A hajlítással egyidejű nyírás fogalma. Tipikus esetek a mérnöki gyakorlatban
|
|
- Ilona Fodorné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ I. A hajlítással egidejű nírás fogalma M Ha a rúd eg kerestmetsetének nemérus níróigénbeételen kíül a nírásra merőleges hajlítónomaték-komponense is an, akkor a nírást hajlítással egidejűnek neeük. M Tipikus esetek a mérnöki gakorlatban (sinte minden, amit a tista hajlításnál láttunk, csak akkor a nírással még nem foglalkotunk) stb. általában: gerendák A tista nírásra leeetett fesültségképlet ilenkor nem érénes. A ok: a tista nírásnál elfogadott fesültségeloslás ellentmondásra eet aáltal, hog a tista nírás lokális jellegét bitosító köetlen erőbeeetés itt hiánik (lásd konkrétan a peremen léő elemi hasábok egensúlát). Emléketető: tista nírás tista hajlítás M M
2 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ II. Alapető felteések: egenes tengelű rúd állandó kerestmetsetű (primatikus) rúd homogén, lineárisan rugalmas anag (Hooke-törén) sík kerestmetsetek ele ellentmondásra eetne! Helette feltessük, hog: níróigénbeételből csak níró-, hajlítónomatéki igénbeételből csak normálfesültségek keletkenek Mi történik? K τ τ? A nírófesültségek reciprocitása miatt (elemi hasábra ΣM i = 0) τ = τ, agis τ = 0 miatt mindkettő 0: ellentmondás a tista nírás fesültségképletéel a fesültségek nagságát illetően. A τ nírófesültségek mentén áltonak, tehát a γ sögtorulások is. Köetkemén: a kerestmetset nem marad sík nem iga a hajlítás fesültségképlete sem? erencsére kis magasságú gerendáknál a hiba kicsi: σ () = M I toábbra is hasnálható. Ha a kerestmetset kontúrja alahol -he képest ferde, a tista nírás alapján kapott fesültségirán is ellentmondásra eet: A kerestmetset síkjában, a kontúronal köelében ébredő nírófesültség nem a níróigénbeétellel, hanem a kontúronal érintőjéel párhuamos. τ t 0 τ t 0 da ' t
3 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ III. A reciprocitás köetkeméne a tengeliránban fellépő (ísintes) nírófesültség (csústatófesültség) : (eredője csústatóerő, jelölése H) τ 0 τ 0 A ísintes níróerők hatásának semléltetése: F F
4 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ IV. Hajlított és nírt tömör selénű gerenda Kiegésítő felteések: simmetikus a kerestmetset (a leeetésben legen a simmetria-tengel) a V níróerő hatásonala a simmetria-tengelbe esik a M hajlítónomaték V-re merőleges (aa egenesen hajlít) a (kiárólag) nírásból sármaó függőleges eltolódások -tól függetlenek (aa a γ sögtorulás a kerestmetseten belül mentén állandó) Tekintsük a rúdelem koordinátájú ísintes síkkal leálastott alsó rését: M M + dm dh + d dh N' d tatikából láttuk: () = N'+dN' d M d d A' s() N'+dN' TATIKAI egenlet F i : 0 = (N' + dn') dh N' Vegük ésre: dn' a normál, dh isont a nírófesültségek eredője: egmást egensúloák! TAT F i : 0 = d N ' d H = d σ ()d A s()τ ()d ( A ') d -sel osta, majd a deriálás és integrálás sorrendjét a első tagban megcseréle: dσ 0 = () d A s()τ d () ( A ')
5 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ V. de σ a hajlításból sármaik, illete osthatunk s()-el is: a nomaték deriáltja a níróerő, illete /I a serinti deriálásban konstans: τ () = 1 s() ( A ') d d ( M I ) d A τ () = 1 V s() ( A ') ( I ) d A a A' serinti integrálban /I konstans, illete τ = τ : τ () = d A = ' I s() (A ' ) I s() Zsuraskij-képlet ' a ún. elcsúsni akaró rés statikai nomatéka a súlponti tengelre (és eért mindeg, hog a alsó ag a felső területrés statikai nomatékának absolút értékét tekintjük), s() a metsőonal hossa. Nírófesültségek esetén általános iránel: a előjeleket inkább semléletből állapítjuk meg. 1. Határouk meg a függőleges nírófesültség-eloslást és a nírófesültség maimumát a megadott téglalapkerestmetset figelembe ételéel! F = 20 kn l = 0,5 m M m = 18 cm M 0 és mentén áltoik = 20 kn a statikai nomaték célserű sámítása: a = 9 cm ' () = ah2 2 a2 2 a h τ = ' I s τ maimumhele ()= a 2 (( m 2 ) 2 2) deriáltjából: d () állandó! τ ma =1,852 MPa (másodfokú) =0 (a súlponti tengelen) ma = am2 8 am 2 τ ma 8 = = 3 am 3 12 a 2 am = 3 20 kn =0, cm. 2 d = a =0
6 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ VI. M M A' A' τ () = ' () I s() általános kerestmetsetben τ,ma : ' /s sélsőértékénél τ τ () = ' () I s nírással párhuamos oldalfalak esetén (s állandó) τ,ma : ' sélsőértékénél, aa a súlpontban τ (eek csupán lokális sélsőértékek: ha s ugrásserűen csökken, nagobb érték is adódhat) A eredő nírófesültség meghatároásának ele: a Zsuraskij-képletből kapott érték csak a -el párhuamos τ komponens, amelhe még éppen akkora merőleges τ sükséges, ami a eredőt érintő iránúá tesi. M A' P O + t φ τ τ τ e P τ P φ P P τ t nírófesültségi eredő P pontban: A τ komponens eloslása simmetrikus, a egserűség kedéért lineárisnak feltételeük. τ t 0 τ t 0 τ,ma = τ tg φ τ ma = τ t da φ τ t maimális nírófesültség a séleken: τ P P e = τ 2 P 2 +τ τ ma =τ t = τ 2 2, ma +τ t ' τ ma = τ cosφ
7 24. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ VII. 2. Határouk meg a függőleges nírófesültség-eloslást és a nírófesültség maimumát a megadott háromsög-kerestmetset figelembe ételéel! F = 20 kn l = 0,5 m M m = 18 cm M 0 és mentén áltoik = 20 kn d = 18 cm célserű eg új ' koordinátát beeetni a statikai nomaték egserűbb sámításáho: ' s τ ma =0,926 MPa (lineáris) τ ma =1,852 MPa 2 3 (m ' ) τ ( ') = ' I s állandó! e is másodfokú (de pl. trapéra már nem olna a!) ' s = s ' (m ' ) = ' m ' 2 s 3 m 2 '=0 '= m 2 ; τ ma = 36 m 2 dm 3 12 = 3 dm = 3 20 kn =0, cm. 2 τ τ t φ A τ t eredő nírófesültség a kerületi pontokban érintőiránú: τ τ ma =τ ma ma d kn tg φ=τ =0, m cm ; 2 τ ma t = (τ ma ) 2 +(τ ma ) 2 = τ ma cosφ =0,2070kN cm Határouk meg a függőleges nírófesültség maimumát, ha a konol kerestmetsete most R = 5 cm sugarú kör! M
8 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ VIII. Hajlítással egidejű nírás: a ísintes csústatóerő Emléketetőül a Zsuraskij-képlet: s() τ () = ' I s Mitől függhetnek a eges tagok? H() τ (, ) = V () ' (,) I ( )s(,) K 1 l dh d A' primatikus rúd: ', I és s -től független τ (, ) = () ' () I s() K 2 reciprocitás: τ = τ A K 1 és K 2 kerestmetsetek köötti H csústatóerő a elemi dh erők eredője: H = (H) 2 dh = 1 2 s()τ (, )d = 1 () ' () d I A -től független tagok kiemelése után H l = H l () = ' () I 2 ()d = ' () 1 A A V a níróerő-ábra 1 és 2 köé eső, I V (l hossúságú) résének a területe Egmásra lapolt (rétegelt) serkeetű gerendák esetén et a erőt alaminek föl kell ennie: - segecselés / csaaroás - ragastás - fabetétek stb.
9 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ IX. 4. ámítsuk ki a fabetétekben keletkeő nírófesültségek értékét! F = 30 kn 12 cm cm kn 15 kn A V = = 750 kncm felső palló alsó palló eeket esik fel a fabetétek ' = = 6250cm 3 betét I = = cm 4 H = ' A I V = = 22,5kN A fabetétekben tista nírás: τ = H A = 22, = 6250 kn 750 = 0, cm. 2
10 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ X. Vékonfalú gerendák hajlítással egidejű nírása Két (speciális) esetet isgálunk: simmetria-tengellel párhuamos níróerő simmetria-tengelre merőleges níróerő M M Eddigi felteések: egenes tengelű rúd állandó kerestmetsetű (primatikus) rúd homogén, lineárisan rugalmas anag (Hooke-törén) níróigénbeételből csak níró-, hajlítónomatéki igénbeételből csak normálfesültségek keletkenek sík kerestmetsetek ele ellentmondásra eetne! Een felül feltessük, hog: a nírófesültségek a selén faláal párhuamosak, a nírófesültségek falra merőleges iránú eloslása egenletes. n t A simmetria-tengellel párhuamos níróerő esete TATIKAI egenlet F i : F i : V = 0 = τ (t) da (A) = τ (t) da (A) M i : M = 0 = (τ (t) τ (t) ) da (A) M i : M = σ (t) da (A) A első és harmadik egenlet a simmetria miatt feltétlenül teljesül. M
11 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XI. Tekintsük a rúdelem alsó öének koordinátájú függőleges síkkal leálastott bal oldali rését: σ TATIKAI egenlet σ + dσ τ F i : 0 = dn' dh F i : TAT 0 = dn ' dh = d σ da τ ( )d ( A ') h M b A' d -sel osta, majd a deriálás és integrálás sorrendjét a első tagban megcseréle: b b d dσ 0 = ( A') d d A τ ( ) τ ( ) = 1 ( A') d d ( M I ) d A = 1 V (A') ( I ) da = I d A = ' I (A') Köelítés: h mellett /2 elhanagolható: ' h 2 (b ) τ ö ( ) = h(b ) 2I a öekben csak ísintes nírófesültségek: ö, ma τ = hb 2 I τ ma + a gerincben csak függőleges nírófesültségek: ', fent gerinc, fent τ h 2 (2b) = h b I τ ma + M τ t τ t : nírófolam + τ ma
12 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XII. 5. Határouk meg a alábbi ékonfalú selénben ébredő nírófesültségi maimumot, illete rajoljuk meg a nírófesültségi diagramot a jellemő értékek feltüntetéséel! w = 30 mm = 20 mm = 42 kn h = 360 mm ' m = 350 mm a = 240 mm 240 a a A súlpont hele és a súlponti tengelre ett inercia: A = 2(24 2)+35 3 = 201cm 2 tengellel párhuamos ékon faldarab I inerciájáho elég csak a teiner-tag: ' = = 1837,5 cm 3 2 ' = 1837,5 = 9,142 cm 201 I = ,1422 = 26080cm 4 nírófesültségek a gerincben: nírófesültségek a öben: ma ma τ = 3 (35 9,142)2 2 = ma I w = 1003 cm 3 = kn =0, cm 2 ö ö τ = ,142 = 438,8cm 3 = ,8 kn =0, cm 2 fent fent τ = 3 ((35 9,142)2 9,142 2 ) 2 = ,6 kn =0, cm 2 = 877,6cm 3 3,534 4,712 3,534 a öek nírófolamai itt is össegődnek a gerincben: 2(0,3534 2)=14,13 kn cm 0,4712 3=14,13 kn cm 5,383 τ t [MPa]
13 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XIII. 6. Milen t maimális táolságra lehet elheleni a A = 25 mm 2 kerestmetseti területű, τ e = 90 MPa megengedett nírófesültségű kapcsolóelemeket a = 6 kn függőleges, hoss mentén konstans níróerőel terhelt ékonfalú gerenda jelölt illestéseinél? = 15 mm w = 6 kn w = 10 mm h = 150 mm 13,5 cm a = 160 mm 15 cm t alk = 12 cm
14 25. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XIV. 7. Váoljuk a alábbi állandó falastagságú ékonfalú selénben hatására keletkeő nírófesültségek eloslását a ábrát jellemő tulajdonságok feltüntetéséel!
15 26. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XV. A simmetria-tengelre merőleges níróerő esete F i : F i : TATIKAI egenlet V = 0 = τ (t) da (A) = τ (t) da (A) M i : M = σ (t) da (A) M i : M = (τ (t) τ (t) ) da =? (A) A első egenlet a simmetria miatt feltétlenül teljesül. A negedik egenlet jobb oldalán mi an? A áltoó M -ból kapott nírófesültségek eredőjének eddig csak σ a nagságát tudjuk ( ), a helét nem. Megfigelés: σ + dσ τ n M t ö, τ ma g, =τ fent = h b 2 I τ ma F h M M τ t + τ ma b d + τ ma A kapott fesültségeloslás eredője alójában... Y Z (=) Z (=) C F' (=) Y T ö k e T' ' Z = F' = T ö =hy T '=k és eg T' = k nagságú csaarónomaték!
16 26. HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XVI. csaarás nélkül: csaarással: F F' C e C: nírási köéppont a itt terhelt ékonfalú gerenda nem csaarodik el. τ t T' = kf' + τ t F' C hele: a előbbiekben tárgalt nírófolam eredőjének a simmetriatengellel ett metséspontja. k F' M τ t F = τ t k
17 HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XVII. Határouk meg a iménti, = 8 mm állandó falastagságú, köéponalában h = 180 mm gerincmagasságú és b = 75 mm ösélességű U-acél nírási köéppontjának helét! C e =? ma τ Y Z = Y I fent = h b ( h 2) 2 = h2 12 = b ( h 2 ) Y = 1 2 b τ ma A gerinc bármel pontjára felírt nomatéki egensúl alapján: e = hy = bv fent 2 I (h+6 b) = hb fent = h2 b 2 = 3b2 2 I 4 I h+6 b = 26,79mm F' = C e 9. Határouk meg a alábbi egseresen simmetrikus, = 15 mm állandó falastagságú I- acél nírási köéppontjának helét! h = 225 mm a = 200 mm b = 100 mm C c = 240 mm e =? e = 25,00 mm (Össehasonlításképpen a súlpont hele uganinnen: = 91,67 mm )
18 HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XVIII. A alábbi simmetrikus, = 20 mm falastagságú sögacélra a áltoó M mellett csupán = 10 kn níróigénbeétel hat. Határouk meg a maimális nírófesültség nagságát, iránát és helét! Rajoljunk nírófesültségi diagramokat! a = 180 mm 1. Ha a (F' ) erő a nírási köéppontban működne: (eel eg T = F' nagságú, óramutató járásáal ellentett csaarónomatékot is figelembe ennénk) F 1 F' l = 170 mm F' = a VT,ma τ t VT τ t ( = ) ( = ) C l F 2 I ma 2 ( l / 2)3 = 2 ( 3 ) = l 3 3 = = VT,ma τ t 2 (l / 2)2 2 = ma I = l = = 3275cm 4 = 204,4 cm 3 = ,4 kn =0, cm 2 ' = = 6,010 cm I és sempontjából: ( = ) 2. aonban a súlpontban működik: T = F ' = 10 6,010 = 60,10 kncm ellentettjét működtetnünk kell a kerestmetsetre, ahol (a égpontok körneetét kiée) = + F' T I a = 2 l 3 3 = = 90,67 cm 4 T,ma, ebből τ t = T = 60,10 2 = 1,326kN I a 90,67 cm 2 T T τ t VT τ t 3,120 MPa + = T τ t 13,26 MPa V τ t 16,38 MPa a csaarás a domináns jelenség!
19 HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XIX. Fejeük ki a nírási köéppontjukban terhelt nílt és árt ékonfalú selénekben keletkeő fesültségmaimumokat a megadott paraméterekkel! R R C C F F R R n,ma τ I = (R+/2 ) 4 ( R /2 ) 4 π = (4R2 + 2 ) R π R 3 π 4 4 ma = ( R+/2 )3 ( R /2 ) 3 2 = (6 R2 + 2 /2) 2R = ma I = 2 R 2 R 3 π,ma τ = ma I 2 = 2 R 2 R 3 π 2 = 4 2 R π = 4 A = 2 2 R π = 2 A τ t τ t (össehasonlításképp: tömör körselén esetén a Zsuraskij-képlet serint τ ma = V 2 R3 /3 R 4 π /4 2 R = 4 3 A ) Megjegés: a árt gűrű ísintes átmérőjében keletkeő nírófesültségek sámításakor nem hasnáltuk ki, hog a selén ékonfalú (hisen a ottani nírófesültségek uganúg állandó intenitásúak és függőlegesek, mint a függőleges falú tömör selének esetében), eért a alapetően tömör selénekre leeetett Zsuraskij-képlet astag falú körgűrű-selének fesültségmaimumának sámítására is alkalmas.
20 HAJLÍTÁ É NYÍRÁ XX. Fejeük ki a nírási köéppontjukban terhelt árt és többféle nílt ékonfalú selénben keletkeő fesültségmaimumokat! Váoljuk a nírófesültségek diagramjait! b C F F C C F a τ t τ t τ t Megjegések: - A árt selén függőleges falának eg metsetében a nírófesültség uganúg állandó és függőleges, mint a függőleges falú tömör seléneknél, eért a alapetően tömör selénekre leeetett Zsuraskij-képlet aon üreges esetekre is alkalmaható, ahol a selénfalak isgált metsetbe eső érintői mind függőlegesek. - Tudatosítsuk a eltérő feltételeést ékon- és astag falú esetekre: τ?? τ τ τ
21 27. HAJLÍTOTT É NYÍRT GERENDÁK FEZÜLTÉGEI, PÉLDÁK I. 0. Döntsük el, hog hasnálható-e Zsuraskij elmélete a alábbi esetekben! M M M M M V M M V M? b? M a a M M a M M V
22 27. HAJLÍTOTT É NYÍRT GERENDÁK FEZÜLTÉGEI, PÉLDÁK II. 1. Határouk meg a hajlított-nírt kerestmetset legnagobb nírófesültségét és ábráoljuk a nírófesültségek eloslását a jellemő értékekkel egütt. 4 cm 2 V M 0,8295 2,488 2,495 M = 10 knm V = 20 kn =2,2cm I = 57,867 cm Határouk meg a hajlított-nírt kerestmetset legnagobb nírófesültségét és ábráoljuk a nírófesültségek eloslását a jellemő értékekkel egütt M = 10 knm 2,069 V = 20 kn 0,6896 I = 38,667 cm 4 M 0,9483 V 2 2 2
23 HAJLÍTOTT É NYÍRT GERENDÁK FEZÜLTÉGEI, PÉLDÁK III. A ábrán eg tartó kerestmetsete látható a tengellel semköti néetben. Határouk meg a kerestmetsetben ébredő legnagobb nírófesültség iránát és értékét! Rajoljunk alakheles nírófesültségi diagramot, egértelműen megada a maimális nírófesültség helét és nagságát! t s V M t e u h 0, , , ,1252 0,1261 e = 5 cm s = 10 cm t = 6 cm h = 18 cm u = 8 cm =14,35 cm I = cm 4 V = 30 kn M = 25 knm 4. A ábrán látható konolt három aonos astagságú lemeből erősítjük össe ragastással. Milen iránú a ragastóban ébredő nírófesültség, és mekkora a legnagobb értéke? l 3 Q s = 19 cm = 2,5 cm l = 1,6 m Q = 20 kn s
24 27. HAJLÍTOTT É NYÍRT GERENDÁK FEZÜLTÉGEI, PÉLDÁK IV. 5. a) A gerenda a áolt módon két téglalapselén össeragastásáal késült. Hol keletkeik a ragastott felületben a legnagobb nírófesültség? Hogan fejehető e ki a ábrán sereplő paraméterekkel? Indokoljuk álasunkat! p l b b a b) A gerenda a áolt módon két félkörselén össeragastásáal késült. Hol keletkeik a ragastott felületben a legnagobb nírófesültség? Hogan fejehető e ki a ábrán sereplő paraméterekkel? Indokoljuk álasunkat! R R p l
25 27. HAJLÍTOTT É NYÍRT GERENDÁK FEZÜLTÉGEI, PÉLDÁK V. 6. Ellenőriük a áolt serkeet kerestmetsetének a = 2 cm-es méretét a mértékadó kerestmetsetekben, ha a megengedett fesültségek σ e = ± 140 MPa és τ e = ± 40 MPa! Rajoljunk nírófesültségi diagramot! 36 5 kn N [kn] V [kn] M [knm] α 36 kn 36 kn ' (tg α = 0,5) K 2 K 1 4 1,2 m M a V 10a I ' =20 ( ) 3 12 cm 4 2 A= =144cm 2 ' =20 ( ) = =1224 cm 3 ' = ' A =8,5cm =16992 cm4, innen I = ,5 2 =6588cm 4. a) Ellenőrés nomásra (mértékadó a nomás a felső sálban): b) Ellenőrés húásra (mértékadó a húás a alsó sálban):
26 27. HAJLÍTOTT É NYÍRT GERENDÁK FEZÜLTÉGEI, PÉLDÁK VI. c) maimális níróerő a K 2 kerestmetsetben (a fesültségek iránának értelmeése a igénbeételekéel aonos): a gerinc tetején: a súlpontban: A jellemő fesültségek: τ [MPa] d) ha a alsó ö két egforma astag lemeből áll, mekkora fesültség keletkeik a tartó tengele mentén t = 30 cm táolságra elheleett, d = 20 mm átmérőjű segecsekben, feltée, hog a segcseket párosáal alkalmauk? b dh d b A V t V Reciprocitás: τ =τ, dh =τ bd= V I d H = Vd= A I I V mentén állandó! V-ábra területe
27 28. TÉRBELI RÚDZERKEZETEK IGÉNYBEVÉTELEI I. 1. Redukáljuk a F 1 és F 2 erőket a K kerestmetset köéppontjára, majd határouk meg a K kerestmetset igénbeételeit és ábráoljuk a kerestmetset ábráján! F 2 a a F 1 K l 1 l 2 A konol égén ható F 1 erő párhuamos a tengellel, a F 2 a -el. F 1 = 10 kn a = 30 cm F 2 = 8 kn l 1 = 3 m l 2 = 1,5 m A K kerestmetset köéppontjára redukált társerő és társerőpár komponensei, semből sámola: A K kerestmetset igénbeételei: 2. Határouk meg a álló daru K 1 és K 2 kerestmetseteinek igénbeételeit a G teher és a F erő egüttes hatására! (A daru önsúlát elhanagoljuk, a teher a daruho mereen rögített.) h = 8 m K 1 l = 4 m G F s = 1,5 m F G F = 2,2 kn G = 3,5 kn K 2 F sin 25 F cos 25 l G G F α = 25
28 K K TÉRBELI RÚDZERKEZETEK IGÉNYBEVÉTELEI II. l K 1 : (jobbról née) 1 R = 30 cm 1 K 2 : (felülről née) K 1 kerestmetset isgálata (jobbról sámola) 1 A igénbeételek: 1 1 G F sin 25 s F cos 25 2 =2 cm 2 a=50 cm Redukálás a kerestmetset súlpontjára: a 1 l 1 K 2 kerestmetset isgálata (felülről sámola) Redukálás a kerestmetset súlpontjára: F sin G F cos 25 h s 2 A igénbeételek: 2 2
29 28. TÉRBELI RÚDZERKEZETEK IGÉNYBEVÉTELEI III. 3. Tartalék példa: Redukáljuk a kör kerestmetsetű áslóra ható erőket a befogási kerestmetset köéppontjára, majd határouk meg a befogási kerestmetset igénbeételeit és ábráoljuk a kerestmetset ábráján! F = 0,5 kn W = 2 kn h = 3 m d = 1 m 4. OTTHONI GYAKORLÓ FELADAT. Redukáljuk a kör kerestmetsetű kilincsre ható erőket a befogási kerestmetset köéppontjára, majd határouk meg a befogási kerestmetset igénbeételeit és ábráoljuk a kerestmetset ábráján! l F F = 50 N R = 1,5 cm l = 15 cm e = 10 cm Redukálás a befogási kerestmetset súlpontjára: R e F = 0 F = 0 F = F = 50 N M =0 M = F e= 500 Ncm M = F l= 750 Ncm T N = 0 T = 5 Nm M V = 0 = 50 N ( ) M = 7,5 Nm (felül hú) M = 0
30 29. ÖZETETT IGÉNYBEVÉTELEK I. 1. Határoa meg a ábrán látható ékonfalú konol befogási kerestmetsetének össes nemérus igénbeételét, majd ábráolja is eeket eg síkú, iránáal sembeni néetben! Határoa meg a befogási kerestmetset A pontjában keletkeő normál- és nírófesültségi értékeket, és a B pontjában ébredő normálfesültség értékét! (A F erő a síkkal párhuamos és a tengellel α=25 -os söget ár be.) h α F b B a A h = 140 cm a = 15 cm b = 12 cm = 1 cm F = 200 kn B b Kerestmetseti jellemők: a A Igénbeételek: B A A A pont fesültségei: A B pont normálfesültsége:
31 29. ÖZETETT IGÉNYBEVÉTELEK II. 2. a) Határouk meg a F teher maimumát a megadott normál- és nírófesültségi határértékeknek megfelelően! l = 1 m a = 2 cm 2 F R = 5 cm fa 2 2 acél e = 0,4 m 2R a 1 F ef? M σ e,acél = 250 MPa τ e,acél = 100 MPa σ e,fa = 10 MPa τ e,fa = 2 MPa 1 1 a acélgerenda hajlítása: a fagerenda hajlítása: a acélgerenda nírása: a fagerenda nírása: b) Mekkora F erő engedhető meg, ha a acélgerenda égkerestmetsetének 1 tengel körüli elfordulása nem haladhatja meg a másfél fokot? E a =200GPa, G f =5GPa. a nég kritérium alapján tehát F ma =0,8125kN. F ma =0.6684kN
32 29. ÖZETETT IGÉNYBEVÉTELEK III. 3. Ellenőriük a alábbi külpontosan terhelt serkeetet a megadott normálfesültségi értékek alapján! Visgáljuk meg a fagerendát és a acélgerenda B pontját nírásra. 2R l = 1 m acél fa F l = 1 m F = 30 kn 35 σ e,acél = 250 MPa τ e,acél = 100 MPa σ e,fa = 10 MPa τ e,fa = 2 MPa F 2 c 2 b 1 1 a R = 11 cm a = 30 cm b = 40 cm c = 30 cm 1 = 1 cm 2 = 4 cm A acélgerenda ellenőrése: B T N V M M A A fagerenda ellenőrése:
33 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK I. A fesültségállapot jellemése A anag alamel pontjában beköetkeő tönkremenetel eséle nem ítélhető meg pustán eg, a pontot tartalmaó metsethe tartoó normál- és nírófesültség ismeretében. Emléketető: a fesültségektor fogalma a elemi hasábra ható fesültségek három sík, legen n rendre,, iránú: P p n n d τ τ σ d τ τ σ τ n P p n σ n n d σ τ τ Adott P ponttól és a rajta kerestül fektetett n normálisú síktól függ; felbontható n iránú (normál-) és arra merőleges (níró-) fesültségekre. [ σ ] p = τ τ [ τ p = σ τ ] [ τ ] p = τ σ Adott pontbéli fesültségállapot: a pontban értelmeett fesültségektorok össessége. A nírófesültségek reciprocitása Nomatéki egenlet a hasáb súlpontján átmenő 0 tengelre: τ d d M i 0 :(τ d d)d (τ d d )d=0 τ d d 0 d τ =τ stb. τ =τ, τ =τ, τ =τ : d p, p, p tehát 9 helett csupán 6 adattal leírható.
34 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK II. A fesültségtenor Tegük föl, hog a, és normálisú síkokho tartoó P-beli fesültségektorok ismertek. Mit állíthatunk eg általános n normálisú síkho tartoó fesültségektorról? k A n σ p n n d τ τ τ p n i d A j A A n d σ τ A τ τ p n σ A n A tetraéder etületi egensúla, és iránokban: F i : p n A n σ A τ A τ A = 0 F i : p n A n τ A σ A τ A = 0 Belátható, hog n = [n ] n = n 1 A n [ A A ] A F i : p n A n τ A τ A σ A = 0 A n -nel osta és rendee: F i : p n σ n τ n τ n = 0 F i : p n τ n σ n τ n = 0 F i : p n τ n τ n σ n = 0, aa [ p n p n = p n] [ p n σ τ τ τ σ τ τ τ σ ][n ] n n = σ n Megjegések: - a fesültségtenor sorait a p, p, p fesültségektorok alkotják, - a tenor mátriának segítségéel bármel síkho tartoó p n fesültségektor egserű sorással megkapható, tehát a tenor 9 eleme (6 független eleme) alóban meghatároa a pont fesültségállapotát. σ = [ σ τ τ ] τ σ τ τ τ σ fesültségtenor (simmetrikus másodrendű tenor)
35 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK III MPa 1 MPa 1 MPa 1 MPa 3 MPa 2 MPa A elemi hasáb oldallapjaira a ábrán megadott fesültségek hatnak. Írjuk fel a fesültségtenor mátriát a (,, ) koordináta-rendserben! Megoldás: [ ] σ = MPa Adottak eg pont fesültségtenorának elemei. Ábráoljuk, hog milen normál- és nírófesültségek hatnak a pontot tartalmaó elemi hasáb oldallapjaira! [ σ = ] MPa A fesültségi főiránok és a főfesültségek Keressük a σ mátriának sajátértékeit (σ 1, σ 2, σ 3 ) és sajátektorait ( 1, 2, 3 ) a (,, ) koordináta-rendserben. Miel σ simmetrikus, sajátértékei mindig alósak, sajáektorai egmásra merőlegesek. A sajátérték-feladat matematikából ismert alakja: F i =σ i i (i=1,2,3) 1. (matematikai) definíció: a P pontbéli σ fesültségtenor sajátektorai által meghatároott iránokat P pontbéli fesültségi főiránoknak, a hoájuk tartoó sajátértékeket P pontbéli főfesültségeknek neeük. Konenció: σ 3 σ 2 σ (mechanikai) definíció: bármel P anagi pontban léteik három olan, egmásra páronként merőleges irán, melekhe mint normálisokho tartoó síkokon a fesültségektor is normális iránú (aa nírófesültségi komponense érus). Et a három iránt, illete normálfesültséget a P pontbéli fesültségi főiránoknak, illete főfesültségeknek neeük. Megjegés: amenniben a főiránokho tartoó koordináta-tengeleket úg iránítjuk, hog 1,2 és 3 jobbsodrású rendsert alkossanak (e mindig megtehető), akkor a eddigi képletek átírhatók a (,, ) (1, 2, 3) átalakítással. Miel τ 12 = τ 23 = τ 31 = 0, a fesültségtenor a főiránok koordináta-rendserében felíra alóban diagonális alakú.
36 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK IV. σ 2 σ 2 1 τ τ τ τ σ 1 σ τ τ σ σ 3 σ = [ σ τ τ ] τ σ τ τ τ σ 3 σ 123 = [σ σ σ 3] Fesültségi fősík: két fesültségi főirán által kifesített sík. 3. Eg serkeeti elem A, B és C pontjában ismerjük a fesültségtenornak a (,, ) koordináta-rendserben felírt mátriát. Főirán-e alamelik koordináta-tengel a eges pontokban? A pontban: [ ] σ (A) = MPa 1 0 A első sor elemei a p fesültségektor koordinátái (σ, τ, τ ) sorrendben τ 0, tehát nem főirán. A második sorban τ = τ = 0, tehát főirán. A harmadik sorban τ = 1 0, sem főirán. B pontban: σ (B) = [ ] MPa C pontban: [ σ (C ) = ] MPa
37 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK V. A főfesültségek és főiránok mechanikai jelentősége: 1. Fesültségek meghatároása a kerestmetseti síkoktól eltérő síkokban. Eddig csak a kerestmetset síkjában értelmeett fesültségektorokat határotuk meg. Hátha uganaon pontban, de más síkra ett fesültségektor normál- és níróiránú komponensei nagobbak? Belátható, hog σ 3 a legkisebb (a legnegatíabb ), σ 1 a legnagobb lehetséges normálfesültség a adott pontban. intén igaolható, hog a 1,3 fesültségi fősíkban (tehát a hasábot arra merőlegesen forgata): τ ma = σ 1 σ A erőjáték semléltetése. Főfesültségi trajektóriák: olan görbesereg, melnek érintői minden pontban eg adott sorsámú főiránba esnek. A első és harmadik főfesültségi trajektóriák rendre a legnagobb húások és nomások jellemő iránát illustrálják. egeccsel megtámastott húott leme 1. (balra ) és 3. (jobbra) főfesültségi trajektóriái Még eg felhasnálási terület: a on Mises-féle egenértékű fesültség. E adott pontban a főfesültségekből sámított egetlen fesültségérték, jelentése: mennire an a anag a adott pontban nírásra igénbe ée? (duktilis, aa képléken iselkedésre hajlamos anagok esetén alkalmas a tönkremenetel előrejelésére).
38 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK VI. A alakáltoási állapot jellemése Emléketető: a elemi hasáb alakáltoásai d d ε d ε d d d d d d d d ε d γ (= γ ) γ (= γ ) γ (= γ ) A alakáltoás-tenor, főiránok, főnúlások [ 1 ε 2 γ 1 2 γ ] 1 ε = 2 γ 1 ε 2 γ 1 2 γ 1 2 γ ε γ 1 2 γ?? γ! 1 2 γ 1. (matematikai) definíció: a P pontbéli ε alakáltoás-tenor sajátektorai által meghatároott iránokat P pontbéli alakáltoási főiránoknak, a hoájuk tartoó sajátértékeket P pontbéli főnúlásoknak neeük. Konenció: ε 3 ε 2 ε (mechanikai) definíció: bármel P anagi pontban léteik három olan, egmásra páronként merőleges irán, melekkel párhuamos élű elemi hasáb a deformáció után is aokkal párhuamos élű marad (aa sögtorulás nem keletkeik). Et a három iránt és a megfelelő fajlagos núlásokat a P pontbéli alakáltoási főiránoknak, illete főnúlásoknak neeük.
39 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK VII. A alakáltoási főiránok meghatároása legegserűbb a fesültségi főiránok koordinátarendserében (lásd a mechanikai definíciókat): γ ij = τ ij G, aa γ = τ =0 a fesültségi főirán egben alakáltoási főirán is és isont. G A főnúlások sámítása: ε 1 = 1 E ( σ 1 ν(σ 2 +σ 3 )) ε 2 = 1 E ( σ 2 ν(σ 3 +σ 1 )) ε 3 = 1 E ( σ 3 ν(σ 1 +σ 2 )) ε 123 = [ε ε ε 3] peciális fesültségi és alakáltoási állapotok A fesültségi állapot általános esetben térbeli: ilenkor egik főfesültség sem érus. peciális esetek: Hidrostatikus fesültségi állapot: σ 1 = σ 2 = σ 3 Lineáris fesültségi állapot: pontosan eg főfesültség nemérus íkbeli fesültségi állapot: pontosan két főfesültség nemérus pl. foladékok belsejében pl. rácsos tartók rúdjaiban (tista húás, tista nomás) pl. faltartók, tárcsák pontjaiban, terheletlen felületi pontokban (köelítőleg a gerendákban is) A tista nírás fesültségi állapota: σ 2 = 0 és σ 1 = σ 3 (a síkbeli fesültségi állapot eg speciális esete) A alakáltoási állapot általános esetben térbeli: ilenkor egik főnúlás sem érus. peciális esetek: Hidrostatikus alakáltoási állapot: ε 1 = ε 2 = ε 3 Lineáris alakáltoási állapot: íkbeli alakáltoási állapot: pontosan eg főnúlás nemérus pontosan két főnúlás nemérus
40 30. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK VIII. A fesültségi és alakáltoási állapotok össefüggései: Hidrostatikus fesültségi állapot esetén: ε 1 =ε 2 =ε 3 = 1 E ( σ 1 ν(σ 2 +σ 3 )) = 1 2 ν E σ 1 sintén hidrostatikus alakáltoási állapot Lineáris fesültségi állapot esetén (tfh. σ 1 0): ε 1 = 1 E ( σ 1 ν(0+0) ) = 1 E σ 1 >0 ε 2 =ε 3 = 1 E ( 0 ν(σ 1 +0)) = ν E σ 1 <0 térbeli alakáltoási állapot íkbeli fesültségi állapot esetén a) ha σ 1 = 0: ε 1 = ν E (σ 2 +σ 3 )>0 ε 2 = 1 E (σ 2 νσ 3 )? ε 3 = 1 E (σ 3 νσ 2 )<0 térbeli (speciális esetben síkbeli) alakáltoási állapot b) ha σ 2 = 0: ε 1 = 1 E (σ 1 νσ 3)>0 ε 2 = ν E (σ 1 +σ 3 )? ε 3 = 1 E (σ 3 νσ 1 )<0 térbeli (speciális esetben síkbeli) alakáltoási állapot Térbeli fesültségi állapotho általában térbeli, de speciálisan síkbeli, sőt akár lineáris alakáltoási állapot is tartohat. tipikus: speciális: fesültségi állapot lineáris síkbeli térbeli alakáltoási állapot lineáris síkbeli térbeli
41 31. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK IX. Gerendák pontjainak fesültségi állapota A fesültségi állapot meghatároása általános esetben a fesültségtenor sajátérték-feladatának megoldását jelenti, e kéi sámítással bonolult lehet. Rudak (gerendák) esetén a eljárás néhán feltétel teljesülése réén egserűsíthető. Kiegésítő felteések: egenes tengelű, primatikus rúd a isgált pont körneetében nincs a rúd felületére ható köetlen terhelés A eddig hasnált elméleti rúdmodellből a fentiek mellett csak a normálisú felületben keletkeő normál- és nírófesültség ektorára (σ és τ ) köetketettünk, ahol a nírófesültség eredő irána a síkba esik; legen e a irán mostantól. Ennek alapján tegük is föl, hog a ponton átmenő, -re merőleges normálisú metsetek semelikében nem keletkeik -re merőleges fesültségkomponens (aa csak σ és τ = τ lehet nemérus). Köetkemén: a pont síkbeli fesültségállapotban an, ahol a fesültségi állapot síkja, illete σ = 0. σ τ = τ P τ A elemi hasáb fesültségállapota Legen (u,, ) jobbsodrású koordináta-rendser úg, hog irána megegeék τ -éel: u 2 τ u felől née: célserűen: τ σ τ τ σ τ τ σ
42 31. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK X. A 1. és 3. főiránok köelítő meghatároása semléletből A főiránok a síkon egmásra merőlegesen helekednek el. Egmásra halmoás: különkülön csak a normálfesültségek, illete csak a nírófesültségek hatását essük figelembe. A eredő főirán a íg kapott sélső heletek köött an. τ σ = σ + τ τ τ 1 τ Ha a normálfesültség nem húás, hanem nomás lenne, akkor a legnagobb megnúlás irána a nomás iránára merőleges olna. 1 σ σ + τ τ σ 3 3 σ 1 1 Ha σ = 0, akkor σ 1 és σ 3 ellentétes előjelű Megjegés (ismeretterjestő jelleggel...): a harántkontrakció a fesültségek sámításakor nem jelentkeik, de a csak nírt hasáb átlói mentén tapastalt fajlagos núlást a főfesültségek függénében is felíra a E, G és ν paraméterek köti össefüggés könnedén belátható: dl dl γ dl 2 ε = +γ d l 1 2 2d l γ γ dl 2 ε = γ d l 3 2 2d l ε 1 = 1 E ( σ 1 ν(σ 2 +σ 3 )) γ 2 = 1 E ( σ 1 ν(0 σ 1 )) t τ 2 G = 1 E ( σ 1 (1+ν)) E=2G (1+ν) σ 1 F it 2 τ w dl 2 =σ 1 w 2 dl τ =σ 1
43 31. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK XI. 4. Állapítsuk meg a húott és csaart körselénű rúd jelölt kerestmetsetének megadott pontjaiban a fesültségi főiránokat becsléssel! D C M C A A T N B F B A normáligénbeételből konstans σ > 0, a csaarónomatékból a adott pontho tartoó sugárra merőleges τ t keletkeik. tengellel sembenée: D A pontban: A fesültségállapot síkját a σ és τ t = τ fesültségkomponensek fesítik ki, tehát a u 2. főirán egbeesik a iránnal. D T C A B N A D T N B C T T u A τ σ N 2 A 3 1 N B pontban: A fesültségállapot síkja ismét, a 2. főirán most a iránnal esik egbe: B T τ u N σ T 3 N B 1 2
44 31. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK XII. C pontban: A fesültségállapot síkja () függőleges, a 2. főirán ismét a ± iránnal esik egbe: T C τ N u σ T C N u D pontban: A fesültségállapot síkja () a D-he húott sugárra merőleges: D D τ T σ N T N 5. Állapítsuk meg a hajlított és nírt körselénű rúd jelölt kerestmetsetének megadott pontjaiban a fesültségi főiránokat becsléssel! B A C F B A V C M A hajlítónomatéki igénbeételből a magasság mentén lineárisan áltoó σ, a níróerőből pontonként áltoó iránú és nagságú τ keletkeik. tengellel sembenée:
45 31. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK XIII. B A M C V u (B) u (A) B (B) A V u (C) M C (C) (A) A B C
46 32. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK ZÁMÍTÁA I. Gerendák főfesültségeinek sámítása A gerendák pontjaiho rendelt fesültségtenor speciális: a korábban beeetett (u,, ) koordináta-rendserben felíra csupán három eleme nemérus: σ (u,, ) = [0 0 0 ] 0 0 τ 0 τ σ Ennek a (már csak kétdimeniós) sajátérték-feladatnak a megoldása: σ 1 = σ 2 ( + σ ) +τ σ 2 =0 ajátértékek: σ 3 = σ 2 ( σ ) +τ A (, ) síkban fekő sajátektorok (, ) tengelekkel beárt söge: tg 2 α 0 = 2 τ σ, aa α 0 = 1 2 arctg 2 τ σ +k 90 A képletek hasonló serkeetűek, mint ameleket a tehetetlenségi nomatékokkal kapcsolatban már láttunk, aa itt is alkalmas semléltetőestö a Mohr-kör. Különbség, hog σ =0 miatt a átmérőt kijelölő egik égpont a függőleges tengelre esik, aa a inerciáktól eltérően itt a legkisebb főérték (σ 3 ) negatí les. 1. A ábrán eg gerenda eg pontja körül felett elemi hasáb látható. A oldallapokra ható nemérus fesültségkomponensek: σ = 8 MPa, τ = τ = 3 MPa. Írjuk fel a fesültségtenor mátriát, majd határouk meg a főfesültségeket és a fesültségi főiránokat! Késítsünk eredménálatot! A fesültségtenor mátria: 3 18,43 A főfesültségek: A tengelt a 1-es főiránba forgató sög: 1 3 1
47 32. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK ZÁMÍTÁA II. 2. Határouk meg P-ben a σ és τ normál- és nírófesültségi komponenseket! Állítsuk össe a fesültségtenor mátriát a (,, ) koordinátarendserben! Határouk meg a főfesültségeket és a fesültségi főiránokat! Igénbeételek K-ban: I és ' sámítása: N K = 0 V K = = 144 kn M K = ,5 = 81 knm '=( 20 12) ( ) =3600 cm3 σ P = I = = cm 12 fesültségek P pontban: =0,3240kN cm 2 (+) τ P = =0,3455kN cm 2 A fesültségállapot síkja a - sík!
48 32. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK ZÁMÍTÁA III. A elemi hasáb oldallapjaira ható fesültségkomponensek: egensúl és reciprocitás σ τ τ τ F=[ +3, ,455 ] σ τ MPa τ τ σ 3, ]=[ A főiránok köelítő meghatároása egmásra halmoással: A főiránok köelítő meghatároása a Mohr-kör segítségéel: A főiránok meghatároása sámítással: tg 2α 0 = 2 τ 2 ( 3,455) = σ 3,240 α 0 =+32,48 σ 1,3 = 3,240 2 ± ( 3,240 2 ) 2 +( 3,455) 2 σ 1 =+5,44 MPa, σ 2 =0, σ 3 = 2,20MPa
49 32. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK ZÁMÍTÁA IV. 3. Becsüljük meg a fesültségi főiránokat, ha ismerjük a elemi hasáb + oldallapján ébredő fesültségeket és a irán fesültségmentes! - síkbeli fesültségi állapot τ - a fesültségi állapot síkja:- sík τ σ Felülről (+-nal semben) née: σ + = A 2. főirán a fesültségi állapot síkjára merőleges irán: 2 4. a) Határouk meg a fesültségeket a befogási kerestmetset A és B pontjaiban! b) ámítsuk ki a B pontbéli főfesültségek értékét! a) F = 0,5 kn A h = 3 m W = 2 kn B σ d = 1 m R= 5 cm = 6 mm A B
50 32. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK ZÁMÍTÁA V. b) Becsüljük meg a 1. és 3. főirán heletét! = + B A 2. főirán a fesültségi állapot síkjára merőleges (most iránú): 2 τ σ
51 32. FŐFEZÜLTÉGEK É FEZÜLTÉGI FŐIRÁNYOK ZÁMÍTÁA VI. 5. Határouk meg a háromsögkeresmetsetű konol befogási kerestmetsetének P és Q pontjában keletkeő főfesültségeket és aok iránát! K F = 20 kn l = 0,5 m P pont isgálata: P σ P τ P Q P V M cm Önálló órai gakorlás: Q pont isgálata:
l = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 )
5. TIZTA HÚZÁ-NYOMÁ, PÉLDÁK I. 1. a) Határouk meg a függestőrúd négetkerestmetsetének a oldalhossát cm-re kerekítve úg, hog a függestőrúdban ébredő normálfesültség ne érje el a σ e = 180 MPa-t! 3 m 1 C
Részletesebben6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI
RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű
RészletesebbenMűszaki mechanika gyakorlati példák 1. hét: Közös ponton támadó erőrendszer síkban, kötélerők számítása
Műsaki mechanika gakorlati példák. hét: Köös ponton támadó erőrendser síkban, kötélerők sámítása. ábrán látható G = 22 N súlerejű lámpát fújja a sél. Ennek hatására a kötél a függőlegestől β = 2 -ban tér
Részletesebben(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.
SZÉCHENY STVÁN EGYETE ECHANKA - SZLÁRDSÁGTAN ALKALAZOTT ECHANKA TANSZÉK Elméleti kérdések és válasok egetemi alapképésben (BS képésben) réstvevő mérnökhallgatók sámára () i a silárdságtan tárga? A silárdságtan
RészletesebbenMechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30
Mechanika III. előadás 2019. március 11. Mechanika III. előadás 2019. március 11. 1 / 30 7. Serkeetek statikája 7.2. Rácsos serkeet hidak, daruk, távveeték tartó oslopok, stb. 3 kn C 4 m 2 4 8 5 3 7 1
RészletesebbenAz összetett hajlítás képleteiről
A össetett hajlítás képleteiről Beveetés A elemi silárdságtan ismereteit a tankönvek serői általában igekenek úg kifejteni, hog a kedő sámára se okoanak komolabb matematikai nehéségeket. A húásra / nomásra
RészletesebbenRUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK
RUGALMASSÁGTAN ALAPKÉRDÉSEK SEGÉDLET 4 Bagi Katalin Bojtár Imre Tarnai Tibor BEVEZETÉS E a segédlet a BME Építőmérnöki Karán oktatott Rgalmasságtan című tantárg legfontosabb tdnialóit foglalja össe. Célja,
RészletesebbenHéj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok
Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot
Részletesebben12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
1 EHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgota: dr Nag Zoltán eg adjunktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 11 Primatikus rúd össetett igénbevétele (nírás és hajlítás) dott: a 0,4 m, b 45 mm, F 1 kn,
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEET silárdságtan alapkísérletei III. Tista hajlítás 5.1. Egenes primatikus rúd tista egenes hajlítása 5.1.1. Beveető megjegések.tista hajlításról besélünk, ha a rúd eg adott sakasa csak hajlításra
RészletesebbenTARTÓSZERKETETEK III.
TARTÓSZERKETETEK III. KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA + STABILITÁSI ELLENÁLLÁS 1 KERESZTETSZETEK ELLENÁLLÁSA 1.1 Csavarlukkal gengített köpontosan húott rúd 1. Egik sárán kapsolt köpontosan húott sögaél 1.
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok
Gakorló feladatok a. zárthelihez Kidolgozott feladatok. a) Határozzuk meg a függesztőrúd négzetkeresztmetszetének a oldalhosszát cm-re kerekítve úg, hog a függesztőrúdban ébredő normálfeszültség ne érje
RészletesebbenSTATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)
STATIKA A minimum test kérdései a gépésmérnöki sak hallgatói résére (2003/2004 tavasi félév) Statika Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése (1) 3. A merev test fogalma (1) 4. A
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
RészletesebbenA ferde hajlítás alapképleteiről
ferde hajlítás alapképleteiről Beveetés régebbi silárdságtani sakirodalomban [ 1 ], [ ] más típusú leveetések, más alakú képletek voltak forgalomban a egenes tengelű rudak ferde hajlításával kapcsolatban,
Részletesebben3. Szerkezeti elemek méretezése
. Serkeeti elemek méreteése.. Serkeeti elemek méreteési elvei A EC serint a teherbírási határállapotok ellenőrése során a alábbi visgálatokat kell elvégeni: - Kerestmetseti ellenállások visgálata, ami
RészletesebbenStatika gyakorló teszt I.
Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)
RészletesebbenAz F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol
Sécheni István Egetem M saki Tudománi Kar lkalmaott Mechanika Tansék LKLMZTT MECHNIK () Mi a mechanika tárga? Elméleti kérdések és válasok MSc képésben réstvev mérnök hallgatók sámára nagi rendserek (testek)
RészletesebbenA szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése
A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai
Részletesebben3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN
ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül
RészletesebbenANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL. Oktatási segédlet
ANYAGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA ERŐ- ÉS NYÚLÁSMÉRÉSSEL Oktatási segédlet a Rugalmasságtan és Alkalmaott mechanika laboratóriumi mérési gakorlatokho a egetemi mesterképésben (MSc) réstvevő mérnökhallgatók
RészletesebbenMűszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)
Műsaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépésmérnöki kar mérnök menedser hallgatói résére (2008/2009 ősi félév) Műsaki Mechanika I. Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése
Részletesebbenσ = = (y', z' ) = EI (z') y'
178 5.4.. Váltoó kerestmetsetű rudak tsta hajlítása Enhén váltoó kerestmetsetű, tsta hajlításra génbevett rúdnál a eges pontok fesültség állapota - a váltoó kerestmetsetű rudak tsta nomásáho vag húásáho
Részletesebben9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
LKLZOTT EHNIK TNSZÉK 9 EHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr Ng Zoltán eg djunktus; ojtár Gergel eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) 9 Fjlgos núlás htároás núlásmérő béleggel érőeskö: 6 -os núlásmérő béleg
RészletesebbenY 10. S x. 1. ábra. A rúd keresztmetszete.
zilárdságtan mintafeladatok: tehetetlenségi tenzor meghatározása, a tehetetlenségi tenzor főtengelproblémájának megoldása két mintafeladaton keresztül Először is oldjuk meg a gakorlatokon is elhangzott
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Acélserkeetek méreteése Eurocode 3 serint Gakorlati útmutató Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovács auika, Varga Géa, Verőci Béla, Vigh L. Gergel (a Útmutató jelen késültségi sintjén a Tartalomjegékben dőlt
RészletesebbenDr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN
Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN Dr Égert János Dr Nag Zoltán ALALMAZOTT UGALMASSÁGTAN UNIVESITAS-GYŐ Nonprofit ft Gőr 9 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐ Írta: Dr Égert János Dr Nag Zoltán
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.
9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön
Részletesebben15. Többváltozós függvények differenciálszámítása
5. Többváltoós függvének differenciálsámítása 5.. Határoa meg a alábbi kétváltoós függvének elsőrendű parciális derivált függvéneit és a gradiens függvénét, valamint eek értékét a megadott pontban:, =
Részletesebben6.8. Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek
68 Gyorsan forgó tengelyek, csőtengelyek p y p S iinduló feltételeések: - állandó, - a súlyerő, - p p A silárdságtani állapotokat henger koordinátarendseren (H-en) írjuk le Forgás a gyorsulásól sármaó,
RészletesebbenProjektív ábrázoló geometria, centrálaxonometria
Projektív ábráoló geometria, centrálaonometria Ennél a leképeésnél a projektív teret seretnénk úg megjeleníteni eg képsíkon, hog a aonometrikus leképeést (paralel aonometriát) speciális esetként megkaphassuk.
Részletesebben9. A RUGALMASSÁGTAN 2D FELADATAI
9 A UGALMASSÁGTAN D FELADATAI A D ( két dimeniós ) feladatok köös jellemői: - két skalár elmodulásmeő különöik nullától - minden mechanikai menniség két helkoordinátától függ 9 Sík alakváltoás (SA) a)
RészletesebbenMechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31
Mechanika II. előadás 219. március 4. Mechanika II. előadás 219. március 4. 1 / 31 4. Merev test megtámasztásai, statikai feladatok megtámasztás: testek érintkezése útján jön létre, az érintkezés során
Részletesebbenaz eredő átmegy a közös ponton.
M Műszaki Mechanikai Tanszék STTIK dr. Uj József c. egetemi tanár g közös ponton támadó koncentrált erők (centrális erőrendszer) Két erő eredője: = +, Több erő eredője: = + ++...+ n, az eredő átmeg a közös
Részletesebben10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
10.1. Ferde hjlítás 10. ECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr. Ng Zoltán eg. djunktus; ojtár Gergel eg. Ts.; Trni Gábor mérnöktnár.) dott: b 60 b 20 mm, mm, ( 40 j 120 k ) knm. Feldt: ) Htáro meg és sámíts
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei I. Egyenes rúd húzása, zömök rúd nyomása
3. FEJEZET silárdságtan alapkísérletei I. Egenes rúd húása, ömök rúd nomása 3.. alapkísérletek célja Hétkönapi megfigelés, hog uganaon silárd test alakváltoásainak mértéke függ a testet terhelő erőrendsertől.
RészletesebbenTerhelés: Minden erőt egy terhelési esetben veszünk figyelembe.
71 Síkbeli rácsos tartó Adott: A serkeet geometriai méretei A rudak átmérője: d = 4 mm A anag acél: 5 N E =,1 1, ν =,3 mm A terhelés: F1 = F = kn, F 3 = 4 kn F 1 A 6 5m F F 3 1 m B Feladat: a) A serkeet
RészletesebbenStatika gyakorló teszt II.
Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai
Részletesebben1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK
Gak 01 Mechanka. Szlárdságtan 016 01 Segédlet MECHNK. TNNYG SMÉTLÉSE Tartalom 1. MÁSODRENDŰ NYOMTÉK... 1. RÁCSOS TRTÓ.... GÉNYEVÉTEL ÁRÁK... 5. TÉREL TRTÓK GÉNYEVÉTEL ÁRÁ... 8 Ez a Segédlet a 015, 016
RészletesebbenÍVHÍDMODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, NUMERIKUS ÉS SZABVÁNYOS EREDMÉNYEK
ÍVHÍDODELL TEHERBÍRÁSA: KÍSÉRLETI, UERIKUS ÉS SZABVÁYOS EREDÉYEK Dunai Lásló * - Joó Attila Lásló ** RÖVID KIVOAT A Dunaújvárosi Duna-híd terveése kapcsán a BE Hidak és Serkeetek Tansékén végrehajtottunk
RészletesebbenKozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL
Koák Imre Seidl Görg FEJEZETEK SZILÁRDSÁGTNBÓL KÉZIRT 008 0 Tartalomjegék. fejeet. tenorsámítás elemei.. Beveető megjegések.. Függvének.3. másodrendű tenor fogalmának geometriai beveetése 5.4. Speciális
RészletesebbenAcélszerkezetek I. Gyakorlati óravázlat. BMEEOHSSI03 és BMEEOHSAT17. Jakab Gábor
Acélszerkezetek I. BMEEOHSSI0 és BMEEOHSAT17 Gakorlati óravázlat Készítette: Dr. Kovács Nauzika Jakab Gábor A gakorlatok témája: 1. A félév gakorlati oktatásának felépítése. A szerkezeti acélanagok fajtái,
RészletesebbenA statika és dinamika alapjai 11,0
FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort
Részletesebben5. Szerkezetek méretezése
. Serkeeek méreeése Hajlío, ömör gerinű gerendaarók és oso selvénű nomo rúd méreeési példái..1. Tömör gerinű gerendaarók méreeése.1.1. elegen hengerel gerendaarók Sükséges ismereek: - Keresmesei ellenállások
RészletesebbenMechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS
ZÉHENY TVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖ NORT É VLLOÉRNÖ R LLZOTT EHN TNZÉ ehanika ímű tantárg: TENGELYÉRETEZÉ felaat: őtengel méreteée feültégúra iolgoá: ott: eg körgűrű keretmetetű tartó (őtengel) veéle keretmetetének
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Aélserkeetek méreteése Euroode serint Gakorlati útmutató rásos tartó síkja h t t r h t Serők: Dunai Lásló, Horváth Lásló, Kovás auika, Verői Béla, Vigh L. Gergel Verió: 9.9.. Tartalomjegék. Beveetés....
Részletesebben14. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor mérnöktanár.) Adott:, F F. y A
4 EHNK-SZLÁRDSÁGTN GYKORLT (kidogota: Tarnai Gábor mérnöktanár) 4 Statikaiag határoatan tartó igénbeéteeinek meghatároása: (astigiano téte) dott: m kn 4 5 mm N E 5 mm Statikai ismeretenek: tartó statikaiag
RészletesebbenA tiszta hajlítás fogalma. A hajlítás tipikus esetei a mérnöki gyakorlatban
13. HAJLÍTÁ I. A tist hjlítás foglm A rúd kerestmetsetére htó erőrendser eredője kerestmetseti síkn fekvő erőpár (másképpen: kerestmetset egetlen nemérus igénevétele hjlítónomték). A hjlítás tipikus esetei
RészletesebbenMegoldás: ( ) és F 2
. példa Határoa meg F F F erıkbıl álló erırendser F eredıjét annak F nagságát és e iránvektorát valamint a talajban ébredı F 0 támastóerıt! F = 0 N; F = 0 N; F = 0 N! F F F F e e N F = 5.5880 N = F. =
RészletesebbenÁRAMLÁSTAN ALAPJAI. minimum tételek szóbeli vizsgához. Powered by Beecy
ÁRAMLÁSTAN ALAPJAI minimum tételek sóbeli isgáho Powered b Beec Minimum tételek sóbeli isgáho 1. tétel. Írja fel a foltonossági tétel integrál alakját, és magaráa el, milen fiikai alapelet feje ki. Hogan
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.
2 modul: Erőrendserek 21 lecke: Erő és nomték lecke célj: tnng felhsnálój megismerje erő, nomték és erőrendserek jellemőit Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően tnngot, h sját svivl meg tudj htároni
RészletesebbenFizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét. , ahol ρ a sűrűség (ami lehet helyfüggő is), és M = ρ dv az össztömeg. ϕ=104,45 d=95,84 pm !,!
Fiika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 9. hét Tömegköéppont (súlpont) Pontrendser esetén a m i tömegű, r i helvektorú tömegpontok tömegköéppontja a tömegekkel súloott átlagos helvektor: = =, ahol M
RészletesebbenA feladatsorok összeállításánál felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I III. példatárát.
Oros Gyula, 00. november Emelt sintű érettségi feladatsor Össeállította: Oros Gyula; dátum: 00. október A feladatsorok össeállításánál felhasnáltuk a Nemeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkésítő
RészletesebbenRobottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék
Robottechnika II. 1. Beveetés, ismétlés Ballagi Áron Automatiálási Tansék Bemutatkoás Dr. Ballagi Áron tansékveető-helettes, egetemi docens Automatiálási Ts. C71, 3461 Autonóm és Intelligens Robotok Laboratórium
RészletesebbenA VÉGESELEM-MÓDSZER ALAPJAI
A VÉGESEEM-MÓDSZER AAPJAI A projekt címe: Egségesített Jármű- és mobilgépek képés- és tananagfejlestés A megvalósítás érdekében létrehoott konorcium réstvevői: KECSKEMÉI FŐISKOA BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI
RészletesebbenStatika. Miskolci Egyetem. (Oktatási segédlet a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Bsc levelez½os hallgatói részére)
iskolci Egetem GÉPÉSZÉRNÖKI ÉS INORTIKI KR Statika (Oktatási segédlet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc levele½os hallgatói résére) Késítette: Sirbik Sándor, Nándori riges ½usaki echanikai Intéet iskolc,
RészletesebbenFizika A2E, 1. feladatsor
Fiika AE, 1. feladatsor Vida Görg Jósef vidagorg@gmail.com 1. feladat: Legen a = i + j + 3k, b = i 3j + k és c = i + j k. a Mekkora a a, b és c vektorok hossa? b Milen söget ár be egmással a és b? c Mekkora
Részletesebben2. Koordináta-transzformációk
Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,
RészletesebbenSZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)
SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A
Részletesebben5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)
ZÉCHENY TVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANKA TANZÉK 5 MECHANKA-ZLÁRDÁGTAN GYAKORLAT (kidogota: dr Nag Zotá eg adjuktus; Bojtár Gerge eg ts; Tarai Gábor méröktaár) 5 Rugamas sá differeciáegeete (ehajás sögeforduás):
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖKI, INFRTIKI É VILLÉRNÖKI KR E C H N I K LKLZTT ECHNIK TNZÉK Elméleti kérdések és válasok mesterképésben (c) réstvevő mérnökhallgatók sámára 1 dja meg vektorok skaláris sorásának
RészletesebbenFelkészítő feladatok a 2. zárthelyire
. Silárdságani alapismereek.. Mohr-féle fesülségsámíás Felkésíő feladaok a. árhelire Talajok mehanikai jellemői Ado: =4 kpa, = kpa és = kpa, ovábbá ===. Sámísk ki a főfesülségeke és adjk meg a fősíkok
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010)
MŰSZAKI MECHANIKA II SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2009/2010) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának
Részletesebben5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)
ZÉCHENY TVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANKA TANZÉK 5. MECHANKA-ZLÁRDÁGTAN GYAKORLAT (kidogota: dr. Nag Zotá eg. adjuktus; Bojtár Gerge eg. ts.; Tarai Gábor méröktaár) 5.. Rugamas sá differeciáegeete (ehajás
Részletesebben6. ELŐADÁS E 06 TARTÓSZERKEZETEK III. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Az ábrák forrása:
SZÉCHNYI ISTVÁN GYT Az ábrák orrása: 6. LŐADÁS [1] Dr. Németh Görg: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó - Platth Pál: Acélszerkezetek [3] Ádán Sándor - Dulácska
RészletesebbenA fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként
A fő - másodrendű nomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként A Keresztmetszeti jellemzők című mappa első lakója eg ritkábban látható levezetést mutat be amel talán segít helesen elrendezni
RészletesebbenMŰSZAKI MECHANIKAII SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegyzéke a fogalmak felsorolása (2007/2008)
MŰSZAKI MECHANIKAII SZILÁRDSÁGTAN A legfontosabb fogalmak jegzéke a fogalmak felsorolása (2007/2008) Műszaki Mechanika II Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A másodrendű tenzor transzponáltjának
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenMEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG
Dr. Óvári Gula 1 - Dr. Urbán István 2 MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KILKÍTÁS 3 cikk(soroatban)ben a merev sárnú repülőgépek veérsík rendserinek terveését és építését követheti nomon lépésről
RészletesebbenMECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)
ZÉHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT EHNK TNZÉK EHNK-ZLÁRÁGTN 1. hét gakorlati anaga (kidolgota : dr. Nag Zoltán eg.adjunktus, ojtár Gergel eg.tanársegéd) 1.1 feladat : Primatikus rudak össetett igénbevételei (
RészletesebbenEgzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban
gakt követketetés pol-fa Baes-hálókban Outlne Tpes of nference B method: exact, stochastc B purpose: dagnostc sngle-step, sequental DSS, explanaton generaton Hardness of exact nference xact nference n
RészletesebbenSzabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .
Szabadsugár Tekintsük az alábbi ábrán látható b magasságú résből kiáramló U sebességű sugarat. A résből kiáramló és a függőleges fal melletti térben lévő foladék azonos. A rajz síkjára merőleges iránban
RészletesebbenA táblázatkezelő mérnöki alkalmazásai. Számítógépek alkalmazása előadás nov. 24.
A tábláatkeelő mérnöki alkalmaásai Sámítógépek alkalmaása. 7. előadás 003. nov. 4. A előadás témái Felsín- és térfogatsámítás A Visual Basic Modul hasnálata Egyenletmegoldás, sélsőérték sámítás A Solver
RészletesebbenAcél tartószerkezetek
Acél tartószerkezetek laborvizsgálatok összefoglalója 217 szept 28 Az Acél tartószerkezetek tárg keretében laborvizsgálatokat végeztünk melek során a hallgatók tapasztalatokat szerezhettek az acélszerkezetek
RészletesebbenTöbbváltozós analízis gyakorlat, megoldások
Többváltozós analízis gakorlat, megoldások Általános iskolai matematikatanár szak 7/8. őszi félév. Differenciál- és integrálszámítás alkalmazásai. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek összes,
RészletesebbenA szilárdságtan alapkísérletei III. Tiszta hajlítás
5. FEJEZET silárdságtn lpkísérletei III. Tist hjlítás 5.1. Egenes primtikus rúd tist egenes hjlítás 5.1.1. Beveető megjegések. Tist hjlításról besélünk, h rúd eg dott sks csk hjlításr vn igénbe véve. Másként
Részletesebben8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltá eg adjuktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarai Gábor méröktaár) 8 Fesültségi állapot semléltetése Adott: Ismert eg silárd test potjába a fesültségi
RészletesebbenMatematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola
O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg
Részletesebben2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:
Grm-Shmitortogonliáió. köetkeő független ektorokól Grm-Shmit móserrel állítson elő ortogonális áist!mj kpott ektorokól állítson elő ortonormált áist!. Normáljk kpott ektorokt: e mert e könne sámolás égett
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
Részletesebben10. OPTIMÁLÁSI LEHETŐSÉGEK A MŰVELET-ELEMEK TERVEZÉSEKOR
10. OPIMÁLÁSI LEHEŐSÉGEK A MŰVELE-ELEMEK ERVEZÉSEKOR A technológiai terezés ezen szintén a fő feladatok a köetkezők: a forgácsolási paraméterek meghatározása, a szerszám mozgásciklusok (üresárati, munkautak)
RészletesebbenFizika A2E, 5. feladatsor
Fiika A2E, 5. feladatsor Vida György Jósef vidagyorgy@gmail.com. feladat: Mi a homogén E térer sség potenciálja? A potenciál deníciója: E(x,y, = U(x,y,, amely kifejtve a három komponensre: Utolsó módosítás:
Részletesebben1. Lineáris transzformáció
Lineáris transzformáció Lineáris transzformáció mátrixának felírása eg adott bázisban: Emlékeztető: Legen B = {u,, u n } eg tetszőleges bázisa az R n -nek, Eg tetszőleges v R n vektor egértelműen felírható
RészletesebbenTéma: A szerkezeti acélanyagok fajtái, jelölésük. Mechanikai tulajdonságok. Acélszerkezeti termékek. Keresztmetszeti jellemzők számítása
1. gakorlat: Téma: A szerkezeti acélanagok fajtái, jelölésük. echanikai tulajdonságok. Acélszerkezeti termékek. Keresztmetszeti jellemzők számítása A szerkezeti acélanagok fajtái, jelölésük: Ádán Dulácska-Dunai-Fernezeli-Horváth:
Részletesebben11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK.. Példa:. MEHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter, eg. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Összetett szerkezetek statikája (három csuklós ív, Gerber tartó)
RészletesebbenLeggyakoribb fa rácsos tartó kialakítások
Fa rácsostartók vizsgálata 1. Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Leggakoribb fa rácsos tartó kialakítások Változó magasságú Állandó magasságú Kis mértékben változó magasságú
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
RészletesebbenElektromágneses hullámok
KÁLMÁN P.-TÓT.: ullámok/4 5 5..5. (kibőíe óraála) lekromágneses hullámok elekromágneses elenségek árgalásánál láuk, hog áloó mágneses erőér elekromos erőere (elekromágneses inukció), áloó elekromos erőér
Részletesebben8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.
8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltán g adjunktus; Bojtár Grgl g Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 8 Fsültségi állapot smlélttés Adott: Ismrt g silárd tst pontjában a fsültségi állapot
RészletesebbenHatárérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és
2015.09.28. és 2015.09.30. 2015.09.28. és 2015.09.30. 1 / Tartalom 1 A valós függvén fogalma 2 A határérték fogalma a végtelenben véges pontban Végtelen határértékek 3 A határértékek kiszámítása A rend
Részletesebbenhajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.
5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenIdőszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.
4. modul: Rudak igénbevételei, igénbevételi ábrái 4.2. lecke: Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének lecke célja: tananag felhanálója megimerje: a rudak igénbevételi ábráit, megrajoláuk gondolatmenetét;
RészletesebbenAcélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint
Acélszerkezetek méretezése Eurocode 3 szerint Gakorlati útmutató Dunai László, Horváth László, Kovács Nauzika, Varga Géza, Verőci Béla (az Útmutató jelen készültségi szintjén a Tartalomjegzékben dőlt betűvel
Részletesebben2. FELADATOK MARÁSHOZ
2. ELADATOK MARÁSHOZ 2.1. orgácsolási adatok meghatároása 2.1.1. Előtolás, ogásmélység meghatároása Határoa meg a percenkénti előtolás értékét. eladat = n = 2.1.1.1. 15 = 0.15 mm 50 1/min 2.1.1.2. 12 =
RészletesebbenSzerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása
Szerkezetépítés II. 014/015 II. élév Előadás / 015. ebruár 11. (szerda) 9 50 B- terem Szerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása előadó: Papp Ferenc Ph.D. Dr.habil eg. docens Szerkezetépítés II.
RészletesebbenAtomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra
Aomfiika előadás 4. A elekromágneses hullámok 8. Sepember 9. 5vös 5km sepember 3. 7 óra Alapkísérleek Ampere-féle gerjesési örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada indukciós
RészletesebbenÍrja át a következő komplex számokat trigonometrikus alakba: 1+i, 2i, -1-i, -2, 3 Végezze el a műveletet: = 2. gyakorlat Sajátérték - sajátvektor 13 6
Építész Kar Gakorló feladatok gakorlat Számítsa ki az alábbi komple számok összegét, különbségét, szorzatát, hánadosát: a/ z = i z = i b/ z = i z = - 7i c/ z = i z = i d/ z = i z = i e/ z = i z = i Írja
RészletesebbenFrissítve: Síkidomok másodrendű nyomatékai. Egy kis elmélet 1 / 21
Frissíte: 2015.02.16. Síkidomok másodrendű nomtéki Eg kis elmélet 1 / 21 Frissíte: 2015.02.16. Síkidomok másodrendű nomtéki 1. péld: Számítsk ki súlponti és tengelekre számított másodrendű nomtékokt! Megjegzés:
Részletesebben