A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Remenyik Bulcsú-Tóth Géza-Molnár Csilla-Bujdosó Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Remenyik Bulcsú-Tóth Géza-Molnár Csilla-Bujdosó Zoltán"

Átírás

1 A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Remenyik Bulcsú-Tóth Géza-Molnár Csilla-Bujdosó Zoltán MAGYAR ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatainak segítségével bemutassa a változásokat a határ menti kistérségek turizmusában. A határ menti turizmus kialakulása 1968-ban kezdődött, az Új Gazdasági Mechanizmus a népgazdasági prioritások közé sorolta a turizmus fejlesztését, és a szomszédos országokkal való gazdasági és turisztikai kapcsolataink helyreállítását. A határ menti turizmus fejlődését az Európai Uniós csatlakozásunk gyorsította fel, a határok megszűnésével kimutathatóan megélénkült a turizmus az uniós országok között. Kulcsszavak: határ menti turizmus, határ menti kistérségek, Dráva, honvágyturizmus ANGOL ÖSSZEFOGLALÓ The study is his aim in order for the border to present the changes in the tourism of pelisse micro-regions with the help of Hungarian Statistical Office data. The development of the tourism along the border was beginning in 1968, it New Economic Mechanism reckoned the development of the tourism among the national economic priorities, and with the adjacent countries truth the restoration of our economic and tourism contacts. The European Union accession sped up the development of the tourism along the border, the tourism became lively between the union countries demonstrably with the ceasing of the borders. Keywords: cross border tourism, cross border micro-region, Drava, nostalgie tourism BEVEZETÉS A szocializmus időszakában Magyarország öt országgal volt határos: Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Romániával, Jugoszláviával és Ausztriával. Magyarország határszakaszainak jellege nem volt egységes a szocializmus időszakában: egyrészt területi különbségeket figyelhetünk meg, amely mind a keleti és mind a nyugati irányban egyaránt rendelkezett zárt és nyitott határszakaszokkal is, másrészt pedig az idő függvényében is jelentős különbségeknek és változásoknak lehetünk tanúi, hiszen ahogyan a szocialistát a

2 piacgazdasági gondolkodás váltotta fel enyhült a határok zártsága és fokozódott a kapcsolatok kiépülése. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a határmenti térségek nem tartoztak a fejlesztendő régiók közé kivételt ez alól az osztrák-magyar határszakasz képzett - így az esetek döntő többségében alapvetően elmaradott területek, perifériák voltak. A kommunista diktatúrák kispolgári csökevénynek tartották a turizmust, és a kapitalista gondolkodásmód terjedését látták benne. A határ menti kapcsolatokra az is rányomta bélyegét, hogy mind Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, mind pedig Romániában durván elnyomták a közvetlenül a határaink másik oldalán élő magyar kisebbséget. A kifelé egységet mutató szövetségesek a nemzetiségi konfliktusok csökkentése érdekében ezért nem támogatták a határ menti turizmust és a szorosabb országhatár menti együttműködéseket. Mindezek következtében az 1970-es évek végén is főleg a bevásárlóturizmus volt megfigyelhető közöttük, és az is elsősorban a csehszlovák-magyar határt érintette. Az 1980-as években látványos javulás következett be a turisztikai kapcsolatokban, több esetben a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatokat továbbfejlesztve fokozatosan átléptek a kronológiai fejlődés középső szakaszába bi-, illetve trilaterális együttműködések formájában. A kapcsolatok legfontosabb jellemzője ebben az időszakban a felülről lefelé irányultság volt. Önálló megye-, járás-, vagy település szintű döntések nem születhettek olyan kapcsolatok tekintetében, amely átlépte az országhatárt. Ehhez minden esetben a központi kormányzat támogató részvétele volt szükséges. A nyugati turisták számára az 1970-es évektől egyre népszerűbb desztinációvá vált Magyarország. A célterületek elsősorban a nyugati határhoz közel eső fürdővárosok (Hévíz, Bük, Sárvár), a Balaton régió (főleg a német vendégek számára) és a főváros voltak. Bár az un. magyar modell kialakulása nem tette népszerűvé az országot a szocialista blokkon belül (Remenyik 2011), az ország gazdasági helyzetének romlása és az adósságválság kialakulása miatt szükség volt a nyugati turisták keményvalutájára és a turizmusipar láthatatlan exportjának további fizetési mérleget és áruforgalmat javító lehetőségének kihasználására. Az 1980-as években megvalósult szállodafejlesztések elsősorban a Danubius Gyógyüdülő Vállalat gyógyszállodáiban nem titkolt célja volt, hogy a magyar hagyományokra és jó minőségű gyógyvizekre alapozva olyan modern, a nyugati igényeket is kielégítő kínálat alakuljon ki, amely devizabevételeket generál. Ugyanígy ebben az időszakban váltak az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus (főleg a fogászat) fogadóterületévé a nyugati határ menti városok. A kialakult határ menti turizmusnál, azonban figyelemmel kellett lenni arra, nehogy a magyarok túl könnyen léphessék át az osztrák-magyar határt, esetleg disszidensekké váljanak, vagy hogy megláthassák azt a gazdasági fejlődést, amely a másik

3 oldalon volt tapasztalható. Ezt az ideológiai szemléletformálás mellett adminisztratív eszközök (vízum, valutakeret stb.) biztosították. A politikai- és gazdasági rendszerváltáskor, a 80-as évek végén bevezetett világútlevél és a Német Demokratikus Köztársaságból érkező turistáknak megnyitott osztrák-magyar határ aztán ledöntötte a vasfüggönyt és a szocialista tábor széteséséhez vezetett. A környező országok közül a legérdekesebb viszony Jugoszláviával alakult ki. Déli szomszédunk az 1950-es évek közepéig nyugati imperialista országnak számított, majd baráti országgá minősült át. Ennek ellenére a határzár és a szigorú ellenőrzés mindvégig megmaradt a nyugatias gondolkodásmódjuk miatt. A két ország között ugyanakkor már a nyolcvanas években igen jelentős bevásárlóturizmus alakult ki, amelyet a kilencvenes években lévő délszláv háborúk megszakítottak. Jugoszlávia darabokra hullott, a gazdasági kapcsolatok és a határ menti turizmus is csak nehezen állt helyre. Románia és hazánk turisztikai kapcsolatai is hosszú időre nyúlnak vissza. Az elcsatolt vajdasági, aradi és temesi területekről elsősorban a Dél-Alföld régióban mutatható ki jelentős beutazóforgalom. A régió aktív szerepet vállalt és vállal a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok kialakításában és bővítésében ben életre hívták a Magyar Román Turisztikai Vegyesbizottságot, amely közös marketingakciók keretében koordináltan lép fel, és elsősorban az egészségturisztikai klaszterfejlesztés, az oktatás-szakképzés valamint a falusi turizmus területén működik együtt. A korábban élénk bevásárló turizmus Románia EU-hoz való csatlakozása óta csökken, napjainkban inkább az Észak-Alföld régió központjában Debrecenben mutatható kil. Magyarromán-szerb viszonylatban említést érdemel a Duna-Körös-Maros-Tisza euroregionális együttműködés, melynek fókuszában a desztináció adottságaiból fakadóan a természeti- és kulturális örökségvédelem és turisztikai termékfejlesztés áll (DKMT Eurorégió Stratégiája 2007), melyre tematikus utak épülnek a termálturizmushoz, az ipari műemlékekhez, a szecessziós építészethez és a folklórhoz kapcsolódóan. Magyarország északi és északkeleti szomszédjainak viszonylatában is a közös múlt és a hagyományok az összekötő erő. A főleg Kárpátaljáról és Nyugat-Ukrajnából érkező ukrán vendégek most is, mint korábban a városnézés és a gyógyüdülőhelyeken - elsősorban a határ közeli Hajdúszoboszlón - való pihenés, továbbá a kulturális turizmus és a fesztiválok miatt érkeznek Magyarországra. E vendégkörnél jelentős a bevásárló turizmus, az egy napos látogatóforgalom több mint felének elsődleges motivációja (MT Zrt 2010). A Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) területén a határ melletti km-es sávban élő nagyszámú magyar kisebbség fontos motivációja volt egykoron a megélhetési turizmus (KGST piacok, gépkocsi vámmentes áthozatala) amelynek a határ mindkét oldalán végbement gazdasági- és politikai változások vetettek véget. A két

4 1.táblázat: A több napra Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, országonként 2011 (%) (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) ország közötti vendégforgalom szempontjából fontos esemény volt hazánk Európai Uniós integrációja, majd a schengeni csatlakozás. A korábbi kishatárforgalom megszűnt (napjainkban ismét újraindították) majd bevezették az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségét, hiszen az Európai Unió külső határát képező 137 km-es magyar-ukrán határszakasz szigorú ellenőrzés alá került (Berghauer 2012) A szomszédos országokból érkező látogatókra általában jellemző, hogy a fővárost, a Nyugat- Dunántúlt és a határhoz legközelebbi régiókat keresik fel. Országok; országcsoportok Budapest Közép- Dunavidék Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Észak- Magyarország Balaton Tisza-tó Közép- Dunántúl Dél- Alföld Dél- Dunántúl Ausztria 13,9 0,2 0,3 64,5 0,5 16,3 0 1,3 0,8 4,8 Szlovénia 38,5 0 2,1 45,4 0 12, ,8 12 Horvátország 30,1 6,6 0 24,5 1,6 6,6 0 9,7 5,6 18 Szerbia 30,1 2,3 2,1 13,2 2,7 4 0,8 3,9 38,8 2,7 Ukrajna 26,4 1,3 42,1 10,4 15,9 2,2 0,1 2,3 1,4 0,3 Szlovákia 12 0,4 2, ,4 7,9 1, ,1 Table 1.: Onto the more days the distribution of foreigners visiting onto Hungary according to the visited tourism region, country 2011 (%) (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) A HATÁR MENTI KISTÉRSÉGEK TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA Magyarországon a 2008 szeptembere óta hatályos lehatárolás szerint 174 kistérség található, melyből 49 országhatár mentén fekszik. A határmenti kistérségek az ország területének 29%- át népességének 21,9%-át teszik ki. A turizmus rendszerszemléletű megközelítésének elveit (Lengyel 2004, Michalkó 2008) alkalmazva először néhány statisztikai mutató segítségével megvizsgáltuk, hogy a határmenti kistérségek helyzete mennyiben különbözik a többi kistérségtől, illetve az országos átlagtól. Kijelenthetjük, hogy a vizsgálatba vont kistérségek hátrányos helyzetűnek tekinthetők, hiszen alacsony népsűrűség, jelentős elvándorlás, magas munkanélküliség, alacsony vállalkozási kedv, magas laksűrűség és kedvezőtlen jövedelmi helyzet jellemzi őket (2. táblázat).

5 Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy érdemes-e ezeket a kistérségeket együttesen vizsgálni, azaz vannak-e területi különbségek az egyes határszakaszok között. Vizsgálatunkban a hazai tanulmányokban gyakran szereplő Hoover-indexet 1 alkalmaztuk, ami 0-tól 100%-ig terjedő skálán azt fejezi ki, hogy az egyik vizsgált jellemző (jelen esetben a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem) mekkora hányadát kellene az egyes kistérségek között átcsoportosítani ahhoz, hogy megoszlása pontosan megegyezzen a másik vizsgált jellemző (jelen esetben népesség) kistérségek közötti megoszlásával. Ahhoz, hogy a kistérségek közötti területi különbségeket összehasonlítóvá tegyük a megkapott Hoover-indexeket elosztottuk a csoportokba tartozó kistérségek számával és megszoroztuk százzal. Így vizsgálatunkban az egy kistérségre jutó átlagos területi különbségeket mutattuk be. 2. táblázat: A fejlettségi különbségek átlagos Hoover indexei. (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Évek Határmenti kistérségek 0,28 0,28 0,27 0,27 0,26 0,26 0,25 0,25 0,25 0,25 Többi kistérség 0,11 0,10 0,10 0,10 0,10 0,10 0,09 0,09 0,09 0,09 Országos átlag 0,08 0,08 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 0,07 Table 2.: The Hoover-index (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) A határ menti kistérségek között tehát meglehetősen nagy területi különbségek mutathatók ki. Mivel kutatásunkban a turizmusra koncentrálunk, második megközelítésben a jövedelmek helyett kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit használtuk. E vonatkozásban is megállapítható, hogy a területi különbségek nagyok, ráadásul a határ menti kistérségek között igen nagy koncentráció is kimutatható, így ezeket a kistérségeket érdemesnek tarjuk bizonyos 1 n i Ahol x i= 1 i és f i két megoszlási viszonyszám (esetünkben az i-edik kistérség népességének, illetve h = 2n jövedelmének részesedése az adott szakasz össznépességéből, illetve összes jövedelméből), melyekre fennáll a következő két egyenlet: x i =100% és f i =100%. xi f

6 szempontok szerint csoportosítani, hogy a csoporton belüli különbségek jobban kirajzolódhassanak (3. táblázat) 3. táblázat: Az idegenforgalmi különbségek átlagos Hoover indexei. (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Évek Határmenti kistérségek 0,80 0,79 0,79 0,82 0,82 0,83 0,85 0,85 0,85 0,85 Többi kistérség 0,38 0,38 0,37 0,38 0,39 0,38 0,38 0,38 0,38 0,38 Országos átlag 0,27 0,27 0,27 0,27 0,27 0,27 0,27 0,28 0,28 0,28 Table 3.: The Hoover-index (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) VERSENYKÉPESSÉG A HATÁRMENTI KISTÉRSÉGEKBEN A regionális versenyképesség kiterjedt nemzetközi szakirodalmában elsősorban Michael Porter (1996, 1998, 1999) munkái érdemelnek említést. A versenyképesség egy gyűjtőfogalom, első megközelítésben a piaci pozíció szerzésére, megtartására és javítására való hajlamot, a piaci versenyben való helytállás képességét, az üzleti sikerességet jelenti. (Lengyel I in. Molnár 2011). Egy turisztikai fogadóterület versenyképessége két szempontból is fontos: egyrészt hozzájárul a fogadó területen élő lakosság jóllétének biztosításához, másrészt a turisták elégedettségének biztosításához, végső soron a turizmus növekedéséhez (Molnár 2011). Az egyes kutatók más- és más versenyképességi tényezőket helyeznek előtérbe. Mathieson Wall (1982) a kínált szolgáltatások diverzitását, minőségét és árszínvonalát, a desztináció fő küldő országok viszonylatában értelmezett földrajzi elhelyezkedését, valamint a pénzügyi befektetések jellegét és eredetét hangsúlyozzák. Crouch Ritchie (1999), valamint Buhalis (2000) a terület gazdasági prosperitását hangsúlyozza Az imázsra, a piaci környezetre, továbbá a vonzerők mennyiségi és minőségi jellemzőire helyezi a hangsúlyt Go Govers (2000). Dwyer Chulwon (2003) tanulmányaiban az ár, míg Hassannál (2000) a komparatív előny, a kereslet orientációja és az ipar struktúrája elsődlegesek a versenyképesség szempontjából. Az elmúlt évek turisztikai versenyképességet

7 vizsgáló kutatásaiban (Schroeder 1996; Enright, M. J. Newton, J. 2004), ám munkánkban a felsorolt kutatóktól némileg eltérően elsősorban a mérési lehetőségekre koncentráltunk. A regionális versenyképesség fogalmának mérési lehetőségeiről az elmúlt években, hazánkban is figyelemreméltó tanulmányok készültek, amelyek eredményeit igyekeztünk felhasználni. E munkák bemutatják, miként lehet számszerűleg is jól megfogható, és világos tartalmú társadalmi-gazdasági tényezők szorzatára bontani a relatív lakossági jövedelmeket (Lengyel 2000, Nemes Nagy 2004). Munkánkban egyrészt az utóbbi szerző megközelítését, másrészt pedig ahhoz hasonlóan a tényezőkre bontás módszerét alkalmazva igyekeztünk megvizsgálni a turisztikai versenyképesség alakulását a határ menti kistérségekben, illetve annak összetevőit. Némi matematikai átalakítás után (az értékek logaritmusát kell venni) a szorzat átalakul egy sokkal könnyebben kezelhető összeggé, a következő formula szerint: Szállásdíj bevétel Szállásdíj bevétel Vendégéjszaka Kapacitás log( ) = log( ) + log( ) + log( ) Népesség Vendégéjszaka Kapacitás Népesség ) Vizsgálatunkban a kistérségek kereskedelmi szálláshelyek összes szállásdíj-bevételét, vendégéjszakáinak és szállásférőhelyeinek számát, valamint a lakónépességet használtuk fel. Az egy lakosra jutó szállásdíj-bevétel az egyes kistérségek idegenforgalmi fejlettségét, az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj-bevétel a hatékonyságot, az egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma a kapacitás-kihasználtságra, míg az egy lakosra jutó szállásférőhelyek száma a kistérség idegenforgalmának beágyazottságára ad elfogadható becslést. Tipizálásunk alapja az egyes kistérségek értékeinek országos átlaghoz való viszonya a fajlagos szállásdíjbevételek, valamint az ezt felbontó három tényező esetén. A versenyképesség fogalmánál maradva, versenyelőnyösnek tekintjük az átlag feletti lakossági jövedelmű térségeket, míg versenyhátrányosnak az átlag alattiakat. Ezen belül komplex versenyelőnyt állapítunk meg amennyiben az adott térség a lakossági jövedelmek mindhárom összetevőjében átlag feletti értékekkel rendelkezik, míg több-, illetve egytényezős a versenyelőny, ha kettő vagy mindössze egy tényező esetében teljesül ez a feltétel. A versenyhátrány mibenlétét ennek analógiájára értelmezzük (1. ábra).

8 1 ábra: Turisztikai versenyképességi típusok Magyarország határ menti kistérségeiben, 2008 (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Figure 1.: Tourism competitiveness types in Hungary's micro-regions on the frontier 2008 (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) A 2008-as statikus versenyképességi vizsgálat alapján kismértékben módosítható a klaszterelemzésből kapott kép. Hat kistérséget tekinthetünk magyarországi viszonylatban versenyképesnek idegenforgalmi szempontból, melyből öt a nyugati országrészben található, s csak egy, a Gyulai fekszik a Dunától keletre. Komplex versenyelőnyt egyetlen határ menti kistérségnél sem láthatunk, míg négynél több, kettőnél pedig egytényezős a versenyelőny. A kistérségek döntő többsége (43 db) vizsgálatunk alapján versenyhátrányosnak tekinthető, 2/3 részükben a versenyhátrány komplexnek, harmadukban pedig többtényezősnek tekinthető 2. ábra: Turisztikai versenyképességi típusok Magyarország határ menti kistérségeiben, (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

9 Figure 2.: Tourism competitiveness types in Hungary's micro-regions on the frontier (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) A 2000 és 2008 közötti változások tanulmányozása céljából dinamikus vizsgálatot (Nemes Nagy J.) végeztünk (2. ábra). Itt kell megjegyeznünk, hogy a számítás nem igazán tekinthető valóban dinamikusnak, hiszen nem a teljes időszakot elemzi, hanem csak a kezdő és az utolsó vizsgálati évet hasonlítja össze. Ebben az összefüggésben már egyértelműen látható, hogy a határ menti kistérségekben korántsem olyan kedvezőtlen a kép, mint azt az eddigiekben bemutattuk. A határ menti kistérségek több mint a felében, 27 kistérség láthatunk az országosnál kedvezőbb dinamikát, s tekinthetjük ezért őket versenyképesnek. A jelzett kistérségeken belül 5 olyan kistérség van, ahol komplex versenyképesség áll fenn, ráadásul közülük csak 1 található a nyugati országrészben. Emellett 21 kistérségben több és egyben volt egytényezős s versenyelőny. A 22 versenyhátrányos kistérség közül 5 egytényezős, 12 többtényezős, míg a maradék 5 komplex versenyhátránnyal jellemezhető (2. ábra).

10 A TURIZMUS FEJLŐDÉSE A DRÁVA MENTI TERÜLETEKEN Az Európai Unióhoz való csatlakozás felgyorsulásának következtében (Horvátország jövőre uniós tagállammá válik) a déli határaink mentén is kimutatható, hogy a turizmus növekedésnek indult. 4. táblázat: A Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák (%).(Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján) Év Szlovénia Horvátország Szerbia ,31 0,70 1, ,32 0,67 1, ,38 0,59 1, ,40 0,65 1, ,36 0,70 0, ,33 0,63 0, ,34 0,59 0, ,42 0,66 0, ,41 0,91 0, ,40 0,86 0, ,41 0,90 0,81 Table 4.: The guest nights filled by the tourists arriving from Serbia, Croatia, Slovenia (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) Hazai viszonylatban 2006-ban érte el a csúcspontját, akkor az egy napra Magyarországra érkező horvátok száma fő, míg a több napot hazánkban eltöltők száma fő volt. A turisztikai motivációt vizsgálva szabadidős célból fő, üzleti célból fő érkezett (KSH 2006). Nem turisztikai cél motiválta a látogatók 75 %-át: tanulni fő, vásárolni fő, munkavégzés céljából fő érkezett, átutazó fő volt, egyéb kategóriához fő tartozott (KSH 2006). Az adatokból is kitűnik, hogy a határ menti turizmus motorja a bevásárló turizmus maradt, a horvátok összesen forintot költöttek el Magyarországon (az összeg fele a bevásárló turizmusból származott, ezek a

11 turisták zömében egy napra érkeztek). (KSH 2006) A részletes felmérés szerint a horvát látogatók 13%-a vett részt a határ menti turizmusban, több mint egyharmaduk turisztikai motivációval érkezett. Közülük fő volt, aki a szabadidejét töltötte itt, míg en üzleti ügyeik okán érkeztek. (KSH 2006) ben változást hozott Magyarország schengeni övezethez való csatlakozása, hiszen a horvát magyar határ az Európai Unió külső határvonalává vált. Látogatóink 98%-a továbbra is Európából érkezett, ezen belül is a szomszédos országokból regisztráltuk a legtöbb érkezést. A legnagyobb mértékben a lengyel és a cseh látogatók száma emelkedett, a legnagyobb visszaesés 16-19% közötti Horvátország, Szerbia, Montenegró, Ukrajna esetében tapasztalható (KSH 2008) ban Horvátországból Magyarországra egy napra érkező látogatók száma összesen fő volt, közülük fő érkezett turisztikai motivációval. A több napra érkező látogatók száma mindössze fő volt (KSH 2008). Az utazás motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy változatlanul a barátok- és rokonok meglátogatása, valamint a bevásárlás a dominánsak, a látogatások több mint 2/3 részét teszik ki. Harmadik helyen az egészségturizmus szerepel (Remenyik 2011). Ennek ellenére a Dráva menti területek hasznosítási lehetőségei kiaknázatlanok, a természeti és kulturális értékei ismeretlenek az emberek előtt. A Zöld-folyosó kiépítésére született közös területfejlesztési terv a Dráva Mura Bioszféra Rezervátum létrehozása, amelyet közösen kíván megvalósítani Horvátország és Magyarország. A program céljai tulajdonképpen a munkahelyteremtés, az infrastrukturális- és vidékfejlesztés. A gazdaságilag elmaradott terület felzárkóztatásában nagy szerepet játszanak az idegenforgalmi fejlesztések. A turisztikai fejlesztésekben a szomszédos országok is érdekeltek, Ausztriában és Szlovéniában már nagy hagyományai vannak a Dráva menti turizmusnak. A vízerőműveknél létrejött tározók kedvelt kirándulóterületek mindkét országban. Mariborban híressé vált a tradicionális Lent Fesztivál, amely évről-évre nagyobb hírnévre tesz szert külföldön is. A fesztivál majdnem egy hónapig tart, és tele van kulturális és szórakoztató eseménnyel. Minden évben a Splavarski krst (a tutajavatás ill. keresztelés) nyitja meg a fesztivált, az érdeklődőket tutajjal viszik a Kobler-öböltől a városig. Ez a vonzó, felejthetetlen nyári turista attrakció csak egy a sok közül, mely végigkíséri a vén Dráva csendes hullámait. A magyar-horvát területen a szigorú határőrizet miatt elsősorban csak a horgászok jutottak határmegközelítési engedélyek megszerzésével, évszakos napszakos és térbeli korlátozások betartásával a folyó közelébe. A hazai Dráva-szakasz az itt élő 48 halfaj bizonyított előfordulásával halban leggazdagabb vizeink egyike, ezért érdemes lenne a horgászturizmust is minél jobban fejleszteni. A halállomány fennmaradása szempontjából kiemelkedő

12 jelentősége van a Dráva homok és kavicspadjainak, mivel ezek egyes folyami halak utolsó ikrázó helyei. Horvátország Európai Uniós csatlakozásának közeledtével, és a határok megszűnésével mindenki szabadon látogathatja a területet. Érdemes, hiszen a terület hazai vonatkozásban sok tekintetben, európai viszonylatban is páratlan, teljes szépségében és gazdagságában szolgálja a természet védelmét és egyúttal a kikapcsolódást is. Ezért 2002-ben a nemzeti park és a megyei önkormányzatok Európai Uniós támogatással ökoturisztikai fejlesztésekbe kezdtek a folyó menti területeken. A fejlesztések korábbi elindítását akadályozta, hogy Horvátország Novo Virjénél vízerőművet akart építeni a Dráván, a síkvidéki vízerőmű megépítése után a Dráván értelmetlenné vált volna az ökoturizmus. 5. táblázat: Az ökoturizmusban résztvevők aránya. (Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 2009) Nemzeti Park által Résztvevők száma Résztvevők száma Résztvevők szervezett ökoturisztikai kínálatok (fő) 2007 (fő) 2008 (fő) 2009 Kenuzás Sétahajózás Drávaszabolcstól Sétahajózás Barcstól Szakvezetést igénylők Bemutatóhelyeken oktatás iskolásoknak, tanösvények látogatása Babócsai Nárcisz Napok Kerékpáros turizmus száma

13 Table 5.: It is participants' proportion in öko-tourism. (Source: Hungarian Central Statistical Office, edited by the authors) Az ökoturisták száma fokozatosan növekszik a területen. A kenuzás a legnépszerűbb a folyón, azonban a túljelentkezések ellenére a nemzeti park limitálta a létszámot 1300 fő/évben. Népszerűek a szakvezetéshez kötött programok és az általános iskolásoknak szervezett oktatások is. A nemzeti park felmérései szerint folyamatosan növekszik a kerékpáros- és a lovas turizmusban résztvevők létszáma. Az ökoturisták fogadására több kikötő is épült a Dráva baranyai és somogyi szakaszán. A somogyi szakaszon Drávatamásiban és Barcson került sor nagyobb beruházásra, emellett hasznosították a már meglévő szentborbási kikötőt. Baranyában Drávasztárán és Drávaszabolcson épültek kikötőhelyek és kiszolgáló létesítmények, tisztálkodási és pihenést szolgáló épületek. Drávasztárán a pontonkikötő megépítésétől a település idegenforgalmának fellendülését várják, és különböző programok szervezésével kívánnak kapcsolódni a vízi túrázáshoz. A drávai hajós turizmusban sok a kiaknázatlan lehetőség. A határfolyón Barcsról a sétahajó Drávatamásiig közlekedik, az úti célok között a védett Csomoros-sziget is szerepel. A másik sétahajóút Drávaszabolcsról indul, és a hajó kiköt Majláth-pusztán, Vejtiben, Drávasztárán, Szentborbáson, Drávatamásiban. A folyón rendszeresen szerveznek kenu- és csónaktúrákat, a folyón vízi turizmus jelentős fejlődésnek indult. A túrázás engedélyhez kötött, szükség van a nemzeti park és a határőrség hozzájárulására. 6. táblázat: A Dráva menti területek fejlesztései. (Forrás: Fejlesztendő területek Babócsa Barcs Berzence Fejlesztések Őrház és híd a Basakertben Strand a Dráva partján, Rinyahíd Bemutatóterem, madármegfigye lő

14 Cún Túraállomás és esőbeálló Csurgó Turistaközpont a közösségi házban, madármegfigye lő Diósviszló Pavilon és bemutatóhely Drávacsepely Túraállomás és esőbeálló Drávaiványi Turista bázispont Drávapiski Túraállomás Drávaszentes DDNPI bemutatóház Gyékényes Bemutatóterem a búvárbázison Ipacsfa Túraállomás Kémes Túraállomás Kovácshida Túraállomás Nagyatád Látogatóközpo nt a szoborparkba n Matty Emlékpark Őrtilos Túraállomás a régi iskolában, madármegfigye lő Porrog Török-tóka pihenőhely, madármegfigye

15 lő Porrogszentkirály Sellye Somogybükkösd Szaporca Tésenfa Zákány Zákányfalu Bemutatóterem a régi iskolában, tájház, madármegfigye lő Turisztikai központ Turistapihenő, madármegfigye lő Túraállomás Túraállomás Kilátó Turistapihenő Table 6.: The developments of the areas along the river Drava. (Source: Az ökoturizmus fejlődésének az érdekében, a nemzeti park táborhelyeket és sátrazásra alkalmas területeket alakított ki. Az egyik legnagyobb beruházás, amely ban valósult meg a barcsi szabad strand és szabadidőközpont kiépítése, a barcsi kikötő és a strand közötti Rinya-híd építésével és a Rinya medrének rendezésével. A kerékpáros turizmus iránt is nagy az igény ezekben a térségekben. Ajánlott kerékpáros túravonal: Barcs-Babócsa-Vízvár-Berzence-Csurgó-Gyékényes-Őrtilos (Marselek Magda 2009). A kerékpárút fejlesztéseihez Baranya megye és az Eszéki zsupánság is csatlakozott, az elkészült szakaszokat folyamatosan adják át ban. Aki nem egy faluban szeretné eltölteni a pihenésre szánt idejét, annak is ez a forma javasolt, mivel a terület látnivalói nem közvetlenül az út mellett helyezkednek el.

16 FEJLESZTENDŐ TURISZTIKAI TERMÉKEK A HATÁR MENTI TURIZMUSBAN A turisztikai termékfejlesztésnél két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk: egyrészt az adott desztináció turisztikai erőforrásait különös figyelemmel a termék alapját képező vonzerőkre; másrészt a területre érkező látogatók által a desztináció iránt megnyilvánuló keresletet és annak legfontosabb elemét, a motivációt. A határmenti területeken így természetesen az általunk vizsgált határszakaszon is általában magas a VFR aránya, amely az etnikai turizmus (Beaver 2005, Jafar 2000, Haron- Weiler 1992), egyik termékcsoportjához, a gyökérkereső és honvágyturizmushoz (Dávid Bujdosó 2009) tartozik. A honvágyturistákra általában jellemző, hogy azokra a helyszínekre vágyódnak vissza, ahol fiatal korban éltek, tanultak, ebből következően ahová nosztalgikus érzéseik kötik. A nemzetközi honvágyturizmus az egyes országok között migrálódó lakosság miatt alakult ki, melyben gazdasági-, politikai-, tanulmányi okok játszanak szerepet (Fendl 1998). A Magyarországra irányuló honvágyturizmusban a kulturális gyakorlat emlékezet-megerősítés, a szülőföld elvesztésének feldolgozására irányuló cselekménysor, egyfajta gyászmunka figyelhető meg a motivációk között. Érdemes azonban megjegyezetnünk, hogy a fiatal generációnál már kimutatható, hogy egyre inkább függetlenednek a korábbi anyaországától és honvágyturistából igazi turistává válnak (Ilyés 2007). A kulturális- és örökség turizmus termékcsoportjainak fejlesztésében rejlő lehetőségek kihasználása vezethet eredményre e téren. A nemzetközi kutatások eredményei azt mutatják, hogy egyre fontosabb szerepet kapnak az anyaországgal való oktatási együttműködések, amelynek során nagyszámú cserediák érkezik az ifjúsági turizmus keretében. A gazdasági kapcsolatok erősödésével az üzleti turizmusban résztvevők aránya is folyamatosan növekszik. Végül, de nem utolsó sorban az egészségturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása érdemel említést. A határ menti fürdővárosaink mint arról már korábban is említést tettünk- jelentős vendégforgalmat realizálnak a határon túli területekről. ÖSSZEGZÉS Összegzésként elmondható, hogy a határ menti turizmus kutatásánál olyan megállapításokra jutottunk, amelyek nem csak Magyarországra, hanem az újonnan csatlakozott közép-kelet európai országokra is egyaránt jellemzőek:

17 A határ menti turizmus fejlődésére pozitív hatást gyakorolt minden térségben az egyes országok Európai Uniós tagsága. A rendszerváltozás előtt adminisztratív eszközökkel korlátozták a határ menti turizmus kialakulását, a határ menti települések az országon belül perifériális helyzetbe kerültek. Az 1990-es években mindenhol igyekeztek ezen a perifériális helyzeten változtatni, és a már korábban csatlakozott uniós tagállamokkal jó kapcsolatokat ápolni. Ennek következtében megállapítható, hogy a határ menti turisztikai kapcsolatokban a legjobb együttműködések a már csatlakozott országok között jöttek létre (pl. Ausztria-Magyarország viszonylatában). Az együttműködések kialakulásában nagy szerepe volt az uniós pénzügyi forrásoknak is (az előcsatlakozási alapoknak, majd a közös ROP és Interreg pályázatoknak). A közös gondolkodást tovább segítették az 1990-es évektől létező együttműködések (eurorégiók, szövetségek), melyek létrejöttét szintén az Európai Unió segítette. A felméréseink szerint a schengeni határok nem zárták el egymástól a csatlakozni kívánó országokat, mert a határ menti turizmusban kedvezményeket léptettek érvénybe velük szemben. A schengeni határok keletre tolódása és a korábbi államhatárok megszűnése tovább segíti a közös turisztikai kapcsolatok fejlődését. A negatív effektusok döntően azokon a határszakaszokon alakultak ki, amelyeknél (valamilyen okból) csatlakozni csak később tudó vagy nem kívánó országok és az egyes uniós tagországok között húzódnak (orosz, belorusz, ukrán, szerb és némely esetben a horvát határnál is jelentkeztek). Szigorúbb szabályozás és átvizsgálás Hosszú sorok kialakulása Kötelező baksis adása a határőröknek A határ menti területek fejlesztésénél nem részesednek az uniós pénzügyi forrásokból (Horvátország már részt vehet a közös uniós pályázatokon) A határ menti kapcsolatok terén a turizmusiparon belül kimutatható egy nyugat-keleti és egy észak-déli lejtő, amit a jelen logika alapján a gazdasági körülmények változásával és az uniós csatlakozás sorrendjével magyarázunk.

18 IRODALOMJEGYZÉK Bagdi R. (2007) Együttélés a statisztika alapján: Az Ausztria és Magyarország közötti népmozgás az es évek alapján. In: A határok és a határon átnyúló (CBC) kapcsolatok szerepe a kibővült Európai Unió keleti perifériáján. (Szerkesztette: Prof. Dr. Süli Zakar István, Dsc, Debrecen, pp. Dávid L. - Baros Z. (2007) A Possible Use of Indicators for Sustainable Development in Tourism Anatolia, Vol. 18. No. 2. pp Bujdosó Z.- Dávid L.- Remenyik B. (2009) A turizmusfejlesztés lehetséges prioritásai a magyar-ukrán határtérségben. Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Neighbours and Partner: On the two sides of the border, Debrecen december 8. Czimre K. (2003) Euroregionális fejlődés az EU csatlakozás küszöbén. PhD disszertáció, Debrecen 224p. Haggett P. (1979) Geography a modern synthesis Harper International Edition, New York, 627p. Houtum H. Van (2000) An overview of European Geographical Research on borders and border regions. Journal of Borderlands Studies. Special issue on European perspectives on borderlands. Vol. XV. No.1. pp Hardi T.- Rechnitzer J. (2003) Les problemes posés par la coopération transfrontaliere dans différents types de régions frontalieres hongroises a la lumiere des Accords de Schengen. MOSELLA 27:(3-4) pp Kovács Z. (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború után. Földrajz Közlemények 38. kötet.1-2 sz. pp Martinez, O.J. (1994) The dynamics of border interaction. New approches to border analysis Global boundaries, World boundaries. Volume 1. London and New York, pp Michalkó G. (2004) Bevásárlóturizmus, Kodolányi János Főiskola, 104 p. Nemes Nagy J.(1998) Tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba 217p. Mező F. (2000) A politikai földrajz alapjai, University Press Debrecen, 479p. Ratti, R. (1993) Strategies to overcame barriers: From theory to practice In: Ratti, R..- Reichman, S. (eds.): Theory and practice of transborder co-operation. Helbind&Lichtenhahn, Basel und Frankfur/Main pp Sersli S. - Kiszel T. (2000) The types of the cross-border cooperations Ipoly Unió 60p.

19 Süli-Zakar I.-Czimre K.-Teperics K. (1999) Regionalism in Central-Europe: The study of the Carpathian Euroregion from the aspect of human relations. RSA Bilbao, pp

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA

PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Európai Unió szak Levelező tagozat Szakirányú továbbképzés PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA AVAGY A MAGYAR-ROMÁN MAGYAR ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL

A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p. TÉT XXI. évf. 2007 2 Gyors ténykép 117 A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL (The Analysis of the

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei

A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei A dunai hajózáson részt vevők jellemzői A Viking River Cruises vendégei körében végzett felmérés eredményei Bevezetés, vezetői összefoglaló A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága

Részletesebben

AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET)

AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 219-269. p. Tér és Társadalom 1997 1: 219-269 AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) (Regional Development Strategy of North-West Transdanubia)

Részletesebben

Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben

Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

Balaton-kutatás 2012. 2013. február 13. Balatonalmádi

Balaton-kutatás 2012. 2013. február 13. Balatonalmádi Balaton-kutatás 2012 2013. február 13. Balatonalmádi Elızmények A vizsgált témák A turizmus szerepe a Balaton turisztikai régióban A Balaton szerepe turizmusunkban A Balaton ismertsége és imázsa A kereslet

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR MUNKATUDOMÁNYI TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR MUNKATUDOMÁNYI TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR MUNKATUDOMÁNYI TANSZÉK MULTIDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. Szabó Gábor az

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges 1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................

Részletesebben

TÉNYKÉP / REPORT. A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása

TÉNYKÉP / REPORT. A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása Tér és Társadalom / Space and Society 25. évf., 1. szám, 2011 TÉNYKÉP / REPORT A gyógyturizmusban érintett települések és környezetük lakosainak mobilitása The mobility of the population of health tourism

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017

Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017 Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017 Társasági jövőkép és küldetés Mára a turizmus a magyar gazdaság húzóágazatává vált, fejlődése negyedik éve töretlen. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Élet a határvidéken.

Élet a határvidéken. Élet a határvidéken. Határokon átívelő társadalmi kapcsolatok A határvidék A határ, mint fogalom jelentésének és jelentőségének értelmezése számos tudományterület szempontjából lehetséges. A közgazdaságtan

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése. Tanácsadó és Szolgáltató Kft. zárójelentés. Budapest. 2009. március 24. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Budapest 2009. március 24. 1 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 ex-post értékelése zárójelentés

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Megalapozó vizsgálat Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Balogh András publikációs listája

Balogh András publikációs listája Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről.

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről. RENDŐRKAPITÁNYSÁG MARCALI Ügyszám: 14040/1116-1/2016.ált. Hiv. szám: 1254-1/2016. Tárgy: Beszámoló Marcali Város 2015. évi közbiztonsági helyzetéről. Üi: Bene Zsolt r. alezredes B E S Z Á M O L Ó Marcali

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

CSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4

CSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 CSILLAGHÚR PROGRAM CSILLAGHÚR PROGRAM Kőszeg Írottkő Natúrpark 2016. ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET W W W.NATURPARK.HU 1 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A CSILLAGHÚR PROGRAM ILLESZKEDÉSE

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben