Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete évi Közhasznúsági jelentés. A jelentést összeállította:

Átírás

1 Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete évi Közhasznúsági jelentés A jelentést összeállította: Nagyné Kovács Judit ügyvezető igazgató Dr. Szalay István elnök MGE Gödöllő

2 A Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Az MGE évi gazdálkodásáról, a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelően, egyszerűsített beszámolót állítottunk össze. A mérleg főösszege ezer Ft a saját tőke ezer Ft. A részletes kimutatást jelentésünk 1. sz. melléklete tartalmazza, mely az egyszerűsített beszámoló mérlegéből és a közhasznú szervezeti eredmény-kimutatásból áll. 2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS (Állattenyésztési Alap) FELHASZNÁLÁSA Tárgyévben az MGE tenyésztésszervezés támogatása jogcímen évi támogatásként ezer Ft ( ) tenyésztésszervezési támogatást kapott az Állattenyésztési Alapból (MVH) (2. számú melléklet). Az MGE közgyűlése és a Tenyésztők Tanácsa tekintettel a 2011 évtől a 38/2010 FVM rendelet alapján az állattartónak kifizetésre kerülő génmegőrzési támogatásokra határozattal felhatalmazta az egyesületet, hogy 2011 évtől, azaz a tárgyévben is a tenyésztésszervezési támogatások felhasználásával az MGE saját hatáskörben fedezi a tenyésztésszervezési feladatok ellátásával járó költségeket, továbbá a közben megnyíló, utólagos finanszírozású, és önrészt igénylő támogatási programokat (pl. 17/2012 VM rendelet szerinti támogatási program), ide értve az őshonos baromfifélék termékfejlesztési tevékenységének szervezését és feltételrendszerének kialakítását is. 3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS Az egyesület én megvásárolta az Agri-Deco Nonprofit Kft-t, és ezer Ft apporttal növelte a kft-törzstőkéjét, amely tulajdoni részesedésként jelenik meg. Előző évhez képest az MGE befektetett eszközeinek értéke ezer Ft-tal, a mérleg főösszege ezer Ft-al nőtt. Az MGE vagyonának változását a 3. számú melléklet mutatja be. 4. CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA Az MGE 2014-ben ezer Ft ( ) tenyésztésszervezési támogatást kapott. (2. sz. melléklet). A tenyésztésszervezési támogatások felhasználásával az MGE saját hatáskörben fedezi a tenyésztésszervezési feladatok ellátásával járó költségeket, továbbá a közben megnyíló, utólagos finanszírozású, és önrészt igénylő támogatási programokat (pl. 17/2012 VM rendelet szerinti támogatási program), ide értve az őshonos baromfifélék termékfejlesztési tevékenységének szervezését és feltételrendszerének kialakítását is, illetve a faluprogramokat, melyek célja a régi magyar baromfifajták visszajuttatása eredeti élőhelyükre, a falvakba, továbbá a génmentési programokat, azaz a régi kárpátmedencei tájfajták felderítését, felmérését, és egyes tájfajták begyűjtését génbanki nukleusz-tenyészetek kialakítása céljából. 5. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE, ILLETVE ÖSSZEGE Egyesületünkben a vezető tisztségviselők személyi jellegű ráfordítása 2014-ben ezer Ft volt, mely teljes mértékben napidíjként és annak járulékaiként TÉT/KÜM-NEFE pályázati forrás terhére, külföldi pályázati programok teljesítésével kapcsolatban került kifizetésre. Egyéb, fenti célú kifizetés ill. juttatás 2014-ben nem volt. A kifizetést az 5. számú melléklet tartalmazza. 2

3 6. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ 6.1. Az MGE közhasznú tevékenységének általános bemutatása, reprezentativitása: A Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesületét (MGE) a régi magyar baromfifajták tenyésztői az akkori Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI, Gödöllő) közreműködésével alapították ben. Az MGE alapító elnöke Dr. Szalay István. Az egyesületet a szakminisztérium 1998-ban és 2004-ben egyedüli hivatalos tenyésztő szervezetként ismerte el től fajtafenntartó szervezetként szervezi és irányítja a régi magyar baromfifajták (9 tyúk-, 2 pulyka-, 1 gyöngytyúk-, 2 lúd- és 2 kacsafajta) elitállományainak génmegőrzési, fajtafenntartási és törzskönyvezési tevékenységét, az egyéb szaporító állományok és a fajtaazonos végtermékek nyilvántartását. A Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete taglétszáma 2014-ban 100 magán- és jogi személy. Az MGE 1999-től a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) tagja. Az Egyesület 2008-tól kiemelten közhasznú szervezetként működik. Az MGE legfontosabb céljai és feladatai (Alapszabály: Az Egyesület a hazai kisállatfajták (elsősorban baromfi és nyúl) nemesítését, a genetikai alapok megőrzését és fejlesztését a jövő állattenyésztése szempontjából meghatározó fontosságúnak tekinti, ezért célul tűzte ki az ország kulturális és gazdasági hagyományainak részeként fennmaradt háziállatfajták megóvását, genetikai sokféleségének (genetikai diverzitásának) fenntartását és megőrzését, a környezetbarát állattenyésztésben nélkülözhetetlen háziállatfajták, tartási és tenyésztési módszerek népszerűsítését és a különleges minőségű állati termékek előállításához szükséges, hagyományos kisállatfajtákminél szélesebb körű elterjesztését. A fenti célok elérése érdekében az Egyesület meghatározza, irányítja és ellenőrzi a saját tenyésztő szervezeti keretében fenntartott kisállatfajták génmegőrzési, fajtafenntartási és tenyésztési munkáit, továbbá az állategészségügyi rendszabályok betartását az állattenyésztésre és kisállattenyésztésre vonatkozó jogszabályok szerint; szakmai irányítást és segítséget nyújt regionális csoportoknak és kistenyésztőknek az Egyesület, illetve más tenyésztő szervezetek keretében nemesített és fenntartott fajták elterjesztésében új tenyésztési programok kialakításában. Az előállított termékek piacképessé tétele érdekében koordinálja tagjai marketing tevékenységét. Az MGE az elmúlt években így 2014-ban is több fejlesztési program vezetőjeként ill. résztvevőjeként vizsgálta a régi magyar baromfifajták termékelőállításának lehetőségeit, és kidolgozta a HU-BA (Hungarikum baromfitermékek) programot, továbbá jelentős távol-keleti kutatási és tenyésztési kapcsolatokat épített ki Tenyésztésszervezés A NÉBIH határozata alapján az MGE valamennyi régi magyar baromfifajta (összesen 14), ill től a gödöllői fehér plymouth és a gödöllői newhampshire tyúkfajták tenyésztőszervezeti feladatait látja el (határozatok, tenyésztési programok fajtánként: Az MGE 1998 óta tenyésztő szervezetként végzi a magyar őshonos baromfifajták génmegőrzésének szervezését. Az elitállományok létszáma a támogatásoknak köszönhetően, lényegesen nőtt az elmúlt három évben, a létszámok alakulását fajtánként a 6.1. táblázat tartalmazza (a táblázat a GFP és GNH állományok létszámadatait is tartalmazza). 3

4 6.1. táblázat: Az MGE 2014 évi elitlétszámai fajták szerint (a táblázatban szereplő létszámok egyúttal a tárgyévi tenyésztésszervezési támogatások és a 38/2010 FVM rendelet szerinti őshonos támogatások alapját képezik) AZ MGE tenyészetei december 31.-én Tenyészetek december 31. Faj Fajta Tenyészetek (tartók) száma Tenyésztő neve hímivar nőivar Ambrus Zoltán Szabados Hajnalka DE-AGTC-KIT Dr. Szabolcs István Sárga magyar tyúk 9 Fehér Sándor HáGK Szomor Dezső Kovács József NyME Biotech. Állomás Összesen: DE-AGTC-KIT Fehér magyar tyúk 4 Dr. Szabolcs István HáGK Szomor Dezső Összesen: DE-AGTC-KIT Dr. Szabolcs István Farkas Vilmos 6 48 Kendermagos magyar tyúk 8 Fehér Sándor HáGK Kovács József 8 55 Szomor Dezső SZTE Tangazdaság Tyúk Összesen: DE-AGTC-KIT HáGK Fogolyszínű magyar tyúk 6 István-major Bt K+K Farm Kft Kobza István Szomor Dezső Összesen: DE-AGTC-KIT Fehér erdélyi kopasznyakú Dr. Szabolcs István tyúk HáGK Szomor Dezső Összesen: DE-AGTC-KIT Fekete erdélyi kopasznyakú Dr. Szabolcs István tyúk HáGK Szomor Dezső Összesen: DE-AGTC-KIT Dr. Szabolcs István Kendermagos erdélyi 5 HáGK kopasznyakú tyúk Szomor Dezső SZTE Tangazdaság Összesen: GNH-GFP GNH-elit 2 K+K Farm Kft

5 Gyöngytyúk Lúd Kacsa Pulyka GFP-elit K+K Farm Kft Összesen: DE-AGTC-KIT HáGK Magyar parlagi gyöngytyúk 6 Hortobágyi NP Kft István-major Bt Szomor Dezső K+K Farm Kft Összesen: DE-AGTC-KIT Fehér Sándor Fodrostollú magyar lúd 5 HáGK Szomor Dezső Kobza Miklós Összesen: Magyar lúd 2 Fehér Sándor HáGK Összesen: Fehér Sándor Fehér magyar kacsa 3 HáGK Szomor Dezső Összesen: Fehér Sándor Tarka magyar kacsa 4 HáGK HáGK Szomor Dezső Összesen: Baracskay Lajos DE-AGTC-KIT Rézpulyka 6 HáGK Kovács Hajnalka Szemán Istvánné Szomor Dezső Összesen: Baracskay Lajos DE-AGTC-KIT Bronzpulyka 6 HáGK Kovács Hajnalka Szemán Istvánné Szomor Dezső Összesen:

6 6.3 Haszonállat génmentési program nukleusz- vagy magpopulációk rendszerének kialakítására a Kárpát-medencében Összeállította: Balog Péter Barta Ildikó Dobos Attila Fügediné Berényi Ágnes Gáll Levente Koppány Gábor Dr. Köbölkuti Loránd Mayer Tamás Nagyné Kovács Judit Dr. Rákossy Zsigmond Dr. Szalay István Közreműködő szervezetek: Haszonállat-génmegőrzési Központ Nemzetstratégiai Kutatóintézet Pilisi Parkerdő Zrt. Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete GÖDÖLLŐ CSÍKCSOBOTFALVA CSÍKMADARAS CSÍKPÁLFALVA HOMORÓDALMÁS Vezetői összefoglaló Mintegy 100 évvel ezelőtt bizonyos tájfajták és típusok nagy számban léteztek még a Kárpát-medencében, és ezek egy töredék része a vidéki élőhelyek és a falusi életmód gyökeres átalakulása ellenére a mai napig fennmaradt. A megmenthető és tenyésztésbe vonható egyedek összegyűjtése, nukleusz (génbanki, mag-) állományaik kialakítása és génmegőrzési programjuk kidolgozása azonnali cselekvést igényel ahhoz, hogy a tájfajták és a bennük élő különlegesen értékes tulajdonságok, a hozzájuk kapcsolható életmód és szokások ne tűnjenek el örökre, hiszen már ma is többnyire csak keverék (keresztezett) egyedeik fordulnak elő az eldugott legelőkön és falusi portákon. A haszonállat-védelmi rendszer és az ehhez kapcsolódó, itt javasolt génmentési program célja a még megmenthető haszonállat-fajták és változatok nukleusz (mag) populációinak kialakítása a Kárpát-medencén belül, elsősorban a jelenlegi vagy egykori eredeti élőhelyen, másodsorban a Kárpát-medence más, a fajták tartására alkalmas területeken. Ezt a szándékot fogja egybe a GÉNGYŰRŰ Génmentési Program. A haszonállat-védelmi rendszer célja a haszonállatok genetikai erőforrásának megőrzése, fenntartása, gyűjtése, védelme, nyilvántartása, és hasznosításának lehetővé tétele a genetikai sokféleség megőrzése érdekében. A haszonállat-géntartalékok védelmi rendszere alrendszerekből épül fel, melyek között szakmailag indokolt átjárhatóságot kell teremteni mindkét irányba: 1.) Génbank (Gene bank) a haszonállatok (fajok, fajták, változatok, egyedek) genetikai információs készletének in vivo és in vitro megőrzése; 2.) Génvédelem (Gene protection) a haszonállat fajták génbanki értékű állományainak fenntartása és szaporítása természetes, élő állapotban (in vivo, in situ módszerekkel); 3.) Génmegőrzés (Gene conservation) a megőrzött haszonállatok továbbszaporítása és hasznosítása a géntartalék-védelem alapvető szempontjainak figyelembevételével; 4.) Génmentés (Gene rescue) célja, hogy haszonállataink minden megőrzendő, értékes öröksége eredeti formájában, a teljes haszonállat-védelmi rendszer részeként megőrizhető legyen, és hosszú távon fennmaradjon. 6

7 A génmentés fenti rendszerét fogja össze a GÉNGYŰRŰ Génmentési Program, amely a résztvevők szándéka szerint a kiterjed a teljes Kárpát-medencére úgy, hogy egyidejűleg kialakítja a fajtavédelem teljes rendszerét is a génmentésbe vont tájfajtákra. Az in vivo (élő állapotban) történő génbanki génmentés javasolt módszere szerint a felderített és összegyűjtött, fajtaazonosnak minősülő egyedekből a Kárpát-medencén belül, az egykori eredeti élőhelyükön nukleusz (mag) tenyészeteket hozunk létre, a kontraszelekció elkerülése és a populáció mielőbbi és minél hatékonyabb felszaporítása érdekében (KÜLSŐ GÉNGYŰRŰ: a kárpátmedencei nukleusz- vagy magpopulációk párhuzamos rendszere). Az eredeti nukleusz (mag) populációk folyamatos fenntartása mellett, a fajták hasznosítási formájától és lehetőségeitől függően a génmegőrzési célú utódpopulációk a Kárpát-medence más vidékeire kerülnek úgy, hogy az apaállat-ellátást elsősorban az eredeti magpopulációra vagy populációkra kell alapoznunk, a fajta megőrzésének érdekében (BELSŐ GÉNGYŰRŰ: a kárpát-medencei nukleusz- vagy magpopulációk egymásra épülő rendszere). Ebben a rendszerben a magyarországi területeken a projektkoordinációs feladatokat és a génmentésbe vont fajták tenyésztésszervezését a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), az utód-magpopulációk kialakítását és fenntartását a HáGK mellett a Pilisi Parkerdő Zrt. és a programhoz csatlakozó nemzeti parkok az erre kijelölt telephelyeiken végeznék. Az állományok tartásának helyszínválasztása során alapelv az, hogy az állatok lehetőség szerint az eredeti élőhelyükhöz hasonló körülmények közé kerüljenek. A programba később más szakmai szervezetek is bevonhatók. A tájfajták a program indulásakor a következők: a szarvasmarhafélék közül a mokány és az erdélyi tarka szarvasmarha, a juh- és kecskefajták közül: a gyimesi racka, a kovásznai (vörös pofájú) berke, és az erdélyi szálas kecske, továbbá a baromfifélék közül: az erdélyi tarka pulyka és a bánáti lúd. Az itt bemutatott programjavaslat a fajták tekintetében nem lehet teljes körű, ezért a GÉNGYŰRŰ program távolabbi célja az említett fajtákon túlmutató, egyre színesedő, és egyre több fajtát, változatot és típust magába foglaló tenyészetkörök és közös tenyésztő szervezetek létrehozása a Kárpát-medencében. A több országot érintő, kárpát-medencei intézményekre, szervezetekre, tenyésztőkre kiterjedő együttműködések meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a mai és az egykori politikai határoktól függetlenül mentsük meg, kutassuk és hasznosítsuk a még fellelhető tájfajtákat. A Kárpát-medence egykori állattenyésztési sokszínűségének és hagyományainak egy része, ha más formában is, ma még megmenthető. Jelenleg nem haszonszerzés céljából, de bízunk benne, hogy utódaink hasznára. Fentiekhez kérjük a Földművelésügyi Minisztérium elsősorban elvi, másodsorban anyagi támogatását! 6.4. Faluprogramok Tárgyévben is folytattuk az MGE génbanki mintafalu programját. A nagyszámú jelentkező miatt az MGE 2013-tól elsősorban a helyi kis tenyészetek létrehozását támogatja, különösen a Kárpát-medence határon túli területein. Erdélybe több ezer keltetőtojást juttattunk el, mezőségi és székelyföldi falvakba, és támogattuk egy kárpátaljai és több csallóközi tenyészet kialakítását is. A mintafalu-program továbbfejlesztéseként, a KÁTKI (HáGK) vidékfejlesztési programjához kapcsolódva szervezzük a HU-BA faluprogramot, melynek lényegét az alábbi poszteren foglaltuk össze: 7

8 Az MGE a HáGK-val közösen részt vett a HU-BA faluprogramok fejlesztése mellett a Nyúl-unk a munkáért programban is. A nyúl programhoz kapcsolódó tenyésztő szervezeti feladatok kialakítását is vállalta. A programok kiadványainak borítóját az alábbi képeken mutatjuk be: 8

9 9

10 10

11 6.5. Kutatás-fejlesztés Az MGE alvállalkozóként kapcsolódott be az alábbi, konzorciumi keretben 2013-ban elnyert K+F programba évi feladata a kutatási tenyésztésszervezéssel és fajtahasználattal kapcsolatos programszervezés. HAZAI ŐSHONOS ÁLLATFAJOKRA ALAPOZOTT ÖKOLÓGIAI TÍPUSÚ KISÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE Témavezető: Dr. Bódi László Résztvevők: Barta Ildikó, Megyeri Ferenc, megbízással Dr. Kovács-Weber Mária, SzIE MSc hallgatók: Drobnyák Árpád, Varga Dániel A projekt általános céljai: A projekt célja olyan új, félintenzív szabadtartásra illetve nem intenzív nevelésre alkalmas genotípusok és hozzájuk kötődő technológia kialakítása, amelynek révén különleges minőségű termékek állíthatók elő. A projekt egyik fontos célja a nemzeti kincsnek tekintett régi magyar baromfi- nyúlfajták és halfajok újra bevonása a termelésbe, javítva ezzel megőrzésük biztonságát is. A projekt fontos része a termékek minőségének vizsgálata. Hasonló vizsgálatokat a régi magyar fajtákkal ugyan már végeztek a HáGK részvételével, de félintenzív genotípusokkal hazai körülmények között még nem. A HáGK feladata a projektben: A kutatás célja olyan új keresztezési konstrukció és tartástechnológia kialakítása, melynek révén különleges minőségű termék állítható elő olyan áron, amit a piac is elfogad. A termék-előállítás szabadtartásban történik a kutatási cél szerint. A keresztezésben régi magyar tyúk- és pulykafajtákat használunk, Ezek már bizonyították, hogy termékminőségük kiváló, a különleges minőséget igénylő piacon kelendő. Azonban viszonylag kis termelőképességük miatt az előállított termék drága. Ezért a vizsgálatban ezeket a fajtákat intenzív vonalakkal kívánjuk keresztezni, elsősorban a nagyobb testsúlygyarapodás és az ezzel összefüggő jobb takarmányértékesítés, valamint a jobb vágóarányok miatt. A keresztezési partnerek a tyúkfaj esetében szintén részben hazai nemesítésű Bábolna Tetra vonalak, a pulyka esetében a Magyarországon elérhető HybridTurkeys vonalak. Elvégzett feladatok az első negyedévben: A tyúk keresztezéshez betelepítettük a régi magyar és bábolnai tenyészállatokat. A keresztezési konstrukciók (Kakas x Tojó): Sárga magyar x Bábolna Harco Sárga magyar x Bábolna HB Color Kendermagos magyar x Bábolna Harco Kendermagos magyar x Bábolna HB Color Fogolyszínű magyar x Bábolna Harco Fogolyszínű magyar x Bábolna HB Color Bábolna Harco x Sárga magyar Bábolna HB Color x Sárga magyar Bábolna Harco x Fogolyszínű magyar Bábolna HB Color x Fogolyszínű magyar Bábolna Harco x Kendermagos magyar Bábolna HB Color x Kendermagos magyar Az állományt előkészítettük a termelésre, a takarmányozási és világítási programot egyeztettük a keresztezési partner bábolnai állományéval, így a tojók és kakasok ivarilag szinkronba kerültek. Keresztezésenként gyűjtöttük a keltető tojást, feljegyeztük a tojástermelést, a takarmányfogyasztást, elhullást. A keltető tojásokat elláttuk a keresztezések kódjaival, a keltetésre már a második negyedévben kerül sor. A pulyka keresztezéshez elkülönítettük a réz- és bronzpulyka tojókat, hogy a keresztezésig a spermatároló tubulusok kiürüljenek, előkészítettük őket a termelésre, a takarmányozási és világítási programot elindítottuk. A tojástermelés az első negyedévben még gyakorlatilag nem indult meg. Feljegyeztük folyamatosan a takarmányfogyasztást és az elhullást. Magára a keresztezésre a második negyedévben kerül sor. 11

12 6.6. Génmentési programok Az MGE 2013-ban megkezdte a garammenti magyar lúd génmentési programját, a keltetőtojások és lehetséges tenyészet-alapanyag összegyűjtését. A program 2014-ben folytatódott hivatalos NéBiH engedéllyel. Fentieken túl az MGE erdélyi útjain a HáGK számára több, génmentési programba vont fajta (juh, kecske) tenyészegyedek és bemutató őshonos állatok beszerzését szervezte Nemzetközi fejlesztés (NEFE) Az MGE mintegy 10 éve jelentős vietnami kapcsolatokkal rendelkezik, ahol a Hanoi Baromfikutató Központtal valamint Kecske- és Nyúlkutató Központtal közösen folyamatosan végezzük különböző programok keretében a régi magyar baromfifajták és nyúlfajták adaptációs vizsgálatát. A programokat 2006-tól Laoszra is kiterjesztettük ben TéT pályázatok keretében több kutatócserét bonyolítottunk. Eredményeink alapján a magyar nyúl-, gyöngytyúk- és pulykafajtákat ma már nagy számban forgalmazzák a két délkelet-ázsiai országban. Az MGE 2011-ben vietnami TéT pályázat keretében fölvette a kapcsolatot és együttműködési megállapodásokat írt alá két Mekong-deltai egyetemmel (Can-tho és Tra-vinh), a régi magyar baromfifajták adaptációs vizsgálatára, a helyi fajták génmegőrzésére és közös oktatási programok szervezésére ben szerveztük a 7. Vietnami-Magyar konferenciát az említett két egyetemmel közösen. A konferencián részt vettek laoszi és kambodzsai meghívottak, és EU-s megfigyelők is. A több mint tíz éve, különböző projektek keretében végzett vietnami fejlesztési programot 2013-ban egy KÜM-NEFE pályázati feladat keretében folytattuk, melynek célja az Észak-Vietnamban korábban vizsgált fogolyszínű magyar tyúk adaptációs és keresztezési kísérleteinek beállítása és értékelése Dél-Vietnamban. A TéT program zárójelentését az alábbiakban mutatjuk be: 12

13 KÉTOLDALÚ KORMÁNYKÖZITéT EGYÜTTMŰKÖDÉS ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ Szerződésszám: TÉT_ Projektazonosító: VN-11/2009 A PROJEKT SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEK Szakmai eredmények: (csatolni kell a külföldi partner nyilatkozatát is az elvégzett munkáról) A Magyarországról importált fogolyszínű tyúkfajta vizsgálata megtörtént a Thuy Phuong Baromfi Központban. Az eredmények alapján a fajta a magyartól jelentősen eltérő környezeti viszonyok ellenére hasonló termelést mutatott. A termelés a vizsgálatok szerint kielégítő kifejlett kori súly: 2-2,2 kg ( ) illetve 2,5-3,0 kg ( ); 24 hetes tojástermelés 88 tojás. Az adaptáció mellett a helyi fajtákkal való keresztezés lehetőségeit is vizsgálták. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a hibridek heterózis hatást mutatnak mind az életképesség (elhullás), mind a testsúly és a takarmányértékesítés tekintetében.a Thuy Phuong Baromfi Központban kialakították a fogolyszínű magyar tyúk tenyésztéséhez szükséges infrastruktúrát, a fajta fenntartásához szükséges tenyésztési programot rögzítették a magyar szakemberek együttműködésével. A megfelelő méretű állomány a keresztezések mellett is rendelkezésre áll, mivel a keresztezéseket a fajtatiszta utódok keltetése után végezték el. A központ munkatársai a Vietnamba látogató magyar szakemberekkel közösen ellátogattak a lehetséges tenyésztő régiókba, ott felméréseket végeztek, majd kijelölték a régiókat. Ezen kívül a programba bevonható gazdálkodókat is kerestek, végül több farmer bevonására került sor. A partnerekhez a tenyészállományok kihelyezése megtörtént. A lehetséges keresztezési partner fajtákat is felmérték ben és 2012-ben 5 illetve 4 fő vietnami szakember látogatott Magyarországra. A vietnami küldöttség meglátogatta a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központot, ahol megtekintette a baromfi génbankot, beszélgettek gyakorlati szakemberekkel az ott folyó munkáról. A génbank szakmai vezetőivel megbeszéléseket folytattak a vietnami génbanki munkával kapcsolatban ban a Magyarországról importált fogolyszínű tyúkfajta vizsgálata folytatódott a Thuy Phuong Baromfi Központban. A központból tenyészállatokat helyeztek ki kistermelőkhöz. A helyi fajtával való keresztezésben a heterózis hatás egyértelmű mind az életképesség (elhullás), mind a testsúly és a takarmányértékesítés tekintetében. Mind a fogolyszínű tyúkot, mind a vietnami keresztezési partnert (MIA tyúk) fajtatisztán is fenntartják továbbra is. MIAxPHChibrid : Vietnami MIA kakas keresztezve Magyar fogolyszínű tyúkkal (VinhPhu megye) A POREC ellenőrzése alatt a kiválasztott gazdaságokba kerültek kihelyezésre a tenyészállományok. A gazdák az állományokat felnevelték, a szaporítás is megkezdődött. A végtermékeket nevelik, az 13

14 állományokkal a gazdák elégedettek. A április-májusi úton az MGE szakemberei is megtekintették az állományokat, a gazdákkal megbeszélést folytattak. A MIAxPHC hibrid végtermékeket a VINH PHU-i gazdáknál helyezték. A további tenyészrégió szempontjából a Mekong-delta (TraVinh megye) jött szóba. A TraVinh Egyetem (TVU) vezetősége érdeklődött a program iránt, tárgyalásokat folytattunk velük már augusztusában is április-májusában ismét tárgyalásokat folytattunk a TVU vezetőségével valamint a Mylangroup vállalkozás tulajdonosával NguyenThanhMy úrral az új tenyészrégió kialakításával kapcsolatban. Az egyetem tenyésztési infrastruktúráját is megvizsgálták az MGE szakemberei júliusában a TVU szakembereivel együtt segédkeztek a Mylangroup területén kialakított tenyészfarm kialakításában, a POREC-től érkezőtenyész naposcsibék fogadásában. A fogolyszínű magyar tyúk, de különösen a keresztezés kifejezetten sikeres a lakosság körében. A gazdák szívesen tartják, tekintettel nagyobb termelékenységére, ugyanakkor egyöntetű a vélemény, hogy ellenálló, szívós, a kisgazdaságokra jellemző extenzív körülmények között is kiválóan tartható, a hibrid húsminősége tökéletesen megfelel a helyi igényeknek júliusában a TraVinh Egyetemen tartottuk a záró megbeszélést.a POREC szakemberei bemutatták az eredményeket, megvitattuk a folytatás lehetőségeit (ebbe beletartozott a program kiterjesztése Dél- Vietnamra, konkrétan TraVinh megyére). A tenyészálományokat a POREC folyamatosan felügyelte, az MGE szakemberei augusztusában és áprilisában is helyszíni ellenőrzést is tartottak. Mind a tartás, mind a tenyésztés tekintetében szaktanácsadást is folytattak. 14

15 2012. augusztus között került megrendezésre a 7 th Vietnamese Hungarian International ConferenceonAgricultural Research fordevelopment (ARD) ( 7. Magyar-Vietnami Mezőgazdasági Kutatás a Fejlesztésért ) konferencia A konferencia első felhívása és a fontosabb előadások összefoglalója mellékelve. A 7 th Vietnamese Hungarian International ConferenceonAgricultural Research fordevelopment (ARD szolgált keretül a workshopnak). A konferencián egyéb témák mellett a projekt eredményeit is ismertették a POREC és az MGE szakemberei. 15

16 Az előadásokat követő viták során megtárgyaltuk az eredmények mellett a további lehetőségeket, illetve fogyasztók és a kistermelők észrevételeit és tapasztalatait is. Ez a konferencia adott lehetőséget a TVU (TraVinh University) és CTU (CanTho University) szakembereivel való eszmecserére is. A konferencián nem csak Vietnam több régiójából (Észak- és Dél-Vietnamból egyaránt), hanem Laoszból és Kambodzsából is érkeztek előadók, szakemberek. Laoszban már elkezdődött hasonló program magyar baromfifajták felhasználásával, a kambodzsai szakemberek is érdeklődnek iránta. Elmondhatjuk tehát, hogy a workshop nem is országos, hanem regionális volt. Publikációk, szabadalmak száma: 6 További információk az MGE honlapján ( hozzáférhetők. Gödöllő, Dr. Szalay István Az MGE elnöke 16

17 Az MGE 2014 évi közhasznúsági jelentésének mellékletei Közhasznúsági jelentés 1. sz. melléklete évi Egyszerűsített beszámoló Tartalma: Egyszerűsített éves beszámoló és Közhasznúsági melléklet 17

18 18

19 19

20 20

21 21

22 22

23 23

24 24

25 Gödöllő, Dr. Szalay István Az MGE elnöke 25

26 Közhasznúsági jelentés 2. sz. melléklete KIMUTATÁS a költségvetési támogatás felhasználásról év Támogatásnyújtó neve Állattenyésztési alap (MVH) Támogatás Felhasználás célja időpontja összege (eft) Őshonos teny.támog. Felhasználás összege (eft) Átvitel összege Elszámolás határideje előző tárgyévi ( eft ) évi Apaállat támogatás Apaállat támogatás

27 Közhasznúsági jelentés 3. sz. melléklete KIMUTATÁS a vagyon felhasználásáról év Megnevezés Előző évi összeg (eft) Tárgyévi összeg (eft) Változás eft Induló tőke Tőkeváltozás Lekötött tartalék Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye Egyéb Megjegyzés 27

28 Közhasznúsági jelentés 4. számú melléklete KIMUTATÁS a cél szerinti juttatásokról év Juttatás megnevezés Juttatás összege (eft) Eltérés előző évi tárgyévi e Ft Közhasznú tevékenység keretében nyújtott juttatások Pénzbeli juttatások összesen ebből adóköteles - ebből adómentes Természetbeni juttatások összesen - ebből adóköteles - ebből adómentes Egyéb juttatások NAV1% ÖSSZESEN: Egyéb célszerinti, de nem közhasznú tevékenység keretében nyújtott Pénzbeli juttatások Nem pénzbeli juttatások Egyéb juttatások NAV 1% ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN: Megjegyzés 28

29 Közhasznúsági jelentés 5. számú melléklete KIMUTATÁS a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról év Juttatás megnevezése Juttatás összege (eft) Eltérés Megjegyzés előző évi tárgyévi ( eft) Cél szerinti pénzbeli kifizetések Természetbeni juttatások Szja mentes Szja köteles Értékpapír juttatások Tiszteletdíjak, megbízási díjak Költségtérítések* Adott kölcsönök összege Kamatmentes kölcsönök Egyéb juttatások Napidíjak,KÜM-NEFE pályázat A kifizetett napidíjakkal kapcsolatos járulékok ÖSSZESEN: