Dráma és tánc 5. évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dráma és tánc 5. évfolyam"

Átírás

1 Dráma és tánc 5. évfolyam 1. MŰVELTSÉGI TERÜLET Dráma és tánc 1.1 A tanterv alapjai és forrásai - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és a rendelet mellékletét képező Nemzeti alaptanterv (Nat) - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletét képező kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára - A Magyar Drámapedagógiai Társaság kerettantervi ajánlásai a helyi tantervek készítéséhez

2 1.2 Összesített óraterv Óraszám: 36/év 1/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma Témakör 1. Csoportos játék és megjelenítés 6 2. Rögtönzés és együttműködés 6 3. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása 8 4. Történetek feldolgozása 8 Óraszám 5. Megismerő és befogadóképesség 4+4* 6. Összes óraszám 36 * A szabadon tervezhető 10% keretéből használtható fel a Megismerő és befogadóképesség témakör. 1.3 Témakörökhöz tartozó tananyagok megnevezése: Dráma és tánc 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 1. Csoportos játék és megjelenítés Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés játékai. 2 Órakeret 6 óra

3 Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok; ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok. A kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata; Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok anyanyelvi Általános mozgásos/táncos A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Törekvés a jól kommunikáció A bemelegítés: az egész csoportot - figyelmének tudatos formált, nyelvileg igényes beszédre és a tanuló részt vesz verbális megmozgató kapcsolatteremtő összpontosítására, fegyelmezett megfelelő artikulációra. és nonverbális gyakorlatok (pl. utánzásos gyakorlatok, A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát kommunikációs játékokban, lánc-játékok). Táncos mozgások egész csoportban, tükröző alkalmazása. kiejtésmód eszközeinek megtapasztalja az majd kis csoportokban (pl. mozgás A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a önkifejezés több zenére a tanár irányításával). hangmagasságváltás és a hanglejtés formáját. Ezek A kifejező közlés alapjainak elsajátítása modulációjának használatában rejlő segítségével képes érzéseinek és artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok (pl. kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. véleményének beszédre késztető játékok, kifejezésére, valamint saját és mások hanggyakorlatok; egyszerűbb stilisztikai játékok, szókincsbővítő gyakorlatok; Matematika: Tájékozódás a térben. tevékenységének beszédgyakorlatok szavakkal, Ének-zene: Olyan közös, együttes élmény értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. szókapcsolatokkal, mondatokkal; megteremtése, amely révén a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája valósul meg. beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen tanulható szövegekkel). Nem verbális kommunikációs játékok: beszéd nélküli gyakorlatok egész csoportban különféle kommunikációs helyzetekben, kis csoportokban és párban. A korosztály sajátosságait figyelembe vevő koncentrációs és lazítógyakorlatok (a koncentráció feladatvégzésre - társainak, önmagának és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére - önismeretre, saját álláspontjának képviseletére, s társai véleményének figyelembevételére a közös alkotó tevékenységben - verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára - bizalom átélésére, az empatikus képességek működtetésére társas helyzetekben - érzelmi emlékek felszínre hozása és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazásra - érzékeny kapcsolatteremtésre és azok megtartására - tiszta kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásra - pontos és érzékletes társas és egyéni szerepjátékokra - a munkamegosztásra, érti és értékeli 3 Vizuális kultúra: Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Technika, életvitel és gyakorlat: Az érdeklődés felkeltése, a természetes kíváncsiság fenntartása és kiterjesztése a közvetlen

4 érvényesülhet pl. a figyelem irányításában, a mozgás koordinációjában, az együttműködésben, az egymáshoz igazodásban). Egyensúly- és mozgáskoordinációs játékok (pl.: az egyensúly megtartása különböző helyzetekben, a test és a végtagok mozgásának összehangolása a nagyobb motorikus mozgástól a kisebb felé haladva, tájékozódás a térben csukott szemmel). társai munkáját környezet egészére. Testnevelés és sport: Mozgásos kommunikáció. Kulcsfogalmak/ fogalmak Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, együttműködés. Tematikai egység/ Órakeret 2. Rögtönzés és együttműködés Fejlesztési cél 6 óra Részvétel különböző szervezési formákban megvalósított dramatikus tevékenységekben. Kapcsolat létrehozása és Előzetes tudás fenntartása, egymásra figyelés. Szerepbe lépés. Aktív, alkotó részvétel a mozgásos improvizációkban, improvizációs képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az együttműködés erősítése. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Örömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése; a tartós, intenzív figyelem erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlása; a társak munkájának megértése, tisztelete. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű elemekből építkező A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Különféle mozgássor létrehozása - differenciált pontos érzékelésre, dramatikus formák kipróbálása (pl.: (eleinte a tanár konkrét együttműködése, figyelem-összpontosításra bábjáték, árnyjáték, némajáték, iránymutatásával). - önálló verbális és nonverbális kifejezésre versmondás, helyzetgyakorlat). Páros, kiscsoportos és - az érzékszervi finomításokkal elért csoportos interakciós játékok. készségük birtokában egyszerű Vizuális kultúra: A legfontosabb vizuális 4

5 Kulcsfogalmak/ fogalmak Játékok maszkkal, bábbal. A figyelem irányításának erősítése. Alkalmazkodás, érdekérvényesítés együttműködést igénylő csoportos tevékenységek során. képzettársításra - képzettársítások érzelmi megközelítésére - szerepjátékokban való csoportos részvételre - az adott tér használata és abban való mozgásra - felidézett érzelmek kifejezésre jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Szabad asszociációs játékok. Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjátékokban). Technika, életvitel és gyakorlat: Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, testtartás, gesztus, mimika. Tematikai egység/ Órakeret 3. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás Kezdet, lezárás, szereplő, helyszín fogalma. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása saját élményű dramatikus tevékenységekben, különböző dramatikus munkaformákkal. Az adott tevékenységek szituációkban történő megvalósítása (a szereplők szándékai, viszonyai, a cselekmény helyszínének, időpontjának megjelölése). Jelenetalkotás a tanár által A tanuló legyen képes: - feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására - nonverbális kommunikációs csatornák használatára - aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban - összetett művészi jellegű üzenetek közlésére 5 Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Ének-zene: A belső hallás készség irányú fejlesztése. Elvárható: nehezebb ritmusképletek, ütemfajták Technika, életvitel és gyakorlat: A probléma megoldásához, a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a feltételekre,

6 Kulcsfogalmak/ fogalmak megadott és/vagy a játszókkal egyeztetett elemek alapján. Irodalmi művek egy-egy részletének közös dramatizálása, megjelenítése dramatikus tevékenységekkel. Szándék, jelenet, dialógus, monológ, típus, főszereplő, mellékszereplő, tér. hatásokra is kiterjedő átfogó kérdések megfogalmazása. Vizuális kultúra: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Tematikai egység/ Órakeret 4. Történetek feldolgozása Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás Részvétel egyszerűbb, csoportos rögtönzéses játékokban. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Alkotó és tevékeny részvétel támogatása, fejlesztése különböző drámajátékos tevékenységekben, történetek megjelenítésében. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Dramatikus improvizációk a A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Történetek tanár által megadott és/vagy - alapszintű improvizációs képességek főszereplőinek azonosítása. a tanulók által létrehozott használatáraa térhasználatban a mozgás és a A szereplők külső és belső történetváz alapján. jellemzőinek azonosítása. Az idő és Történet szituációkra bontása a tér egyértelműen megjelölt (pl. kiscsoportokban létrehozott állókép, állókép narrációval, állóképsorozat, gondolatkövetés, némajáték, hangjáték), majd a látottak egész csoportos megbeszélése. Döntési helyzetek elemzése, feldolgozása dramatikus tevékenységekkel (pl. balladák, mesék, elbeszélő dramatikus tevékenységek folyamán. - figyelmének tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre - társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére - különböző helyzetek kritikus és önkritikus elemzésére - konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására - pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre - drámai szöveg konfliktusának értelmezésére - különböző hétköznapi élethelyzetek, morális problémák felidézésére dramatikus feldolgozására 6 mozzanatainak azonosítása. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték). Ének-zene: A tánc tanulása során megismerhető a helyi vagy a nemzetiségi (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez.

7 Kulcsfogalmak/ fogalmak költemények, mítoszok, mondák, kortárs irodalmi alkotások, a tanulókat érdeklő konfliktushelyzetek, emberi problémák alapján). mozgással és beszéddel - szituációs játékok használatára (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukciója, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) - mimetikus improvizációkra - konstruktív részvételre a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében Dramatikus tevékenységformák, improvizáció, jelenet, konfliktus. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. Tematikai egység/ Órakeret 5. Megismerő és befogadóképesség Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás Szöveges alkotások dramatikus feldolgozása, egyes szokások, hagyományok ismerete. Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. Néphagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Színházi előadások (pl. gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásai) közös megtekintése, előkészítése, a látottak feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Dramatikus játékok során a néphagyomány egyes elemeinek felismerése és beépítése a gyakorlatokba. Ismerkedés a tánc és a mozgás szerepével és jellemzőivel (pl. különféle A tanuló legyen képes: - használni a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait. - az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és személyes érzések közötti kapcsolat felismerésére - a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására - alkotó részvételre többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. 7 Magyar nyelv és irodalom: A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. Ének-zene: Nemzetiségeink hagyományai és néptáncai. Technika, életvitel és gyakorlat: Együttműködés a társakkal, alkalmazkodás egymáshoz, a társak segítése a közös és csoportos

8 Kulcsfogalmak/ fogalmak történelmi és társastáncok, különböző kultúrák táncai, különböző korok színpadi táncai). Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok. tevékenységekben. Vizuális kultúra: Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban. 2. ALAPELVEK ÉS CÉLOK A dráma- és tánctanítás célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése. A dráma mint pedagógiai módszer több tantárgyban is alkalmazható, de önálló tantárgyként is megjelenhet bármely képzési szinten. A dráma és tánc a közös, aktív tevékenységek élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő készségének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását, testi-térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását, segít az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és az önkifejezésben. Különösen alkalmas a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció, valamint a tolerancia és az együttműködés fejlesztésére. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, a drámai és színházi kifejezési formák megértését szolgálják. A dráma és tánc metodikája és tematikája a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A tánc és zenei hagyomány élő, kreatív, impovizatív újrateremtésének (revival) sajátos magyar modellje, az táncház módszer az iskolai keretek között is irányadó lehet. Tánc közben a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kifejezés sajátosságait, eszköztárát. Az alsóbb évfolyamokon ajánlatos a néptánc megismerése, a nemzeti tánchagyományok és a kortárs tánc kapcsolatának felismerése. A tánc tanulása során megismerhető a helyi vagy a nemzetiségi (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez. A mozgásos-táncos tevékenységek fejlesztik a zenei képességeket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. 2. KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. Érzékelés, kifejezőképesség 1.1. Dráma: - a figyelem összpontosítása, koncentráció és lazítás a közös játék (megjelenítés) során; - tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat; - nonverbális kifejező eszközök helyes és tudatos használata (testtartás, gesztus, mimika, tekintet) - zenei kifejező eszközök helyes és tudatos használata (hangerő, hangsúly, hanglejtés); 8

9 - kommunikáció tárgyakkal, bábokkal (anyagismeret, stilizáció); - a találkozás élményének erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség; - ötletesség, kreativitás a dramatikus tevékenységek során Mozgás és tánc: - a tanult mozgás- és tánctípusok, illetve stílusok körének bővítése a helyi adottságok figyelembevételével; - különféle táncos és mozgásos tevékenységek a szaktanár választása alapján (tánc- és mozgásszínházi munkaformák vagy történelmi és társastáncok, szomszéd vagy távoli népek táncai, divattáncok stb.); - kötött és improvizatív térhasználat táncos és mozgásos feladatok közben; - szöveg, zene és mozgás metrikai, ritmikai, dinamikai egységének érzékelése. 2. Együttműködés, kapcsolati kultúra 2.1. Dráma: - a figyelem irányításának erősítése; - alkalmazkodás, érdekérvényesítés csoportos tevékenységek során; - érzékenység, empátia, érzelmi intelligencia ön- és társismereti helyzetekben; - csoportszervezés, -szerveződés változó feltételek megteremtése mellett; - kooperáció dramatikus tevékenységek során, konszenzus keresése és kialakításának technikái; - egymás munkájának tisztelete Mozgás és tánc: - kísérlet összehangolt táncos vagy mozgásos improvizáció megteremtésére. 3. Alkotótevékenység 3.1. Dráma: - jelenet, konfliktus, dialógus, monológ, típus, egyénítés, ellentét és párhuzam felismerése különféle dramatikus tevékenységek során; - közös dramatizálás alkalmazása dramatikus tevékenység során; - a feszültségteremtés eszközei, helye, módszerei; - alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közösség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban Mozgás és tánc: - differenciáltabb táncos rögtönzés a tanult tánc-, mozgás- vagy néptáncstílusok alaposabb ismeretének birtokában; - a csoport adottságainak megfelelő improvizatív vagy koreografált mozgásos, táncos produkció a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közösség) számára. 9

10 4. Befogadás, értelmezés 4.1. Dráma: - különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása; - a színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése (néhány alkotó portréja, néhány nagyobb színháztörténeti korszak, a kortárs művészet alkotásai stb.); - színházi előadás megtekintése és beszélgetés a látottakról Mozgás és tánc: - alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, mozgás- vagy mozgásszínházi formák megkülönböztetése; - a tanult táncok zene-/művészettörténeti/néprajzi összefüggései; - ismerkedés a tánc kulturális életben betöltött szerepével: színpadi táncművészet, táncház, a tánc mint szórakozás, a tánc és az infokommunikációs technológia; hagyományismeret. 3. ÉRTÉKELÉSI - MÉRÉSI ELVEK ÉS FORMÁK A drámaóra - jellegéből adódóan - eltér a többi tanórától. Megbontja a szokásos tantermi frontális formát, tanulási területei nem korlátozódnak egyetlen tudomány vagy művészeti ág területére (a témaválasztásnak csak a drámatanár fantáziája szabhat határt), ráadásul a tanár szerepben dolgozik, időnként alacsonyabb státuszban, mint a tanulók. Ha az a célunk, hogy a gyerekek nyitottá váljanak a felkínált játék irányába és ezáltal lehetőségünk legyen tanulmányozni az abban rejlő problémát, el kell nyernünk a bizalmat, amely lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítást. A folyton minősítő, bíráló hangnem, esetleg ironizáló beszédstílus éppen az ellenkezőjét eredményezi. Így a minősítéstől való szorongás a tanulókat vagy a véleményük elfojtására, vagy arra készteti, hogy a tanár kedvében járva azt mondják, amit feltehetőleg hallani szeretne. A tanárnak gyökeresen át kell értékelnie kommunikációját és a gyerekek közléseire érzékeny befogadóvá kell válnia, sőt kifejezetten bátorítania kell tanulóit arra, hogy véleményüket, gondolataikat ne rejtsék véka alá. Az értékelés helye a drámaórán Természetesen a drámaórán is szükség van az értékelésre, csak a módja lesz más. Mindig az órai egyéni és csoportmunkát értékeljük, figyelembe véve, hogy a tanulót önmagához képest értékeljük. Ezen kívül alkalmat biztosítunk arra, hogy a tanuló magát is értékelhesse. Lényeges, hogy sosem jó vagy rossz válaszban gondolkodunk, felelésben, dolgozatban és az arra adott érdemjegyben. Nehéz behatárolni, hogy a drámaórában hol van az értékelés helye, mert a játék bármely pontján megállhatunk (és meg is kell állnunk), hogy reflektáljunk a történtekre. Akár az elhangzott ötletekről van szó, akár a következő szakasz tervezéséről, netán szerepben végzett munkáról, a tanári visszajelzések hatnak a gyerekekre. Így az értékelés végigvonul az órán az egyeztetéstől kezdve az órát értékelő beszélgetésig. 10

11 Az értékelés lehetséges típusai: Diagnosztikus: Helyzetfeltáró értékelés, elsősorban előzetes tudás, esetleg értelmi képességek felmérésére szolgálhat. Esetleg felhasználható az előírt kompetenciafejlődés terén mutatott haladás értékelése. Feltárandó, hogy ki milyen területen van lemaradva, kinél milyen fejlesztési területre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Formatív: Tanulást fejlesztő értékelés, a tanulás állandó kísérője lehet. Résztudást mérve a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárására használható. Mi lehet az értékelés oka? Ha megakadunk a drámában, vagy számos lehetőség került elő, ésszerű dolog megállni és megkérdeznünk a csoportot arról, mit tegyünk. Előfordul, hogy a csoport vagy a csoport néhány tagja számára ködössé, követhetetlenné válik a játék és nem tudnak ezzel megbirkózni. Az adott megközelítésmód nem alkalmas mélyebb tartalmak feltárására és újabbakat kell keresni a csoporttal közös konszenzusra jutva. A tanórai keret behatárolja a játékidőt és valahol meg kell szakítanunk azt. Az addig történteket le kell zárnunk megelőlegezve a folytatást úgy, hogy a játék izgalma megmaradjon. Zavaró elem lehet a viccelődés, poénkodás, célját tévesztett viselkedés. Megvizsgálva, hogy mi ennek az oka, a csoportot szembesítenünk kell közösen meghatározott céljainkkal. Előfordulhat, hogy a tanár képviseli a legjobban saját ötletét, s így kiszorítja a gyerekeket a játékból. Esetleg a gyerekek számára még furcsa a nem tanáros viselkedés és még mindig a tanárt látják az óra vezetőjében és vakon követik önálló gondolatok nélkül. Azonnali reagálást igényel, ha a dráma olyan irányt vesz, ami sértheti vagy veszélyezteti a csoportot, vagy valamelyik tagját. Ha a csoport egy tagja új ötletével az eddig egyeztetetthez képest eltérő irányt szabna a játéknak - meg kell vitatnunk, szükségünk van-e erre a frissen bedobott ötletre. Amikor nem a dráma a legalkalmasabb forma az adott tanulási terület vizsgálatára, és tevékenységet kell váltanunk. Ha a játék során elveszett annak jelentősége a játszók számára, meg kell állni megbeszélni a részleteket. Egyéb értékelési lehetőségek Szerepben végzett értékelés Az adott korcsoport figyelembevétele az értékelésnél sem elhanyagolható. A kisebb gyerekek intenzívebben élik meg a szerepjátékot és nehezebben megy a játék világa és a valóság közötti közlekedés, így az értékelés hatékonyabb szerepben, mivel kisebb igénybevételt jelent mind a gyerekek, mind a tanár számára, mint kiléptetni, majd újból szerepbe segíteni a tanulókat. A szituáción belüli tapasztalatok hatékonyabban beépülnek, és a gyerekek intenzívebben fejezik ki érzelmeiket. Helyes, ha a tanár szerepből való kilépés nélkül értékeltet, és a csoportnak is szerepben van módja ennek átgondolására és a reagálásra. 11

12 Értékelés szerepen kívül Nagyobb gyerekekkel a szerepen kívüli, a drámából kilépve történő értékelés könnyebben megvalósítható, mint a kisebbekkel. Ebben az esetben a felmerülő kérdések direkt módon megvitathatók. A nagyobbak tudatosabban szemlélik a szerepjátékot; valós énjük nagyobb hányadát viszik be a szituációba, és az átjárás a kettő között nem jelent nagy problémát. A tizenévesek személyes jelentéstartalmakat keresnek a drámában és megtanulják a formák használatát. Ezért lehet hatékonyabb a kiscsoportban végzett munka. A kész produktumok bemutatása természetes módon vezet el az értékelő szakaszhoz. 5. AZ OKTATÁS-NEVELÉS MÓDSZEREINEK MEGHATÁROZÁSA A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. A drámapedagógia alkalmazása során nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindig csoportban zajlik, a pedagógusnak ezáltal lehetősége nyílik arra, hogy felhasználja a társas interakciókat is a nevelés során. Ezáltal számos szociális készség fejlesztésére nyílik alkalom: a kapcsolatfelvétel és kapcsolatfenntartás, a megfelelő kommunikáció; mely magába foglalja a helyes önkifejezés és a meghallgatás képességét, az együttműködés, az ön- és társismeret, a problémamegoldás képességének fejlesztésére. Bár fő eszköze a játék, használata nem korlátozódik a kisebb gyermekek oktatására, nevelésére. A lényeg a cselekvésen van, s mivel a résztvevők aktívan, személyiségüket bevonva vesznek részt az oktató-nevelő folyamatban, ezért lehetővé válik az egyéni készség- és képességfejlesztés, a valóság élményszerű megismerése. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. A tananyagok feldolgozásában cél a változatos módszerek alkalmazása, melynek során az alkotó és cselekvő munkára ösztönzi a diákokat a megszokott frontális osztálymunka helyett. 6. FEJLESZTÉSI FELADATOK 6.1 Csoportos játék és megjelenítés A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Egyszerőbb interakciós játékok. Egyensúly- és koordinációfejlesztő játékok. A bizalom fejlesztését szolgáló gyakorlatok. 6.2 Rögtönzés és együttműködés Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásos improvizáció a tanár által meghatározott cselekményvázra vagy érzés, élmény kifejezésére a tanult egyszerű tánc- és mozgásos elemek felhasználásával. Játékok maszkkal, bábbal. Jelmezes játékok. Közösen kialakított jelzésrendszerrel kialakított játékok. Különböző tánc- és mozgástípusok improvizálása. 6.3 A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása 12

13 Egyszerű kifejezési formák alkalmazása (pl: gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép). Az alapvető fogalmak (mese, történet, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont stb.) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során. 6.4 Történetek feldolgozása Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetvázak, művészeti alkotások, történelmi események, vagy érzések és élmények kifejezésének szándéka alapján. Döntések elemzése. Dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti, zenei művek alapján. Egyes jeles napokhoz fűződő szokások. 6.5 Megismerő és befogadóképesség Egyes jeles napok szokásainak megismerése, dramatikus és közösségi voltának tudatosítása (betlehemezés, karácsonyi szokások stb.). Színházi előadás (lehetőség szerint közös) megtekintése. Dramatikus tevékenységek az élmények több szempontú befogadását elősegítve az ismert fogalomkészlet használatával. Különböző tánc- és mozgástípusok játékos elsajátítása, gyakorlása, dramatikus feldolgozása. 6.6 Kompetencia-fejlesztés A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek, készségek és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek eligazodni az őt körül vevő világban. Megtanulja a munkához szükséges rendet és fegyelmet, e tevékenységek révén megismeri, képes elfogadni és követni különböző közösségek normáit. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző, népszokásokhoz vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezetének kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a különféle, a figyelem összpontosítására szolgáló koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődhet közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, sokszínűsége iránti szenzibilitása. 13

14 A tanulás tanítása területén képes kialakítani a személyiségének megfelelő tanulási szokásokat, képes a hatékony, önálló felkészülésre, és alkotó jellegű részvételre nyilvános közösségi tevékenységekben. A médiatudatosságra nevelés területén: megfelelő módon eligazodik az interneten, illetve a különféle hiteles médiatartalmakban, valamint a rendelkezésére álló szakirodalomban. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek gyakorlóterepén felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét, és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló korának megfelelő élethelyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra, és arra, hogy felmérje döntései következményeit mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie. 7.1 FELTÉTELEK ÉS TANESZKÖZÖK Feltételek tágas tér biztosítása - fontos, hogy körben üljünk, lássuk egymást, a tanár is a gyerekek között (a helyiség térjen el a hagyományos osztálytermi kerettől, vagy legyen olyan osztályterem, ahol könnyen mozgathatóak a berendezések) a terem legyen jól szellőztethető, világítható (pl.: a rendvezvényterem) eszközpark: szőnyeg, magnó, cd-lejátszó, számítógép, projektor hangszerkészlet (pl.: csörgők, dobok, illetve egyéb hangulatkeltésre alkalmas ritmushangszerek) kulturális intézmények látogatása (pl.: színház) közösségi buszhasználat színházi nevelési programban való részvétel 14

15 7.2 Javasolt taneszközök, segédkönyvek BAGDY TELKES: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988 BOLTON G.: A tanítási dráma elmélete, 1994, Marczibányi Téri Mővelıdési Központ, Budapest BÚS I. dr. (szerk.): Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. Szekszárd, 2003 DERESNÉ K. E. PÜSPÖKI P. PÜSPÖKINÉ P. M. SZENTIRMAI L.: Önmagukat író történetek. Tanári kézikönyv a tánc és dráma modul tanításához. Bíbor Kiadó, Miskolc GABNAI K: Drámajátékok, 3., bővített kiadás, 1993, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest KAPOSI L. (szerk.): Játékkönyv, javított kiadás, 2002, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ - Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest KAPOSI L. (szerk.): Drámapedagógiai olvasókönyv, 1995, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest KAPOSI L. (szerk.): A dráma tanítása, segédlet az évfolyamon tanítók számára, 2002, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Gödöllő KAPOSI L. (szerk.): Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak, 1999, Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest NEELANDS, J.: Dráma a tanulás szolgálatában, 1994, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest PÁLFI E. (szerk.): Drámaóra-tervek gyűjteménye. Gyermekek Háza, Győr, 1998 PINCZÉSNÉ dr. PALÁSTHY I.: Dráma-Pedagógia-Pszichológia. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2003 SZAUDER E. (szerk.): Dráma - Oktatás - Nevelés, szöveggyűjtemény, 1994, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest 7.3 Digitális tartalmak: KAPOSI L. (szerk.): Gyermekszínjátszók példatára III. oktató videofilm (VHS vagy DVD). Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp., SÁNDOR L. I. (szerk.): Gyermekszínjátszók példatára I. oktató videofilm (VHS). Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp SÁNDOR L. I. (szerk.): Gyermekszínjátszók példatára II. oktató videofilm (VHS). Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp.,

5. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

Csoportos játék és megjelenítés

Csoportos játék és megjelenítés DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

5. évfolyam Éves óraszám: 36 óra 1 óra/hét Az éves óraszám felosztása. 6 óra megjelenítés 2. Rögtönzés és. 6 óra együttműködés 3. A dráma és színház

5. évfolyam Éves óraszám: 36 óra 1 óra/hét Az éves óraszám felosztása. 6 óra megjelenítés 2. Rögtönzés és. 6 óra együttműködés 3. A dráma és színház DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE DRÁMA ÉS TÁNCBÓL

A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE DRÁMA ÉS TÁNCBÓL A BONI BEZERÉDJ AMÁLIA ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERVE DRÁMA ÉS TÁNCBÓL NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Művészetek Ember és társadalom KERETTANTERV : EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dráma és tánc

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dráma és tánc Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Helyi DRÁMA ÉS TÁNC

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.13.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.13. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.13. alapján 5. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása

Részletesebben

A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások

A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola DRÁMA ÉS TÁNC HELYI TANTERV ÚJSZÁSZI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola DRÁMA ÉS TÁNC HELYI TANTERV ÚJSZÁSZI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA DRÁMA ÉS TÁNC HELYI TANTERV ÚJSZÁSZI VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013 1 DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: 5.

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 DRÁMA ÉS TÁNC

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 DRÁMA ÉS TÁNC DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V

H E L Y I T A N T E R V H E L Y I T A N T E R V Dráma és tánc 6.-7. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány felsős munkaközösségének vezetője Érd, 2013. Források:

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola DRÁMA ÉS TÁNC

Zipernowsky Károly Általános Iskola DRÁMA ÉS TÁNC DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda

Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Játék című moduláris program A játék című moduláris program legfontosabb célkitűzései a következők: Az óvodás korból hozott játékosság, a játékra való hajlandóság,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola KERETTANTERV: Általános iskola 5 8. évfolyam A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) számú

Részletesebben

MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC. Helyi tanterv. Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium. 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9.

MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC. Helyi tanterv. Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium. 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9. MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9. évfolyama számára A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai

Részletesebben

DRÁMA. 6. évfolyam II. félév

DRÁMA. 6. évfolyam II. félév DRÁMA 6. évfolyam II. félév A hatodik évfolyamon a drámaórák beépülnek a magyar irodalom tantárgyba 18,5 óraszámmal. A drámaórák egy részét tömbösítve, külső helyszínen (pl. a Kerekasztal Színházi és Nevelési

Részletesebben

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Dráma és tánc tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben 9.

Részletesebben

HELYI TANTERV A DRÁMA ÉS TÁNC TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ GIMNÁZIUMUNK ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS EMELT SZINTŰ ANGOL ÉS NÉMET NYELVI KÉPZÉSŰ OSZTÁLYAI SZÁMÁR

HELYI TANTERV A DRÁMA ÉS TÁNC TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ GIMNÁZIUMUNK ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS EMELT SZINTŰ ANGOL ÉS NÉMET NYELVI KÉPZÉSŰ OSZTÁLYAI SZÁMÁR HELYI TANTERV A DRÁMA ÉS TÁNC TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ GIMNÁZIUMUNK ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS EMELT SZINTŰ ANGOL ÉS NÉMET NYELVI KÉPZÉSŰ OSZTÁLYAI SZÁMÁR 9.évfolyam, heti 1 óra A dráma és tánc tanítása olyan művészeti

Részletesebben

Dráma és tánc helyi tanterv

Dráma és tánc helyi tanterv Dráma és tánc helyi tanterv A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a

Részletesebben

Idegen nyelv-humán 9-12. Dráma

Idegen nyelv-humán 9-12. Dráma 10. évfolyam A dráma kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és -ápolást. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek

Részletesebben

DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv

DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a

Részletesebben

TÁNC Célok, feladatok: Fejlesztési követelmények

TÁNC Célok, feladatok: Fejlesztési követelmények 1 TÁNC A táncoktatás tantervi programja lehetővé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV 9. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV 9. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMAISMERET HELYI TANTERV 9. ÉVFOLYAM 1 I. A tantárgyi program célja: A tánc- és drámaismeret tanítása olyan komplex művészetpedagógiai munka, amelynek célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése,

Részletesebben

Helyi tanterv. Dráma és tánc

Helyi tanterv. Dráma és tánc Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár Helyi tanterv Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium Öt évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium HELYI TANTERVI ÓRASZÁMOK 4 évfolyamos

Részletesebben

TÁNC- ÉS DRÁMA TANTÁRGYI PROGRAM

TÁNC- ÉS DRÁMA TANTÁRGYI PROGRAM Bessenyei György Gimnázium és Kollégium OM: 033648 Pedagógiai Program Helyi Tanterv TÁNC- ÉS DRÁMA TANTÁRGYI PROGRAM Tantárgyi struktúra és óraszámok Képzések megnevezése Heti óraszámok 9/ 9. 10. 11. 12.

Részletesebben

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Tantárgy Dráma és tánc 1-0 - 0 0 0-1 -0-0 óraszámokra Készítette: Bordácsné

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tánc és dráma

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tánc és dráma Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai@bolyai-debrecen.sulinet.hu Tánc és dráma

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. évfolyam

TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. évfolyam Ennek felosztása: Évfolyam 5. 6. 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Tánc és dráma 0 0 0 9,25 - - - - 9,25* Az 6. évfolyamos dráma modul alapjaiban

Részletesebben

helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt

helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan mővészeti és mővészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történı megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós

Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós 8évfolyamos és 4+1évfolyamos gimnázium 9. ill. 11. és 12. évfolyama számára A dráma és tánc tanítása olyan művészeti

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni

Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra

Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra Dráma az Arany János Programban 9. évfolyam, 36 óra A tehetséggondozó programoknak egyik legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat csupán képességeik fejlesztésére, hiszen a

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

DRÁMA ÉS TÁNC. A tantárgy leírása és fejlesztési irányai

DRÁMA ÉS TÁNC. A tantárgy leírása és fejlesztési irányai DRÁMA ÉS TÁNC A tantárgy leírása és fejlesztési irányai A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció,

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

DRÁMAJÁTÉK foglalkozások 9. évfolyamon

DRÁMAJÁTÉK foglalkozások 9. évfolyamon DRÁMAJÁTÉK foglalkozások 9. évfolyamon T A N M E N E T A Szabadhegyi Közoktatási Központ irodalom és/vagy magyar nyelvi tanóráiba integrált tananyagához 2009/2010 Készítette: Háda Ágnes Tananyagleírás

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények:

TÁNC ÉS DRÁMA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények: TÁNC ÉS DRÁMA 9 11. évfolyam Célok és feladatok A Tánc és dráma tantervi modul a drámajáték eszköztárának és a különbözı színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását helyezi a középpontba. Ez természetesen

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V

H E L Y I T A N T E R V H E L Y I T A N T E R V Dráma és tánc 6. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Bilikné Niczinger Éva Az Érdi Batthyány felsős munkaközösségének vezetője Érd, 2015. Források: - a

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Dráma tanterv az Arany János Tehetséggondozó Programban

Dráma tanterv az Arany János Tehetséggondozó Programban Dráma helyi tanterv Dráma tanterv az Arany János Tehetséggondozó Programban 1. évfolyam 36 óra A tehetséggondozó programoknak egyik legfontosabb alapelve, hogy a gyermekek fejlesztése nem korlátozódhat

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

Drámapedagógia. játszani is engedd

Drámapedagógia. játszani is engedd Drámapedagógia játszani is engedd Arról lesz szó, Mi is az a drámapedagógia? A drámajáték célja; alaptétele Mire jó ez nekünk? Gyakorlatok, etűdök, játékok Hogyan kezdődött? Mi is az a drámapedagógia?

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium

Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium Dráma és tánc Négy évfolyamos gimnázium Évfolyam 9. 10. 11. 12. Heti óraszám 1 1 Éves óraszám 36 31 Érettségi felkészítés heti óraszáma Érettségi felkészítés éves óraszáma 2014 A dráma és tánc tantárgyat

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Kosztolányi Dezső Gimnázium

Kosztolányi Dezső Gimnázium Kosztolányi Dezső Gimnázium Cím: 1012 Budapest Attila út 135-137. Tel./Fax: 375-2282 E-mail: titkarsag@kosztolanyigimnazium.hu OM azonosító: 035344 Honlap: http://kosztolanyigimnazium.hu Dráma és tánc

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Az erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam

Az erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam Az erkölcstan tantárgy tananyaga 1. évfolyam Tematikai egység címe Az én világom Társaim Ők és én Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek Tágabb közösségeim A lakóhelyi közösség A környező világ A

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

1.számú melléklet. Projektleírás

1.számú melléklet. Projektleírás 1.számú melléklet Projektleírás PROJEKT CÍME CÉLCSOPORT RÉSZTVEVŐK KARÁCSONYI UTAZÁS Felső tagozatos osztályok Az osztályokban tanuló diákok Projektvezető Az osztályokban tanító pedagógusok IDŐTARTAM ÓRAKERET

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

DRÁMA-JÁTÉK szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata

DRÁMA-JÁTÉK szakkör. TÁMOP 3.2.3/A-11/1-2012-0024 Zalaapáti Érték-Tár. Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata DRÁMA-JÁTÉK szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika DRÁMA-JÁTÉK 2.B A tematika sablon sorai az összesítő táblázat

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

TEMATIKUS EGYSÉG: Év eleji teendők, statisztikák. TEMATIKUS EGYSÉG: erkölcsi nevelés (2 óra)

TEMATIKUS EGYSÉG: Év eleji teendők, statisztikák. TEMATIKUS EGYSÉG: erkölcsi nevelés (2 óra) Tantárgy: Osztályfőnöki órák Készítette: Szarkáné Gáspár Andrea, Kádár Judit, Imreh László, Nyerges Eszter Osztály: X. évfolyam Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Segédanyagok:

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

11. évfolyam MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC

11. évfolyam MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC 11. évfolyam MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC A dráma és tánc tanítása komplex művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amely interakciókon keresztül játék, cselekvés és tapasztalat útján valósítja meg célját,

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika Táncok világa-társastánc alapjai 2.D

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Dráma és tánc tantárgyi program

Dráma és tánc tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Dráma és tánc tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanév 9/AJTP és

Részletesebben

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc

Milyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc Módszertan Téma Előadó Időtartam Képzés díja, melyhez útiköltség számítandó Kompetenciafejlesztés a hittanoktatásban Dr. Jakab-Szászi Andrea Moduláris tervezés a középiskolai hittanoktatásban avagy: Dr.

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton

A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

A közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz

A közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz A közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz Galambos Rita Matolcsi Zsuzsa Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Alma a fán Műhelykonferencia Tempus Közalapítvány Budapest. 2012. október 18. A környezet

Részletesebben