A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 TARTALOM TARTALOM... 2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA... 5 I. Az SZMSZ az alábbi jogszabályok alapján készült:... 5 II. Az SZMSZ hatálya... 5 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS ALAPADATAI... 6 III. A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM SZERVEZETI RENDSZERE... 7 I. Az intézményvezető... 7 II. Az intézményvezető segítői... 8 III. Az intézmény vezetősége... 8 IV. A kiadmányozás szabályai... 9 V. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata és használatra jogosultak megnevezése... 9 VI. Vezetők intézményben tartózkodásának rendje VII. A vezetők közötti feladatmegosztás IX. Az intézményvezető-helyettesek feladatai, az intézményvezető által delegált hatáskörök AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI I. Az iskola közösségei II. Az alkalmazotti közösség III. A nevelőtestület IV. A szakmai munkaközösségek V. A közalkalmazotti tanács VI. Szakszervezeti jogosultságok VII. Az iskolai közösségek a kapcsolattartásának formája és rendje AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE I. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nyitva tartása II. A közalkalmazottak munkarendje III. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium tanulóinak munkarendje IV. A tanév helyi rendje V. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama VI. Az intézményben tartózkodás rendje VII. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje VIII. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium helyiségeinek bérbeadása IX. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok X. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai. 24 XI. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai XII. A reklámtevékenység iskolai szabályai XIII. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga, valamint annak értékesítéséből, hasznosításából származó bevételből a tanulót megillető díjazá s szabályai XIV. Az iskolai könyvtár működési rendje A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

3 I. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak II. Az ellenőrzés elvei III. Az ellenőrzés területei IV. A pedagógiai ellenőrzés dokumentálása, értékelés, visszacsatolás V. Az előre bejelentett vezetői óralátogatások rendje AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BELÉPÉSE ÉS BENNTARTÓZKODÁSA KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA I. Az intézmény külső kapcsolatai II. A kapcsolattartás rendje, formája III. Az iskolai védőnő feladatai IV. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok V. Nemzetközi kapcsolataink ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK I. Védő, óvó előírások a tanulóbalesetek megelőzéséhez II. Teendők baleset esetén III. Személyvédelem, vagyonvédelem RENDKÍVÜLI ESEMÉNY (BOMBARIADÓ, TŰZ, VIHAR, STB.) ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Bombariadó esetén szükséges teendők TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOKRÓL I. A törvényes működés dokumentumai II. A munkaköri leírások mintái AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK I. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje II. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 35 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK MELLÉKLET: MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK I. Középiskolai tanár, idegennyelv-tanár II. Az osztályfőnök III. A szakmai-humánpolitikai intézményvezető-helyettes IV. A tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes VI. A munkaközösség-vezető Kapcsolatok VII. Az iskolatitkár VIII. Az Osztályfőnöki munkát támogató és ifjúságvédelmi munkacsoport ifjúságvédelemért felelős tagjai IX. A tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport tagjai X. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok XI. A rendszergazda

4 2. MELLÉKLET: A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése II. Feltételek III. Az iskolai könyvtár működésének és igénybevételének szabályai IV. Az iskolai könyvtár alapfeladatai V. A tankönyvellátás iskolai könyvtári feladatai melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Tankönyvtári szabályzat MELLÉKLET: IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Az intézményi dokumentumok II. A beírási napló III. A bizonyítvány IV. A törzslap V. Az ellenőrző funkciója és az e-napló VI. Az e-napló VII. A jegyzőkönyv VIII. A tantárgyfelosztás IX. A végzett tanulók nyilvántartása X. A tanügyi nyilvántartások vezetése XI. A bizonyítványnyomtatványok kezelése XII. 1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

5 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA I. Az SZMSZ az alábbi jogszabályok alapján készült: a) 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről b) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról c) évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről d) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről e) évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról f) évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről g) évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről h) évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról i) évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről j) 202/2012. (VII. 27.) Kormány rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról k) 229/2012(VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról l) 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról m) 26/2013 (II. 12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról n) 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének ált. köv. o) 368/2011 (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról p) a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet q) 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról r) évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 5 II. Az SZMSZ hatálya 1. személyi hatályosság A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, a KLIK belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Betartása minden közalkalmazott számára kötelező. 2. időbeli hatályosság Az SZMSZ a jóváhagyástól számítva határozatlan időre szól. A kötelező felülvizsgálat a mindenkori jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően történik. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

6 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS ALAPADATAI 1. Megnevezései: 1.1. Hivatalos neve: Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium 2. Feladatellátási helyei: 2.1. Székhelye: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca Típusa: gimnázium 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb feladata: Budapest, Ajtósi Dürer sor gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok száma: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nyelvi előkészítő az iskola maximális létszáma: 650 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Budapest, Ajtósi Dürer sor Helyrajzi száma: Hasznos alaterülete: nettó nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Működtető székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (A Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium szakmai alapdokumentuma alapján) 6 Az intézmény telefonszáma: 1/ ; fax: 1/ info@telekiblanka.net web:

7 III. A BUDAPEST XIV. KERÜLETI TELEKI BLANKA GIMNÁZIUM SZERVEZETI RENDSZERE intézményvezető szülői szervezet tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes szakmai-humánpolitikai intézményvezető-helyettes az I. humán munkaközösség vezetője a II. humán munkaközösség vezetője az I. természettudományos munkaközösség vezetője a II. természettudományos munkaközösség vezetője az I. idegennyelvi munkaközösség vezetője a II. idegenynyelvi munkaközösség vezetője az osztályőnöki munkaközösség vezetője a készségtárgyak munkaközösségének a vezetője PEDAGÓGUSOK pályázatíró munkacsoport tehetségponti akkreditációs munkacsoport közösségi szolgálati munkacsoport a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató team (6T munkacsoport) osztályfőnöki tevékenységet támogató és ifjúságvédelmi munkacsoport mószertani munkacsoport a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok NOKS iskolatitkárok (2) rendszergazda (1) laboráns (1) könyvtáros (1) iskolapszichológus (0,45) diákönkormányzat 7 1. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium szakmai szervezetének tervezett ábrája I. Az intézményvezető tanulók Az intézményvezető az Intézmény felelős vezetője. A munkája során betartja és betartatja a KLIK elnöki utasításait; a tankerületi igazgató utasításait; magasabb jogszabályokat; valamint az intézmény alapdokumentumaiban meghatározott előírásokat. Az intézményvezető megbízása a hatályos jogszabályok szerint történik. Fenntartói jóváhagyással, valamint a KLIK Budapest XIV. Tankerület igazgatója egyetértésével kiadmányozási joggal rendelkezik. Az intézményvezető felelőssége: a) a Gimnázium törvényes és szakszerű vezetése, irányítása; b) a működtetővel kötött megállapodás intézményi feladatainak a végrehajtása; c) az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása; d) az intézményi szabályzatok elkészítésének megszervezése; e) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése; f) az Intézmény pedagógiai programjának, SZMSZ-ének, házirendjének jóváhagyása azokban a kérdésekben, amelyek a fenntartóra és a működtetőre többletköltséget nem hárítanak; g) az intézmény képviselete; h) az intézmény szakmai vezetése, a pedagógiai munka tervezése, szervezése, ellenőrzése;

8 i) megfelelő együttműködés a diákönkormányzattal, a szülői szervezetekkel, a közalkalmazotti tanáccsal, valamint a szakszervezettel; j) a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő feladatkör ellátásának megszervezése; k) a munkatervben feltüntetett nemzeti és iskolai ünnepek a Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium és hazánk hagyományaihoz igazodó, méltó megszervezése; l) a fenntartó és a működtető által biztosított lehetőségek alapján a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos lehetőségeinek megteremtése; m) a tanulói balesetek megelőzése érdekében tett intézkedések; n) a tanulók rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatának megszervezése (általános orvosi és fogászati szakvizsgálat); o) a Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestülete által elfogadott Pedagógus etikai kódex betartása és betartatása; p) minden egyéb, a munkaköri leírásában szereplő feladat elvégzése. II. Az intézményvezető segítői A a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján a Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium intézményvezetőhelyettesei: 1. szakmai-humánpolitikai; 2. tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes. Az intézményvezetőt a vezetésben és irányításban az intézményvezető-helyettesek segítik. Az intézményvezetőt távolléte idején teljes jogkörrel helyettesíti a megbízott tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes. Akadályoztatása esetén a szakmai-humánpoiltikai intézményvezetőhelyettes. Ha a magasabb vezetők közül senki sem tartózkodik az épületben, a vezetői feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Az intézményvezető-helyettesek megbízása magasabb vezetői megbízásnak minősül, így az történhet pályázattal vagy anélkül. Amennyiben a fenntartó pályázatot ír ki a Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium valamelyik intézményvezető-helyettesi megbízására, a jelöltek pályázatának nevelőtestületi véleményezése után az intézményvezető javaslatot tesz az intézményvezető-helyettes megbízására. A megbízás maximum öt évre szól. A fenntartó a megbízást öt éven belül a jogszabályok adta feltételek mellett visszavonhatja. Pályázati eljárás nélkül a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 22. (3) alapján lehetséges, amely kimondja, hogy Az Nkt. 67. (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért. Intézményvezető-helyettesi megbízást csak határozatlan idejű szerződéssel rendelkező pedagógus munkakörben alkalmazott kolléga kaphat, aki megfelel a jogszabályban rögzített képesítési előírásoknak. Szűk vezetői értekezlet: Minden tanítási hét első napján reggel az intézményvezető és a helyettesei operatív értekezletet tartanak, amelyen megbeszélik az aktuális heti feladatokat. Az órarendet mindig ennek figyelembevételével kell összeállítani. 8 III. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető; az intézményvezető-helyettesek; a diákönkormányzatot segítő pedagógusok; a közalkalmazotti tanács elnöke, a munkaközösség-vezetők.

9 Az intézmény vezetősége mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége az éves munkatervben meghatározott rend szerint iskolavezetőségi értekezletet tart, amelyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a mellékletét képező jelenléti ívvel együtt iktatni kell. Az iskolavezetés tagjai közül az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézményi tanáccsal, a szülői munkaközösségek választmányával, a diákönkormányzat képviselőivel. IV. A kiadmányozás szabályai A KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I. 15.) KLIKE utasítás 13. -a alapján az intézményvezető kiadmányozza: a) az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően; b) a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; c) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; d) az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; e) a közbenső intézkedéseket; f) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. 9 V. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata és használatra jogosultak megnevezése Hosszú bélyegző: Körbélyegző 1. a bélyegző használója: intézményvezető intézményvezető-helyettesek iskolatitkár a bélyegző használója: intézményvezető

10 Körbélyegző 2. a bélyegző használója: tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes Körbélyegző 3. intézményvezető- a bélyegző használója: szakmai-humánpolitikai helyettes Körbélyegző 4. a bélyegző használója: iskolatitkár 1. Körbélyegző 5. a bélyegző használója: iskolatitkár 2. VI. Vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetői hétfőtől csütörtökig tól óráig, pénteken tól ig, az intézményben tartózkodnak, amennyiben hivatalos elfoglaltság nem zavarja meg a rendet. A munkatervben rögzített iskolai programok rendszerint kor befejeződnek. A program befejezéséig az iskolavezetés valamelyik tagja az intézményben tartózkodik. Az intézmény vezetőinek munkabeosztását az éves munkaterv melléklete tartalmazza. 10 VII. A vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézményvezető feladatai Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért: a) szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; b) döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; c) előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket d) előkészíti a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; e) jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot; a házirendet; f) előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot; g) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; h) gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; i) tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;

11 j) teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; k) szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából; l) az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért. Dönt az intézet működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe; m) az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja; n) az intézményvezető közvetlen munkatársaival a munkaköri leírásban rögzítve megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését és e tevékenységek irányítását; o) az intézményvezető közvetlen munkatársaival együtt gondoskodik a jó munkahelyi légkör kialakításáról, a nevelő-oktató munka zavartalan végzésének feltételeiről,a KLIK és a működtető által az intézmény rendelkezésére bocsátott tárgyi- és személyi feltételek optimális felhasználásáról; p) az intézményvezető gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről; q) irányítja, ellenőrzi és minősíti a helyetteseinek munkáját, figyelembe véve, hogy közösen felelősek intézkedéseik összehangolásáért, minden lényeges kérdésben egymás kölcsönös tájékoztatásáért; r) gyakorolja azon munkáltatói és fegyelmi jogköröket, amelyeket a KLIK elnöke vagy a tankerületi intézményvezető átruház rá, illetve nem tart fenn magának. Jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatban javaslatot terjeszthet be a tankerületi igazgatónak; s) gondoskodik a nemdohányzók védelméről szóló évi XLII. törvény intézményre vonatkozó előírásainak betartásáról; t) az intézményi tanáccsal, a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal együttműködik; u) gondoskodik a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén a tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével általános jellegű. Az intézményvezető és a tanügy-igazgatási intézményvezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása idején az intézményvezető helyettesítését a szakmaihumánpolitikai intézményvezető-helyettes látja el. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az intézményvezető és a helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az intézményvezető által megbízott pedagógus látja el. IX. Az intézményvezető-helyettesek feladatai, az intézményvezető által delegált hatáskörök A vezetői beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el: a) tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes; b) szakmai-humánpolitikai intézményvezető-helyettes.

12 AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI I. Az iskola közösségei 1. Tanulói közösségek Az iskola tanulói: az iskola és a tanulók együttműködését a házirend szabályozza. Az osztály-diákbizottságok (ODB) képviselői iskolai diákbizottságot (IDB) alakítanak. Ez a közösség a diákok érdekeinek képviseletére és a saját közösségi élet megszervezésére jön létre. Eseti közösségek is létrejönnek, például nyári táborozók, sí- és vízitúrázók csoportja. Rendezvényszervezésre alakult közösségek: gólyatábor, gólyabál, szalagavató bál, Telekinap, nyílt nap, egyéb iskolamarketinggel kapcsolatos csoportok. Eseti és állandó színjátszó csoportok, szakkörök, diákklubok. 2. Tanári közösségek a) a nevelőtestület; b) a munkaközösségek: első idegennyelvi munkaközösség; második idegennyelvi munkaközösség; első természettudományos munkaközösség: matematika, fizika, informatika; második természettudományos munkaközösség: kémia, biológia, földrajz; első humán munkaközösség: magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret; második humán munkaközösség: történelem, társadalomismeret, filozófia, etika; készségtárgyak munkaközössége: testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra; osztályfőnöki munkaközösség. c) az intézmény vezetése által egyes feladatok megoldására kijelölt munkacsoportok a szakmai munkaközösségek delegáltjaiból állnak: pályázati munkacsoport; tehetségponti munkacsoport; módszertani és mentori munkacsoport; közösségi szolgálati munkacsoport; a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport; osztályfőnöki munkát támogató és ifjúságvédelmi munkacsoport. d) az iskolavezetőség tagjai: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács elnöke; e) a közalkalmazotti tanács; f) önkéntes szerveződés alapján létrejött munkacsoportok Szülői közösségek az osztályok szülői szervezete; a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező iskolai szintű szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre; a szülői közösséggel való kapcsolattartás elsősorban az intézményvezető és a helyettesei felada. 4. A TELEKI BLANKA Gimnáziumi Alapítvány Két pedagógus és három szülő alkotja a kuratóriumot.

13 5. Az intézményi tanács Az intézményi tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából áll. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, képviseletét az elnök látja el. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza, és eljuttatja a KLIK számára. II. Az alkalmazotti közösség Az iskola alkalmazotti közössége pedagógusokból, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) kollégákból, valamint a működtető által foglalkoztatott technikai dolgozókból áll. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (a évi I. törvény, valamint az évi XXXIII. törvény és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A pedagógusokat és a pedagógiai munkát közvetlenül segítőket a magasabb jogszabályok, a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (1. 15.) KLIKE utasítás előírásai alapján megállapított munkakörökre, a KLIK által engedélyezett létszámban az intézményvezető alkalmazza, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, kinevezésükről és felmentésükről, valamint fegyelmi felelősségre vonásukról a KLIK elnöke dönt. 13 III. A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület döntési, egyetértési, véleményezési jogosultságait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. 1. A nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestületi értekezletek előzetes dokumentációját, a tárgyalásra kész javaslatokat az intézményvezető készíti elő. Az előterjesztést a z iskolavezetőség megvitatja, és módosító javaslatokkal élhet. Az intézményvezető az írásos előterjesztést a megelőző vezetőségi értekezleten jóváhagyottak alapján a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban elektronikus formában eljuttatja a munkaközösségek részére. A nevelőtestület az előterjesztett dokumentumok alapján tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

14 A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jog figyelembevételével meg kell hívni a szülői szervezet és a diákönkormányzat tanuló képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A jegyzőkönyvileg megfogalmazott határozatokat az értekezlet jelenléti ívével együtt iktatni kell. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az egyik iskolatitkár, akadályoztatása esetén az erre felkért és a nevelőtestület által elfogadott személy vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és az értekezleten végig részt vevő két hitelesítő írja alá. a) tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet: az új tanév feladatai, tantárgyfelosztás stb.; b) első félévi záróértekezlet: az I. félév oktató-nevelő munkájának értékelése, további feladatok kitűzése (a félévzárást követő 15 napon belül); c) tanév végi záróértekezlet: a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése (a tanévzárást követő 15 napon belül); d) rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: össze kell hívni a felsőbb szervek utasítása alapján, vagy ha azt a nevelőtestület 1/3-a javasolja; e) osztályozó értekezletek: az I. félévi osztályzatok lezárása; tanév végi félévi osztályzatok lezárása. Az osztályozó értekezlet elnökei: az intézményvezető (a 9. és a végzős évfolyamon) és az intézményvezető-helyettesek (a 10. és a 11. évfolyamon). Az osztályozó értekezlet levezetője az osztályfőnök, indokolt akadályoztatása esetén az osztályfőnök-helyettes. A nevelőtestület ide vonatkozó delegált jogait lásd jelen SZMSZ e fejezetének VII. 2. b) pontjában! Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. f) nevelési értekezletek: előre meghatározott vagy szabadon választott aktuális nevelési témák megvitatása, az értekezlet elnöke az intézményvezető; az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni; g) munkaértekezletek: kiemelt fontosságú tennivalók, megmozdulások előtt célszerű tartani; az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettesek hívják össze (esetenként a munkacsoport vezetője vagy a projektvezető) melyen a nevelőtestület érintett tagjai vesznek részt; h) a pedagógusközösségek értekezletei: az egyes szakmai és tantárgyi munkaközösségek, a fegyelmi bizottság stb. megbeszélései. A hozott határozatok, információk továbbítása a vezetés számára az egyes közösségek vezetőinek feladata. Az értekezletekről megállapodás szerint emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell készíteni; i) egyes osztályok tanári közösségeinek értekezlete: alkalmanként az osztályfőnök kezdeményezésére, szakmai, nevelési kérdések megvitatására, különleges helyzetek megoldására, az értekezlet előterjesztője és levezetője az osztályfőnök. Az értekezletről jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül, amelyet iktatni kell; j) operatív értekezletek: rendszerint hétfőnként nagyszünetben a heti feladatokról, az aktuális tudnivalókról, az azonnal megoldandó feladatokkal kapcsolatban rövid információs értekezlet, amelynek levezető elnöke az intézményvezető, akadályozatása esetén az intézményvezetőhelyettesek. Tájékoztató értekezlet akár azonnal is összehívható, de lehetőség szerint legalább egy nappal korábban. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az értekezletek jegyzőkönyve mellékletét képezi minden esetben a jelenléti ív. A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt iktatni kell. 14 IV. A szakmai munkaközösségek

15 A évi CXC. törvény 71. (1) alapján a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Az intézményben nyolc szakmai munkaközösség működik a jogszabály adta lehetőségnek megfelelően. A munkaközösségek felsorolását lásd a IV. fejezet 1. pont b) részében! A munkaközösség a munkaprogramját az iskola elfogadott éves munkaterve szerint, annak figyelembevételével, illetve saját szervezeti és működési szabályzata alapján készíti el. A munkaprogram részét képezi a munkaközösség-vezető ellenőrzési terve. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményét kikérve az intézményvezető nevezi ki maximum öt évre a évi CXC. törvény 71. (5) alapján. A szakmai munkaközösség pedagógusoknak nyújtott szakmai segítségének formái: a) mentorálás; b) továbbképzések megtervezése; c) belső továbbképzések tartása; d) esetmegbeszélések; e) műhelytevékenység; f) dokumentumok elemzése; g) óralátogatások és elemzésük; h) tájékoztatás. V. A közalkalmazotti tanács Az intézményi Közalkalmazotti Tanács jogköreit a vonatkozó jogszabályok alapján készült közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. Működését saját ügyrendjében rögzíti. VI. Szakszervezeti jogosultságok A szakszervezetekkel való együttműködést a mindenkori kollektív szerződés szabályozza. 15 VII. Az iskolai közösségek a kapcsolattartásának formája és rendje 1. A nevelőtestület Nevelési és oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerv az intézmény pedagógusközössége, a nevelőtestület. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézet működésével kapcsolatos ügyekben, továbbá a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a évi CXC. törvény 70. -a alapján: a) a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) az intézmény éves munkatervének elfogadása; d) az intézmény munkáját átfogó elemzéseknek, értékeléseknek, beszámolóknak elfogadása; e) a továbbképzési program elfogadása; f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; g) a házirend elfogadása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kötelező kikérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. 2. A nevelőtestület jogainak delegálása

16 A nevelőtestület alkalmi vagy meghatározott időre létrehozott bizottságot alakíthat abban az esetben, ha feladatkörébe tartozó ügyekben kell dönteni vagy eljárni, illetve egyes jogköreinek gyakorlását delegálja a szakmai munkaközösségre, illetve az osztályban tanító pedagógusokra. a) A szakmai munkaközösségre delegálja: a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezési jogkört; a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkört. A szakmai munkaközösség évente kétszer a félévzáró és az évzáró nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Jelen SZMSZ külön fejezete szabályozza a nevelőtestületnek a tanulók fegyelmi ügyeiben való jogkörét. b) Az osztályban tanító pedagógusokra delegálja: a tanulók magatartás- és szorgalomjegyének jóváhagyását; a tanulók osztályozó vizsgára bocsátását; a tanulók javítóvizsgára bocsátását; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének a megállapítását; a tanulmányok befejezésének és az érettségi vizsgára való bocsátásnak a megállapítását. Az osztályozó értekezlet akkor határozatképes, ha az osztályban tanító pedagógusok 50%-a + 1 fő jelen van. Az osztályozó értekezlet a döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. 3. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők szervezik: a nevelőtestület a döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek, munkacsoportok előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki; a munkaközösség-, munkacsoport-vezető a nevelőtestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. a munkaközösség-, munkacsoport-vezető az intézményvezetőnek elektronikus úton elküldi a munkaközösség, munkacsoport javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. Állandó feladatok ellátása a nevelőtestületben: gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatok (az osztályfőnöki munkát segítő és ifjúságvédelmi munkacsoport végzi); rendszergazdai feladatok (főállású közalkalmazott végzi); diákönkormányzat munkáját segítő feladatok; szabadidő-szervező pedagógusi feladatok (jelen SZMSZ e fejezetének I. 2. c) pontjában meghatározott módon a tanulók tanórán túli tevékenységét támogató munkacsoport végzi) Kapcsolat a szülők közösségével Az iskolában megalakított szülői szervezet az általa elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelynek jogszabályi kereteit az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok biztosítják. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a jogszabály és az SZMSZ véleményezési jogosultságot biztosít, a szülők közössége véleményét az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülők közössége képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához a véleményalkotási jog gyakorlásának figyelembe vételével meg kell hívni. Az osztályszintű szülői közösségekkel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. A szülőkkel való kapcsolattartás közvetlen formái: szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt napok, tájékoztató fórumok a leendő középiskolások szülei számára. 5. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata

17 a) A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt egy héttel a diákönkormányzatot segítő pedagógusok révén kéri a nevelőtestület véleményét. b) A diákönkormányzatot segítő pedagógusok a véleményezés tárgyát képező írásos anyagot, illetőleg a szabályzat-tervezetet az intézményvezetőnek adják át, aki gondoskodik annak nevelőtestület elé terjesztéséről. c) A nevelőtestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az intézményvezető írásban közli a diákönkormányzat (tanulóközösség) képviselőjével. d) A diákönkormányzat (tanulóközösség) a döntést hozó értekezletére az intézményvezetőt meghívhatja, illetve az intézményvezető azon részt vehet. e) Az intézményvezető a diákönkormányzatot a tervezet előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet. f) A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő pedagógusok képviselik a nevelőtestület értekezletén. A nevelőtestület értekezletére a diákönkormányzat tanuló képviselőjét is meg kell hívni. g) Az intézményvezető a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt lehetőleg egy héttel korábban írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. A tanulóközösség egészét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő pedagógusok támogatásával intézményvezetőhöz, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes intézményvezető-helyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának helyszíne a diákfórum, amelyet évente az éves munkarendben és a diákönkormányzat éves munkarendjében rögzített időpontban valamennyi tanuló részvételével a diákönkormányzatot segítő pedagógusok vezetik le. A diákönkormányzat meghívhatja az iskola vezetőit és tanárait. A diákfórum előkészítését az iskolai diákbizottság az osztály diákküldötteinek javaslatait figyelembe véve a diákönkormányzatot segítő pedagógusok támogatásával végzi. A napirendet és az esetleges kérdéssort a diákönkormányzatot segítő pedagógusok ellenőrzik. 17 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE I. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nyitva tartása Az Intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.25 órától este óráig tart nyitva. Az iskola épületének további használatát az intézményvezető engedélyezheti, a házirendben meghatározott módon. Amennyiben az épületben rendezvény zajlik, legfeljebb 22 óráig nyitva tarthat az Iskola, amennyiben az adott rendezvény a havi munkarendben szerepel. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 16. (1) alapján Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. Ennek alapján a tanítási idő 7.25-kor kezdődik. Ezt az időpontot minden tanév elején véleményezi a diákönkormányzat és a szülői szervezet. Az alapértelmezett csengetési rend: 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra:

18 A becsengetés előtt két perccel jelzőcsengő figyelmezteti az órakezdésre a pedagógusokat és a tanulókat. A pedagógus legkésőbb e csengő megszólalásakor elindul abba a terembe, ahol az óráját tartja. A tanulók becsengetésre előkészítik a felszerelésüket, és csendben várják a pedagógust. Két óra közötti szünet időtartama 10, illetve 15 vagy 20 perc. Indokolt esetben engedéllyel két azonos, egymást követő szaktárgyi óra összevonható. Ez utóbbi esetben biztosítani kell az Intézmény működésének zavartalanságát. A tanóra védelme érdekében a tanítási órákat lehetőség szerint nem zavarjuk meg. A közleményeket kivéve az iskolarádión elhangzókat a tanítási óra előtt vagy a szünetekben kell elmondani. A vezetők benntartózkodásának rendje: hétfőtől csütörtökig tanítási napokon , pénteki tanítási napokon között intézkedési jogkörrel rendelkező, megbízott magasabb vezető mindig tartózkodik az épületben. A nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 9.00 és óra között ügyeletet tart az irodában. Ha tanulók csoportosan tartózkodnak bent a Budapest XIV. Kerületi Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium épületében óra után, akkor a vezetői feladatokat az adott tanulócsoportot felügyelő tanár látja el, az intézményvezető megbízása alapján. Több tanulócsoport esetén az intézménnyel legrégebben közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus kap vezetői megbízást. Az ilyen megbízás alapján vezetői feladatot ellátó közalkalmazott intézkedési jogköre csak az azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki (az intézmény és a tanulók biztonságának megóvása). A tanulók nagyobb közösségét érintő, óra (pénteken óra) után is tartó rendezvényeken megbízott magasabb vezető köteles az épületben tartózkodni a rendezvény végéig. Az iskolai könyvtár nyitva tartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza, mely ezen SZMSZ részét képezi. A könyvtári SZMSZ szakmai tartalmáért a könyvtáros pedagógus felel. II. A közalkalmazottak munkarendje 18 A köznevelésben alkalmazottak munkaidejét, beosztását a megfelelő jogszabályi előírások alapján a munkaköri leírásuk tartalmazza. A közalkalmazottak személyre szóló munkaköri leírása a következőket szabályozza: a) feladatok; b) hatáskörök; c) a munkavégzés, valamint az ezért járó díjazás. A évi CLXXXVIII. törvény megkülönböztet intézményi működtetőt és fenntartót. Ennek értelmében eltérő szabályozás vonatkozik a működtetővel és a fenntartóval közalkalmazotti jogviszonyban álló foglalkoztatottakra. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézményvezető egyetértési joga mellett a Zuglói Intézménygazdálkodási Központ működtetésért felelős vezetője határozza meg különös tekintettel az intézmény zavartalan működésére. A munkaköri leírásaikat a működtető által meghatározott személy készíti el a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. A működtetésért felelős vezető tesz javaslatot: az összehangolt napi munkarendre, annak esetleges módosítására; a közalkalmazottak azon szabadságainak kiadására, amelyek a munkáltató hatáskörébe tartoznak. A pedagógusok munkarendjét és benntartózkodását a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet , valamint az órarend, az ügyeleti beosztás, a tantárgyfelosztás, az éves munkaterv és az előbbiek alapján készült munkaköri leírások határozzák meg. 1. A Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium pedagógusai heti teljes munkaidejének összetevői a) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött része lehet:

19 foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása b) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diák-önkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint a pedagógiai programban rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás c) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 19

20 d) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. e) az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra rendelhető el. f) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. Az intézményvezető az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. g) A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. h) Az Intézmény munkatervében az intézményi feladatokkal összhangban meg kell tervezni a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő, a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködőpedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában. A középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni. i) Az intézményvezető a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. j) A pedagógus köteles megjelenni a munkahelyen legalább 15 perccel az első tanítási órája előtt, az ügyeleti beosztása előtt; a tanítás nélküli munkanapok intézményi programjának kezdete előtt. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, valamint annak okát lehetőleg előző nap de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének a helyettesítés kiírása céljából. A pedagógus köteles előrelátható hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot és taneszközt a szakmai-humánpolitikai intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben legalább egy nappal előbb a pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet: a tanóra (foglalkozás) elhagyására; a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a tanügy-igazgatási intézményvezető-helyettes engedélyezi. 20