Csíkszereda 2020 Stratégiai terv
|
|
- Piroska Némethné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csíkszereda 2020 Stratégiai terv
2 Csíkszereda, a kulturális és sportközpont 2020 Stratégiai terv 1. Helyzetelemzés: Csíkszereda, Hargita megyeközpontja, és mint ilyen igen fontos szerepet tölt be a környék életében, gazdasági, kulturális és egyéb értelemben egyaránt. Ahhoz, hogy ezt a vezet pozícióját meg rizze szükséges egy hosszú távú fejlesztési stratégia megalkotása, ehhez azonban szükséges az igények és a lehet ségek pontos felmérése. 1.1.Adatgy jtés folyamata. A stratégia megalkotásának a legfontosabb eszköze a hatékony adatgy jtés melynek célja felmérni a lehet ségeket ami van a társadalom jöv képét amit szeretnénk és összehangolni azokat egy reális, fenntartható fejl dési irányvonal meghatározása által. Jelen projekt adatgy jtése a következ fázisokban valósult meg: Jöv képelemzések korábban lefutatott jöv képvizsgálatok eredményeinek a felkutatása (KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - A Székelyföldi elitek jöv képe, 2008) Városfejlesztési terv szociológiai kutatásának elemzése, (Studiu sociologic pentru realizarea PUG-ului municipiului Miercurea-Ciuc, Bálit Gyöngyvér, Sólyom Andrea, Zsigmond Csilla) Kérd íves vizsgálat Célja felmérni a lakosság hogyan értékeli a város fejl dési lehet ségeit és miben látják a kitörési lehet ségeket Személyes megkeresések, olyan személyek megkérdezése, akik érdemben hozzá tudnak járulni a város stratégiájának a kialakításához, (önkormányzat, kulturális intézmények képvisel i, civil szféra képvisel i).
3 1.2.Adatfeldolgozás, elemzés Jöv képelemzés: A Székelyföldi elitek jöv képe A KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja 2008-ban publikálta a székelyföldi elitek jöv képét vizsgáló két éves FORESIGHT programját. A program témavezet je Dr. Bíró Zoltán egyetemi tanár volt. A Foresight program kutatási részének lezárulásával, sokkal többet tudunk mondani a térségi elitek véleményér l, magatartásairól, azok fejlesztéspolitikai vonzatú következményeir l, illetve hozzájárul egy reális, az igényeknek és lehet ségeknek megfelel stratégia kialakításában. A kapott eredmények tizenkilenc nagyobb témakörben mutatják be azt, hogy a térségi elitek milyen székelyföldi lépétk társadalmi folyamatokat valószín sítenek, és ezekhez milyen térségi hatásokat rendelnek. A következ kben a kutatás konklúzióit mutatjuk be témakörökre lebontva: Demográfiai trendek. Az 1989 utáni id szak egyik vezet szlogenje volt az, hogy a Székelyföld kiüresedik, a fokozódó migráció, valamint a kedvez tlen demográfiai folyamatok okán a népesség lényegesen lecsökken és a térség népessége fokozatosan elöregedik. A térségi elit nagyobb része ma bizonytalan ebben a kérdésben, azonban a térség népességének csökkenését még mindig többen tartják valószín nek, mint az ellenkez folyamatot. Népességnövekedést valószín sít kb. 30 százaléka a megkérdezetteknek. A térségben a népesedési folyamatok negatív tartalmú diskurzusa (népességcsökkenés, elöregedés, kivándorlás stb.) a korábbi másfél évtizedhez viszonyítva lényegesen változott, és ez fejlesztéspolitikai szemszögb l hangsúlyosan pozitív tényez. A statisztikai és a társadalomtudományi kutatások már korábban is jelezték, hogy a térség demográfiai folyamataival kapcsolatos sarkítottan negatív vélekedések nem felelnek meg a valóságnak. Komoly gondot jelent az, hogy a térségi statisztikai adatszolgáltatás majdnem teljes hiánya miatt a tényleges társadalmi változások (például a gyerekvállalás trendjének megváltozása) nem, vagy csak nagy késéssel kerülnek be a köztudatba. A statisztikai
4 ismerethiány csökkentése jelent s mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a közéleti diskurzusok és a tényleges térségi folyamatok közti megfelelés nagyobb legyen Munkaer -piaci trendek: A munkaer piac alakulásával kapcsolatos vélekedések egyfel l nagyon is realisták (értsd: szükség lesz még egy ideig a családi lépték gazdálkodásra, mint kiegészít er forrásra). Másfel l pedig nagyon is pragmatikusak, mert a munkaer piac javulását beruházásokhoz, egyéni váltási és tanulási képességhez kötik. Nagyon biztató elem fejlesztéspolitikai szempontból az, hogy a térségi elitek a térségen belül reális esélyt látnak a munkaer -piaci szerkezet javulására, s nem a kilépésben látják a megoldást. A munkaer -piaci esélyek megítélésében a kutatás három olyan tényez szerepére kérdezett rá, amelyek változást hozhatnak. A megkérdezettek dönt többsége mondja azt, hogy a külföldi t ke foglalkozást tudna biztosítani, bár ennek pozitív-negatív hatását illet en megoszlanak a vélemények. Majdnem teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy csak a váltásra és tanulásra képes munkavállalóknak van reális esélyük és ennek csak pozitív hatásai vannak. Abban is egyetértés van, hogy nem a migráció a megoldás, aki el akar érni valamit, annak ebben a térségben is van esélye (ha a kilépés lenne a lehetséges megoldás, annak nagyon egyértelm en negatív hatása lenne) Szociális helyzet Szociális téren a szegény-gazdag réteg, és a falu-város közti szakadék további mélyülése jelentheti az alapvet problémát. A megkérdezettek 80 százaléka jósolja azt, hogy az eltér vagyoni helyzet csoportok közti különbség még markánsabb lesz, ebb l a teljes minta 60 százaléka egészen biztosra veszi ezt. A kedvez tlen szociális változások konkrét területeit nézve abban látják a problémát, hogy jelent sen növekedni fog a szociális ellátást igényl id sek száma (ennek hatása egyértelm en negatív), és számítani kell arra is, hogy a színvonalas egészségügyi ellátást egyre kevesebben tudják majd megfizetni. A roma lakosság helyzetének további romlását is egyértelm en valószín sítik. A helyzet kezelését illet en nagyon megoszlanak a vélemények,
5 s nem véletlen, hogy ebben a tekintetben a bizonytalanok száma a legnagyobb. Jelent s mérték hitszer vélekedés a szociális kérdések alakulását illet en. A megkérdezettek nagy többsége valószín nek tartja, vagy nagyon bízik abban, hogy a térség ezt a helyzetet is kibírja", átvészeli, mint ahogyan a korábbi nehéz id szakokban is ezt tette Iskola, oktatás A térségi elitek érzékelik az iskolai intézményrendszerben és az oktatási tevékenységben jelentkez változásokat, illetve azok esetenkénti negatív hatásait. Ez a napirenden tartás fontos tényez minden oktatáspolitikai fejlesztési kezdeményezés számára. Az egyes oktatási területekkel kapcsolatban az el rejelzések többségében pozitívak, a változásokhoz kapcsolt térségi hatások is kedvez ek, a bizonytalanok száma esetenként meghatározó. Mindez csupán annyit jelent, hogy az oktatás és képzés ügye a figyelem el terében van Kulturális értékek A kultúra helyzetét, szerepét befolyásoló küls tényez k gazdasági és pénzügyi helyzet, a média és az Internet térnyerése- szerepét a megkérdezettek többféleképpen ítélik meg, de trendszer en negatív hatást kapcsolnak ezekhez a változásokhoz. Ezek a vélekedések azt jelzik, hogy a térségi elitek szemében a gazdaság és a kultúra továbbra is külön álló, esetenként egymással szemben álló szektor. A kultúra világához sorolható összetev kben (az értékek tartósak, az ünnepek és jelképek szerepe fontos marad, lehet ség van a kulturális értékek gazdasági hasznosítására) a térségi elitek nagyon bíznak, és ezek térségi szerepének egyértelm en pozitív hatásokat rendelnek Tudástársadalom, kapcsolatmenedzsment A pozitív beállítódás, az Internettel kapcsolatos normatív várakozás a stratégia megalkotásban fontos el nyt jelenthet. Érdemes lenne IT stratégiát alkotni, mert az elit - ha felületi ismeretek alapján is, de támogatná Infrastruktúra Még mindig nem bíznak elég sokan abban, hogy a települések infrastruktúrájának fejlesztése reális lehet ség, s el bb-utóbb minden településre kiterjed.
6 Mintegy 30 százalékra tehet azoknak az aránya, akik szerint ez a folyamat biztosan elindult, és bizonyosan jó irányba megy, további százalék is valószín nek tartja, de nem egészen bizonyosan. A téma nagyon er teljesen a figyelem el terében van, ezen a területen minden hiányra és minden eredményre nagyon figyelnek. Fontos kérdés minden infrastrukturális fejlesztés kapcsán a társadalmi vélekedés és a társadalmi bizalom. A térségi elitek - akárcsak a népesség egésze- egyfajta perleked, kritikus magatartással tekint az ilyen fejlesztésekre, akár van beruházás, akár nincs, akár jól sikerült, akár nem. Az a benyomás fogalmazható meg, hogy az ilyen fejlesztéseket még mindig a fent", a hatalom" ügyének tekintik, s nem a térség vagy a település saját története részének Vállalkozások A vélekedések a vállalkozások térségi szerepét illet en egyfel l nagyon megosztottak, másfel l meglehet sen kedvez tlenek. A vállalkozói szektor szükségességét ugyan hangsúlyozzák indirekt módon (baj, ha nincsen küls t kebevonás, baj, ha megsz nnek a kisvállalkozások stb.), de a térségi elitek részér l a vállalkozói szektor diszkurzív elfogadottsága és támogatottsága hiányzik Mez gazdaság, földhasználat Mez gazdaság és földhasználat témakörben a bizonytalanok száma jelent s, bármiféle fejlesztéspolitikát csak kisebb, a változást vállaló csoportokra lehet alapozni. Ezek álláspontja sem egyértelm, mert a változást vallók körében egyaránt vannak pragmatikusan gondolkodók, és a jó változatokhoz valamiféle vakhit, meg nem alapozott bizalom alapján ragaszkodó csoportok Életmin ség Az életmin ség alakulásában a globális trendek és a piacgazdasági hatások mellett a térségre jellemz kulturális minták is meghatározó szerepet játszanak. A megkérdezettek megítélései szerint az életmin ség térségi szintje kedvez tlen, ugyanakkor ellentmondásos. Ebben a helyzetben számítani kell arra, hogy az ezzel kapcsolatos, a mindennapi életvezetésben meghatározó vélekedések tovább er södnek.
7 Intézmények, innováció A megkérdezettek az innováció térségi szerepét nem tuják könnyen értelmezni, még kevésbé tudják pragmatikus elemekhez kapcsolni. Az innováció elmaradásához sokan negatív térségi hatást rendelnek, de ebben a kérdésben is jelent s a határozatlanok száma. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban is, hogy a térségi hivatalok kultúrája megváltozik-e vagy sem. Vannak, akik nagyon er sen hisznek ebben és vannak, akik ezt határozottan kizárják. Nagy a támogatottsága annak a vélekedésnek, hogy az intézmények kultúrája a fiatalok tömeges belépésével változhatna meg, és amennyiben ez történne, ehhez a térségi elitek egyöntet pozitív hatást rendelnek EU integrációs hatások Az EU csatlakozás fontossága és hosszú távú pozitív hatása nem kétséges, de nem lehet elvárni, hogy a térségi elitek ezekben a témákban meggy, határozott véleményt alkossanak. Az bizonyosnak látszik, hogy a térségi jöv kép számára az EU csatlakozás folyományai pozitív meger sítést jelentenek. Ez azonban a térségi elitek számára sokkal inkább csak lehet ség, mint tény Térségi önállóság A térségi önállóság kérdésében szemmel láthatóan keverednek a pragmatikus és a hitszer vélekedések, még a témakörhöz kapcsolódó egyes kérdéseken belül is. Az nyilvánvaló, hogy a feladat kezelését illet en a térségi elitek sokféle álláspontot fogalmaznak meg, és sok esetben bizonytalanok, miközben az igény és elvárás szintjén sokkal nagyobb az összhang Közélet, politika, társadalmi részvétel Célszer lenne sokkal jobban tematizálni a társadalmi nyilvánosságban ezeket a témákat, sok haszonnal jár azon közéleti szerepl k számára, akik ezt megteszik. Az etnikai érdekképviselet meghatározó szerepének várható csökkenési trendjével többféle ok miatt is érdemes komolyabban foglalkozni.
8 Térségi identitás alakulása A megkérdezettek körében a térségi identitás iránti igény, ennek fontosságába vetett hit pedig jelent s. A térségi identitással kapcsolatos álláspontok érzelmi, ideologikus jelleg ek, és jelent s mértékben hitszer ek Térségi tagolódási folyamatok A térségben lev települések eltér adottságaiból adódóan különösen a városok el nyei a területi alapú szétfejl dést támogatja. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a térségi elitek részér l lenne támogatása olyan fejlesztési koncepciónak, amely a kiegyenlített fejl dést helyezi el térbe Térségi imázs alakulása A térségi elitek az imázs tudatos és következetes alakításában nagy kitörési lehet séget látnak, s ebben nagy szerepet tulajdonítanak a reklámnak, a web alapú tájékoztatásnak. A térségi elitek véleménye reális esélyt ad arra, hogy széleskör társadalmi támogatást nyerjen egy olyan sokszerepl s székelyföldi lépték területi marketing program amely több éves kifutásban megfordíthatja a térségr l kialakított standard képet Városfejlesztési terv elemzése szociológiai kutatásának elemzése. A Csíkszerdai városfejlesztési terv szociológiai részének a kidolgozói Bálint Gyöngyvér, Sólyom Andrea, Zsigmond Csilla egyetemi tanárok voltak. A terv 2008-ban készült és 2022-ig tartalmaz el rejelzéseket. A tervben részletes elemzés található a várható demográfiai alakulásokról, illetve fókuszcsoportos vizsgálatok alapján mérték fel a lakosság véleményét a várod fejl désének irányairól Demográfiai alakulások A 2002-es népszámlálási adatok alapján Csíkszerdában lakos van, k alkotják a háztartást jelent (2,8 f /háztartás).
9 Csíkszeredai lakosság alakulása Csíkszereda ÉV Lakosság Elöz évhez viszonyított változás (%) 1995-höz viszonyitott változás (%) ,7 0, ,2 0, , ,1-0, ,8-1, ,2-1, ,2-8, ,2-8, , ,8-9, ,1-9, ,3-10,1 Lakosság nemi összetétele (2002-es népszámlálás adata) 48,50% 51,50% Férfi Nö
10 Az állandó lakosság (legalább 10 éve él a városba) iskolai végzettség és nem szerinti eloszlása (2002-es népszámlálási adatok): Férfi % % Összesen % Nembevalott iskolai végzettség 13 0,1 19 0,1 32 0,1 Elemi iskola , , ,2 Középiskola , , , Szakiskola , , , Liceumi oktatás , , , Postliceum , , ,2 Felsöoktatás , , , Egyéb 192 1, , ,0 Összesen , , A lakosság foglalkoztatottsági összetétele nemekre lebontav (2002) Aktív lakosság Férfi % % Összes % Foglalkoztatott , , ,1 Munkanélküli 938 9, , ,9 Összes Inaktív lakosság tanuló/egyetemista , , ,9 nyugdíjas , , ,1 háziasszony 34 0, , ,3 más személy által eltartott Más gazdasági helyzet , , , , , ,1 Összesen
11 A demográfiai módszerekkel való modellezés eredményeként megbecsülhet Csíkszereda jöv beni lakossága A városfejlesztési terv szociológiai vizsgálata alapján a lakosság 2022-ig a következ képpen fog alakulni: A fókuszcsoportos kutatás eredményei külön témakörökre lebontva: Környezet: A vizsgálat eredményei szerint egy nagy pozitívum a város mérete, kis város amely kulturális és az emberi kapcsolatok szempontjából nagyon is aktív. Pozitívum a számos kulturális, m vészeti és sportrendezvény. Ebben a tekintetben negatívumként jelenik meg a mindenki ismer mindenkit jelenség, a vizsgálat résztvev i szerint. Szintén negatívum a környezetre való nem odafigyelés jelensége, ebben a tekintetben a vizsgálat alanyai a polgári tudat hiányát emelték ki. A környezetet illet en nagy negatívumként említetek a kommunista rendszer er ltetett városfejlesztését, illetve a betelepítéseket, melyek következtében megváltoztak az etnikai arányok a városban.
12 Városkép negyedek, központ, A kutatás résztvev i szerint nem lehet egységes arculatról beszélni Csíkszereda esetében. A lakónegyedek tekintetében a kevés zöld területet, a tömbház lakások rossz állapotát említetek problémaként. Problémaként említették még, hogy a gyerekek nincs, ahol játszódjanak a negyedekben igaz ez irányba az pozitív fejl dés tapasztalható. A résztvev k azonban ez irányba pozitív változásokat jeleznek el re, lakásfelújítás, parkosítás, garázsok lebontása, jelent sen javítja a városképet. Oktatás, egyességügy: Ebben a tekintetben a probléma nem annyira helyi, mind inkább országos eredet, és a folyamatosa változó oktatási rendszerb l fakad. A résztvev k szerint a problémát nem helyi szinten kell kezelni. A fels oktatásban jelentkez problémának a nem megfelel en képzett személyek diplomához jutását nevezték meg, mint nagy problémát a városban is. A Sapientia egyetem ebb l a szempontból vegyes megítélést kapott a résztvev kt l. A többség szükséges, de nem elégséges elemnek tartja a probléma megoldásához az egyetemet. A vélemények szerint a helyi szinten legfontosabb a megfelel óvodai és napközis intézmények m ködtetése. Az egészség területén számos olyan problémát jeleztek a résztvev k, amely helyi szinten nehezen orvosolható. Gazdasági fejl dés Munkahelyek, befektet k: Ebben a tekintetben nagy hátrányként nevezték meg a nagyvárosokhoz képest alacsony béreket, illetve az ebb l is adódó szakemberhiányt a városban. Megfogalmazódott, azaz igény, hogy itthon kell tartani a Csíkszeredai egyetemet végzett fiatalokat. A kisváros jellegéb l adódóan nagyon feler södött a munkaer piacon is az informális kapcsoltok fontossága. A kutatásban résztvev k egyetértek abban, hogy fontos a vállalkozások városba hozatala. Negatívumként jelent meg az a vélemény, hogy a beruházások mind fogyasztói jelleg ek, és, hogy nagyon nagy probléma a városból a rendszerváltás után elt ipar.
13 Turizmus A resztvev k vélemény alapján a turizmus nem az öt megillet helyet foglalja el a város életében. Ennek egyik oka a nem megfelel infrastruktúra. A másik a turizmus érint probléma a környezeti adottságok kihasználatlansága. Csíkszereda és régi települései (Hargitafürd, Szentimrei Büdös,) mint a téli, mint a nyári id szakban tartogatnak turisztikai látnivalókat, ám ezek jelenleg kihasználatlanok Kérd ívelemzés, interjúkészítés Jelen stratégia terv elkészítése során az igények felmérését kérd ívezés illetve interjúkészítés során vittük véghez. A kérd íves vizsgálatunk egy nem reprezentatív felmérés során valósul meg melynek részletes eredményeit a következ kben ismertetjük. A kérd ív két kérdéskört vizsgált meg egyrészt a Csíkszeredáról, illetve a fejlettségér l kialakult képet, másrészt a gazdasági fejl dés lehet ségeit. A megkérdezettek 60%-a szerint a lehet ségekhez képest van, még amit fejl dnie Csíkszeredának, 28% elégedett a város fejl désével, 8% egyáltalán nincs megelégedve, míg 4% teljesen elégedett. Az eredményekb l arra lehet következtetni, hogy a lakosság lát lehet séget a további fejl désre és igényli is azt. Ebben a tekintetben pozitív hozzáállás érzékelhet a lakosság részér l. 60,00% 8,00% 4,00% 28,00% a) teljes mértékben b) elégedett vagyok c) lehetne jobb is d) egyáltalán nem vagyok megelégedve 1. ábra Mennyire elégedett ön Csíkszereda jelenlegi fejlettségével? Arra a kérdésre, hogy a Csíkszeredaiak általában mennyire elégedettek a város fejlettségével a válaszadók 70,84% - az inkább elégedetlenek lehet séget választotta amely az el bbit l eltér en negatív szemléletet jelez. A lakosság 20,83% ugyanakkor elégedettnek,
14 8,33% teljesen elégedetlennek látja összességében a lakosságot. 8,33% a) teljes mértékben elégedettek 20,83% b) inkább elégedettek 70,84% c) inkább elégedetlenek d) egyáltalán nem elégedettek 2. ábra Mit gondol Ön általában a Csíkszerdaiak mennyire elégedettek a város jelenlegi fejlettségével? Az elmúlt 10 év fejl dését vizsgáló kérdésre a válaszadók 66, 67% -a lehetne jobb választ adta tehát csak részben elégedet a város elmúlt 10 évének a fejl désével. A megkérdezettek 29, 17% - a elégedetnek, 4:17% - teljesen elégedetnek tartja a város elmúlt 10 évének a fejl dését. 4,17% 29,17% a) teljes mértékben, jó irányba fejl dik a város b) elégedett vagyok 66,67% c) lehetne jobb is 3. ábra Ön mennyire elégedett Csíkszereda elmúlt 10 évének fejl désével d) egyáltalán nem vagyok megelégedve, visszafejl dés a jellemz Csíkszereda 10 év múlva lev fejlettségét a jelenlegihez viszonyítva a megkérdezettek 55% - jobbnak, 25% - a sokkal jobbnak 15% ugyanolyannak, míg 5% rosszabbnak látja. Ez alapján elmondható, hogy a Csíkszeredaiak nagy többségben bíznak a jó irányba való fejl désben.
15 15,00% 5,00% a) sokkal jobb 25,00% b) jobb c) ugyanolyan 55,00% d) rosszabb e) sokkal rosszabb 4.ábra Ön szerint Csíkszereda fejlettsége a 10 év múlva a jelenlegihez viszonyítva A Csíkszerdához f, érzelmi kötödést vizsgáló Szívesebben vagyok Csíkszereda lakosa, mint a világ bármely más településé kijelentésre igen megosztott vélemények születtek. A válaszadók 29,17% - a nagyobbrészt egyetértett, míg 20,83% nagyobbrészt nem értett egyet. A lakosság 25% nem tudta eldönteni, 20,83% teljesen egyetértett és 4,17 % - a egyáltalán nem értett egyet a kijelentéssel. 20,83% 4,17% 20,83% teljesen eggyetért nagyobbrészt egyetért 25,00% 29,17% egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 5.ábra Szívesebben vagyok Csíkszereda lakosa, mint a világ bármely más településé Arra a kijelentéssel, hogy Csíkszereda Székelyföld legfejlettebb városa a megkérdezettek 45,45% - nagyobbrészt nem ért egyet, 22, 73 nem tudta eldönteni 13, 64 % egyáltalán nem értett egyet, 13, 64% egyetértett és 9,09 % nagyobbrészt illetve teljesen egyetértett. 13,64% 9,09% 9,09% teljesen eggyetért 45,45% 22,73% nagyobbrészt egyetért egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 6.ábra Csíkszerda Székelyföld legfejlettebb városa
16 Csíkszereda mintaként kellene, szolgáljon a többi Székelyföldi város számára kijelentéssel a megkérdezettek 20,83%-a nagyobbrészt, 29,17% teljesen egyetért, míg 12,50% nagyobbrészt nem és 4,17% egyáltalán nem ért egyet. A megkérdezettek 33,33%-a nem tudta eldönteni a válaszát. 12,50% 4,17% teljesen eggyetért 33,33% 29,17% 20,83% nagyobbrészt egyetért egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 7.ábra Csíkszereda mintaként kellene, szolgáljon a többi Székelyföld-i város számára A legnagyobb pozitívumoknak a városban a megkérdezettek 50% szerint a kultúrához köthet dolgokat említették (rendezvények, pünkösdi búcsú, magyarságtudat, összefogás). Sokan 39% - a fontosnak tartották a Sapientia EMTE jelenlétét is a városban. A sport és az infrastruktúra javulása azonos mértékben szerepelt a pozitívumok között. 5,56% 38,89% 50,00% 5,56% Infrastruktúra javulás Rendezvények Sport Egyetem megléte 8. ábra Mit tart a legnagyobb pozitívumnak a városban? A legnagyobb negatívumok között a fejlesztési stratégia hiányából fakadó problémák (kaotikus infrastrukturális fejlesztések, területrendezés hiánya) illetve a környezeti problémák (szelektívhulladék gy jtés, kóbor kutyák) szerepelnek. Problémát jelentenek még a rossz infrastruktúra illetve a kulturális téren jelentkez hiánycikkek.
17 7,14% 21,43% 42,86% 28,57% Környezeti problémák Stratégia hiánya Kulturális hiánycikkek Rossz infrastruktúra 9.ábra Mit tart a legnagyobb negatívumnak a városban? A Csíkszereda fejl dési irányát vizsgáló kérdésre a válaszolók majdnem fele 46,88% a turizmust jelölte meg, 18,75% a sportot, míg 15,63 % az iparban látja a fejl dési lehet séget. 15,63% 9,38% 9,38% a) ipar b) turizmus 18,75% 46,88% c) sport d) mez gazdaság e) egyéb 10. ábra Az Ön véleménye szerint Csíkszereda a közeljöv ben mely irányba tudna legjobban fejl dni? Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a megkérdezettek milyen mértékben értenek egyet a különböz fejl dési irányokkal, célokkal. Csíkszereda sportközpont kellene, legyen Csíkszereda a turizmus központja kellene, legyen Csíkszereda ipari központ kellene, legyen Csíkszereda a kultúra központja kellene, legyen teljesen egyetért nagyobbrészt egyetért egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 22% 30% 22% 22% 4% 35% 48% 13% 4% 0% 5% 18% 41% 23% 14% 45% 41% 14% 0% 0%
18 A kérd ív gazdasági fejlettségére vonatkozó kérdéseinek eredményi a következ képpen alakultak. A megkérdezettek 62,50%-a szerint 10 év múlva Csíkszerda gazdasági helyzete a mostanihoz viszonyítva jobb, 20,83% szerint ugyanolyan, míg 8,33% szerint rosszabb lesz. 8,33% 4,17% 4,17% a) sokkal jobb 20,83% 62,50% b) jobb c) ugyanolyan d) rosszabb e) sokkal rosszabb 11. ábra Ön szerint 10 év múlva Csíkszereda gazdasági helyzete a mostanihoz visszanyitva hogyan fog alakulni? Az Ön szerint miben rejlik Csíkszereda gazdasági fejl désének leghatékonyabb kiváltója? kérdésre a lakosság 45% - a Polgármesteri Hivatalt nevezte meg, mint a szabályok és az infrastruktúra megalkotóját. 36% a kisvállalkozások fejlesztését és 13% a multinacionális cégek városba hozatalát 4% egyéb lehet séget nevezett meg, mint a gazdasági fejl dés biztosítóját. 36,36% 4,55% 45,45% a) A Polgármesteri Hivatal döntéshozatalaiban b) Multinacionális cégek városba hozatala 13,64% c) Kisvállalkozások helyi szint támogatása d) Egyéb 12. ábra Ön szerint miben rejlik Csíkszereda gazdasági fejl désének leghatékonyabb kiváltója A Csíkszeredaiak anyagi helyzetének a változását vizsgáló kérdés válaszai alapján a megkérdezetek 45% véli úgy, hogy nem fog változni az anyagi helyzet. A megkérdezettek
19 negyede véli úgy, hogy kicsivel jobb, illetve kicsivel rosszabb lesz, és 5% sokkal rosszabbnak gondolja a Csíkszeredaiak anyagi helyzetét. 5,00% 0,00% 25,00% 25,00% 45,00% a) sokkal jobb lesz b) kicsivel jobb lesz c) ugyanilyen marad d) kicsivel de rosszabb lesz e) sokkal rosszabb lesz 13. ábra Ön szerint hogyan fog változni a Csíkszeredaiak anyagi helyzete a közeljöv ben. A megkérdezettek kor szerinti eloszlása A megkérdezettek nem szerinti eloszlása 26% 4% 17% 52% % 58% Nö Férfi Arra a kérdésre, hogy fejtsék ki szerintük milyen lesz Csíkszereda 2020-ban a választ adok többsége Székelyföld központjaként pozícionálta a várost. A konkrét változások között szerepelnek megújuló parkok, megújuló infrastruktúra kulturális rendezvények tekintetében színesebb, mozgalmasabb várost képzelnek el a megkérdezettek 2020-ra Személyes megkeresés Az adatgy jtés másik módszere volt az interjúkészítés, mely során felkerestük a város polgármesterét, tanácsosokat illetve olyan személyeket, akiknek jó rálátásuk Csíkszereda fejl dési lehet ségeire.
20 Az interjúk alapján is körvonalazódni látszik Csíkszereda fejl dési iránya a turizmus esetleg a sport irányába kellene, hogy elmozduljon. Az ipar fele való elmozdulást a infrastruktúra hiánya nincs kialakított ipari park miatt nehéz és költséges lenne kivitelezni. A jelenlegi gazdasági helyzet ipari park kialakítását nem teszi lehet vé, ez elengedhetetlen lenne Csíkszerda ipari várossá válásához. A turizmus irányába való elmozdulás feltételei többnyire adottak, számos természeti és épített örökség található a környéken, a kegytemplom önmagában is számos látogatót vonz Csíkszeredába. A város turisztikai várossá válásához az infrastruktúra javítása lenne a legnagyobb feladat. megvannak ugyan a látnivalók, de nehézkes oda eljutni. Folyamatosan zajlik az infrastruktúra fejlesztése, javítása a városban, de ez korántsem elegend. A sportközponttá váláshoz komoly infrastrukturális beruházásokra lenne szükség. A környezet inkább a téli sportok irányába tereli a város lehet ségeit. Csíkszerdában a téli sportoknak f képp jégkorong nagy hagyományai vannak. A város rendelkezik fedett jégpályával, amely korcsolya és jégkorongrendezvények lebonyolítására kiválóan alkalmas A többi téli sport esetében már nem ennyire jó a helyzet kevés és viszonylag gyenge min ség az infrastruktúra. A Csíkszeredához tartozó Hargitafürd azonban helyszint tudna biztosítani a téli sportot kiszolgáló létesítmények kialakításához. (síugró pálya, lesiklópályák kialakítása, esetleg bob és curling pályák kialakítása.). Ennek a megvalósításához azonban meglátásunk szerint nem lesz elegend 10 év. Csíkszereda, mint téli sportközpont 2020 ra nincs realitása, de az egy irányú fejlesztések elindítása réven, hosszabb távon (15-20 év) már megvalósíthatónak t nik számunkra egy komoly olimpiai szint sportközpont, ahol a téli olimpiára készül sportolók edzéseiket elvégezhetik nem kellene, külföldre utazzanak, s t a külföldr l jönnének ide edz táborba a sportolók. A sport-infrastruktúra fejlesztése azonban már 2020-ra érzékelhet hatásokkal járna ha nem, is mint komoly sportközpont - mint téli sportolási lehet ségek városa lehetne Csíkszereda, ebb l továbbfejlesztve pedig téli sportközpont.
21 Az adatok elemzéséb l arra következtettünk, hogy Csíkszereda 2020 ra egy turizmusra alapozó város lehetne. Ennek legfontosabb megvalósulása olyan épített, természeti és kulturális örökség biztosítása, amely nagy érdekl désre tart igényt, nemzetközi ismertséget hozhat a városnak. Az adatgy jtés eredményeire alapozva kidolgoztuk Csíkszereda SWOT elemzését, melynek célja jobban átláthatóvá tenni a stratégiai lehet ségeket. SWOT - Csíkszereda, mint turisztikai és sportközpont BELS KÜLS ER SSÉGEK A megyeszékhely min ségében sok adminisztratív munka, illetve munkahely színtere. Javuló infrastruktúra Számos épített örökség Gazdasági központja Számos kulturális és sport rendezvény LEHET SÉGEK Szolgáltató ipar fejl dése A kiskeresked ket támogató intézkedések a város szintjén. Az Európai Unió támogatásai. Új befektet k a városbavonzása Természetei adottságai. GYENGESÉGEK Turisztikai kihasználatlanság Elhanyagolt, kulturális örökségek Egységes arculat hiánya Befektetések finanszírozása Hosszú beruházási id szakok Kaotikusnak t városrendezés VESZÉLYEK A városba vonuló nagyvállalkozók a helyi vállalkozókra gyakorolt hatása. A folyamatban lev, de meghiúsuló beruházások. Más városok hasonló fejlesztései Hideg id járás
22 2. Célkit zések: Jelen stratégiai terv célkit zései 2020-ra, egy turizmusra és a sportra alapozó város kialakítása Csíkszeredából. A turizmus növekedésének az els dleges kulcsa a város megismertetése, a figyelemfelkeltése azok számára, akik ide akarnak látogatni. A következ id szakban ki kell dolgozni egy olyan tervet, amely a várost ismerté teszi, és a helyi lakosságban is tudatosítja a város értékeit. Az Úttör k csapata korábban kidolgozta a Csíkszereda legjobb választás kampányt, amely tovább fejlesztve alkalmas lehetne ennek a célnak a megvalósítására. Egy Csíkszereda méret város els dleges feladata a jelenlegi helyzetben, hogy mely irányba haladjon tovább. Ha a turizmus irányába mozdul el a város és miért ne tenné el kell dönteni, hogy a turizmus mely területére koncentrál. Csíkszerdában három ponton tudna kibontakozni a turizmus: Kultúra-turizmus Gyógy-turizmus Sport-turizmus Kultúra-turizmus a város rendelkezik neves a kultúrát képvisel intézménnyel (Csiki Székely Múzeum, Megyei Kulturális Központ) és számos a kultúrához, a hagyományokhoz kapcsolódó rendezvénnyel. Ezeknek a kulturális rendezvényeknek minden képpen nagyobb publicitást kell adni. Csíkszereda egy hagyományaira, kultúrájára büszke város lakói fontosnak tartják a kulturális életet, erre alapozva. lehetne Csíkszereda a Székelyföld kulturális központja. A kultúra-turizmuson bel l a kultúra majd minden területére lehetne színvonalas rendezvényeket a városba hozni, a meglév ket pedig javítani, hatékonyabban népszer síteni. A kultúra területén színházfesztiválokat (amat r és profi), táncversenyeket, lehetne megszervezni. Egy nagyon fontos kulturális hiánycikk a városban a megsz nt mozi, ezt kellene újra beindítani, sokat jelentene a város kulturális életében.
23 A kulturális-turizmus fellendülése azonban nem csak a rendezvények számától és min ségét l függ. Itt is fontos szerepe van a megfelel publicitásnak, médiajelenlétnek. A kulturális rendezvények jelenlegi médiajelenléte korántsem nevezhet elégségesnek, szem a vészeti sem a színházi kultúra területen. Gyógy-turizmus a város 3 gyógyvízforrással (Szeredafürd i, Hargitafürd i és Zsögödfürdöi) is rendelkezik, amelyek azonban nagyon kihasználatlanok jelenleg. Ezen forráshelyek karbantartása egy a fürd helyek korszer sítése a legfontosabb feladat a cél elérésének érdekében. A gyógy-turizmust is szükséges népszer síteni az emberek körében. Tudatosítani kell bennük a gyógyvizekben rejl jótékony hatást. Ebben a tekintetben is szükség van tehát egy médiakampány lefolytatására, megismertetni a Csíkszeredában rejl természeti kincsek értékét, fontosságát. Sport-turizmus A város, mint a téli, mint a nyári sportok irányába fejl dhet,- rendelkezik fedett jégpályával és sportcsarnokkal egyaránt. Szükségesnek látnánk több olyan sport rendezvényt, amelyet a jelenlegi infrastruktúra képes kiszolgálni, majd egyre színvonalasabb sportesemények városba hozatala az infrastruktúra javulásával egy színvonalas sportközpont kialakítása A sportközponttá válás ugyan egy nagyon távoli cél, de az ez irányú fejlesztések már pár éven bel l meghozzák hatásukat többen kezdenek el sportolni, ha a közelben erre van rá lehet ség. A téli sportok közül Csíkszeredában nagyon dominál a jégkorong, ebb l adódóan nagy a népszer sége a fiatalok, gyerekek körében is. Ennek legf bb oka a helyi jégkorongcsapat több év(tizedre)re visszanyúló sikereiben keresend. Ezt a gondolatmenetet folytatva Csíkszereda lehetne a Romániában kevésbé ismert téli sportok (curling. bob, gyorskorcsolya) hazája. A megfelel infrastruktúra kialakítása után a helyiek elkezdenének foglalkozni az adott sporttal, kipróbálni megszeretni a tehetségesebbek akár nemzetközi sikereket is elérhetnek. A jó infrastruktúra pedig idevonzza a tehetségeket, akik esetenként itt is maradhatnak, illetve hosszabb távon Csíkszereda lehetne a környez országok téli olimpiai csapatainak a felkészülési helye.
24 A sportközpont tekintetében 2020-ra nincs realitása a megvalósulásnak, de az infrastruktúra miel bbi fejlesztésével egyre közelebbinek t nhet, nem beszélve a fejlesztések azonnali és rövidtávú hatásairól.
25 Célfa Csíkszereda turisztikai és sportközpont Csíkszerda turisztikai és sport központ 2020 Turisztikai központ Sportközpont Infrastrukturális fejlesztések Városbrand kialakítása Meglév infrastruktúra kihasználása Új infrastruktúra kialakítása Általános turismus Célturizmus Városnépszer sít videó elkészítése, szorása Városnépszer kiadványok megszerkesztése, szorása Több, szinvonala sabb sportrendezvény Meglév infrastruktura fejlesztése Harhitafürdöi létesítmények kialakítása Csíkszerdai fejlesztések Közuthálózat fejlesztése Épületek felújítása Gyógyturizmus Kultúraturizmus Hargitafürd i lesiklópálya fejlesztése Bob és szánkópálya Siugrópálya kialkítása Curling pálya Gyorskorcsolyap álya Gyógyfürd k karbantartása Fürd házak építése Kulturális intézmények er sítése Új rendezvények városba hozatala Kultúrálisinfrastruktúra fejlesztése Szinjátszó fesztivál Mozi beindítása Színház épület felújítása, b vítése
26 3. A stratégiai terv hatásai A hatások között három csoportot különböztethetünk meg, amelyet vizsgálnunk kell: Társadalmi hatások Környezeti hatások Gazdasági hatások. 3.1Társadalmi hatások A társadalmi hatások legnagyobb változása az emberek mentalításának a változása. Ha a lakosok elkezdik értékelni a várost, látnak, benne fejl dési lehet séget akkor itt maradnak, nem lesz elvándorlás és ebb l adódóan nagyobb esély lesz a magasabb életszínvonal elérésére helyben. Az emberekben folyamatosan kialakuló odafigyelés a környezetre és másokra egy olyan szociálisan érzékeny közösség kialakulásához vezethet, amely Csíkszeredát egy élhet, emberi lépték várossá alakítja, a kisvárosi lét minden pozitívumával együtt. Megélénkül sportélet, a városba megjelen új sportolási lehet ségek, reményeink szerint népszer ek lesznek, ugyanakkor kitörési lehet séget biztosítanak a fiatalok számára. 3.2 Környezeti hatások A kialakuló infrastrukturális változások elkerülhetetlen velejárója a környezet bizonyos szint rombolása, de ezt lehet ellensúlyozni a környezetvédelem más területeit er sítve, illetve komoly hatástanulmányok kivitelezésével, amelyeknek célja annak kiderítése, hogy mennyi az elkerülhetetlen környezetrombolás (Mintaként szolgálhatna az a projekt, amelyet a vancouveri téli olimpia szervez i tettek pusztán az épületek átrendezésével ¼-ével csökkentették az elpusztítandó zöldterületeket az olimpiai park kialakításakor.). A környezethez való mentalítás változása eredményeként megnövekedhet a hulladék újrahasznosítás mértéke a városban, ezáltal környezet-barátabb, zöldebb lesz a város
27 Az infrastruktúra változásaként több zöld övezet lesz a tömbház-negyedekben és a központi régióban. A központi terület csendesebb, forgalomtól mentesebb lesz, nyugalmat biztosítva ezzel az ott lakóknak. 3.3 Gazdasági hatás A turizmus növekedésével arányosan b vül a város gazdasági bevétele is. A nagyobb bevétel pedig további fejlesztésekhez ad lehet séget. A betelepül nagyvállalatok hoznak ugyan pénzt a városnak, de ugyanakkor a gazdasági életb l kivonják, de legalább is sz kítik a kisvállalkozások szerepét, amely egyének morális és gazdasági vállságához vezethet. A turisztikai és sportközpontú város kialakításával járó infrastrukturális fejlesztésekkel létrejönnek új vállalatok, akik szintén fontos szerepet fognak betölteni a város életében.
28 4. Projektcsomag A célok elérése érdekében megvalósítandó projektek illetve kampányok. 4.1 Infrastrukturális projektek Gyógyfürd felújítása Fürd házak építése Mozi beindítása Színház épület b vítése Közúthálózat javítása (Hargitafürd, Csíksomlyó) Bob és szánkópálya építése Síugrópálya kialakítása Curling pálya építése Gyorskorcsolya-pálya építése 4.2 Marketing és Pr projektek Egységes Pr stratégia kialakítását szolgáló projekt Város-brand kialakulását szolgáló Csíkszerda - a legjobb választás kampány Gyógyfürd ket népszer sít kampány Kulturális intézményeket, rendezvényeket népszer sít kampányok
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenA Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet
A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenCSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.
CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális
RészletesebbenKISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet
HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenÉghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum
Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;
RészletesebbenAz őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu
RészletesebbenABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)
ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenA tudás alapú társadalom iskolája
Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...
RészletesebbenAz esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában
Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális
RészletesebbenK I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:
Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési
RészletesebbenInnováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
RészletesebbenAz Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja
Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenÚjbuda Gazdasági Program 2015-2020. 79/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete
79/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Újbuda Gazdasági Program 2015-2020 dátum 2015. április 17. ügyfél Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata szerző Responsum Kft. Tartalom 1. Bevezetés...2
RészletesebbenBABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata
HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM
RészletesebbenSulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?
Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar
Részletesebben6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon
Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenSopron, 2015. május 11.
Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma
RészletesebbenAz Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program
Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több
RészletesebbenTárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.
Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.
RészletesebbenFADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,
RészletesebbenTerület- és településrendezési ismeretek
Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:
RészletesebbenSzáma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. Dombrád Város 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó Sportkoncepciójának elfogadására
DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL ---------------------------------------------------------- ---- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma:.../2015. ELŐTERJESZTÉS -
RészletesebbenSzajla Község Önkormányzatának gazdasági programja
Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell
Részletesebben- Új esély Debrecennek!
DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenGondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi
RészletesebbenOTDK-DOLGOZAT 2015 1
OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management
RészletesebbenIntegrált Városfejlesztési Stratégiája
Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,
RészletesebbenHÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.
HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS
RészletesebbenÖregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.
RészletesebbenBaranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből
Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenÚtközben Hírlevél. 1. Az együttműködés dimenziói. Az nyolcadik szám tartalmából:
Útközben Hírlevél 1. Az együttműködés dimenziói Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata az idei évben valósítja meg nyertes pályázatát - TÁMOP 1. 4. 3. Innovatív kísérleti foglalkoztatási
RészletesebbenTanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen
HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés
RészletesebbenVelencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011
Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA
AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenA SZERENCSI KISTÉRSÉG
A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program
Részletesebbencentrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések
centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS
Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenA régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1
A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési 1 Piskóti István A hely-marketing, egy régió avagy egy város fejlesztése érdekében folytatandó marketing tevékenységnek meghatározó
RészletesebbenMEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)
MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.
RészletesebbenI. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége
I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenAZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenA civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához
A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenA PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA
A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra
RészletesebbenNAGYKŐRÖS VÁROS részére
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS
RészletesebbenBalatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február
komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu
RészletesebbenÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
VELENCEI-TÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI TERVEZÉS ALAPJAINAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ 2009 VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Velencei-tó tó a 1117/2005. (XII.
RészletesebbenProjekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell
RészletesebbenMezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ
RészletesebbenOlcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018
Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4
RészletesebbenALPOLGÁRMESTER. Javaslat. a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására Készítette: Ghazal Mónika igazgatóhelyettes
RészletesebbenÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
RészletesebbenAz ipari parkok megjelenése
Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenHasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?
Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe
Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ
RészletesebbenKorcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2
2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenA helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei
RészletesebbenBudapest, 2013. augusztus
67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus
RészletesebbenKétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.
Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...
RészletesebbenSzociális és Egészségügyi Ágazati Stratégiai Terv 2014-2017
1 Szociális és Egészségügyi Ágazati Stratégiai Terv 2014-2017 Készítette: a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ szakmai munkacsoportja 2 1. Bevezetés Budapest VII. Kerület Erzsébetváros
RészletesebbenA határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása
Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlıségi Program 1. sz. felülvizsgálata Pilis Város Önkormányzata 2014. június Türr István Képző
Részletesebben