ÖSSZEFOGLALÓ SOMOGY MEGYE ÉRTÉKEI, NEVEZETESSÉGEI

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ SOMOGY MEGYE ÉRTÉKEI, NEVEZETESSÉGEI A feldolgozás 3 alkalom, 6 óra során valósul meg decemberben. A csoport kiegészíti az értékek sorát saját gyűjtés és prezentáció alapján. A megye térképét elkészítjük, amelyen az ÉRTÉKEK megjelennek jellegzetességeik kiemelésével. A megyetérkép két példányban készül, megosztjuk tudásunkat a testvériskola tanulóival. Somogy Magyarország ötödik legnagyobb területű megyéje, lakosság alapján azonban a hetedik legkisebb ennek következményeként az országban itt a legkisebb a népsűrűség. A lakosság fele a két legnagyobb város, a megyeszékhely Kaposváron és az Balaton fővárosaként is ismert Siófokon, illetve az őket körülvevő kistérségekben él. A kis népesség és a nagy terület egyik kellemes velejárója, hogy sok erdő, vad rét és lápvidék található a megyében. A természetkedvelő turisták kedvelt célpontjai ezek, persze a megye legnépszerűbb nyaralóhelyeit a Balaton helyenként fövenyes, lankás déli partján találjuk. A féltucat gyógyfürdőnek köszönhetően a gyógyturizmus is virágzik. A kulturális örökség szintén jelentős a népművészettől (buzsáki hímzés, szennai falumúzeum, Jozsef Attila Emlékmúzeum, Latinovits Zoltán Emlékmúzeum, Rippl-Rónai Múzeum, Fekete István Szülőháza stb.) az építészetig (Csíky Gergely Színház, Kaposvár belvárosának szecessziós épületei, Krisna-völgy, a mosdósi kastélykórház, stb.) Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül a megye nevezetességeivel ismerkedhettek meg kicsit közelebbről. A BUZSÁKI HÍMZÉS A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A faluba betelepedett délszláv népcsoportok által hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző. Buzsáki hímzés alatt négy, eredetileg horvát és szlovén lakosú somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásait értjük. Három csoportot különböztethetünk meg: 1. a fehér ("rátétes"), 2. a kék-piros pamuthímzéseket ("vézás") és a 3. színes gyapjúhímzéseket ("boszorkányos"). Mindhárom hímzésféleséget megtaláljuk az ingeken; a lepedőkön csak a kék-piros pamutos hímzést, a párnavégeken viszont csak a színes gyapjúhímzést. Valamennyit vastag kender- vagy pamutos vászonra dolgozták, csupán a lepedők közt találunk gyolcsot. Főbb öltéseik: laposöltés, hamis laposöltés, háromsoros laposöltés, továbbá keresztöltés, láncöltéssor, zsinóröltés, huroköltés, előöltés és négyzetöltések. A szűk, rövid ingujjakon a pamutos hímzés keresztben (a gyapjúhímzés a bővülő ujjon hosszában) van elhelyezve. A fehér varrás mintája levelekből, sakktáblaszerű térkitöltő elemekből és merev láncöltéssorokból áll, melyeket nagy hármas laposöltéssel cikkcakk vonalak, tehát háromszögek közeiben helyeztek el. Hasonlóan erőteljes a kék-piros pamutos hímzések zegzug vonala is, csupán ezek közeibe már nagy rozettákat illesztettek. Ezeken a színeket szirmonként váltogatják és láncöltéssel keretezik a laposöltést.

