalkozói Alapítvány Oktatási és vállalkozási cselekvési program TF-Fest Diákvállalat program Tanúsítvány a vállalkozói készségekről Lucy et Valentin créent leur entreprise! Kitzbüheli Vállalkozói Nyári Egyetem Unternehmergymnasium Bayern Bajor vállalkozási gimnázium A vállalkozói szellemre való nevelés ösztönzésének programja Øresund Vállalkozási Akadémia Bevált gyakorlatok további példák... 80

8 9 Összefoglalás 1.1 A jelentés célja A strukturális alapok (különösen az ESZA és az ERFA) fontos szerepet játszanak a vállalkozói szellem, készségek és szemléletmód fiatalok körében történő kifejlesztését célzó konkrét projektek támogatásában. Eddig azonban nem minden tagállam használta ki teljes mértékben ezt a lehetőséget. Ez a dokumentum ezért szeretné felhívni a figyelmet az európai strukturális alapok támogatásával valamennyi országban és régióban sikerrel végrehajtható fellépésekre. A dokumentum bemutatja: a) a vállalkozói szellemre való nevelés általános logikáját és helyzetét az Európai Unióban; b) egy fejlődési modellt, amely végigvezet a vállalkozói szellemre való nevelés politikája különböző fejlődési szakaszainak kidolgozásán és végrehajtásán; c) egy sor példát különféle bevált gyakorlatokra, amelyek ihletet adhatnak új projektek kidolgozásához a strukturális alapokból finanszírozott operatív programok keretében. Ezek a példák részben a 4. fejezet háttérmagyarázataiban, részben a mellékletben olvashatók. Az útmutató elsősorban a Bizottság elmúlt öt évben a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben végzett munkáján alapul, amelynek célja a vállalkozói készségek oktatásának előmozdítása az iskolákban és az egyetemeken, különös tekintettel az e téren kidolgozott nemzeti stratégiák végrehajtásának támogatására. 1.2 Szakpolitikai háttér A vállalkozói szemléletmód fejlesztése és ösztönzése már évek óta az uniós és tagállami szakpolitikák fontos stratégiai célkitűzése, sőt fontossága az idők során egyre nőtt, ahogy az Európai Bizottság és az egyes tagállamok újabb és újabb intézkedéseket fogadtak el ezen a téren. Ezek között igen nagy jelentőségű a szilárdabb vállalkozói kultúra felépítése és az európai polgárok különösen a fiatalok vállalkozói szemléletének megerősítése. Az oktatás és képzés kulcstényező ebben a folyamatban. Minden diáknak hozzáférést kell biztosítani a vállalkozói készségek oktatásához, valamennyi oktatási szint és típus esetében.

9 10 Az Európa 2020 stratégia kiemeli annak fontosságát, hogy az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, illetve az innovációs és vállalkozói készség kerüljön, valamint egy sor fellépésre tesz javaslatot annak érdekében, hogy a Mozgásban az ifjúság, az Új készségek és munkahelyek menetrendje és az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezések útján növelje Európa vállalkozási és innovatív kapacitásait. Ezen túlmenően az innováció és kreativitás (többek között a vállalkozói szellem) valamennyi oktatási és képzési szinten történő ösztönzése egyike az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság munkaprogramjában (Oktatás és képzés 2020) szereplő négy stratégiai célkitűzésnek is. 1 Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2008-ban új lendületet adott a vállalkozói szellemre való nevelés fejlesztésének és intenzívebbé tételének. Az intézkedéscsomag így fogalmaz: Az oktatási rendszer, és különösen az iskolai tananyag, nem szentel kellő figyelmet a vállalkozásokra, és nem vértez fel a vállalkozók számára szükséges készségekkel. A gyerekekkel már oktatásuk elejétől fogva megtanítható a vállalkozói készség értékelése. A kisvállalkozói intézkedéscsomag 1. elvében rámutat a vállalkozói érdeklődés és a tehetség előmozdításának szükségességére, és különösen felhívja a tagállamokat arra, hogy: a vállalkozói készségeknek az iskolai tananyagban kulcskompetenciaként való bevezetésén keresztül ösztönözzék az innovatív és vállalkozói szemlélet kialakulását a fiatalok körében, különösen a középfokú oktatásban, és gondoskodjanak arról, hogy a vállalkozói készségek megfelelően jelenjenek meg az oktatási anyagokban; biztosítsák a vállalkozói szemlélet helyes megjelenítését a tanártovábbképzésben; és a különböző szinteken zajló vállalkozásoktatás rendszerszerű stratégiáinak kifejlesztése érdekében erősítsék meg együttműködésüket az üzleti élet szereplőivel. Az európai referenciakeretben a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia egyike azoknak az egész életen át tartó tanulás szempontjából fontos nyolc kulcskompetenciának, amelyekre a polgároknak a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükségük van. A keret fogalommeghatározása szerint a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Ez segíti az egyéneket nemcsak a mindennapi életükben otthon és a társadalomban, hanem a munkahelyükön is abban, hogy megértsék a munkájuk tágabb környezetét, és képessé teszi őket arra, hogy megragadják a lehetőségeket, valamint az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját képezi, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá. Ez magában foglalja az etikai értékekkel kapcsolatos tudatosságot és ösztönzi a jó vezetési gyakorlatot. Egyre szembetűnőbb a vállalkozói szellemre való nevelésnek mind az egyénekre, mind a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatása. A vállalkozói szellemre való nevelés tekintetében kiforrott stratégiával rendelkező országok, illetve régiók erőfeszítéseinek már mérhető hatása van. Az egyetemi vállalkozói programok hatásai kapcsán az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága megbízásából nemrég készített tanulmány eredményei szerint a vállalkozói készségek oktatása egyértelműen érezteti a hatását. A vállalkozói programokban és tevékenységekben részt vevő fiatalokban erősebb a vállalkozói szemléletmód és irányultság, tanulmányaik végeztével hamarabb jutnak álláshoz, még alkalmazottként is innovatívabbak, és több vállalkozást indítanak. A dokumentum fő forrásai a következők: - a Bizottság által 2007-ben közzétett Oslói program a vállalkozói szellemre való nevelésért Európában című dokumentum ajánlásai; a vállalkozási ismeretek oktatásával foglalkozó magas szintű európai testület 1 Lásd:

10 ben és 2010-ben a szakpolitikai döntéshozók és a fő érdekeltek részvételével megrendezett öt paneltalálkozója; két, a tanárok vállalkozói készségek oktatásával kapcsolatos képzése tárgyában ben rendezett szimpózium következtetései; az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag bevált gyakorlatokat felsorakoztató adatbázisa. A jelentés a következő elemeket tartalmazza: a vállalkozói készségek oktatása terén fennálló jelenlegi helyzet leírása, különös tekintettel a vállalkozói szellemre való nevelés stratégiáinak kidolgozására és végrehajtására; a vállalkozói szellemre való nevelés területének feltérképezését, a stratégiafejlesztést, a prioritások meghatározását és a fellépéseket szolgáló keretrendszer, amely a panelviták során felvázolt fejlődési modellre épül; egy bevált gyakorlatokat felvonultató szakácskönyv, amely bemutatja, milyen megoldások születhetnek a fejlődési modell egyes kulcsterületei tekintetében; az uniós tagállamokban és régiókban a fejlesztést támogató fellépésekre irányuló ajánlások valamennyi szint tekintetében. 1.3 Eredményes szakpolitikai és gyakorlati tervezés: bevált gyakorlatokkal az előrehaladásért Mivel a vállalkozói készségek oktatása tekintetében Európa-szerte igen változatos a kép, módszeresebb megközelítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy minden iskola minden diákja részesülhessen ilyen oktatásban. A vállalkozói szellemre való nevelés ökoszisztémájának valamennyi területén szükség van a fejlődésre. Erre válaszul a jelentés egy fejlődési modellt ismertet, amely segít a tagállamoknak és az érdekelteknek a feladat megoldásában. A modell átfogó fogalmi keretet biztosít a fellépés terén meghatározandó prioritások megállapításához, és megnevezi azokat az építőköveket, amelyekkel az egyes szereplők hozzájárulhatnak a sikerhez. A modell négy egymást követő szakaszt határoz meg a stratégia előtti szakasztól a folyamatos alkalmazás szakaszáig, és részletesen előírja a nemzeti stratégia és keretrendszerek, az iskolák, a tanárok, a regionális és helyi hatóságok, valamint az üzleti vállalkozások, magánszövetségek és -szervezetek által teendő lépéseket. A modell a következőkről rendelkezik: fogalmi elmozdulás a vállalkozói készségek oktatása terén az eddig az üzleti vállalkozás vezetésének módjára összpontosító oktatástól egy minden élethelyzetben alkalmazható, általános kompetenciakészlet kifejlesztése és azok alkalmazásának iskolai keretek között történő megtapasztalása felé, illetve az eddig tanterven felüli extraként, elsősorban a középiskola felső tagozatán tanított tárgy szerves integrálása valamennyi oktatási szint tantervébe; egy közös, nemzeti szintű, a fő érdekeltek által osztott jövőkép kidolgozása a megfelelő tanulási eredményekkel, célkitűzésekkel, célértékekkel és mutatókkal, valamint a minisztériumok közötti együttműködést és a szociális partnerek bevonását célzó, továbbfejlesztett mechanizmusokkal; és központi elem: módszeresebb és fenntarthatóbb megközelítések kifejlesztése az azokat helyi szinten alkalmazó tanárok, iskolák és vállalkozások számára a magánszövetségek és -szervezetek, valamint a helyi, regionális és nemzeti támogató infrastruktúrák többek között tanárképzés, oktatási segédanyagok és eszközök, a bevált gyakorlatok megosztását szolgáló mechanizmusok, csoportosulások és partnerségek támogatásával. A bevált gyakorlatokra már számos példa létezik a vállalkozói szellemre való nevelés stratégiája kidolgozásának és végrehajtásának több területén. Az érdekelteknek segítségül a jelentés közreadja az ideális stratégia tartalmát. Ennek része többek között a különböző minisztériumok bevonása, az érdekeltekkel folytatott konzultáció (sőt, akár bevonásuk) a széles körű támogatottság elnyerése érdekében, a kulcskompetenciák beépítése a nemzeti tanterv egészébe, magas szintű stratégiai célok és célkitűzések meghatározása, a bevált gyakorlatok terjesz-

11 12 tése, a tanárképzés, az előrelépési lehetőségek azonosítása, valamint a finanszírozás. A jelentés részletesen elemzi a fejlődési modell öt kulcsterületén szükséges legfontosabb fellépéseket, és meghatározza a fejlesztés során felhasználható bevált gyakorlatokat: 1. A nemzeti szakpolitikai keret kidolgozása. Noha jellemzően az oktatási minisztériumok viselik az elsődleges felelősséget, a gazdasági, vállalkozásügyi és kereskedelmi minisztériumok szintén fontos szerepet játszhatnak a folyamatban, és a minisztériumok közötti koordináció a siker elengedhetetlen feltétele. Szintén kritikus fontosságú az érdekeltek és a szociális partnerek bevonása: ennek a folyamatnak figyelembe kell vennie sajátos hátterüket, céljaikat és készségeiket. 2. A tanárok a központi sikertényező. A tanároknak a megfelelő jellegű támogatásra van szükségük: azaz a tanárok vállalkozói készségek oktatásával kapcsolatos elképzeléseinek és megközelítéseinek megértését célzó kutatásokra, eredményes tanárképzésre és továbbképzésre, folyamatos támogatásra (például a bevált gyakorlatok terjesztését szolgáló eszközökre, tartalom-, segédeszköz-, módszertan- és segédanyagtárak kifejlesztésére), valamint hatékony támogató hálózatok létrehozására. 3. Az üzleti vállalkozások, valamint a magánszövetségek és -szervezetek bevonása. Az üzleti vállalkozások olyan forrását jelentik a való életből vett (többek között látogatásokon, élményeken, esettanulmányokon és szerepmintákon keresztül közvetített) példáknak és tapasztalatoknak, amely kulcsfontosságú a tanulás szempontjából; ezenkívül támogatják a különféle magánszövetségek és -szervezetek például a Junior Achievement-Young Enterprise (JA-YE) és az EUROPEN munkáját is, amely pótolhatatlan a gyakorlati, tapasztalaton alapuló például minivállalkozások vagy virtuális cégek útján történő tanulási lehetőségek biztosítása tekintetében. 4. A helyi és regionális hatóságok aktív szerepvállalása. A helyi és regionális hatóságok támogató intézkedéseket dolgozhatnak ki az iskolák és tanárok segítésére, és egyedi helyzetükből adódóan vezető szerepet vállalhatnak az iskolacsoportosulások létrehozásában, valamint az oktatás és az üzleti szféra közötti kapcsolatok kialakításában. Segíthetnek annak biztosításában is, hogy a vállalkozói szellemre való nevelés beépüljön a többi helyi/regionális szintű stratégiába, például a szociálpolitikába (különös tekintettel az ifjúságpolitikára) és a gazdaságfejlesztési politikába. 5. Tényleges vállalkozói szellemre való nevelés az iskolákban: a vállalkozói szellemre való nevelés helyi és regionális ökoszisztémájának kiépítése. A fejlődési modell végső célja az, hogy minden szinten valamennyi iskola részt vegyen a vállalkozói szellemre való nevelésben, mégpedig olyan körülmények között, ahol a különböző oktatási szintek és típusok egyértelműen kapcsolódnak egymáshoz, és a helyi vállalkozási ökoszisztémák keretében szélesebb körű kapcsolatokat építenek ki. Ez történhet úgy is, hogy az iskolák először kidolgozzák saját koherens megközelítésüket a vállalkozói készségek oktatása tekintetében, és tapasztalatra épülő tanulási környezeteket hoznak létre, majd ezt követően társulások és partnerségek révén kiépítik a távolabbra nyúló kapcsolatrendszereket.

12 13 A jelenlegi helyzet: A vállalkozói szellemre való nevelés Vegyes összkép A 2. fejezet legfontosabb megállapításai A tagállamok között széles körű egyetértés van a vállalkozói szellemre való nevelés céljait és célkitűzéseit illetően: mind az általános kompetenciákat (például az önbizalmat, az alkalmazkodókészséget és a kreativitást), mind a sajátos üzleti ismereteket fejleszteni kell. A vállalkozói készségek oktatása az iskolarendszerekben jelenleg a középiskolák alsó tagozatáig az általános tanterven felüli pluszként jelenik meg, a középiskolák felső tagozatától felfelé pedig rendszerint egy külön tantárgy például üzleti ismeretek vagy közgazdaságtan részeként választható. Európa-szerte igen sokféle gyakorlat terjedt el, általánosan jellemző azonban a lentről felfelé építkező megközelítés és az inkább esetleges, mintsem módszeres megjelenés a tantervekben. A tanárok és az iskolák kulcsszerepet játszanak: az, hogy valaki minőségi oktatásban részesül-e a vállalkozói készségek terén, elsősorban a tantestület lelkesedésén és a megfelelő források sikeres biztosításán múlik. Szintén nagyon fontos a magánvállalkozások és a nonprofit szervezetek (például a Junior Achievement-Young Enterprise) szerepe, akik segédanyagokkal és valódi, gyakorlati tapasztalatokkal segítik a tanárokat. A regionális és helyi hatóságok szerepe igen változó, de az oktatás előmozdítása révén, valamint közvetítőként szintén fontos feladatokat láthatnak el. Ahhoz, hogy a vállalkozói készségek oktatása tanterven kívüli extrából a tananyag szerves részévé válhasson, a következőkre van szükség: a tanítási módszerek változása: nagyobb teret kell adni a tapasztalaton alapuló tanulásnak, a tanároknak pedig mentorként és moderátorként kell segíteniük a diákokat abban, hogy függetlenebbé váljanak, és kezdeményező szerepet vállaljanak a saját tanulási folyamatukban; az oktatási háttér változása: a diákoknak a tanteremből ki kell lépniük a valódi vállalkozások világába, és lazítani kell az iskolán belüli hierarchián; valamint

13 14 a kormányzatok kulcsszerepe: hiszen csak ők tudják előidézni a vállalkozói szellemre való nevelés terén szükséges mennyiségi és minőségi ugrást. A stratégiafejlesztés és -végrehajtás terén elért eddigi előrelépés mértéke országonként jelentősen eltér. Bizonyos államok már rendelkeznek a vállalkozói szellemre való nevelést szolgáló stratégiával; máshol egyéb eszközök révén (elsősorban a nemzeti tanterv keretében) fejlesztettek ki a vállalkozói készségek oktatását célzó szakpolitikai intézkedéseket; ismét mások még csak a tervezési szakaszig jutottak. A legtöbb szakpolitika általános keretet biztosít a fellépésekhez, miközben a végrehajtás felelősségét néha más szervekre például kormányhivatalokra, illetve magánszövetségekre vagy -szervezetekre ruházza. A gyakorlatban sokféleképpen történik az előrehaladás nyomon követésével kapcsolatos célok és a tanulási kimenetek meghatározása. A legtöbb tagállamban azonban nagy szükség van a vállalkozói szellemre való nevelés integráltabb és mélyrehatóbb megvalósítására. 2.1 Bevezetés Ez a fejezet bemutatja a vállalkozói szellemre való nevelés terén fennálló jelenlegi helyzetet. Összességében igen változatos összkép rajzolódik ki: országonként, településenként, iskolánként, sőt gyakorlatilag osztályonként és tanáronként változó a helyzet. A fejezet három részből áll. Az első rész azt vizsgálja, hogy a jelenlegi szakpolitikák és gyakorlatok mit tekintenek a vállalkozói szellemre való nevelés céljának. Ennek alapján nagy vonalakban azonosítható és leírható az a beavatkozási logika, amely szerint a vállalkozói készségek oktatása jelenleg szerveződik. A fejezet második részében a jelentés áttekintést nyújt a vállalkozói szellemre való nevelés pillanatnyi gyakorlatának legfontosabb jellemzőiről, és ismerteti a különböző szereplők feladatait ezekben a folyamatokban. A fejezet harmadik részében a jelentés az első két részre építve elemzi a nemzeti szintű fellépés szükségességét. Figyelemreméltó, hogy az elemzés szerint a tagállamok egyetértenek abban, mely célokat szándékoznak elérni a vállalkozói szellemre való nevelés terén, és abban, hogy mindennek fényében hogyan szervezik ma az ilyen típusú oktatást, illetve milyen változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy az oktatási rendszerek valóban hatékonyan tudják kezelni ezt a problémát. 2.2 A vállalkozói szellemre való nevelés céljai és célkitűzései Amint az 1. fejezetben leszögeztük, a vállalkozói szellemre való nevelés ma valamennyi európai kormány tevékenységében központi kérdés. Az általános nézet szerint létfontosságú eleme egy sor olyan szakpolitikának, amelyek célja a kisvállalkozások szélesebb, mélyebb és aktívabb alapokra helyezése: szerves részét képezi az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz elve egyikének, és több másik elv megvalósítását is elősegíti. De egészen pontosan hogyan is járul hozzá mindezekhez? Az uniós szakpolitikák fejlődési pályája arra mutat, hogy a vállalkozói szellemre való nevelés a szakpolitikában és a gyakorlatban jelenleg érvényesülő formájában számos hatás elérését segítheti elő. Alapvetően (és legközvetlenebb módon) hozzájárulhat a vállalkozói szemlélet ösztönzéséhez a fiatal európai polgárok körében, elősegítheti az induló vállalkozások számának és túlélési arányának növekedését, előmozdíthatja a kkv-k körében a növekedést és az innovációt, valamint következésképpen javíthatja a középtávú foglalkoztatási kilátásokat. Az 1990-es évek végétől kezdve azonban egy sor szélesebb körű hatást is tulajdonítanak e vívmánynak: ilyen többek között az európai népesség kreativitásának és innovációs készségeinek fejlesztése és az, hogy az önbizalom, az önállóság és az alkalmazkodóképesség kialakítása terén gyakorolt kedvező hatásán keresztül előmozdítja a társadalmi kohéziót és részvételt (ezáltal pedig az ifjúságpolitikában is fontos szerepet játszik). A jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint a vállalkozói szellemre való nevelés fő célja a vállalkozói kompetenciák fejlesztése valamennyi tanuló és diák körében, a felnőtteket is beleértve. E sok vállalkozói szemléletű egyén közül

14 15 lesz, aki saját vállalkozásba kezd, de a többiek is felkészültebben indulhatnak majd azon a munkaerőpiacon, amely egyre inkább megkívánja az alkalmazkodóképességet. A vállalkozói készségek oktatása általában is jobb rálátást biztosít az üzleti életre és a vállalkozók világára, és javítja a vállalkozói létforma megítélését a szélesebb lakosság körében. Általánosabban fogalmazva: az emberek az aktívabb társadalmi szerepvállalás révén jobban hozzá tudnak járulni a társadalom előreviteléhez. Ez nyilvánvalóan rendkívül átfogó program, és sejthető, hogy a szakpolitikai döntéshozóknak valamennyi döntéshozatali szinten jelentős erőfeszítést kell tenniük, hogy sikerüljön átlátniuk a problémakört, és azt valószerű szakpolitikai intézkedések és gyakorlati lépések formájában megvalósíthassák. A 2.1. ábra bemutatja, milyen típusú kompetenciákból épül fel a vállalkozói szellemre való nevelés kívánt végeredménye. Az oktatás lényegét tekintve az ötletek megvalósítására és ezzel együtt a kreativitásra, az innovációra és a kockázatvállalásra készít fel; mindamellett képessé tesz e folyamatok felépítésére, megtervezésére és irányítására is. Tudás A gazdaság és a munka világának megértése A lehetőségek felismerésének képessége Az üzleti etika ismerete Az üzleti vállalkozás alapításával és üzleti eljárásokkal (például gyártással, igazgatással vagy marketinggel) kapcsolatos kérdések ismerete Készségek és szakmai ismeretek Önálló és csapatmunkára való képesség Az erősségek és gyengeségek felismerése és megítélése Kockázatértékelés Projekttervezés és projektirányítás Pénzügyi irányítás Tárgyalás és érdekképviselet Az ötletek gyakorlati megvalósítása Kreativitás, innováció, kockázatvállalás Kezdeményezőkészség, proaktivitás, önállóság, kitartás, kreativitás, innováció, motiváció a célkitűzések elérésére, felelősségvállalás (beleértve a társadalmi felelősségvállalást és a felelős társadalmi részvételt is), vezetői attitűd Viselkedésformák, személyiségjegyek Forrás: HRLP-viták; Európai Bizottság: Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái ábra: A vállalkozói szellemre való nevelés kulcskompetenciái és legfontosabb tanulási eredményei 2.3 Egy közös beavatkozási logika felé A fent említett célokat és célkitűzéseket a tagállamok jelenleg különféleképpen fogalmazzák meg. Amint a későbbiekben bemutatjuk, előfordul, hogy a kidolgozás alatt álló vállalkozásösztönzési stratégiák megfelelő módon tárgyalják azokat; leggyakrabban azonban amilyen fontos elemei az átfogó keretrendszereknek, olyannyira jellemzően a helyi és osztályszintű gyakorlatok szintjén, a terepen alakítják ki őket. Ennek fényében és az említett közös nézetekre építve a következő beavatkozási logikát sikerült meghatározni:

15 ábra: A vállalkozói szellemre való nevelés beavatkozási logikája Átfogó hatások Fokozott társadalmi kohézió Termelékenyebb és innovatívabb üzleti vállalkozások Több és hosszabb életű induló vállalkozás és jobb foglalkoztatási kilátások a kkv-kban Közbenső hatások Aktívabb társadalmi szerepvállalás Kreatívabb és alkalmazkodóképesebb munkaerő Több potenciális vállalkozó Eredmények Az önbizalom és a motiváció növekedése Alkalmazkodóképesebb és kreatívabb emberek Kevésbé kockázatkerülő attitűd A vállalkozásirányítási készségek fejlődése Kimenetek A vállalkozói kulcskompetenciák fejlődése Sajátos vállalkozásirányítási készségek fejlődése Műveletek A kulcskompetenciák oktatásának és tanulásának integrációja az oktatás és képzés teljes időszakában A vállalkozásirányítási készségek és ismeretek oktatása és tanulása Figura 2.2 Lógica de intervención en la educación emprendedora Ami azokat az intézkedéseket illeti, amelyek révén ezeket a tanulási eredményeket (már most vagy a jövőben) elérik, egyértelmű, hogy a vállalkozói szellemre való nevelésnek kettős megközelítést kell követnie: i. az általános kompetenciák (például kreativitás, kezdeményezőkészség és önbizalom) fejlesztése céljából valamennyi szinten szervesen beépíthető a tantervbe; ii. jellemzően a középiskola felső tagozatától kezdve egy önálló tantárgy részeként is oktatható. Ebben a formában elsősorban az üzleti vállalkozás indításához és vezetéséhez szükséges készségek és ismeretek átadása áll a középpontban. Az ilyen tantárgyak rendszerint választhatók, és nem képezik a tanterv kötelező részét. Ilyen módon az oktatás korai szakaszában megalapozhatók a vállalkozói kompetenciák, és később erre az alapra építhetők fel a sajátosan üzleti jellegű készségek. Általában elmondható, hogy a vállalkozói szellemre való nevelés széles körű elterjesztéséhez szükséges strukturáltabb és módszeresebb megközelítés azt vonja maga után, hogy a vállalkozói készségek oktatását be kell építeni az általános oktatásba. Ehhez azonban néhány fontos változtatásra van szükség mind az oktatás, mind a tanulás terén. A vállalkozói készségek oktatásának hagyományosan az üzleti gyakorlatra összpontosító tanterven kívüli extrából a tanterv szerves részévé avatása és számos vállalkozói kompetenciára és készségre történő kiterjesztése valójában nem kevesebbet, mint paradigmaváltást jelent az oktatási rendszerben. Különösen igaz ez akkor, ha az általános vagy tudományos oktatási rendszerekbe kell beilleszteni azt, illetve ott, ahol jelenleg túlnyomórészt hagyományos tanítási módszereket alkalmaznak. Minden szakaszban kritikus fontosságú, hogy a hagyományos oktatási módszereken túl a tanulás tapasztalati elemeket is hordozzon. A 2.1. ábrán felsorolt kompetenciák kifejlesztéséhez szükség lesz a tanítási gyakorlatok módosítására és a hagyományos oktatás al-

16 17 ternatívájául szolgáló, megfelelő oktatási környezet megteremtésére. Elsősorban nem az számít, mit tanítanak, hanem hogy azt hogyan tanítják főként tapasztalat útján való tanulás formájában, a tanár és a diákok közötti hagyományos hierarchia átlépésével, miáltal a tanár szerepe inkább egy mentoréhoz és/vagy moderátoréhoz válik hasonlóvá. Az ilyen megközelítés lehetővé teszi, hogy a diákok önállóbban dolgozhassanak és kezdeményező szerepet vállaljanak a tanulás során: ez segíti őket abban, hogy kifejlesszék a vállalkozáshoz szükséges alapvető készségeket. Fontosak a tanulási környezet változásai is: a diákokat ki kell vinni a hagyományos osztályteremből, hogy kapcsolatokat építsenek a helyi közösséggel és megtapasztalják a valódi üzleti környezetet, továbbá kevésbé hierarchikus kapcsolatrendszerrel jellemzett iskolai környezetet kell teremteni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő arányban alkalmazzuk az elméleti és gyakorlati összetevőket, és felszámoljuk az oktatás és az üzlet világát elválasztó korlátokat. A hangsúlyt a hagyományos megközelítésekről egyre inkább az olyan módszerekre kell áthelyezni, amelyek segítségével az emberek kísérletezhetnek és fejleszthetik önismeretüket. Segíthet, hogy az ilyen irányú fejlesztések sok országban összhangban vannak az aktuális oktatási irányvonalakkal. Más országokban azonban kétségtelenül jelentős elmozdulásra lesz szükség az oktatáspolitikában és az oktatás gyakorlatában. A vállalkozói szellemre való nevelés tehát hatalmas területet fed le a kívánt tanulási eredmények és az azok elérését lehetővé tevő eszközök tekintetében. Gondosan mérlegelni kell, hogy a prioritások és a megteendő lépések meghatározása útján hogyan érdemes elindulni a nagyobbrészt meglehetősen radikális hosszú távú változási folyamat útján. 2.4 A vállalkozói szellemre való nevelés jelenlegi gyakorlatának főbb jellemzői A vállalkozói szellemre való nevelésnek egyik legszembetűnőbb jellemzője az, hogy a gyakorlatok rendkívül változatosak Európa-szerte úgy az egyes országok között, mint azokon belül, sőt akár az egyes oktatási intézmények (iskolák, szakképzési intézmények és egyetemek) szintjén és a tanárok körében is. Ez azt tükrözi, hogy a vállalkozói szellemre való nevelés a mai formájában főként alulról építkezve, szinte állami beavatkozás nélkül alakult ki. Ez a sokféleség részben annak tudható be, hogy mindenütt másként látják és értelmezik a vállalkozói készségek oktatását, ami tökéletesen érthető, tekintve, hogy a legtöbb országban mindeddig nem tettek közzé, illetve hivatalosan nem fogalmaztak meg semmiféle elvárást azzal kapcsolatban, hogy az ilyen típusú oktatásnak milyen célokat kellene elérnie. A sokszínűségben tükröződnek olyan széles körű kontextuális és kulturális tényezők is, amelyek egyaránt jelenthetnek kihívást és lehetőséget is. A vállalkozói létformához való hozzáállás tagállamok szerint eltérő volta fontos tényezőt jelenthet, akárcsak a nemzetgazdaságok szerkezete és jellege. Svédországban például olyan kulturális háttér mellett fejlesztették ki a vállalkozói szellemre való nevelés stratégiáját, ahol a polgárok hagyományosan kevéssé érdeklődtek saját vállalkozás indítása iránt, és ahol a gazdaságot a nagyvállalatok dominanciája és a fejlett közszféra jellemezte. Ezen általános jellemzők fényében mit mondhatunk el a jelenlegi európai gyakorlatok sajátosságairól? Elsőként, mivel a rendszer nagymértékben támaszkodik az önkéntességre, gyakran a tanárok játszották a kulcsszerepet, ők tették meg az első lépéseket a vállalkozói szellemre való nevelés irányába, és ők alakították ki a jelenlegi gyakorlatot. Így volt ez még olyan országok esetében is, ahol a vállalkozói készségek oktatása talán a legszélesebb körben elérhető és a legfejlettebb: például az Egyesült Királyságban 2, a központi kormány ösztönzésére a közelmúltban végbement fejlődést megelőzően. Másodszor, a tantervek általában nem tartalmazzák módszeres formában a vállalkozói készségek oktatását. Ehelyett jellemzően tanterven kívüli tevékenységről van szó, amelyet az egyes tanárok és iskolák lelkesedésének köszönhetően sikerül csak becsempészni az általános oktatás határmezsgyéjére. Ez azt 2 Lásd például: Bennett RJ és McCoshan A (1993): Enterprise and Human Resource Development: Local Capacity Building (Vállalkozás- és humánerőforrás-fejlesztés: Helyi kapacitásépítés).

17 18 jelenti, hogy i. a középpontban jellemzően a vállalkozások működésével kapcsolatos témák és azok az ismeretek állnak, amelyek a diákoknak átfogó rálátást nyújtanak a munka világára, és kevesebb hangsúlyt kapnak a magához a vállalkozáshoz szükséges általános kompetenciák; ii. a tantárgy inkább a vállalkozásokkal való üzleti tevékenységre készít fel, és kevésbé az olyan készségek fejlesztésére, mint a kreativitás vagy a kockázatvállalás; és iii. általában a tantárgy értékelése sem az általános tantervvel egyező módon történik, hanem a tanárok és az iskolák házon belüli díjakat és elismeréseket osztanak ki, vagy ismert, de a szokásos képesítési kereten kívül álló szervezetek például a Junior Achievement-Young Enterprise (JA-YE) által szervezett versenyeken vesznek részt. Harmadszor, a vállalkozói szellemre való nevelés módszeres igazgatásának hiányában a tanárok különféle, igen gyakran magánvállalkozások és/vagy nonprofit szervezetek által kidolgozott forrásokat használnak fel oktatási segédanyagként (lásd alább). A megközelítések, módszerek és eszközök között van az üzleti szituációk virtuális szimulációja, a vállalkozásokkal kapcsolatos személyes, gyakorlati tapasztalatszerzés, valamint a vállalkozói napok/hetek, amelyek keretében a diákok ötleteket dolgoznak ki, különféle tevékenységeket (például piackutatást és tervezést) végeznek, és elképzeléseik alapján próbatermékeket és -szolgáltatásokat állítanak elő. Mindezekben az esetekben a vállalkozói készségek oktatása alternatív módszereket kínál a szokványos tanítási módszerek helyettesítésére. Negyedszer, jelentős szerepet játszanak a magánszövetségek és -szervezetek. Ezek között a legkiemelkedőbbek az alábbi nemzetközi tevékenységet folytató szervezetek: a JA-YE, amely személyes tapasztalatokkal segíti a fiatalokat a gyakorlati közgazdaságtan megértésében: e célból vállalkozástani és gazdasági oktatási programokat alakítanak ki a 6 és 25 év közötti fiatalok számára, és azokat a helyi vállalkozások és iskolák közötti partnerségeken keresztül valósítják meg; az EUROPEN elnevezésű hálózat, amely úgynevezett gyakorlócégeket fog egybe, támogatva, koordinálva és kidolgozva számos olyan szolgáltatást, amely segíti és előmozdítja a szimulált üzleti környezetben való tanulást. Az EUROPEN célja az információcsere megkönnyítése, innovatív oktatási eszközök biztosítása tagjai számára, a gyakorlócég elképzelésének népszerűsítése, valamint tagjainak képviselete különböző kormányzati szinteken és magánintézmények előtt; a JADE felsőoktatási programja, amely európai ifjúsági vállalkozások kifejlesztését ösztönzi különféle uniós projektek végrehajtása és a nemzetközi tanulmányokhoz szükséges határon átnyúló együttműködés kereteinek biztosítása útján. A JADE nemzetközi kongresszusokat és találkozókat szervez, amelyek elősegítik az információk és tapasztalatok cseréjét, a kultúrák közötti megértést és támogatják az egységes Európa elgondolását. A JADE hálózat jelenleg 11 uniós tagállamból tagot számlál, és 150 ifjúsági vállalkozást fog össze. Létezik több nemzeti és regionális szövetség is, amelyek az egyes országokban különféle szerepeket játszanak és eltérő munkamodelleket követnek. Ezek a szervezetek az elmúlt két évtizedben megerősödtek és megszilárdultak, és immár kulcsrakész programokat kínálnak az iskoláknak és a tanároknak. A jelek szerint különösen nagy segítséget nyújtanak a vállalkozói szellemre való nevelés kifejlesztéséhez azokban az (elsősorban volt szocialista) országokban, ahol nem léteznek vagy csak nagyon gyengék a kapcsolatok az oktatás és a vállalkozások között. Másik előnyük, hogy támogatják az alulról építkező megközelítést, amely valamelyest megóvja a helyi szintű gyakorlatokat az előreláthatatlan politikai változások szeleitől, és bizonyos mértékű folytonosságot biztosít. Ötödször, míg számos programot és szimulációt a tanárok az iskolákon belül is képesek végrehajtani, a vállalkozások működésével kapcsolatos valódi, személyes és gyakorlati tapasztalatokat csak az üzleti vállalkozások tudják biztosítani a diákok számára. Sajnos országonként (és még az egyes országokon belül is) igen változó, hogy milyen mennyiségben akadnak olyan üzleti vállalkozások, amelyek

18 19 hajlandók és képesek támogatni a vállalkozói ismeretek oktatását. Az iskolák és tanárok gyakran vak tyúk is talál szemet alapon igyekeznek kapcsolatokat kiépíteni a helyi vállalkozásokkal, amiben gyakran a diákok szülei segítenek. Néhány térségben azonban strukturált és formalizált interakció épült ki a vállalkozások és az iskolák között: itt az iskolák oktatási üzleti partnerségeket alakítanak ki a cégekkel, adott esetben a települési önkormányzatok vezetésével és a helyi üzleti szervezetek (például kereskedelmi kamarák) bevonásával. A vállalkozások részéről a részvétel jelentős elkötelezettséget feltételez, amelyhez a motiváció gyakran a vállalati társadalmi felelősségvállalás szükségének érzetéből ered. Számos országban sok kisvállalkozás is szívesen segítene, de nincs elég ideje ahhoz, hogy hosszú távú kötelezettséget vállaljon. Hatodszor, nemzeti szakpolitika hiányában a regionális és helyi hatóságok fontos szerepet játszhatnak az oktatás előmozdításában és megkönnyítésében: ösztönözhetik az iskolákat a vállalkozói készségek oktatására, és segíthetnek az oktatás és az üzlet világa közötti kapcsolatok kiépítésében, ahol amint már elhangzott az önkormányzatok többek között közvetítőként és erőforrásközpontokként segíthetik a folyamatot. Noha az önkormányzatok gyakran törvényben szabályozott feladatokat látnak el az oktatás és képzés terén, ez nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozói szellemre való nevelés is részét képezi a helyi szakpolitikának 3. Végezetül a fent vázolt átfogó képen belül a vállalkozói készségek oktatása az egyes oktatási és képzési szintek és típusok között is eltérő lehet. A fent leírtak az alapfokú oktatásra és az általános középiskolák alsó tagozatára a legjellemzőbbek. Ezekben az oktatási szakaszokban a vállalkozói készségek oktatása jellemzően tanterven kívüli tevékenység, amelynek keretében gyakran üzleti vállalkozásokat keresnek fel vagy munkáltatók látogatnak el az iskolákba, és az átfogó tematika elsősorban a munka világának megismerése. A célzottabb tevékenységek vagy a minivállalkozásokat szimuláló projektek meglehetősen ritkák. A vállalkozói szellemre való nevelés összességében az alapfokú szakaszban a legkevésbé jellemző. A vállalkozói készségek oktatása a középiskolák felső tagozatán is tanterven kívüli tevékenységként valósul meg, de egyre gyakrabban választható opcionális tantárgyként, és a vállalkozói készségek és ismeretek egyes tantárgyak például az üzleti ismeretek és a közgazdaságtan fontos elemei lehetnek. Jelentős szerepet kap a valódi cégeknél vagy minivállalkozások keretében folytatott, szervezett keretek között történő tapasztalati tanulás. Az iskolákban biztosított szakmai alapképzés (IVET) 4 esetében a vállalkozói készségek oktatását gyakran a közgazdaságtan és vállalkozói ismeretek tantárgyak keretében illesztik be a tantervbe. A felsőoktatásban a vállalkozói ismeretek egyes (például üzleti és közgazdaságtani) alapés mesterképzésekben külön tantárgyat képeznek, és egyre több posztgraduális képzés is megcélozza ezt a területet. Egyes felsőoktatási intézmények kifejezetten vállalkozási szakirányt is kínálnak, és néhány országban vállalkozói központokat alakítottak ki bizonyos felsőoktatási intézményekben. A felsőoktatásban a fő kihívást a vállalkozói kompetenciák valamennyi kurzusba történő beépítése jelenti. 2.5 Nemzeti szintű szakpolitikai fellépés szükséges A fent bemutatott, igen változatos képnek két oldala van. Egyfelől világos, hogy a tagállamok semmiképpen sem a nulláról indulnak. A heterogén terep értelemszerűen tartalmaz termékeny síkságokat és puszta sivatagokat is. Sokféle (részben igen ambiciózus) tevékenység van folyamatban, és a kép távolról sem statikus: pozitív elmozdulás észlelhető a gyakorlat terjedése irányába. Másfelől a gyakorlatok különbözősége és elsősorban önkéntes jellege miatt nagyobbrészt a puszta szerencsén múlik, hogy egyegy diák részt vehet-e a vállalkozói készségekkel kapcsolatos oktatásban. 3 A feladatkörök igen változóak lehetnek. Néhány országban például a helyi hatóságok a tanterv kidolgozásába is beleszólhatnak, máshol azonban csak minimális hatáskörrel rendelkeznek, például az iskolaépületek és a nem tanítással foglalkozó alkalmazottak tekintetében. 4 Uniós tagállamonként változó, hogy milyen életkorban kezdődik meg az iskolai keretek között történő szakmai alapképzés.

19 20 Számos jelenlegi gyakorlat esetleges, módszerességet nélkülöző jellege miatt a vállalkozói szellemre való nevelés minősége és mélysége attól függ, hogy a) a diáknak olyan tanár és/vagy osztályfőnök jut-e, aki hajlandó és képes a vállalkozói készségek oktatására, illetve b) hogy a tanárok el tudnak-e érni olyan helyi vállalkozásokat, amelyek képesek és hajlandók segítséget nyújtani a tanuláshoz. Noha néhány éve az iskolák és tanárok már könnyebben férhetnek hozzá a vállalkozói készségek oktatásához szükséges tananyagokhoz és bevált gyakorlatokhoz, még mindig számos akadály áll a tevékenységek útjában, amelyeket a kormányzatoknak fel kell számolniuk. Az előrehaladottabb országok tapasztalatai ezenkívül azt mutatják, hogy bár alulról építkezve is kifejleszthető a vállalkozói szellemre való nevelés, csak a kormányzatok képesek előidézni a vállalkozói készségek oktatása terén szükséges mennyiségi és minőségi ugrást, valamint az oktatási intézményeken belüli paradigmaváltást. Az Egyesült Királyságban például mintegy húsz éve oktatták már a vállalkozói készségeket alulról építkező megközelítés szerint 5, amikor 2003-ban a kormány lendületet adott a programnak: a fellépés eredményeképpen a 2008-ig tartó ötéves időszakban 10%-ról 90%-ra nőtt a vállalkozói készségek oktatását biztosító iskolák aránya 6. A nemzeti szintű szakpolitikai fellépés az alábbiakkal segítheti a folyamatot: i. kezelni tudja a vállalkozói készségek széles körű és mélyreható oktatásának útjában álló akadályokat; ii. stratégiai súlypontokat és irányvonalakat állapíthat meg; és iii. okozhatja a koherenciát és a strukturáltságot. Amennyiben a tagállamok viszonylag alacsony aktivitási szintről kezdenek építkezni, különösen fontos szerepet játszik a kormányzati szintű beavatkozás által biztosított fokozott koherencia és strukturált jelleg. Lássuk tehát, hogyan viszonyulnak pillanatnyilag az egyes tagállamok a stratégiafejlesztéshez! 2.6 Aktuális helyzet a nemzeti stratégiafejlesztés terén A stratégiafejlesztés és -végrehajtás terén elért eddigi előrelépés mértéke országonként jelentősen eltér; az országok mintegy harmada dolgozott ki a vállalkozói szellemre való nevelésre vonatkozó, konkrét és különálló nemzeti stratégiai dokumentumot 7. Több országban jelenleg zajlik a stratégia kidolgozása. Erre a közelmúltban Dánia szolgáltatott pozitív példát, ahol 2009-ben négy minisztérium közösen indította el a vállalkozói szellemre való nevelés nemzeti stratégiáját. Néhány esetben a vállalkozói szellemre való nevelés a nemzeti tanterv részét képezi (például Finnországban), vagy azért nem létezik nemzeti szinten, mert a kormányzati rendszer nagymértékben decentralizált (például Németországban). A célzott, illetve önálló vállalkozóikészség-oktatási stratégiák tartalmát illetően sokan csupán egy keretet biztosítanak, amelyen belül más érdekeltek a regionális vagy helyi hatóságok, az iskolák vagy a tanárok dolgozzák ki a részletes végrehajtási tervet. Ezekben az esetekben a nemzeti kormány egyfajta stratégiai koordinációt végez a fejlesztési és végrehajtási munkát érdemben elvégző számos más hivatal és érdekelt között. A svéd nemzeti stratégia kitűnő példa erre a megközelítésre. Arra is van példa, amikor a tagállamok vállalkozóikészség-oktatási szakpolitikája részletesebb stratégiai cselekvési tervek kidolgozásához vezetett. Belgiumban például a kormány ban jóváhagyta az Ondernemend Onderwijs tervet, azaz a vállalkozói szellemre való nevelés flamand cselekvési tervét. A flamand terv az egyedi fellépések mellett ütemtervet is meghatároz a 2007 és 2009 közötti időszakra, valamint címzett támogatást biztosít a terv egyes sajátos elemeire, például az oktatás és az üzlet világa közötti áthidaló projektek kifejlesztésé- 5 Lásd például: Bennett RJ és McCoshan A (1993): Enterprise and Human Resource Development: Local Capacity Building (Vállalkozás- és humánerőforrás-fejlesztés: Helyi kapacitásépítés). 6 UK Government, Her Majesty s Treasury (2008): Enterprise: Unlocking the UK s talent (Vállalkozás: Az Egyesült Királyság tehetségének kiteljesítése), 7 Az Európai Bizottság Együttműködés és koherencia a vállalkozói oktatásban című jelentése (2010).

20 21 re és az iskolákban vagy főiskolákon a fiatalok bevonásával létrehozandó virtuális vállalkozások vagy árnyékcégek céljára 8. A rendszer keretében a finanszírozást egyenesen az iskolákhoz, illetve a közvetítő szervezetekhez irányítják. A nemzeti stratégiák jellegüktől függetlenül rendelkeznek néhány közös vonással. Általánosságban kirajzolódó közös tendencia napjainkban a nemzeti tantervnek a tartalomtól a kompetenciák felé való elmozdulása. Ez új lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozói készségeket kulcskompetenciaként vezessék be az iskolákban. A vállalkozói szellemre való nevelés átfogó perspektívája tekintetében a stratégiák jellemzően megengedő megközelítést alkalmaznak. Norvégiában például nem csak arról esik szó, hogyan kell támogatni a jövőbeni vállalkozókat, hanem arról is, hogy a munkavállalóként dolgozók hogyan viszonyulhatnak vállalkozó szellemben a saját munkájukhoz, sőt hogyan lehetnek egyszerre jó állampolgárok és a társadalom innovatív tagjai. Az ilyen szemlélet a vállalkozói szellemre való nevelést alapvetően a személyes készségek és attitűdök irányából közelíti meg, olyan tulajdonságokra is kitérve, mint például a kezdeményezőkészség, az újító szellem és kreativitás, a kockázatvállalás és az önbizalom növelése. Svédországban a nemzeti stratégia hasonlóan tágan értelmezi a vállalkozói készség fogalmát: azt egy dinamikus és társadalomalapú folyamatnak tekinti, ahol az egyének (egyénileg vagy egymással együttműködve) különféle lehetőségeket tárnak fel és aknáznak ki annak érdekében, hogy az elképzeléseiket gyakorlati és célorientált társadalmi, kulturális vagy gazdasági tevékenységekké alakítsák bár a programnak kifejezett célja az induló vállalkozások számának növelése is. Ami a vállalkozói készségek oktatása és a nemzeti képesítési keretrendszerek közötti kapcsolatokat illeti, a nemzeti szintű stratégiák általában kifejezetten utalni szoktak ezek kiépítésének fontosságára. Ennek megfelelően az egyes országok így Hollandia, Norvégia, Portugália és Svédország által kidolgozott stratégiák hangsúlyozzák a tanárképzési programok kidolgozásának jelentőségét, az értékelés és a tanúsítás fontosságát a nemzeti képesítési keretrendszerekhez való kapcsolódás terén, valamint a különböző szintű és térbeli helyzetű érdekeltek végrehajtásban játszott szerepét. Ausztriában például jelenleg folyik a nemzeti tanárképzési stratégia kidolgozása, amely a következő szinteket különbözteti meg: alapképzés: négy egyetemen (Graz, Bécs, Innsbruck és Linz) van lehetőség a vállalkozói készségek és menedzsment irányú szakosodásra; képzés: rendszeres tanárképző szimpóziumok, műhelytalálkozók és szemináriumok; 9 valamint továbbképzés: a vállalkozói készségek középiskolai szintű oktatásának témájában Kitzbühelben megrendezett nyári egyetem, amely gyakorlatias feladatokkal, eszközökkel és módszertanokkal szolgál. Jelentősebb különbségek is vannak azonban a stratégiák között. Fontos kérdés például az, hogy milyen mértékben fejlesztenek ki a végrehajtás terén elért előrehaladás mérésére szolgáló célértékeket és mutatókat. A tágabb cselekvési keretet meghatározó svéd stratégia például nem tartalmaz konkrét célszámokat és mutatókat. Ezzel szemben a belgiumi Flandria aktívan részt vesz a tanulási eredmények és hatások értékelésében, például az alábbi eszközökkel: egy flamand kreativitási szervezet, a Flanders District of Creativity életre hívta az EFFECTO nevű hatásvizsgálatot, amely a korábban a helyi középiskolákban vállalkozói készségekkel kapcsolatos oktatásban részt vevő fiatalok körében végez felmérést; a 03-Loep: A vállalkozói szellem nagyító alatt elnevezésű szűrőeszköz lehetővé teszi annak mérését, hogy az oktatási projektek milyen mértékben fejlesztik a vállalkozói szellemet; 8 Meg kell jegyezni, hogy a terv egészére vonatkozóan nem határoztak meg elkülönített finanszírozási előirányzatot. 9

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Központ október 12.

Magyar Fejlesztési Központ október 12. Magyar Fejlesztési Központ 2015. október 12. Létrehívás A magyar Kormány felismerte, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló, az Európai Strukturális és Beruházási

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás A program legfontosabb elemeinek áttekintése Pályázatíró szeminárium 2017. január 17. Jakabné Baján Ilona Projekt Pályázat kötött idő- és

Részletesebben

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ Program Pályázat megnevezése (magyar) Pályázat megnevezése (angol) Pályázat kódja Erasmus+ Európai szakpolitikai kísérletek az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek

Jean Monnet tevékenységek Jean Monnet tevékenységek Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Koós-Herold Zsuzsa A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26. Brüsszel, 2011. január 10. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE 2011. január 26. 6. PONT AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSOK (EGTC) PLATFORMJÁNAK LÉTREHOZÁSA Előterjesztő: a főtitkár

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium Az Ifjúsági Garancia bemutatása Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium BEVEZETÉS FIATALOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FÓKUSZÁBAN A globális válság által egyik leginkább sújtott munkavállalói réteg a fiatalok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben