Ritkán lehet manapság olyan ígéreteket

Átírás

1 Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet. M (Ézsaiás 52:7) M 5. évfolyam 2. szám május A Budapesti Svábhegyi Református Missziói Egyházközség lapja Lelkipásztori üzenet Az ég nyitva van felettünk Lekció: János 16, 23b-33. Textus: Zsoltárok 37, 4. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Ritkán lehet manapság olyan ígéreteket hallani magunk körül, mint amilyen elhangzik Isten részérõl a felolvasott bibliai versekben. Talán még egy kételkedõ, keserû mosoly is átfut az arcunkon, mint ahogy az Ószövetségben szereplõ Sára is nevetett, amikor Isten ígéretét hallhatta születendõ gyermeke felõl. Ugyanis az ígértekre legkézenfekvõbb válaszunk a kételkedés. Fõleg, ha kérésrõl van szó. Ma csak arról hallunk, mit vesznek el tõlünk, mit veszíthetünk, és õszintén szólva a veszteségeink körül forognak a gondolataink. Kérelmeink, kéréseink gyakran elutasításba ütköznek. Mélyen belénk van nevelve valami oknál fogva, hogy az ember csak magára számíthat- és a tények gyakran alá is támasztják a tézisünket. Alaposan meg kell gondolni, kitõl várhatunk és kérhetünk valamit. E számunk tartalmából ÚTRAVALÓ Az ég nyitva van felettünk 1 B VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Gyülekezeti délután 8 A Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata 10 Testvérgyülekezetünk vendéglátása 12 Jótékonysági koncert 14 Csíksomlyói passió a Svábhegyen 17 Gondnoki jelentés 18 B IFI OLDAL Reggeli a templomban 20 Impressziók az ifi hétvégérõl 21 Ifihétvége 22 B A HIT EMBEREI Orvos-missziói munka Indiában 24 Post tenebras lux Sötétség után fény 26 B PRESBITERI ÉLETÚT Minden napért hálát ad Istennek 28 B BEHARANGOZÓ Nyári táborok, csendeshetek 34 Rendszeres gyülekezeti alkalmaink 35 B OLVASÁSRA AJÁNLJUK 36

2 2 d Örömmondó Pünkösd ÚTRAVALÓ Csalódásunkban, aggódásunkban, várakozásunkban olykor kimondjuk: Itt már tényleg csak az Isten segíthet. Akkor Isten, az Elfelejtett és az Ismeretlen újra elõkerül a pókhálós, poros padlásról. Csak nem tudunk vele mit kezdeni. Imádkozzunk? Menjünk el templomba? Olvassunk valamit a Bibliából? Igazából, ha kéréssel fordulunk is Hozzá, nem várjuk meg Isten feleletét még a bajban sem. Olykor türelmetlenek és figyelmetlenek vagyunk, nem vesszük észre, hogy Isten már különös kegyelemmel és szeretettel fogadta kérésünket. A hívõ embernek is nehéz ezt észrevenni, és még nehezebb megállni, hogy csak az összes emberi megoldás és lehetõség után forduljon csak Istenhez. Megígérjük a másik embernek, hogy imádkozunk érte, aztán könnyen elfelejtjük ezt megfogalmazni Isten elõtt is kérésként. Érezzük, hogy Isten segíthetne, de mégsem mondjuk ki Felé kérésünket. A magam életén látom leginkább, miért is kell Istennek erre buzdítani az embert, hogy kérjen Tõle. Azért, mert nem magától értetõdõ. Pedig kapva kaphatnánk a lehetõségen. Mégsem tudunk vele élni addig, amíg Istent magát fel nem fedezzük. Kívántok valamit írja Jakab levele, és nem kapjátok meg, öltök, irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg, mert nem kéritek (Jakab 4,2.) Mert a kéréshez hozzátartozik a bizalom és csak abban tudunk bízni és attól tudunk kérni, akit ismerünk; és akit úgy ismerünk, hogy tud és akar adni. Isten biztat a bizalomra. Õ nyitott felénk. Azt hiszem ezen a területen sok még a számunkra kiaknázatlan terület és a meg nem talált forrás. 1. A kérõimádság Isten és ember kapcsolatának keresztmetszete: Itt találkozik az a felismerés, hogy Istennek fontosak vagyunk; és az, hogy Isten mit jelent számunkra. Egy valláspszichológus szerint a kérõima problematikus és primitív, mert azzal az ember Istent akarja manipulálni a saját akarata teljesítésének az érdekében. Valamit ki akar csikarni Istentõl, és ha ez így van, akkor nem beszélhetünk Isten és ember közötti bizalmas kapcsolatról. Sõt inkább konfliktust kell feltételezni Isten és az ember akarata között. Vagyis: Isten akar valamit az egyik oldalról, én is a másikról: de ez a kettõ nincs összhangban. Tényleg lehet a kérés ilyen hangvételû, fõleg ha a címzett számunkra is ismeretlen. Akkor hangzanak el ilyen mondatok: Isten, ha vagy, akkor tedd meg ezt és ezt. Most az egyszer segíts. Mintha Isten egyébként nem akarna segíteni. Az ilyen kérések mögött általában egy sürgetõ probléma áll, és ilyenkor jó lenne, ha hirtelen megnyílna az ég. Jó lenne, ha az Ismeretlen Isten produkálna valamit,- de csak most az egyszerutána akár vissza is vonulhat, ha elmúlt a baj. Nem mondom, hogy Isten nem hallgatja meg az ilyen imádságot és nem fakadhat ebbõl akár valamiféle Isten tapasztalat. Luther kérése és fogadalma is egy határhelyzetben, a viharban egy erdõ közepén született meg, és Isten meg is hallgatta. Ez után az élmény után még egy pár évnek el kellett telnie, míg az õ imáját meghallgató Istenrõl egészen megváltozott a véleménye, látásmódja. Csak késõbb találkozott a Jézusban szeretõ, kegyelmes Atyával. De éppen azért gondolom Isten és ember kapcsolat keresztmetszetének az imádságot, mert itt

3 2009. Pünkösd Örömmondó d 3 ÚTRAVALÓ érzékelhetõ talán a legjobban saját magunk számára elsõsorban, hogy mit gondolunk Istenrõl. Valaki, akirõl nem sokat tudunk, kapcsolatról kevéssé beszélhetünk, de olykor megér egy próbát hozzá fordulni, mert nem veszíthetünk semmit? Nem a megítélés hangján mondom ezt, hiszen egyikünk sem születik úgy, hogy magától értetõdõ módon ismerné Istent. Imádkozni is úgy tanítottak meg valamikor. Hitünk a Lélek munkája. Lehet, hogy egy- egy helyzetben úgy kérünk Istentõl, hogy valami homályos emlékképbe kapaszkodunk, bizonytalanul, de mégis reménykedve, próbálkozva. Itt az Isten ismeretlen, távoli, aki talán hallja a kérést, talán nem. Mindenesetre jó helyen hangzik el a kérés, akkor is, ha bizonytalanul és tévelyegve történik ez, és nem egy sziklaszilárd hit és egy szeretõ istenkép áll a kérés mögött. Lehet Isten a titkos ellenségünk, úgyis, hogy közben mást vallunk, mást szeretnénk vallani Róla, mint amit igazából érzünk. Titkon boldogtalanságunk okának Õt tesszük meg, és az ilyen meghasadt állapotban nehéz õszinte kapcsolatról beszélni. Vagyis, ha azt feltételezzük Róla, hogy Isten bizonyára nem akarja megadni nekünk ezt vagy azt a kérésünket; nem akarja, hogy boldogok legyünk, nekünk a szenvedés és a lemondás útját kell vállalnunk. Pedig Jézus teljes örömrõl beszél éppen az Atya által megadott kérések kapcsán. Egy páran már megkérdezték tõlem megerõsítést várva különbözõ élethelyzetekben, hogy lehet-e ezt vagy azt kérni Istentõl?- és itt elmondták, hogy mi lenne a szívük vágya, a konkrét kérésük. Szerintem Isten elõtt lehetünk annyira õszinték, hogy nem titkoljuk el, ami ben- KÁLVIN,1535 Aetatis suae 26 Ott ül a tornyos, vén Basileában, fiatalon, a zord idõk fokán. Helvét magasság ég a messzeségben s a kor viharsugára homlokán. Páris felõl piros máglyák lobognak, jajgatva sír egy messzi, tompa kar. Ádám esendõ, átkozott fajában lázad a bûn és zúg a zûrzavar. Vergõdve látja lázmeleg szemével, igazság annyi hõse hogy zuhan. S kitör a jajszó nyugtalan szivébõl: Meddig a próba, meddig még, Uram? A vörös Münster várja már Erasmust, az õszt, ki hullva is világtudás. De Pál apostol óriás alakja fölébe nõ, mint égõ látomás. S feleletül mögötte felmagaslik a vérestestû embernek-fia: fény hull sebébõl és a fény zenéje: Egyedül Istené a glória. S két szót kiált a bibliás magasság, hogy megkondul belé a végtelen: Eleve-elrendeltetés az egyik, s megváltó arcú társa: kegyelem. S megered tolla lázas éjszakákon, és növekedve ír és írva nõ. Amit leír, a századokba csendül, sors lesz belõle, szellem és erõ. Acélos új rend, gyõzelmes tanítás, világformáló s mégis õsi szó. S teremtve hull a szomjazó szivekbe: Igaz tudomány. Institutio. Áprily Lajos

4 4 d Örömmondó Pünkösd ÚTRAVALÓ nünk van, ugyanis Istennek nem a szépen megfogalmazott, ámde megerõszakolt érzésekkel átitatott szavaink kellenek. Nemes Ödön szerzetes szerint A legszomorúbb dolog, ha valaki azt mondja, hogy él benne egy mély, erõs vágy, és ismeri Isten akaratát, de a kettõ nem érinti egymást. Sajnos sokan meg vannak gyõzõdve arról, hogy Isten biztosan mást akar, mint amit õk szeretnének. Ez borzasztó. A valóság az, hogy Isten írta a szívembe, hogy vágyom szeretetre és igazán értékes akarok lenni Isten, a magam és az emberek szemében egyaránt. Isten akarja, hogy meghitt kapcsolatban éljek, és azt is, hogy szabad legyek, szabadon tudjak dönteni. Ezek nélkül nem ember az ember. A legmélyebb vágyaink tökéletesen egybeesnek Isten akaratával. De sokaknak nagyon rossz az istenképe. Zsarnoknak képzelik õt, helytelen akaratot tulajdonítanak neki, és nem tudják mit jelent a gondviselés. Az Istennel való kommunikációban derül ki, hogy a kérésre bátorító Isten esetében nem a mesebeli jó tündérrõl van szó, vagy a kifogott aranyhalról, aki teljesíti három kívánságunkat. Ha megvárjuk Isten válaszát, ami nem feltétlenül az, amit mi várunk és hozzáteszem: milyen jó, hogy Isten nem úgy ad választ, nem úgy adja meg mindig a mi kéréseinket, ahogy mi elképzeljük, akkor kiderül, hogy Isten sokkal komolyabban vesz minket, mint mi Õt. A jó tündérnek vagy az aranyhalnak nem számít, hogy mi lesz a következménye a kérésednek. Nem számít, hogy jól sül el, vagy rosszul. Nem számít a te igazi boldogságod, a te igazi hiányod és mélységes vágyad. Istennek viszont sokkal fontosabbak és értékesebbek vagyunk annál, minthogy ki legyünk szolgáltatva saját emberi vágyainknak, kicsinyes elképzeléseinknek Istent illetõen is. Amikor a tékozló fiú elherdálta a vagyon ráesõ részét, az biztos nem az atyja akarata volt, de az igen, hogy visszajöjjön. Az apa tehát mindennap kiment, és várta haza a fiát. Ez a kettõ, hogy õ haza akar menni, még ha csak béresnek is, és az apa vágya a fia után egybeesik. Az Atya nem elvenni akar, hanem megajándékozni. Szóval a kérés tekintetében nem beszélhetünk csupán az ember erõs akaratáról, amellyel Istent akarja manipulálni. Azért nem, mert Isten nem fogja magát hagyni manipulálni. De így lesz még inkább hatalmas ajándék, hogy Õ maga biztat arra, hogy kéréseinket bizalommal tárjuk elé. Ezért lehet keresztmetszete a kérés az Isten és ember közötti kapcsolatnak. Nem egyoldalú, emberi, pszichés folyamat történik, hanem az élõ Isten nyitottsága még erõteljesebben nyilvánul meg a másik oldalon. Kívülrõl jön a segítség, a válasz. Isten nem féltékeny az ember boldogságára, hanem éppen teljessé szeretné azt tenni. Részesíteni szeretné

5 2009. Pünkösd Örömmondó d 5 ÚTRAVALÓ az embert a maga örömében. A kérésre való biztatásban, és annak meghallgatása felõli biztosításban mutatkozik meg leginkább, hogy Istennek tényleg fontosak és értékesek vagyunk, úgy ahogy vagyunk. Szükségeinkkel, testi-, lelki-, érzelmi-, mindenféle igényekkel egyaránt. 2. Az Úrban (vagyis a Szentháromság Istenben) való gyönyörködés egész lényünket kéréseinket is átformálja, új alapra helyez. Régebben, amikor azt a verset olvastam: Gyönyörködj az Úrban és megadja szíved kéréseit, valahogy mindig a mondat második tagja mozgatott meg. Mentségemre legyen, másoknál is ezt tapasztaltam, hogy általában elõször a mondat második tagjára rezonálunk. Merthogy szívünknek vannak kérései. Igenis szomjazunk, vágyunk rengeteg dologra. Kielégítetlen, hiányokkal teli szívünk Istentõl is ezt kívánja: Adjon! Mint ahogy a népdal is õszintén ezt mondja: Adjon Isten mind jobbat, mind jobbat, ne csak mindig a rosszat... mitõl félek mentsen meg, amit várok legyen meg. Most is van, lenne mit Istentõl kérni. Csak Isten több annál, mint amit kérünk Tõle, és amit tudunk kérni Tõle. Õ több az áldásainál, nagyobb az elképzeléseinknél. Kéréseink nagyon korlátoltak és visszafogottak tudnak lenni Isten szeretetéhez és nagyságához képest. Meg olykor önmagunkhoz képest is, mert nehéz realizálni, hogy pontosan mit szeretnénk kérni a másik és a magunk számára. Mert lehet, hogy kérünk valamit: sikerüljön minden feladatunk, vállalkozásunk; kapjunk barátot, társat; legyen egészség; szeretnénk megnyugtató választ kapni a miértekre, stb. Isten viszont önmagán keresztül szeretné megadni a kéréseinket. Isten éppen megadhatja a kéréseinket úgy is, ha nem gyönyörködünk egyébként benne, hisz a zsoltárvers sem így hangzik: Ha gyönyörködsz az Úrban, csak akkor adja meg szíved kéréseit. Lényegében különbözik azonban az a kérés és az a meghallgatás, amely egy szeretet-kapcsolatból indul ki. A felolvasott Újszövetségi szakasz teszi teljesen megfoghatóvá és Krisztus után 2009-ben is érthetõvé, milyen alapon kérhetünk mi az Atyától bármit. Jézus többször is beszél a tanítványoknak az Istentõl való kérés lehetõségérõl, de a kereszthalál elõtti búcsúbeszédben szól arról a közvetlen kapcsolatról, ami létrejöhet Isten és ember között, és ez a kérésben nyilvánul meg. Isten kész adni a maga szeretetét, erejét, hatalmát, Lelkét úgy, mint mennyei édesatyánk. A legjobbat várhatjuk Tõle. Jézus Krisztusért pedig bátrak lehetünk kérni is és hálát adni. Nem választ el már a bûn, a szégyen, a félelem Tõle, ha hisszük, hogy Jézus mindennek elébe ment. Ezt fogják megtapasztalni a tanítványok, amikor a Feltámadott Krisztussal fognak találkozni, de még teljesebben akkor élik meg az öröm teljességét, ami-

6 6 d Örömmondó Pünkösd ÚTRAVALÓ kor a megígért Szentlélek, a Vigasztaló és Pártfogó eljön hozzájuk. Az apostolok cselekedetei és a levelek a tanú arra, hogy a Krisztus-követõ emberek életében mennyire határtalanul mûködik az, hogy Istentõl várnak, kérnek mindent és meg is kapják emberi értelem számára felfoghatatlan módon. Lehet a kérések teljesülése után rácsodálkozni Istenre, de ha elõbb rádöbbenünk arra, hogy a világ teremtõje, megváltója és Ura hatalmaz fel minket a kérés lehetõségére, az talán a kéréseinket és minket, magunkat is formál. Gyönyörködni azt jelenti: szemlélem és keresem az Isten munkáját magamban, másokban, ebben a világban. Talán néha nem is ártana papírra vetni, vagy másokkal megosztani a felfedezéseket, mert különben hajlamosak vagyunk elsiklani mellette. Mintha a gyönyörködéssel a dicsõítés és a hála megelõzne minden kérést. Mielõtt még hozzáfogsz megszámlálni a szíved kéréseit, vedd számba az Isten csodáit, dicsõségét. Gondolkozz el, milyen csodálatos módon megalkotott téged, õ viseli gondodat kérésed és tudtod nélkül is. Ez mércét és keretet is ad a kérésekhez. S talán nem az önzõ kívánságaim kerülnek Isten elé, hanem valami teljesebb, Istentõl való ajándékra lesz igényem. Gyönyörködni azt jelenti, hogy felfedezem Õt az események mögött, érzem, hogy a számomra érthetetlen és szomorú eseményekben is Õ az Úr, aki hordoz. Az érthetetlen eseményeknek is van valami értéke és értelme Istennél, akkor is, ha kértem, de nem kaptam Tõle kielégítõ feleletet. Nemcsak szemlélem, hanem a legbizalmasabb lehetek Vele Jézusnak köszönhetõen. A Vele való kapcsolat motivál arra, hogy nap mint nap felkeljek és legyen értelme, alapja örülni, dolgozni és szeretni. Aki bölcs és gyönyörködik az Úrban, az úgy fog kérni, mint a kisfiú, akit leküldtek a fûszeres boltba vásárolni. Miután mindent megvett, az eladó jutalmazásképpen levett a polcról egy cukorral teli dobozt. A kisfiú szégyenlõsen kivett egy darabot. Erre az eladó biztatta, hogy vegyen annyit, amennyit csak tud. A kisfiú pedig megkérte az eladót, hogy akkor õ adjon, mert neki nagyobb a keze. Fedezzük fel hát a mondat elsõ tagját is, és talán a kéréseink is másabbak lesznek, mint egyébként, és a meghallgatást is másképp fogjuk megélni. 3. A kérések meghallgatásának ígéretében és a kérések meghallgatásában Isten ereje és gazdagsága tárul fel egy sóhajtozó világban. Két ünnep között mennybemenetel és a Lélek kitöltetésének ünnepe között fontosnak érzem, hogy ez a biztatás mai tanítványokhoz, meg leendõ tanítványokhoz is elérkezzen. Az Atya jobbján ülõ Jézus, aki a Szentlélek által most is velünk van, bátorít a kérésre. Megpróbálkozhatunk saját szívünk kéréseire támaszkodni csupán, és betölteni a lehetõségekhez képest azt. Azaz harcolhatunk, viszálykodhatunk, körömszakadtig erõlködhetünk és teljesen egyedül is próbálkozhatunk, magunkra vállalva egy-pár felesleges terhet. Emberileg nézve sok mindent meg lehet és meg is kell tenni. De ha ebben nincs öröm és szabadság, értelem meg áldás; akkor nem biztos, hogy jól jártunk és nem biztos, hogy Istennek leszünk hálásak. A kérés a kegyelem megtapasztalására ad lehetõséget. Ez máris egy olyan viszonyt feltételez, hogy a kérõ elismeri Istennel szemben kicsinységét, semmisségét. Alázatosságot jelen Istennel szem-

7 2009. Pünkösd Örömmondó d 7 ÚTRAVALÓ ben. A kérõ felismeri és elismeri Jézust Isten fiának, Istent pedig Atyának. Sóhajtozó, megfáradt, gondokkal és fájdalommal teli világban élünk. Sokszor a tehetetlenség és a tanácstalanság uralkodik felettünk. Ötletelünk, mi jelenhetne megoldást, de számos akadályba ütközik a legtöbb és legjobb szándékú próbálkozás. Nehéz elfogadni és beismerni azt az állapotot, hogy nincs! Nincs nekünk mit adnunk a másiknak, nincs nekünk megváltó megoldásunk, nincs nekünk erõnk. De Istennek meg az van, ami ennek a világnak, meg nekünk is kell. Az Õ szeretete, békessége, öröme. Ez az, ami legyõzi a világot, a ránk nehezedõ nyomást és terhet. Naivság lenne kérni és hinni egy sóhajtozó világban? Amíg nem próbáltuk ki, nem tapasztaltuk meg, hogy Istenben lehet gyönyörködni és ha ez nem lenne elég, még a szívünk kéréseit is megadja, akkor tényleg naivságnak tûnik. Pedig a kérés, a kérõ ima nem egy szórakoztató játék, hanem aminek van ereje a mi életünkben, meg a másikéban is. Az én kezem kicsi, de Isten hatalmas kezébõl várhatom mindazt, amit szívesen ad. Isten legdrágább ajándéka a Szentlélek, amit ezen a világon kérni lehet. Aki által más dimenziókat is megtapasztalhatunk, hogy Isten országa közöttünk van. Mert mûködik mindaz, amit Jézus itt a földön megmutatott. Szentlélek által értjük meg az Atya mérhetetlen szeretetét, hogy Jézus mirõl beszél, és általa tudunk szeretni, megbocsátani, szolgálni a másik felé, teremni a gyümölcsöket, amelyre elhívattunk. Ugyanis éppen a világot, egyházat, életünket elõbbre lendítõ dolgoknak vagyunk híján. De Jézusért és az Õ nevében mindezt kérhetjük. Van miben gyönyörködni, ha Istenrõl van szó. Ha gyönyörködünk a szép és nagyszerû dolgokban, és a legapróbb élõlények vagy élettelen tárgyak, alkotások esetén hangot is adunk a gyönyörködésünknek, hogyne lenne meg minden okunk az Istenben való gyönyörködésre és az õ dicséretére. Több mint az ószövetségi zsoltárosnak. Ez nem a racionalitás ellenére van, nem egy parttalan érzelmi áradatot jelent, hanem egy nagyon is erõteljes hitharcot, mert sok minden fog ellen szólni annak, hogy keressük elõbb az Isten országát. Isten ezzel egy felfedezõ útra hív, ami egyáltalán nem ígérkezik unalmasnak. Van még mit felfedezni és megismeri Istenbõl. Azt gondolom, hogy tényleg érdemes elindulni ezen a nyomon: Gyönyörködj az Úrban és megadja szíved kéréseit. Egyrészt jó megismerkedni önmagunkkal is. Mi az ami foglalkoztat, mi jelenti számunkra a kincset, mik a kérések mögött meghúzódó legmélyebb vágyak és hol találunk arra megelégülést? Istennek mindenestül fontosak vagyunk, szívesen megosztaná velünk munkáját, örömét, szeretetét, békéjét. Nem féltékeny Õ. Viszont pusztán kérések által, a nélkül, hogy vele igazi kapcsolatunk lenne, ezt nem nagyon fogjuk megtapasztalni. Ha felismerjük, hogy Isten országa nekünk lett kitalálva és anélkül részesülhetünk benne, hogy arra önmagunktól méltók volnánk, akkor az Úrban való gyönyörködés életünk része lesz. Talán kéréseink kevésbé lesznek önzõek és akaratosak, talán látjuk majd az igazi szükséget, talán oda tudjuk majd tenni kéréseink mellé, hogy Legyen meg a Te akaratod! és megtapasztaljuk azt az örömet, amirõl Ó és Újszövetség beszél. Így legyen! Ámen. Négyesi Adrienn vizsgaprédikációja, amely május 24-én hangzott el a templomban.

8 8 d Örömmondó Pünkösd G Ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is yülekezeti családi délutánjaink keretében április 5-én Szanyi Miklós közgazdász tartott elõadást a globális gazdasági válság okairól, hatásairól. Ne gyûjtsetek magatoknak kincseket a földön szól hozzánk az Ige, ám gondoljunk a talentumok híres példázatára, amely egyenesen kötelességünkké teszi a ránk bízott javak gyarapítását. A mérleg nyelve valahol a józan ésszerûség és a felelõs, etikus hozzáállás környékén billeg: igen, kötelességünk a gyümölcsözõ gazdálkodás anyagi és szellemi javainkkal, de ezt felelõsséggel és becsületes eszközökkel kell tennünk. (Protestáns gyökereink is ezt igazolják a kapitalizmus kezdeti szakaszában.) Ma azonban bizonytalansággal, válsággal kell szembesülnünk, és felmerülnek a kérdések: van-e felelõssége annak, aki teljesíthetetlen ígéreteket tett? Ki fogja a következményeket viselni? A válságokról általában tudnunk kell, hogy azok a kapitalista gazdaság természetes velejárói. A jelenlegi válság azért VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR sokkoló, mert már harminc éve, az olajválság óta nem volt példa ekkora visszaesésre eddig sikerült elfedni, megelõzni a kirobbanását. A válságot egy marginálisnak tûnõ probléma, az Egyesült Államokbéli másodrendû jelzálogpiac válsága indította el, láncreakciót gerjesztve. Hogy megértsük a folyamatot, azzal a ténnyel kell tisztában lennünk, hogy a fejlett világ fogyasztása egyre nagyobb mértékben hitelbõl volt fedezve (Amerikában különösen, de Európára és hazánkra is jellemzõen). A hitelállomány egyre duzzadt, míg végül már 20-30%-kal haladta meg a valós fedezetet. Ázsia forrásbõsége sokáig lehetõvé tette ennek finanszírozását, ám a kockázatok terítésével (a másodrendû hitelpiac lényegében adósságokkal kereskedett) és veszélyes pénzügyi innovációkkal (jelzálogkövetelések értékpapírosítása, a spekulációs határidõs ügyletek globális alkalmazása) olyan buborék keletkezett, amely kipukkadva tömeges bedõlést idézett elõ. Most összeomlott a hitelfinanszírozási

9 2009. Pünkösd Örömmondó d 9 VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR rendszer, feleslegessé váltak a kapacitások, a fogyasztás visszaesett. A jelzálogköveteléseket tartalmazó értékpapírok árfolyama és az ingatlanárak zuhannak, a veszteségek hatalmasak, a negatív várakozások pedig önbeteljesítõ módon is mûködnek. A pénzügyi szektor rendszerproblémái miatt általános bizalmi válság is kialakult, a forrásszûkében pedig minden gazdasági tevékenység akadozik. Ami a magyarországi helyzetet illeti: az utóbbi években forrásbõség volt, és tömegesen vették fel a lakossági devizahiteleket ennek kockázatára figyelmeztettek ugyan, de a forinthitelhez viszonyítva még így is elõnyösebbnek tûnt. Midehhez már régóta és tartósan társult a gigantikus állami költségvetési hiány, amelyet ugyancsak hitelbõl finanszíroztak. Technikai akadályba mindez nem ütközött, de nyugodtan kijelenthetõ, hogy nagymértékû felelõtlenség, meggondolatlanság volt erre a pályára állítani az országot. A válság bekövetkeztével egyik pillanatról a másikra súlyos forrásszûke következett be, a külföldi befektetõk azonnal visszavonták kihelyezéseiket, a devizahitelesek pedig súlyos helyzetbe kerültek: mind a törlesztõrészleteik, mind a tõketartozásuk jelentõsen megnövekedett. A költségvetés összeomlásának elkerülésére IMF-hitelt kellett felvenni (amelynek törlesztése hosszútávon meghatározza majd az ország gazdasági helyzetét), s mindehhez keresletcsökkenés, emelkedõ munkanélküliség, az export tartós visszaesése társul. Látható tehát, hogy a válság Magyarországon még erõteljesebben érvényesült, mint a stabilabb, tõkeerõsebb országokban. Hogyan lehet elhárítani a válság kedvezõtlen hatásait? Kevés ennél aktuálisabb kérdés van most. Csak azt lehet mondani, bármily nehéznek is tûnik, hogy korszerûsítéssel, a jövõ piacait célzó beruházásokkal lehet a felszínen maradni. Ebben hosszabb távon segíthet egy átgondolt állami fejlesztési politika, ami eddig ugyan tilos volt (eddig a piac öntisztító, saját magát kiigazító hatásában hittek a szabadelvû közgazdászok), most azonban beigazolódott, hogy szükség van a kontrollra és a szabályozásra is. Berecz Ágnes

10 10 d Örömmondó Pünkösd T Krisztus a jövõ, együtt követjük Õt! A Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata és Hálaadó Ünnepe május 22-én VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR örténelme felemelõ pillanatára készült a magyar reformátusság. Egyszerre kondult meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja, amikor egységesültek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai május 22-én, pénteken az Alkotmányozó Zsinat Debrecenben ült össze, hogy ratifikálja az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát. Az elõzményeket Bölcskei Gusztáv püspök úr így foglalta össze: A december ötödikei népszavazás után elhatároztuk: ha már ez a gyalázat bekövetkezett, legalább a magyar református egyház egyesüljön. Aztán arra gondoltunk: mi lenne, ha közös alkotmányunk lenne, amelyet minden egyház beillesztene saját jogrendjébe? Úgy, ahogyan az EU-tagállamok is átveszik az Európai Unió jogrendjét. Krisztus a jövõ, együtt követjük Õt! ez a fõ üzenete a napnak. A magyar reformátusság a reformáció korától kezdõdõen mindig több ország területén és több államszervezet keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élõ, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel. A kényszerû szervezeti széttagoltságban élõ egyházrészek 1881-ben Debrecenben létrehoz- Egy-egy marék föld

11 2009. Pünkösd VISSZAPILLANTÓ ÚTRAVALÓTÜKÖR Örömmondó d 11 A Zsinat tagjai ták a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét. A folyamat azonban ismét, több ízben is megtört, legfájdalmasabban talán a trianoni döntést követõ határátrendezéssel. A magyar reformátusság a kényszerû szétszakítottság ellenére tanúságtételében és szolgálatában mindvégig megõrizte hitbeli és teológiai egységét. Az egység megvalósításáról Pap Géza erdélyi református püspök beszélt: Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet. Eddig is megvolt közöttünk a kapcsolat, ezután pedig még szorosabb lesz. Amit Trianon szétszakított, azt református szinten sikerül valamilyen formában helyrehoznunk és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpátmedencében egyetlen egységes magyar református egyház van! Nem akarunk határokat megváltoztatni, mi egy ország polgárai vagyunk, akkor is, ha határok maradtak közöttünk. Azokkal akarunk egységben lenni, akik elfogadnak és szeretnek minket. Az Alkotmány szövegét és más hasznos információkat (interjúkat, ismertetéseket) az esemény hivatalos honlapján, a www. majus22.org címen találhatjuk. Gyülekezetünkbõl többen is részt vettek az alkalmon, ezért tervezzük, hogy a következõ számunkban személyes beszámolóval emlékezünk vissza az ünnepre.

12 12 d Örömmondó VISSZAPILLANTÓ ÚTRAVALÓTÜKÖR Pünkösd A Viszonozta a látogatást a torontálvásárhelyi testvérgyülekezet nyák napja és május elseje az elmúlt években többnyire a testvérgyülekezeti kapcsolatok ápolásával telt. A kellemes májusi idõ, a hosszabbodó nappalok és a hosszú hétvége lehetõsége nagyon alkalmassá teszi ezt az idõpontot 3-4 napos látogatások lebonyolítására. Idén a torontálvásárhelyi gyülekezet csoportja látogatott el hozzánk a Délvidékrõl. Torontálvásárhely 5000 lakójának mintegy fele magyar. A falu a Duna alsó folyásának vidékén fekszik, ahová az 1700-as években vegyesen telepítettek magyar, német, szlovák és szerb telepeseket. Így már akkor nagyon sokszínû nemzetiségi összetétel jellemezte ezt a vidéket. Az elmúlt évek háborús viszonyai miatt a magyar lakosok száma fogyásnak indult, és sok elüldözött szerb menekültet telepítettek be ebbe a faluba is a hatóságok. Így a magyarok ma már kisebbségbe kerültek, ami sajnos érezhetõ mindennapi életükben is. Ráadásul, mivel szórvány településrõl van szó, különösen erõs az asszimiláció kilométert kell megtenni ahhoz, hogy a legközelebbi magyarok lakta településre eljussanak. Ezért az ott élõ magyarok különösen hálásak, ha magyarságukat ápolhatják. Ha idõnként érzékelhetik, hogy nincsenek teljesen magukra hagyva. Azt, hogy vannak olyan magyar emberek, családok, akik számára fontos, hogy õk léteznek. Ezt az érzést erõsíti meg bennük a gyülekezetünkkel fennálló kapcsolat, egymás kölcsönös vendéglátása. A mi gyülekezetünk legutóbb éppen egy éve látogatott el a Délvidékre. Ezt a látogatást viszonozta most a testvérek 35 fõs csoportja. A vendégek fogadására a szervezkedés már márciusban elkezdõdött, és bár sokáig kétségek között voltunk, hogy vajon sikerül-e mindent idõben és jól megszervezni, a vendéglátás kiválóan sikerült! A legnagyobb problémát a szállásadás jelentette, mivel a csoport érkezésének idõpontja egybeesett a gimnazisták ballagásával. Több családnál, akik vállalkoztak volna vendégfogadásra, vidéki rokonok vendégeskedtek. Végül Istennek hála, sikerült mindenkinek családoknál helyet találnunk, még ha itt-ott kicsit szûkösen, zsúfoltan laktak is. A programok minden várakozást felülmúlóan jól sikerültek. Rögtön az érkezés után nagyon jó alaphangulatot teremtett a kalács, és a kis kupica pálinka, amellyel köszöntöttük a hosszú úton kicsit elfáradt, de nagyon lelkes, a viszontlátásnak örvendezõ testvéreinket. Komlós Imréné, Klárika javaslatára most elõször kerítettünk sort ilyen vendégvárós fogadtatásra, de nagyon bevált, megadta a derûs, ke-

13 2009. Pünkösd Örömmondó d 13 VISSZAPILLANTÓ ÚTRAVALÓ TÜKÖR délyes alaphangulatot. Másnap, pénteken a vendégek autóbuszos kiránduláson vettek részt. Jártak a Parlamentben, majd Gödöllõn a királyi kastélyban. Mindkét helyen nagyon színvonalas, érdekes vezetést kaptunk. Ezt ugyan nem a minden programot kiválóan megszervezõ Úr Gézáné, Lia intézte, hanem az ezzel is minket bátorító, bíztató Mindenható. Minden esetre a testvérek egyöntetû véleménye szerint most volt a legérdekesebb, de egyszerre a leginkább személyes, a határon túlról érkezõ vendégekhez szóló mindkét tárlatvezetés. Itt szükséges megjegyezni, hogy a vendégeket az egyes helyszínek között a buszban kísérte Batizi László testvérünk, aki mint hivatásos idegenvezetõ, az utazás alatt, illetve Gödöllõrõl visszaérve a városnézés közben látta el vendégeinket hasznos, érdekes, idõnként humoros információkkal. Szombaton ismét új utakat próbáltak ki a szervezõk, mert rövid szentendrei városnézést követõen sétahajóval folytattuk utunkat Visegrádra. A hajóút is jól telt el, hiszen a szép, meleg idõben kellemes volt a vízen tölteni az utazáshoz szükséges kétórányi idõt. Visegrádon megnéztük a Fellegvárat, majd az utolsó pillanatban még sikerült pár percre bekérezkednünk a királyi palotába is, ahol a reneszánsz udvaron megcsodáltuk a Herkules-kutat. Vasárnap a testvérekkel együtt vettünk részt a közös istentiszteleten, ahol Gyenge Károly tiszteletes úr hirdetett igét. Nagyon emlékezetes, gondolatébresztõ prédikációt hallottunk tõle arról, hogy a nagy események, fontos döntések közepette is szükségünk van elvonulásra, elmélyülésre, az Atyával való kapcsolatra. A hitbeli elmélyülés után a látogatás talán legjobban sikerült programja következett: közös ebéd vendégeinkkel. A Jókai Mór Általános Iskola ebédlõjében Pálffy Mariann és segítõi, gyülekezetünk asszonyai és az ifi számos tagjának közremûködésével pompás ebédet fogyaszthattunk el, majd süteményezés, kávézás mellett kötetlenül beszélgethettünk vendégeinkkel. Nagyon jó volt ez az összetartozást hangsúlyozó közös étkezés, búcsúebéd! Miután elbúcsúztunk vendégeinktõl, vendéglátók, szervezõk és minden résztvevõ segítõ azzal a jólesõ érzéssel indult haza, hogy ez a mostani alkalom, a közösen elvégzett, sikeres munka, a közösen átélt élmények tovább mélyítették a testvéri szálakat nem csak a vendégeinkkel, de egymás között is. Köszönet ezért az élményért is Istennek! Szanyi Miklós

14 14 d Örömmondó Pünkösd VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR N épes közönség gyûlt egybe április 19-én, vasárnap délután a Svábhegyrõl és távolabbról is, hogy a templom további építések támogatására adott jótékonysági hangversenyt meghallgassa és együtt örvendjen a svábhegyi gyülekezettel a templom épülésének. A két részbõl álló, merõben eltérõ mûfajú elõadást Isten dicsõítése és a zene lelkeket megszólító közös nyelve kapcsolta össze. A koncert elsõ felében a Thalita kúmi együttes adott elõ megzenésített verseket. Az együttes,,bizonyságtételnek,, nevezi elõadásait és valóban arról tettek elõttünk bizonyságot, hogy lelküket áthatja az istenszeretet. Az elõadók Hevér Jótékonysági koncert a templomépítés javára Hajnalka, Pogrányi Mária, Farkas Rajmund, Horváth Imre, Szabó András, Triebl László voltak. Vendégként lépett fel teológusunk, Négyesi Adrienn, aki korábban tagja volt az együttesnek és akin keresztül e koncert létre jöhetett. Köszönet érte. A modern hangszereken magas színvonalú komponált zene felerõsítette a dalszövegekbõl áradó hangulatot, drámaiságot, kifejezõbbé és befogadhatóvá téve a közönség számára a mondanivalót. A lírai dalok különös szépséggel simultak a hangszeres zenébe teológusunk, Négyesi Adrienn fényes koloratúr szoprán hangján. Az elõadás hangvételének ízelítõjeként idézünk egy dalszöveget:

15 2009. Pünkösd Örömmondó d 15 VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Járom a táncot én csak járom a táncot és ölel a kar forr- forog a táj de tart a kéz és követ a lépés egyet-kettõt veled a tánc oly szép. Majd karom elenged lépés vissza hátra még nem keres a kéz és kihagy a lépés feled a gond szétesik a ritmus giccses a dal én azt hiszem, jó így ez is elég az elvetett mag elvetél s csak járom a táncot de üres a kar már nem is akar nem akar. Az arcodon látom, keres a könny és tövis a vér és tövis a vér a karodon látom hátrafeszül de ölel még ölelne még a szemeden látom én vagyok az akit kutat a jel hogy ne hagyj még az ajkadon látom én vagyok az akit lehel a szó hogy szeretsz még. én csak járom a táncot de keres a kar hova forog a táj mért nem talál? Most összeér és megszorít hogy megtalál új öröm a tánc én járom a táncot lépés vissza az ismétlés már nem is fáj majd összeér és újra szép de meddig igaz ez a tánc? Tudod eljön egyszer a befejezés a sohasevolt a gyönyörûszép és nem lesz vissza, nem enged el a kar soha többé már soha többé s csak járjuk a táncot, és ölel a dallam szorit a ritmus, tart a kéz és igazzá lesz az ölelés akkor örökké mind-örökké, ámen. Addig járom a táncot s ha szédül a kép és zuhan a test a karod vár tudom szemed vigyáz ha új a lépés a vállad tart ha botlik a láb. Csak te légy a dallam ebben a táncban, te légy a ritmus, amire jár, Krisztusom, Krisztusom. A Thalita kúmi együttes elõadását nagy tapssal köszönte a közönség. A szünetben a szép tavaszi idõ sokakat a templomkertbe csábított, mások a templom alsó termében berendezett büfében osztották meg az elõadás kapcsán érzéseiket és gondolataikat egymással. Sokan várták a jótékonysági koncert folytatását, amelyben gyülekezetünk fiataljai szerepeltek. Ugyanis az elõadás második felében egy pályakezdõkbõl álló mûvészeti csoport adott népzenei mûsort. Az elõadás Konkoly Borbála és Csenge kezdeményezésére jött létre. A mûsor anyagát is õk válogatták és szerkesztették egybe. Közremûködõként barátaikat, zenész és táncos társaikat hívták meg. A,,Konkoly lányok,, mindketten a Zeneakadémia Népzenei Tanszékén tervezik folytatni tanulmányaikat. Énekes társuk, Paár Julianna is a Népzenei Tanszék hallgatója. A másik két énekessel, Kiss Blankával és Kun Eszterrel együtt az öt lány a budafoki Nádasdy Kálmán Alapfokú Mûvészeti Iskola növendékeiként kezdett együtt dolgozni, majd megalapították a Tüzinke Énekegyüttest. A zenészek közül Bednárik János és Danhauser Vince a budakeszi Rojtos együttes alapító tagjai. Táncházakban, regõscserkész és népzenei táborokban kötöttek barátságot Kerékgyártó Gergellyel, aki a Nyíregyházi Népzenei Fõiskolán fejezi be éppen tanulmányait. Pállfy Zoárd gyülekezetünk tagja, a Magyar Táncmûvészeti Fõiskola néptáncpedagógus hallgatója, a Jókai Néptánccsoport oktatója és egyben a Szentendre Néptáncegyüttes táncosa is. Táncos párja kishúga, Pállfy Emese volt. A regõscserkészek által létrehozott Rege Táncegyüttesben a koncert szereplõi kö-

16 16 d Örömmondó Pünkösd VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR zül többen táncolnak, az elõadásunkon Hamar György és párja, Dobri Kinga képviselte õket. Az elsõ énekes szám után, mely egy Goudimel zsoltárfeldolgozás-szerû többszólamúságban elõadott köszöntõ volt, Lékó András gyülekezeti tagunk köszöntötte a hallgatóságot. A zeneszámok között is õ konferált. A fiatal mûvészek a magyar kistájak dallamait szólaltatták meg,,hencidától-bonchidáig,, némelykor rendkívül lírai hangvétellel, máskor épp kitörõ mulatásban. Színes népzenénk és néptáncaink sokféleségének kitûnõ tolmácsolása mellett a legemlékezetesebb talán az a profán farsangi vénleány csúfoló volt, amelyet az öt leány adott elõ. Ebben a zenei öszszeállításban benne volt a cserfesség, csintalanság és huncutság mellett mindaz a népi bölcsesség, az Isten nagysága elõtti mély emberi alázat, tisztelet és szeretet, ami annyira jellemzõ népdalainkra. Bizony a derûs mosoly mellett sokaknak csillant a meghatottság könnye a szemében. Hálás szívvel köszönjük szolgálatát mindazoknak, akik az elõadás elõkészítésében és lebonyolításában részt vettek, és az elõadóknak a páratlan élményt! Konkoly Elemér

17 2009. Pünkösd Örömmondó d 17 K VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Csíksomlyói passió a Svábhegyen ülönös élményben volt részük azoknak, akik jelen voltak Nagyhét szerdáján a húsvéti bûnbánati elõkészítõ sorozat alkalmán. A Szenczi Molnár Albert Cserkész Csapatot láttuk akkor vendégül, hogy elõadják számunkra templomunkban a Csíksomlyói passiót. A cserkészcsapatba jár több egyháztagunk gyermeke. Gyülekezetünk az igényes színi elõadást perselybevétele felajánlásával is megköszönte, így Ftot adományoztunk a cserkészeknek támogatásképpen, amit õk nyári táborozásaik költségeire fordítanak. A virágvasárnaptól nagypéntekig bemutatott csíksomlyói passiójátékok a középkori színjátszás kiemelkedõ kultúrtörténeti értékei, mert a szerzetesek a kora középkori eredetû passiójátékokat az 1500-as évek végén tulajdonképpen felújították. Misztériumjátékaikban a ferences szerzetesek adatoltan az 1200-as évektõl már élõ és profán hagyományokat magukon hordozó népi színjátékokat dolgoztak fel. A csíksomlyói ferencesek könyvtárában megmaradtak a passiójátékok szövegkönyvei. Az elõadások az elsõ világháborút követõen kisebb érdeklõdésre tarthattak számot, majd a 1948 után sajnos el is maradtak. De ott éltek tovább a népi emlékezetben. A passió ugyanis az évszázadok során folklorizálódott a székelyföldön vallási képzetekben és hiedelmekben, egyházi népénekekben, színjátékszerû népszokásokban. Ezeket a töredékeket rekonstruálva a Passiót 1981-ben színpadra állította Kerényi Imre és Balogh Elemér, és a Nemzeti Színház társulata bemutatta a Várszínházban. Akkoriban az MTA Zenetudományi Intézete Hangdokumentációs Osztályán dolgoztam. Népzenegyûjtõként és a zenei archívum kezelõjeként népzenei adatokkal segédkezhettem Rossa László zeneszerzõnek, aki a Csíksomlyói passió zenéjét összeállította. A Várszínházi elõadásban zenészként a kezdetektõl magam is játszottam. A Szenczi Molnár Albert Cserkészcsapat tagjai lerövidített elõadásukban valóban csak a lényegre szorítkoztak, de megtartották a hagyományt. Játékukban a Passió magán viselte a székely mentalitást: könnyed, bohókás népi játékként induló, majd döbbenetesen komoly tragédiává váló színdarabot adtak elõ. Nézõink olyan szellemû elõadást láthattak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelõtti iskola elõadások az akkori nézõknek, igaz gyönyörûségükre és épülésükre szolgált. A Szenczi Molnár Albert Cserkészcsapat cserkészesen lényegretörõ egyszerûséggel oldotta meg a feladatot. Elõadásukon a díszletek és kellékek csupán jelzés értékûek voltak. Gyülekezetünk cserkész tagjai adták a fõbb szerepeket, Konkoly Csaba Júdás Iskáriótot, Lékó András az Atya Istent és a narrátort, Konkoly Borbála Máriát alakította. Boriska megható Ómagyar Mária-siralom énekével jelenítette meg a gyermekét elveszítõ anya mély fájdalmát a feszület alatt. Az elõadás után egyszerre meghatott és megrendült lélekkel álltunk gyarló mivoltunkban Berta Zsolt tiszteletes úrral imádkozva. A Szenczi Molnár Albert Cserkészcsapat Csíksomlyói passió elõadása valamennyiünknek lélekemelõ élményt adott. Konkoly Elemér

18 18 d Örömmondó Pünkösd VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR A Gondnoki jelentés templomépítésünk évi munkáiról z elmúlt évben a használatbavételi engedély megszerzése és a fölsõ templomtér alsó szintjének tartós használatba vétele volt a templomépítés célja. Az elsõ negyedévben valósult meg a tûzbiztonsági és -jelzõrendszer, melynek ki kellett terjednie a teljes templomépületre. Ez a szakhatósági engedély megadásának föltétele volt. Több kivitelezõvel történt versenytárgyalás után az Építési Bizottság a Szat-Alarm Kft-t bízta meg a rendszer kiépítésével, mely a tûzoltóság igényeinek megfelelõen többszöri áttervezést követõen valósulhatott meg az elfogadott formában. A kivitelezés ára Ft volt. Ugyancsak a tavaszi hónapokban történtek a fölsõ templomtér elõterének világítás-villanyszerelési munkái, mely a lámpákkal és izzókkal együtt fölszerelten Ft értékben készült el. A nyári-õszi hónapokban az építési munkák szüneteltek a fölsõ templomtérben. Az aljzat betonozás, az aljzati elektromos hálózat kiépítés, a padló- és radiátoros fûtés és a kazán elhelyezés, beüzemelés munkáit terveztük. Mivel a zaj és hõszigetelési, a kõmûves, a fûtés és villanyszerelési munkákat szinte egy ütemben kellett elkészíteni, alapos tervezést, gondos elõkészítést igényelt a munka megkezdése. Az összetett kivitelezési munkákra az Építési Bizottság a legjobb ajánlattevõt, Kollár és Társa Építõipari és Szolgáltató Kft.-t ítélte legalkalmasabbnak, akik valóban kitûnõ minõségben készítették el aljzatunkat. A templom földszintjének templomtéri és elõcsarnoki padlófûtéspadlóépítési munkái betonozással, a gázkazán csõrendszerének kiépítésével és a kazán valamint a radiátorok elhelyezésével Ft értékben valósultak meg. Itt mondok köszönetet a gyülekezet nevében a WOLF Klíma és Fûtéstechnika Kft.-nek, akik becsülik a Svábhegyi reformátusok templomépítõ munkáját, és ismét megajándékozták a gyülekezetünket egy korszerû redukciós gázkazánnal. Köszönöm vezetõjének Zsoldos Gézának a nagy értékû adományt. Nagy Árpád gépészmérnök úrnak pedig ezúton köszönöm a fûtési rendszer beszabályozását és beüzemelését. A templom földszintjének padlóba rejtett elektromos hálózat kiépítése és villanyszerelési munkái Ft-ba kerültek. A évi templomépítési munkálatok együttesen Ft-ot tettek ki. Templomépítés céljára a hívek 2008-ban a Gyülekezetnek közvetlenül Ft-ot adakoztak. Az Istenhegy Alapítvány a hívek templomépítési célú adományai és egyéb pályázott forrásai együtteseként Ft-ot adott át Egyházközségünknek templomépítés céljára. Ezen felül a XII. kerületi Önkormányzat is támogatta templomépítésünket Ft-tal. Az így begyûlt templomépítési célú adományok összege Ft volt ben tervezzük a lelkészlakás kialakítását. Ez egy nagy feladat. Örömmel jelenthetem, hogy emberi

19 2009. Pünkösd Örömmondó d 19 reménység szerint ez a cél talán még az idén meg is valósulhat. Ügyünket támogatja az Egyházmegye is. Emlékeztetek, hogy tiszteletes Kiss László lelkész úr a kanonika vizitáció alkalmával arról gyõzõdött meg, hogy mind az eddig megvalósult missziói munka, mind a templom építésének elõrehaladta alapján érdemesnek találja gyülekezetünket a megye támogatására. VISSZAPILLANTÓ ÚTRAVALÓ TÜKÖR ki állja meg a helyét? Csak az, akinek nem a maga okossága, elvei jelenti minden dolgok legvégsó mértékét Akinek élete semmi más nem akar lenni, mint felelet Isten kérdésére és hívására. D.Bonhoeffer nem az vagyok Többnek látszom és jobbnak, mint vagyok, szégyellem is e hazug látszatot, de nem tudok ellene mit se tenni Nem az vagyok, de az szeretnék lenni." Füle Lajos A májusban megtartott Egyházmegyei Közgyûlésen a gyülekezetek megjelent lelkészei és gondnokai egyhangú szavazással fogadták el tiszteletes Kiss László lelkész úr elõterjesztett javaslatát, hogy a Diakóniai Vasárnapon a gyülekezetek perselypénzeiket a svábhegyi templom építésének javára ajánlják fel. Írásban kinyilvánított szándéka szerint az Egyházkerület is erején fölül támogatja ez évben templomépítésünket és a parókia épületen belüli kialakítását. A mi ügyünk, hogy imádságban hordozzuk e lelki és szellemi hajlék épülését. A Presbitérium és Egyházközségünk Elnöksége nevében hálás szívvel köszönöm meg valamennyi egyháztagunk és pártoló hívünk segítségét, nagylelkû adakozását! Konkoly Elemér gondnok Dr. Huszár Pál: Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezõi munkássága A kiadvány a Magyarországi Református Egyház által létrehozott Kálvin János Emlékbizottság könyvkiadói programja keretében jelent meg. Protestáns egyházi körökben, illetve a protestáns közgondolkodásban jól ismert, de másutt sem teljesen ismeretlen, hogy többnyire az észszerûség határát meghaladóan leegyszerûsített elképzelések, sommás ítéletek úgy is mondhatnánk: a torzításoktól egyáltalán nem mentes sémák, klisék élnek az egyházi és azon kívüli köztudatban Kálvin Jánosról. Ráadásul ezek az egyes országokban is jelentõs különbségeket, idõnként meglepõ, sõt meghökkentõ eltéréseket mutatnak. A legõszintébb tisztelet, elismerés, sõt rajongás mellett a hatalomvágy, a zsarnoki törekvések, a konokság, a türelmetlenség, valamint a kegyetlenség igaztalan vádjai szoktak Kálvinnal kapcsolatban a leggyakrabban elhangzani azoktól, akik ilyen vagy olyan okból nem kedvelték, sõt esetleg éppen elítélték, netán még gyûlölték is a nagy genfi teológust és reformátort.

20 20 d Örömmondó Pünkösd ÚTRAVALÓ

21 20 d Örömmondó Pünkösd IFI OLDAL Á prilis 13-án, húsvét hétfõjének reggelén közös früstökölésre gyûltünk össze mi hatan, a svábhegyi ifi tagjai. Bár nem volt túl nagy a létszám (Zsoltbán és Adriennen kívül csak Zsuzsi, Csenge, Melinda és jómagam volt jelen), az esemény jó hangulatban zajlott le. Mivel húsvéthétfõ a lányok, asszonyok meglocsolásának is a napja, a fiúk a megfelelõ felszereléssel, kölnivel érkeztek. Miután sikerült elérni, hogy a lányok ne hervadjanak el, a mesebeli terülj-terülj asztalkám puszta sivatagnak tûnhetett a lelkészi szoba asztalához képest. Szép, étvágygerjesztõ rendben sorakozott a húsvéti sonka, kolbász, tojás, kalács, kenyér, zöldségek, és mindnek koronájaként a Csenge hozta töltött bárány. A húsvéti vendégjárás és Reggeli a templomban Hagyományteremtõ ifireggeli húsvéthétfõn étkezések után még mindenki gyomrában maradt hely az ifireggeli számára, így a gazdagon terített asztal is kisebbfajta tatárjáráson ment keresztül. Az étkezést gyakran megszakították az ugyancsak jóízû nevetések. Reggeli közben az aznapi ifjúsági istentiszteletre készülve dalokat hallgattunk a gyülekezet laptopjáról, amely dalok jazzes hangzása következtében, mármár egy elegáns golfklub villásreggelijén érezhettük magunkat. Miután jóllaktunk, hálát adtunk Istennek a bõséges testi táplálékért és hozzáláttunk, hogy egyengessük az utat a befogadandó lelki táplálék számára is. Lékó András

22 2009. Pünkösd Örömmondó d 21 IFI OLDAL Impressziók az ifi hétvégérõl Idõben: Érettségi, nagyheti- húsvéti alkalmak elõtt, valakinek szakdolgozat leadás után. De azért a legtöbben (Béres Melinda, Csöregi Csenge, Fekete Zsuzsi, Kádár Ábel, Lékó Andris és Nagy Dénes) ráértünk és oda tudtuk szánni az elsõ áprilisi hétvégénket. Zsolt bácsit kivéve, akit gyülekezeti teendõi és kötelességei elszólítottak szombat délután. Szóval hajtás után és hajtás elõtt került sor erre a hétvégére, ahogyan ez illik. Térben: Mányi Dani és kedves családja jóvoltából Kismaroson voltunk, a gyönyörûséges és feledhetetlen, elképzeléseinket felülmúló nyaralóban, amelyben nagyon könnyen otthon tudtuk érezni magunkat. A visegrádi kilátás (vár, Duna, esti fények stb.) sem volt mindennapi élmény. A vidéki életre (favágásra és kandalló beüzemelésére) és csendre áhítozó fõvárosi lakos víziói megvalósulni látszottak már a megérkezéskor. Most újra megköszönjük Daniéknak ezt a nagyszerû lehetõséget mindannyiunk nevében. Hangulatban: Némi szereptisztázás elõzte meg a hétvégét, amit azért túléltünk. Remélem, senkiben nem maradtak mély sebek? A közös nevezõ megtalálása sehol nem egyszerû feladat, ha ez vigasztaló. Mégis abban a nagy megtiszteltetésben volt részük a jelenlevõknek, hogy Zsolt bácsi megengedte a kölcsönös tegezõdõ viszonyt. Ez a nagy váltás nem is (volt) olyan egyszerû. Összességében vidám és pihenõs hangulatban telt a hétvége. Mélységében: Húsvét felé közeledve aktuálisnak tûnt a húsvét elõtti eseményekre tekinteni. Ezért a hétvégénk lelki tartalmának témáját a húsvéti eseményeket megelõzõ Jézussal való beszélgetések, találkozások adták. Kettõ beszélgetést Berta Zsolt vezetett. Bartimeus esetében az alkalom megragadásáról volt szó. Jézus Zákeussal való beszélgetése kapcsán az istenkeresésrõl beszélgettünk. Szombat délután Lázár történetét néztük meg, és kerestük a magunk életkérdéseire, érzéseire az ige mondanivalóját. A csoporttal mint általában, nagyon jókat beszélgettünk, gondolkodtunk, vitatkoztunk. Nekem az volt a legizgalmasabb, amikor arról folytattunk eszmecserét, hogy milyen emberi és Isteni feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki hívõ legyen. Ki keres kit? Még nem jutottunk egységes válaszra A Virágvasárnapot a nagymarosi templomban ünnepeltük, ott vettünk részt közösen az istentiszteleten. Még annyit megjegyzek, hogy van most már egy saját SvábhegyIfi énekfüzetünk, ami az eddig bevált új énekekeinket tartalmazza az alkalmakra való jobb ráhangolódás érdekében. Már ebbõl készülõdtünk a húsvéthétfõi énektanításra. Legjobb közös élmények: Az Activity! Igazán nagy kihívást jelentett nekünk, hiszen nem is olyan egyszerû elmutogatni olyan dolgokat, mint: fõkolompos, tündérmese, sugárhajtás, kazánkovács, honfoglalás? További maradandó közös élmények: az egymenüs étterem; a fagyizó legalább egy órán át tartó keresése (ami végül zárva volt, de legalább sétáltunk); a hárombetûs szavak játéka, amit Dani tanított; és amikor szombat esti magasröptû beszélgetés során irodalmi és film hõsökhöz hasonlítottuk egymást, de ez most maradjon talány. Négyesi Adrienn

23 22 d Örömmondó Pünkösd E rettségi elõtti aggodalmainkon enyhítve egy laza ifihétvégére utaztunk április elején, Kismarosra. A Duna-parton fekvõ kis város hangulata egybõl megfogott, ezt csak felülmúlta szállásunk, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a Dunakanyarra, és a ház is kifogástalan volt. Kis csapatunk nyolc fõbõl állt: Feki, Melinda, Adrienn, Lékó, Ábel, Dénes, Zsolt bácsi és én (Csenge). Elsõ nap, pénteken, iskola, egyetem, illetve munka után Lékó Andrást és engem kivéve mindenki autóval közelítette meg hétvégénk helyszínét. Mi kicsit késõbb vonattal mentünk a többiek után. Miután megérkeztünk, az asztal már meg volt terítve. Egy hálaadó imádság után neki láttunk kései vacsoránknak. Az este remek hangulatba telt. Vacsora IFI OLDAL Ifihétvége után elkezdtük beszélgetés sorozatunkat, melynek Nagyhét lévén témája a Krisztussal való találkozások voltak. Áhítat után mi, fiatalok kiültünk a teraszra még egy rövid beszélgetésre. Másnap reggel a kicsit késõn kelõ fiúkat már terített asztal várta. Rendrakás után megint kiültünk beszélgetni a verõfényes napsütésbe. Zákeus megváltozásáról beszélgettünk a Jézussal való találkozása után. Lelki feltöltõdésünk után elmentünk ebédelni egy közeli vendéglõbe, amirõl kiderült, hogy nem is egy vendéglõ, hanem egy sarki büfé. Közös megegyezés alapján úgy döntöttünk, hogy másnap, nem itt óhajtjuk elfogyasztani ebédünket. Éhségünket enyhítendõ elmentünk fagyizót keresni, amelyet összekötöttünk egy Duna-parti