Rég elmúlt események emléke népesíti be a szív és virágok városát. Eredjünk néhányuk nyomába!

Átírás

1 II. Ipics-apacs, Csíkszereda! honismereti játék Szervezők: Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre Általános Iskola Támogatók: Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre Általános Iskola Szülői Közössége Rég elmúlt események emléke népesíti be a szív és virágok városát. Eredjünk néhányuk nyomába! A játék szabályai A játékot 4-6. osztályos tanulóknak javasoljuk, de elfogadjuk 1-3. illetve 7-8. osztályos tanulók jelentkezését is. A játékban egyedül vagy párban lehet részt venni. A játékban való részvétel az itt megadott feladatok megoldásából és a megoldások határidőre történő beküldéséből áll. A feladatok megoldása során segítséget lehet kérni tanítóktól, tanároktól, szülőktől és/vagy más személyektől. A játékvezetők csak a határidőre beküldött és a játékosok adataival kitöltött megoldásokat értékelik. Valamennyi a feladatokat megoldó játékos emléktárgyban részesül. Jutalomban részesülnek az egyes évfolyamok legjobbjai. Kivétel: amennyiben alsóbb évfolyamú diákok a náluk idősebb diákoknál nagyobb pontszámot érnek el, őket illeti az általuk megelőzött nagyobbaknak járó jutalom. A játékosok a megoldások beküldésével beleegyeznek abba, hogy rajzaikat, képeiket, történeteiket a játékvezetők közkinccsé tegyék. A beadott eredeti képeslapokat és/vagy fényképeket visszaszolgáltatjuk tulajdonosaiknak az eredményhirdetés során. A játékkal kapcsolatos tudnivalókat illetve a legjobban sikerült rajzokat, a képeket, a legérdekesebb történeteket a Nagy Imre Általános Iskola című honlapján tesszük közzé. Feladatlap kitöltési útmutató Keressétek fel a feladatlapon szereplő épületeket, műalkotásokat, tárgyakat, fákat! Ha figyelmesen körülnéztek ezeken a helyeken, megtaláljátok a válaszokat a legtöbb kérdésre. A többi kérdésre könyvekben és/vagy a Világhálón találhattok feleletet. A megoldásokat írjátok egy lapra! A képet rajzoljátok külön lapra! A lapokon tüntessétek fel a játék során használt neveteket, a valódi neveteket, osztályotokat, iskolátokat, telefonszámotokat és drótposta-címeteket! A lapokat (képet) tegyétek műanyag irattartóba! A játék során használt névnek egy Csíkszeredához kapcsolódó történelmi személyiség nevét válasszátok! 1-2 mondatban indokoljátok, hogy miért éppen őt választottátok! A megoldásokat november 28-a (hétfő) óráig nyújthatjátok be a Nagy Imre Általános Iskola Igazgatóságára (Kerekes Szilárd igazgatóhelyettesnek) vagy küldhetitek el a szkerekes@yahoo.com drótpostacímre! A játékkal kapcsolatos bonyodalmak megoldása érdekében Kerekes Szilárdhoz fordulhattok. Telefonszáma: , , drótposta-címe: szkerekes@yahoo.com. Örömteli játszást kívánunk! Bartha Dalma Kerekes Szilárd 1

2 1) Csíki diákélet az 1850-es években Az iskolaház egy dránciás faépület volt. Állott egy tanteremből, a deák szobájából és a mest uram, a kántor lakásából. A tanterem apró ablakainak háromnegyed része ki volt törve, s papírossal volt beragasztva. A tanterem berendezése nem egészen az oktatás célját szolgálta. Az ülőhelyek alapját a kántorné asszony két hosszú mosópadja képezte, melyekre a kántor uram ganyézó deszkái keresztben voltak rakva. Ha a kántorné asszonynak nagymosása vagy kántor uramnak ganyézó kalákája volt, akkor iskolai szünet kellett legyen. Emiatt túlterhelésről nemigen panaszkodtunk. Nagy gyönyörűségünkre szolgált, mikor a legszigorúbb oktatás folyamata alatt összedűltek a deszkák, s mi azokról hanyatt gurultunk. A felszerelés fő tárgya volt a nagy fekete tábla, mely a falon lógott ugyan, de írni nem igen lehetett rá, mert a festéken a kréta inkább korcsolyázott, mint fogott. Gyári krétának hírét sem hallottuk, krétakövekkel írtunk a táblára, melyeket bárányőrzés évadján szedegettünk. A felszereléshez tartozott egy cseber víz. A cseberhez csipor volt madzaggal odakötve, de miután a csipor így is gyakran eltűnt, egy elmés ezermester szívócsövet erősített a cseber oldalára s azután azon szívtuk a vizet. Szigorú rendeletek szabályozták az ingatag falú csempekályha mellé állás sorrendjét aszerint, hogy naponta ki milyen minőségű fát hozott az iskolába. A száraz bükkfát hozóknak joguk volt elöl állni, a nyersfások csak a hátulsó sorban fűtőzhettek. A hátulsó sorban didergők gyakran olyan nyomást gyakoroltak az elöl álló gyerekekre, hogy a csempe oldala bedűlt. Ilyenkor előbb nyírfavessző, azután iskolai szünet következett. A katalógus egy kurta nyelű, négy ujjnyi széles, beviaszozott deszkalap volt. Erre volt felírva a nebulók névsora. Tanóra előtt reggel és délután erről olvasott névsort a familiás s a hiányzók neve után a viaszba nyomta a körmével a gulicsot. Óra közben is kézbe került a katalógus s a csendzavaró keresztes-gulicsot kapott, melyért aztán mest uram szolgált palágával. A palága egy súlyos bükkfa kanál volt, mellyel mest uram olyat csapott kinyújtott tenyerünk közepébe, hogy a tenyerünkbe haraptunk s szörnyű bőgéssel valamerre megfutamodtunk. Némelyek többet vissza se tértek az iskolába. A sarokban hosszú csigolyavesszők voltak felállogatva. Olyan hosszúak voltak, hogy a padsor elejétől hátra értek a leghátulsó sorig. Ezekből egyet kezébe vett a familiás, amíg mest uram megérkezett s fejünk felett lebegtetve, aki mozdult, vagy félre nézett, annak a fejére kopolt vele. A gerendában sorba felszúrt nyírfavesszők a fegyelem fenntartására és a szorgalom erősbítésére használtattak. A familiások a tansegédek voltak s azon nebulókból teltek ki, kik legalább 8-10 télen át jártak már iskolába. A kátét könyv nélkül tudták, de azért olvasni nem mindenik tanult meg. Ők sepregettek, vizet hoztak a patakról s tüzet raktak. Mindezen szolgálataikért minden tanuló egy krajcárt, vagy két tojást tartozott tanévenként beszolgáltatni. A tankötelezettség nem volt korhoz kötve. Négy évestől húsz esztendős korig minden gyermek és ifjú megfordult egynéhányszor az iskolában. Volt olyan tanítvány is, aki tizenkét télen is járt iskolába. A napközi otthon már akkor ismeretes volt: a távolról járó gyermekek délben az iskolában maradtak s a tarisnyájukból ebédeltek meg. A szorgalmi idő hólerekedéstől bárány-fűremenésig tartott. Disznóöléskor, radina, lakodalom, vagy szöszlopó-kaláka esetén egy-egy darab kalács vagy kolbász igazolta a mulasztott órákat. Ezért egyik napon csak öten-hatan, másnap százan voltunk az iskolában. Reggel szép rendben, énekszó mellett, levett kalappal vonultunk a templomba. Az, hogy néha 30 fokos hideg volt, szóba se jött. Nagyobb templomi ceremóniák alatt sokszor órákig térdepeltünk a templom kőpadlásán, pedig a gyermeksereg nagy része csak egy szál ingben és szőrös bocskorban didergett, legfennebb az édesanyja kurtiját vette fel némelyik. Mise után visszatértünk az iskolába, hol az egyik familiás előmondásával megkezdődött az aranyszabályok sorbamondása, mely így kezdődött: Jókor kelj fel, öltözz, mosdjál, Az Istenhez fohászkodjál! Mosd meg kezed, füled, szemed, Mert frisebb lesz egész tested! Ennek végeztével kezdődött a káté karbamondása, egészen addig, amíg mest uram megérkezett. Közben a bibliai történeteket és a kétszerkettőt is ezen módszerrel tanultuk. Tudományunk alig is terjedt ezeken túl. 2

3 A szépírás gyakorlatokat megviaszkolt juharfa táblákra hegyes fácskákkal karmoltuk. Égerfa bimbókból magunk főztük hozzá a tintát. Mest uram a juharfa táblára írt gyakorlatunkat bükkfa-szénnel bírálta, húzván a szénnel az ákombákomos tábla oldalán egy nagy keresztet, ellenőrzésül arra, hogy a tűzvilágnál írt verejtékes feladványt több ízben bemutatni ne lehessen. Az így megbírált feladványt aztán levakartuk bicskával, vagy nagy keresés árán szerzett üvegdarabbal, azután újra megviaszoztuk rongyba fogott viasszal és új feladványt karmoltunk rá. Egyik pajtás egyszer egy palatáblát hozott az iskolába, melyet nemcsak az egész gyermeksereg, de még mest uram is komolyan megbámult. A papíros ugyan nem volt ismeretlen, de szerfelett becses tárgy volt, melyet kár lett volna az iskolás gyermek kezébe adni, hogy vesztegesse. Iskolai tanulmányaink végcélja az olvasás és írás legfőbb mesterségének elsajátítása volt, melyre némelyek csak három-négy tél gyötrelmei árán jutottak el. Tivai Nagy Imre (2009) Mest uram iskolája című írása nyomán Tivai Nagy Imre ( ) Csíkszereda egyik meghatározó személyisége volt. Csík gazdasági, társadalmi és közművelődési életének kiváló ismerője, a közösség életében jelenlevő, a közösségi gondokat vállaló tevékeny ember volt. Volt tanár, gazdálkodó, felső-népiskolai igazgató, gazdasági szakíró, lapalapító és szerkesztő, számos lap munkatársa, a gazdag hagyományokra visszatekintő erdélyi emlékirat-irodalom késői képviselője. (WIKIPÉDIA) a) Magyarázd meg a következő szavak jelentését: dránica, mosópad, szöszlopó kaláka! b) Nevezz meg 3 olyan dolgot, amely szerinted jó volt mest uram iskolájában! c) Nevezz meg 3 olyan dolgot, amely szerinted rossz volt mest uram iskolájában! 2) A fehér nyár fehér kérgéről és fehéren molyhos fonákú leveleiről könnyen megismerhető. Átlagos magassága m, törzse elérheti az 1,5 m kerületet évet élhet. Gyapjas szőrzetű leveleivel nagy mennyiségű port képes a levegőből megkötni, így tisztítja a levegőt. Kétlaki növény: a porzós és a termős barkák külön fákon nőnek. Egykor olimpiai győzelmi koszorúkat fontak vesszőiből. (GODET 2001) A Csíksomlyón található évszázados fehér nyárfákat Bethlenfalvi Pál Gábor ültette az 1800-as évek végén két fia, Gábor és Andor születésekor (POMJÁNEK 2005). Bethlenfalvi Pál Gábor ( ) a csíksomlyói gimnázium mennyiségtan-természettantanára volt között tól 1912-es nyugdíjazásáig a csíksomlyói illetve a csíkszeredai gimnázium igazgatója volt (LEXIKON. KATOLIKUS.HU). A két nyárfa közül a keletebbre vagy a nyugatabbra lévő a magasabb? 3) A képen látható épület Csíkszereda egyik legrégibb épen maradt emeletes, erkélyes kőháza. Sprentz Pál, a szeredai várban székelő határőrség regiment asztalosa építtette az 1860-as években vigadónak és szállodának a város és a környék polgári és katonai előkelőségei részére (TIVAI 2009). Nemcsak nagy kártyacsaták, de különböző előadások, táncmulatságok színhelye is volt a Petőfi utcai épület (SZABÓ 2000) ben az épületet a csíkszeredai református körlelkészség megvásárolta. A református egyház evvel az épülettel nyert otthont Csíkvármegyében (SZABÓ 2000). Mennyi pénzért vásárolták meg a reformátusok az épületet? 3

4 4) A Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos utcák kereszteződésétől a Gimnázium felé tartó utcát ma Márton Áron utcának nevezik. Az utcában két öreg házszám is arról árulkodik azonban, hogy hívták már ezt az utcát Rákóczy utcának is. A kettő közül az egyik házszámot a mellékelt képen láthatjátok. Hányas számot visel a másik öreg házszám? 5) Dr. Nagy András ( ) orvos és szakíró, aki életének nagy részét Csíkban élte le. Bár magasfokú orvosi képesítése és életútjának egy-egy állomása szerint elképzelhető lett volna végleges elszakadása a szülőföldtől, mégis haláláig az itthonmaradás hirdetője és példaképe volt. A Városkép és ami hozzá tartozik című, Csíkszeredáról szóló emlékirata színes és tanulságos olvasmány a második világháború előtti kisváros házairól, jellegzetes alakjairól, emlékezetes eseményeiről. (KOZMA MÁRIA) Melyik utcában és hányas házszám alatt született Dr. Nagy András? 6) Az 1880-as évek elején egy báli meghívó kinyomtatásáért Budapestre, Kolozsvárra de legalább Székelyudvarhelyre kellett utazni. A bíróságok, hatóságok külön litografáló gépeken sokszorosították kiadványaikat, az ügyvédek, végrehajtók az akkor hektográfnak nevezett kocsonyán nyomtattak, sőt a vándorszínészek is ilyen kocsonyán nyomtatott színlapokkal dolgoztak (TIVAI 2009). 4

5 1885-ben érkezett városunkba az első nyomdász, Györgyjakab Márton egy kézi erővel működő nyomdagéppel. A jóravaló, törekvő munkás és szerény ember munkáját siker koronázta: üzlete hamar fellendült, vagyont szerzett (NAGY 1997). Házat építtetett s nyomdáját motorerőre rendezte be (TIVAI 2009). Mi található ma abban az épületben, amelyben Györgyjakab Márton nyomdája működött egykoron (a nyíllal jelzett házban)? Az utca bal oldalán egy távozó Ford autó, a másik oldalon az ellenkező irányból jövő pedálozó kalapos úr látható. Szabályosan közlekedtek, ugyanis ekkor még a baloldali közlekedés volt a szabályos ben tértek át eleink a jobboldali közlekedésre. (ERŐSS 2005) 7) Egyedül tanult zongorázni. Már diákkorában komponált. Mindenben ő volt a legügyesebb. Halászott, hokizott, rajzolt, kosárlabdázott, biliárdozott, csak gombfociban tudták legyőzni, abban második lett. Nem voltak különösen jó jegyei, de soha nem állt bukásra így emlékszik rá Fodor Pál. Járta a vidéket, népdalokat gyűjtött, bábáskodott a Hargita Együttes születésénél, kórust vezetett, gyerekeket tanított. Legismertebb szerzeményei a Hajrá, fiúk, csíki gyerekek! hokiinduló valamint a Márton Áron Gimnázium himnusza. Élete utolsó éveiben sokat volt kórházban. Többször előfordult, hogy a kórházból hozták ki, hogy levezényelje a kórus fellépését. (DACZÓ 2010) A Városi Művelődési Ház falán plakett őrzi emlékét ( ). Ki volt ő? 8) között ebben az épületben működött a KALOT Székely Népfőiskola. A népfőiskolában a legények általános műveltséget, hittant, erkölcstant, számtant, mértant, történelmet, földrajzot, néprajzot, népi hagyományokat, mezőgazdaságtant, egészségtant tanultak. Ugyanakkor népdalok, népballadák gyűjtésével is foglalkoztak. Vasárnaponként a Kaláka Leánynépfőiskola leányaival a néptáncot gyakorolták. (WIKIPÉDIA) Kós Károly tervrajzán láthatók olyan bejáratok, amelyek ma ablakként szolgálnak. Hány ilyet találtok? 9) Domokos Pál Péter ( ) tanár, néprajztudós, zenetörténész, a csángók történetének, kultúrájának kutatója (WIKIPÉDIA) ben fazekasárusnak álcázva magát tette első gyűjtőútját a moldvai csángó magyarok falvaiban, feltérképezve az ott élő magyarokat. Ettől kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. Hétvégén székely harisnyát öltött, újjáélesztve az ősi viseletet, néptáncokat tanult, s bálokat rendezett, ahová népviseletben volt csak szabad belépni. Ő szervezte meg először az Ezer Székely Leány Napját. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. (HARGITA NÉPE 2006) 1998-ban szobrot állítottak a néprajztudósnak. Bodó Levente szobrászművész alkotása 2010 óta a csíksomlyói Szent István Kollégium előtt áll (SZOBORLAP.HU). Mi a címe a könyvnek, amelyet Domokos Pál Péter a kezében tart? 5

6 (DACZÓ MÁTÉ 2003) 10) A térkép Csíkszereda megyei jogú város központjának 35 évvel ezelőtti állapotát ábrázolja. Nevezzétek meg a térképen névvel ellátott utcák közül: a) azokat az utcákat, amelyeket ma is ugyanúgy nevezünk, mint szüleitek gyermekkorában, b) azokat az utcákat, amelyeket az azóta eltelt időszak során átkereszteltek! Adjátok meg ezen utcák új nevét is! (pl. egykor: George Coşbuc utca ma: Márton Áron utca) 6

7 11) A Vákár Lajos Műjégpálya szomszédságában található olimpiai emlékmű olyan sportolóknak és edzőknek állít emléket, akik Hargita megyében születtek és/vagy Hargita megyei sportegyesületet képviselve jutottak ki az ötkarikás játékokra. A Nagy Ödön szobrászművész terve alapján készült alkotás egy olimpiai pódiumot ábrázol, öt oszlopa az olimpiai karikák számát idézi. A 2004-ben felállított alkotás az első ilyen jellegű emlékmű Romániában. (RÉDAI 2004) Ki volt az emlékmű felállításának kezdeményezője és szervezője? 12) Rajzoljatok le egy Számotokra értékesnek vagy érdekesnek tűnő csíkszeredai épületet! A rajzot a lehető legpontosabban, grafit- és/vagy színes ceruzákkal, fehér lapra készítsétek el! A kért rajz helyett beadhattok egy (vagy több) olyan képeslapot, képet és/vagy fényképet, amelyen az 1990 előtti Csíkszereda, a város történetének valamely jelentős eseménye vagy személyisége látható. (A beadott képeket az eredményhirdetés során visszaszolgáltatjuk tulajdonosaiknak.) Felhasznált irodalom: 13) Jegyezzetek fel egy olyan történetet, amely Csíkszeredában esett meg, korábban még nem írták le könyvben, és véleményetek szerint számot tarthat arra, hogy feljegyezzék az utókor számára (mert tréfás, szórakoztató eset vagy mert a város életében fontos eseményt örökít meg)! Jegyezzétek fel annak a személynek a nevét és életkorát, akitől hallottátok ezt a történetet! DACZÓ KATALIN MÁTÉ KLÁRA (2003): A mi utcánk Csíki Műemlékvédő Egyesület, Csíkszereda DACZÓ KATALIN (2010): Hetvenöt éve született a csíki hokiinduló szerzője DR. NAGY ANDRÁS (1997): Városkép és ami hozzá tartozik Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda ERŐSS VILMOS (2005): Mesélő képeslap Hargita Népe, Csíkszereda JEAN-DENIS GODET (2001): Fák és cserjék Officina 96 Kiadó POMJÁNEK BÉLA (2005): Mesélő fák, kövek, kápolnák Magiszter Kiadó, Csíkszereda RÉDAI ATTILA (2004): Felavatták az olimpiai emlékművet SZABÓ KATALIN (2000): Visszajátszás Státus Könyvkiadó, Csíkszereda TIVAI NAGY IMRE (2009): Emlékezés régi csíkiakról Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Csíksomlyói KALOT-ház hu. wikipedia.org Domokos Pál Péter hu. wikipedia.org Domokos Pál Péter Magyar Katolikus Lexikon Százöt éve született Domokos Pál Péter Hargita Népe, Csíkszereda Tivai Nagy Imre hu. wikipedia.org 7