2 Egyes darabok keresztöltéssel készültek, ezeken is megtaláljuk a füzéreket és a huroköltéses spirálokat. A feltehetően újabb divatú gyapjúhímzés nagyobb öltésekkel és lazább mintákkal jelentkezik; a rozetták között a vidékre oly jellemző többé-kevésbé szétnyitott V-alakokkal, melyeknek közei sakktáblaszerűen vannak kitöltve. A hímzéseket subrikával, rátéttel vagy szalagdísszel zsúfolják még. Jellemző a buzsáki hímzésre, hogy a gyapjúszállal varrt ing- és párnavégeket alig lehet megkülönböztetni egymástól, holott általában a testi ruha hímzésdíszeit nem szokás átvinni az ágyi ruhára. További jellemzője a buzsáki hímzésnek, hogy a mintát két, egymástól függetlennek tűnő szélesebb és keskenyebb csíkból állították össze. Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb darabok mindhárom féle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház múzeumában egész évben megtekinthetők. Buzsák további nevezetességei közül kiemelhető a román stílusú Fehér Kápolna, amely a település legrégebbi műemléke, a barokk Nagyboldogasszony római katolikus templom, a János-hegyi pincesor, illetve a közeli Csisztafürdő gyógyhatású termálvize. (forrás: (Forrás: KAPOSVÁR Somogy megye megyeszékhelye az ország tizenharmadik legnépesebb városa, közel lakossal. A Dunántúli Dombság egyik legszebb települése kivételes, szecessziós belvárosával és élénk kulturális életével. Már 7000 évvel ezelőtt laktak itt emberek, várost azonban a rómaiak alapítottak először a Kapos folyó partján Krisztus előtt pár évvel. A Honfoglaláskor szláv és germán népességet találtak itt őseink, melléjük Koppány nemzetsége telepedett le. A város neve egy 1009-es, Szent István által jegyzett dokumentumban jelent meg. A város a tatárjárás

3 után kapta meg első erődítményét, amely a török invázióig megvédte a lakosságot. A törökök 1686-ig uralták Kaposvárt és környékét, amikor is a Habsburgok elűzték őket. A város sokáig csak lassan fejlődött, ám a 18. és a 19. században végre a felvirágzás útjára lépett, amit tovább erősített a Buda-Zágráb vasútvonal megépítése, amely áthaladt Kaposváron. Széchenyi István és Berzsenyi Dániel is gyakran megfordult itt. Sok ma is meghatározó épület származik az 1800-as évek második feléből. A huszadik század derekától kezdve Kaposvár a Dunántúl egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát, a Dél-Dunántúl társközpontja lett január 1-jén a korábban is itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte Az Év Települése címet. Kaposvár ma egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros. Gondozott köztereivel, utcáival, színpompás virágágyásaival a virágok városa. Csobogó kútjaival a szökőkutak városa. Pezsgő kulturális életével, gazdag művészeti programjaival a fesztiválok városa vagy éppen a festők városa. Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával igazi európai várossá vált. Kaposvárnak jelenleg 12 testvérvárosa van. Kaposvár hamisítatlan kulturális központ. Itt működik az ország egyik legnevesebb színháza, a Csiky Gergely Színház, amely az utóbbi évtizedek alatt nemzetközi hírnévre tett szert. A város művészeti és néptáncegyüttesei országhatáron túl is ismertek. Kaposvár minden évben rangos kulturális rendezvényeknek ad otthont: Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzának eseményeit dolgozza fel a februári farsangi felvonulás. A márciusi Kaposvári Tavaszi Fesztivál magas művészi színvonalú zenei, színházi előadásokkal és képzőművészeti kiállításokkal várja az érdeklődőket. Minden májusban megrendezik a Festők Városa Hangulatfesztivált - Kaposvár valóban a festők városa: Rippl-Rónai József, Vaszary János és Galimberti Sándor itt született, de rajtuk kívül a városhoz köthető Kunffy Lajos, Zichy Mihály, Bernáth Aurél és Szász Endre is. (Forrás:

4 Kaposvár főbb múzeumai, kiállításai: Rippl-Rónai Múzeum Vaszary Emlékház Kaposszentjakabi Bencés Apátság Somogyi Sportmúzeum Ásványkiállítás (dr. Benkő Géza magángyűjteménye) Öntöttvas kályhák, falikutak, keresztek, háztartási tárgyak (Steiner József magángyűjteménye) Bádogos ipartörténeti kiállítás (Szabó Tamás magángyűjteménye) Babavilág (porcelánbabák gyűjteménye) Somogy Kereskedelme Anno régmúlt idők kereskedelmi relikviái (Gombos Gusztávné magángyűjteménye) Kaposfüredi Galéria és Szoborpark Vasúti Emlékmúzeum Kaposvár állandó rendezvényei: Kaposvári Tavaszi Fesztivál Festők Városa Hangulatfesztivál Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál Kaposvári Farsang - Dorottya Napok, Kaposvár Dombjai Farsangi Félmaraton futóverseny Szentjakabi Nyári Esték Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja Kaposvári Mézfesztivál Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) Kaposvári Advent Kaposvári Egyetemi Napok (KEN) Kaposvár építészeti értékei: Kaposvár várának romjai (középkor) A Kaposszentjakabi bencés apátság romjai (középkor) Arany Oroszlán Gyógyszertár (18. sz.) Dorottya-ház (18. sz.) Toponári templom (18. sz.) Levéltár (19. sz.) Vármegyeháza (19. sz.) Vaszary emlékház (19. sz.) Rippl-Rónai villa (19. sz.) az egykori zárdaépület (19. sz.) Donner kálvária és kápolna (19. sz.) Nagyboldogasszony-székesegyház (19. sz.) 19. századi lakóházak a belvárosban

5 Csiky Gergely Színház (20. sz.) Ádám-Éva Ház (20. sz.) Szivárvány Kultúrpalota (20.) (Forrás: Kaposvár híres szülöttei: Kaposi Mór (született: Moritz Kohn), bőrgyógyász: 1837 Rippl-Rónai József, festőművész: 1861 Szalay Fruzina, költő: 1864 Vaszary János, festőművész: 1867 Nagy Imre, miniszterelnök: 1896 Csik Ferenc, olimpiai bajnok úszó: 1913 Czibor Zoltán, az Aranycsapat és az FC Barcelona labdarúgója: 1929 Pogány Judit, színésznő: 1944

6 SIÓFOK A város Somogy megye Siófoki járásának székhelye, népszerű üdülőhely, a Balatonpart legnagyobb városa és kikötőváros a tó déli partján. Magyarország ötödik legnépszerűbb települése a turisták körében. A városban viharjelző obszervatórium működik. A Sió 1865-ben épült zsilipjén át engedik le a Balaton felesleges vízét. Siófok már a római kortól lakott terület, de mint oly sok magyarországi településen, itt is nagy pusztítást végzett a tatárjárás és a török hódoltság. Érdemben a 19. században indult meg a fellendülés, ekkor vált a város fokozatosan fürdőparadicsommá. Siófok ma pezsgő kulturális élettel rendelkezik, amelynek legszembeötlőbb bizonyítéka a Balaton Sound zenei fesztivál. A város leghíresebb szülöttei is művészemberek: Kálmán Imre zeneszerző és Varga Imre szobrász. (Forrás: KAPOSI MÓR (1837. Kaposvár Bécs) Kaposi Mór Kohn Móric néven született Kaposváron szegény, de művelt zsidó családban, édesapja a zsidó hitközség alkalmazottja volt. Tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, azt követően az 1812 óta működő Somssich Gimnáziumba járt, majd a család Pozsonyba költözése után ott érettségizett ban kezdte meg orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen, ahol december 13-án orvosdoktorrá avatták április 14-én sebészi képesítést is szerzett ban a fiatal tehetségre felfigyelt Ferdinand Ritter von Hebra, a bécsi bőrgyógyászati klinika tanára, aki maga mellé vette asszisztensnek. Itt számos bőrbántalom kórbonctani alapjait tárták fel, ismertették kórlefolyásukat, gyógyításukat és a bőrgyógyászat területén a kórformák új osztályozását vezették be február 6-án feleségül vette főnöke lányát, Martha Hebrát. Házasságukból öt gyermek született, három fiú és két leány.

7 Házasságkötése előtt nem sokkal megváltoztatta nevét és áttért a római katolikus vallásra. Családneve megváltoztatásával a szülővárosát tisztelte meg: Kaposi lett. Ferdinand von Hebra augusztus 5-én bekövetkezett halála után Kaposi Mór vette át a bőrgyógyászati klinika vezetését. Működése előrelépést jelentett a bőrgyógyászat szinte minden ágában. Leghíresebb, klasszikussá vált munkájában modern alapokra helyezte a dermatológiát, mintegy kiteljesítve mestere, Hebra tanításait. A könyv manapság is meghatározó jelentőséggel bír a bőrgyógyászatban. Utolsó, ötödik kiadására 1899-ben került sor, számos nyelvre, így angolra, oroszra és franciára is lefordították. Kaposi Mór a pesti kollégáival is rendszeresen kapcsolatot tartott. Közleményei jelentek meg az Orvosi Hetilapban, részt vett pesti tudományos rendezvényeken. A korszak legtöbb magyar bőrgyógyásza a barátja vagy tanítványa volt. Kaposi folyékonyan beszélt magyarul, németül, franciául és angolul. Csak csodálhatjuk életpályáját, kiváló nyelvismeretét, családszeretetét. Ugyanakkor kollégái, kongresszusi vitapartnerei megismerhették maróan gúnyos ékesszólását, éles kritikáit és a késői években jelentkező hajlíthatatlan önfejűségét. Ezzel együtt Kaposi Mór érdemei, a bőrgyógyászat terén nyújtott kiemelkedő tevékenysége mind a mai napig méltán vált ki elismerést világszerte. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF Id. Rippl-Rónai József és Knezerich Paulina fiaként született Kaposváron. Művészi pályafutása kis kanyarral indult. A pécsi Arany Sas patikában és Kaposváron az Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, Szurdon és Kalksburgban élt, közben rajzórákat vett től a müncheni Művészeti Akadémián tanult ben Párizsba ment, és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott Munkácsy hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett a új stílusirányzatokkal is ben egy skót barátjával Neuilly-be költözött. Miután hazatért, Kaposváron telepedett le 1902-ben. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is. Újra franciaországi látogatást tett, ahol az első világháború kitörésekor 1914-ben Párizsban elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra, a Róma-villába. Rippl-Rónai József a festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglalkozott ben ő készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát.

8 A Geszti-kastély Somogyban A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Művein bemutatja a kisváros életét, erre legjobb példa a Piacsek bácsit bemutató sorozat. Kialakított egy sajátos stílust, amit kukoricás -nak nevezett, a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. Ez a stílus leginkább a pointillizmushoz hasonlítható, benne tarka rikító színek is megjelentek. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett. BALATONSZEMES Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik, 1800 fő lakja. A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a part menti félegy km széles síkságba. Első említése Samas néven a Tihanyi Alapítólevélből való, majd a Villa Scemes elnevezés tűnik fel II. Endre idejéből. A mai név első tagja a tó közelségére utal, és a szláv eredetű Blatne, Balatin ("sáros, mocsaras") szóra vezethető vissza. Második tagja a szem finnugor (magyar) szóval függ össze. A szemes minden bizonnyal őrhely szerepére utal, ugyanis az ókortól itt haladt a Balaton déli partját követő kereskedelmi- és hadiút, melyet figyelni kellett. Az őskor óta lakott terület. A mai temetőben található hatalmas halomsír vaskori eredetű, melybe minden bizonnyal egy előkelő személy hamvait temették. Az ókorból maradt régészeti leletek bizonyítják, hogy éltek itt kelták és rómaiak is. A honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó fontos főútvonal,

9 s így mint kitüntetett és jól védhető pont a régi időktől fogva megerősített hely volt. A mai Bagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), mely a török időkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen hol a magyarok, hol a törökök kezére került, többször lerombolták, majd újra megerősítették. A században, 1790-től 1861-ig postakocsi lóváltó-állomás is működött a községben, mely ekkoriban a déli part jelentős településének számított. A Hunyadyak által a család kastélya közelében építtetett, ma is álló barokk postaépületben ma Postamúzeum működik. Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán szeptember 21-én a faluban ütötte fel főhadiszállását. Itt kívánt személyesen találkozni István nádorral, aki a Kisfaludy gőzhajóval akart kikötni Szemes partjánál, ez a szándéka s így a találkozás azonban az alacsony vízállás miatt meghíúsult. Balatonszemes fürdőhelyként az 1880-as évektől kezdett számításba jönni. A főleg budapesti nyaralók eleinte a falusiak szobáit bérelték ki az üdülőidényben, majd 1895-től megkezdődött a felső- és alsó üdülőtelep kiépülése. A vasútállomás közelében érte a halál az általa olyannyira tisztelt József Attilának a szomszédos Balatonszárszón bekövetkezett halálára tragikusan rímelő módon június 4-én a Szemeshez egyébként családilag kötődő Latinovits Zoltánt, akinek sírja a község temetőjében azóta mintegy zarándokhellyé, síremléke nevezetességgé vált. (Forrás: DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK - Dráva-menti területek A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy hektár kiterjedésű területen ennek mintegy fele Somogy megye határain belül terül el. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A folyók víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. Tavirózsák a Dráva egyik holtágában

10 A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el. A folyó gyors, esése jelentős, sok hordalékot hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja. A Dráva jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, ezáltal a helyüket is változtatják. Jellegzetes élőhelyei a pionír növényzetnek. A hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus, a tamariska rokona, pirosas szirmú virágai májustól fűzérekben nyílnak. A partot ártéri ligeterdők kísérik, ahol fehér fűz, fehér nyár és fekete nyár a lombkoronaszint fái, gyakori cserje a veresgyűrű som, de van kányabangita is. A dús aljnövényzet védett harasztjai a kígyónyelv-páfrány és a téli zsurló, mely helyenként tömeges előfordulású. A lágyszárúak közül említést érdemel a nyugati csillagvirág, kontyvirág, kardos madársisak, pirítógyökér és a borostás sás. A zákány-őrtilosi dombok nálunk egyedülálló illír gyertyánostölgyesek és illír bükkösök termőhelyei. Hazákban csak itt él a hármaslevelű szellőrózsa és a hármaslevelű fogasír, valamint a pofók árvacsalán. A hajdani erdőirtások helyén ma másodlagos élőhelyek: nedves rétek, mocsárrétek alakultak ki. Ritka virágai a szibériai nőszirom, a hússzínű ujjaskosbor, pompás kosbor és a torzsavirágzatáról felismerhető kálmos. Kockás liliom A Barcsi Borókás savanyú homoktalajon kialakult mészkerülő vegetáció, ahol a borókák között először mohák, zuzmók és magyar csenkesz jelenik meg, melyet a homokpusztagyep követ. Növényritkaságai a fekete kökörcsin, a homoki kocsord és a homoki szalmagyopár. A lefolyástalan területein láperdők tenyésznek. A lábaségereken tőzegmohák és tarajos pajzsika nő. Hazánkban csak itt találhatunk királyharasztot és fűzlevelű gyöngyvesszőt. A nemzeti park Dráva-menti szakaszának változatos élőhelyein csaknem állatfaj él. A drávai tegzes jelzi, hogy a Dráva még tiszta vizű folyó, itt él a Földön az egyetlen életképes populációja. A tegzesek és a kérészek hosszú lárvaidejüket a vízben töltik, kifejletten rövid ideig életképesek, egyetlen feladatuk a szaporodás. A fokozottan védett dunai galóca, a magyar bucó,

11 a pénzes pér és a sima tok, halaink ritka képviselői. A kopár kavicszátonyokon újra költ a kis csér, a kis lile és a küszvágó csér is itt fészkel. A folyót kísérő magaspart, a függőleges löszfal lakótelepet biztosít a parti fecskéknek, gyurgyalagoknak, de fészkelnek itt jégmadarak és búbosbankák is. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó szerepet tölt be. Az állóvizek befagyása után sok ezer madár gyülekezik ide a nyílt víztükörre. A puhafaligetekben él a magyar színjátszólepke, a keményfaligetek és üde lomberdők puhatestűi a nyugati ajtóscsiga és a hazánkban csak itt élő Helicigona planospira. Madártani értékeik a fokozottan védett rétisas, fekete gólya, barna kánya. Napozó teknőc a Nagy-Berekben Nem részei a Nemzeti Parknak, de szintén Somogy megye természeti kincsei közé tartoznak az alábbi területek: a Nagy-Berek marcali és fonyódi részei a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet a Zselicségi Tájvédelmi Körzet (Forrás: