Kroes is beállt a lejáratók sorába. Neelie Kroes európai biztos súlyos és alaptalan vádakat hangoztatott Magyarországgal összefüggésben.

Átírás

1 eu hírlevél A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele február Térjünk vissza a józan észhez! Az Európai Parlament egyik új alelnökévé választották Surján László kereszténydemokrata néppárti EP-képviselőt. Surján László Tőkés László EP-alelnöki tevékenységét folytatná, miközben szeretné, hogy az EU és Magyarország viszonya újra a józan ész jegyében alakuljon Az Európai Parlament alelnökévé választották Tőkés László után. Minek köszönhető ez a megtiszteltetés, és milyen programmal készül az alelnöki tisztség betöltésére? Az első tényező: a választások során a Fidesz-KDNP akkora támogatást kapott, hogy 14 képviselővel esélye lett egy parlamenti alelnöki posztra. A második tényező, hogy társaim engem jelöltek, remélve, hogy el is nyerem a parlament támogatását. Tehát a választóknak és képviselőtársaimnak jár a köszönet. A programról addig nem lehetett semmit tudni, amíg meg nem alakult az új elnökség. Öröm, hogy folytathatom Tőkés László munkáját az egyházakkal való kapcsolattartás terén. Szeretném elérni, hogy a párbeszéd már ne a párbeszédről folyjon, hanem valós problémákról. Folytathatom a püspök úr tevékenységét a Nyugat- Balkánon is, mely fogalomból Horvátország csatlakozása révén is kiesik, s legfontosabb kérdés a térség országainak, köztük Szerbiának, az Unióhoz való közeledése. Nemrég a Vajdaságban járt: hogyan értékeli Szerbia helyzetét az EU-integrációval kapcsolatosan, és milyennek látja a vajdasági magyar kisebbség körülményeit? Szerbia számára nem könnyű most az élet. Ők most élik át a maguk Trianonját. Van sok jó kezdeményezés, sőt eredmény, mint például a Magyar Nemzeti Tanács, ami egyfajta autonómiát biztosít. A Vajdaság egészének is van bizonyos szintű autonómiája. Az autonómia tehát nem az ördögtől való. Ugyanakkor sajnálatosan sok még az elfogultság, a kettős mérce. Hosszú utat kell Szerbiának megjárnia, a mi dolgunk, hogy segítsük őket. Fontos lenne a társadalmi hangulat javítása, hiszen a fizikai erőszak sajnos mindennapos, s ennek etnikai töltetét nehéz tagadni. Az Európai Unió és benne Magyarország turbulens időket él át manapság. Európai politikusként hogy látja, miként lehetne csillapítani a meglévő feszültségeket? Nem tudom, hogyan és mikor térünk vissza a józan észhez. Mert igaz, itthonról szítják a tüzet, de volt rá kint fogadókészség. Az Uniónak saját súlyos problémáival kellene foglalkoznia, nem pedig azzal, hogy egy tagállamát leckéztesse. A feszültség csillapodik, ha nem keltik mesterségesen. Akik sikertelenek voltak a magyar választásokon, most kintről akarnak minket befeketíteni, remélvén, hogy ezzel visszakapják szavazóikat. Szerintem inkább elvesztik. Kint még van hitelük, de ha kiderül, hogy szélmalomharcba kergették elvbarátaikat, náluk is elfogy a becsületük. Itthon viszont nő az unióellenes hangulat. Jó hír volt a napokban, hogy rekord mennyiségű uniós támogatást sikerült felhasználni az utóbbi évben. Minek köszönhető az előrelépés? Röviden: a kormányváltásnak. Bővebben: hatalmas változások történtek a pályáztatás terén. Lerövidült a pályázatok elbírálási ideje. Új, kedvező formákat alakítottak ki, például van olyan támogatás, amelynek egy része hitel, mintegy 8,5 százalékos kamattal; más része mindössze 10 százaléknyi önrésszel elnyerhető, vissza nem térítendő összeg. Az interjú készítésekor viszont friss hír, hogy a Bizottság befagyaszthat a Magyarországnak jövő évtől juttatandó támogatásokból mintegy 495 millió eurót. Mit lehet tenni az ellen, hogy ez ne következzen be? Jogi kételyeim vannak. Nem hiszem, hogy a Bizottság azon véleménye, miszerint 2013-ban nem leszünk 3 százalék alatt, elég komolyan vehető-e ahhoz, hogy ezt az összeget elvonják. Ha bíróság elé kerülne az ügy, úgy gondolom, nyernénk. De jobb lenne ezt elkerülni. Végül is, amit a biztos kér, az nem az ő érdeke, hanem a miénk: legyen a költségvetés hiánya három százalék alatt. Sőt tovább megyek: legyen a magyar költségvetés szufficites, azaz több legyen a bevételünk, mint a kiadásunk. A családok esetén ez a polgári lét egyik meghatározása. Mi pedig polgári Magyarországot akarunk. Mindez persze nem mentség a felelőtlen, megalapozatlan és méltánytalan ítéletre. De várhat-e méltányosságot egy ország, amelyet ilyen sokan és ilyen durva dolgokkal vádolnak? Nem csak a nagy költségvetési hiányt, hanem az érte kapott büntetést is a szocialistáknak köszönhetjük. A HÓNAP HÍRE Kroes is beállt a lejáratók sorába Neelie Kroes európai biztos súlyos és alaptalan vádakat hangoztatott Magyarországgal összefüggésben. folytatás a 2. oldalon» A HÓNAP TÉMÁJA Elítélő határozat született Magyarországról A Magyarországot elítélő határozat elfogadásával az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói figyelmen kívül hagyják a magyar kormány és az Európai Bizottság között jelenleg is zajló tárgyalásokat. folytatás a 3. oldalon»

2 folytatás az 1. oldalról» Kroes is beállt a lejáratók sorába Neelie Kroes európai biztos súlyos és alaptalan vádakat hangoztatott Magyarországgal összefüggésben. Levelet írt Barrosónak Joseph Daul Nem gondolja, hogy Neelie Kroes személyeskedése és szubjektív véleményének hangoztatása aláássa az Európai Bizottság tekintélyét? A Magyar Nemzet információi szerint ezt a kérdést is feltette José Manuel Barrosónak írt levelében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. A lap birtokába került dokumentumban Daul komoly kifogásokat sorol fel azzal kapcsolatban, ahogy Neelie Kroes holland liberális biztos a polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó EP-szakbizottság (LIBE) a magyar helyzetről szóló meghallgatásán viselkedett. Daul leszögezi, hogy Kroes a vitában súlyos, alaptalan vádakkal illette Magyarországot a kisebbségek helyzete kapcsán. A médiaügyi biztos a vitában egy fiatal munkatársára hivatkozva állította, hogy Magyarországon növekszik a megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a rendőrséget arra utasítják, hogy tartsák szemmel a kisebbségeket; az iskolákban a rasszizmus egyre inkább elfogadott, és a kisebbségek tagjai fizikai támadásoktól tartanak. Ezt követően pedig ügyet sem vetett arra, amit Járóka Lívia, az EP egyetlen roma származású képviselője mondott. Daul szerint elfogadhatatlan, hogy Neelie Kroes súlyos vádjait egy ismeretlen kollégája véleményére alapozta, amivel megkérdőjelezte a tízmilliós európai roma közösséget képviselő, közvetlenül megválasztott EP-képviselő tényekre alapozott szavait egy meg nem nevezett, rejtélyes alkalmazott szubjektív véleményével. Daul feltette a kérdést: a biztos magyarországi kisebbségekkel összefüggő kijelentései vajon az Európai Bizottság hivatalos álláspontját tükrözik-e? Tisztelje a tényeket Kroes! Járóka Lívia is levélben kérte számon Kroest Járóka Lívia levélben fordult Neelie Kroeshöz, kifogásolva, hogy a biztos egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva fogalmazott meg a magyarországi kisebbségek helyzetével kapcsolatban valótlanságokat. Járóka megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a biztos súlyos vádakat fogalmaz meg anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is megpróbálná azokat tényekkel és adatokkal bizonyítani, holott a meghallgatás elején maga a biztos jelezte, hogy aggodalmait tényekre és nem mítoszokra kívánja alapozni. Járóka etikátlannak nevezte az eljárást, hiszen az ülést figyelemmel kísérő választópolgárok csak a vádakkal szembesültek, míg azok tényszerű cáfolatával nem. 2 Megdöbbent Kroes kijelentésein Szájer Éles hangú nyílt levélben bírálta Neelie Kroest Szájer József. A fideszes EP-képviselő megdöbbent az Európai Bizottság alelnökének viselkedésén, aki a vitán kilépett az Európai Bizottságtól joggal elvárható pártsemleges szerepből. Szájer József szerint Kroes átlépett az EU kompetenciáján, és a magyar kormány helyettes vezetőjétől olyan nyilatkozatot követelt, hogy egy nem uniós szervezet, nevezetesen az Európa Tanács még el sem készített, meg sem fogalmazott dokumentuma javaslatainak teljesítésére előre vállaljon kötelezettséget. Ez Szájer szerint példátlan. Az EP-képviselő fölhívta a figyelmet arra, hogy az unióban nemcsak a tagországoknak vannak kötelezettségei, hanem az uniós intézményeknek, a Bizottságnak és az egyes biztosoknak is. Ezek közé tartozik az uniós szerződés negyedik cikkelyének betartása, amely szerint többek között az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását. A néppárti képviselő azt is felrója a biztosnak, hogy miért csak három ponton kérte a médiatörvény módosítását tavaly, ha az sérti az európai jogot. Szájer Európa iránt elkötelezett politikusként arra kéri a biztost, hogy térjen vissza az elfogulatlan eljáráshoz, és légből kapott, alaptalan, kettős mércével mérő nyilatkozatokkal ne rombolja a magyar emberek hitét a közös Európa eszméjében.

3 Elutasítjuk a kettős mércét! Az EP-ben megrendezett szakbizottsági meghallgatás újabb példája a Magyarországgal és a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce megnyilvánulásának. AMagyarországgal kapcsolatban megrendezett ülésen olyan baloldali és liberális EP-képviselők vádaskodtak, akik a korábbi szocialista-liberális kormánnyal szemben még a legsúlyosabb emberi jogi jogsértések esetén sem emelték fel a szavukat. Gál Kinga kijelentette: az EU hallgatott, amikor 2006-ban rendőrök embereket vertek össze Budapest utcáin, s szintén hallgatott, amikor a baloldali kormányok idején jobboldali médiumokat tiltottak ki kormányzati sajtótájékoztatókról. Járóka Lívia az ülésen felhívta a figyelmet: szükség lett volna ilyen határozott fellépésre a Bizottság részéről, amikor az előző szocialista-liberális kormány idején a magyar romákat rendszeresen erőszakos támadások érték. A Fidesz megvédi a romákat, s törvényt hozott annak érdekében, hogy a más csoportokban félelmet keltő egyenruhás szervezetek tevékenységét felszámolja. Sógor Csaba erdélyi EP-képviselő kiemelte: Európa hallgatott a szlovákiai nyelvtörvény elfogadásakor, amikor annak következtében bezártak egy rádiót, amikor Szlovákiába nem engedték be Magyarország elnökét, vagy amikor az több lakosát is megfosztotta állampolgárságától. Szájer József számon kérte az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselőjét, hogy ő vagy hivatali elődje, Haraszty Miklós tiltakozott-e akkor, amikor a 2006-os parlamenti választás előtt politikai befolyásolási szándékkal fél évvel előrehozták a két legnagyobb magyar kereskedelmi televízió szerződésének meghosszabbítását? Tiltakozott-e akkor, amikor 2010-ben, a két választási forduló között sebtében ítélt meg a baloldali vezetésű médiahatóság a Klubrádió számára egy újabb frekvenciát, vagy amikor a Fidesz delegáltjai nem vehettek részt, a többi párttal ellentétben az MTV kuratóriumának munkájában, mert a baloldali kormány kiszorította őket onnan? Szájer József Sophie in't Veld liberális képviselőtől pedig azoknak a nyilatkozatainak a felidézését kérte, amikor a szocialista kormányok idején a romák tömeges kanadai kivándorlása miatt tiltakozott. A képviselő asszony válaszában beismerte, hogy akkor nem tett ilyen nyilatkozatot. Kósa Ádám és Áder János is kikérte magának a Magyarország ellen zajló boszorkányüldözést. Bauer Edit felvidéki képviselő szintén elutasította azt a megkülönböztetést, ahogy az uniós szervek Magyarországgal szemben eljárnak. A Bizottság ugyanis a nyelvtörvény esetében nem kérte számon az Európa Tanács ajánlásait Szlovákián. folytatás az 1. oldalról» Elítélő határozat született Magyarországról A Magyarországot elítélő határozat elfogadásával az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói figyelmen kívül hagyják a magyar kormány és az Európai Bizottság között jelenleg is zajló tárgyalásokat. Szégyenteljes a szocialisták aláírása Magyarország: Az ítéletet az eljárás vége előtt meghozták Ezek a frakciók ítéletüket már a folyamat lezárulta előtt meghozták. Ez az autoriter módszer, ez az eljárás, ami szembemegy az európai értékekkel. Az elhamarkodott és alaptalan határozat elfogadásával a baloldali és liberális frakciók aláássák a magyar emberek Európai Unióba vetett bizalmát és az Európai Parlament hitelességét hívta fel a figyelmet Gál Kinga az EP alapjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának (LIBE) alelnöke és Simon Busuttil igazság- és belügyi néppárti koordinátor. A politikusok szerint a döntés felelőtlen, és a határozat figyelmen kívül hagyja a magyar kormány és a Bizottság között jelenleg is zajló tárgyalásokat. Számukra nem a tények számítanak, hanem a magyar jobbközép kormány elítélése. Ezek a frakciók ítéletüket már ennek az eljárásnak a vége előtt meghozták. Ez az autoriter módszer, ez az eljárás, ami szembemegy az európai értékekkel tette hozzá Gál Kinga, a LIBE szakbizottság elnöke. Felettébb aggasztó, hogy ezek a frakciók számtalan olyan magyar törvény megváltoztatását követelik, amelyek vagy nemzeti kompetenciába tartoznak vagy az EU joggal való meg nem felelésüket az Európai Bizottság nem is jelezte mutatott rá Simon Busuttil, a néppárti frakció igazságügyi koordinátora. Szerinte a Magyarországot elítélő határozat elfogadása aláássa a magyar embereknek az Európai Unióba vetett bizalmát és az Európai Parlament hitelességét, ami szemben áll az EU érdekeivel. Az európai baloldal meghozta koncepciós ítéletét A Magyar Néppárti Képviselőcsoport sajtóközleményben utasította vissza a döntést. Az Európai Parlament plenáris ülésén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot. Az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy a Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz. Az állásfoglalás kezdeményezői között van az MSZP két képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is. Fontos azt is kiemelni, hogy a határozat nem születhetett volna meg, ha sok életvitelszerűen már nem Magyarországon élő, korábban a megbukott SZDSZ-hez köthető személyiség nem szítja folyamatosan álinformációkkal az EP liberális frakcióját. A Magyarország elleni baloldali támadások nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapulnak, és céljuk Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. Különösen felelőtlen magatartás, hogy az EU történelmének legsúlyosabb gazdasági-politikai válságának időszakában a baloldal ilyen képmutató határozatot fogadjon el. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport ezúton is köszönetét fejezi ki az európai kormányok többségét adó Európai Néppárt és a néppárti frakció következetes és határozott kiállásáért Magyarország és a magyar kormány mellett. A Fidesz EP-delegáció az MSZP EP-képviselőinek Magyarország nemzeti érdekeivel szembemenő magatartásáért, pedig egy tál lencsét ajándékoz áll a Magyar Néppárti Képviselőcsoport közleményében. Gyürk András, a Fidesz Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának delegációvezetője szégyenteljesnek tartja, hogy a Magyarországot elítélő határozat benyújtói között Göncz Kinga és Tabajdi Csaba MSZP-s képviselők aláírása is szerepel a hazánkat indulatosan kritizáló Daniel Cohn-Bendité mellett. A politikus úgy gondolja, ez továbbra is abból a frusztrációból fakadhat, hogy nem tudják elviselni azt a tényt, hogy a magyar emberek kétharmados többséggel meghozott döntése nem írható felül sem Brüsszelben, sem pedig Strasbourgban. Gyürk András aláhúzta: semmiféle jogi kötőereje nincs az elfogadott határozatnak. A fideszes EP-képviselő nem emlékszik, hogy egy ilyen típusú, átfogó, egy ország helyzetéről ilyen sommás ítéletet mondó nyilatkozatot elfogadott volna korábban az Európai Parlament. A nyilatkozat szerinte hemzseg a valótlan állításoktól és a rosszindulatú vádaskodástól, amely a képviselő számára elfogadhatatlan. Ez, nyugodtan lehet így fogalmazni, egy párthatározat, a nemzetközi baloldal párthatározata. Ennyi is a jelentősége jegyezte meg Gyürk András. 3

4 4 Levelet írt Hankiss Ágnes a LIBE tagjainak Hankiss Ágnes levelet írt az EP alapjogi bizottságának tagjaihoz. Az EP-képviselőt megrendítette, hogy egy televíziós riportban az EP egyik szocialista képviselője a Magyarországon dühöngő antiszemitizmusról beszélt. Mély átéléssel mondja a valótlant, hiszi, amit mond, mert nyilván olyanoktól hallotta, akiknek fenntartás és ellenőrzés nélkül hitelt adott. Tiszteletreméltó képviselőtársamat tehát csúnyán becsapták. Minden bizonynyal olyanok, akiknek a politikai hatalom visszaszerzéséért folytatott háborújába az is belefér, hogy akár saját frakciótársaikat is félrevezessék írja a levélben Hankiss. A fideszes néppárti képviselő szerint a lopakodó vádaskodás piszkos eszköz. Lopakodó, mivel nem bírja el a bizonyítást és a szembesítést. Hankiss Ágnes felidézi családi történetét a koncentrációs táboroktól a keresztény hitű emberek általi segítségnyújtásig. Magyar vagyok. Magyar patrióta, ha tetszik, aki tudás, érzelem, ragaszkodás és féltés ezer szálával kötődik hazájához, Magyarországhoz és annak közjogi határain túl élő magyarságához. Hankiss Ágnes szerint nem igaz, hogy a zsidósága miatt ma bárkinek is félnie kellene Magyarországon. Szerinte ugyanakkor szomorú tény, hogy a balliberálisok a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében a jobbközép erőkkel és kormányokkal szemben az antiszemitizmus vádját használják fegyverül. Azt sugallják, hogy ha nem ők vannak hatalmon, minden kisebbség halálos veszélybe kerül. Ez szemenszedett hazugság. És roppant mérgező. Higgyék el, a magyar zsidóságból sokan tisztán látják ezt az összefüggést, de hallgatnak, mert túl nagy a csoportnyomás rajtuk. Hankiss elismeri, hogy szórványosan és a radikális jobboldalon van antiszemitizmus, de a rasszizmus a magyar kormánnyal szemben súlyos és igaztalan vád. Legyenek tekintettel a holtak emlékére! És legyenek tekintettel az élők hitére abban, hogy megértéssel és jószándékkal a történelmi terheket lassanként lerakhatjuk a vállunkról! zárja levelét Hankiss Ágnes. Középmezőnyben Magyarország Nyilvánosságra hozta a Bizottság azt a jelentését, mely különböző gazdasági mutatók alapján elemzi az EU tagállamok teljesítményét, s ezek alapján figyelmeztet azok egyensúlytalanságaira. Az elemzés alapján világosan látszik, hogy Magyarország gazdasági állapota kedvezőbb annál, mint ahogyan azt számos médium állítja hangsúlyozta Pelczné dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő, aki szerint elérkezett a gazdaságirányítás gyakorlati formája, amikor valójában kiderülhet, hogy egy ország gazdaságpolitikáját tekintve milyen mértékben és milyen távon felel meg a közösen lefektetett gazdaságpolitikai céloknak. Az elemzésből látszik, hogy hazánkkal együtt kilenc olyan EU tagország van csupán, mely tízből két indikátornál lépte túl a küszöbértékeket. A maradék 18 tagország viszont három, vagy annál több mutató esetében lépte át a megengedett értéket. Láthatjuk tehát, hogy egyetlen tagország sem lépte át nálunk kevesebb indikátornál az elfogadható szintet. Ezek után viszont nehéz megmagyarázni azokat a cikkeket, amik extrém és riasztó képet akarnak festeni Magyarországról mutatott rá a magyar EP-képviselő. Gál szerint nehéz megmagyarázni, hogy Rehn biztos miért éppen azt a tizenkét tagállamot nevezte meg, melyek a vizsgált indikátorok alapján megszólaltatják a makroriasztót. Ha egyszer hosszú hónapok munkájával létrehozunk egy mérőrendszert, ami kvantitatív elemeket kell, hogy tartalmazzon, akkor nem elfogadható, hogy azokat bárki kvalitatív szemszögből, szubjektív módon elemezze. A fideszes néppárti képviselő szerint kiemelt fontosságú lenne a bizottsági tanulmányok maximális hitelessége, hiszen ha ez megvalósulna, más pénzügyi intézetek nem készítenék el saját elemzéseiket. A logisztika stratégiai gazdasági szektor Miként javíthatja a logisztika az emberek életét címmel rendeztek konferenciát Brüsszelben Kósa Ádám fideszes EP-képviselő védnökségével, az Európai Logisztikai Egyesület (ELA) szervezésében. Az esemény fő célja az volt, hogy az európai intézmények, a szakértők és a civil szféra közösen gondolkodjanak a logisztika jövőjéről és a lehetőségekről. Jos Marinus, az ELA elnöke és Hans-Christian Pfohl professzor, az ELA elnökségi tagja az egyesületről és a logisztikai szektor gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásairól beszélt ben a logisztikai szektor 880 milliárd eurós piaci részesedést ért el, az összeurópai GDP 7-14 %-át tette ki, 1,2 millió cégnél mintegy 11,9 millió embert alkalmaztak, mely arány az összeurópai foglalkoztatási ráta 9,2%-át teszi ki. A Bizottság képviseletében Magda Kopczynska, a évi Fehér Könyv logisztikai aspektusait tárgyalta. Számos jogalkotási feladat áll még a Bizottság előtt annak érdekében, hogy a dokumentumban leírtak valóban előrelendítsék az európai logisztika fejlesztését. A konferencia bebizonyította: a logisztika nem csupán áruszállítást jelent, hanem számos más tényezőt is figyelembe kell venni ennek során, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezetvédelmet, a közúti biztonságot és az energiahatékonyság kérdését. A logisztikában minden összefügg mindennel, ezért európai szintű tervezésre és a folyamatok jobb összehangolására van szükség az európai intézmények és szakértők bevonásával zárta a konferenciát Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő.

5 Kárpátaljai delegációt fogadott a Kisebbségi Munkacsoport Gál Kinga fideszes EP-képviselő meghívására az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésére érkezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetősége. Kovács Miklós KMKSZ elnök előadásában az ukrán választási rendszer kisebbségekre vonatkozó sajátosságait ismertette. A 150 ezres magyar kisebbség alacsony létszáma, valamint a választási törvény által előírt ötszázalékos küszöb nem teszi lehetővé a kisebbségi pártok bejutását a törvényhozásba, így csak egyéni képviselők által lehetséges a parlamenti képviselet. Ezért fontos egy olyan választási körzet kialakítása, amely magába foglalja az egy tömbben élő magyarságot. Ez a lehetőség több mint egy évtizeden keresztül biztosítva is volt. A nemrég elfogadott választási törvény azonban a legtöbb európai országtól eltérően semmiféle előírást sem tartalmaz a kisebbségeket magába foglaló körzetek kialakítására vonatkozóan. A választási körzetek meghúzása májusig meg fog történni, ezért volt fontos a KMKSZ ezt megelőző brüsszeli látogatása. Brenzovics László a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke arról beszélt: az ukrán állam gátolja a kisebbségi nyelven történő egyetemi felvételizés lehetőségét, s nem alakított ki egységes rendszert vagy automatizmust a külföldön szerzett diplomák, doktori fokozatok elismerésében sem, ez pedig jelentősen megnehezíti a kisebbségek továbbtanulását, akadémiai pályáját. Gál Kinga hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a kisebbségi közösségek tagjai maguk mondhassák el problémáikat. A munkacsoport az elmúlt két és fél év során szívesen látott vendégül minden kisebbségi szervezetet, aki azzal kereste meg, hogy panaszait az EP-ben szeretné ismertetni. Hangjukat a munkacsoport segíti felerősíteni, és nyitott mindenfajta információ továbbítására a képviselők felé. Gál az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének, valamint a Nyelvi Kartának betartását kérte számon Ukrajnától. Kiemelt uniós támogatási terület lesz a sport Az EP plenáris ülésén a képviselők nagy többséggel megszavazták A sport európai dimenziójáról szóló jelentést. A jelentés támogatja a sport területét érintő uniós fellépéseket, miközben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét a sport társadalmi szerepének; az egészséges életmód, illetve a dopping és az erőszak elleni küzdelem elősegítésében. Bagó Zoltán néppárti politikus hozzászólásában üdvözölte, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Erasmus Mindenkinek Program a sportot új támogatási területként vonja be. Emlékeztetett, hogy az új programban a sport támogatására javasolt akciók összhangban állnak a magyar elnökség alatt elfogadott EU Sport Munkatervvel. Az új keretprogram alapján támogathatóvá vált a sportolók mobilitásának elősegítése is. 5

6 Gondoljuk újra Szíriát! A szíriai helyzetről rendeztek vitát Strasbourgban az EP plenáris ülésén, melyen a képviselők elítélték a jelenlegi hatalmi erőszakot. Schöpflin György fideszes EP-képviselő felszólalásában egy új szemléletmóddal világított rá a szíriai helyzet összetettségére, valamint az eddig alkalmazott megközelítés hiányosságaira. Hiba Szíriát egységes társadalomként kezelni, hiszen a szíriai társadalom szegmentált, öt nagyobb csoport alkotja. Jelenleg az alaviták kezében, ezen belül Asszad elnök nagycsaládjánál összpontosul a hatalmi monopólium. A rendszer stabilitását eddig az adta, hogy az alaviták bevonták a hatalmi szerkezetbe a drúzokat, a keresztényeket és a siítákat, akikkel együtt a társadalom 30%-át teszik ki. Ugyanakkor kimaradt a hatalmi rendszer előnyeiből a szunnita muszlim többség, s ez alkotja most az Asszad-ellenes mozgalom magvát. Schöpflin György hangsúlyozta, hogy a jelenleg hatalmon levők félelme az, hogy egy pusztán többségi alapon működő rendszer a szunniták kezébe adná a teljes hatalmat, minden garancia nélkül arra, hogy ez a szunnita többség a későbbiekben a többi társadalmi csoportot is bevonná a hatalomba. Szíria kisebbségeinek biztonságát és sérthetetlenségét nemzetközi garanciával kell biztosítani, mert csak ez lehet az alapja egy hosszútávon is működő rendszernek mutatott rá Schöpflin György egy lehetséges megoldásra. 6 Növelni kell a foglalkoztatási szintet A 2012-es éves növekedési jelentésről és foglalkoztatásról szóló plenáris vitában Őry Csaba fideszes EP-képviselő üdvözölte és támogatásáról biztosította a 2012-es foglalkoztatási iránymutatásokra vonatkozó jelentést. Számos kérdésben azonban elégedetlenségének is hangot adott a néppárti politikus, akinek a nevéhez fűződik a 2010-es kiinduló jelentés, melyben a Tanács az Európai Parlamenttel együttműködve lényegében 2014-ig meghatározta a tagállamokra vonatkozó foglalkoztatási iránymutatásokat az EU2020 stratégia keretén belül. Őry a néppárti frakció foglalkoztatáspolitikai koordinátoraként felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es iránymutatások semmit sem veszítettek érvényükből, hiszen az uniós foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok továbbra is drámaiak decemberére 9,9%-ra nőtt az uniós munkanélküliségi ráta, emellett megközelítőleg 5 és fél millió fiatal van munka nélkül Unió-szerte, ugyanakkor vannak tagállamok, amelyek az uniós átlaghoz képest lényegesen jobb mutatókkal büszkélkedhetnek, például Németország, Ausztria és Hollandia. Őry Csaba mindezek fényében üdvözölte a január 30-i rendkívüli Európai Tanács nyilatkozatot, amely a fiatalok munkanélküliségének sürgős kezelésére irányul. euvideohu.info eu hírlevél VII I. évfolyam, 2. szám, feb ruá r, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Dömötör Csaba, delegációs titkárság, Parlement Européen ASP 12 E 264, 60 Rue Wiertz, B 1047, Bruxelles Telefon: ; Fax: epp-hundeleg@europarl.europa.eu eu A szer kesztőbizottság elnöke: Panyi Mikló lós Fős zerkesztő: Hegedűs Zoltán