Híradó. Kellemes Karácsonyt és boldog új évet! Irodalmi melléklet. E számunkban: Svenska sidan sid. 2

Átírás

1 Híradó XXII. évf. 90. szám december A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja Ungerska Riksförbundets medlemstidning Kellemes Karácsonyt és boldog új évet! Svenska sidan sid. 2 Felhívás: Az etnikai kisebbségek jogait be kell építeni az Európai Alkotmányba 4. old. Visszasimulóban Megjelent Szente Imre Szabad szemmel címû esszékötete 5. old. Anyanyelv Boross Katalin anyanyelvi tanár tapasztalatairól számol be 6. old. Karácsonyi gyertyák. Roberta Osborne felvétele. E számunkban: Irodalmi melléklet Deák Ferenc 200 éve született a haza bölcse 11. old. Mervel Ferenc Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki fordítói munkásságáért Mervel Ferencet 16. old.

2 Åter till Budapest... 2 Livlig ungrare med glada öron HÍRADÓ Genom ett dammigt barfönster såg jag Puskás livs levande för första gången. Det var min sista dag i Budapest, så strax före lunch hängde jag på låset till en bar som jag hade passerat varje dag. Innanför baren fanns en restaurang, som någon hade rekommenderat. Jag var först, enda gästen och beställde en weissbier medan jag läste menyn. Från gatan hördes ett bilhorn och jag vände mig omedvetet om. Utanför stod en stor svart Mercedes och in i den klev en man, som jag skulle kunna känna igen var som helst. Det var Puskás! Ja, jag påstår i alla fall att Ferenc Puskás är Ungerns, Spaniens och världens bäste fotbollsspelare någonsin. Han var en rik-tig pojkhjälte. Lika förbunden med neder-lag som med segrar till exempel, när Ungern förlorade VM-finalen mot Västtyskland för att han var halvskadad. Men jag visste, att kunde jag bara över-tala mina totalt ointresserade föräldrar, så skulle jag kunna få se hans revansch i VM 1958 i Sverige. Det blev aldrig av, för 1956 i oktober fick jag lära mig hur obarmhärtig världen kan vara. När sovjetryska pansardivisioner krossade ungrarnas försök att frigöra sig så var Puskás på turné i Spanien. Lika spänd, som när jag lyssnade till matchreferat på radion, satt jag och lyssnade till reportagen från gatustriderna i Budapest. Det var en hopp-lös kamp, men det var inte svårt att välja sida. Det var alltid rätt att göra uppror. Ett par månader senare stod det klart att Puskás inte tänkte resa hem. Och inte hade han rest hem för att slåss mot pansardivisionerna. Och inte nog med det. Vi blev bekanta med en flyktingfamilj från Ungern. I hans ögon var Puskás en förrädare. En urusel fotbollsspelare som ensam var skyldig till nederlaget Att jag gick på den lögnen. Folk fick väl tycka vad de ville om Puskás politiska mod och om hans relation till Spanien och höga spelarlöner. Som fotbollsspelare är han fortfarande oöverträffad. Som i den där finalen mot Eintracht Frankfurt. Han var fenomenal. Sanningen förändrades inte för att inte jag hade trott på den. När jag upptäckte det ungerska köket och några år senare blev matskribent, var det inte mer än rätt att jag på något sätt beta-lade för mitt svek med lite propaganda. För sedan tio år bor Puskás åter i Budapest. Han kom tillbaka för att bli förbundskapten för Ungerns VM-lag. Det gick inte så bra, men han stannade och gav sig in i restaurangbranschen spelade jag boll i kvarterslaget och Puskás blev proffs i Real Madrid. Jag kunde se honom spela på tv. Nu, år senare, kränger vi käk båda två, men fortfarande på skilda arenor. Hans Johansson Rubriken ovan skulle kanske passa som beskrivning på en och annan av våra vänner inom Ungerska Riksförbundet, men på dess ursprungliga ställe är det den lite humoristiska och koncisa beskrivningen av hundrasen pumi. Den omutbare väktaren är vallhunden komondor. Presentationerna står FUR för, Föreningen Ungerska Rashundar. För en sådan finns. Pumi: den livliga ungraren med de glada öronen. Sammanlagt finns det nio ungerska hund-raser: puli, pumi och mudi är vallhundar; komondor och kuvasz är vakt- eller herdehundar, medan den kort- och strävhåriga ungerska vizslan, erdélyi kopó från Transsylvanien och den ungerska vinthunden magyar agár är alla jakthundar. FUR representerar idag raserna komondor, mudi, puli och pumi. Föreningen bildades den 3 november 1973, med ett brev. Avsändare var doktor Tibor Buzády, då med bostadsadress Bergviksvägen i Bromma. Hundens namn? Ras? Ägare? Tre raser fanns att kryssa för: kuvasz, puli eller vizsla. Var intresserad av att använda sin hund i avel? Ville bli medlem i föreningen? Önskade bli medlem, men från början poängtera ovillighet till organisatoriskt arbete, vara passiv medlem? Skulle mottagaren av brevet ställa ut sin hund på Stockholmsutställningen? Eller inte ställa ut, men i alla fall kunna delta i mötet med andra av ungerska rashundar intresserade? Den utställning som det talades om och den dag man skulle träffas var den 3 november Det skulle bli ett historiskt datum. Då bildades Föreningen Ungerska Rashundar, i ett rum på Älvsjömässan. Föreningen fick underrubriken Till minne av Emil Raitsits. Han var chefsveterinär i djurparken i Budapest och var en av organisatörerna när den ungerska kennelklubben bildades. År 1914 skrev han i djurparkens tidning en artikel som var ett upprop till det ungerska folket. Emil Raitsits ville ha ordning på de ungerska hundraserna, få dem ordentligt restaurerade och få standardbeskrivningar utarbetade. Han var skribent i den ungerska kennelklubbens tidning, och 1924 skrev han boken De ungerska hundarna, en bok som fortfarande anses grundläggande. Bildandet av den svenska Föreningen Ungerska Rashundar till minne av Emil Raitsits gav eko över hela världen. Doktor Tibor Buzády, som blev klubbens första ordförande, medverkade i ungerska kennelklubbens tidning A Kutya. Hans text där vandrade vidare till världens alla hundtidningar. I början av 1970 hade Sverige 30 kuvaszer, tre vizslor och 35 pulier fanns omkring 120 ungerska rashundar i Sverige. Det var de tre raserna kuvasz, puli och vizsla på FUR-utställningarna till 1979, då den första kom- Det verkar vara en förvuxen golvmopp, men det är faktiskt en komondor som flyger över hindret. ondoren presenterades, en från Ungern importerad hanhund. Tre pumier fanns också i landet, och den första mudin kom från Finland. Redan då fanns alltså i Sverige alla de raser som bland annat i Nordisk Domarguide presenteras som samlingsraser under grupp 1. Ungerska vall- och herdehundar heter den samlingsgruppen och alla har SSD, Specialklubben för Sällskaps- och Dvärghundar som specialklubb. Vizslan som ska ha jaktmeriter för sitt utställningschampionat får avlägga dessa jaktmeriter hos Svenska Vorstehklubben och hör numera till den specialklubben. Kuvasz har egen rasklubb sedan Vid tio års ålder var Föreningen Ungerska Rashundar ansluten till SSD. Det är den officiella klubben som har direkt anslutning till Svenska Kennelklubben, SKK. SSDanslutningen innebar bland annat att FUR kunda få hålla sin jubileumsutställning 1983 som officiell. Från och med den 1 januari 2001 är FUR egen specialklubb med namnet Svenska klubben För Ungerska Rashundar, förkortat Svk FUR.

3 HÍRADÓ Ünnepre készülõben A SMOSZ fennállásának jövõre esedékes 30 éves évfordulója szerencsésen egybeesik Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével. Az alkalom nagyszerû lehetõséget kínál a két ország között épülõ híd további kovácsolására. Az egyesületi beszámolók és a tapasztalatcsere mellett az ünnepi rendezvénysorozat megtervezése egyik fõ témája volt a november 8-án Tångagärdén megtartott egyesületi konferenciának. A rendezvénysorozat két kiemelt eseményre épül: egyrészt a magyarországi kis- és középnagyságú vállalatok termékbemutatóval egybekötött kiállítására, amellyel párhuzamosan történne különbözõ magyarországi régiók bemutatkozása, másrészt egy, az ünnepséget lezáró stockholmi gálaelõadásra. Mindkét rendezvény hátterében az a szándék húzódik, hogy a jeles évfordulóról való méltó megemlékezés mellett, kihasználva svédországi kapcsolatainkat, elõsegítsük magyarországi és svédországi régiók közötti kapcsolatok kialakulását a gazdaság, kultúra, oktatás, környezetvédelem és turizmus terén. A rendezvénysorozat sikere jelentõsen hozzájárulhat Magyarország, mint friss EU-tag, svédországi bemutatkozásához és népszerûsítéséhez, a magyarországi vállalkozóknak új piaci lehetõségek felkínálásához, és nem utolsó sorban elõsegíthetné magyarországi és svédországi régiók kapcsolatfelvételét. Magyar részrõl a Baranya megyei önkormányzat, Mátészalka és környéke valamint a Gödöllõ és környéke önkormányzati csoportosulások nyilvánítottak érdeklõdést a kiállításon való részvételre, Svédországban pedig a Nord-Ost Skåne-i önkormányzati társulás, amely hét plusz két önkormányzatot tömörít Svédország déli részén, tanúsított pozitív hozzáállást. A svéd önkormányzat az élelmiszeripar, a textil- és készruhaipar, a turisztika valamint a beszállító ipar területén lát lehetõséget az együttmûködésre. A régió szintû együttmûködést a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem és a turizmus terén tartják megvalósíthatónak. A kis- és középnagyságú magyarországi vállalatok termékbemutatóval egybekötött kiállítására a tervek szerint május között kerül majd sor a kristianstadi Yllan kiállító központban. A három magyarországi önkormányzati csoportosulás egy-egy teljes napot kapna a régió bemutatására, az üres napokon pedig felkeresnék a helyszínen azokat az önkormányzatokat, amelyekkel a régiók közötti kapcsolatfelvétel létrejönne. A kiállítás elsõ két napja csak a cégek és az önkormányzatok részére lesz nyitva, az utolsó nap a nagyközönség számára is. A kiállítás fogadással zárul szombaton, május 29-én. A rendezvénysorozatot záró stockholmi gálamûsort május 30-ára, vasárnapra tervezték a szervezõk. Helyszíne a Södra Teatern épülete lesz, amely egy több mint ötszáz férõhelyes patinás színház. A mûsor kulturális része elsõsorban zenére és táncra épülne, mert svéd ajkú vendégeink számára ez lenne érthetõ és élvezhetõ. Magyarországot, illetve a magyar kultúrát népszerûsítõ kiállítások is szerepelnek a tervek között. A gálamûsort követõen a stockholmi Magyar Házban a díszvendégek számára fogadásra kerül majd sor. Mindkét rendezvényünket szeretnénk olyan színvonalon megrendezni, amely a tartalmi hozadékán túl, külsõségeiben is méltó módon népszerûsítené Magyarországot. A SMOSZ nem titkolt célja, hogy mindkét ország felismeri azt a lehetõséget, amelyet a svédországi magyarság illetve annak szervezetei jelentenek a két ország és a két nemzet közötti kapcsolat fejlesztésben. 3 Tartalom 4 NYEOMSZSZfelhívás 5 Útban a visszasimulás felé 5 Mûvészetünk üzenete 6 Anyanyelvtanítás 9 Mi a TAJ-szám? 9 Papp László 10 Két évszak Deák Ferenc Magyar néptánc 14 Arcképcsarnok 14 Portré: Mervel Ferenc 6 Egyesületi beszámolók 12 Panoráma Következõ számunk lapzártája február 20. Híradó FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs SZERKESZTÕ: Újvári Tünde POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8, Ekerö TELEFON/FAX: E-POSTACÍM: tunde.ujvari@kommunal.se MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal. POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg gyûjtõszámla; pg Duna-tv

4 4 HÍRADÓ A NYEOMSZSZ felhívása az Európai Konventhez Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, mint fõrendezõ, és a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége, mint társrendezõ, szeptember 6-7-én Felsõpulyán megtartott tanácskozásának témája az Európai Unió és az etnikai kisebbségek Diagnózis és prognózis volt. A konferencia határozatot hozott, melynek következtében az Európai Konventhez fordulunk és az alábbi kérést terjesztjük elõ: A népcsoportokkal (etnikai és nemzeti kisebbségek) kapcsolatos tapasztalataink és az azokkal összefüggõ elméleti és gyakorlati felismerések alapján elengedhetetlen szükségszerûséggé válik a többségi népek és az etnikai kisebbségek viszonyának alkotmányi szinten való szabályozása. A tanácskozás rendezõi ezért határozottan kérik, hogy az etnikai kisebbségek jogait alkotmányjogilag egyértelmûen fogalmazzák meg, és az Európai Alkotmányba, annak fontos részeként, építsék be. Megokolás: 1. Az etnikai kisebbségek Európa lakosságának mintegy 15 százalékát, tehát egy el nem hanyagolható részét, képezik. A sokszínûség és a pluralizmus Európájában már csak ezen okból is figyelembe kell venni ezt a kérdéskört, mert: 2. ezek a kisebbségek Európa népeivel történelmileg és társadalmilag szerves egységet alkotnak; 3. már puszta létezésükkel nagymértékben segítenek az európai nyelvi, kulturális és társadalmi örökségünk megõrzésében; 4. ez a sokszínûség a velejáró alkotóerõvel oly teljesítményekre képes, amelyekrõl Európa jövõjének alakításánál életünk egyetlen területén sem mondhatunk le; 5. jövõbeni feszültségek elkerülése, de a kisebbségek jogi helyzetének különbözõsége az egyes tagországokban is, szükségessé teszi az egyetértést (konszenzust) a kisebbségi jogok megfogalmazásában, és azoknak az alkotmányba való határozott lehorgonyzását; 6. az etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális fennmaradásának a biztosítása csak az alkotmányban rögzített védelem alapján válhat hatásossá; 7. az EU-bõvítés az etnikai kisebbségek nyílt és konfliktusterhes problémáit kikerülhetetlenül felszínre hozza, megnöveli, és ezért ezek mielõbbi megoldást követelnek. Világos irányelvek lefektetése az anyanemzet és kisebbségei viszonylatában, ebben az összefüggésben elengedhetetlenné válik; 8. Európa demokratikus fejlõdésének a leghatásosabb garanciája az alkotmányban rögzített kisebbségi jog. A 19. század, de fõleg a 20. évszázad tragikus eseményei és folyamatai elnyomás, asszimilációs törekvések, elûzés, sõt népirtás nyomatékosan arra figyelmeztetnek minket, hogy ennek vessünk véget. A reális szocializmus bukása után ismét soviniszta törekvések emelték fel fejüket a nemzetállam megvalósítására és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetének a bebetonozására. Az etnikai kisebbségek jogállása az egyes országokban teljesen eltérõ, s igen sokszor a többségi nép vélt érdekei szerint (erõviszony) alkalmazzák. Már csak emiatt is elengedhetetlen a kollektív jogok rögzítése. Sajnos, az Alkotmány-tervezetben csak az egyén diszkriminációjának a tilalma található, anélkül, hogy az egyén kollektív homoszociális érdekeit felsorolták volna. Miután az egyén személyiségét csak közösségben fejlesztheti ki, elengedhetetlen, hogy közösségek hatáskörét, amelyekkel önmagát azonosítja, jogilag rögzítsék. Következésképpen: egy Alkotmány, amely Európa népei jövõjének az alapkövét jelenti, az etnikai kisebbségek elemi érdekeit meg kell hogy jelenítse. Gondoskodni kell arról, hogy azokban az államokban, amelyekben élnek, különösképpen a létüket érintõ kérdésekben, a többségi néppel együtt határozhassanak. Az egyenlõségi elv alapján az alávetés és elnyomás minden árnyalata tilos kell, hogy legyen. A fenti égetõen aktuális, sokrétû és bonyolult kérdések mérlegelése után, kérik a rendezõk az Európai Konventet, a) hogy egy átfogó jelentést készíttessen, amelyben tudományosan megalapozott adatok tükrözzék a kisebbségek számszerû jelenlétét, politikai-jogi, gazdasági és kulturális helyzetét, b) hogy egy bizottságot neveztessen ki, amely egy Európai Kisebbségi Jog irányvonalait kidolgozza és az Európai Konventnek benyújtja; c) hogy az etnikai kisebbségek jogai külön fejezetként az Európai Alkotmányba bekerüljenek; d) hogy az etnikai kisebbségek jogi biztosítékot kapjanak, hogy saját képviselõket küldhessenek az Európai Parlamentbe. Dr. Deák Ernõ, a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége elnöke az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnöke Dr. Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége alelnöke Bihari Szabolcs,

5 HÍRADÓ 5 Útban a visszasimulás felé Új könyvvel gazdagodott a minap könyvespolcunk: a nyolcvanadik életévét tavaly betöltött Szente Imre Szabad szemmel Esszék, jegyzetek, elõadások címû kötetével. Kettõs ajándék ez a könyv. Negyvenöt év prózatermésébõl válogatatott a szerzõ, a nagyrészt az Önképzõkör berkeiben, elõadásként elhangzott írásokból, különbözõ folyóiratokban megjelent esszékbõl, eszmefuttatásokból, tanulmányokból ajándékba nekünk, olvasóinak: (...) ki-ki talál benne olyat, ami érdekli, hisz bár jórészt a történelmi múlthoz vagy a talán még távolabbinak tûnõ közelmúlthoz kapcsolódik, a miénk az a múlt, életünk része s hatásában a jövõ kiiktathatatlan tartozéka, vallja a szerzõ a kötet elõszavában. Szente Imre ugyanakkor maga is ajándékba kapta a könyvet, illetve annak a megjelentetését az Önképzõkör kezdeményezésére, svédországi barátai és a SMOSZ a nyomdaköltségek finanszírozásával köszöntötte a jubiláló Szente Imrét. Már-már hagyományszerûen, hiszen az 1992-ben megjelent...ajándék, mellyel meglepem címû verseskötete hasonló módon látott napvilágot, akkor a Magyar Ház Közösség jóvoltából. Vajon mi lesz majd a témája a 2012-ben sorra kerülõ kiadványnak...? A kötetben megjelent esszék az emigrációban, magyar ajkúként élõ olvasók számára közérdekû témák köré csoportosulnak: emigráns létünk, anyanyelvünk, magyar irodalom, múlt és nemzettudat, személyi kultusz terror forradalom, a kádári ország; néhány, idegen tájakról és filmélményekrõl íródott esszével kiegészítve. Az alábbiakban Veress Zoltán méltatja a könyvet és szerzõjét, a kötet hátsó borítóján. út Szente Imre az 1956-os magyar emigrációnak ahhoz a vékony értelmiségi rétegéhez tartozik, amelynek tagjai a szó legnemesebb értelmében magyar kultúrát, irodalmat, közmûvelõdést teremtettek az õket menekültekként befogadó nyugati országokban. Éspedig nem külön-külön németországi, franciaországi, északi országokbeli stb. magyar szigetkultúrácskákat, hanem tág horizontú szellemi életet, egyfajta magyar szellemi köztársaságot a magasban, a vasfüggöny és a szigorúan õrzött határok felett; olyant, amilyen az otthoni magyar szellemi élet lehetett volna és nyilván lett is volna a szovjet megszállás és kommunista egyeduralom nélkül. Szente Imre: Szabad szemmel, Stockholm A borító Sántha Ferenc munkája. Munkásságuk, amelynek központjai olyan rangos folyóiratok voltak, mint az Új Látóhatár, a Katolikus Szemle, a párizsi Irodalmi Újság, s olyan igényes könyvkiadók, mint az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vagy a müncheni Aurora, a huszadik század második fele magyar kultúrájának a magyarországival és a Kárpát-medenceivel egyenértékû, de annál sokkal szabadabb szellemû részét alkotja. És szervesebb részét. A század elsõ, két világháború közötti felének magyar közgondolkodása, mûvelõdése, irodalma kisebb töréssel folytatódik az emigráció ezen részének alkotó munkásságában; ezért van az, hogy napjainkban olyan természetesen simul vissza a sajátlagos erdélyi magyar irodalomba például Wass Albert, az összmagyar irodalomba például Márai Sándor lezárult életmûve. Szente Imre még napról napra gyarapodó életmûve is útban van a visszasimulás felé; jelentõs lépése és bizonysága ennek Kalevalafordításának nemrég napvilágot látott magyarországi kiadása. Bár tanulmányainak, esszéinek ezt a válogatását, amelyet az olvasó a kezében tart, Svédországban jelentetik meg nyolcvanadik évének betöltétese alkalmából tisztelõi és barátai, mi mindannyian, akik kisebb-nagyobb részt vállaltunk létrejöttében, hinni szeretnénk, hogy nemcsak Szente Imre barátunk és tanítónk közismertebbé válásához, hanem az egy és oszthatatlan magyar kultúra szükséges kiegészüléséhez is hozzájárulunk vele. Veress Zoltán Mûvészetünk üzenete Huszadik századi csoda, hogy ahova nem jut el a kis népek és szorongatott nemzetiségek panasza, elhallatszik mûvészetük üzenete írja Murádin Jenõ mûvészettörténész az 1997-ben megrendezett stockholmi Kincses Kolozsvár kiállítás kapcsán az EMKES, azaz Egyetemes Magyar Képzõmûvészeti Egyesület Stockholm címû könyvben. A Tar Károly szerkesztette kiadvány a jubiláló egyesület tíz éves munkájáról tesz tanúvallomást élménybeszámolók, kiállításokon elhangzott nyitóbeszédek és különbözõ szemelvények segítségével, s a fenti idézet akár mottója is lehetne a kötetnek. Már a könyv borítólapja is magáért beszél, és fölcsigázza az érdeklõdést. Belelapozva máris megtudhatjuk, hogy a borító Damó István munkája, a gazdag fényképanyag mellett pedig Balogh Sándor, Oláh Béla és Tamás György neve szerepel. Az írások rangos képzõmûvészek munkájával fémjelzett kiállítások hosszú sorát tükrözik, Stockholmtól Göteborgig, Lundtól Tallinig és Tatruig. Nem kevés erõt és idõt igénybe vevõ munka ez, nem is beszélve az immár messze földön jóhírnek örvendõ sikeres alkotótábor megszervezésérõl. A Stockholmban élõ Tamás György nem csak alapító elnöke és lelke az egyesületnek, de az 1885-ben létrejött Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület újraélesztésével egyúttal eszmei otthont is teremtett sok magyar képzõmûvésznek, lehetõséget adva ezáltal kultúránk még szélesebb körû bemutatására. Száztizenegy bejegyzett és harminchat támogató taggal az EMKES ablakot nyit a világra; Európától az Egyesült Államokig immár szinte mindenütt van e nagy családnak egy-egy fia, kultúránknak egy-egy követe, akik Tamás Györgyhöz hasonlóan magukkal viszik és magukban hordozzák magyarságtudatukat. Az EMKES-könyvnek szeptemberben Kolozsváron volt nagy sikernek és népszerûségnek örvendõ bemutatója. A kiadvány az egyesületeken keresztül vagy közvetlenül Tamás Györgytõl rendelhetõ meg 50 koronáért, a következõ e-postacímen: tamas.emkes@chello.se. Tompa Anna

6 Custos Anyanyelvtanításunk és környéke Mint gyakorló magyar anyanyelvtanár és svédországi magyar szülõ szeretném leírni gondolataim a jelenleg folyó anyanyelvtanításról. Nem adhatok teljes képet ez ügyben, csak egy cseppet a tengerbõl. Reményem, hogy további cseppek is megjelennek majd e témáról a Híradó oldalain. Felvidéki magyar iskolában dolgoztam évekig mint magyartanár. (Tehát kisebbségi helyzetben tanítottam magyar nyelvet és irodalmat.) Svédországba kerülve is ragaszkodtam eredeti hivatásomhoz, itt magyar anyanyelvtanár és montessoritanár lettem. Évek elteltével jutottam csak munkához. Konkrét tapasztalataim e szakmáról az elmúlt négy évben alakultak ki. Ez idõ alatt három dél-svédországi járásban évenként körülbelül 25 gyerekkel (6 18 évesek) dolgoztam. Részt vettem a helyben folyó továbbképzéseken, módszertani gyûléseken (adott esetben más nyelvet képviselõ anyanyelvtanárral együtt; meg kell mondjam: ezek az elõadások szakmailag és emberileg kitûnõ elõadások), két itteni anyanyelvi táborban, két Gyõrben és egy Tångagärdén rendezett, a SMOSZ által támogatott magyar nyelvû továbbképzésen. Ez idõ alatt találkoztam tíz anyanyelvtanárral, alkalmanként 2 4 jött el közülük valamelyik számunkra meghirdetett összejövetelre. Az anyanyelvi óra Átlagban 40 (gimnazistáknak 60) perc hetente, a kötelezõ tanítási órák után, a délutáni órákban, évente alkalommal. Célja, hogy a gyermek anyanyelvét megõrizze, fejlessze; a gyerek elégedetten élje meg, hogy kétnyelvû; nyelvtudása és ismeretei a magyarságról (a magyar kultúráról) erõsítsék személyiségét, azonosságtudatát (ki vagyok én?, milyen lehetõségeim vannak a magyar nyelvtudásommal itt és most?) Hasonló, iskolában folyó magyartanításról csak az ausztriai kolléganõktõl hallottam. A gyerekek Különbözõ nyelvismerettel, nyelvtudással, magyarkultúra-ismerettel rendelkeznek. Van, aki csak pár magyar szót ismer-használ, van, aki két hónapot is Magyarországon vagy Erdélyben tölt, esetleg 1-2 hónapot magyar iskolában tanul. A magyaróra iránti érdeklõdésük, motiváltságuk (akaratuk) is különbözõ, nem beszélve jellemük, tanulási módszerük különbözõségérõl. Innen származtatható gyakori gondunk: heterogén csoportot (különbözõ korú, tudású, érdeklõdésû gyerekek) vezetni. Tanítványaim egy három tanévre kidolgozott tervet kapnak, attól függõen, hogy melyik tagozaton tanulnak. A tervet rugalmasan kezeljük, együtt beszéljük meg, választjuk ki a gyerek érdeklõdésének megfelelõ témákat. A 6 A gyereknek Toldit olvasod és azt feleli: oké. (Márai Sándor: Halotti beszéd) gyerek a szüleivel is megbeszélheti a tervet. Figyelembe veszünk egyéni kívánságokat is. A család A legnagyobb támasza lehet a magyarórának. A családi környezetben folyó magyar beszéd (legyünk reálisak: napi 2 5 óra) és a magyar környezetben való nyaralás (családtagok, unokatestvérek, új barátok) biztosabbá teszi, gazdagítja a nyelv- és kultúraismereteket. Könnyû dolgozni azzal a gyerekkel, aki a látott Széchenyi-szobor felõl érdeklõdik a magyarórán vagy átélt egy magyaros falusi lakodalmat. Nagyon fontos, hogy a szülõ (testvér) érdeklõdjön a magyar órán történtek felõl, vagy kiegészítse saját ismereteivel az órán hallottakat-tanultakat. Minden szülõnek azt javasolom, hogy tartson kapcsolatot az anyanyelvtanárral, esetleges kéréseit mondja el. Sok gyerek számára idegen a magyar kultúrkörnyezet (nyelv, szokások). Tudnunk kell, hogy a gyerek 6 12 éves korában a legfogékonyabb egy kultúra befogadása iránt (nyelv, ünnepek, étkezés, öltözködés, viselkedési szokások), és ha ezekben az években csak svéd környezetben tartózkodik, úgy azt a kultúrát sajátítja el, azzal azonosul. Svéd felnõtteknek is vezetek magyar nyelvtanfolyamot; nemcsak magyarral házasodott, magyar rokonokkal találkozó svédek jönnek ide, hanem magyar szülõk svéd gyermekei is, akik éves korukban kezdenek nagy érdeklõdéssel magyar nyelvet tanulni, sajnálva, hogy gyerekként nem tanultak meg magyarul. A tananyag Meghatározása, kijelölése a tanár joga és feladata. A svéd iskolai tanterv célokat, elveket fogalmaz meg, mintegy rámát ad; ezt a tanár és a gyerek közös munkája tölti meg tartalommal. A módszerek alkalmazásában célszerû a svéd iskola munkamódszereit követni, mert ezeket már nagyjából ismerik a gyerekek. A mi tanterveinkben nyelvismeret és magyarságismeret szerepel. A nyelvet használjuk az órán: hallgatjuk, beszéljük, olvassuk, írjuk. A svédtõl eltérõ hangokat és betûket tudatosítjuk, gyakoroljuk. Témákról beszélünk képek, tárgyak, filmek segítségével. HÍRADÓ Kisebb-nagyobb írásbeli feladatok vannak (szókincs, helyesírás, írásmûvek). A magyarságismeret sok témakört tartalmaz: történelem, földrajz, magyar ünnepek, néprajz: jeles napok, népviselet, népcsoportok, ételek, építkezés; híres magyarok, határon túli magyarok. Az egyik legnehezebb, legnagyobb türelmet kívánó foglalkozás a magyar irodalommal való ismerkedés. A különbözõ korú és stílusú irodalmi szövegek megértése nehéz, nyelvileg is, jelentéstanilag is. Viszont kedvelt munka tanítványaim körében a fordítás. Egyszerû, koruknak megfelelõ svéd szövegeket, rövid újságcikkeket, svéd gyermekverseket szívesen fordítanak magyarrra. Amit mindig kérnek: svéd-magyar kevert szöveg magyarosítása (a soffán ültünk, a matsalenban köttbullárt ettünk ). A szakmáról Az anyanyelvtanítás szakma. Aki érdeklõdésbõl és tehetséggel fordul feléje, az megtanulhatja. Gyakorlása nagy szakmai tudást feltételez, azonkívül emberismeretet is, ahogy ma emlegetik: érzelmi intelligenciát. Nemcsak a nyelv és a kultúra minél jobb, alaposabb ismerete kell hozzá, hanem pedagógiai ismeretek (tanítási és tanulási folyamatok, óraszervezés, tanítási módszerek, gyermek-fejlõdéslélektan) és a svéd iskola ismerete is. Az elmélet mestere aztán megmártózik a gyakorlatban. Itt is helyt kell állni, tudással, nyitottsággal, rugalmassággal. Az adott helyzethez alkalmazkodni tudni is kell és következetesnek is kell maradni. Úgy gondolom, hogy napjainkban a magyar anyanyelvtanítás nem fejlõdik. Amely munkaterületen pedig nincs fejlõdés, növekedés, gazdagodás, az kihalásra, jobb esetben egy helyben topogásra van ítélve. Itt, Dél-Svédországban, az általam felkeresett és megkérdezett gyakorló anyanyelvtanárok egy része nem jön el a felkínált szakmai találkozókra, amelyek a fejlõdés, minõségjavítás alkalmai lehetnének. Vannak magyar családok, akik nem kérik az iskolai magyarórát. Több okuk is lehet erre. Vannak gyerekek, aki abbahagyják a magyaróra látogatását. Nekik is több okuk lehet erre. Jó lenne, ha az érdekeltek gyerekek, szülõk, tanárok elgondolkodnának az anyanyelvtanítás helyzetén. Itt és most kellene cselekedni, úgymond: ahogy lehet; de reálisan és igényesen. Boross Katalin Megrendelõk, figyelem! Megérkeztek a könyvek (Haza a magasban nemzetismereti tankönyv). Kérjük mindazokat, akik befizették rá a pénzt, jelentkezzenek Kovásznay Enikõnél (eniko@swipnet.se), hogy a kézbesítés módját megbeszéljék.

7 HÍRADÓ 7 Új vezetõsége van a SOMIT-nak Bár a szeptemberi táborunk jelentkezés hiányában elmaradt, második nekirugaszkodásra november 1-én sikeresen lezajlott a SOMIT tisztújító közgyûlése. Ezt az immár szokásossá vált halloween-bulival kötöttük össze, amelynek hagyományosan a kristianstadi Magyar Ház szokott helyet nyújtani. Bár a SOMIT jelenleg nem tud komolyabb anyagi támogatást nyújtani a kristianstadi Magyar Ház megvételéhez, úgy döntöttünk, hogy közmunka formájában járulunk hozzá ennek virágzásához, így a közgyûlés elõtt erre is sor került. A tisztújító közgyûlést Szarka András vezette le, és jó hangulatban zajlott. A megválasztott vezetõség: elnök Kádár Attila, titkár Bitay Zsolt, pénztáros Imets Zoltán, szervezõk Blénessy Péter és Váncsa András, programszervezõk Gerstenbrein Dóra és Köble Edith, helyettes Pothorczki Ágnes, revizorok Dávid Melinda és Eftodi Ingrid, Közmunkáznak a SOMIT-osok a kristianstadi ház udvarán. jelölõ bizottsági tagok Szarka András és Begazy Balázs. Mivel az elmúlt három év alatt a különbözõ okokból elmaradozott vezetõségi tagok hiányában a SOMIT ügyeit mindössze a Kádár Váncsa Bitay hármas intézte, friss erõt és hatékonyságot nyújt a SOMIT-nak az immár kiteljesedett vezetõség. Bizakodással tekintünk a jövõbe, ahol az elsõ komoly erõpróbát a SOMIT 10 éves fennállásának megünneplése jelenti, amelyre májusban kerül sor. Ezúton szeretnénk külön megköszönni a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségnek és a SMOSZ-nak irányunkban tanúsított támogatását. Egyesületek Mivel társaságunk tagsági gondokkal küzd, nagyobb körzeteink közül Stockholm és Göteborg is jóformán teljesen eltûnt, kérjük a SMOSZ tagegyesületeit, hogy népszerûsítsék táborainkat a 18 évet betöltött fiataljaik között. Bitay Zsolt Egyesületek Életet az éveknek... A Senior Klub szeptember elsejétõl ismét folytatja szokásos tevékenységét. Hetente háromszor, hétfõn, szerdán és csütörtökön 11 és 17 óra között tartunk nyitva. A programjainkat is a korábbiaknak megfelelõen folytatjuk, gyógytorna, orvosi tanácsadás, irodalmi, zenei, történelmi és politikai elõadások szerepelnek a listán. A klub egyre népszerûbb, szinte minden héten bekapcsolódik egy új tag. A hangulat mindig nagyon kellemes, vidám, hiszen mindenki azért jön oda, hogy jól érezze magát. Augusztusban az Organisations- och föreningsutskottet vezetõje, Karin Rågsjö tett látogatást a klubban, és nagyon elégedett volt az ott folyó munkával. Hosszú beszélgetést folytatott az egyesület vezetõségével, akik elmondták az eredményeket és a gondokat, amelyek megoldásához kérték a segítségét. A Senior klub tevékenysége azonban nemcsak arra terjed ki, hogy idõs honfitársaink számára értelmes és szórakoztató elfoglaltságot kínáljon, hanem arra is gondol, hogy miként tudunk segíteni olyanokon, akik nem tudnak ellátogatni hozzánk. Aktívan dolgozunk azon, hogy belátható idõn belül (1-2 év) létrehozzunk egy kétnyelvû (magyar és svéd) személyzettel mûködõ otthont, ahol gondozásra szoruló magyaroknak kínálunk otthont. Ennek elõsegítésére alapítványt hoztunk létre. Az alapítvány céljáról és egyéb részletekrõl az újságban közzéadott mellékletben részletesen olvashatnak az érdeklõdõk. A klub mûködéséhez szükséges anyagi támogatás nagysága nemcsak a látogatottságtól, ha- nem a taglétszámtól is függ. Kérünk ezért mindenkit, hogy aki fontosnak érzi a Magyar Senior Klub ügyét, legyen tag nálunk. Akkor részletes programot küldünk minden hónapban a heti eseményekrõl, illetve a havonta egy hétvégén szervezett kulturális délutánról. Telefonszámunk: , Felhívás ahol üzenetet lehet hagyni, és mi felvesszük a kapcsolatot az érdeklõdõkkel. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit programjainkra, egy izgalmas kártyapartira vagy csak egy kellemes beszélgetésre barátságos klubhelyiségünkben. Palotai Mária, a Senior Klub elnöke Az Õrszavak anyanyelvápolók közössége szükségesnek látja éves ifjakat megszólító, hétvégi, esetleg nyári anyanyelvi táborok szervezését. Ez az a korosztály, amely már kinõtte a tångagärdei anyanyelvi tábort, de még nem vehet részt a SOMIT rendezvényein. Érdeklõdõ, a tábor szervezésében is részt vállaló szülõk jelentkezését várjuk. Az Õrszavak mindenben (például anyagilag, tanárok bevonásával) segítené munkájukat. Kérjük, a következõ villámpostacímen jelentkezzenek: eniko@swipnet.se

8 8 HÍRADÓ Magyar Otthon Egyesületek Custos Bástyára tettünk, mégis patthelyzet van kialakulóban a délsvédországi Magyar Otthon, a kristianstadi ház megvásárlása körül korona van még hátra a tartozásból, de a pénz csak szûkösen gyûl. A kristianstadi ház tatarozva, felújított belsõvel, parkettezve, újraszigetelve és új fürdõszobákkal várja vendégeit. A helybeli egyesület és a ház gondnoksága általános karbantartást végzett az épületen. Újonnan felszerelt kapu várja az érkezõket, s a kristianstadi tagok közmunkával dolgoztak a ház javításán. A SMOSZ-nak régi elképzelése kiépíteni egy tengelyt, egy bástyarendszert Dél-Svédország és a stockholmi térség között. Elsõ lépésként megvásárolta az országos szövetség a stockholmi Magyar Házat, amelynek a gyûjtésébõl úgy a kristianstadi magyarság, mint a stockholmi és Stockholmon kívül lakó tagok messzemenõen kivették a részüket, egyénileg is és egyesületenként is. A kristianstadi Magyar Otthon megvásárlásával régi álom válik valóra: a déli bástya gondolata, amely köré felzárkózhat a délsvédországi magyarság. Központi gyámkodással és az egész svédországi magyarsággal karöltve egy biztosabb jövõt ígérõ terv valósulhat meg. Most ismét kérjük a tagság támogatását. Ha összefogunk, úgy, mint a stockholmi ház megvételénél, néhány hónapon belül ki tudnánk fizetni a kristianstadi házat is. Nem az összeg nagysága a fontos, hanem az, hogy minél többen támogassuk ezt a svédországi magyar egyesületi élet számára oly fontos célt! A gyûjtés a továbbiakban is a SMOSZ számláján történik, pg Ifj. Vaszi Árpád felvétele. Södertälje Emlékszel még? A Kolozsvári Magyar Opera mûvészeinek érzelmes és nosztalgikus énekszámai közben bizony mindannyian ifjúságunkra, az elsõ szerelem izgalmaira és az otthon töltött szép évekre emlékeztünk. Szeptember 13-án látta vendégül egyesületünk a kedves erdélyi színészeket, akik nagy örömünkre a Jaj cica..., Kukorica János belépõje, Hopsza Sári és számos egyéb fülbemászó dallal szórakoztattak bennünket. Az elõadás és az azt követõ falatozás után a Székely Himnusz eléneklésével búcsúztunk el egymástól, a jövõ évi viszontlátás reményében. Szüreti bál. Mulatni, dalolni, táncolni tudnak ám tagjaink! Persze, olyan zene mellett, amit Pál József és zenekara ad elõ, nem is olyan nehéz. A magyar zeneszó, a magyar hangok és a jó magyar társaság pozitív visszhangot keltettek svéd barátaink körében is, aminek végtelenül örülünk. A Megy a gõzös dallamára elindult a vendégsereg, senki nem akart lemaradni a vonatról, amelyet Theisz Pál nagy odaadással és szakértelemmel vezetett. Mivel báljaink eddig mindig jól sikerültek, ezért ennek folytatásaként egy újabb táncos estet, a hagyományos Katalin-bált is megrendeztük november 29-én. A zenét ismét a közkedvelt Pál József és zenekara szolgáltatta, míg a vacsora ízletes falatait ügyes háziasszonyaink készítették. A jövõ kismagyarjai sem maradnak ki egyesületünk mozgalmas életébõl. Vasárnaponként énekes, táncos, játékos foglalkozással Knob Kerékgyártó Anikó és Varga Dóra teszi boldoggá kicsinyeinket. Október 22-en egyesületeink képviselõi a stockholmi Magyar Nagykövetség vendégei voltak, ahol dr. Szõke László nagykövet úr és kedves felesége, Papp Judit adott fogadást az 1956-os forradalom tiszteletére. A forradalom 47-ik évfordulójának alkalmából mi is tartottunk ünnepélyt, amelynek a Magyarországról jött vendégszónoka nagy csalódást okozott mindannyiunknak. Nem a forradalom szent és tiszta eszményérõl beszélt, hanem egy politikai kampányt indított. Ez minket, akik közül sokan személyesen is részt vettünk az 1956-os eseményeken, igen fájdalmasan érintett. És ismét utazunk! Immár hatodik alkalommal, ami magáért beszél. Úticélunk ismét a világhírû, vendégszeretetérõl híres Hévíz lesz, ahova április végén indulunk. Részletes felvilágosítást az útról az alábbi telefonszámon adunk: Elnökünk, Jüretic István szavaival élve: az év jól sikerült, annak ellenére hogy új helyiségbe költöztünk, ami sok fáradságos munkát adott lelkes tagjainknak. Persze, a mulatozásról sem feledkeztünk el, mivel a sürgés-forgás-cipekedés közben még báloztunk is. Kell az a továbblépéshez, hogy feltöltõdve tudjunk eredményesen dolgozni tovább. A Mikulás-ünnepély és a karácsonyi asztal még elõttünk áll, de már ezeket a rendezvényeket is úgy várjuk, mint a gyermekek a kis Jézust! Mivel a 2003-as év végére értünk, ennek az esztendõnek a sikeres eredményeivel búcsúzunk. Bízzunk abban, hogy az új év mindnyájunkat összefogásra, a haza szeretetére és egymás megbecsülésére szólít. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk minden magyar honfitársunknak jó egészséget és Boldog Új Évet! Móré Imre

9 HÍRADÓ 9 TAJ a nyugdíjasoknak Tudod-e hogy, aki nyugdíjat kap Magyarországról, bizonyos feltételek mellett részesülhet Magyarországon egészségügyi szolgáltatásban, ha van TAJ-száma? Gondolom, nem mindenki tudja, hogy mi a TAJ-szám. Én sem tudtam eddig. Mi a TAJ-szám? Mindenki, aki Magyarországon rendelkezik személyazonossági igazolvánnyal, függetlenül attól, hogy magyar állampolgár-e vagy sem, jogosult egy úgynevezett TAJ-számra, és ezáltal a magyar egészségügyi ellátásra. A TAJszám teljes neve: Társadalombiztosítási Azonosító Jel, és tulajdonképpen a svéd személyi szám (personnummer) megfelelõje. TAJ-szám nélkül nem fogadnak hivatalos, illetve állami egészségügyi intézményben senkit: se magyart, se mást. Hogyan lehet TAJ-számot szerezni? Az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról igazolvány beszerzése, amely tartalmazza ezt a számot, nem éppen egyszerû. Elõször is szükséges hozzá egy bármilyen nemzetiségû útlevél, és a magyar nyugdíj igazolása. Ez utóbbi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (NyFI) kapott Nyugdíjhatározat-tal és az azon levõ Nyugdíjas törzsszám-mal igazolható. Ez a törzsszám megvan minden Adategyeztetés címû kérdõíven, amit félévenként ki kell tölteni. Ha nincs meg a nyugdíjhatározat, egy igazolást kell kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól a folyósított ellátás törzsszámáról. Címük: 1820 Budapest, Váci út 73. Telefon: (1) , , Az Igazolás a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról címû igazolással és az útlevéllel el kell menni ezután a Pest megyei Egészségügyi Pénztárhoz: Budapest, Teve utca 1 a-c (a két intézmény nincs messze egymástól). Ott helyben ki kell tölteni egy kérdõívet, és azonnal átnyújtják az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról szóló papírt, ami tartalmazza a TAJszámot. Ez az igazolás egy évig érvényes. A Magyarországon élõk, az elõrás szerint, havonta le kell pecséltessék az igazolást! Mi haszna a TAJ-számnak? Ha Magyarországon hirtelen megbetegszel, a svéd és a magyar állam közötti megegyezés értelmében állami kórházban ingyen kezelnek. Ha nem sürgõsségen Egyesületek akarod kezeltetni magad, akkor szükség van a TAJ-számra ahhoz, hogy ne kerüljön egy vagyonba a kezelés. Hogy az utazási biztosításod hogyan érvényes ilyen esetben, az attól függ, hogy melyik cégnél, milyen biztosításod van. Magánorvos nem kéri a TAJ-számot. Õ számlát ad, vagy hálapénzt vár! Mi történik május 1 után? Ettõl az idõponttól kezdve ugyanis minden EU-állampolgár, függetlenül attól, hogy kap-e magyar nyugdíjat vagy sem, jogosult lesz a magyar egeszségügyi ellátásra, mint minden más EU-országban. Senki, semmilyen hivatalos személy nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy Magyarország EU-csatlakozása hoz-e változást a mi esetünkben. Az a legvalószínûbb, hogy mivel a magyarországiak részére megmarad a TAJ-szám, mert másképpen nem tudják ellenõrizni az orvosi ellátásra való jogosultságot, átmeneti idõben minden bizonnyal megmarad a külföldiek számára is. Szentei Barnabás Egyesületek Elhunyt Papp László A világ egyik leghíresebb ökölvívójának, Papp Lászlónak a csillaga október 16-án Budapesten örökre kihunyt. 78 éves korában távozott el az élõk sorából. Gyászhíre szomorúan érintett minket itt Svédországban is, hiszen 1984-es látogatásakor egy hetet töltött el körünkben, és számos barátra tett szert Södertäljén. Közvetlen fellépésének és rokonszenves egyéniségének köszönhetõen svéd ismerõseink is örömmel fogadták, minden lépését követték. Mi pedig természetesen nagyon büszkék voltunk a magyarok egyik legnagyobb nagykövetére a sport területén. Papp László március 25-én született Budapesten. Elõször a labdarúgás iránt érzett vonzalmat abban is nagyon ügyes volt, de végül mégis csak az ökölvívásnál kötött ki, a magyarok nagy örömére. Olimpiai arnayérmet nyert középsúlyban ban Londonban, majd nagyváltósúlyban 1952-ben Helsinkiben, és az 1956-os Melbourne-i olimpián is a legfényesebb érmet, az aranyat, akasztották a nyakába ben és 1951-ben az Európa Bajnoka címet is megszerezte, amatõrként 183 kemény mérkõzést nyert meg; két alkalommal döntetlenre pontozták ben profi ökölvívó lett, 27-szer gyõzött, két alkalommal szintén döntetlent Móré Imre vendégül látta Papp Lászlót az 1984-ben tett svédországi látogatásakor. vívott ki. Profi Európabajnok a dán Chris Christensen legyõzésével lett. Ezt a büszke címet hat alkalommal védte meg. A világbajnoki címért 1964-ben José Torres ellen kellett volna küzdenie akit már annak idején a Melbourne-i olimpia döntõjében legyõzött, de a kommunista kormány letiltotta a mérkõzést. Abban az évben csalódottan, de veretlen Európabajnokként, vissza is vonult. A késõbbiekben mesteredzõként dolgozott nagy sikerrel a magyar válogatottnál. A World Boxing Council, a legrangosabb ökölvívószervezet, 1989-ben a világ legjobb középsúlyú boxolója címmel tüntette ki. A rá következõ években még számtalan magyar és nemzetközi kitüntetésben is részesült. Életét és pályafutásának történetét Kurt Castka könyvben is összefoglalta (németül). Címe: Die László Papp Story (Verlag Kurt Wedl, Wien). Búcsúzunk Papp Lászlótól, de elfelejteni soha nem fogjuk! Móré Imre

10 Két évszak 7 10 HÍRADÓ A Két évszak antológia 2003 õszén megjelent 7-es számát mutatta be Sall László november 8-án a stockholmi Nemzetközi Könyvtárban. Sall László és Dusa Ödön a Két évszak címû mûvészeti kiadvány stockholmi bemutatóján. Molnár István egyike a Két évszak irodalmi munkatársainak. Sólyom János a zenei improvizációról beszélt. Went Mária figyelmesen hallgatta. A svédországi magyar írókat és mûvészeket tömörítõ kiadvány félévenként jelenik meg mindig március 15-én illetve október 23-án, ezek osztják fel a svédországi magyarok évét két évszakra, így is értelmezhetõ a cím. Minthogy a papír drága és az idõ múlására érzékenyebb, a szerkesztõ modernebb és valószínûleg tartósabb anyagot választott: az elsõ kettõ floppyn jelent meg, ám amióta nemcsak szöveg és képanyag jelenik meg a Két évszakon, hanem zene is, a floppy CDlemezbe ment át. Ezeknek a CD-lemezeknek a szimbolikája most teljesedik ki: kezdetben volt a választott hazát jelképezõ kék meg sárga CD, most a zöld borítójúval egészült ki a magyar trikolór. S mint ahogy a színvilág, gazdagodott a tartalom is, egyre több szerzõ közöl a Két évszakban, valamint egyre több a fordítás mindkét irányba. Korábban is volt nemsvédországi vendége a Két évszaknak, az amerikai emigrációt ezúttal Simándi Ágnes képviseli. Új viszont az, hogy magyar szerzõ svéd nyelven írt szövege eredetiben olvasható, míg Klein György eredetileg svéd szövege magyar fordításban; ez utóbbira volt már példa. Friss hajtás, hogy a Két évszak révén rá lehet kapcsolódni a Bartók Rádió által közölt és archivált interjúra, amely Deák Csabával, Maros Miklóssal illetve Simai Pállal készült. A stockholmi bemutató Dusa Ödön videókazettájával kezdõdött, egy rövid részlet után az elõadómûvész válaszolt az igen aktív közönség kérdéseire, majd a zene-rovat jelenlévõ tagjai meséltek: Sólyom János arról, hogy mióta improvizál, és hogyan készült el az antológiában közölt improvizációja, Deák Csaba arról, hogy végül is hogyan vált belõle zeneszerzõ, bár hangszeresnek készült. Tamás Györgynek a szerkesztõ alkalmat biztosított arra, hogy bemutassa az általa vezetett EMKES tíz évérõl a minap megjelent könyvet (lásd 5. o.) az általa az évek során kiállított festmények egy részét a Két évszak is bemutatta. Gulyás Miklós szerzõként is jelen volt hiszen az antológiában szereplõ interjú kérdéseinek egy része a nemrég a marosvásárhelyi Mentornál publikált regényére vonatkoznak, de Csatlós János Strindberg-monográfiájának szöveggondozójaként is; a monográfiát részletekben közli a Két évszak. Alulírottat Anna Lindh megyilkolásával kapcsolatos szövege okán szólította fel Sall László, ugyanis a novellafüzér, amely Gyilkosság Stockholmban címmel korábban az UngParty webmûhelyben futott, váratlanul az Anna Lindh meggyilkolásával zárul illetve kerekedik le. A kriminálfuturista novellák írójának problémája viszont másokra is érvényes, kiterjeszthetõ tulajdonképpen az egész antológiára: kinek mirõl ír (milyen zenét komponál, milyen festményt fest) a szerzõ: korábbi, óhazai életét örökíti meg? Az újat? A kettõt együtt? Továbbá kinek: svédországi magyaroknak, az óhazaiaknak? Magyaroknak? Svédeknek? Tovább sorjáznak az immár konkrét kérdések: svédországi magyar író Molnár István, ha svédül ír? Lehet témája Két évszak 7 svédországi magyar mûvészeti kiadvány Zene: Gaál Zoltán egy mûve, valamint Tálas Ernõ két dalt ad el. A lemez tartalmazza a Bartók Rádióban három svédországi magyar zeneszerzõvel Deák Csabával, Maros Miklóssal és Simai Pállal elhangzott interjúk teljes anyagát is. Képzõmûvészet: Borbély Károly m.v., Csikós Tibor, Kasza Imre valamint Tompa Anna munkái láthatók. Kovács Ferenc, Norvégiából, a hagyomás jószomszédi kapcsolatok elmélyítése végett vendégeskedik a kiadványban. Irodalom: Csatlós János, Gergely Tamás, Gulyás Miklós, Horatius Ladislaus, Georg Klein, Kovács katáng Ferenc, Lipcsey Emõke, Lukács Zoltán, Mervel Ferenc (fordításában pedig Örkény István, Lars Gustafsson, Per Helge, Bengt Emil Johnson, Lennart Sjögren), Molnár- Veress Mária, Molnár István, Nagy Anikó Budapestrõl és Simándi Ágnes Kanadából. Elõadómûvészet: Dusa Ödön és Varga Vilmos. A kiadvány újságárusoknál nem kapható. Ára 50 SEK+10 SEK postaköltség (Svédországon belül). Megrendelhetõ: laszlo.sall@swipnet.se Anna Lindh meggyilkolása magyar novellának? Lehet tükre a svédországi valóságnak egy ilyen egyszerre komplex meg töredezett képet mutató antológia? Felismeri a maga valóságát benne egy svédországi magyar, elismeri magáénak? A Nagyváradról elszármazott költõ Sall László konokul, immár negyedik éve szerkeszti a Két évszakot, áldozatos munkával teremt közönséget. Örvendetes lenne, ha nem bizonyulna eredménytelennek igyekezete. Vagyis ha minél többen olvasnák, élveznék képanyagát, hallgatnák zenéjét a Két évszaknak, mely minimális összegért (50 korona + portó) hozzáférhetõ. Esetleg az adakozó kedvet hozza meg az az információ, hogy a befolyt összeg a szegény gyerekek tanulását elõsegítõ magyarországi Tudor alapítvány számlájára megy. Gergely Tamás

11 HÍRADÓ 11 Kétvszáz éve született Deák Ferenc Kétszáz éve, október 17-én született Deák Ferenc, a modern Magyarország egyik megalkotója, a haza bölcse ahogy õt Kossuth Lajos nevezte. Tekintélyes vármegyei nemesi család sarja volt. Iskoláit Nagykanizsán kezdte, majd a bencések pápai gimnáziumában folytatta. Jogot Gyõrött hallgatott, az ügyvédi vizsgát pedig a pesti királyi táblánál tette le. Ezek után Zala vármegye szolgálatába állt (volt tiszti ügyész, árvaszéki jegyzõ, helyettes alispán stb.). Miután Antal bátyja 1833-ban egészségi okokból lemondott a követségrõl (a képviselõségrõl), Zala vármegye õt küldte fel Pozsonyba követének az országgyûlésbe. Néhány hónap alatt megbecsülést szerzett magának elvbarátai és ellenfelei között egyaránt. A pozsonyi országgyûlésen kitûnt éles ítélõképességével és nagy szónoki tehetségével. Fiatalon a szabadelvû ellenzék egyik vezéregyénisége lett. Vezérelve mindenkor a haladás, a jogegyenlõség, az alkotmányosság védelme volt. Az évi országgyûlésen fõ szorgalmazója volt a közteherviselés megvalósításának. Amikor a javaslat ellen saját megyéjében a közép- Székely Bertalan festménye Deák Ferencrõl. (Folytatása a 15. oldalon) A magyar néptánc rövid története (10.) A különbözõ népcsoportok egyenlõtlen történeti-társadalmi fejlõdése a tánckultúrában is tükrözõdik. A népi tánckultúra földrajzi tagozódásának vizsgálata hozzájárul táncaink történeti fejlõdésének tisztázásához. A táji eltérések gyakran megvilágíthatják a táncok történeti alakulását. Széki táncok A széki táncok régies gazdagsága annak köszönhetõ, hogy Széken hajdan fejlett városi táncélet volt, s szervezett közösségi keretei máig fennmaradtak. A zárt hagyományoknak köszönhetõen Széken maradt fenn s ezzel egyben Erdélyben és a Kárpát-medencében a legépebb fejlett táncrend, amelyben számos régebbi tánc- és zenestílus, mûfaj és típus ötvözõdött. A széki táncok mindenike kapcsolódik a környezõ közép-erdélyi tánckincshez, de öszszefüggõ egységükben ma csak Székre jellemzõek. A táncciklus egyszerûbb, szabályozottabb és közösségibb jellegû, mint máshol, viszont mûfaji-formai-zenei tekintetben többrétû. A széki táncrendben a párban a táncok sorrendje meghatározott, s a sorozat két félpárra oszlik. Az 1940-es évekig még a férfitáncokkal kezdõdött a táncciklus, de a hatvanas évek második felétõl a párban a magyar + csárdás porka hétlépés szerepelnek. A virtuskodó, improvizáló egyéni, kettes, valamint kis- és nagycsoportos egyöntetû, körben járt férfitáncok néhány évtizede már csak a táncszünetekben kerülnek sorra. A széki sûrû tempó a közép-erdélyi legényes Szamos-völgyi, mezõségi altípusának változata. A férfitánc mindig ezzel kezdõdik, s követi a ritka tempó. Motívumkincse csekély: sarkazó-kopogós figurázás s néhány összetett, kétütemes csapásolás alkotja a táncot. Nyolcütemes pontjai egyszerû szerkezetûek, s a táncfolyamatban a pontok jórészt azonosan ismétlõdnek, illetve visszatérnek. Széki porka. A ritka tempó (ritka legényes) és a lassú legényes a sûrû tempó Mezõségen elterjedt egyik fajtája, amely a közép-erdélyi románság körében is általános. Motívumkészlete 6-8 motívumból áll, a sûrû tempó figurázó motívumait lassítva, csapásolásait pedig felgyorsítva alkalmazzák. A lassú ritmusú figurázások néhány hegyezõ-sarkazó, csavarólábkörzõ és lépõ-sétáló motívumból állnak. A verbunk ritka és kevesek által táncolt férfitánc, csak alkalmilag, rövid idõtartamban fordul elõ, mintegy ráadásként a másik két közhasználatú férfitánc után. A magyar vagy négyes kétpáros kis, zárt körökben járt táncforma, a mai széki táncciklus kezdõ tánca, amely az elsõ fél pár idejét kitölti. A lassú magyar zenei mûfaja a verbunkos zene korai periódusának vonásait õrzi. Ebben a legények a leányok dereka mögött felül fognak kezet, míg a leányok a legények karja alatt zsebkendõikkel fogóznak szoros körbe. Az egyszerû forgólépést idõnként irányváltoztatásokkal szakítják meg. A széki lassú igen alacsony tempójú páros tánc, amely a négyes magyar után következik, a második fél pár kezdeténél, s ezt követi a forgó párostánc: a csárdás. A széki lassú a Kárpát-medence leglassúbb párostánca, mely az utóbbi évtizedekben már kiszorult a táncrendbõl. Forgós párostáncukat csárdásnak nevezik ugyan, de ez nem azonos teljesen az új friss nemzeti párostáncunkkal. Ez a mulatság nyitó- és zárótánca, a lassúhoz kapcsolódik, s újabban a porka és a hétlépés követi. Az igen sebes, zárt összefogózással táncolt forgást nem a gyors lépések, hanem a forgás mennyiségének növelése eredményezi. A porka az 1940-es évektõl elterjedt újabb jövevény, amely szervesen illeszkedett a hagyományos táncstílushoz. A közép-európai eredetû polka Erdélyben ismert formáiból Széken a régies gyors forgó polka kapott helyet a táncciklus utolsó részében a csárdás után. A porkában a párok oldalfogással, oszlopba, szorosan egymás mögé sorakoznak a zenészek elõtt. Az elsõ pár dobogtatva hátraszorítja a többieket, majd egymás után, szakaszos késéssel lendülnek sima, állandó forgásba. A jobbra forgó párok a napiránnyal ellentétesen haladnak körbe a tánctér peremén. A hétlépés vagy saptye pas a táncciklus porkát követõ záró tánca. Ezt a német eredetû, Erdélyben is gyakori táncot Széken szintén csak néhány évtizede ismerik. A porkánál kialakított oszlopos rendben, a napiránnyal ellentétesen, lassan haladva táncolják. Két motívum kombinációjának többszöri ismétlésébõl áll: kissé rézsútos oldalfogással hátra s elõre négyet-négyet lépegetnek, s ezt zárt, gyors négylépéses, jobbra páros forgás követi. Ezt csizmaveréssel, a nõ kar alatti kiforgatásával is megcifrázzák. (folytatjuk) Asztalos Enikõ Megjelent a sepsiszentgyörgyi Történelmi Magazin mellékleteként

12 12 HÍRADÓ Panoráma Díszpolgári cím Raoul Wallenbergnek Budapest közgyûlése novemberben ünnepélyesen a város díszpolgárává avatta Raoul Wallenberget, a volt budapesti svéd diplomata rehabilitációjának megkoronázásául, jelentette be Demszky Gábor fõpolgármester, a címadományozás kezdeményezõje. Ez a legkevesebb, amit Budapest tehet annyi polgára életének megmentõjéért, mondta a fõpolgármester a Wallenberg tevékenysége elõtt tisztelgõ összejövetelen, hozzátéve, hogy sajnos ez egyben a legtöbb is. A második világháború idején zsidók tízezreinek életét megmentõ, majd a bolsevik diktatúra áldozatává vált Wallenberg nélkül Budapest ma nem lenne Székely Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön október végén megalakult a Székely Nemzeti Tanács, amelynek célja Székelyföld õshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját. A testület elnökének Csapó I. Józsefet, az autonómiastatútum tervezetének kidolgozóját választották. A 8 szék, Maros, Udvarhely, Csík, Gyergyó, Orbai, Kézdi, Bardoc-Miklósvár és Sepsi történelmi székek választott vezetõinek jelentésébõl kiderült, hogy Székelyföldön 105 települési tanács jött létre. A jelentéstétel után megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Csapó I. József elnök felolvasta a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot, mely egyebek mellett kimondja: a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára és autonómiastatútumának törvény általi jóváhagyására. Az üdvözlõ beszédek sorában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezõ Testületének soros elnöke is felszólalt. Szilágyi szerint a székelység autonómiája megvalósítható, egy realista vágy, de, mint mondta csak annak sikerül, aki tervezni, és álmodni mer, azonban két ellenségünk van ezen az úton, az egyik a félelem, a másik a közöny. A parlamenti képviselõ kifejtette: a magyarnak nincs nagyobb ellensége, mint a magyar, de az autonómia megvalósításában összefogásra van szükség, mint mondta, az a szövetségesünk, aki hisz abban, hogy a romániai magyarságnak az autonómián keresztül megmaradása és jövõje van. Szilágyi úgy véli: Az autonómia ügye nem egy konjunkturális kérdés, hanem nemzeti érdek, és nem szabad a napi politika martalékává válnia. Az ülés végén a jelenlévõ széki és települési küldöttek fogadalomtétele következett: Becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott közképviseletet legjobb tudásom szerint ellátom, a Székelyföld népének, minden magyar nemzetiségû polgárának érdekeit magaménak vallom, a Székelyföld autonómiája iránt kinyilvánított akaratot felvállalom, továbbítom és megalkuvás nélkül képviselem. Isten engem úgy segéljen! Szlovák földtörvény olyan város, mint amilyen. Wallenbergnek köszönhetõ, és több magyar, olasz és svájci társának, hogy Budapest az egyetlen közép-európai város, ahol a holokauszt után százezres nagyságrendû zsidó közösség maradt fenn. Demszky Gábor kihangsúlyozta: tanúságot teszünk arról, hogy minden eszközzel szembeszállunk a raszszizmus, az antiszemitizmus, az antihumanizmus minden mai és holnapi megnyilvánulásával. Arra is rámutatott, hogy Wallenberg egyike azon igazaknak, akik a chaszid legenda szerint fenntartják a világot. Nina Lagergren, Raoul Wallenberg húga, átnyújtotta a fõpolgármesternek a New Yorkban álló Raoul Wallenbergemlékmû kicsinyített mását, míg Demszky Gábor egy Zsolnayvázával ajándékozta meg a vendéget, akit beírt a város aranykönyvébe. Nina Lagergren kifejezte reményét, hogy rövidesen, más nyugati nagyvárosokhoz hasonlóan, Budapesten is lesz Wallenberg nevét viselõ iskola. Leszögezte, hogy Wallenberg üzenete, amit a fiataloknak is meg kell ismerniük, ma még aktuálisabb, mint annak idején. Raoul Wallenberggel együtt díszpolgári címet kapott Schweitzer József fõrabbi, Marián István tábornok, Eötvös Péter zeneszerzõ és Demján Sándor üzletember. A pozsonyi törvényhozás október 24-én törvényt fogadott el, amely a kárpótlással és a benesi korszakban a magyaroktól és a németektõl elkobzott földvagyonnal kapcsolatban rendelkezik. Földjeiket ugyanakkor csakis azok igenyelhetik vissza, akiktõl azt az állam februárja, tehát a kommunista hatalomátvétel után vette el. Mivel a magyaroktól és a németektõl a vagyonokat 1945 és 1948 között kobozták el, a törvény diszkriminatív módon intézkedett. A magyaroktól és németektõl elvett vagyonokat 1948-at megelõzõen kizárólag szláv telepeseknek adták át. A most elfogadott törvény az elkobzott földeket a szláv telepeseknek biztosítja és ezáltal a színmagyar övezetekben szláv birtokrendszer létrehozásán fáradozik, ami kimeríti az etnikai tisztogatás problémáját. A törvény a benesi korszak törvénytelenségeit nem orvosolja, sõt, újabb sérelmek elkövetését teszi lehetõvé. Tudás és Társadalom Tudás és Társadalom címen Magyarországon rendezték meg novemberben az elsõ World Science Forumot a világ prominens tudósainak részvételével. A fórum ügyvezetõ igazgatója a Stockholmban élõ Gulyás Balázs agykutató volt. 60 ország 176 tudósa tárgyalt a tudóstársadalom perspektíváiról és a tudomány jövõjérõl. A tudás társadalmi szerepét vitatták meg a világ minden tájáról Budapestre érkezett tekintélyes tudósok, tudománypolitikusok, döntéshozók. A Fórum számos, a XXI. század tudásalapú társadalmait érintõ kérdés (tudásalapú gazdaság; információ és tudás; tudás és tudomány; tudás és életminõség; tudás, környezet, fejlõdés) célzott megvitatásával kívánt hozzájárulni a tudományos eredmények optimális társadalmi felhasználásához. A legfontosabb politikai hivatal az állampolgáré. Louis Brandeis amerikai bíró A Fórum fõvédnökei között Mádl Ferencet, a Magyar Köztársaság elnökét, Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, valamint Koichiro Matsuurát, az UNESCO fõigazgatóját és Jane Lubchencót, az International Council for Science (ICSU) elnökét ismerhettük fel.. Az elõkészületekben a magyar tudományos életnek szinte valamennyi jeles képviselõje részt vett, hiszen intenzív elõzetes vita bontakozott ki a világhálón a világkonferencia közérdekû kérdéseirõl ( A magyar kutatók megértették, hogy a világ tudományának legaktuálisabb kérdéseit megvilágítva, nem csak részeivé válnak egy világméretû gondolkodási folyamatnak, de kitûnõ bizonyítványt állítanak ki az Európai Unióba tartó Magyarország tudományos- és közéletérõl. Autonómiát Erdélynek December 13-án megalakult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Tanács tiszteletbeli elnökévé Tõkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét választották, s egyben felkérték arra, hogy a kezdeti idõszakban lássa el az elnöki teendõket is. A majdnem 400 küldöttbõl 380- an vettek részt a Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén. Megalakult a tanács állandó bizottsága is, amelynek tagjait paritásos alapon a Székely Nemzeti Tanács részérõl és Erdély többi tájegységeirõl jelölték. Tõkés László elnöki beszédében elmondta: a jelenlegi állapotok között a trianoni veszteségek egyetlen ellensúlyozási lehetõsége az autonómia kiteljesítése. A Magyar Nemzeti Tanács nem az RMDSZ ellenében alakult, ezt az is bizonyítja, hogy a küldöttek és a választott tisztségviselõk között RMDSZ-politikusok is részt vesznek tette hozzá a püspök. Az ülésen megszavazott házszabály szerint a bizottság felhatalmazást kapott, hogy a legrövidebb idõn belül véglegesítse a már létezõ autonómiatervezeteket.

13 HÍRADÓ 13 A hatalom csak eszköz, a végcél a népek boldogítása. Deák Ferenc Toró T. Tibor, a tanács alelnöke, az RMDSZ parlamenti képviselõje elmondta, hogy várhatóan tavaszig öntik végleges formába ezeket a tervezeteket, amelyeket a román törvényhozás elé terjesztenek majd. A küldöttek egy kiáltványt is elfogadtak, s ebben leszögezték, hogy az Erdélyben õshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia-hagyományaihoz. Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az öszszes politikai erõt, a civil szféra képviselõit, valamint a romániai történelmi egyházakat, hogy a demokratikus jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósulását. Felkérték a magyar országgyûlést, a magyar kormányt és a magyar közélet összes szereplõjét, hogy a romániai magyarság szülõföldjén való megmaradása érdekében segítse a tanács önkormányzási törekvéseit. Az EMNT az autonómiaformák megvalósításában az európai intézmények támogatására is számít. Fogynak az erdélyi magyarok Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma, állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetem szociológia-szakának adjunktusa szerint az apadás legfõbb oka a kivándorlás. A évi népszámláláskor Romániában (6,6 százalék) magyart ( magyar anyanyelvût) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségût írtak össze a számlálóbiztosok. Miközben a évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Veres szerint ezer romániai ma- Purim a Gyõri Balett elõadásában Február 19-én és 20-án este órakor a malmöi Storanban lép fel a Gyõri Balett Klezmer Balett a Purim, avagy a Sorsvetés címû elõadással. A történet egy sajátosan modern változata Eszter könyvének, amely bemutatja, hogy Eszter hogyan ad reményt Zitomir város kétségbeesett lakóinak. A gaz el akarta veszejteni az igazt, de a gonosz került az ártatlan kezére. A történet egy extatikus táncdrámává válik, amikor kibontakozik, hogy Eszter a király felesége lesz egy õrületes helyzetben, csak azért, hogy megmentse népét. Eszter királynõ történetét, aki zsidótársait a haláltól mentette gyar él több mint egy éve külföldön. Autonómia még egyszer Miroslav Kusy neves szlovák politológus szerint a szlovákiai magyarság képviselõi január elsejétõl csak albérlõk ebben az országban, s ezt minden úton-módon a tudtukra is adják. Kusy szerint az etnikai autonómia kérdése mára legálissá vált. Úgy fogalmaz, hogy az autonómia iránti igények nem jelentenek szakadárságot, hanem az egyetlen lehetséges választ jelentik a nemzetállam fogalmára. Erdélyi Géza református püspök is úgy nyilatkozik, hogy eljött a pillanat, amikor meg lehet teremteni az autonómiát a hagyományos lakóterületükhöz kötõdõ, de a többségi nemzettõl eltérõ önazonosságú közösségekben. Bizalmatlan európaiak Az európai polgárok többsége nagyobb bizalmat érez az orvosok, a papok, az ügyvédek, mint a politikusok, a nagyvállalati vezetõk és az újságírók iránt. A GfK Piackutató Intézet Ad Hoc Research Worldwide nevû, brüsszeli leányvállalata által koordinált, 21 országban végzett kutatás szerint az észak-európaiak beállítódása az átlagosnál pozitívabb, a közép- és kelet-európaiaké pedig negatívabb. A magyarok kiemelkednek az ügyvédek és a nagyvállalati vezetõk kedvezõ megítélésével. meg a perzsa birodalomban, évente újra és újra elmesélik a zsidó purim ünnepen. Ezt a történetet meséli el kissé kivonatos formában a kétfelvonásos táncdarab is. A táncosok klasszikus képzettségûek, de nyitottak a kortárs idiómákra is. Kifejezésmódjuk egy kísérleti ötvözete a baletttechnikának (különösen a férfiak bravúrjaiban), a néptáncnak, és a tisztán meg nem határozható jellegû nonklasszikus mozgásanyagnak. A Gyõri Balett társulata 26 táncmûvészbõl, önálló technikai stábból és managementbõl áll ben alakultak, amikor a Magyar Állami Balett Intézet Egységes európai egészségügyi biztosítókártya Az Európai Parlament nagy többséggel támogatta az egységes európai egészségügyi biztosítókártya bevezetését. A hitelkártya nagyságú egészségbiztosítási kártyát jövõ év júliusában lehet majd használatba venni. A kártya mindennemû egészségügyi ellátásra feljogosítja majd a tulajdonosát, az Európai Unió bármely tagországában. A javaslat értelmében az eddigi csupán sürgõsségi orvosi beavatkozásokon túl az EU polgárai az unió minden tagországában teljes körû egészségügyi ellátást kaphatnak. A kártya azt igazolja majd, hogy tulajdonosa hazájában rendelkezik egészségügyi biztosítással. Az új rendszertõl azt remélik, hogy sikerrel váltja majd fel a jelenlegi bürokratikus eljárást, amelynek során a nem hazájában megbetegedõ EU-polgárnak papírok halmazát kell kitöltenie ahhoz, hogy egészségügyi ellátásban részesüljön. Az új rendszer elsõsorban a külföldre utazó cukorbetegek, illetve a dialízisre szoruló akut veseelégtelenségben szenvedõk helyzetét könnyíti meg. Szakértõk szerint az egységes kártyarendszer lényegében egyenjogúságot teremt Európa polgárai között, miközben csökkenti a bürokráciát. Kisebbségi jogok Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerének végzõs osztálya úgy döntött, hogy együtt marad és együttest alapít Gyõrben. Rövid idõ alatt nemzetközi sikereket értek el, mára már lassanként bejárták az egész világot elõadásaikkal. alakulása hazánk EU-csatlakozásának tükrében volt a fõ témája a Magyar Állandó Értekezlet EU Integrációs Szakbizottsága budapesti ülésének novemberben, amelyen a parlamenti pártok, valamint a környezõ országok magyar szervezetei is képviseltették magukat. Az ülésen a szlovákiai, az ukrajnai, a romániai, a szerbiai, a horvátországi és a szlovéniai magyar szervezetek képviselõi vettek részt. A jelenlévõ képviselõk egyhangúlag támogatták azt a konszenzuson alapuló magyar törekvést, hogy a kisebbségi jogok kérdésköre kapjon helyet az unió készülõ alkotmányos szerzõdésében. Bizalmatlan európaiak A vajdasági magyarok remélik, hogy jövõre az anyaország eleget tesz kérésüknek, és áttelepülés nélkül, alanyi jogon megkaphatják a magyar állampolgárságot. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József közölte: sorsdöntõ momentum számukra, hogy tudomása szerint a négy parlamenti párt támogatja a kettõs állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. VajdaságiTemetõgyalázás A többségben magyarok lakta Muzslya temetõjében ismeretlen tettesek két hónap alatt másodszor közel negyven sírt gyaláztak meg. Kihúzták helyükbõl a fakereszteket, majd némelyiket fejjel lefelé szúrták vissza a földbe, közölte Tápai János, a Vajdasági Magyar Szövetség muzslyai szervezetének elnöke. Panoráma

14 14 HÍRADÓ Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége: Szentkirályi Csaga Kovásznay Ádám Akkor ott még se víz, se gáz, se villany nem volt, csak kollektivizálás. Hét évet laktunk-dolgoztunk a Nyárádmenti Mikházán egy 200 ágyas krónikus elmegyógyintézetben (én voltam az igazgató). Abban az idõszakban született három gyermekem ben átszervezték a magyar orvosokat Maros megyébõl, így kerültünk kényszerbõl Biharba, Bályokra egy szanatóriumba; akkor már rég megvolt a szakorvosi vizsgám is. Innen kértük áthelyezésünket Csíkszeredába, ahol között a poliklinikán dolgoztam, pszichiáter fõorvosként. Azért jöttünk 1978-ban éppen Svédországba, mert a nõvérem és családja már itt élt 1969 óta. Elsõ esztendõtõl kezdve dolgoztam a Magyar Tordán születtem 1939-ben. Háború volt, a bécsi döntés néven ismert egyezség meghúzta a határt Észak- és Dél- Erdély között. Én Tordán rekedtem, szüleim Kolozsvárra költöztek, négy évig nem láthattam sem õket, sem a testvéreimet. A háború végére is jól emlékszem Az Orvosi Fõiskolát Marosvásárhelyt végeztem 1961-ben, és Gyergyóalfaluba kerültem körorvosnak. Házban, elõbb a cserkészetben a gyermekeim körül és az Önképzõkörben, majd a Magyar Ház Közösség és a SMOSZ vezetõségében, valamint a stockholmi protesténs gyülekezetben. Két-három éves megszakítással az 1980-as évek elejétõl vagyok a SMOSZ vezetõségi tagja. Sokáig az elõadók meghívásáért és a kulturális rendezvényekért feleltem. Jelenlegi feladataim közé tartozik az egyesületekkel való kapcsolattartás (Önképzõkör, EKE, Orvosi egyesület), a munkaterv elsõ pontjának kidolgozása és a stockholmi rendezvények, jelenleg éppen a 30 éves évfordulóra tervezett gálaest szervezése, persze nem egyedül. Bizonyára már több munka van mögöttem, mint elõttem. Szívesen emlékszem vissza azokra rendezvényekre, amelyekben igen jelentõs részt vállaltam, például az 1956-os forradalom 25, 30. és 40. évfordulója, a fiatalokkal rendezett 1982-es ünnepély, a tüntetések szervezése a román követség elõtt, a falurombolás ellen szervezett nagy tüntetés és sok más tiltakozó és támogató akció abból az idõbõl, amikor ellenzékben voltunk. Ez már történelem. A SMOSZ és a Magyar Ház Közösség vezetõségének legidõsebb tagjaként a visszavonulásra gondolok. Hat unokám van, akik most igénylik a nagymamát, nem amikor már kamaszok. Még dolgozom, pszichiáter fõorvosként egy stockholmi megyei rendelõben. Nagyon szeretem a munkám, a betegeimet és a munkatársaimat, ezért is nem megyek nyugdíjba. Szükségem van az õ megbecsülésükre ahhoz, hogy az egyesületi élet nehézségein túltegyem magam. Az egyesületi életben, a SMOSZ-ban és a Magyar Ház Közösségben való részvételem tulajdonképpen kikapcsolódás társadalmi élet számomra. Közösség ez, ahol az azonos kultúrán felnõtt emberekkel könnyebben szót tudok érteni. Õk a barátaim, velük ünnepelek, fõzök vagy takarítok, jegyzõkönyvet írok vagy éppen együtt táborozunk. Hogy magyarok között lehetek, az azt jelenti, hogy egy kicsit jobban itthon vagyok Svédországban, hogy egy összetartó közösséggel otthont teremtettünk, ahol jól érezzük magunkat a hasonszõrûek között. Nekem a baráti közösséget a SMOSZ és a Magyar Ház jelenti. A SMOSZ februári közgyûlésén részben megújult az országos szövetség vezetõsége. A jelenlegi vezetõség a következõ tagokból áll: Székely Emese, Blénessy Zoltán, Kovásznay Ádám, Stuber György, Maróti Beáta, Sladiusz Simon, Kalocsi Margit, Szentkirályi Csaga, Molnár Gergely, Mihály Ferenc, Markó László, Tompa Anna, Pálmai Tibor, Nyers Andor, Jüretic István és Bihari Szabolcs. A Híradó júniusi számával kezdõdõen elindítottunk egy portrésorozatot a SMOSZ-vezetõség tagjairól. Ez alkalommal Szentkirályi Csagán és Kovásznay Ádámon a sor. Sepsiszentgyörgyön születtem 1959-ben. Édesapám ügyvéd, édesanyám könyvelõ volt, két húgom családjával együtt Erdélyben él. Elsõ házasságomból van egy egyetemista nagylányom, Csengele. Feleségem, Enikõ, tanár. Az õ segítsége, támogatása nélkül nem tudnék ennyi társadalmi munkát vállalni. Gyermekkoromban csak magyar szót hallottam, s ezért amolyan trianoni traumaként éltem meg az iskolakezdést: nagyon nehezen nyugodtam bele abba, hogy mi nem Magyarországon, hanem Romániában élünk. Talán ennek tudható be, hogy nehezen tanultam meg románul. Akkor azt hittem, örök ellensége maradok minden idegen nyelvnek. A sors viszont úgy hozta, hogy ma anyanyelvi szinten beszélek svédül, románul, tûrhetõen angolul, s németül sem adnak el. Tizenkét évig jártam abba az iskolába, melynek nevét többször változtatta a megszálló román hatalom, s melyet mi mindég így hívtunk: Székely Mikó Kollégium. Érettségi után Brassóban jártam egyetemre, itt végeztem általános gépészmérnökként. Szerencsémre, akkor kaptam tíz hónapi várakozás után útlevelet, amikor már nagyon sarokba szorítottak a munkahelyemen: arra akartak kényszeríteni, hogy Óromániában dolgozzam, életveszélyes körülmények között. Útlevelemmel egy hónapig maradhattam volna Magyarországon, egy év lett belõle. Rendszeresen be kellett járnom a belügyminisztérium idegenrendészeti osztályára, ahol az ügyintézõ hangulatától függõen hol két hétre, hol pár hónapra kaptam ideiglenes tartózkodási engedélyt. Soha nem felejtették el megkérdezni tõlem, hogy mikor megyek már haza. Ezt az örökös bizonytalanságot egy idõ után megelégeltem, s 1989 januárjában Svédországba jöttem. Azóta Göteborgban élek. Menedékjogot könnyen, munkát annál nehezebben találtam óta ugyanannak a cégnek vagyok az alkalmazottja, de tanácsadóként sok más cégnél megfordultam már ben be-, 1995-ben kiléptem a Göteborgi Magyar Egyesületbõl, közben közel két évig a vezetõségben dolgoztam ben presbiter lettem, öt évig a Szeretetszolgálat országos felelõse voltam. Amikor ezt a tisztséget átvettem, akkor ez a feladat a segélykérések elbírálásából, a gyûjtések meghirdetésébõl állott. Hamarosan felkérés érkezett Fülöp G. Dénestõl, a marosvásárhelyi vártemplom lelkészétõl, hogy segítsük a sokgyermekes, szegény családokat. Nyolc gyülekezetünk vállalta ezt a feladatot. Eleinte pénzt küldtek a gyülekezetek a családoknak, melybõl a tiszteletes úrék élelmet vásároltak, és valamelyik gyermeket taníttatták. Késõbb azonban földet vásároltattunk a gyülekezetekkel. Máig is ezt tartom a legjobb befektetésnek, már ami az úgynevezett magyarsági munkát illeti. A Kõrösi Csoma Sándor Mûvelõdési Körnek alapító tagja vagyok. Az elsõ vezetõség munkájában helyettes tagként vettem részt tól három évig voltam titkár, 2001-tõl elnöke vagyok a körnek. Az én korosztályomból kevesen vállalnak tisztséget az egyesületekben, pedig a stafétabotot lassan át kell vennünk, az 56-os lángot nekünk kell továbbvinnünk. Úgy lehet, ezért mondtam igent tavaly õsszel a jelölõbizottságnak, s elvállaltam a titkári feladatkört a SMOSZ vezetõségében. S ha már kitüntetett bizalmával a közgyûlés, igyekszem megfelelni annak.

15 HÍRADÓ 15 (Folytatás a 11. oldalról) nemesség zavargásokat rendezett, Deák Ferenc lemondott a képviselõségrõl ban Batthyány Lajos kormányában az igazságügyi tárcát vállalta. Számos reformtervet és törvényjavaslatot dolgozott ki. Az január 3-i, Windischgrätz-cel való sikertelen béketárgyalások után visszavonult kehidai birtokára ben költözött vissza Pestre. Az Angol Királynõ Szállóban bérelt lakása hamarosan a liberális nemesség politikai, szellemi központja, az irodalmi Deák-párt összejöveteleinek színhelye lett ben és 1865-ben Pest-belvárosi kerület országgyûlési képviselõje, a Felirati Párt vezetõje volt. Felirati beszédei, húsvéti cikke, Luskandl osztrák szerzõnek alkotmányunkat támadó mûvére felelete a kiegyezés elõkészítését segítették tól szoros barátság kötötte Vörösmarty Mihályhoz. A költõ halálos ágyán Deák Ferencet kérte fel gyermekeinek gyámjául. Arany Jánoshoz, Kemény Zsigmondhoz, Gyulai Pálhoz is szoros barátság fûzte. Jelentõs irodalmi értéket képviselnek levelei is. Már életében páratlan tekintélyt szerzett magának. Emberi és történelmi nagysága, példamutatása amelyet kortársai már életében felismertek és méltattak, ma is idõszerû. Élete végéig a politikai élet mellõzhetetlen, sõt meghatározó alakja lett. A 19. század harmincas éveitõl kezdve évtizedekig a magyar politika nagy alakjai közé tartozott. Deák szerénységére vall, hogy amikor a második magyar felelõs kormány megalakítása folyt, nem vállalt miniszterséget, de még a pompás koronázási ünnepségen sem vett részt, az újonnan megkoronázott királytól, Ferenc Józseftõl sem fogadott el kitüntetést. Mindazt, amit tett, a magyar népért és a helyzet rendezéséért tette, nem az ambíció és önmegvalósítás miatt, hanem az erkölcsi kötelességérzet miatt. Szavára az elkövetkezõ idõben is odafigyeltek a mérvadó politikai körök. A történészek sokáig vitáztak, és még vitázni fognak a deáki mûrõl. Manapság talán kezdenek közeledni az álláspontok, de abban mindenképpen egyetértenek, hogy Deák Ferenc szerénységével, erkölcsi tisztaságával, elhivatottságával, higgadtságával és szaktudásával példát mutatott az eljövendõ nemzedékek politikusainak. Az õ érdeme az is, hogy Magyarországon kialakulhatott a polgári állam és társadalom, hiszen ennek kifejlõdésére a kereteket az õ mûve biztosította. Deák felismerte, hogy az ország, a nemzet érdekei csak akkor képviselhetõk sikerrel, ha a magyarok egységesek a képviselt ügyben. A haza bölcse ezért tette politikája központi elemévé a törekvést a nemzeti konszenzusra, a közmegegyezésre. Deák tudta, nincs nemzeti érdekérvényesítés nemzeti konszenzus nélkül. Márpedig a magyarok számára nincs kétféle nemzeti érdek, mert nincs két nemzet, két ország sem. Egy Magyarország van, amely bal és jobb, falu és város, kisebbség és többség, gyerekek és felnõttek Magyarországa. Egy nemzet közös jövõvel. Ez a deáki életmû ma is érvényes, nekünk szóló üzenete. Emberi nagyságáról szólva elmondhatjuk, hogy...nem volt benne semmi, ami felkelthette volna a magasabb sorsa iránt mindig annyira kész irigységet, az idegen mûveltségû iránti megvetést. Önzetlensége, szilárd megmaradása az egyszer kitûzött úton lefegyverezte a kétkedõket. Soha nem akart másként hatni, mint rábeszélés, meggyõzés által. Ebben pedig nemcsak a szó hatalmával rendelkezett, hanem mindenek fölött átható ésszel, a dolog velejére, mélyére tekintõvel. Megvetve minden alacsonyságot és kerülõt, csak az igazságra tört, és arra, miképp teheti azt hazájára nézve gyümölcsözõvé. Igaz nagysága nem az országos ülésben tört elõ, bár ott is fiatal hévvel elragadni, szigorú logikával meggyõzni bírt, mint senki más, hanem kedélyes beszélgetés közt, midõn mint egyenlõ szólt az egyenlõkkel, pipaszónál, anekdoták közt. (Pallas Nagylexikon) Sok anekdotát tulajdonítanak nekem mondta egyszer Deák Ferenc. Csakhogy úgy vagyok vele, mint a budai keserûvízzel, melyet Deák Ferenc víznek hívnak: sem nem enyém, sem nem élek vele. Ennek ellenére az utókor gondosan összegyûjtötte és feljegyezte a róla szóló anekdotákat, amelyek azután kötet formájában is napvilágot láttak. Egyikük a következõ, talán anekdotának is beillõ, talán megtörtént esemény. Még életében a nemzet hálájának jeléül a fõváros róla nevezte el a Nagyhíd utcát és a Szén teret. Szokásos fanyar humorával így konstatálta a buzgó közmegbecsülést: Lakom a magam utcájában, de nem a magam házában. Mert nekem van utcám, terem is. Egyébiránt nem szeretném, ha a városi hatóság valamiképp megtudná, mert még rám írhatnák, hogy tisztán tartsam teremet és utcámat. A SMOSZ gyûjtõszámlái és az adakozók listája Adományozók névsora a kristianstadi Magyar Ház megvásárlásához: A SMOSZ gyûjtõszámláján december 2-án kr volt nyilvántartásban. Ebbõl a kristianstadi Magyar Házra gyûlt adomány kr. Az adományozók ( ) a következõk: Begazi Dénes Kista Belo Vilmos és Mária Östhammar Csata Attila Lyon (Franciaország) Csollány Gyula Jämshög Ekberg Gizella Tullinge Fiedler Judith Kristianstad Gyulai Ferenc Gävle Ifj.Vaszi Árpád és Magdolna Helsingborg Káli Dénes és Erõs Ida Ljungby Katona Sándor Surahammar Lendl Jenõ és Anna Lund Lengyel Sándor Finspång Mihály Ferenc Hässelby Miklós Margit Stenhamra Névtelen adományozó Novák Ervin Olofström Pakk Ervin Södertälje Páldeák Géza Älvägen Papp István és Erzsébet Göteborg Petrecz Sándor Trelleborg SA. Måleri AB (1000 kr) Stockholm Scheili Mária Vagnhärad Sebestyén Gábor Hägersten Sikló Pál Eskilstuna Sterba László Västra Frölunda Szentkilrályi Csaga Vällingby Szilesi Gábor Haninge Takács Dezsõ Vänesborg A Duna-TV önkéntes elõfizetõinek névsora ( ) Feldõtõ Sándor Trångsund Mokos Imre és Magdolna Bagarmossen Szentkirályi Csaga Vällingby Szeredai János Ljungby Takács Zoltán Älmhult

16 Híradó XXII. évfolyam, 90. szám december ISSN: Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen Bromma Szavak szárnyán Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki fordítói munkásságáért a nyelvész, esszéista, mûfordító Mervel Ferencet. A kitüntetést a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma adományozza azoknak a külföldi állampolgároknak, akik a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar és más nemzetek mûvelõdési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Mervel Ferenc 1936-ban született Vecsésen. A stockholmi Népegyetem nyugdíjas nyelvtanára és a Magyar Írószövetség tagja 1965 óta él Svédországban, ahol elsõsorban nyelvészi, írói, mûfordítói munkássága révén vált ismertté. Az Írószövetség lapja, a Magyar Napló külföldi szerkesztõjeként elsõdleges feladatának érzi a skandináv irodalom magyar nyelven történõ megismertetését, s ezzel párhuzamosan számos hazai mûvet fordított skandináv nyelvekre. Nyolc nyelvet beszél, hat nyelvrõl fordít lírát és prózát kettõre: magyarra és svédre. Hogy melyikre könnyebb? Nemigen érzek különbséget köztük nyilatkozza Mervel Ferenc a Várad folyóirat idei 8. számában. Fiatal fejjel könnyû egy új nyelvet elsajátítani. Nem idegen nyelvet mondtam, hiszen az a nyelv, amelyen feleségem, lányom, unokáim szólítanak, nem lehet idegen. Néha svédül álmodom. Felébredek éjjel, s emlékszem, mit mondtam. A nyelvkeverést viszont ki nem állom. Mervel Ferenc eddig 72 svéd, dán, norvég, izlandi és feröeri szerzõtõl fordított anyanyelvünkre, és 41 magyar költõt, prózaírót mutatott be az északi olvasóknak. Azon kevesek közé tartozik, akik eredetibõl tolmácsolják Izland és a Feröer-szigetek irodalmát. Több svéd magyar nyelv- és tankönyvet írt, cikkei hazai és nemzetközi irodalmi kiadványok gyakori szereplõi. Nyelvkönyvei közül a Rendszeres svéd nyelvtan Budapesten is megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában, és fõiskolai tankönyv ban jelent meg elsõ novelláskötete, a Pillanatképek. A Horisont 1998-ban, 2000-ben és 2003-ban különszámot szentelt fordításainak (Erdélyi magyar irodalom, 98/2; Ötágú síp Öt ország magyar irodalmából, 2000/2; Határtalan magyar líra, 3/2003). Négy antológiája jelent meg eddig: Északi verscsokor. Svéd, dán, norvég, izlandi és förjszk mûfordítások, 1994; Légyott északi fénynyel. Skandináv elbeszélõk, 1997; Kék fjord, ezüst sirály. Skandináv költõk, 1998; Fehér éjszakák. Finnországi svéd írók, Ezeket követte áprilisában Tomas Tranströmer svéd Nobel-díj jelölt verseskötete, a 117 vers (melyben Jávorszky Béla, Sulyok Vince és Thinsz Géza fordításai is szerepelnek), szeptemberben Ingibjörg Haraldsdóttir izlandi költõ verseskönyve, a Reykjavíki esõ, majd 2002-ben egy csokor Lars Gustafsson-novella, A megfoghatatlan közelében. Mervel szerint a fordítónak mindkét nyelvben otthon kell lennie ahhoz, hogy megfelelhessen feladatának. A vers hangulatának megteremtéséhez az árnyalatokra is ügyelnie kell, hiszen minden szónak, szófordulatnak lehetnek asszociációi, amelyektõl tévútra futhat a gondolat. Az egyéni tapasztalatok folytán néha a metaforák is többféleképpen hatnak, árnyalatnyi különbségeket hordozhatnak. A versnek mindig megvan a maga háttere: egy hangulat, egy élmény, egy érzés. A vers már önmagában is a valóságnak egyfajta tolmácsolása: egy közös láthatatlan nyelvrõl a láthatóra, éppen ezért más nyelven is újrafesthetõ. A fordítás maga csak újabb kísérlet e láthatatlan vers tolmácsolására. Mervel Ferencnek csupán egy vesszõparipája van a fordítás terén: egy lefordított mûnek sohasem szabad fordítás-ízûnek lennie. Az olvasónak nem szabad azt éreznie, hogy a szavak mechanikusan kerültek át az egyik nyelvbõl a másikba: a fordítónak az a feladata, hogy a vers hangulatának és jellegzetes kulturális referenciáinak megtalálja a pontos megfelelõjét. A fordítónak nagy a szabadsága: az egyetlen vele szemben támasztott követelmény az, hogy a versnek igaznak kell lennie. Hogy mennyire vagyok még magyar? Legalább annyira, mint amennyire svéd. Vagy mindkettõ egyben. Sem a svédségem, sem a magyarságom nélkül nem lennék már teljes... vallja Mervel Ferenc az említett interjúban. Sall László és Újvári Tünde