BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MARKETING MESTERKÉPZÉS levelező tagozat AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZEREPE A REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ (SÁRVÁR) PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Készítette: Jaksa-Belényi Brigitta Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az egészségturizmus fogalma Egészségturizmus számokban - szekunder kutatási adatok Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére IWI kutatás november Spa&Wellness 2010 szakmai nap Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület november, Spa&Wellness 2010 szakmai nap Nyugat-Dunántúl általános bemutatása Természeti adottságok Településszerkezet Társadalom Egészségügy és szociálpolitika Gazdasági helyzet Nyugat-Dunántúl turisztikai adottságai Általános információk, statisztikai adatok Turisztikai területek Infrastrukturális jellemzők A régió marketingcéljai 2010-ben Gyógyfürdők és Wellness-központok Nyugat-Dunántúlon A Sárvári kistérség Általános információk A sárvári kistérség társulásai A Kistérség feladatai Sárvár város bemutatása Kétféle gyógyvíz Kultúrtörténeti látnivalók Természeti kincsek Sárvár városfejlesztési koncepciója

3 8. A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő A sárvári beruházás Díjak, elismerések Fejlesztések a fürdőben Szálláshelyek a fürdőben Fürdőszolgáltatások Gyógyászat a fürdőben Wellness a fürdőben Régió- és településfejlesztés miért érdemes az egészségturizmusba beruházni? A multiplikátor-hatás Régió- és településmarketing A regionális politika megjelenése és hatásai Kompetenciamarketing Sárvár imázsépítése Konklúzió...69 Irodalomjegyzék

4 1. Bevezetés Magyarország gazdasága szempontjából a turizmus a rendszerváltás előtt is kiemelt fontosságú iparág volt, hiszen a szocialista blokk országainak hazánk az egyik kedvenc pihenőhelye volt. A rendszerváltás után az egész szektort újra kellett formálni, hiszen az addigi célközönség szinte teljesen eltűnt. Témaválasztásommal azért szeretném az egészségipar szerepét hangsúlyozni a gazdaság egészének fejlődésében, illetve a régió- és településfejlesztésben mert úgy vélem, megfelelő strukturális átalakításokkal és a régión belüli összefogással, tudatos fejlesztéssel ez az ágazat a magyar gazdaság húzóágazatává válhat. Amellett, hogy véleményem szerint nagy lehetőségek rejlenek az egészségturisztikai beruházásokban, a téma aktuális amiatt is, hogy az Új Széchenyi-terv, a Semmelweis-terv keretében az egészségturizmus kiemelt szerepet kapott. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programja keretében a Sárvári Gyógy-és Wellnessfürdő idén megújul és átalakul, a családok, mint fő célcsoport igényeinek megfelelően. Dolgozatomban rá kívánok világítani, hogy az egészségturisztikai beruházás és az e köré szervezett tudatos településfejlesztés hogyan tudja egy település ismertségét, hírnevét és látogatottságát növelni. Kutatási kérdéseim között szerepel, hogy a fürdő első nagyobb felújítása óta, 2002 óta mennyivel javult a régió és a település pozíciója, mennyivel nőtt a látogatottság, a vendégéjszakák száma és mennyivel nőtt az egy főre jutó GDP. Felhasznált kutatási anyagaim között szerepelnek olyan előadásanyagok is, amelyek a szakmai közönség számára kerültek megrendezésre: ilyen a Spa&Wellness szakmai nap november 12-én. A szakmai nap előadásai közül dolgozatomhoz felhasználtam az International Wellness Institute pilot kutatási eredményeit, illetve dr. Ruszinkó Ádám (Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület) előadási anyagát. Elméleti alapozásként használtam fel a Turizmus Bulletin archív számainak néhány ide vonatkozó cikkét és az felsőoktatási képzésben használt szakkönyveket is. Internetes forrásaim anyagai közül igyekeztem hitelesen visszaadni a Nyugat-dunántúli Régió, illetve Sárvár hivatalos statisztikai anyagait és általános leírásait. 4

5 2. Az egészségturizmus fogalma A Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület rávilágított arra, hogy természeti adottságaink, valamint meglévő turisztikai infrastruktúránk segítségével a magyar egészségügyi rendszerbe való szoros bekapcsolódással egy olyan új turisztikai iparág születhet meg, amely régióink fejlesztésében nagy szerepet kaphat: a termál egészségipar. Az egészségturizmus meghatározásánál beleértjük a nem csak az orvosi kezeléshez, hanem az egészségfenntartáshoz és megelőzéshez kötődő szolgáltatások körét is ben a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése folyamán alakult ki egységes álláspont a fentiekkel kapcsolatban a Magyar Turisztikai Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium között, amely az egészségturizmust a gyógy- és wellness-turizmus átfogó fogalmaként a következő képen határozta meg: Az egészségturizmus a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/vagy a megelőzés és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t. 1 Az egészségturizmust két alszektor alkotja, a gyógyturizmus és a wellness turizmus. Napjainkban Nyugat-Európából elterjedőben vannak további szolgáltatási irányzatok is, mint például a medical wellness, bár ez nem annyira a magyar piaci igényeknek, mint inkább a német-magyar kiterjedt együttműködésnek köszönhető. A gyógyturizmus esetében egy meglévő betegség kezeléséről van szó, míg a wellness turizmussal a preventív, aktív és egészséges életmódhoz kötődő szolgáltatások köthetőek össze. 1 Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt: Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, május oldal 5

6 Gyógyturizmus A gyógyturizmus jellemzően orvosi központokhoz, illetve termálvizekhez kötődik Magyarországon ez nem is csoda, hiszen Magyarország területének 80 százalékán a felszín alatt termálvíz-források találhatóak. Emellett természetesen szép számmal találunk példát egyéb természetes gyógytényezőkre épülő szolgáltatásra is, mint például gyógybarlangok, gyógyiszap, mikroklíma adottságainak kiaknázása. Wellness turizmus Az egészséges életmód fogalomkörére épülő szolgáltatásokat foglalja magában. Jellemzően megjelennek ebben a turisztikai alosztályban is a gyógyfürdők (preventív kezelések), valamint a sportlétesítmények, edzőtermek, masszázsszolgáltatások is. Az egészségturizmus ezen ága viszonylag könnyen közeledik olyan más funkcionális turisztikai ágakhoz, mint pl. a konferencia turizmus, vagy az incentive turizmus. Ezáltal ez a turisztikai ág az egyik legjövedelmezőbb ma Magyarországon, hiszen a fizetőképes keresletet szólítja meg. Medical-wellness Célcsoportja elsősorban valamilyen betegségben szenvedő és/vagy betegséget orvos-szakmai alapon megelőzni kívánó vendég. Ez az egyik legújabb trendek egyike az egészségturizmusban, ötvözni kívánja az orvostudományt és a wellnesst. A tudomány és a kikapcsolódás összhangja új irányt határozhat meg az egészségügyi szektor fejlődésében. A németországi gyakorlat azt mutatja, hogy igény van a fizetőképes kereslet részéről arra, hogy a wellness szolgáltatásokat orvosi, tudományos háttérrel támasszák alá. Fontos különbség a wellness és a medical wellness között, hogy ez esetben nagyobb a jelentősége a vendég előzetes állapotfelmérésének, valamint ezen alapul a szolgáltatások kiválasztása, azok sorrendje is. Ilyen szolgáltatási csomagok például a természetgyógyászat, táplálkozás centrumok, manager kúrák 2, távol-keleti gyógymódok és mozgásformák, masszázs. Magyarországon 2007 óta vannak jelen medical-wellness szolgáltatásokat is nyújtó létesítmények, elsőként a nyugat-dunántúli régióban indult útjára ez az új irányzat. A németmagyar együttműködés egyik célja, hogy a német, illetve az európai egészségbiztosítási 2 keringési, emésztőszervi szűrés, rákszűrés és stresszkezelés 6

7 rendszer bevonásával és finanszírozásával működő rendszert alakítsanak ki hazánkban, nemzetközi kritérium- és pontozórendszer alapján. További kulcsfontosságú fogalmak az egészségturizmusban Spa: ez a kifejezés alapvetően nemzetközi szinten egészség-szolgáltató központot jelent, emellett azonban eltérő jelentést is hordozhat. Finnországban és Izlandon melegvizes élményfürdőt jelent, Közép-Európában gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó termálfürdőt, az Amerikai Egyesült Államokban és Ázsiában pedig olyan fürdőt, amely segíti a fizikai és a mentális felfrissülést és regenerálódást nem feltétlenül termálvíz segítségével. Medical turizmus: célcsoportja a gyógyulási céllal, orvosi szolgáltatások igénybevétele mellett az adott településen vendégéjszakát is eltöltő turista, aki a kezelések között egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz. A határmenti települések ezen a területen előnyben vannak, illetve a határon túlról érkező turisták számára könnyen megközelíthető települések alkalmazzák sikeresen. A vendégkör orvosi szolgáltatásokat vesz igénybe és nem gyógyvízen alapuló gyógyulás céljából érkezik. Ilyen orvosi szolgáltatások a szemészeti, fogorvosi és plasztikai sebészeti szolgáltatások. Az egészségturizmus célcsoportjai beteg, kezelésre szoruló vendégek: elsősorban egészségi állapotuk javulását várják a természetes gyógyforrások igénybe vételétől és a kezelésektől. Jellemzően olyan szállodákban szállnak meg, ahol házon belül biztosítanak gyógyászati kezeléseket, illetve tipikusan az átlagosnál hosszabb időt töltenek el a szálláshelyeken, mint az átlag vendég. egészséges vendégek: kikapcsolódásra, pihenésre, új élményekre vágynak, lelki és fizikai kényeztetésre. Az igénybevehető természeti források is ezt a célt szolgálják, nem gyógyulni akarnak, és nem tényleges javulást várnak tőle. Ezen vendégek körében népszerűek elsősorban a kapcsolódó szépségipari, fitness szolgáltatások, mint a fodrászat, kozmetika, masszázs, edzőterem használat, személyi edző, stb. 7

8 Az utóbbi évek tendenciája az, hogy annak ellenére, hogy a társadalom öregszik, a célcsoport és a tényleges vendégek köre folyamatosan fiatalodik. Ez a wellness turizmus fellendülését hordozza magában, kevésbé jelenik meg ez a tendencia a tényleges gyógykezeléseket igénybe vevő fogyasztók körében. A gyógyturizmus célcsoportja az országos tendenciának megfelelően nem fiatalodik, hanem idősödik. Mivel az egészségturizmus két alágának célcsoportja sok alapvető tényezőben igencsak eltér egymástól, az alábbiakban szeretném összefoglalni a gyógyturizmus és a wellness turizmus célcsoportjainak sajátosságait. A gyógyturizmus célcsoportjának sajátosságai általában egyedül, vagy házastárssal, partnerrel utaznak az egyedül utazások azonban nem arra utalnak, hogy a vendég egyedülálló, hanem arra, hogy csak az állami támogatásban, államilag finanszírozott kezelésben részesülő beteg utazik általában 55 év feletti korosztályhoz tartoznak a férfiak és a nők aránya nagyjából megegyezik általában alacsonyabb fizetőképességgel rendelkeznek, nem jellemző a kiegészítő, kényelmi szolgáltatások igénybe vétele A wellness turizmus célcsoportjának sajátosságai házastárssal, partnerrel, vagy családdal (gyerekekkel) együtt utaznak, csak ritkán utaznak egyedül általában év közöttiek nagyobb a nők aránya a több generációs wellness utazások előtérbe kerülésével azonban folyamatosan nő a férfiak aránya általában magasabb jövedelműek, szívesen igénybe vesznek kiegészítő, kényelmi szolgáltatásokat Az egészségturizmus általános jellemzői különbségek más turisztikai ágakhoz képest átlagosnál hosszabb tartózkodási idő kúra jellegű szolgáltatások miatt a gyógyturizmusra jellemzőbb magasabb fajlagos költés elsősorban a magas élőmunka-igény miatt, valamint a kényelmi, és kiegészítő szolgáltatások széles köre miatt. 8

9 magas beruházási költség és magas üzemeltetési költségek nagy kezdő beruházás a speciális infrastruktúra, a változó igények miatt rengeteg helyzetre fel felkészülniük, valamint a szakképzett személyzet is magas állandó és változó költséget eredményez kisebb szezonalitás kevésbé vannak kitéve az egészségszolgáltatók a szezonalitás sajátosságainak, mivel az igénybevehető szolgáltatások általában függetlenek az időjárástól. Ez a sporttevékenységek egy részére, túrákra, wellness turizmusra csak korlátozottan igaz. évente többszöri utazás jellemzően a wellness turizmusban van jelen a potenciál az évente többszöri utazásra (hosszú hétvégék). 9

10 3. Egészségturizmus számokban - szekunder kutatási adatok 3.1. Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére Az alábbiakban összefoglalom a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság álláspontját a októberi vitairatuk alapján. A vitairat megfogalmazza az egészségügy átalakításának alapelveit és alapvető irányait amely szerint az egészség iránti igényt és ennek elérhetőségét a jövőben mindenképpen növelni kell Magyarországon. A terv átfogóan fogalmazza meg az egészségügyi szektor jelenlegi hiányosságait és ajánlásokat fogalmaz meg az átstrukturálásra, javításra vonatkozóan. A tanulmány szerint a magyar gazdaság húzóágazatává válhat az egészségipar és az egészségturizmus is, mivel a hazai komparatív előnyök megfelelő kihasználása az uniós állampolgárok célcsoportjának elérését segítené elő. A terv egyik célja, hogy minél több területen megszerezzük a ritka betegségek EU-s gyógyító központi státuszát. Fontos változtatás lenne az egészségügyi ellátók finanszírozásának szektorsemlegessé tétele is, így beépíthető lenne az amortizáció és a megtérülés is a szolgáltatási díjtételekbe. Amennyiben az állami- és magánszolgáltatók ugyanolyan feltételekkel kapják a finanszírozást, adott lesz a szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltétel elve is és így a piaci különbségek kiegyenlítődhetnek. Mindemellett a magántőke bevonása az ellátórendszerbe egy szükséges eszköz, a működési hatékonyságot pedig a szolgáltatók érdekeltségének kialakításával lehet elérni. Ez a téma régóta forog a köztudatban, ami összefügg egyrészt az egészségbiztosítási rendszer megreformálásával is, a magánbiztosítók bevonásával is. A Semmelweis-terv minőségfejlesztési szekciójában hangsúlyt kap az Új Széchenyi-terv, amelynek keretén belül központba kerülhet az egészségipar és egészségturizmus, mivel a külföldi betegek ellátásának fejlesztésével együtt ebben rejlik az ágazat fejlődési potenciálja. Ennek érdekében létre kell hozni, illetve meg kell honosítani egy olyan külső értékelési rendszert, amely alkalmas az egészségügyi szolgáltatók szakmai tevékenységének mérésére, eredményeinek nemzetközi szintű összehasonlítására is. Ez a minőségbiztosítási rendszer nem csak erre az ágazatra terjedne ki, átfogóan mérhetővé tenné az egész egészségügy szolgáltatásait is. 10

11 3.2. IWI kutatás november Spa&Wellness 2010 szakmai nap Az alábbi szekunder kutatási adatok idei kutatási eredmények kiértékelésére alapul, amelyet az International Wellness Institute végzett Magyarországon az egészségturisztikai szolgáltatók hatékonyságnövelésének jegyében. Összesen 350 intézményt kerestek meg kérdőívükkel, amelynek összesen 15 százaléka küldte meg statisztikai adatait (tehát mintegy 52 intézmény). A kiértékelhető válaszok száma azonban ennél alacsonyabb, mintegy 9 százalékos volt, így n=32. A kutatás eredményeit pilot kutatásként értékelték ki 3. Mivel a téma jelenleg kiemelten aktuális, várható ma jövőben egy erre a kutatásra épülő kiterjedt felmérés is. A kutatás során kitértek a földrajzi és környezeti kérdésekre, a személyzetet érintő kérdésekre, intézményi fizikai adatokra, a létesítmények pénzügyi teljesítményére, a működési hatékonyságra, a vendégkörre és célcsoportra, valamint az üzletviteli sajátosságokra is. Környezeti és földrajzi adatok A létesítmények típusa alapján az egészségturisztikai szolgáltató létesítmények mintegy 42 százaléka négycsillagos wellness szálloda, 19 százaléka pedig négycsillagos gyógy- és wellness szálloda. Az alacsonyabb kategóriájú, háromcsillagos wellness szállodák, illetve gyógy- és wellness szállodák 4 és 8 százalékot tesznek ki a piacon, szintén 4 százalékot képviselnek a prémium szolgáltatásokat nyújtó ötcsillagos wellness szállodák. Az intézmények 4 százaléka tekinthető fürdőnek vagy strandnak, 4 százaléka wellness központnak. A maradék 15 százalékba eső piaci szereplőket az egyéb kategóriába sorolták. Sárvár esetében is hasonló a helyzet: a helyi szállodák többsége négycsillagos, egy ötcsillagos szálloda-beruházás 4 valósult meg az utóbbi években. Ez a gyakorlat tulajdonképpen érthető, hiszen belföldi kereslet nagyobb mértékben van jelen négycsillagos szállodákra, mint az ennél drágább és exkluzívabb ötcsillagos hotelekre. A négycsillagos létesítmények szolgáltatási színvonala és szobái, lakosztályai tökéletesen 3 letöltés ideje november Spirit Hotel Thermal Spa Sárvár***** 11

12 megfelelnek a legtöbb európai turistának is a konferenciákkal kapcsolatos igények mutatkoznak ennél magasabbnak; konferenciaturizmus esetében nagyobb igény van az ötcsillagos létesítményekre. Földrajzi elhelyezkedés alapján a rangsort Pest megye vezeti, ezt követi Vas és Zala megye (26, 19 és 15 százalékos piaci részesedéssel). A rangsor negyedik helyére Heves megye került 11 százalékkal, az ötödik helyen Somogy és Veszprém megye osztozik 7 százalékkal. Borsod- Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar és Nógrád megye 4 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A nyugat-dunántúli régió részét képező Vas és Zala megyék összesen 34 százalékot tesznek ki, azaz lefedik az ország több mint egyharmadát. Ez országos viszonylatban igen előkelő helyezésnek számít, Vas megye önmagában Magyarország összes wellness-szolgáltatóinak majdnem egyötödét teszi ki. Személyzetet érintő kérdések A munkaerő jellegét tekintve túlsúlyban vannak a napi 8 órában alkalmazott munkavállalók, ők az összes munkaerő mintegy 63 százalékát teszik ki. 24 százalék áll részmunkaidős alkalmazásban, 13 százalék pedig szerződéses keretek között végzi napi teendőit. A szerződéssel dolgozó munkavállalók viszonylag magas aránya magyarázható egyrészt a jelenlegi adó- és járulékfizetési rendszer sajátosságaival is, de véleményem szerint ezt az is okozhatja, hogy egy masszőr, vagy kozmetikus egyszerre több létesítménnyel is állhat szerződésben. A munkaerő szakképzettségét illetően kiderült, hogy az összes munkaerő 48 százaléka rendelkezik valamilyen szakképesítéssel (wellness végzettséggel), a szakképzettek nagyobb része főiskolai szintű végzettségű (mintegy 48 százalék). Ez nagyon jó tendenciát mutat, hiszen magasan képzett szakemberek dolgoznak többnyire ezekben a létesítményekben. Ebben a magasabb szakképzettségű rétegben benne van az a fejlődési potenciál, amely hozzásegíthető Magyarországot a Semmelweis-terv keretében is kitűzött célhoz, hogy európai szintű gyógyító, orvosi központtá váljon. Értékesítési továbbképzésben részesül a többség a munkája során, a felmérés alapján ennek aránya mintegy 74 százalék. Többségében belső továbbképzésen, vagy az értékesítők által tartott továbbképzésen vesznek részt a munkavállalók. Ez azért fontos, mert nem csak a 12

13 szükséges szakképzettséggel rendelkeznek, hanem olyan átfogóbb tudással is, amelyek segítenek abban, hogy a vendégek megfelelő kiszolgálást kapjanak és az értékesítési volumen folyamatosan nőni tudjon. A munkakörök vizsgálata rámutatott: ebben a szektorban a legtöbb munkavállaló recepciósként, masszőrként, menedzserként, vagy kozmetikusként dolgozik. A legkisebb arányt a foglalkoztatottak közül az egészségfejlesztő tanácsadók, fitoterapeuták, csontkovácsok és szenior trénerek jelentik. Logikusnak tűnik ez a megoszlás, hiszen a kezelések és szolgáltatások nagyobb részét a vendégek szakember felügyelete nélkül vehetik igénybe. Az ágazat gyógyítás felé való jövőbeli eltolódásával úgy vélem, szükséges lesz nagyobb arányú szakember-gárdára, így a jelenlegi képzési rendszerekbe integrálni kellene az egészségturisztikai szakemberek képzését. A szektoron belüli ösztönzők közül legnagyobb arányban továbbképzésben részesülhetnek juttatásként a dolgozók, illetve nagy arányú és gazdaságos a házon belüli szolgáltatások ingyenes igénybevételének lehetősége is. Juttatások között említi a kutatás a rugalmas munkaidőt, a munkaidő kedvezményt és a cafeteria rendszert, karrier tanácsadással azonban egyik válaszadó sem foglalkozik. Egyrészről ez megmutatja, hogy a szektorban felismerték az ösztönzők használatának szükségességét, emellett általában a legolcsóbb és legkézenfekvőbb helyi adottságokat használják ki, vagyis helyi továbbképzést és ingyenes szolgáltatásokat ajánlanak a dolgozóknak. Ez egyrészt azért jó, mert így mélyítik a dolgozók ismereteit a szolgáltatásokkal és a fürdőkkel kapcsolatban, másrészről pedig elkötelezettebbé válnak, hiszen jobban a magukénak érzik a létesítményt. A dolgozók jövedelmének egy részét ebben a szektorban jutalék, illetve borravaló teszi ki. Jutalékos rendszer az intézmények mintegy felénél került bevezetésre, a borravaló lehetősége ennél azonban szignifikánsan nagyobb: 67 százalék. Amennyiben Európa egyre több részéről érkeznek majd vendégek, úgy vélem, a jutalékos rendszer fog előtérbe kerülni és a borravaló valamelyest veszít majd jelentőségéből. Ha a magyar adókörnyezet megfelelő lesz a munkaadók számára, az ő érdekeiket is szolgálni fogja, hogy tiszta ösztönző mozgóbérhez juttassák a dolgozóikat. Az orvosi szolgáltatások előtérbe helyezésével felvetődhetne a hálapénz kérdése is, ennek elkerülése és visszaszorítása érdekében szükséges a munkaadók közterheinek optimalizálása, hogy a szakemberek fizetése megfelelő színvonalú legyen. 13

14 Intézményi fizikai adatok A meglévő létesítmények kora szerint a következő arányokat hozta ki a kutatás eredményképpen: több mint 10 éve az intézmények 26 százaléka működik, 7-9 éve 15 százalék, 3-6 éve 26 százalék, két évnél rövidebb ideje 15 százalék. A maradék 19 százalék esetében nem állt rendelkezésre adat. Az intézmények mintegy egynegyede 2004 és 2007 között nyitotta meg kapuit, vagyis hazánk Európai Uniós csatlakozását követően, illetve a belépésünkkor aktuális uniós költségvetési időszakban. A létesítmények szintén több, mint egynegyede már hosszú ideje működik, de arról nincs adat, hogy a tíz évnél régebben megnyílt létesítmények hány százalékánál ment végbe modernizációs beruházás az elmúlt 8-10 évben. Arra azonban van statisztikai adat, hogy hány százalék tervez felújítást az elkövetkezendő 5 évben az eredmény szerint szinte minden második egészségturisztikai szolgáltató tervez ilyen befektetést, arámyuk mintegy 48 százalék. A makrofolyamatoknak megfelelő tendencia mutatkozik meg a létesítmények fejlesztésének szükségessége és ennek felismerése kapcsán, ami hozzásegítheti a szektort ahhoz, hogy a világgazdasági igényeknek megfelelően alakuljon át ez az iparág. A létesítmények alapterülete, helyiségeinek száma is nagyban függ az intézmény típusától, de mindkét esetben igaz az, hogy ezek a legnagyobb arányban 2500 négyzetméternél nagyobb alapterülettel és kilencnél több helyiséggel rendelkeznek. Érthető abban az értelemben, hogy az ilyen beruházások igen tőkeigényesek, így minél nagyobb alapterületű létesítményt hoznak létre, a megtérülési periódus arányaiban annál rövidebb lehet. Működési konstrukciójában a szolgáltatóknál nem jellemző a franchise, sokkal inkább a hotelláncon belüli együttműködés (41 százalék) és az önálló vállalkozás (37 százalék). Franchise alapvetően azokban szektorokban tud jobban érvényesülni, ahol a szolgáltatások és termékek standardizálhatóak ez azonban egyáltalán nem igaz a gyógyvíz és az ehhez kötődő szolgáltatások esetében. Az egyes fürdők pont abban látják relatív versenyelőnyüket, hogy valamiben különböznek versenytársaiktól Sárvár esetében ez a komparatív előny például a kétféle rendelkezésre álló gyógyvíz és az ebből készült speciális krémek, pakolások; valamint az ezekhez kötődő kúrák, szolgáltatások. Ennek fényében érthető, hogy miért nincs jelentős szerepe a franchise-nak ebben az ágazatban és miért szállodalánc- és egyedi beruházások valósulnak meg. 14

15 Pénzügyi teljesítmény A szolgáltatók mintegy 19 százaléka nem rendelkezik éves pénzügyi tervvel, ami meglepően magasnak számít. A válaszadók 59 százaléka állította, hogy rendelkezik ilyen tervvel, így a további kérdéseket az ő válaszaik alapján értékelték ki. Számomra meglepően magas azoknak az intézményeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem készítenek pénzügyi tervet: egyrészt azért, mert az ilyen beruházások tőkeintenzívek, ezért általában gondos tervezés, stratégia megvalósíthatósági- és hatástanulmányok előzik meg a megvalósítást. Az árbevétel-változási adatok nem festettek pozitív, dinamikusan fejlődő képet az ágazatról, ami természetesen magyarázható a világgazdasági folyamatok alakulásával és azzal is, hogy a felmérés tárgyát képező 2009-es évet megelőzően 2008-ban az egész turisztikai ágazat bevételi rekordokat döntött meg minden szegmensben. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint mely tényező fogja a leginkább befolyásolni a létesítmény további pénzügyi teljesítményét, 41 százalék válaszolta azt, hogy a gazdasági helyzet maga, 22 százalék nem tudott választ adni. 11 százalék elkötelezett volt a megfelelő munkaerő kiválasztása és alkalmazása mellett, ugyanennyien vélték azt, hogy a megfelelően versenyképes árpolitika a siker záloga. A vezetők képzése, a konkurencia erősödése, a cashflow 4 százalékban jelenthet nagy hatást, ugyanennyien vélték úgy, hogy ezek közül egyik sem befolyásolja a gazdasági teljesítményt. Pénzügyi területen mindig alapvető kérdés, hogy a vezetés marketing-, vagy pénzügy-orientált stratégiát valósít-e meg. A fentiekből egyfajta olyan kétpólusú stratégia körvonalazódik, amely egyszerre próbálja meg a hatékonyságnövelést marketing és pénzügyi eszközökkel elérni. Meglepően alacsonyt volt számomra a cash-flow és a megfelelő vezetőképzés szükségességének felismerési aránya. Hatékonyság A teljesítménymutatókat olyan adatok alapján határozták meg, mint a kezelőhelyiségek foglaltsági és kihasználtsági mutatója, a kezelőszemélyzet hatékonysága, átlagos bevétel, egy kezelőhelyiségre eső alkalmazottak száma, költségei és nyereségessége, értékesítési hatékonyság, átlagos kezelések száma, illetve wellness/spa szolgáltatásból eredő bevétel vendégéjszakánként. 15

16 A rendelkezésre álló összes kezelőhelyiség éves átlagos kihasználtsága 48 százalékos, az átlagos maximálisan értékesíthető kezelési volumen pedig kezelés egy évben. Ennek mintegy 76 százalékát tudják a gyakorlatban az intézmények ténylegesen értékesíteni, ami kezelést jelent. Ez az arány nem rossz, természetesen ebben van a fejlődési és hatékonyságnövelési potenciál, amely sikerre viheti az ágazatot. A szolgáltatások rangsora keresleti szempontból a következőképen alakult a tavalyi évben: legnagyobb igény masszázsra, testkezelésekre, lábápolásra, kézápolásra és fitnessre mutatkozott. Ezt követték a gyerekprogramok, kozmetikai kezelések, hidroterápiás kezelések és fodrászat, mintegy 5 százalékban pedig orvosi kezelések és vizsgálatok, balneoterápiás kezelések és természetgyógyászati kezelések iránt jelent meg fizetőképes kereslet. A sort 3 százalékkal a termékértékesítés zárja. A jelenleg öt százalékot képviselő orvosi kezelések előtérbe helyezése részben alapvetően megváltoztatná a létesítmények működési struktúráját, de a hatástanulmányok szerint nagyobb hozzáadott értékkel nagyobb profitot is termelne. Marketing célcsoport adatok A visszatérő vendégek megtartását célzó marketingeszközök közül a szolgáltatók az elektronikus hirdetéseket tartják a leghatékonyabbnak, a termékminták, az Aranyoldalakban való megjelenés, a jótékonysági rendezvényeken való részvétel szinte egyáltalán nem alkalmazott köreikben, illetve mindössze 3 százalékban alkalmaznak telemarketinget. Közepesen hatékonynak bizonyulnak az ajándéksorsolások, a kapcsolt csomagajánlatok, kuponok, hírlevelek, hűségprogramok és a közösségi médiában való megjelenés, tevékenység is. A jótékonysági rendezvényekhez kötődő szponzoráció hiánya felveti azt a kérdést, hogy megtesznek-e mindent a szolgáltatók annak érdekében, hogy imázsukat ápolják, fejlesszék, és fenn tudják tartani? A szponzoráció kiterjesztésében jelentős pr potenciál rejlik, amely segíthet az intézményeknek komparatív előnyeik hangsúlyozásában és hírnevük javításában és a nagyobb ismertség elérésében. A visszatérő vendégek aránya igen magas, mintegy 41 százalék, az 50 év fölöttiek aránya jóval kisebb, mint a éveseké. A viszonylag magas visszatérési arány magyarázhatja ugyan, hogy miért nem fordít ez az ágazat nagyobb figyelmet a pr munkára és marketingkommunikációra, hírnévmenedzsmentre, de úgy vélem, a nagyobb ismertség mindenképpen növelné a vendégek számát beleértve a visszatérő vendégek számát is. 16

17 Üzletvitel Az ellátási láncban való részvétele ezeknek az intézményeknek elég egysíkú: beszerzéseiket elsősorban igyekeznek a gyártón, vagy annak képviselőjén keresztül bonyolítani, de a beszerzéseket tekintve a nagykereskedelmi áruházláncok aránya is viszonylag magas. A kiskereskedőktől való beszerzés és az online vásárlás 2 illetve 1 százalékot képvisel. Az online folyamatok kiterjesztésével, így a beszerzések egy részének online megvalósításával tovább lehet növelni a jövőben a vállalkozások költséghatékonyságát. Saját márkás termékekkel kapcsolatban egyértelmű eredményt hozott a felmérés: nem vásárolnak sajátmárkás termékeket és a többség nem tervezi saját márka piacra vitelét sem. Ez összefügghet azzal az alapvető ellenérzéssel, amit a célcsoport nagy része ismer, miszerint a sajátmárkás termékek minősége gyenge, presztízsértéke alacsony ez pedig ebben az iparágban nem lenne jövedelmező. A saját hatáskörben történő termékértékesítések elsősorban testápoló termékekre, kozmetikumokra, arcápoló termékekre terjednek ki, illetve ruházati termékekre, fürdőköpenyre, papucsra, törölközőre. Érthető ez annak fényében, hogy a jó élményeket és általános jó érzést ilyen apróságok tudnak otthon is visszaidézni, mint például egy kényelmes fürdőköpeny, vagy nagy fürdőlepedő. Ezek a tárgyak a vendégekben folyamatosan visszaidézik az eltöltött pihenés kellemes pillanatait, így növelve a visszatérés esélyét. A beszerzés során meghozott alapvető termék-kiválasztási döntésben a legnagyobb szerepet még ma is a termék ára kapja, de nagyon fontos emellett a gyártó neve és hírneve, a termék elérhetősége és a hozzá kapcsolódó termékszavatosság, garancia kérdése is. Az innováció és az egyedi termékösszetétel a megkérdezettek körülbelül százalékánál fontos szempont. Az alapvető készlet- és pénzügyi nyilvántartási rendszerek kérdésében kiderült, hogy még mindig viszonylag magas, mintegy 15 százalékos azon vállalkozások aránya, akik mindenféle elektronikus módszereket nélkülözve füzetben vagy nyomtatványon vezetik a termékek és szolgáltatások adatait. 7 százalékuk egyáltalán nem vezet nyilvántartást, 41 százalékuk viszont online szoftvert használ. Körülbelül 4 százalékban használnak kézi és online módszereket kombinálva. 17

18 Véleményem szerint a technológiai elmaradottság igen nagy ebben a szektorban ahhoz képest, hogy milyen egyéb modern és innovatív technológiákat használnak mindennapi működésük során. Az egyéb hatékonyságnövelő eszközök között a legsikeresebben használt eszköz maga a szélessávú internet kapcsolat volt, de emellett a létesítmények mintegy százaléka nem is rendelkezik honlappal, online értékesítési felülettel, illetve nem tagja egyetlen közösségi portálnak sem. Mindezek fényében úgy vélem, az ágazatnak szüksége van technológia-tudatosításra és a kisebb szolgáltatóknak is be kellene kapcsolódnia az elektronikus és internetes üzleti életbe Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület november, Spa&Wellness 2010 szakmai nap A Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elemzését kívánom bemutatni az alábbiakban a termál- és az egészségipar prioritásainak vizsgálatával kapcsolatban. Az Egyesület véleménye szerint az Új Széchenyi-terv olyan lehetőségeket teremt az ágazat számára, amelynek köszönhetően ismét lehetőség nyílik komplex programok megvalósítására, a települések és régiók komparatív előnyeinek kiaknázására. A multiplikátor hatás alapján az egészségturizmus, mint húzóágazat képes lehet az ország GDP-jét fenntartható módon növelni, ezáltal életszínvonal-növekedéshez segíteni hazánkat termálvizeink tudatos hasznosításának segítségével. A termál- és gyógyvizek jelentősége és előnye abban is áll, hogy a helyileg adott összetételben és hatásokkal máshol nem lemásolható, nem vihető el. Ezeket a helyi adottságokat kellene igazi hungarikumként kezelni és versenyelőnyt kovácsolni belőlük. Ruszinkó Ádám a stratégiai célok között említette meg, hogy a tudatos egészség- és termálipar olyan hosszútávú imázs kialakításának eszköze lehet, amely a külföldi célcsoportok elérésében nagy szerepet kaphat. Az összehangolt tervezéshez és végrehajtáshoz szükséges a szektorban dolgozó vállalkozások, önkormányzatok munkájának és kommunikációjának összehangolása, az együttműködés javítása. A régió- és településfejlesztés alapvető elméleti háttere abban áll, hogy a gazdálkodó szervezetek, állami intézmények és a magánszemélyek olyan 18

19 magasztosabb célok érdekében tevékenykednek egy közös stratégia alapján, amely segít elérni a régió, vagy település kompetenciaimázsának megfelelő kialakítását. Marketingstratégia: nagyhal a termálvízben. Magyarország termékének egyedi jellemzőit úgy kell létrehozni és kommunikálni, hogy a globális piacon, nagy marketing zajban is ki tudjon tűnni a többi piaci szereplő közül. A stratégia lényege az ún. réteges megközelítés lenne, ennek értelmében egy teljes iparágat, annak horizontális és vertikális rétegeit kellene összekapcsolni a kijelölt cél elérése érdekében: 1. réteg: energetika, geotermikus energia hasznosítása energiai importfüggőség csökkentése, környezettudatos technológia kifejlesztése, költségek csökkentése 2. réteg: gyógyvizekre épülő egészségturizmus kiépülése tudatos közlekedésfejlesztéssel karöltve 3. réteg: növényházi (bio) kertészet fejlesztése termálvízzel temperált üvegházak és fóliasátrak térnyerése! 4. réteg: gyógyszeripar fejlesztése kutatás és fejlesztés a szív- és érrendszeri, mozgásszervi, légzőszervi megbetegedések mélyebb megismerésére, gyógyszerfejlesztésre, a gyógyszeres kezelések természetes gyógytényezőkkel való kiegészítése, orvosi műszerek gyártása, speciális gyógyhatású krémek, pakolások, gyógynövénytermesztés, egészségügyi szolgáltatások (mint pl. fogászat, szájsebészet, plasztikai sebészet, ortopéd sebészet, szemészet és szemsebészet, szívsebészet, antiageing, meddőségi kezelések) 5. réteg: ásványvíztermelés és palackozás 6. réteg: specializált építőipar (fürdők, szállodák, kórházak építése és felújítása) középkelet-európai viszonylatban 7. réteg: informatika e-commerce, online integrált rendszerek 8. réteg: oktatás egészségturisztikai szakirányok, geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos képzések, balneológus szakorvosképzés, nyelvoktatás, pszichológia 9. réteg: kutatás-fejlesztési programok A következőkben be kívánom mutatni a példámnak választott Nyugat-Dunántúli Régiót, amely úgy vélem, megfelel az országos átlagnak és a fent említett fejlesztési lehetőségek elérhetőek a régióban. 19

20 4. Nyugat-Dunántúl általános bemutatása Magyarország legnyugatabbi NUTS 2-es régiója három megyét foglal magában: Győr-Moson- Sopron, Vas és Zala megyéket. Ez a régió több szempontból is eltér a többitől az alábbiakban szeretném bemutatni sajátosságait. A Nyugat-Dunántúl régió km2 alapterületű ezzel az ország területének 12 százalékát teszi ki. A régió 36 százalékát Győr-Moson-Sopron megye, 30 százalékát Vas megye, 34 százalékát pedig Zala megye teszi ki. GDP tekintetében a nyugat-dunántúli régió kimagaslik a többi régió közül, hiszen Közép-Magyarország után ez a régió tudott az utóbbi 15 évben az országos átlag fölött teljesíteni. Az Inno-tér Nyugat-Dunántúli Innovációs Kampány 2010-es eredményei szerint a régióban a kutatás-fejlesztés megfelelő fejlesztésével 2014 végéig 1,5-2 százalékos GDP növekedés érhető el. Hozzáteszik azt is, hogy ehhez 2015 végéig a GDP 1,5 százalékára kell, hogy nőjön 5. Az innovációs politika meghatározásánál meg kell határozni azokat a hangsúlyos területeket, amelyekre arányaiban a legtöbb kutatás-fejlesztési programot kell indítani. Véleményem szerint az egyik ilyen hangsúlyos innovációs terület az alternatív orvoslás, ritka betegségek gyógyítása és termálvíz-hasznosítás lehetne. A régió egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Az országhatárok miatt jelentős átmenő forgalommal rendelkezik, az ezen a területen található határátkelőkön keresztül valósul meg hazánk határforgalmának több, mint a fele. Mivel a Nyugat-Dunántúl tervezési és statisztikai régió egyben EU határ-régió is, már a 90-es évektől elindulhattak azok a törekvések, amelyek mentén fejlett terület- és gazdaságfejlesztési intézményrendszert alakítottak ki, illetve alakítottak át. 5 letöltés ideje december 2. 20

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az egészségipar kultúrája

Az egészségipar kultúrája Az egészségipar kultúrája Dr. Ruszinkó Ádám az EuroSpa Kft. turisztikai igazgatója, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, a Nemzeti Kultúráért Egyesület Egészségkultúra szekcióvezetője előadása

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6.

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. Az Új Széchenyi Terv Termál- Egészségipart érintő pályázati lehetőségei. A humán erőforrás fejlesztési irányai egy munkaerő-piaci kutatás eredményei alapján

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Egészségturizmus és egészségügyi turizmus új iparág alakul?

Egészségturizmus és egészségügyi turizmus új iparág alakul? Egészségturizmus és egészségügyi turizmus új iparág alakul? Dr. Ruszinkó Ádám elnök Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület SPA 2009 A magyar egészségturizmus jövője szezonnyitó egészségturisztikai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26.

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. Vízben (is) jók vagyunk! Érveink az egészségturizmus

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben