A testnevelési órával kapcsolatos terheléselméleti kérdések. Dr. Szakály Zsolt adjunktus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A testnevelési órával kapcsolatos terheléselméleti kérdések. Dr. Szakály Zsolt adjunktus"

Átírás

1 A testnevelési órával kapcsolatos terheléselméleti kérdések Dr. Szakály Zsolt adjunktus

2 Sajátos feladata a testnevelés tantárgynak a motoros tanulás, a motoros képességek fejlesztése, az egészséges testi fejlődéshez szükséges ingerek biztosítása, az egészséges életmód formálása, egészségügyi és élettani ismeretek elsajátíttatása. A felsorolt feladatok magvalósítása érdekében mind az oktatási folyamat egészére, mind az egyes testnevelési órákra vonatkozóan alapvető a terhelés mennyisége és minősége, a terhelés adagolása, a terhelés és a pihenés váltakozásának a problematikája. Tovább bonyolítja e kérdést, hogy mindezeknek a testnevelési órákon kell realizálódni úgy, hogy ugyanakkor azok időtartama és heti ismétlődése adminisztratív módon meghatározott. Ebben a vonatkozásban tehát szembe kell nézni a ténnyel, hogy a testnevelési órák időtartamát, azok heti óraszámát nem a tudományos eredmények határozzák meg. Mint korábban láthattuk, a mozgástanulás és a képességfejlesztés egymástól nem választhatók el. Így annak kimondása, hogy a testnevelési órák tanórai jellegük miatt nem elsősorban a terhelés tudományos igényű adagolására valók, nem igazán állja meg a helyét. E feladat fontosságát elfedi az iskolákban, az egyes tantárgyi óraszámokért folyó versenyfutás. E versenyben általában nem gondolunk arra, hogy egy semmi mással nem pótolható fejlesztő hatástól fosztjuk meg a tanulókat abban az életkorban (6-12 év), amikor erre a legnagyobb szükségük lenne. A következőkben azokat az alapvető terheléselméleti (edzéselméleti) ismereteket adjuk közre, melyek felhasználása, hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a felsorolt célokat, a lehetőségeinkhez képest, maradéktalanul megvalósíthassuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy sok gyakorlati tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy az edzéseken egyénileg jól kezelhető eljárásokat a testnevelési órákon is alkalmazni tudjuk. A terhelés A környezetben (természeti-társadalmi) élő embert szakadatlanul különféle hatások - ingerek- érik. Ezen ingerek közül csak azokra reagál, melyek elérik a szervezet ingerküszöbét. Az ingerküszöb legyőzéséhez az ingernek bizonyos erősséggel (intenzitás) és időtartammal (terjedelem) kell hatni. (A mozgástanulás és az egyes motoros képességek fejlesztése esetén is eltérő ingerküszöb értékekkel találkozunk, melyek pontos ismerete és alkalmazása alapvető követelmény a testnevelés tanítás folyamatában.) A testnevelés és sport területén elsősorban mozgásingerekről beszélünk. Azért elsősorban, mert mint minden emberi megnyilvánulásnak, így a mozgásnak is van pszichés kihatása, melyet a terhelés tervezésekor figyelembe kell venni. A külső ingerek (környezeti vagy mozgásingerek) és a hatásukra létrejövő úgynevezett belső ingerek (a szervezet fiziológiai és pszichikai reakciói és változásai) révén kiváltott 2

3 hatást terhelésnek nevezzük. 1 A terhelés jelenti a szervezett számára azt az ingert, amelyhez alkalmazkodva mód nyílik a tanuló motoros teljesítményének növelésére. Az organizmusban a terhelés hatására lejátszódó változásokat a következő sematikus ábrával foglaljuk össze. A terhelés folyamatának fázisai (Nádori után módosítva) 2 + Terhelési szakasz K. T. Pihenési szakasz T. T. Sz. - B. T. R. Ábra 1 Jelmagyarázat: K. T.: külső terhelés, B. T.: belső terhelés, R.: regeneráció, T.: túlkompenzálás, T Sz.: a teljesítőképesség aktuális szintje Az 1. ábrát a következőképpen értelmezhetjük: a testnevelés órát tartó tanár megtervezi az órai célok és feladatok megvalósításához szükséges terhelés (külső terhelés /K. T./) összetevőit, melyek a következők lehetnek: 3

4 A terhelés összetevői A terhelés összetevői azok a mutatók, amelyekkel szabályozható a tanulók szervezetének az igénybevétele. A terhelést kiváltó gyakorlatanyagot és annak valamennyi terhelési összetevőjét (külső terhelés) a tanulók életkori sajátosságainak, fizikai felkészültségének, a tantervi előírások és módszertani szempontok figyelembevételével kell kiválasztani. Az óra mozgásanyaga által kiváltott inger jellemzőit (terhelési összetevők) ismerni kell. Csak így lehet jól meghatározott terhelést alkalmazni. A terhelés nagyságát az alábbiak jellemzik. A terhelés összetevői INTENZITÁS GYAKORISÁG TERJEDELEM Ingersűrűség Bonyolultság Időtartam Ábra 2 Intenzitás Az intenzitás a terhelés hatására létrejövő külső és belső ingerek erősségét jelzi. Az intenzitást meghatározza: Időegység alatt végzett mozdulat vagy mozgás gyakorisága (pl.: az 1 perc alatt végzett hasizomgyakorlatok száma, stb.). Valamely komplex (ciklikus vagy aciklikus) mozgás végrehajtásának a sebessége. (pl.: 1 iskolakör 3 percre teljesítve). A felemelt, vagy megmozgatott súly nagysága (pl.: babzsákkal, homokzsákkal, tömöttlabdával végzett gyakorlatoknál a szer súlya). Az ellenállás (ellenfél, sportszer) nagysága (pl.: páros gyakorlatoknál a társ ellenállása, vagy az előbbi pontban említett szerek súlya). 4

5 A terhelésadagolás tervezésében segítenek bennünket, az ún. intenzitásfokozatok, melyek a testnevelésben nem határozhatóak meg mindig pontosan, azonban törekedni kell megállapításukra, hiszen az oktatási folyamat sikerét jelentősen befolyásolják (pl.: az egyes motoros képességeket különböző intenzitású zónákban tudjuk csak eredményesen fejleszteni). Intenzitás fokozatok: Az intenzitásfokozatok gyakorlati alkalmazásának első lépcsőfoka az egyénnek, vagy a csoportnak az adott gyakorlatra, vagy feladatra vonatkozó maximális teljesítményének a meghatározása, ez az érték lesz a 100%. Az alacsonyabb értékeket ehhez viszonyítva állapítjuk meg. A testnevelési óra viszonylatában a 100%-hoz tartozó teljesítményt az eredményes munka érdekében, legalább három, képességek szerint differenciált csoportra vonatkoztatva szükséges megállapítani. Az alkalmazott intenzitási zónák kiválasztása az óra céljának és feladatának meghatározása után kell, hogy történjék. Mint láttuk a testnevelési órákon az intenzitást, a sportedzés gyakorlatától eltérően nem egyénekre, hanem csoportokra állapítjuk meg. Ezért célszerűnek tartjuk az intenzitászónák kiszélesítését, azért, hogy az egyes csoportba tartozó tanulók az adott sávon belül megtalálhassák a számukra megfelelő szintet. Az intenzitásfokozatok a következők (Nádori 1981 után módosítva) 3 Határ: 100% vagy a fölött Maximális: % Szubmaximális: 60-80% Közepes: 50-60% Alacsony: 30-50% Csekély: 20-30% Az intenzitásmutató segítségével becsülhetjük meg az adott óra relatív intenzitását, lehetőségünk van a különböző órák terhelésének az összehasonlítására, illetve a következő egység objektív megtervezésében is segít bennünket. Intenzitás mutató: közepes + szubmaximális + maximális terhelések ideje az órán x 100 a testnevelési óra összes ideje 5

6 Példa: Torna jellegű óra esetében Bevezető rész: 2 perc a szervezési feladatok (becsült intenzitás: 0), 2 perc bemelegítő futás (int.: közepes), 10 perc intenzív szabadgyakorlatozás (int.: alacsony és közepes). Fő rész: 25 perc talajtorna és szekrényugrás csapatokban (int.: alacsony és közepes). Levezető (befejező) rész: 5 perc fogójáték (int.: szubmaximális és maximális). Értékelés 1 perc (int.: 0). Intenzitás mutató (relatív intenzitás): , x 100 = 54% Ingersűrűség- Gyakoriság A terhelésszabályozásban jelentős szerepet játszik az órán alkalmazott terhelések (ingersűrűség), illetve az egyes testnevelési órák között (gyakoriság) a pihenésre szánt idő nagysága és a pihenés eltöltésének módja (aktív, passzív) is. Az ingersűrűség és a gyakoriság tehát a terhelés és a pihenés közötti időbeli viszonyt (Nádori 1981) 4 jelenti a testnevelési órákon és a testnevelési órák között. Az ingersűrűség az intenzitás finom szabályozásában játszik szerepet, a terhelések közötti pihenő idő növelésével illetve csökkentésével fokozhatjuk, illetve csökkenthetjük az adott gyakorlat intenzitását, ezáltal a tanulók terhelését. A pihenő szünetek idejét azonban a megelőző terhelés intenzitása és terjedelme, a képzés célja (gyorsaság, erő, állóképesség, gyakorlatok, mozgástanulás, alkalmazó gyakorlás stb.) a tanulók teljesítőképessége és az edzettsége is alapvetően befolyásolja. Ha a tanulók munkabírása, edzettsége nagyon eltérő, akkor a pihenőidők tartamát differenciáltan kell megállapítanunk. Erre a tanulói létszámok miatt, egyénre szabottan a testnevelésben nincs lehetőség. Legfeljebb arra, hogy a korábban már említett három differenciált csoportra vonatkozóan legyen igaz. Vezérlő elvként alkalmazható a következő szabály: a terhelések közötti pihenő idő annál hosszabb, minél nagyobb az inger intenzitása és időtartama. A teljesítőképesség növekedésével növelhető az intenzitás, vagy csökkenthető a pihenő idő, vagy növelhető az időtartam. (Nádori 1981) 5 Fontos megjegyeznünk, hogy a változtatás egyszerre csak egy tényezőt érinthet. Pl.: ha növelem az intenzitást, akkor a többi összetevőt változatlanul hagyom. Ha a testnevelési órák száma megfelelő eloszlásban (hétfő, szerda, péntek) nem éri el a heti három alkalmat, nincs igazán módunk a gyakoriságról, mint terhelés fokozó 6

7 (szabályozó) tényezőről beszélnünk. Sajnos ebben az esetben a testnevelés céljai és feladatai megvalósításának lehetősége kerül veszélybe, ugyanis a heti 1-2 testnevelési óra nem elegendő arra, hogy a tanulóknál fejlesztő hatást tudjunk kiváltani. Mindezek ismét felhívják a figyelmet arra, hogy az iskolai testnevelési órákat a lehetőségekhez képest a heti iskolai órabeosztásban arányosan kell elhelyezni. Időtartam Időtartammal jelöljük az egyes izolált ingerek hatásának tartamát. (Nádori 1981) 6 Az időtartam kiválasztása a kitűzött oktatási és képzési célnak megfelelően történik. (Pl.: az állóképesség fejlesztés esetén, ahol a tanár 3 x 1 iskolakört határoz meg, az egy iskolakör ideje a terhelés időtartama. Gyorsaság fejlesztés esetén az ajánlott inger időtartam 5-10 mp.) Terjedelem Az órán alkalmazott valamennyi inger időtartamával jelöljük (Nádori 1981) 7. Az előbbi példában a terjedelem a három iskolakör időtartama. A meghatározott (szükséges) intenzitású inger (terhelés) akkor hatásos, ha meghatározott (szükséges) terjedelemmel is rendelkezik. A terjedelmet meghatározza: a lefutott, leúszott stb. km-ek összege, felemelt súly összege, az órán alkalmazott gyakorlatok ismétlésszáma, a testnevelési óra hasznos terhelésének összes ideje. Fontos megjegyezni, hogy a nagy intenzitású ingereknek sincs fejlesztő hatásuk, ha rövid ideig tartanak, és nem érik el a szükséges terjedelmet. (lásd ingerküszöb!) A terhelés intenzitása és a terjedelme fordított arányban van egymással, ha az intenzitást növeljük, akkor a terjedelmet csökkenteni kell és fordítva. Bonyolultság (a gyakorlatok végrehajtásának a bonyolultsága) Különösen a mozgástanulásnál kell számolnunk ezzel a terhelési összetevővel. Egyrészt ugyanis a tanulónak több érzékszervre ható ingeregyüttesből kell tudatosan szelektálni a végrehajtáshoz, és mindezt időkényszer alatt végezni (Rigler 1993) 8 Másrészt a 7

8 mozgások tanulásakor fellépnek az új mozgással kapcsolatosan különféle félelmek ( pl.:...én ezt nem tudom megcsinálni, félek... stb.), melyek a érzelmi és érzékszervi fáradtságként jelentkezve idő előtti elfáradást eredményezhetnek. A tanárnak a feladata az oktatás során a tanulók motiválása, olyan körülmények teremtése, melyek fokozzák a tanulók biztonságérzetét, bátorítják őket a feladat végrehajtására. Az óra céljainak és feladatainak megfelelően hol az egyik, hol a másik terhelési összetevő alakítása, módosítása kerül előtérbe. Ezek a változások - valamennyi összetevő kölcsönhatása eredményeként- egymástól eltérő hatásokat hoznak létre a szervezetben. Az organizmus a gyakorlás jellegének (intenzitás és a terjedelem viszonya) megfelelően reagál az őt ért terhelésekre. A nagy terjedelmű közepes, vagy csekély intenzitású terhelések általában állóképességi alkalmazkodásokat hoznak létre. A csekély terjedelmű, de szubmaximális, vagy maximális intenzitású terhelések elsősorban az erő és a gyorsasági tulajdonságokat fejleszti. A külső terhelések a szervezetben sajátos folyamatokat indítanak be. Ezeket összefoglaló néven belső terhelésnek nevezünk. Belső terhelés A külső terhelés hatására jön létre, magában foglalja a tanulók szervezetének, személyiségének a terhelés hatására bekövetkező válaszait. Jellemzők: A belső terhelés milyenségét a külső terhelés összetevői (intenzitás, ingersűrűség, időtartam, terjedelem, bonyolultság, gyakoriság) határozzák meg. Azonos külső terhelés nem mindig váltja ki ugyanazt a belső terhelést, mert a külső terhelésre történő reagálás az egyén aktuális pszichikai- fizikai állapotától is függ. Pl.: Különböző pszichofizikai állapotokban- fáradt, dekoncentrált, friss, pihent stb.- az azonos külső terhelések eltérő belső hatásokat eredményezhetnek. A belső terhelés tulajdonképpen egy elfáradási folyamatot jelent. A szervezet egyensúlyi állapota megbomlik, teljesítőképessége időlegesen lecsökken, a tanuló nem képes azt a teljesítményt nyújtani, mint pl. az óra elején. (lásd: 1. ábra) Az elfáradás beindítja a szervezet védekező és regeneráló folyamatait, melyek célja a kibillent egyensúlyi állapot helyreállítása. Alapvető fontosságú tehát a belső terhelés mértékének az ismerete, a lehetőségekhez mérten annak pontos meghatározása, hiszen a tanár által megtervezett külső terhelés önmagában még nem garancia arra, hogy az a kívánt hatást ki is váltja. 8

9 A belső terhelés mértékéről szubjektív és objektív (pl.: a terhelés folyamatos ellenőrzése pulzusmérő óra segítségével) információk segítségével tájékozódhatunk. Célszerű a különböző terhelésekhez tartozó szubjektív fáradási tüneteket összegyűjteni és osztályozni, mert a segítségükkel a további terhelések hatásait pontosabban tudjuk majd meghatározni. A belső terhelés (elfáradás) mértékének (szubjektív) meghatározásában a következő táblázat segít bennünket. Elfáradási tünetek különböző erősségű terheléseknél (Báthori után, módosítva) 9 Csekély elfáradás (csekély terhelés) Erős elfáradás (optimális terhelés) Igen erős elfáradás (határterhelés) Bőrszín enyhe pír erős pirosodás igen erős pirosodás, vagy feltűnő sápadtság Izzadás a hőmérséklettől függően, enyhe vagy közepes erős izzadás a derékvonal felett igen erős izzadás a lábakon is, só kiválasztás Légzés azonos, vagy enyhén fokozott rövid ideig tartó igen gyors légzés nagyon gyors légzés a szájon keresztül Mozdulatok, biztos járás bizonytalan járás, a test erőteljes imbolygása mozgás imbolygó test Figyelem jó, az utasítások hibátlan betartása az utasítások pontatlan végrehajtása, az irányváltoztatásoknál hibák, tévedések az utasítások vontatott végrehajtása, csak a hangosan adott utasításokat hajtja végre Közérzet semmi panasz fáradtság miatt panasz, a láb fájlalása, szaporább pulzus, légzési nehézségek az előbbihez hasonló panaszok, fejfájás, a mellkasban égő érzés, rosszullét, hányinger Táblázat 1 Elfáradási sajátosságok A külső terhelés hatására létrejövő belső terhelés során a szervezet elfárad, a belső terhelés tehát egy elfáradási folyamatként értelmezhető. Az elfáradásnak teljesítménycsökkentő és egyben teljesítményfokozó funkciója van. Ezt a dialektikus ellentmondást azzal tudjuk feloldani, hogy az elfáradásban vegetatív tanulási folyamatot látunk, ugyanakkor figyelmeztetést, a szervezet védekező mechanizmusát a kóros elváltozások megelőzésére. (Nádori 1981) 10 A fáradtság felléptét két tényező erősen befolyásolja: a terhelés intenzitása és terjedelme. (Rigler 1993) 11 Az elfáradási folyamat 9

10 didaktikai szempontokból szakaszokra osztható, melynek határai a gyakorlatban élesen nem különülnek el. A terhelés elviselésében három fázis különböztethető meg. (3. ábra) I.: az alap- munkabírási szakaszban a szervezet egyensúlyi állapotát megtartva képes csökkenés nélkül biztosítani a teljesítményt. II.: a kompenzált (kiegyenlített) fázisban a teljesítmény szinten tartása már csak pszichés energiamozgósítással lehetséges. III.: a dekompenzált (kiegyenlítetlen) szakaszban a szervezet mindenfajta energiaszolgáltatásának színvonala annyira lecsökken, hogy a teljesítmény romlása törvényszerűen bekövetkezik. A terhelés intenzitása és terjedelme, az egyén edzettsége alapvetően befolyásolja az elfáradási folyamat három fázisának időtartamát (Rigler 1993) 12. Az iskolai testnevelési órákon akkor nyújtunk optimális terhelést, ha az a kiegyenlített (II.) fázisban illetve a kiegyenlített és kiegyenlítetlen (II- III.) fázis határán történik. Ugyanis az ilyen jellegű terhelések kedvező alkalmazkodási folyamatokat (edzettségi állapot növekedés) indítanak be, melyek eredménye az lesz, hogy az egyes szakaszok határai kitolódnak. (3. ábra) Az elfáradás szakaszai és folyamata (Rigler 1993 után módosítva) 13 Ábra 3 Jelmagyarázat: = edzett = edzetlen 10

11 I.: II.: III.: alap-munkabírási fázis kompenzált (kiegyenlített) fázis dekompenzált (kiegyenlítetlen) fázis Jellemzők (Nádori 1981) 14 : Az alap-munkabírási fázisban végzett munka nem hoz létre teljesítményjavulást! A kompenzált fázisban végzett munka, különösen a fázis vége felé optimális alkalmazkodási folyamatokat indít be, teljesítményfokozó hatású. (A tanuló az adott terhelést tovább bírja.) A dekompenzált fázisban végzett munka csak nagyon jól edzetteknél vált ki kedvező hatást, általában káros! A dekompenzált fázisban a szervezet védekező mechanizmusai nem engedik tovább az intenzitás fenntartását, mert az a végkimerüléshez vezethet. Regeneráció A testnevelési óra vagy az óra alatt alkalmazott egyes terhelések befejezése után azonnal beindulnak a szervezet helyreállító (regenerációs) folyamatai, melyek a teljesítőképesség szintjének a visszaállítását hívatottak szolgálni (lásd 1. ábra!). A regeneráció során az organizmus a maradék illetve a terhelés után felvett tápanyagokban rejlő energiaforrásokat használja fel. A helyreállítás mértékét több tényező befolyásolja. A regeneráció függ: Az alkalmazott terhelés fajtájától (erő, állóképesség, gyorsaság stb.). A terhelés illetve az óra intenzitásától. A terhelés illetve az óra terjedelmétől. A pihenés módjától (aktív- passzív). A regenerálódást meggyorsító kiegészítő eszközöktől (úszás, masszás, szauna, regeneráló szerek, autogén tréning stb.) Az egyén edzettségi (felkészültségi) állapotától. Az edzettebbek ugyanazt a terhelést gyorsabban pihenik ki, mint a kevésbé edzettek. A testnevelési órák többsége vegyes típusú, melynek során komplex (több képességet fejlesztünk egyidejűleg) képességfejlesztés történik és egyéb feladatokat is megoldunk 11

12 (mozgástanulás, gyakorlás, ellenőrzés stb.). A különféle képességek hátterében más és más szervrendszerek működése, teljesítménye áll. Ezért figyelembe kell vennünk azt az élettani törvényszerűséget, hogy az egyes szervek- szervrendszerek regenerációjához eltérő időtartamok (heterochronismus) szükségesek. (Harsányi 1992) 15 Regeneráció mértéke és időtartamai (Harsányi 1992 után módosítva) 16 A regeneráció folyamata Folyamatos Kismértékű Állóképesség Erő Gyorsaság aerob aerob- anaerob anaerob 60-70%-os hosszú intenzitásnál szünetek 70-90%-os 1,5-2 óra intenzitásnál 2 óra óra Nagymértékű Teljes (túlkompenzálás) Táblázat %-os intenzitásnál 12 óra 70-90%-os intenzitásnál óra 12 óra óra 18 óra 18 óra óra óra óra 72 óra Túlkompenzálás A biológiai rendszereknél, így az embernél is kimutatható, hogy ha a normál egyensúlyi állapotot (homeosztázis) egy inger megbontja, akkor a szervezet e terhelésnek megfelelő, új egyensúlyt törekszik kialakítani. A ható inger által felerősödő leépítő folyamatok (elfáradás) fokozódására a szervezet a felépítő (regeneráló és túlkompenzáló) folyamatok növekedésével válaszol. (Harsányi, 1992) 17 A regeneráció során a szervezet nemcsak a terhelés előtti állapot helyreállítását végzi el, hanem mintegy felkészülve a következő igénybevételre (terhelésre) az egyén teljesítőképességének szintjét a kiindulási állapotnál magasabbra állítja be (1. ábra). A túlkompenzálás alapja a szervezet védekező mechanizmusa, mely az őt ért stressz hatásokra oly módon reagál, hogy a szervezet ellenálló-képességét (teljesítőképességét) növeli, a megszokottnál magasabb szintre emeli, ezért, hogy a terhelés során tapasztalt inger ismétlődése esetén megvédje a szervezetet a kimerüléstől. 12

13 Alkalmazkodás, alkalmazkodási sajátosságok Az alkalmazkodás, az élő szervezetnek az a tulajdonsága, mellyel testalkatát, működésmódját, magatartásmódját, teljesítményét megváltozott életfeltételeikhez igazítja. Sportalkalmazkodáson: az egyén szervezetének, szervrendszereinek szerkezeti (strukturális) és működésbeli (funkcionális) válaszait értjük, melyek a testnevelési órák és egyéb mozgásingerek hatására alakulnak ki. (Nádori 1981) 18 A terhelés és a pihenés váltakozása, a váltakozás tervszerűsége, élettani, pszichológiai megfelelése alapvető elv a testnevelés oktatásának folyamatában, az optimális alkalmazkodási folyamatok kiváltásában. (4. Ábra) A szervezetnek szüksége van az egyes ingerek, az egyes órák után pihenőre. A terhelés jellege meghatározza a pihenés idejét. A terhelés és a pihenés egy órán belül, de az egyes tanórák között is ritmikusan váltakozik. Ennek megfelelően a terhelés görbéje hullámszerű. Jellemzők (Nádori 1981) 19 : Az alkalmazkodásban döntő a terhelés és a pihenés összhangja. (A pihenés alatt regenerálódik és túlkompenzál a szervezet.) Alkalmazkodás csak akkor jön létre, ha az ingerek elérik a szükséges terjedelmet és intenzitást és gyakoriságot. A szervezet alkalmazkodása megfelel a terhelés szerkezetének. (lásd. Képességfejlesztés!) A heti háromszori terhelés alapvető az alkalmazkodási folyamatok kiváltásában. Amennyiben a terhelések ritkábban követik egymást, úgy a túlkompenzálás szintje csökken, majd megszűnik, és a szervezet visszatér a teljesítőképesség kiindulási szintjére (ábra. 1.) Gyakoribb, heti négy vagy több terhelési egység kedvezőbb alkalmazkodást, magasabb teljesítőképességet fog eredményezni. Ha a terhelések ritkán követik egymást (pl.: heti 2 testnevelési óra) akkor a túlkompenzálás, alkalmazkodás szintje csökken, esik a teljesítmény. (1. ábra) Az adaptáció (alkalmazkodás) eredményeként az edzett tanuló szervezete kedvezőbben reagál a terhelésekre. Ez a szabályszerűség a mindennapi életben előforduló megterhelést jelentő tevékenységek során is fennáll. (pl.: az edzettebbek alacsonyabb pulzusszám mellett teljesítik a mindennapokban előforduló mozgások terheléseit.) 13

14 A túlkompenzálás és az alkalmazkodás a kezdőknél viszonylag gyorsabban, míg az edzetteknél lassabban emelkedik és jelenik meg a teljesítményben. Az ingerintenzitás mind az alkalmazkodás kiváltásában, mind a megszilárdításában meghatározó jelentőségű: - amennyiben a terhelések intenzitása a hatásos ingererősségek első tartományában van (extenzív 30-60%-os), akkor a fejlődés viszonylag lassú, de folyamatos és az alkalmazkodás rendkívül szilárd. Ehhez nagy terjedelmű és alacsony intenzitású terhelések szükségesek. A magas intenzitású (intenzív 60-90%-os) terhelések viszonylag gyors teljesítménynövekedést eredményeznek, de a kiváltott hatás kevésbé szilárd. A változatlan terhelések csak az átlagos alkalmazkodási szint, teljesítményszint megszilárdítására jók, növekvő teljesítményt csak fokozatosan növekvő terheléssel érhetünk el. Edzettség A tanulók rendszeres, folyamatos és tervszerű terhelésének eredményeként kialakuló alkalmazkodás egy sajátos állapotváltozás lesz, melyet edzettségnek nevezünk. A túlkompenzált szint állandósul, a teljesítőképesség szintje tartósan megemelkedik, jobb teljesítmény elérésére lesz képes a tanuló. A kedvező edzettségi állapot, csak a teljesítménynyújtás lehetőségét jelenti, önmagában azonban még nem garancia a jó teljesítményre. A teljesítményt meghatározza egyrészt a teljesítőképesség, mely az adottságokat és a tanuló edzettségét foglalja magában, másrészt a teljesítőkészség, mely a pillanatnyi pszichikai állapotot (motiváció, figyelem stb.) tükrözi. A teljesítményt a külső körülmények is befolyásolják (pl.: hideg, szeles időjárás, vagy nagy meleg stb.). A nevelésoktatás- képzés folyamatában a teljesítmény feltételeként szereplő teljesítőkészség a képzési feladatokhoz, míg a teljesítőkészség alakítása a nevelési feladatokhoz sorolható. 14

15 A terheléshez történő alkalmazkodás sémája (Rigler után módosítva) 20 Ábra 4 Az edzettségi állapot alakításában és fejlesztésében (az alkalmazkodási folyamatok kiváltásában) a következő szempontokat és elveket maradéktalanul figyelembe kell venni. 1. A biológiai éréssel, fejlődéssel, mely alapjaiban befolyásolja a teljesítőképességünket és teljesítőkészségünket azáltal, hogy az életkor előrehaladtával (legalább éves korig) a szervek, szervrendszerek kifejlődésével a magas szintű teljesítmények anatómiai- élettani feltételei teremtődnek meg. (Nádori 1984) 21 Sokszor abba a hibába esik a tanár, hogy a fejlődés, érés hatására megnövekedett teljesítményt saját munkája eredményeként értékeli. Mentségükre legyen mondva, hogy a testi fejlődés, érés teljesítménynövelő hatását nehéz pontosan maghatározni. 2. A mozgásingerek biztosító terhelési egységek (tn. óra) között ne legyenek hosszabb megszakítások (minimum heti 3 testnevelési óra). Így a következő inger a túlkompenzáció fázisában éri a szervezetet és kedvező alkalmazkodási folyamatokat indít be. 3. A terhelést folyamatosan és fokozatosan emeljük. A terhelésnek meghatározott kapcsolata van a tanuló, tanuló csoport teljesítményével, terhelhetőségével. A megszokott terhelésnek nincs teljesítményfokozó hatása, a teljesítőképesség növelése érdekében a terhelést emelni kell. A fokozódó terhelés elve a terhelés és az alkalmazkodás között fennálló kölcsönhatásra épül. (Nádori 1981) 22 Ezek a kölcsönhatások a következők: 15

16 A megszokottnál erősebb ingerek új alkalmazkodást váltanak ki, a teljesítmény növelésének a lehetőségét teremtik meg. A megszokott, változatlan erősségű ingerek az elért alkalmazkodási (teljesítőképességi szint) megszilárdítására jók. A megszokott ingerek, ha hosszú időn át hatnak, már az elért alkalmazkodási szint megtartására sem jók, a teljesítőképesség szintje csökkenni fog. A terhelésfokozás módszerei: A testnevelési órák számának növelése. A testnevelési órán alkalmazott terhelés intenzitásának emelése. A testnevelési órán alkalmazott terhelés terjedelmének fokozása. (Jó szervezéssel a 45 perc minél jobb kihasználása.) A heti relatív intenzitás növelése. (A testnevelési órák terhelésének növelése.) A tanítási ciklusonkénti relatív intenzitás növelése. (4-6 hetente a tanítási ciklusok jellemző terhelési szintjének a fokozása. Pl.: szeptemberben és októberben az állóképesség fejlesztés jellemző terhelési szintje 3 x 1 iskolakör volt, akkor ezt a következő ciklusban célszerű növelni például 4 x 1-re, azonos intenzitás (iram) megváltoztatása nélkül.) 6. A terhelés és pihenés aránya optimális legyen. (A következő terhelésig a tanuló az előző terhelést ki tudja pihenni.) 7. A módszereket változatosan alkalmazzuk. Az oktatási feladatok sokoldalúsága ezt meg is követeli. 8. A tanulóval szemben támasztott követelmények (terhelés, életmód, tanulás stb.) feleljenek meg az egyén teljesítőképességének. 9. Terhelési ciklusok alkalmazása. Az új alkalmazkodások kiváltása, annak megszilárdítása időhöz kötött. A szervezetnek időre van szüksége, hogy az új ingerekhez alkalmazkodni tudjon. Az alkalmazkodás kiváltásához nemcsak újabb és újabb ingerek, hanem a terhelés és pihenés hullászerű váltakozása is szükséges. A megfelelő terhelés után a pihenő alatt a szervezet fokozott helyreállítása áll elő. A terhelési ciklusok segítségével a terhelés és a pihenés optimális arányát lehet kialakítani a kitűzött célnak megfelelően. Az oktatás folyamata során a tanterv által meghatározott nevelési, oktatási és képzési feladatokat tanítási egységekben tömörítve oldjuk meg. Ezek az egységek a tanév meghatározott időszakait ölelik fel, így lehetővé teszik, hogy egy tanítási egységen belül a terhelést adagolni, szabályozni tudjuk. A terhelés és 16

17 pihenés szabályozása tehát a tanmenet tervezés olyan alapfeltétele, mint az előírt oktatási anyag didaktikai egységekre bontása. 4-6 hetes ciklusokat célszerű alkalmazni, mely időtartam alatt a szervezetnek van ideje az új, szokatlan terhelésekhez alkalmazkodnia, a megcélzott képességben magasabb szintre jutni. 10. A terhelés ellenőrzése. A terhelés ellenőrzése, a nyert adatok és információk felhasználása a pedagógus nevelő tevékenységének fontos elemei. Több lehetőség kínálkozik a tanulók terhelésének kedvező szabályozására, az elfáradás mértékének megállapítására. (Báthori 1985) 23 A legfontosabb ellenőrzési módszerek a következők: A tanulók megfigyelése külső, elfáradási tünetek feljegyzésével, lásd a belső terhelés mértékének a meghatározásánál! Jegyzetkészítés a tanítási óráról a terhelési és pihenési szakaszok figyelembevételével. A tanítási órán végzett gyakorlatok terhelési összetevőinek a feljegyzése. Az adott tanítási ciklusban elért teljesítményváltozást milyen terhelési mutatók (összetevők) és módszerek váltották ki. 1 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 2 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 3 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 4 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 5 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 6 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 7 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 8 Rigler E.: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai I. Jegyzet az iskolarendszeren kívüli sportszakemberképző tanfolyamok részére. OTSH, Budapest, p. 9 Báthori B (szerk.).: A testnevelés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 10 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 11 Rigler E.: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai I. Jegyzet az iskolarendszeren kívüli sportszakemberképző tanfolyamok részére. OTSH, Budapest, p. 12 Rigler E.: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai I. Jegyzet az iskolarendszeren kívüli sportszakemberképző tanfolyamok részére. OTSH, Budapest, p. 13 Rigler E.: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai I. Jegyzet az iskolarendszeren kívüli sportszakemberképző tanfolyamok részére. OTSH, Budapest, p. 14 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 15 Harsányi L.: Az edzés egy éven belüli szakaszai. OTSH. Budapest, p. 16 Harsányi L.: Az edzés egy éven belüli szakaszai. OTSH. Budapest, p. 17 Harsányi L.: Az edzés egy éven belüli szakaszai. OTSH. Budapest, p. 18 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 19 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 20 Rigler E.: Az általános edzéselmélet és módszertan alapjai I. Jegyzet az iskolarendszeren kívüli sportszakemberképző tanfolyamok részére. OTSH, Budapest, p. 17

18 21 Nádori L. (szerk.): Sportképességek mérése. Sport, Budapest, p. 22 Nádori L.: az edzés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 23 Báthori B (szerk.).: A testnevelés elmélete és módszertana. Testnevelési Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest, p. 18

Balassi Bálint Gimnázium. helyi tanterve

Balassi Bálint Gimnázium. helyi tanterve A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve Testnevelés és sport AJTP előkészítő Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat Készítette: Horváthné Vagra Ildikó; Lavaj Andrea; Tihanyi Róbert; Széles Zoltán A

Részletesebben

11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét

11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét 11. évfolyam Évi óraszám: 108 3 óra/hét Sportjátékok 20 óra Torna jellegű feladatok 15 óra Atlétika jellegű feladatok 20 óra Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 15 óra Önvédelem és küzdősportok 8

Részletesebben

Edzéstervezési segédlet Tarján Tamás 2004. Alapozás

Edzéstervezési segédlet Tarján Tamás 2004. Alapozás Edzéstervezési segédlet Tarján Tamás 2004 Alapozás 2004-2005 Tartalom Előszó 4 Időszakos keretterv 5 Alapok 6 Edzésfajták 7 Görgő - Spinning 8-9 Conconi-teszt 10-11 Konditermi-edzések 12-13 Futás 14 Úszás

Részletesebben

11. évfolyam. Sportjátékok

11. évfolyam. Sportjátékok 11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9 10. osztályos

Részletesebben

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 Személyiségfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a művészetek pedagógiai eszközeivel, az egészséges életmód alakításával

Részletesebben

52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével)

52 813 01 0010 52 02 Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportedző (sportág megjelölésével) A 10/2007 (. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Sportiskola 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A Testnevelés és sport műveltségterület tartalma az általános iskola 1 4. évfolyamán a tevékenységek közbeni kommunikáció, kooperáció

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült 1-8. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

Kerékpár. 1-2. évfolyam (6-7 év) Korcsoport: előkészítő 1

Kerékpár. 1-2. évfolyam (6-7 év) Korcsoport: előkészítő 1 Kerékpár 1-2. évfolyam (6-7 év) Korcsoport: előkészítő 1 A kerékpársport tanulásának céljai az 1-2. évfolyamon Az együttműködés megteremtése az iskola és az ASI között. Az átmenet megkönnyítése a gyerekek

Részletesebben

Kyokushin Karate mint versenysport: a sporttudomány jelentősége

Kyokushin Karate mint versenysport: a sporttudomány jelentősége Kyokushin Karate mint versenysport: a sporttudomány jelentősége A karate nem sport, hanem életforma! Írta: Dr. Dörgő Sándor Az idézett teória avagy bölcselet a Kyokushin Karatét gyakorlók körében igen

Részletesebben

Belügyi- rendészeti 9-10. Testnevelés

Belügyi- rendészeti 9-10. Testnevelés TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019

Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019 Fekete István Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Program 2016-2019 Az intézmény neve: Fekete István Óvoda és Bölcsőde Intézmény címe: 3571 Alsózsolca, Fekete István u. 7. Elérhetőségek: Tel./Fax.: 06/46-406-605

Részletesebben

Helyi tanterv 9. évfolyam heti öt óra TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Helyi tanterv 9. évfolyam heti öt óra TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv 9. évfolyam heti öt óra TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív

Részletesebben

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban A kiadvány az elnyert TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0047 Egészségmegőrzés a Dunanett Kft-nél pályázat részeként készült 2 A Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve

Részletesebben

9. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez

9. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez . melléklet a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelethez 9. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 8. melléklet Kerettanterv a szakiskolák számára cím Kerettanterv a szakiskolák számára

Részletesebben

TESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok

TESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok TESTNEVELÉS 7 8. évfolyam Célok és feladatok Egészségvédelem: Az elérni kívánt célállapotban a tanulók képesek megőrizni a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, előtérbe helyezik

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak

Részletesebben

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák 10 óra + folyamatos A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. A testi

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

HERENDI HÉTSZÍNVILÁG BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA

HERENDI HÉTSZÍNVILÁG BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA HERENDI HÉTSZÍNVILÁG BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA Készítette: Vajai Lászlóné Bölcsődevezető Módosítva: 2016. március 20. 2012. március 29. 1 Tartalomjegyzék I. Alapadatok II. Általános rész 1. Bölcsőde definíciója,

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva a 9 12. évfolyamon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A fejlesztő munka eltér a hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A testnevelés és sport műveltségtartalma a középiskolában tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához

Részletesebben

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kaposvár INTEGRÁCIÓS MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV Könyv pedagógusoknak, szülőknek és mindenkinek, aki a gyakorlati tapasztalatokra kíváncsi Segítünk, hogy

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

Miért az EFEB által szervezett kereskedő tanfolyam a legjobb választás az Ön számára?

Miért az EFEB által szervezett kereskedő tanfolyam a legjobb választás az Ön számára? Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-09-10 Ütemezés: 2 hetente Időtartam: 6 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4.

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

7. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

7. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Természetes és nem természetes mozgásformák Órakeret 17 óra A gyakorláshoz szükséges alakzatok

Részletesebben

134900 Ft helyett csak 121 410 Ft 14 990 Ft/hó helyett csak 13 491 Ft/hó

134900 Ft helyett csak 121 410 Ft 14 990 Ft/hó helyett csak 13 491 Ft/hó Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-09-10 Ütemezés: Időtartam: Hetente 10 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

TANTERV : 5-8. osztály. Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola

TANTERV : 5-8. osztály. Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola TANTERV : 5-8. osztály Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola NAT műveltségterület: Éves óraszám: Heti óraszám: Testnevelés és sport 185 5 ÉVF O- LY AM: A TANTÁRGY NEVE: 5. Testnevelés 6. Testnevelés

Részletesebben

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja 1 2 3 idő feladat ki végzi dokumentum oktatas.hu intézményvezető tanfelügyeleti eljárás előtt rendszer megnyitása a feladathoz vagy delegált BECStag e-mial levél az érintett kollégának tényéről - irattár

Részletesebben

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

A Sportbeli felkészülés szakaszai (Edzéselmélet elıadás) Általános Ismeretek

A Sportbeli felkészülés szakaszai (Edzéselmélet elıadás) Általános Ismeretek A Sportbeli felkészülés szakaszai (Edzéselmélet elıadás) 2007.szeptember.26. Készítette: Dávid Zoltán DAZMAAF.SZE testnevelés-egészségtan 4.évfolyam Általános Ismeretek Tudományos vizsgálatok alapján az

Részletesebben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben

Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Mindig van választás Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben Hallgatói jegyzet SZERZŐ: DR. BUDAVÁRI-TAKÁCS ILDIKÓ LEKTOR: KASZÁS JUDIT NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

Részletesebben

10. évfolyam. Sportjátékok

10. évfolyam. Sportjátékok 10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kautzky Lászlóné intézményvezető Molnár Miklósné általános vezető helyettes A tagintézmények vezetői és nevelőtestületei Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP...

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv Zipernowsky Károly Általános Iskola Testnevelés tanterv TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott

Részletesebben

!"# A Bryan Haycock által kigondolt HST edzésmódszer az izomsejtek növekedésének. elôidézéséhez szükséges ingerlési módszerekre és a növekedést

!# A Bryan Haycock által kigondolt HST edzésmódszer az izomsejtek növekedésének. elôidézéséhez szükséges ingerlési módszerekre és a növekedést !"# A Bryan Haycock által kigondolt HST edzésmódszer az izomsejtek növekedésének elôidézéséhez szükséges ingerlési módszerekre és a növekedést létrehozó mechanizmusokra irányuló kutatások legújabb eredményeit

Részletesebben

1. Zenei mozgás-előkészítés az előképzőben

1. Zenei mozgás-előkészítés az előképzőben 1 I. BEVEZETÉS 1.A Kovács-módszer meghatározása, célja A Kovács-módszer az egészséges zenész-életmód programja és természettudományos ismeretanyaga, a zenei foglalkozási ártalmak megelőzésének pedagógiája,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Orbánhegyi Óvoda 2013. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. (Szabó Lőrinc: Ima a gyerekekért)

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Orbánhegyi Óvoda 2013. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. (Szabó Lőrinc: Ima a gyerekekért) PEDAGÓGIAI PROGRAM Orbánhegyi Óvoda 2013. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. (Szabó Lőrinc: Ima a gyerekekért) Tartalom 1. BEVEZETÉS 4 1.1. Alapprogram elve 4 2. HELYZETKÉP

Részletesebben

Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet. /Kodály Zoltán/

Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet. /Kodály Zoltán/ K A S T É L Y P E D A G Ó G I A I Ó V O D A P R O G R A M J A Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet. /Kodály Zoltán/ Tartalomjegyzék I. Pedagógiai programunk törvényi háttere...

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam

Általános 1. évf. Testnevelés és sport. 1. évfolyam Általános 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás

Részletesebben

Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19.

Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: Ütemezés: Időtartam: 2016-06-18 A tanfolyam elindult, becsatlakozási lehetőség. Még 3 szabad hely! 2 hetente 9 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy

Részletesebben

A földrajztanítási- tanulási folyamat

A földrajztanítási- tanulási folyamat A földrajztanítási- tanulási folyamat Írta: dr. Makádi Mariann A földrajzi- környezeti ismeretek, jártasságok és készségek elsajátításának határozott rendje van. A tantervek követelményrendszeréből adódó

Részletesebben

Intézményi Önértékelés

Intézményi Önértékelés Intézményi Önértékelés Pedagógus, vezető, Intézmény elvárások Belső Ellenőrzési Csoport 2015. szeptember 30. Készítette: BECS és Erdei Gyula igazgató Kompetencia A pedagógusra vonatkozó intézményi elvárásrendszer

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PARKGONDOZÓ RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS ADAPTÁLT KÖZPONTI PRORAMJA TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA 2007 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga Alternatív mozgás masszázsterapeuta 2001. október 15. 2 T Á J É K O Z T A T Ó az értékelő

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

Minőségirányítási Program. Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010.

Minőségirányítási Program. Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010. Minőségirányítási Program Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010. I. Fenntartói minőségirányítási program (kivonat) A program célja, hogy megfogalmazza az intézménnyel szembeni elvárásait az egész rendszer

Részletesebben

Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató. Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető

Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató. Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető A KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KERETTANTERV Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető Koordinátor: FARKAS MÁRTA

Részletesebben

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek 299 11. Testnevelés tanterv-kiegészítés 11.1 Célok és alapelvek Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 2015 Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató Tartalomjegyzék 1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 3 1.1. Az iskola egészségnevelési szemlélete...

Részletesebben

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató

Részletesebben

Tollaslabda. Bevezetés

Tollaslabda. Bevezetés Tollaslabda Bevezetés A tollaslabda tanterv célja, olyan versenyzők felnevelése, akik választott sportágukat magas szinten művelik és egyben megfelelnek a klasszikus értelemben vett sportember" eszményének.

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Termékbemutató az Aranyszárny Exkluzív Speciál rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, teljes életre szóló életbiztosításhoz

Termékbemutató az Aranyszárny Exkluzív Speciál rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, teljes életre szóló életbiztosításhoz Megtakarítás biztosítási védelemmel ötvözve: megoldás a felelősségteljesen gondolkodó emberek számára. Az élet csak úgy érthető, ha visszatekintünk, de csak úgy élhető, ha előrenézünk. Soren Kierkegaard

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények SZAKMAI PROGRAM

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények SZAKMAI PROGRAM Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények SZAKMAI PROGRAM 2010-2015 A BÖLCSŐDE ADATAI Az intézmény neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények

Részletesebben

Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016

Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016 Célok és feladatok A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei egység SZAKMAI PROGRAM

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei egység SZAKMAI PROGRAM Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei egység. SZAKMAI PROGRAM Tartalomjegyzék: I. Az intézmény adatai: 3.o. II. A bölcsőde szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek 4.o. III. Az intézmény

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezető

TARTALOM. 1. Bevezető TARTALOM 1. Bevezető 2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1.Minőségpolitikai nyilatkozat 2.2. A minőségirányítás elvei 2.3 Minőségpolitikai célok kiemelése a minőségpolitikából és annak teljesülési kritériumai,

Részletesebben

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016.

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Óvodánk sajátossága, pedagógusképünk, kapcsolatrendszerünk 1.1 Küldetésünk 1.2

Részletesebben

Pedagógiai Program. Losontzi István EGYMI és Kollégium. 2015/2016-os tanév

Pedagógiai Program. Losontzi István EGYMI és Kollégium. 2015/2016-os tanév Losontzi István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium OM: 038539 Címe: 2700 Cegléd Buzogány u. 23. Tel: 53/310-141 Fax: 53/311-905 e-mail: losi10@t-online.hu Pedagógiai Program Losontzi

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR Iktsz: Üi: Pattyán L. Tárgy: Előterjesztés a Kari Tanács 2007. március 27.-i ülésére. Dr. Lukácskó Zsolt Dékán úr részére Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2 4. Tisztelt

Részletesebben

Szövegértés-szövegalkotás A

Szövegértés-szövegalkotás A Szövegértés-szövegalkotás A 3. évfolyam alapozás Készítette: Sósné Pintye Mária Papp Zita Tartalom Testtudatfejlesztés Indirekt testtudatfejlesztés Elvarázsolt erdő játék...6 Tükörjáték...9 Direkt testtudatfejlesztés

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt

Részletesebben

Koch Valéria Iskolaközpont Testnevelés Helyi Tanterv 1-12. évfolyamon

Koch Valéria Iskolaközpont Testnevelés Helyi Tanterv 1-12. évfolyamon Koch Valéria Iskolaközpont Testnevelés Helyi Tanterv 1-12. évfolyamon A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív

Részletesebben

Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde. Bölcsődei Szakmai Program

Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde. Bölcsődei Szakmai Program Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Program A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát. (görög költő) Edelény 2015. Tartalomjegyzék INTÉZMÉNY ADATAI... 3. BÖLCSŐDÉNK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Kollégiumi nevelő Készítette: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

a Europe Treasury euró alapú, rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, teljes életre szóló életbiztosításhoz

a Europe Treasury euró alapú, rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, teljes életre szóló életbiztosításhoz Megtakarítás biztosítási védelemmel ötvözve: megoldás a felelősségteljesen gondolkodó emberek számára. Egy bölcs ember úgy éli az életét, hogy cselekszik, nem pedig a cselekvésről gondolkodik. Carlos Castaneda

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS, KORSZERŰ VEZETÉS, MUNKAFELTÉTELEK. A személyzetfejlesztési munka új eleme: a szupervízió

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS, KORSZERŰ VEZETÉS, MUNKAFELTÉTELEK. A személyzetfejlesztési munka új eleme: a szupervízió GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS, KORSZERŰ VEZETÉS, MUNKAFELTÉTELEK A személyzetfejlesztési munka új eleme: a szupervízió Tárgyszavak: szupervízió, személyzetfejlesztés; személyiség; szerep; szervezet.

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Rottmayer Jenő sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

8. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret 17 óra. Természetes és nem természetes mozgásformák

8. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret 17 óra. Természetes és nem természetes mozgásformák 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes és nem természetes mozgásformák Órakeret 17 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 8 10 gyakorlattal önállóan bemelegítés

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben