7. FEJEZET ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. FEJEZET ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ"

Átírás

1 7. FEJEZET A FOLYÓ MENTI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME, ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 7.1 MELLÉKLET A MELLÉKÁGAK ÉS SZIGETEK REHABILITÁCIÓJÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA (INTÉZKEDÉSI / BEAVATKOZÁSI JAVASLATOK) 7.2 MELLÉKLET A MELLÉKÁG RENDSZEREK ÉRINTETTSÉG ÉRTÉKELİ MÁTRIXA (A HAJÓÚTFEJLESZTÉS HATÁSA /ÉRTÉKEK) 7.3 MELLÉKLET MELLÉKÁG ÖKO-RENDSZEREK RENDEZÉSE A KIEMELT MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK RÉSZLETES KÖLTSÉGBECSLÉSE ÉS A REHABILITÁCIÓS FELADATOK ÖSSZESÍTETT TÁBLÁZATA 7.4 MELLÉKLET MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJA KÖLTSÉGEK ÉS HATÁSOK MÁTRIXA 7.5 MELLÉKLET A DUNA FİÁGÁNAK ÖKOLÓGIAI JELLEMZÉSE

2 7.1 MELLÉKLET A MELLÉKÁGAK ÉS SZIGETEK REHABILITÁCIÓJÁT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA (INTÉZKEDÉSI / BEAVATKOZÁSI JAVASLATOK) 2

3 A folyó menti természeti értékek meghatározó többsége a Duna mellékág-sziget rendszeriben összpontosul. Ezek védelmének és rehabilitációjának feladatait az alábbiakban 28 folyószakasz, és ezen belül 53 mellékág és sziget rendszer szerinti bontásban ismertetjük a három Duna-szakasz szerinti felosztásban. Szap-Szob Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer Szob-Dunaföldvár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer Dunaföldvár-Déli országhatár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer Az intézkedési és rehabilitációs javaslatokat azoknak a tájékoztató szintő meder- és ökológiai felméréseknek, elemzéseknek az alapján állítottuk össze, amelyek mellékág-sziget rendszerenként az alábbi témakörökben készültettünk el: Mederfelmérés (tájékoztató szintő) és elemzés rehabilitációs paraméterek A meder rétegvizsgálat (iszapréteg- felmérés, tájékoztató szintő) Halbiológiai elemzés (tájékoztató szintő) javasolt rehabilitációs intézkedések A botanikai elemzés (tájékoztató szintő)- javasolt rehabilitációs intézkedések Egyedi elemzések: Iszapminták laborelemzésének eredményei (10 db) A Szap-Szob Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer bemutatása 1.) Szap Nagybajcs alszakasz 1.1) Patkó sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje átlagosan 0,5-1,0 m-rel a DB2004 szint felett van. (A befolyásnál ez a szintkülönbség 2,0 m). A mederben jellemzıen 0,1-0,8 m vastag laza üledékréteg található, kemény kolmatálódott réteg felett. A mellékág nagy vízállás esetén vonzóerıt jelent az ívásra kivonuló halak számára, azonban apadáskor a mellékág több ponton kiszárad, és tömeges ivadékpusztulás következik be. Az árvízvédelmi töltés közelében a Mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae): csodálatosan szép, természetes állományai ismertek. A sziget magasabban fekvı részeit Főzligetek (Leucojo aestivi- Salicetum albae) borítják, de állományaik túlnyomó részét már letermelték. A kiirtott ártéri erdık termıhelyein többfelé másodlagosan mocsárrétek (Agrostetum stoloniferae, Alopecuretum pratensis, Festucetum pratensis, Deschampsietum caespitosae) jöttek létre. A szigeten mindenütt hatalmas területet nemes nyarasok borítanak. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékágrendszer egyes részein és kiöntéseiben az év jelentıs részében áll a víz. Ilyen helyeken vízi és mocsári növényzet fejlıdött ki. (Lemnetum minoris, Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Glycerietum maximae, Typhetum latifoliae, Scirpo-Phragmitetum). Mint vizes élıhelyek, feltétlen védelemre szorulnak. A mellékág hasznosítása kizárólag természetvédelmi célú lehet, a terepi adottságok is csak korlátozottan tesznek lehetıvé mást. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Célszerő a mellékág vízellátásos idıszakának növelése. A felsı befolyó kismértékő mélyítése, kisebb gödrök létesítése kevesebb hal pusztulásával járna együtt. Az alsó (kifolyó) keresztgát küszöbszintjének növelése azt eredményezhetné, hogy a mellékágból alacsonyabb vízállás esetén lassabban távozik a víz. A mellékág teljes vízellátása a Szigetköz rehabilitációjához kapcsoltan, a Bagaméri ág felıl oldható meg. 3

4 D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a felsı záráson át szabályozható(elzárható) vízbevezetés a 111,30 m B.f. szinten. D-2: mederalakítás, részleges kotrás az átlagosan 109,0 m B.f. szinten (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı Környezeti Hatástanulmány (a továbbiakban KHT) megállapításainak függvényében. 1.2) Bácsamagla sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág alsó zárása kisvízszinteknél is cca m hosszú vízfelület megtartását eredményezi, 0,5-1,5 m mély vízzel. A mederben jellemzıen 0,3-1,3 m (max: 2,3 m) vastag laza üledékréteg található. A mellékágban az alacsony élıhelyi diverzitás ellenére viszonylag sok halfaj található. Természetvédelmi szempontból legértékesebb fajok a halványfoltú küllı, a szivárványos ökle és az igen ritka lapos keszeg. A sziget felsı részén kis kiterjedéső mandulalevelő bokorfőzes alakult ki, a szigeten telepített, idıs főz- és nyárállomány található, Egyetlen védett faj a nyári tızike (Leucojum aestivum). A mellékág jobb partján a tarvágás után telepített fiatal főz és nyárültetvény van. A sziget és a mellékág jelenlegi állapotában nem tekinthetı kiemelkedı természeti értéknek. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A zárások megnyitása feltehetıleg jó hatással lenne a mellékág halállományának összetételére, a kavicsos aljzat és a nagy vízsebesség pedig általában értékesebb faunának ad otthont. A mellékág hasznosítását illetıen az evezıs vízi turizmus támogatható elképzelés. A sziget alsó részén nyáron rendszeresen kempingeznek, a mellékág kedvelt horgászvíz. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A felsı zárás teljes nyitása. Amennyiben a területet a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez csatolják, az ültetett füzes-nyaras helyére a hazai fajok telepítése javasolható, ebben az esetben a mellékág természetvédelmi jelentısége megváltozik. mederalakítás (kotrás) fıleg az ág középsı mintegy 400 m-es szakaszán szükséges. A mellékágat 1998-ban összekapcsolták a Nagy-Dunával, így vízellátása megjavult, a korábbi, kisvízkor kialakult állóvíz jellege megszőnt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 108,42-108,36 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 6 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 106,30 m B.f. szinteken (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 2.) Nagybajcs-Gönyő alszakasz 2.1) Vének: Kolera-Torda sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékágban a kotrás után az ökológiailag szükséges vízmagasság kisvíz szinteknél is biztosított. Laza üledék réteg csak elvétve (2 minta), a partok közelében található. A mellékág 4

5 mind a halfajok sokfélesége mind pedig a fajok természeti értékének vonatkozásában kiemelkedı értéket képvisel, kiemelendı a magyar bucó, a selymes durbincs, illetve a balkáni csík jelenléte. A Kolera-sziget mellékággal érintkezı DNy-i peremén. mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), a Kolerasziget Nagy-Dunával érintkezı É-i és ÉNy-i szegélyén, valamint a szigettıl Ny-ra levı kisebb zátonyokon és partszakaszokon Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae), a Tordaiszigettıl Ny-ra, a Mosoni-Duna mindkét partján Főzligetek, (Leucojo aestivi-salicetum albae), a Kolera-sziget ÉNy-i részén Fekete nyárligetek (Carduo crispi-populetum nigrae) szinte ıserdıszerő állományai találhatók A Kolera-sziget túlnyomó részét Nemes nyarasok borítják. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Hasznosítását illetıen olyan jellegő terv elfogadását nem javasoljuk, ami a mellékág forgalmának növekedését okozná. A nemes nyarasokat faállománycserével ıshonos fafajokra (Populus nigra, Salix alba) kell lecserélni. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az eddigi rehabilitáció a térségben található mellékágak rehabilitációjának mintájaként értékelhetı. Beavatkozást nem javasolunk, a mellékág halfaunája alapján kiváló állapotban van. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Nincsenek. 2.2) Gönyő sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Kisebb zátonyokból, a mederszabályozás hatására kialakult szigetcsoport, természetszerő bokorfüzesek és főzligetek szegélyezik. A mellékág m-es szakaszán a meder a DB2004 vízszintnél magasabban van, egyes szakaszai kiapadnak, más szakaszokon pangó vízterek alakulnak ki. A jelenleg képzıdı zátonyszigetek nagyvíz esetén kiemelkedı értéket képviselnek jelenlegi formájukban. Kiváló ívó és élıhelye a térségben bizonyítottan elıforduló magyar bucó és német bucó számára. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Külön védelmi intézkedést nem igényel, lakossági parthasználatok megengedhetıek (horgászat, csónakkikötı). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A pangó vízterek vízcseréje és a vízminıség javítása érdekében kismértékő mederalakítás elképzelhetı. D. A hajóút kialakítást érintı, javasolt beavatkozások Nincsenek 5

6 3.) Gönyő-Ács alszakasz 3.1) Nagy Erebe-Macska Sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág medrének fenékszintje a DB2004 szint körül mozog. Laza üledék elvétve fordul elı a mederben (0,1-0,3 m). A szigetcsoport erdıi országosan kiemelkedı értékő fokozottan védett erdırezervátumok, gazdálkodás nincs. (I. kategória). Nagy vízállás esetén a mellékágrendszer igen változatos élıhelyi viszonyokkal rendelkezik, azonban az apadás megindulásával viszonylag korán kiszáradnak a mellékágak. A terepi bejárásunk idején több helyen elpusztult, illetve biztos pusztulásra ítélt ivadékkal találkoztunk. Különleges természeti érték a macska-szigeten levı hatalmas mérető fekete nyár (Populus nigra). A mellékágrendszerben szórványosan többfelé, fıleg a szigetek keleti végein mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae. A sziget mellékággal érintkezı mélyfekvéső, iszappal borított szegélyein, valamint a szigetek mélyebben fekvı horpadásain nagy kiterjedéső Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae) ıserdıszerő állományai a macska-sziget nyugati felén találhatók. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Mint erdırezervátum a zavartalanság biztosított, a látogatás csak engedéllyel lehetséges. A térség a horgászturizmus számára megfelelı szabályozással hasznosítható, minden más funkció nem kívánatos. Kiemelt értékeket tartalmazó védendı területek a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), a Főzligetek (Leucojo aestivi- Salicetum albae) idıs, ıserdıszerő állományai (fıleg macska-sziget). A mellékágrendszer viszonylag nyugodt, csendes hely. Az evezıs turizmus elképzelhetı, azonban a forgalom növekedésére irányuló beruházásokat nem javasolunk. C./ Javasolt rehabilitációs intézkedések A legfontosabb a felsı zárás, illetve a fölötte található párhuzammő megnyitása. Halbiológiai szempontból szükséges több helyen a meder mélyítése, mivel bár nagyvizes idıszakban az ívás és az ivadék fejlıdésének feltételei adottak, azonban a teleléshez szükséges mélyebb mederszakaszok számát indokolt lenne növelni. A kisvízszinteknél ökológiailag szükséges vízborítás, és az állandó vízcsere biztosítása érdekében mederalakítás szükséges. D. A hajóút kialakítást érintı, javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 105,82-105,65 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 103,5-103,7 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 3.2) Zsidó sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a DB2004 szint alatt van, átlagosan 0,5 m-rel. Elvétve, kevés helyen (2 minta) található 0,3-0,4 m vastag laza üledék. A mellékágban viszonylag állandó sodrás tapasztalható. A felsı végén található kavicszátony abiotikus adottságai igen kedvezıek, ezt a kimutatott fajok listája is alátámasztja. Az élıhelyre jellemzı alábbi reofil karakterfajok 6

7 megtalálhatók: jász, paduc, bodorka, domolykó, küsz, sügér, csuka, balin, halványfoltú küllı, szilvaorrú keszeg, keszlergéb, csupasztorkú géb, karikakeszeg. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Hasznosítását illetıen az evezıs turizmus számára a sziget ideális hely. Infrastruktúra nélküli kishajó megálló (horgonyzó) és pihenıhelynek is alkalmas. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Beruházást nem javasolunk, a mellékág jelenleg jó állapotban van, a késıbbiekben ismételt vizsgálatokra van szükség. Kis mértékő medermélyítés a kisvízszinteknél ökológiailag elınyös vízmélységet biztosíthat. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Kis mértékő mederalakítás, kotrás az átlagosan 103,30 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 4.) Koppánymonostori alszakasz 4.1) Concó sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) DB2004 vízszintnél a meder szárazra kerül. Jellemzıen 0,3-0,8 m (max: 1,08 m) vastag laza üledék réteg található a mederben. Feltételezhetı, hogy a sziget kialakulásában a folyamszabályozásnak szerepe volt. A párhuzammő mögött a hordalék lerakódott. Ez a folyamat ma is zajlik, így gyakorlatilag a mellékág megszőnıben van, vízutánpótlása igen ritka. A mellékág középsı tájékán ártéri erdıt találunk. A feliszapolódás mértéke az egész ágban jelentıs. A mellékág kiszáradó félben lévı kopolyáiban jász, lapos keszeg, bodorka, vágódurbincs, szivárványos ökle, sügér, csuka, balin, vörösszárnyú keszeg, törpeharcsa található meg. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Concó és a mellékág között elterülı gyep szintén lehetıséget ad élıhely-rekonstrukciókra. A mellékággal összeköttetésben lévı kisebb gödrök kialakítása mocsaras élıhely kialakulására adna lehetıséget, amik igen nagymértékben növelné a térség természeti értékét. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Javasoljuk a természetvédelmi szempontokat elınyben részesítı módon tervezett kotrást, illetve a felsı zárás megnyitását és tisztítását. Hasznosítását illetıen az evezıs turizmus megállóhelyeként való hasznosítás támogatható. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 104,46 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 1 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 103,40 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 7

8 4.2) Monostori sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág medrének fenékszintje jellemzıen a DB2004 szint körül mozog. Az alsó és középsı zárások kis vízszinteknél 0,5-1,0 m vízborítottságot eredményeznek. Jellemzıen 0,4-1,0 m (max: 1,25 m) vastag laza üledékréteg található a mederben. A mellékág középsı szakasza jelenlegi formájában (halbiológiai szempontból) igen ritka és értékes élıhely. Igazoltan elıfordul a mocsári teknıs, ami az élıhely értékét nagymértékben növeli. A mellékágat rendszeresen telepítik. A sziget felsı- középsı részét borító rét természetvédelmi szempontból nem túlságosan értékes. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág bal partjának öreg erdejét és a felsı rész társulása esztétikai és természetvédelmi értékei miatt kímélésre javasolt (I. kategória) A Duna kavicsos-homokos partja nyáron kedvelt kirándulóhely, strandolók, horgászok egyaránt látogatják, ezt mint üdülı térség ırizendı meg. (II. kategória) A sziget középsı területe a víznyerı kutak miatt vízszennyezésre és talajszennyezésre érzékeny, ezért védendı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág (zömmel középsı és alsó szakaszának) kotrásával biztosítani kell a gyenge vízáramlást. A Koppánymonostori mellékág jelenlegi hasznosítása horgászat, ezen változtatni nem indokolt, azonban az etetés teljes mértékő tiltását javasoljuk. A vízellátás módját a jelenlegi szukcessziós szint fenntartása határozza meg. A mellékág középsı szakasza a DB2004 vízszintnél szárazra kerül, ezért kotrás javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: a be- és kifolyási szelvények kialakítása a 104,83-104,7 m B.f. szinteken, e szint alatti vízállásoknál min. 2 m 3 /s vízpótlás biztosításával. (A nagyobb kiterjedéső mellékág felsı vége jelenleg egy betongáttal került elzárásra a fıágtól. A betonzárás alján három nagyrészt eldugult, kb. 50 cm átmérıjő csı biztosítja a mellékág vízellátását. Ez a kevéssé funkcionális befolyási szelvény (zárhatóvá) átalakítandó. D-2: kotrás a fentiekben megadottak szerint a 103,0 m B.f. helyenkénti maximális szintre (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 5.) Komáromi alszakasz 5.1) Szınyi sziget és mellékág A./ Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág fenékszintje a DB2004 szinttel zömében egybeesik. Az ág felsı szakaszán 0,6-1,2 m (max: 1,7 m) vastag laza üledék réteg található. A terület erdei szinte érintetlen állapotban vannak. Hatalmas mérető idıs fehér főzek (Salix alba), fekete- és fehér nyarak (Populus nigra, P. alba) igazi ıserdıt alkotnak. A mellékágak felıl az iszapos partokon kialakult a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) a magasabb részeken a feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) a jellemzı erdıtársulás, fragmentumokban elıfordul a fehér nyár ligeterdı. A Szınyi mellékág kotrása folyamatban van, a munkálatok 2006-ban is zajlanak. A mellékág medre iszapos, és igen sekély azokon a helyeken, ahol a kotrás még nem történt meg. A Szınyi mellékág halfaunáját közönséges fajok alkotják. Ez alól egy faj képez kivételt, a védett halványfoltú küllı. 8

9 B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szigeteken található, ıserdei állapotokat minden módon meg kellene ırizni, véleményünk szerint az erdırezervátummá nyilvánítás is indokolt lenne. (I. kategória). A mellékág jobb partjára rendszeresen járnak horgászni, ez a szigetek élıvilágának állapotát nem zavarja. (II. kategória). A mellékágat jelenleg nem hasznosítják, a késıbbiekben is csak az evezıs turizmus számára javasoljuk megnyitni. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az ágak nagyon megfontolt a természetvédelmi céloknak megfelelı kotrása a szükséges. A mellékág kotrása jelenleg folyamatban van, amennyiben a zárások megnyitására sor kerül, az ág természeti értéke növekedni fog. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 104,46-104,43 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 5 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 102,40 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 6.) Almásfüzitıi alszakasz 6.1) Prépost sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A fıágtól teljesen lefőzött két kisebb mellékág-szakaszból áll, amelyek gáttal egymástól is el vannak választva. A magyar Duna szakasz legszennyezettebb ága az északi, mivel legalább két alkalommal a timföldgyár lúgos szennyvize elöntötte. A mellékág meder fenékszintje 1,0-1,3 m-rel a DB2004 szint alatt van. A szennyezett üledékréteg jellemzıen 0,2-0,8 m vastag. A mellékágban halat nem találtunk, a tó zooplankton állománya nagy. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Az ágak a fıág vízminıségét is súlyosan érintı potenciális veszélyforrások. A déli ágban szervezett horgászat folyik (engedéllyel), aminek fenntartását környezeti hatástanulmány megállapításaitól szükséges függıvé tenni. A víz- és iszapminıség vizsgálat eredményei szerinti mederalakítás szükséges. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A víztestek tisztítására környezeti hatástanulmány és program készítendı, a rehabilitáció ezek szerinti tartalommal elvégzendı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a potenciális szennyezıforrás semlegesítése, tisztítása, ezt követıen a zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 104,46-104,40 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 1 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 102,30 m B.f. szinten (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 9

10 7.) Neszmély-Süttıi alszakasz 7.1) Neszmély Felsı-Radványi-Mocsi Sziget és mellékág 7.2) Alsó Sziget és Korpási mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág kotrása a DB2004 szint alatt 2,0-4,0 m-rel történt meg. A mederben jellemzıen 0,3-1,3 m vastag (max. mért: 2,05 m) laza üledék-réteg található. A Korpási mellékág kotrása jelenleg is folyik, a többi ágat korábban a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva kotorták meg. A kotrással ívóhelyek, élıhelyek és halászhelyek tőntek el a területrıl. Korábban kavicszátonyokkal tarkított, sodrott részeket mély, állóviző területekké alakítottak át. A korábban jellemzı kecsege és márna helyett ma a dévérkeszeg és a busa a jellemzı faj. A Korpási mellékág halfaunáját elsısorban a telepítések határozzák meg. Ez az ág a Neszmélyi mellékágrendszernek, azonban alsó és felsı vége teljes lezárásra került, benne halgazdálkodási, horgászati tevékenység zajlik. Jelenlegi állapotában nem tekinthetı a Duna részének. A sziget felsı részének idıs fákból álló erdeje kíméletet érdemelı, közepesen értékes, vagyis használatra alkalmas terület. A középsı részen a kavics depónia miatt a növénytakaró gyakorlatilag megszőnt, az alsó szakaszon a parti sáv kivételével nincs értékes társulás. (III. kategória) A parti bokrokra, fákra magasan felfut a parti szılı (Vitis riparia), a védett ligeti csillagvirág is elıfordul. Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae): mindhárom sziget a Nagy-Dunával érintkezı kavicsos peremén, kisebb foltokban fordulnak elı. Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae): A szigetek mellékágakkal érintkezı mély fekvéső, iszappal borított szegélyein. Fekete nyárligetek (Carduo crispi- Populetum nigrae): A szigetek Nagy-Dunával érintkezı partjain, viszonylag keskeny sávban, bár lombkoronaszintjében a Populus nigra nem túl gyakori (Salix albá-s konszociáció!). Mindhárom sziget magasabban fekvı részein megtalálhatók a Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae), de sok bennük a tájidegen, spontán terjedı fafaj (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Morus alba). Vannak egészen természet közeli állományaik is. mindhárom szigeten megtalálhatók a nemes nyarasok. A Mocsi-sziget belsejében egy nagyobb kiterjedéső tisztások található, melynek növényzete jelentéktelen, erısen gyomos. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág potenciális természeti értéke kiváló. A Radványi és a Mocsi-sziget között kis nyitás található a gáton, ami zátonyképzıdéshez, illetve a víz felgyorsulásához vezetett. Itt kis mennyiségben ritkább fajok jelenlétét sikerült kimutatni. Kiemelendı a magyar bucó (Zingel zingel) jelenléte. Szükséges a motorcsónakok sebességét korlátozni. Védendı területek a Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae), a Főzligetek (Leucojo aestivi- Salicetum albae) idısebb ıserdıszerő - állományai (mindhárom szigeten!), valamint a különleges természeti ritkaság: a Mocsi-szigeten levı hatalmas mérető mezei szil (Ulmus minor). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A zárások további megnyitása szükséges, mivel várhatóan így (a Kolera-szigetnél tapasztaltak szerint) újabb kavics zátonyok kialakulása válna lehetıvé, illetve a mellékágban a víz folyása felgyorsulna. Ez a nagyobb természeti értékkel rendelkezı fajok állománynövekedéséhez vezet, illetve a korábbi, természeteshez közelebbi állapotot teremtene. A vízáramlás biztosítására javasolható a felsı részen lévı széles töltés közepének megnyitása. A 3. sz. ág további kotrása javasolt. 10

11 D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 104,03-103,54 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 11 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás a Korpási mellékágban (Alsó sziget) szükséges (jelenleg is folyik) az átlagosan 101,75 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 8.) Tát-Esztergom alszakasz 8.1) Körtvélyesi sziget és Táti mellékág 8.2) Nyáros sziget és Kötvélyesi mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): Kisvízszinteknél a mellékág medrében csupán 0,5-1,0 m-es vízborítottság van. A mederben jellemzıen 0,3-1,1 m vastag laza üledék réteg található (maximálisan mért: 2,09 m). A parti zónában természetes főz és nyár ligeterdı, kosárfonó és mandulalevelő főz található. Elıfordul a védett ligeti szılı (Vitis sylvestris). A Nyaras sziget közepén a nyarasok telepítettek. A felméréskor fokozottan védett békászósas (Aquila pomarina) volt megfigyelhetı (kabasólyom, tıkés réce, barna kánya, szürke gém mellett. A Táti-szigetvilág nagy kiterjedése miatt kiváló potenciális halfaunisztikai lehetıségekkel rendelkezik, jelenleg azonban szinte kizárólag közönséges fajok számára nyújt otthont. Ez alól kivételt képez néhány belsı kis vízállás, a Táti és a Körtvélyesi szigetek között található mocsár, ahol legutóbb a réti csíkot (Misgurnus fossilis) sikerült megfigyelnünk. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A javasolt rehabilitáció végrehajtásával a természeti érték növekedhet, így védelem alá helyezése indokolttá válik. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág természetvédelmi célú kotrása javasolt. A Tát felıli ágban kialakult nagyobb kiterjedéső bokorfüzeseket meg kell hagyni úgy, hogy azokat part menti kotrással szigetté alakítják. A mellékágak felsı zárását javasoljuk megnyitni. Ökológiai és vízminıségi okokból a mederalakítás (mélyítés) javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 102,27-102,12-101,73 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan a Körtvélyesi mellékágnál 100,3-99,70 m B.f. szinteken, a Táti mellékágnál 100,10-99,70 m B.f. szinteken (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 8.3) Prímás sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág felsı szakaszának fenékszintje cca.. 1,0 m-rel, az alsó szakasza 1,5 m-rel a DB2004 szint alatt van. Laza üledékréteg helyenként 0,2-0,4 m vastagságban (mért maximum: 1,1 m) fordul elı. A mellékág két megközelítıleg azonos hosszúságú részbıl áll. 11

12 A felsı szakasz természetes alakulású, míg az alsó rész teljes egészében mesterséges. Itt a meder kövezett, a rézső betonozott. A Prímás-sziget halfaunisztikai szempontból különösebb értéket nem képvisel. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A természetes szakasz helyi védelme, annak érdekében, hogy mesterséges szakasz hossza ne növekedjen. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág felsı, sekélyebb szakaszán a meder vízminıség védelmi szempont alapján kis mértékben mélyítendı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 101,69-101,52 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 99,70-99,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 9.) Garam-Ipoly torkolat alszakasz 9.1) Helemba sziget és mellékág 9.2) Dédai sziget és mellékág 9.3) Törpe sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Helemba-sziget mellékága alsó felében a meder fenékszintje mintegy 0,5 m-rel van csupán a DB2004 szint alatt. A Déda szigeti mellékág fenékszintje a DB2004 szintet 1,5-2,0 m-rel meghaladja, a Törpe szigeti mellékág alsó 200 m szakaszához hasonlóan. Laza üledék a Törpe mellékágban egy szelvényben 1,2-2,3 m vastagságban, a Dédai mellékágban jellemzıen 0,25-0,45 m vastagságban fordult elı. Az eredeti társulások csak fragmentumokban fordulnak elı, mert a sziget középsı és jobb oldali területét felparcellázták, ma nyaralók, kultúrnövények, nyírt vagy elgyomosodott gyepek találhatók. A jobb parton több hajókikötı stég épült. A felsı rész baloldalán kis kiterjedéső csigolya bokorfőzes (Rumici crispi- Salicetum purpureae) alakult ki, a magasabb részeken fekete nyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) maradványai élnek, itt még megtalálható néhány nagymérető fekete nyár (Populus nigra), fehér főz (Salix alba), vénic szil (Ulmus laevis). A sziget bal parti és középsı részén telepített nemes nyaras, az alsó szakaszon ismét fekete nyár ligeterdı van. A kultúrtájjá alakítás ellenére a cserjeszint még gazdag (14 faj), a gyepszint már degradált. A partok közelében lévı fákra nagy tömegben fut fel a parti szılı (Vitis riparia). Az 1998-ban és 2006 nyarán végzett vizsgálatok során egy védett növény, a széleslevelő nıszıfő (Epipactis helleborine) került elı. A Helemba mellékágat korábban megkotorták, a Déda (Fogarasi) sziget mellékága elırehaladott szukcessziós állapotban van. A Törpe-sziget körül viszonylag erıs sodrás tapasztalható, az ág sosem szárad ki. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Helembai három sziget halfaunája közönséges. Jelentıs értéket a Helemba alatt kb. 1 km-re található kavicszátonyok jelentenek. Ezek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı jelentıséggel bírnak. Országos védelem alá helyezésük javasolt, mivel az ilyen típusú 12

13 élıhelyek ritkulnak, és a hozzájuk kötıdı értékes fajok eltőnıben vannak.(magyar bucó, német bucó, selymes durbincs). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A Helemba sziget felsı, bal parti és alsó részén lévı eredeti társulások maradványai, különös tekintettel az idıs fákra, feltétlenül kíméletet érdemelnek A Törpe-szigeti mellékágban több magántulajdonú partrészlet és magánkikötı található. Javasoljuk a szigetrendszer mellékágaiban a sebességkorlátozást, illetve a parti zóna a parti zóna természetes vegetációjának visszaállítását, az üdülési funkció fenntartása mellett. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a Déda (Fogarasi) sziget mellékágnál részletes hidraulikai vizsgálat alapján a befolyás megnyitása és stabilizálása 101,05 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 6,0 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 99,0 m B.f. szinteken (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. A Szob-Dunaföldvár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer bemutatása 10.) Ipoly torkolat-visegrád alszakasz 10.1) Zebegényi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a DB2004 szint alatt van, 3,0-4,0 m-rel. A Duna felöli parton és a sziget felsı részén csigolyafőz bokorliget (Rumici crispi- Salicetum purpureae) található, a magasabb részeken kialakult a feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae), a mellékág felé esı, iszapos, hordalékkal borított részeken a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropipei- Salicetum triandrae). A Zebegényi sziget mellékága rendkívül kis kiterjedéső, halfaunája nem válik el a fıágétól. A felsı kavicszátony abiotikus paramétereit tekintve értékes élıhely, amelynek további vizsgálatát szükségesnek tartjuk. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szukcesszió elsı állomásait képviselı bokorfőzesek értékesek, ezeket kímélni kell. (I. kategória) Az intenzív turizmus okozta terhelés nem kedvez az élıvilágnak Hasznosítását illetıen fontos, hogy a sziget nyugalma biztosított maradjon. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Beavatkozásra nincs szükség. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: A sziget és mellékág zavartalan fenntartásán kívül nincs javasolt beavatkozás. 13

14 11.) Nagymaros-Kisoroszi alszakasz 11.1) Nagymarosi-, Bergman sziget és mellékág 11.2) Kismarosi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Nagymarosi ág meder fenékszintje cca m hosszon a DB2004 szint felett van, a Kismarosi ágban 350 m-en felette, 400 m hosszon pedig csak kismértékben (0,5 m) alatta. A felsı sziget jobb partján csigolyafőz bokorliget (Rumici crispi- Salicetum purpureae), a magasabb részeken atípusos feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) található, amelyben uralkodó faj a fehér főz (Salix alba). A sziget mellékág felöli oldalánál a mandulalevelő főzbokor liget (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) illetıleg az ebbıl kialakult fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) fordul elı. A Kismarosi s szigeten atípusos fekete nyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae) alakult ki, benne dominál a fehér főz (Salix alba). A mellékág felöli bal parton a fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae), a partszegélyen a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropipei- Salicetum triandrae) állományai találhatóak. Újdonság, hogy elıkerült a térségbıl eddig nem ismert védett fekete ribiszke (Ribes nigrum). A térségben több kisebb sziget található, ami a Dunakanyar áttörési szakaszával együtt - rendkívüli élıhelyi sokféleséggel jár együtt. Ennek megfelelıen a térség halfaunája mind az elıforduló fajok, mind pedig az egyes fajok állományit tekintve kiemelkedıen értékes. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékágrendszer része a Dunakanyar Ipoly - Garam, illetve a csatlakozó kisvízfolyások (Morgó-patak, Török-patak, Apátkúti-patak, Dömösi-Malom-patak, Pilismaróti-patak) ökológiailag összefüggı rendszerének. Ez a rendszer országos természetvédelmi oltalom alatt álló területet, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét érinti. E Duna szakasz kulcsfontosságú a vízrendszer egyes elemei közötti vándorlásban, visszatelepülésben. Hasznosítását illetıen kizárólag az evezıs turizmus támogatható. A Sólyom-szigeti Jacht kikötı fenntartható, de bıvítése ellentétes a természetvédelmi célokkal. C Javasolt rehabilitációs intézkedések A szigetek természetes állapota megırzendı. A Bergman-sziget mellékág, rehabilitációjára nagy mértékő kotrására, tisztítására szükség van. A Sólyom-szigeti elıtt képzıdött zátony mellékágban a jacht kikötı felett található keresztgátat el kell bontani, és a mellékág alsó részének, szakaszos, kismértékő iszapkotrása javasolható. A Kismarosi-sziget vízpótlása megoldandó. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: A Duna szakasz hidromorfológiai és biológiai sokfélesége kiemelten védendı tulajdonság, megırzendı a hajóút kialakítása során. D-2: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 99,22-99,11 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-3: mederalakítás, kotrás az átlagosan 97,20-97,10 m B.f. szinteken. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 14

15 12.) Kisoroszi-Vác alszakasz 12.1) Verıcei-Kıgeszteli sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az 1.sz. és 2. sz. (ld. 7.1 melléklet) ágak meder fenékszintje a DB2004 szint felett van, a 3. sz. ágnál cca m hosszon kis mértékben (0,5 m) alatta. A magasabb területeken a fehérnyár liget (Senecioni sarracenici- Populetum albae) illetve a feketenyár liget (Cardus crispi- Populetum nigrae) alakult ki, a feltöltıdött mellékág felé esı, jobb oldali területeken a fehérfőz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) található. A lombkoronaszintben elterjedtek az adventív fajok, mint a zöld juhar (Acer negundo), az ezüstjuhar (Acer saccharinum) vagy a vörös kıris (Fraxinus pennsylvanica). A gyepszintet alkotó 28 faj közül is 8 közönséges, terhes gyom, néhol embermagasságú csalántömeg alakult ki. A mellékág partján megtaláltuk a fehérfőz liget karakterfaját, a védett nyári tızikét (Leucojum aestivum). A Verıce-sziget elırehaladott szukcessziós állapotban van. A mellékágban a víz nem mozog, átlátszó, a növényborítottság jelentıs mértékő. A mellékág bár a meder abiotikus adottságai kedvezıek még nagyobb vízállás mellett sem tekinthetı jelentıs ívóhelynek, ugyanis még sikeres ívás esetén is nagyon kicsi az esélye, hogy az ivadék a Dunába visszajut. A mellékág abiotikus adottságai alapján értékes kétéltő élıhely, és információink szerint madár táplálkozóhely. A felmérés során kimutatott halfajok közül egy sem védett, azonban a compó jelenléte arra utal, hogy a mellékág területén további vizsgálatokra van szükség, amely során várhatóan több védett faj is elıkerülhet (vágócsík, tarka géb, réti csík). A Verıcei-sziget és mellékága jelentıs madár táplálkozóhely, ahol fokozottan védett madárfajok is elıfordulnak. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Minden beavatkozást kizárólag fészkelési idıszakon kívül lehet megvalósítani. Egyéb célra történı hasznosítása a fokozottan védett madarak nyugalmának biztosítása érdekében nem engedhetı meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág állandó vízellátását biztosítani kell, de úgy, hogy az organogén társulások fennmaradjanak, tehát közép- és kisvízkor ne legyen áramló víz és kicsi legyen a vízmélység. Az erdıkben a tájidegen fajok eltávolítása lenne a kívánatos. A mellékág teljes hosszban történı kotrása elırehaladott szukcessziós állapota ellenére sem javasolható. Kismértékő részleges kotrási beavatkozás elképzelhetı, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a mellékág területén maradjanak kisebb, sekélyebb vízállások, tocsogók, amelyek a kétéltőek, hüllık szaporodását, illetve a madarak táplálékbázisát biztosítják. A vízellátás javítása érdekében szükséges a javasolt paramétereken belüli részleges medermélyítés. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások (felsı középsı -alsó) stabilizálása a jelenlegi szintekre. D-2: részleges mederalakítás, kotrás maximálisan 97,00 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 15

16 12.2) Kompkötı sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág meder fenékszintje cca. 400 m hosszon a DB2004 szint felett van, további cca m- en pedig csak kismértékben (0,5 m) alatta. A sziget erdı társulásai meglepıen jó állapotban vannak és változatos képet mutatnak. A mellékág felé esı, iszapos parton mandulalevelő bokorfőzes, a magasabb részeken fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) található. Ugyancsak ennek a társulásnak a klasszikus formája alakult ki a sziget közepén lévı, már feltöltıdött mellékág helyén is, ahol egyedüliként a térségben több kosárfonó főz (Salix viminalis) bokor is elıfordul. A mellékág bal partján keskeny fehérfőz liget sáv van. A sziget felsı részén idıs feketenyár liget (Carduo crispi- Populetum nigrae), majd lefelé haladva nagyon szép, öreg fák alkotta fehérnyár liget (Senccioni sarracenici- Populetum albae) maradt fenn. A gyepszint gazdag, 47 fajt találtunk, közülük egy védett orchideát, a széleslevelő nıszıfüvet (Epipactis helleborine). A Kompkötı-sziget mellékága hosszához képest igen széles, ám a medret elzáró keresztgát miatt a víz sebessége kicsi. A keresztgát feletti szakasz erısen feliszapolódott, az alatta lévı pedig változatos medrő, zátonyokkal és mélyebb vizekkel rendelkezı szakasz. A mellékág jelenlegi állapotában közönséges halfajoknak ad otthont. A mellékág alsó, sekélyviző részén több szürke gém (Ardea cinerea), tıkés réce (Anas platyrhynchos) tartózkodott, ugyancsak itt találkoztunk a jégmadárral (Alcedo atthis) és a levegıben körözı, fokozottan védett fekete gólyával (Cicomia nigra). A vaddisznó (Sus scrofa) jelenlétét a nyomok és túrások árulják el. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Az ıserdei hangulatú, a Duna szigetein ritkán elıforduló erdı szigorú védelmet érdemel. Az erdıt feltétlenül fokozott védelem alá kellene helyezni lehetıleg erdırezervátummá nyilvánítani, hogy mindennemő beavatkozást kizárjunk. Ebben az esetben a parti részek használatát is meg kell tiltani (ezt a törvény írja elı) és a látogatás is csak engedéllyel lehetséges. A meder szélessége lehetıséget biztosít nagyobb kiterjedéső mélyebb és sekélyebb élıhelyek kialakítására. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág részleges kotrása javasolt, a felsı befolyó részleges és a keresztgát teljes nyitásával. A kifolyó kotrása is szükséges. A sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így hasznosítását tekintve kizárólag az evezıs turizmus képzelhetı el. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 98,91-98,8 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 9 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,8 m B.f. szinteken. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 12.3) Tahi-Torda sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): A meder fenékszintje a teljes hosszon a DB2004 szint felett van. (0,5-1,0 m-rel) Az alsó szakaszon jellemzıen 0,2 0,3 m vastag laza üledék réteg található. A kisebb szigeten fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) alakult ki, a nagyobb sziget változatosabb képet mutat, az alsó részen és a mellékág felé esı oldalon idıs fehér főzek (Salix alba) 16

17 emlékeztetnek az egykori fehér főz ligetre, a sziget nagyobb részén a fekete nyár ligeterdı (Carduo crispi Populetum nigrae) található, de sok benne a zöld juhar (Acer negundo). Középen erısen elcsalánosodott telepített nemes nyár, fekete dió (Juglans nigra) és magyar kıris (Fraxinus angustifolia) állomány van. A mellékág jobb oldalán is fehér főz liget alakult ki, a Duna felöli oldalt csigolya bokorfőzes (Rumici crispi Salicetum purpureae) borítja. A szigeteken él a vaddisznó. (Sus scrofa) A külsı ágban közepes vízállásnál gyors folyás tapasztalható, a belsı ágban azonban áll a víz. A mellékág, illetve a képzıdı zátonyok nagyvíz idején változatos élıhelyi viszonyokat nyújtanak a halak számára A középsı sarkantyú alatt újabb kavics zátonyok kialakulása zajlik A képzıdı zátonyok nagyvizes idıszakban erıs sodrás alá kerülnek. Ezek rendkívüli értékkel bírnak, ilyen élıhelyeken fordul elı a legtöbb természetvédelmi szempontból értékes faj. A fıág gázlós szakasz, ahol a kavicson erıs sodrás tapasztalható. Ez igen értékes, és ritka élıhelyi sajátosság, ahol a legtöbb természetvédelmi szempontból értékes faj találja meg életterét. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szigetek partjain intenzív a turizmus, motorcsónakok, evezıs hajók, kempingezık találhatók mindenütt. A sok adventív faj, a rengeteg, árvíz által odahordott szemét, a természetes társulások fragmentáltsága, a turizmus okozta terhelés miatt II. ill. III. kategóriába sorolható a terület. A képzıdı zátonyok és a fıág gázlós élıhelyei megvédendık a hajóút kialakításakor. A gázlók módosítása csak lokális környezetvédelmi hatástanulmány eredményeinek megfelelıen tervezhetı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékágak kotrása indokolt, alsó végük olyan mértékő megnyitása is szükséges, ami mellett a fıág áramlási viszonyai nem változnak jelentıs mértékben. A három sarkantyú helyenkénti nyitása is indokolt a sarkantyúk közötti kavicszátonyok sodrási viszonyainak javítása érdekében. A sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így hasznosítását tekintve kizárólag az evezıs turizmusjavasolt, kivéve az 1680,1-1680,4 fkm szelvények közötti mellékág részt, ahol infrastruktúra nélküli kishajó veszteglıhely funkció megengedett lehet. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: A fıág erıs sodrású gázlóinak fenntartása, természetvédelmi célra. D-2: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 98,48-98,34 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-3: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,50 m B.f. szinten. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 13.) Vác-Újpest alszakasz 13.1) Égetı sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a teljes hosszon 0,5-1,0 m-rel a DB2004 szint felett van. Felül jellemzıen 0,7-1,3 m vastag, alul 0,2-0,6 m vastag laza üledék található. A felsı szakaszon a fehér főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae), az alsó részeken a feketenyár ligeterdı 17

18 (Cardus crispi- Populetum nigrae) alakult ki. A tavaszi és nyár eleji áradások a terület nagy részét vastag hordalékréteggel borították el, ezért sok helyen teljesen hiányzott a gyepszint. A lombkorona és cserjeszint fajokban nagyon szegény. A szigetek bal oldalán lévı mellékág erısen feltöltıdött, elmocsarasodott, itt a biotikus szukcesszió organogén sorozatának a társulásai élnek. (Lemno-Utricularietum, Phragnitetum communis) A területrıl egy védett növény, a nyári tızike (Leucojum aestivum) került elı. A Duna felöli oldalon erıteljes a partszaggatás. A mocsárban több szürke gém (Ardea cinerea), tıkés réce (Anas patyrhynchos), a parton billegetı cankó (Tringa hypoleucos), barázdabillegetı (Motacilla alba) tartózkodott. Sok szürke varjú (Corvus corone cornix) található a területen. A mellékágrendszer két mellékágból áll, az Égetı-szigeti mellékág erısen feliszapolódott állapotban van, a meder növényzettel borított. Jellemzı az alacsony áramlási sebesség, aminek következtében a lebegtetett hordalék már az elején lerakódik. A felsı (Gombás-patakhoz közelebb esı) ág jelen állapotában kiváló kétéltő, hüllı szaporodóhely, illetve madár táplálkozóhely. Halbiológiai szempontból értékelhetetlen, mivel az esetek nagy részében száraz B. Javasolt rehabilitációs intézkedések A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, az elmocsarasodott mellékágban tanösvényt alakítottak ki. (I. kategória) Közepes és alacsony vízállásnál a mocsár Duna felöli része már kiszárad. miután a terület a NP része, így minden beavatkozás csak a természetvédelmi kezelıvel való egyeztetés után lehetséges. Javaslatunk, hogy miután a mocsaras terület egyre intenzívebben feltöltıdik és emiatt fokozatos beerdısülése várható, a mellékág egyes szakaszainak kotrásával ezt meg lehetne akadályozni, úgy szervezve a munkát, hogy az eredeti karaktere összességében ne változzon. A felsı ág kotrása 5-10 év múlva esedékes, ám a konkrét kotrási terveket részletes botanikai és zoológiai felmérésnek kell megelıznie. Az alsó mellékág kotrása, a felsı befolyó és a keresztgát teljes nyitása javasolt. A kifolyó kotrása is szükséges. C. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A sziget része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így hasznosítását tekintve kizárólag az evezıs turizmus képzelhetı el. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,99-97,92 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 8 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,0 m B.f. szinten. (elıtte KHV, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 13.2) Gödi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): A meder fenékszintje 500 m hosszon a DB2004 szint felett van. A mederben 0,3-0,7 m vastag laza üledék található. A sziget felsı és középsı részén idıs fákból álló, dús cserjeszintő fehér nyár ligeterdı (Senecioni sarracenici- Populetum albae) található. A mellékág felöli (bal) oldalon lévı alacsonyabb területeken fehér főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) alakult ki. A sziget alsó részénél van a nagy forgalmú gödi strand, a mellékág ezen a szakaszon zátonyos, rajta keresztül közlekednek a strandolók. A gyepszint nem túl gazdag, a 18

19 nyári aspektusból mindössze 27 faj került elı, ezek közül is 7 a legközönségesebb hazai illetve adventív növény. Egy védett fajt, a ligeti szılıt (Vitis sylvestris) sikerült megtalálni. A sziget alsó részeit a strand látogatói nagyon megterhelik, intenzív a taposás, a szemetelés. A mellékágat a felsı harmadában egy keresztgát osztja meg. A keresztgát felett az iszapolódás mértéke lényegesen nagyobb, mint az alatta lévı részen. Egyik legkiemelkedıbb ritkasága a balkáni csík, amely fajjal nagyon ritkán találkozhatunk a Dunán. A mellékág medre természetes állapotú, a helyi halászok megfigyelése szerint jelentıs ívóhelyek vannak a térségben. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A sziget felsı és középsı részén lévı erdı igazi ıserdı képét mutatja, a hatalmas, idıs fák, a gazdag cserjeszint tájképi és természetvédelmi szempontból egyaránt rendkívül értékesek. A mellékág országos természetvédelmi oltalom alatt álló sziget mellett található. Hasznosítását illetıen kizárólag az evezıs turizmus támogatható. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág alsó, feliszapolódott/feltöltıdött szakaszának kotrása szükséges. A keresztgát megnyitására szükség van. A mellékág kismértékő kotrása indokolt (max. 1,0-2,0 m a mostani fenékszinthez képest.) A sziget felsı csúcsán lapos sóderzátony található. Ez a zátony kisvizek esetén elzárja a befolyás lehetıségét. Kotrása azonban mégsem támogatandó, mivel a zátonyon viszonylag gyors, áramló víz található, az ilyen gázlós jellegő szakaszok pedig több értékes fajnak nyújtanak élıhelyet (selymes durbincs, halványfoltú küllı, magyar bucó, német bucó). D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: a középsı kızárás megnyitása és stabilizálása 97,5 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,5 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 13.3) Szürkı sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder fenékszintje a teljes hosszon a 3,0-4,0 m-rel DB2004 szint alatt van. Elvétve található 0,4-0,8 m vastag laza üledék. A sziget csaknem egész területét felparcellázták és beépítették, csak a felsı részen van mintegy m hosszúságú ép terület. Az itt található erdı a feketenyár ligeterdı (Carduo crispi- Populetum nigrae), feltehetıen ez volt az egész szigetet egykor borító társulás. még ma is megtalálható a felsı területen néhány szép, idıs fekete nyár (Populus nigra) és fehér főz (Salix alba). A mellékágban hosszához képest igen sokféle élıhely található. Találhatók lankás füves, erıs sodrású kavicsos, lassabb áramlású kövezett, mélyvizes bedılt fákkal tagolt, és kibetonozott partszakaszok. Kiemelkedı értékő jelenlévı fajok a selymes durbincs, a halványfoltú küllı és a német bucó. A mellékág jelenleg intenzíven hasznosított, alsó végén úszómőves jachtkikötı helyezkedik el. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések B-1. A szigeti oldalon a kikötık számának korlátozása. B-2. Sebességkorlátozás 19

20 C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékágon konkrét beavatkozás nem szükséges. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Nincsenek. 14.) Kisoroszi-Leányfalu alszakasz 14.1) Kecske sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág fenékszintje mintegy 300 m hosszon az DB2004 szint felett van átlagosan 0,5 m-rel. A párhuzammő mögött kisebb öblözetek találhatók, vele szemben új szigetek vannak kialakulóban. Ezekre a mellékágakra jellemzı a kis vízmélység, gyakran kerülnek szárazra, helyenként kisebb mélyedésekben némi víz maradhat. A mellékág, illetve a képzıdı zátonyok nagyvíz idején változatos élıhelyi viszonyokat nyújtanak a halak számára. Halászok szóbeli közlése alapján a párhuzammő alatti bokorfüzesben megfelelı vízállás esetén tömeges a dévérkeszeg ívása. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A régi Kecske-sziget mellékágának részleges rehabilitációja, kotrása és alsó kifolyásának megnyitása jelentıs mértékben megnövelné a mellékágrendszer területét, és várhatóan nagyobb élıhelyi sokféleség kialakulását eredményezné. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A Tahihoz legközelebb esı kis sziget mellékágának vízutánpótlása nem kielégítı, ugyanakkor kismértékő kotrása is szükséges lehet. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 98,17-98,06 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 6 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,0 m B.f. szinten (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély). A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 14.2) Kacsa sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág fenékszintje az DB2004 szint felett van cca m hosszon 0,5-1,5 m-rel. A mellékág erısen feliszapolódott állapotban van. A jelenlegi vízállási körülmények között ideális ívóhely, azonban vélhetıen gyakran főzıdik le a fıágról és gyakran kerül szárazra. A part enyhén tagolt, kisebb öblözetek találhatók benne. Az öblözeteknél és a sekélyebb parti zónában kiváló ívó és ivadéknevelkedı helyeket figyelhettünk meg. A mellékág területén tömeges volt az ivadék elıfordulása. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések: A jelenlegi igen magas vízállásviszonyok mellett típusát illetıen rehabilitációs mintaterületként is lehetne használni. 20

21 C. Javasolt rehabilitációs intézkedések: A mellékág részleges kotrása és a vízellátás utánpótlása javasolt. Hasznosítását illetıen kizárólag az evezıs turizmus képzelhetı el. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,67-97,64 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 6 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,0 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 15.) Szentendre-Budakalász alszakasz 15.1) Pap sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág fenékszintje az DB2004 szint felett van 0,5-1,0 m-rel. A sziget üdülı-tájként beépített. A mellékág halfaunisztikai szempontból nem képvisel komoly értéket. Az ívóhelyek száma nem nagy, ugyanakkor az ivadék kivételes évektıl eltekintve várhatóan elpusztul a kiszáradó ágban. B./ Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Funkcióváltás nem javasolt. C./ Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág teljes hosszán javasoljuk az iszaptalanító kotrást, illetve a késıbbi feliszapolódás elkerülése érdekében szükségesnek tartjuk a vízutánpótlás növelését. A mellékág vízellátása javítandó. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,55-97,53 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 96,20 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 15.2) Lupa sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A sziget üdülı-tájként beépített. A Lupa-szigeti mellékágat kotorták, aljzata kavicsos, a víz sebessége viszonylag nagy, jellegében és abiotikus adottságaiban nem tér el a Szentendrei Dunaágtól. Hozzá csatlakozik a Tündér szigeti mellékág, ahol a befolyó feletti rész mocsári jelleget mutat, ennek megırzése fontos, az élıhelyi sokféleséget növeli, azonban itt is a fenékszint csökkentésére van szükség. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Funkcióváltás nem javasolt. 21

22 C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág vízellátása javítandó. A mellékág részleges kotrását, illetve vízutánpótlásának kismértékő javítását javasoljuk. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások(felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 97,11-97,08 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min.6 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 95,10 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 16.) Budafok-Hárosi alszakasz 16.1) Háros sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Duna jobbpartjának évtizedeken át érintetlen szigete, ugyanis a szovjet katonai bázis miatt nem volt látogatható. Ezen bejárási tilalomnak köszönhetıen a sziget nagy részén szinte ıserdı jött létre. A szomszédos, kisebb kiterjedéső Hunyadi-sziget állapota is jónak mondható, de helyenként degradált. A két sziget közötti mellékág állapota közepes, ugyanis helyenként kavicskitermelés, másutt horgászok által bolygatott. A sziget északnyugati Hunyadi-szigettel érintkezı szegélyén, a Hárosi-ág mentén. főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae), szórványosan mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae) fordulnak elı. A sziget magasabban fekvı részeit fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae) borítják. A 60-éve tartó zártság miatt ıserdıszerővé vált állomány a fák természetes összeroskadása révén megritkult, aljnövényzete ezért sok fényhez jut. Ilyen helyeken a fákon függönyszerő bevonatot képez az elvadult parti szılı (Vitis riparia) hatalmas tömege, amely között a védett ligeti szılı (Vitis sylvestris) is elıfordul. A sziget legmagasabb pontjain, töredékesen Tölgy-kıris-szil liget (Fraxino pannonicae-ulmetum) fordul elı. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı terület a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), A Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae), a Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici- Populetum albae), a Tölgy-kıris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-ulmetum által borított terület. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas a sziget északi része, amely részben a laktanyaudvar része. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A sziget É-i részén a mélyen fekvı részeket a Hárosi-ágból kitermelt kaviccsal töltötték fel. Növényzete ezért degradált, s rehabilitációra szorul. Itt természetszerő erdı kialakítása javasolt. A felsı torkolat megnyitásával a vízátfolyás megindulna, illetve a hordalékszállítás miatt a meder változatosabbá válna, ami kedvezı lenne a faunára. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: felsı torkolat megnyitása és stabilizálása 94,5 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min.10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: A meder DB szint alatti kialakítása megvalósult. A meder változatos élıhelyeket biztosító tovább- alakítása javasolható. 22

23 17.) Adonyi alszakasz 17.1) Adony, Nagy sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az Adonyi mellékágat az alsó harmadában egy keresztgát szeli ketté. A felsı ágrész mederalakításra szorul, az alsó ágrészen a szükséges ökológiai minimum vízmélység a kisvizek esetén is rendelkezésre áll. Az 1.sz (ld. melléklet) mellékágban jellemzıen 0,22 1,94 m vastag laza üledékréteg található. A sziget belsı területe szinte teljes mértékben degradált, nemes nyarasokkal beültetett terület. Természetszerő növényzet a kızárástól északra található. Elıfordul fekete dió, magyar kıris és akác is. A keresztgát feletti rész feltöltıdött, iszapos medrő szakasz, amely az esetek nagy részében állóvíz. Jelenleg horgászkezelésben van. A ritkább, értékesebb fajok ott mutathatók ki, ahol a horgászok által kifeszített háló nem gátolta a szabad vándorlást a Duna és a mellékág között. A gát alatti rész kotrása mind természetvédelmi, mind pedig tájesztétikai szempontból minısíthetetlen módon zajlik. A part meredek, ívóhely kialakulására hosszú évekig nem lesz lehetıség. A kotort iszap a parton, néhol a fák között került elhelyezésre. Az Adonyi mellékág alsó részén zajló kotrás az évvel ezelıtt uralkodó szemléletmód szerint történik. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág az adonyi és iváncsai horgászok horgászvize, jelentıs rekreációs terület. A mellékágon rendezni kell a horgászat kérdését. A jelenlegi gyakorlat szerint a halak szempontjából a mellékág az esetek túlnyomó részében különálló egységet alkot a fıágtól, a szabad vándorlás csak ritkán következhet be. Ez természetvédelmi szempontból kedvezıtlen állapot. C./ Javasolt rehabilitációs intézkedések A felsı mellékágban részleges, kismértékő kotrás javasolható. A középsı gát részleges megnyitása is javasolt, azonban csak a felsı rész részleges kotrása után. E nélkül a gát megnyitása a felsı szakasz vízszintjét kedvezıtlenül befolyásolná. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 92,02-91,80 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 89,80 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 18.) Rácalmási alszakasz 18.1) Rácalmás, Nagy sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az elmúlt évek kotrásai nyomán az ökológiailag kedvezı vízmagasság a kisvizek esetében is biztosított. mederalakítás a 2.sz (ld melléklet) a fıág felé esı mellékágban szükséges. A mellékágakban átlagosan 0,4-1,5 m vastag laza üledékréteg található. A mellékágrendszer nagy kiterjedéső, területén igen sokféle élıhely található. A településhez legközelebb esı, természetes kialakulású ág viszonylag gyors áramlású, ám partvonalát tekintve meglehetısen egyhangú, a sekélyviző élıhelyek aránya alacsony. Ilyennel kizárólag a híd közelében 23

24 találkozunk. Az ágrendszer más területein, a sarkantyúk közötti részeken sekélyebb viző, iszapos medrő, állóvizes élıhelyeket találhatók. A mellékágrendszer halfaunája az abiotikus adottságok sokféleségének megfelelıen - meglehetısen diverz, az általános állapota jónak minısíthetı. Alacsony vízállásnál több helyen tapasztalható kiszáradás. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékágrendszer természetvédelmi oltalom alatt áll, így hasznosítása a természeti értékek zavarása nélkül valósulhat meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A sarkantyúk között kialakult nagyobb kiterjedéső medrek mélyítése javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: az alsó zárás megnyitása és stabilizálása 90,25 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: a mederalakítás, kotrás az átlagosan 88,20 m B.f. szinteken a fı mellékágban (a hídig) megvalósult. A két kisebb mellékágban kisebb mederalakítás javasolt (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 19.) Apostag-Dunavecse alszakasz 19.1) Ördög (Szitányi) sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Szitányi szigeti (alsó) mellékág gyakorlatilag a szukcesszió végsı stádiumában van. Az Ördög szigeti (1. és 2. sz., ld. melléklet) mellékágban jellemzıen 0,2-1,4 m közötti vastagságú laza üledék található, 1,2 km hosszon a fenékszint a 0,7-1,2 m-rel a DB2004 szint felett van. Az Ördög szigeti ágat fehér főzliget társulások csak vékony sávban szegélyezik. A sziget belsejében uralkodóan fehér nyárliget található. Zöld juharral, akácca.l fertızött. A Szitányi (alsó) szigeti ág északi kétharmadát fehér nyárligetek, fehér főzligetek borítják. Az Ördög szigeti (felsı) mellékág az elmúlt 50 évben majdnem az egész idıszak egyharmadában elvesztette a kapcsolatát a fıággal. A mellékág nagy vízállás esetén igen változatos élıhelyi sajátosságokkal rendelkezik, ám gyakori kiszáradása következtében helyi halászok szóbeli közlése szerint rendszeres az ivadékpusztulás. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendık a Szitányi sziget melletti kopolyák és mellékág, a sziget fehér főzligetei és bokorfüzesei. A mellékágrendszer az apostagi horgászegyesület horgászvize, fontos rekreációs terület. Amennyiben a mellékág elárasztottságának gyakoriságát növeljük, a mellékág hatékonyabban vehet részt a Duna élı rendszerében, ezzel a korábbi állapothoz hasonló, kedvezıbb helyzetet idézhetünk elı. Ökológiai célú rehabilitáció szükséges. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Szükséges a Szitányi szigeti mellékág természetvédelmi célú vízellátása a legszárazabb idıszakokban is. Az Ördög szigeti meder kotrását és a zárások megnyitását javasoljuk. Szükségesnek tartjuk továbbá a párhuzammő nagyobb keresztmetszető megnyitását. Hasznosítását illetıen a lakosság parthasználatát és az evezıs turizmust támogatjuk. 24

25 D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) és párhuzammő megnyitása és stabilizálása 89,33-89,15 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min.8 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 87,10 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. Dunaföldvár-déli országhatár Duna-szakasz közti mellékág-sziget rendszer bemutatása 20.) Dunaföldvár-Solt alszakasz 20.1) Solti sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág meder fenékszintje a teljes hossz cca. 90%-ban a DB2004 szint felett van 0,5-1,6 m-rel. A zárások kisvizeknél cca. 3,1 km hosszon 1,0-1,5 m magasan visszatartják a vizet. A mellékágban 0,2-1,2 m vastag laza üledék réteg található. A Solti Duna ágat mindkét oldalon bokorfüzesek és fehér főzligetek kísérik. A Duna híd feletti sziget természetes állapotú, kiemelt értékő, főzessel borított. A teljes terület fontos madár élıhely.(fészkelı és táplálkozó terület). A belsı területen túlnyomórészt nemes nyaras faültetvények találhatók, magas a friss tarvágások területe. A híd alatt degradált terület 700 m hosszon a kavics lerakat és rakodó területe. A mintegy 5 km hosszú mellékág alsó és felsı csatlakozása erısen feliszapolódott, feltöltıdött, így az ág a Duna vízállásának csökkenésekor hamar lefőzıdik. Jellemzı élıhelyek a bokorfüzesek, lágyszárú növényzettel borított sekélyebb viző partok. Jelenleg a mellékágban halgazdálkodás, horgászat folyik. A mellékág viszonylag gyakori lefőzıdése miatt jelenleg nem teljes értékő Dunai élıhely, mivel a halak szabad vándorlása nem biztosított. A mellékág halállománya szempontjából szerencsés körülmény, hogy a meder jelentékeny hosszon kellı mélységgel rendelkezik ahhoz, hogy lefőzıdés után még sokáig nem szárad ki és a víz minısége lehetıvé teszi igényesebb fajok (pl. süllı) elıfordulását. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı a mellékág szigete, a keményfás ligeterdı maradványai, a bokorfüzesek és fehér főzligetek. A mellékág a solti, dunaegyházi és dunaföldvári horgászok horgászvize, fontos rekreációs terület. A felsı kızárás melletti terület Dunaegyháza kiránduló- és pihenı területe. Hasznosítását illetıen a horgászat továbbra is megfelelı, nyitás után az evezıs turizmus számára is hozzáférhetı lenne. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A nemes nyarasokat és a tájidegen fajokat (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba Populus x canadensis) ıshonos fajokra (Populus alba, Populus nigra, Ulmus laevis, Quercus robur) kell lecserélni. A mellékág természeti értékét nagymértékben növelné, ha a fıágtól való lefőzıdése ritkábban, vagy egyáltalán nem történne meg. Az alsó és felsı csatlakozás kotrása elıtt elemezni szükséges azt, hogy a mellékág a zárások nélkül milyen meder kialakítása esetén képes a víz tartós megtartására. A horgászattal nagymértékő szervesanyag jut a vízbe (etetés). 25

26 D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 88,46 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 85,20 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 21.) Bölcskei alszakasz 21.1) Bölcske: Alsó-Csolnoki sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés): Az 2. és 3. sz. ágak /ld. melléklet/ kimélyítettek, mélységük nagyrészt megfelelı. Az 1. sz. ág fenékszintje zömmel, cca. 2,2 km hosszon a DB2004 szint felett húzódik, vízellátása kisvizeknél megoldatlan. A laza üledékréteg vastagsága a felsı szakaszon jellemzıen 0,4-0,94 m között, a középsı szakaszon 0,74-1,55 m között (mért max: 2,15 m) az alsó szakaszon 0,6-0,98 m (max: 1,95 m) közt változik. mindkét sziget belsejét az erdıgazdálkodás nagyrészt tönkre tette, nagyobbrészt nemes nyaras ültetvények borítják. A mellékágak felıli oldalakon fehér főzligetek és bokorfüzesek találhatók. A Duna felıli oldalon a főzesek csak keskeny sávban fordulnak elı (5-10m). Az Alsó sziget alsó felében keményfás ligeterdı fiatal származéka található jelentıs területen. A Csolnoki sziget belsı, legmagasabb részén idıs kocsányos tölgyes hagyásfák az egykori keményfás ligeterdı maradványai. Különösen értékes a sziget nyugati fele (harmada), az egykori meder maradványa és az összefüggı fehér főzliget. Ezek állapota természetes és kiemelkedıen fajgazdag. Változatos élıhelyeket tartalmaz, jó haltartókkal. A mellékág felsı részén a legfelsı zárás felett áramláskedvelı fajok is jelen vannak, a zárás alatti középsı és alsó szakaszon inkább az álló- és folyóvizeket egyaránt jól viselı eurytrop fajok dominanciája a jellemzı. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések: Az ágrendszer a bölcskei horgászok egyesületének horgászvize, jelentıs rekreációs terület. A mellékágak jelentıs madár élıhelyek. Természetvédelmi szempontból kiemelendı, hogy a felsı szakaszon több természetvédelmi oltalom alatt álló faj is megtalálható, mint pl. a leánykoncér, a szivárványos ökle, a réti csík, a széles durbincs és a tarka géb. Mederalakítás nagyobb mértékben az 1. sz. ágban, kisebb mértékben a 2. és 3. sz. ágában szükséges. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az Alsó sziget vízellátottsága a közepétıl lefelé nem megfelelı. A mellékág ökológiai állapota javítandó, a korábban elhelyezett kızárások megnyitásával, oly módon, hogy kisvizes idıszakban is áramolhasson a víz a mellékágban. A felsı zárás alatti részrıl a lágy üledékréteg eltávolítható. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 86,98-86,65 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 84,60 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 26

27 22.) Harta-Paks alszakasz 22.1) Harta-Dunapataji sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág felsı 1500 m-én a mederfenék a DB2004 szint felett van. A laza üledék réteg vastagsága 0,58-0,86 m (max. mért: 0,97 m) A szigetek Duna felöli (jobb) partján csigolya bokorfőzesek a belsı partoknál a mandulalevelő bokorfőzesek alakultak ki. A dunapatajiszigeteken a fehér főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) a jellemzı társulás, a hartai szigeten megjelent a szil- kıris- tölgy ligeterdı (Pimpinello majoris- Ulmetum) ezt a kevés kocsányos tölgy (Quercus robur) és magas kıris (Fraxinus excelsior) jelenléte jelzi. Gazdag a cserjeszint (11 faj) és a gyepszint (79 faj). A területrıl mindössze egy védett növény, a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) került elı. A területen a helyi ornitológusok és saját megfigyeléseim alapján 48 madárfaj fordul elı, közük a fokozottan védett rétisas (Haliaätus albicilla) és a halászsas (Pandion haliaëtus) is. A mellékágnak csak az alsó részénél végezhetı hal mintavétel. Az alsó kızárás több helyen megbomlott, itt az intenzíven áramló vízrıl olyan áramláskedvelı fajok is megkerültek, mint a márna és a német bucó. A mellékág lassan áramló viző és állóviző szakaszain a valamennyi mellékágra jellemzı karakterfajok vannak jelen, mint pl. a bodorka, a küsz, a jászkeszeg és a csuka. A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a mintavételezéskor a fokozottan védett német bucó egy fiatal példánya volt megtalálható. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Az egykori keményfa liget helyét ma ültetett akácosok foglalják el, a Hartai szigeten vendéglı és sok üdülıtelek és épület van. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az ökológiai állapot javítandó medermélyítéssel az fkm közötti szakaszon, valamint az 1539 fkm-nél lévı alsó torkolati szakaszon. A mellékágrendszeren elhelyezett kızárásokat felszámolása célszerő. A mellékágrendszer felsı szakaszáról, valamint az alsó végének torkolati szakaszáról szükséges a fás szárúakat eltávolítani a mederbıl. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozáso: D-1: zárások (felsı - alsó) megnyitása és stabilizálása 86,16-85,90 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 83,90 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 22.2) Ordas - Senki sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ágak hosszú szakaszain a meder fenékszintje a DB2004 szint körül mozog, vagy a felett van. A laza üledék réteg vastagsága jellemzıen 0,6-0,91 m (max. mért: 1,30 m) A Senkiszigeti mellékág alsó szakasza a torok felett kb. 1 km-rel, egy elsüllyesztett uszállyal van elzárva. Itt a mellékágakra jellemzı karakterfajokat találhatók meg nagyobb tömegben, mint pl. a bodorka, küsz, jászkeszeg, csuka, és nagy mennyiségő ivadék volt található. A mellékágrendszer ezen alsó szakasza változatos élıhelyekkel rendelkezik, jó ivadékbölcsı. Az felsı kızárás alatt, az intenzívebben folyó vízrıl itt is több áramláskedvelı reofil faj található, 27

28 mint pl. a márna és a menyhal. Ugyanitt a halászok zsákmányából elıkerült az angolna, az ezüstkárász és a fekete törpeharcsa. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a szivárványos ökle és a tarka géb egyedeibıl fordulnak elı, amelyek élıhelye védendı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az Ordasi-sziget felsı végén medermélyítés szükséges, a meglévı kızárásokat vissza kell bontani, hogy kisvíz idejéjén is áramló víz legyen a mellékágban. A Senki-szigeti mellékágon meg kell szüntetni az elzárást, a kereszt kızárásokat valamint a mederben keresztbe elhelyezett uszályt, hogy a teljes mellégágrendszeren áramolhasson a víz. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 85,97-85,66 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 9,0 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 83,60 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 22.3) Paksi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A meder cca. 500 m-es szakasza a DB2004 szint felett 0,5-1,5 m-rel töltıdött fel. A felsı és alsó zárás 1-1,5 km hosszon kisvizeknél is m-es magasságú víztömeget tart vissza. Az alsó részen a kızárásig nem lehet feljutni, mert a mederben füzek nıttek, ez a szakasz szintén fel van iszapolódva. Az alsó szakaszon nagyszámú halivadék található, jó ivadékbölcsı. Fıként a jellemzı karakterfajok találhatók nagyobb tömegben, mint pl. a bodorka, küsz, jászkeszeg, csuka. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a szivárványos öklét található meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág felsı részén medermélyítés, a meglévı kızárás visszabontása, az alsó szakaszon a mederbıl javasolt lenne a fás szárúak eltávolítása, szükség esetén a mellékágon az áramló víz elérése érdekében a mederkotrás is elvégezhetı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 85,43-85,29 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 8,0 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 83,30 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 28

29 23.) Uszód-Foktı alszakasz 23.1) Kotyola-Zsidó zátony A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Kis vízállásoknál, DB2004 szintnél a mellékágba nem jut be víz, az alsó zárás e szint felett cca. 1,5 m-rel magasabb. A mellékág mederszintje mindenhol a DB2004 felett van. Ezt jellemzıen 0,68-0,99 m vastag laza üledékréteg borítja. Az egész szigetegyüttesen telepített nemesnyarasok vannak, amelyeket csak a Zsidó-zátony alsó részén vált fel a fehér főzliget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) idıs főzei. Az augusztusi felméréskor 49 lágyszárú fajt találtunk, ezek közül 14 a közönséges adventív illetve hazai növény. Ez a degradációra utal. Júniusban is csak egy védett faj, a nyári tızike (Leucojum aestivum) került elı. Óriási tömegben fordul elı az adventív süntök (Echinocistis lobata). A Duna szigeteken csak itt találtuk meg a selyemmályvát (Abutilon theophrasti).az Uszódi-sziget felsı részén szil-kıristölgy liget (Pimpinello majoris- Ulmetum) emlékét ırzı tölgyes szegélyezi. Az Uszódizátonyt és s kisebb szigeteket fiatal fehér- főz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) társulás borítja. A mellékág elöregedett holt meder látszatát kelti. A mellékágba a magas kızárás miatt nem tudtunk bejutni, csak a kızáráson kívüli alsó végénél tudtunk halászni. Itt is nagyobb egyedszámban a mellékágakra jellemzı karakterfajokat találtuk meg, mint pl. a bodorkát és a jászkeszeget. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A kis szigetek természetes főzesei védelmet érdemelnek Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül egyedül a tarka gébet találtuk meg. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Halbiológiai szempontból a mellékág alsó részén elhelyezett kızárást vissza lehet bontani, hogy kisvíz idején a mellékágba legalább alulról víz juthasson. mederkotrás halbiológiai szempontból nem feltétlenül szükséges. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 84,71-84,54 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 2-3 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: részleges mederalakítás, kotrás az átlagosan 82,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 23.2) Foktıi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág medrének fenékszintje a DB2004 vízszintnél mindenhol magasabban fekszik. A laza üledékréteg vastagsága jellemzıen 0,5-0,72 m (0,94 m) A Kis-sziget erdei természetesek, állományuk viszonylag fiatal, az erdıgazdálkodás által érintetlenek. A Nagysziget jelentıs részét üdülıhelyek foglalják el. A Kis-sziget -et szinte teljesen e spontán kialakult főzligetek borítják. A sziget belsı részein, többfelé nemes nyarasok és akácosok találhatók, a Kis-sziget mellékág melletti peremén mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae) A mellékágban fıként a jellemzı karakterfajokat találhatók meg nagyobb egyedszámban, mint pl. a bodorka, küsz, jászkeszeg, csuka. mivel a mellékág medre nincs kızárással elzárva a teljes mellékágban áramló vizet találtunk. Így néhány reofil faj is képviseltette magát mintánkban, mint pl. a paduc és a halványfoltú küllı. A 29

30 természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a halványfoltú küllıt és a szivárványos öklét találtuk meg. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendıek a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), valamint a Kis-sziget főzligetei (Leucojo aestivi-salicetum albae). C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Halbiológiai szempontból a mellékág felsı részén, a kezdeti szakaszon szükséges medermélyítést végezni. A mellékág alsó harmadának felsı részérıl a mederbıl el kell távolítani a fás szárúakat. Az agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, morus alba, Robinia pseudoacacia), valamint a nemes nyarasok és akácosok visszaszorítása szükséges, ill. lecserélésük ıshonos fafajokra. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 84,50 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 7 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 82,50 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 24.) Gerjen-Fajsz alszakasz 24.1) Malátás sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Mindhárom mellékág-rész fenékszintje 1,0 2,5 m-rel a DB2004 szint felett van, kisvízszinteknél tehát gyakorlatilag a vízáramlás teljes ágrendszerben megszőnik, jelentıs szakaszok szárazra kerülnek. A laza üledékréteg vastagsága jellemzıen 0,5 1,6 m. A kis szigeteken fehér főz ligeterdık (Leucojo aestivi- Salicetum albae) alakultak ki. A nagy szigeten a parti fehér főz liget maradványoktól eltekintve mindenütt telepített nyarasok vannak. A cserjeszint degradált, három fajt találtunk, a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo) és a fehér eper (Morus alba). A vizsgálat alkalmával az árvíz által lerakott vastag iszapréteg borított mindent, ezért a gyepszintbıl mindössze 33 faj került elı. A terület flórája erısen degradált. Az felsı kızárás alatt, az intenzívebben folyó vízrıl itt is több áramláskedvelı reofil faj megkerült, mint pl. a menyhal és a süllı. Nagy egyedszámban azonban itt is a mellékágakra jellemzı karakterfajok találhatók meg, mint pl. a bodorka, a küsz, a jászkeszeg és a csuka. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A fehér főz ligeterdıket meg kell védeni, mint az alacsony ártér egyre csökkenı területő természetes társulásait. Az adventív fajok kiszorítása ezekben az erdıkben is kívánatos. A megtalálható természetvédelmi oltalom alatt álló fajok a szivárványos ökle és a tarka géb. Élıhelyük rehabilitálandó és védendı. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések: Halbiológiai szempontból a mellékág felsı végén a fás szárúakat el kell távolítani a mederbıl és medermélyítést kell végezni, a meglévı kızárásokat vissza kell bontani, hogy kisvíz idején 30

31 is áramló víz legyen a mellékágban. Az alsó szakasz szintén fel van iszapolódva, innen is célszerő a fás szárú növényzetet eltávolítani a mederbıl (itt a mederkotrás halbiológiai szempontból mellızhetınek látszik). Áramló víz azonban csak a teljes ág medermélyítése esetén érhetı el, tájrehabilitációs szempontból a medermélyítés javasolt. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások: D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 84, m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 82,20 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 25.) Gemenc alszakasz 25.1) Gemenc ágrendszer A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A Szigetköz mellett a második legnagyobb kiterjedéső Duna hullámtér, rengeteg mellékággal és morotvával. A Duna medrének berágódásával e mellékágak ma már lényegesen kevesebb vizet kapnak. Árhullám után a morotvák megtelnek vízzel, s gazdag vízi növényzetnek és madárvilágnak nyújtanak élıhelyet. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Kiemelten védendı területek a Gyökerezı hínár (Nymphoidetum peltatae, Nymphaeetum albo-luteae, Trapetum natantis), a mocsári növényzet (Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Scirpo-Phragmitetum, Typhetum angustifoliae) a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), a Csigolya bokorfüzesek (Rumici crispi-salicetum purpureae), a Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae), galagonya-cserjések (Leucojo aestivi-crataegetum nigrae), a Tölgy-kıris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-ulmetum), és a Gyertyános-tölgyesek (Carpesio abrotanoidis-carpinetum) természetes állományai. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas területek lehetnek a Nemes nyarasok, Fekete diósok, Amerikai kırisesek, Zöld juharosok, Akácosok területei, valamint a Ligeterdık (főzligetek, fekete és fehér nyárligetek, Tölgy-kıris-szil ligetek) erısen degradált származéktípusai, a Gyertyános-tölgyesek közepesen degradált állományai és az ártéri gyomnövényzettel borított tisztások, degradáltabb kaszálórétek. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba, Robinia pseudoacacia) visszaszorítása szükséges. A kisebb kiterjedéső gyertyános-tölgyesekben az eltávolítandó tájidegen fafajok helyére elsısorban Quercus robur és Carpinus betulus telepítendı. A nemes nyarasokat, fekete diósokat, akácosokat, amerikai kırises és zöld juharos erdıket faállománycserével ıshonos fafajokra kell lecserélni. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások Az utóbbi években történt meder-rehabilitációk hatásai pontosan még nem ismertek. Újabb mederszabályozásokra, rehabilitációra csak részletes ökológiai hidraulikai tanulmányok alapján kerülhet sor. 31

32 25.2) Koppány sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág mintegy 2,0 km-es szakaszán a fenék szintje a DB2004 szint közelében van, a zárások kisvíznél cca. 1,0-2,5 m mély vizet tartanak vissza. Az 1.sz. mederszakaszban (ld. melléklet) 0,3-0,9 m vastag, a 2.sz. mederszakaszban 0,8_1,85 m vastag laza üledékréteg található. A szigeten változatos növény együttesek találhatók. A mellékág felöli oldalon fehér főz liget (Leucojo aestivi- Salicetum albae) szegélyezi a partot, az alsó rész középsı és Duna felöli oldalán fehérnyár ligeterdı (Senecioni sarracenici- Populetum albae) található. A Duna felöli oldalon az 1481,7 fkm vonalában állományt alkot egy védett faj, a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a víz felszínét békalencsefajok borítják. (Lemna minor, Spirodela polyhiza). A sziget középsı részén nagy területen tarvágás, körülötte ültetett nemes nyaras és főzes található. A nagy szigeten változatos lágyszárú vegetáció alakult ki, 67 fajt találtunk meg, (a vastag iszapréteg borítottság ellenére). Elıfordult védett növények a nyári tızike (Leucojum aestivum) és a fürtös győrősvirág (Carpesium abrotanoides). A mellékág alsó részén sok szürke gém (Ardea cinerea) halászik. A felsı negyedében lévı kızárást korábban megbontották, itt akadály nélkül át tud jutni a víz. A mellékágakra jellemzı karakterfajok találhatók meg nagyobb egyedszámban, mint pl. a bodorka, a küsz, jászkeszeg és a csuka. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Koppány-sziget a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, az egész területe védett, de az un. kezelt (gazdálkodási) zónához tartozik, így az erdıgazdálkodás és a vadászat engedélyezett. A fentiek alapján automatikusan az I. kategóriába sorolható. Javasolt, hogy a fehérnyár liget kapjon fokozott védettséget és vegyék ki az erdıgazdálkodás alól. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Minden beavatkozás csak a NP igazgatóság engedélyével/hozzájárulásával lehetséges. megfontolandó lehet a középsı, most már erısen feltöltıdött mély terület egyes szakaszainak a mélyítése, hogy kisvízkor se száradjon ki mindenütt, így a kétéltőek, halak, állóvízi társulások állandó otthona lehetne. A mellékág jó ökológiai állapotban van nem látunk szükségesnek semmilyen beavatkozást, szükség esetén a mellékág alsó és felsı kezdeti szakaszán medermélyítés végezhetı. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások stabilizálása a 82,35-82,24 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 11 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás nem szükséges 25.3) Kádár sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág közepén található zárás a DB2004 vízszintnél a felette lévı mederszakaszban igen sekély víztömeget tart vissza, a zárás alatt viszont a fenékszint a DB2004 szint alatt van. Az alsó zárás ilyen vízszintnél csak mintegy 400 m-es szakaszon biztosít 1,0-2,2 m-es vízborítottságot. A laza (homokos) üledék réteg vastagsága jellemzıen 0,4-0,9 m (max. mért:1,23 m) A mellékágrendszer része a Gemenci hullámtér ökológiailag összefüggı rendszerének. Sajátos mellékág, mivel a fımederben kifejlıdött erıs balkanyar kezdı és végpontját közel egyenesen köti össze, ebbıl következıen rövidebb, mint a fımeder-szakasz. 32

33 A mellékág - fıleg görgetett hordalékkal- erısen feltöltıdött nyarán a Kádár-Duna elzáró keresztgátját kisvíz idején 20 m szélesen, 2,5-3 m mélységig megbontották. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A Kádár-Duna ma a fıághoz hasonlóan halászható és horgászható. Ezek a hasznosítási formák a természetvédelmi érdekek sérelme nélkül továbbra is folytathatók. A vizes élıhelyrendszer diverzitásának megırzése érdekében feltétlenül fontos azon víztestek átfolyó mellékégként történı megırzése, amelyek erre még alkalmasak. A Kádár-Duna viszonylagos rövidsége miatt erre még inkább alkalmas, mint a Vén-Duna. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A mellékág jelenlegi állapotában csak rendszeres kotrással tartható fenn. Vizsgálni kell a keresztgát további, esetleg teljes elbontásának lehetıségét különös tekintettel arra, hogy mivel a fıágnál rövidebb mederszakaszról van szó, egy teljes megnyitás váratlan eseményekhez is vezethet. Ezért feltétlenül szükséges a hidraulikai modellezés. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 81,74-81,62 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 79,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 26.) Báta-Dunaszekcsı alszakasz 26.1) Böde-Felsı zátony sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az alsó és a középsı zárások alacsony vízszinteknél is 1,0-5,0 m mélységő víztestet tartanak vissza. A mellékág felıli iszapos partszakaszon a mandulalevelő bokorfőzes (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) állományi alakultak ki, a Duna felöli oldalon ezt felváltja a fiatal fehérfőz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae). A fás szárú vegetáció ebben a fiatal együttesben szegényes (5 faj), az iszapréteggel fedett területen 24 lágyszárú növényt találtunk, ezek közül 5 a közönséges özönnövény. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A mellékág jobb partján egy hétvégi házakból álló kolónia van, ahol rendseresen tartózkodnak emberek, akik átjárnak a szigetre is, de tapasztalatunk szerint nem károsítják az erdıt. Hasznosítását illetıen a horgászat fennmaradása nem okoz problémát. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A természetes, frissen kialakult társulások védelme javasolható. A sziget közepénél lévı zárásnál közép- és kisvízkor már nincs átfolyás. javasolható a zárás közepének megnyitása és a hordalék kikotrása, ezáltal a mellékág átjárhatóvá tétele. D./ A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 81,39-81,33 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. 33

34 D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 79,30 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.) Dunafalva-Mohács alszakasz 27.1) Bezelédi sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A felmérhetı alsó 1,2 km hosszon a meder fenékszintje 1,5-2,0 m-rel a DB2004 szint felett van. Felette csak kidılt fákkal borított, összeszőkült meder található. Az alsó zárás kisvízszinteknél cca. 0,7 1,0 m-es mélységő vizet tart vissza. A laza üledékréteg vastagsága 0,5-1,85 m közötti A mellékág és a Duna találkozásánál mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), a sziget Nagy-Duna és a Bezelédi-mellékággal érintkezı peremén Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae), a sziget Nagy-Dunai partja közelében, szórványosan Fekete nyárligetek találhatók. (degradáltak) A sziget belsı részein sokfelé Nemes nyarasok, faállományuk többfelé erısen szárad. A Nemes füzesek az ún. Bédai egyenes főzfával vannak betelepítve, erısen száradnak. A sziget belsejében nyílt tisztások és csaknem teljesen természetes mélyfekvéső mocsaras részek találhatók. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Célszerő volna a mellékág felsı és alsó végét olyan küszöbökkel ellátni, amelyek a vizet hosszabb ideig a mellékágban tartanák, így a mellékág is ritkábban száradna ki, illetve a szigeten található kubikgödrök vízellátása is javulna. A fenékszint átlagosan 1,0 m-rel való csökkentése javasolt. A horgászat engedélyezhetı. Főzligetek természet közeli, jobb vízellátású állományaiban a tájidegen fa- és cserjefajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba) visszaszorítása, és lecserélése ıshonos fafajokra (Salix alba, Salix fragilis). Nemes nyarasokat faállománycserével ıshonos fafajokra (Populus alba, Populus nigra, Ulmus laevis) kell lecserélni. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások stabilizálása 82,8-82,7 m B.f. szintekre. D-2: mederalakítás az átlagosan 80,70 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.2) Bári sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág meder fenékszintje jellemzıen a DB2004 szint közelében változik. mintegy 1,9 km hosszon kisvizeknél 0,5 m vízborítás marad meg. A mellékágban 0,25-0,3 m vastag laza üledékréteg található A mellékág gyakran több helyen kiszárad, csak a mélyebb pontokon marad víz, ezek viszont sosem száradnak ki a viszonylag nagyobb mélység miatt. A meder helyenként beerdısült. A jobb parti területeken mandulalevelő bokorfőzesek (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae) alakultak ki. A Bári-sziget jobb oldalát fehérfőz ligeterdı (Leucojo aestivi- Salicetum albae) borítja, a Duna felöli, magasabb részeken megjelent a fekete nyár ligeterdı (Carduo crispi- Populetum nigrae). Jellemzı a szigeten, a szegényes alsó 34

35 lombkorona- és cserjeszint. A mellékág sekélyviző részein több nagy kócsag (Egretta alba) és szürke gém (Ardea cinera), továbbá bakcsóval (Nyxticorax nyxticorax) és kárókatonával (Phalacocorax carbo) volt megfigyelhetı. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A szukcesszió elsı állomásait képviselı főzeseket védetté kell nyilvánítani, A mellékág közepén lévı zárást középen a meglévınél szélesebben meg kell bontani A horgászat engedélyezhetı, azonban az etetést korlátozni kell, mivel a mellékág ritkábban kap vízátöblítést, így a víz minıségére az etetés fokozott káros hatással van, az ott kialakult faunaképet kedvezıtlenül befolyásolja. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A teljes beerdısülés megakadályozására szükség van a meder mélyítésére, és a mellékágat vizes élıhelyként ırizhessük meg. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 81,02-80,82 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 79,0 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.3) Szabadság zátony sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág középsı zárás alatti szakaszán a meder fenékszintje alig (0,5 m) a DB2004 szint alatt ill. részben a felett van. A mederben jellemzıen 0,49-0,97 m (max. mért: 1,48 m) laza üledékréteg található. A mellékágban szórványosan mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae) fordulnak elı, a sziget keleti mellékággal érintkezı szegélyén, valamint a sziget mélyebben fekvı részein Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae) A sziget Nagy-Dunával érintkezı partján szórványosan degradált Fekete nyárligetek (Carduo crispi-populetum nigrae). A sziget magasabban fekvı részeit Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae) borítják. A sziget északi belsı részein, Nemes nyarasok, belül nyílt tisztások találhatók, ártéri gyomnövényzet borítással B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı területek a zömmel a sziget belsı oldalán található mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae) a Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae) és a Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae) területei. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmasak a mellékág jobb partján a nemes nyarasok, és a sziget belsejében az ártéri gyomnövényzettel borított tisztások. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, morus alba) visszaszorítása, ill. lecserélése ıshonos fafajokra, a fekete nyárligeteknél (Carduo crispi-populetum nigrae) Salix alba és Populus nigra telepítésével. A nemes nyarasokat faállománycserével ıshonos fafajokra (Populus alba, Populus nigra, Ulmus 35

36 laevis) kell lecserélni. A mellékág alsó és felsı végén is kotrást javasolunk, illetve szükségesnek tartjuk a keresztgát fokozatos megbontását. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 80,72-80,54 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 78,50 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 27.4) Cigány sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ág alsó szakaszán a meder fenékszintje a DB2004 szint felett van. A mederben jellemzıen 0,4-0,9 m (max. mért: 1,10 m) laza üledékréteg található. A sziget közepén néhol vízzel teli mélyedés húzódik, ez feltehetıen egy mára már feliszapolódott mellékág elmocsarasodott maradványa. Körülötte ültetett főz és nyár állomány, mellette jövevényfajokból zöld juhar (Acer negundo), vörös kıris (Fraxinus pennsylvanica) álló erdıfolt található. A sziget alsó részén fehér nyár liget (Senecioni sarraconici- populatum albae) és hatalmas termető fekete nyár (Populus nigra) is található. A gyepszintben 47 fajt találtunk, köztük a védett nyári tızikét (Leucojum aestivum).). B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A kis szigetek természetes főzesei feltétlenül kíméletet érdemelnek, a nagy sziget jobb partján lévı, szintén természetesnek tekinthetı főzliget bár a gyakori elöntés és iszappal elborítás miatt kicsi a biodiverzitás szintén ebbe a kategóriába sorolható. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A sziget közepén lévı mocsaras területének megırzése fontos, mivel a Duna hullámterében és szigetein kevés a sekély, állóvízzel borított rész. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 80,37-80,20 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 78,30 m B.f. szinten. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 28.) Béda - Karapancsa alszakasz 28.1) Béda - Karapancsa ágrendszer A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Természetes állapotú, kiemelt értékeket tartalmazó védendı terület fıleg a macskalyuk országhatárral érintkezı részén található. A Boki szigeten ilyen értékek a lebegı és gyökerezı hínárnövényzet (Lemno-Spirodeletum, Lemno-Utricularietum, Nymphaeetum albo-luteae) a mocsári növényzet (Scirpo-Phragmitetum, Typhetum angustifoliae, Glycerietum maximae, Caricetum gracilis) és a rekettyefüzes lápi cserjés (Calamagrostio-Salicetum cinereae). 36

37 B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések A kiemelt értékő területek védettsége fenntartandó. Közepesen értékes vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) alkalmas területek a Nagy-Duna partján levı vegyes összetételő, társulástani szempontból alig besorolható vegyes puhafás erdık. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az ármentett terület mellékágrendszerét lehetıleg nem kell kotrással zavarni. E mellékágakban és morotvákban természetes és értékes faji összetételő vízi és mocsári növényzet alakult ki, sıt helyenként láposodási folyamat is kimutatható, amelyre egyes kisebb kiterjedéső lápi társulások (Thelypteridi-Typhetum, Calamagrostio-Salicetum cinereae) is utalnak. Kotrással ezen élıhelyekben nagyobb kárt okozhatnánk, hisz ezen élıhelyekben igen sok védett növény- és állatfaj talál menedéket. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások A hullámtéri mellékágakban, amelyeket árhullám esetén nagyobb sodrású víz is elönthet szükség lehet kismértékő mederszabályozásra. Ezek a beavatkozások azonban csak részletes hatástanulmány alapján határozhatók meg. 28.2) Szúnyog sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) Az ökológiailag szükséges vízmagasság még kisvizek esetében is rendelkezésre áll az ág zömében. A laza üledékréteg vastagsága jellemzıen 0,3-1,3 m (0,37-0,95 m). A sziget délkeleti sarkán mandulalevelő bokorfüzesek, a mellékág mentén főzligetek a sziget Nagy- Dunával érintkezı partján szórványosan fekete nyárligetek (Carduo crispi-populetum nigrae) találhatók. Állományaik kevésbé tipikusak és degradáltak. A sziget magasabban fekvı, belsı részeit fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae). A sziget belsı részein fekete galagonya-cserjések, a mélyebben fekvı fokok és a magasabban fekvı fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae). A sziget belsı részein nemes nyarasok A fokok alját ártéri mocsári növényzet (Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Scirpo- Phragmitetum).A sziget északi részén ártéri legelı található (Kölked Nagy-rét ). B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı területek a sziget délkeleti részén a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi-salicetum triandrae), a Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae) természetes állományai, a Fehér nyárligetek, a Fekete galagonya-cserjések (Leucojo aestivi-crataegetum nigrae) valamennyi állománya, a Tölgy-kıris-szil ligetek kisebb foltjai, a fokok alját borító mocsári növényzet (Caricetum gracilis, Caricetum ripariae, Scirpo-Phragmitetum). Közepesen értékes vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) alkalmas területek a fekete nyárligetek (Carduo crispi-populetum nigrae) Nagy-Dunával érintkezı partján levı állományai, valamint a Kölkedi Nagy-rét mocsárrétje és legelıje. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések A felgyülemlett vastag iszapréteg eltávolítása 5 éven belül szükségessé válik. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárás stabilizálása 80,01 m B.f. szintre, e szint alatti vízállásoknál min. 10 m 3 /s vízpótlás biztosításával. 37

38 28.3) Gabriella sziget és mellékág A. Természeti és tájértékek (általános értékelés) A mellékág cca.. felében kellı vízmélységő, cca m hosszon a fenékszint a DB2004 szinthez közelít. A laza üledékréteg jellemzıen 0,55-1,2 (2,14) m vastag. Kisebb beerdısült sziget. Nehéz megközelíthetısége miatt az erdıgazdálkodás által máig érintetlen. A mellékág jobbpartja már kissé, néhol a horgászstégeknél közepesen degradált. B. Javasolt funkciók, természetvédelemi intézkedések Védendı terület a sziget belsı oldalán a mandulalevelő bokorfüzesek (Polygono hydropiperi- Salicetum triandrae), Főzligetek (Leucojo aestivi-salicetum albae), Fekete nyárligetek (Carduo crispi-populetum nigrae), Fehér nyárligetek (Senecioni sarracenici-populetum albae) által fedett területek. Vegyes használatra (pl. üdülés, turizmus) is alkalmas területek a nemes nyarasok a Boki-sziget mellékággal érintkezı szélein. C. Javasolt rehabilitációs intézkedések Az agresszívan terjeszkedı, tájidegen fafajok és a nemes nyarasok lecserélése ıshonos fafajokra. D. A hajóút kialakítást érintı javasolt beavatkozások D-1: zárások megnyitása és stabilizálása 79,99-79,92 m B.f. szintekre, e szint alatti vízállásoknál min. 4 m 3 /s vízpótlás biztosításával. D-2: mederalakítás, kotrás az átlagosan 78,0 m B.f. szinteken. (elıtte hatástanulmány, vízjogi engedély) A részletes, változatos fenékszint kialakítása a részletes tervezés feladata, a készítendı KHT megállapításainak függvényében. 38

39 7.2 MELLÉKLET A MELLÉKÁG RENDSZEREK ÉRINTETTSÉG ÉRTÉKELİ MÁTRIXA (A HAJÓÚTFEJLESZTÉS HATÁSA /ÉRTÉKEK) 39

40 A MELLÉKÁG RENDSZEREK ÉRINTETTSÉG ÉRTÉKELİ MÁTRIXA (a színezések magyarázatát ld. a 7. fejezetben) Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás 1.1. Patkó sziget és mellékág Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal 3 védendı mocsári és vizes elıhelyek 3 tömeges ivadékpusztulás 3 1 az alsó keresztgát küszöbszint emelése;végleges teljes vízellátás a Bagaméri ág felıl csak természetvédelmi hasznosítás Közepes (0,1-0,8) 1.2. Bácsamagla sziget és mellékág Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal 3 védett nyári tızike 2 ritka lapos keszeg, viszonylag sok halfaj 2 1 felsı zárás teljes nyitása, középsı 400 m sürgıs kotrása nemes nyárasok faállomány cseréje ıshonos fajokra közepes/erıs (0,3-1,3) 2.1. Vének Torda sziget és mellékág Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal 3 ıserdıszerő fekete nyárligetek 2 halfajok sokfélesége, bucó, durbincs, balkáni csík 3 1 kiválóan rehabilitált elvétve 2.2. Gönyő sziget és mellékág Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal 3 1 magyar bucó és német bucó kiváló élıhelye 4 1 védelmet nem igényel elvétve 3.1. Nagy Erebe Macska sziget és mellékág Szap-Gönyő mozgó medrő szakasz szabályozása kımővekkel és kotrásokkal 4 Fokozottan védett erdırezervátum 5 védett tarka géb, szivárványos ökle, halványfoltú küllı 4 1 felsı zárás és párhuzammő megnyitása, helyi medermélyítések csak engedéllyel látogatható elvétve 3.2. Zsidó sziget és mellékág Concó sziget és mellékág sok reofil karakterfaj 2 1 halfajokban gazdag kis mértékő medermélyítés természetvédelmi célú kotrás gyep szitő élıhelyrekonstrukció, mocsaras élıhely kialakítás elvétve kis mértékben (átl:0,5m)

41 Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás 4.2. Monostori sziget és mellékág mocsári teknıs 4 evezıs megállóhely 3 A középsı szakaszon 300 m-es hosszon kotrás javasolt víznyerı kutak miatt védelem, etetés tiltandó Közepesen (0,4-1,0) 5.1.Szınyi sziget és mellékág Szınyi gázló rendezése kotrás 10 em 3, vezetımővek visszabontása 10 em 3 4 ıserdıszerő fehér főz, nyár, fekete nyár 4 védett halványfoltú küllı 2 1 kotrása folyamatban erdırezervátummá alakítása indokolt Közepesen (0,6-1,2) 6.1. Prépost sziget és mellékág Felsı-Radványi-Mocsi sziget 7.2. Alsó sziget és Korpási mellékág Almásfüzitıi gázló rendezése 7000 m3 kotrás a szakaszon nincs hajóútfejlesztési beavatkozás hatalmas egyedi mezei szil, csigolya bokorfőzesek és főzligetek 4 rendszeres halpusztulás. Zooplankton állomány nagy. Kimutatható hal nem volt. kotrás következtében módosult halfauna. Közönséges fajok, sokfajta élıhely. Védett magyar bucó üdülési érték : víziturizmus központ 1 súlyos, potenciális szennyezıforrás semlegesítése medermélyítés megtörtént, zárások részleges megbontása szükséges motorcsónakok sebességkorlátozása, kiemelkedı botanikai értékő területek védelme közepes (0,2-0,8) közepes (0,3-1,3) 8.1. Körtvélyesi sziget és Táti mellékág 8.2. Nyáros sziget és Kötvélyesi mellékág a középsı befolyásnál az Ebedi gázló rendezése 20 e m 3 márgás kavics kotrással, vagy 7 sarkantyú építésével (100,0e m 3 ) Kifolyásnál az Istenhegyi gázló rendezése 5 védett ligeti szılı 3 A Táti és Körtvélyesi szigetek közti mocsárban réti csík. Potenciális élıhely értéke kiváló. 4 fokozottan védett békászósas 4 természetvédelmi célú kotrás, medermélyítés bokorfőzeseket kotrással szigetté alakítani közepes, helyenként erıs (2,0) 8.3. Prímás sziget és mellékág Helemba sziget és mellékág felette Garamkövesdi gázló kotrása (20,0 e m3), Helembai gázló kotrása 40,0 em3 (sziklás, márgás), fenékterítés 15,0 em védett széleslevelő nıszıfő 2 halfunisztikai éréke nem kiemelkedı a Helemba alatti kavicszátonyok nemzetközi jelentıségőek, eltőnı fajok elıhelyei (pl. nemes durbincs) 2 5 üdülık, kishajók 4 a természetes szakasz helyi védelme a zátonyok országos védelem alá helyezendık, a Helemba sziget felsı harmada védendı enyhe (0,2-0,4) enyhe 41

42 Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás 9.2. Dédai sziget és mellékág Garamkövesdi gázló kotrása (20,0 e m3), Helembai gázló kotrása 40,0 em3 4 elırehaladott szukcesszió 1 gyakran kiszárad, potenciális élıhely 3 a Dédai Mellékág medermélyítése és frissvízutánpótlása enyhe (Déda: 0,3-0,4) 9.3. Törpe sziget és mellékág Zebegényi sziget és mellékág Nagymarosi-, Bergman sziget és mellékág Kismarosi sziget és mellékág Verıcei Kıgeszteli sziget és mellékág Kompkötı sziget és mellékág Tahi Torda sziget és mellékág Garamkövesdi gázló, Helembai gázló kotrása 20,0 + 40,0 em3 A "Váci szőkület"-ben 60 em3 kotrása tervezett egyedülálló védett fekete ribiszke elıfordulás egyedülálló védett fekete ribiszke elıfordulás védett karakterfaj (nyári tızike) elıfordulás ıserdıszerő állomány, gyepszint gazdag, védett orchidea botanikailag kevésbé értékes, fragmentált társulások halfauna átlagos értékő a felsı zátony értékes élıhely kiemelkedıen értékes elıhelyi sokféleség kiemelkedıen értékes elıhelyi sokféleség nem tekinthetı jelentıs ívóhelynek jelenleg közönséges halfajok élıhelye, potenciálisan javítható a képzıdı zátonyok a legértékesebb ritka fajok potenciális élıhelyei 2 üdülık, kikötési lehetıség 4 0 sebességkorlátozás, parti zóna rehabilitációja erıs ( 1,2-2,3m ) 3 evezıs megállóhely 3 0 tvéd. feltárás, kutatás 0 4 kikötı értékes kétéltő élıhely és madártáplálkozóhel y fekete gólya, tıkés réce, jégmadár, szürke gém evezıs, kishajó megállóhely kersztgát elbontása, alsó szakasz iszapkotrása, kersztgát elbontása, alsó szakasz iszapkotrása, kismértékő részleges kotrás részleges kotrás, kereszgát teljes nyitása, felsı zárás részleges nyitása a három sarkantyú helyenkénti nyitása a hidro-morfológiai és biológiai sokféleség kiemelten védendı a hidro-morfológiai és biológiai sokféleség kiemelten védendı tájidegen fajok lecserélése fokozott védelem alá helyezés kismértékő kismértékő erıs közepes a fıág erıs sodrású gázlóinak védelme, kismértékő (0,2- gázló módosítás csak 0,3) kv hatástanulmány alapján Égetı sziget és mellékág a "Szıdligeti szőkület"-ben 5,0 em 3 kotrás - kotrás 4 védett nyári tızike 3 kiváló kétéltő, hüllı szaporodóhely 4 madártáplálkozóhel y : szürke gém, billegetı cankó, barázdabillegetı 4 egyes szakaszok kotrása, alsó ág kotrása, keresztgát nyitása, kifolyó kotrása közepes, erıs (0,2-1,3) 42

43 Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás Gödi sziget és mellékág a kifolyás alatt 2,5 km hosszú gázlókotrás tervezett (86,0 e m3) 4 védett ligeti szılı, a sziget országos TV oltalom alatt áll, felsı és középsı része kiemelten értékes 4 jelentıs ívóhelyek, ritka balkáni csík elıfordulás, gázlók értékes fajok élıhelyei 4 a feltöltıdött szakasz kotrása, keresztgát megnyitása felsı gázkós befolyási szakasz védendı közepes (0,3-0,7) Szürkı sziget és mellékág jellemzı fekete nyár ligeterdı, fehér főz selymes durbincs, német bucó kikötı, üdülık 0 elvétve Kecske sziget és mellékág nagyvíz idelyén változatos élıhely 3 részleges rehabilitáció, kotrás, alsó kifolyás megnyitása erıs Kacsa sziget és mellékág Pap sziget és mellékág Lupa sziget és mellékág Tündér sziget és mellékág elırehaladott szukcesszió 2 tömeges ivadék,kiváló ívóhelyek, paduc, szivárványos ökle tömeges hal- és ivadékpusztulás. Balin elıfordulás jó ívóhely pontyfélék számára. Kisvíznél az ivadék elpusztul elırehaladott szukcesszió 4 2 üdülık, strand 2 üdülık részleges kotrás, vízutánpótlás biztosítása iszaptalanító kotrás, vízutánpótlás növelése részleges kotrás, vízellátás javítása részleges kotrás, vízellátás javítása ívóhely rehabilitációs mintaterületnek alkalmas erıs közepes /erıs kismértékő erıs Háros sziget és mellékág a fıág kapcsolat felett 4,3 fkm-el tervezett a Budafoki gázló kotrása (86,0 em3) 3 ıserdıszerő állomány, védett ligeti szılı 4 ponty, süllı, balin telepítés.ívóhelybıl telelıhellyé vált a kotrás hatására 3 medermélyítés megvalósult, felsı torkolat megnyitása botanikai rehabilitáció a sziget É-részén Adony -Nagy sziget és mellékág a mellékág halbilógiai szempontból különálló egység (Horgászháló) 2 helytelenül rehabilitált, a felsı ágrész részleges kotrása után a középsı elzárás megnyitása közepes / erıs (0,22-1,94) 43

44 Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás Rácalmás -Nagy sziget és mellékág az alsó kifolyás környezetében a Dunaújvárosi gázló kotrása tervezett (55,0 e m3) 3 természetvédelmi terület 3 a teljes ágban áramló a víz, a sekélyvíző élıhelyek aránya alacsony 3 medermélyítés megvalósult, felsı torkolat megnyitása, mederalakítás közepes / erıs (0,4-1,5) Apostag - Ördög - Szitányi sziget és mellékág közvetlenül a felsı befolyásnál / zárásnál a Kisapostagi szőkület 5 e m3- es kotrása, a kifolyásnál a térségi gázló 87 e m3-es tervezett 5 fehér nyár és főzligetek 4 változatos élıhelyek, de a gyakori kiszáradás miatt rendszeres az ivadékpusztulás 4 erıs lakossági parthasználati igény 4 természetvédelmi célú vízellátás, mederkotrás, zárások megnyitása minta rehabilitációra alkalmas közepes / erıs ((0,2-1,4) Solti sziget (Zöld zátony) és mellékág a Dunaföldvári térségi gázlónál és a Solti gázlóknál 14,0 + 4,0 =18,0 e m3 kotrás tervezett, a kifolyásnál a Solti gázló rendezése terelımővekkel javasolt 5 a híd feletti sziget természetes állapotú, kiemelt értékő 4 a jó vízminıség miatt igényes fajok (süllı) is elıfordulnak 4 fontos madárélıhely, fészkelı és táplálkozó terület Kiemelt kiránduló, pihenı terület, horgászvíz 5 medermélyítés a gyakori lefőzıdések elkerülése érdekében tájidegen fajok ıshonosokra cserélése közepes (0,2-1.2) Bölcske Alsó - Csolnoki sziget és mellékág a befolyás közvetlen környezetében a Solti alsó gázlónál 3 db terelımő létesítése tervezett, kifolyásnál a Bölcskei hajóútszőkület rendezendı 5 Kiemelten értékes a sziget nyugati fele. Az Alsó szigeten fiatal keményfa ligeterdı újulat. 3 változatos élıhelyek, jó haltartók. Védett leánykoncér, szivárványos ökle, réticsík, széles durbincs, tarka géb 5 jelentıs madárélıhely 4 a kisvízes idıszak vízáramlása érdekében a felsı ágrész kotrása, kızárások megnyitása tájidegen fajok ıshonosokra cserélése enyhe / közepes / erıs (0,4-1,95) Harta -Dunapataj sziget és mellékág gazdag cserje és gyepszint (11-79 faj) 4 áramláskedvelı ritka márna és védett német bucó 4 48 madárfaj, fokozottan védett rétisas 4 3 km hosszon az ökológiai állapot medermélyítéssel javítandó közepes ((0,6-0,9) Ordasi Senki sziget és mellékág jó ivadékbölcsı, védett szivárványos ökle és tarka géb 4 felsı ágvégen medermélyítés, keresztzárások elbontása, uszály kiemelése közepes (0,6-0,9) 44

45 Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás Paksi sziget és mellékág Paksi hajóútszőkületben 3 terelımő tervezett 4 ivadékbölcsı, védett szivárványos ökle 4 városi vízisport igény 4 a vízáramlás visszaállítása érdekében mederkotrás, felsı szakaszon medermélyítés Uszódi- Kotyola - Zsidó zátony A Barákai gázló rendezéséhez 5-9 terelımő / kotrás tervezett 2 védett nyári tızike, egyedüli elıfordulású selyemmályva 2 védett tarka géb 1 legalább az alsó zárás bontása (medermélyítés) közepes (0,7-1,0) 23.2 Foktıi sziget és mellékág Gerjen Malátás sziget és mellékág GEMENC ágrendszer Koppány sziget és mellékág ( Barákai gázló 1,5 fkm-el feljebb) A kifolyás alatt a Kovácspusztai gázó rendezésére 7 db terelımő / kotrás tervezett Korpádi szőkület rendezése 7 db terelımővel / kotrással a befolyásnál a Koppányi hajózóút szőkület rendezése 7,0 e m3 terelımő, 20,0 e m3 kotrás értékes fehér főz ligeterdık kiemelten védendı a gyökerezı hínár, és a mocsári növényzet állományalkotó védett tündérfátyol elıfordulás, védett nyári tızike, fürtös győrősvirág A teljes ágban áramló a víz, reofil fajok, védett halványfoltú küllı és tarka géb védett szivárványos ökle, tarka géb kiemelkedıen jó ívóhelyek, nem kimondottam folyami halfajok számára ( kisebb ágakkal együtt cca 10 km) karakterfajok mellett védett lapos keszeg, selymes durbincs, paduc, folyami géb 3 üdülık 3 5 A Szigetköz mellett a legnagyobb kiterjedéső hullámtér. Gazdag vízi növényzet és madárvilág a morotvákban.vadás zat, halászat. Turizmus szürke gém 5 a felsı szakaszon medertisztítás, medermélyítés medertisztítás, medermélyítés természetvédelmi célú iszapeltávolítás szükséges, beavatkozások csak az utóbbi évek mederrehabilitációinak hatásvizsgálata alapján konkretizálhatók helyenként medermélyítés, belsı mélyfekvéső területek mélyítése tájidegen fajok lecserélése tájidegen fajok lecserélése agresszív tájidegen fajok ıshonosra cserélése fehérnyárliget fokozott védetté nyilvánítása (A terület védett, de gazdálkodási zóna) enyhe (0,5-0,7) közepes / erıs (0,5-1,6) erıs Kádár sziget és mellékág a Sárospart 2 hajózóútszőkület rnedezés 3 terelımővel, átvágási veszély 4 3 Gemenc része, védett bagoly keszeg, széles durbincs, tarka géb, szivárványos ökle. 3 csak rendszeres kotrással tartható fenn. Kersztgát megnyitása kizárólag hidraulikai modellezés alapján közepes (0,4-0,9) 45

46 Azonosító / Név Hely (fkm) Hajóút fejlesztési beavatkozás Hatás/ Konfliktus/ Érintettség Kiemelkedı botanikai érték / Veszélyeztetettség Kiemelkedı halbiológiai érték / Veszélyeztetettség Más kiemelkedı természeti vagy üdülési érték (madár, makrofauna / üdülési potenciál) Kiemelt rehabilitációs intézkedés Természetvédelmi intézkedés Feliszapolódás Böde -Felsı zátony sziget és mellékág több szakasza gyakran kiszárad külsı parton üdülık zárás közepének megnyitása, hordalék kikotrása enyhe Bezelédi sziget és mellékág kevés főzliget, fekete nyárliget, sok nemes nyáras. 2 kis vízmélység (duzzasztott), potenciális élıhely 2 a fenékszint átlagosan 1,0m-es mélyítése állománycsere közepes / erıs ((0,5-1,85) Bári sziget és mellékág Szabadság zátony sziget és mellékág a Mohácsi hajózóút szőkület rendezése 20,0 e m 3 kotrással 1 4 védendı fehér nyárligetek a sziget belsı oldalán 3 néha több helyen kiszárad szivárványos ökle, balin, bagolykeszeg, lapos keszeg. Változatos élıhelyek. 2 4 nagy kócsag, szürke gém, bakcsó, kárókatona Mohács üdülési igénye 4 medermélyítés, a középsı zárás széles bontása medermélyítés, a kereszgát megbontása erıs közepes ((0,5-1,0) Cigány sziget és mellékág védett nyári tızike 3 generalista fajok jó ívóhelye.szivárvány os ökle, tarka géb, halványfoltú küllı. 4 üledék eltávolítása, medermélyítés a sziget közepén lévı mocsaras területek és természetes főzligetek védendık közepes (0,4-0,9) BÉDA KARAPANCSA ágrendszer alsó zárás felett 1,5 km-el a a Repityi hajózóút szőkület rendezése 6 db terelımővel 4 Kiemelt értékő a Macskajuk és a Boki szigetek lebegı és gyökerezı hínárnövényzete, valamint a rekettyefőzes lápi cserjés 5 54 kimutatott halfaj, 28 védett ill EU jelentıségő faj. Rendkívül értékes elıhelyi sokféleség. 5 mocsarasodási, láposodási folyamat 5 természetvédelmi célú iszap eltávolítás szükséges, mederalakítással a mellékág rendszert nem kell zavarni erıs Szúnyog sziget és mellékág alsó zárás felett 1,5 km-el a a Repityi hajózóút szőkület rendezése 6 db terelımővel 4 elhagyott medrek, "fokok" gazdag mocsári növényzettel 4 gazdag madárvilág, a sziget nagy része természetszerő 4 agresszív tájidegen fajok állomány cseréje Gabriella sziget és mellékág kifolyás alatt 500m-el a Bédai hajózóút szőkület rendezése 4 db terelımővel 3 3 védendı mandulalevelő bokorfőzesek 3 erdıgazdálkodás által érintetlen 4 46

47 7.3 MELLÉKLET MELLÉKÁG ÖKO-RENDSZEREK RENDEZÉSE A KIEMELT MELLÉKÁGRENDSZEREK REHABILITÁCIÓJÁNAK RÉSZLETES KÖLTSÉGBECSLÉSE ÉS A REHABILITÁCIÓS FELADATOK ÖSSZESÍTETT TÁBLÁZATA

48 1. A Táti sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai 1. típusú Beavatkozás : A mellékágak felsı zárásainak megnyitása (visszabontás, átépítés DB2004 szintre) 2. típusú Beavatkozás : A mellékágak felsı zárásainak megnyitása + a mellékág természetvédelmi célú kotrás BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód Kımő hossza [m] Kımő magassága medertıl [m] Kımő átlagos szélessége [m] Kımő visszabontás szükséges mértéke [m] meglévı beépített mőtárgyak DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [nettó mft] ,3 3,6 4,6 0,3 5 db áteresz 102,27 102,58 11,04 12, ,3 2,6 3,6 1,9 2 db áteresz 102,12 103,98 1,00 0,36 összesen: 12,04 12,97 mindösszesen: 25,01 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m 3 ] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,7 0,54 0,40 100, ,86 BB-CC ,8 0,75 0,58 100, ,84 CC-DD ,9 0,65 0,76 100, ,76 DD-EE ,7 0,63 0,63 100, ,46 EE-FF ,8 0,54 0,80 100, ,30 FF-GG ,9 0,59 0,00 99, ,00 GG-HH ,3 0,98 0,00 99, ,00 HH-II ,9 0,44 0,00 99, ,00 JJ-KK ,5 0,89 0,40 100, ,03 KK-LL ,1 0,95 1,10 100, ,11 LL-GG ,25 0,96 0,33 99, ,33 összesen: ,68 mindösszesen: ,68 48

49 2. A Helemba Déda -Törpe sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m3] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] 9.1. Helemba mellékág AA-BB ,2 0,00 0,00 99, ,00 BB-CC ,5 0,00 0,00 99, ,00 CC-DD ,9 0,00 0,00 99, ,00 összesen: Déda mellékág AA-BB ,8 0,25 3,80 99, ,15 BB-CC ,6 0,38 3,60 99, ,29 CC-DD ,8 0,39 3,80 99, ,72 DD-EE ,0 0,34 4,00 99, ,98 EE-FF ,1 0,33 4,10 99, ,44 FF-GG ,1 0,34 4,10 99, ,38 összesen: Törpe mellékág AA-BB ,4 0,58 0,40 99, ,76 BB-CC ,3 0,45 0,30 99, ,91 CC-DD ,2 0,10 1,20 99, ,32 DD-EE ,7 0,00 1,70 99, ,48 összesen: mindösszesen: ,41 49

50 3. A Nagy Erebe sziget csoport és mellékág kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kımő Kımő Kımő Kımő átlagos meglévı magassága visszabontás Kód hossza szélessége beépített medertıl szükséges [m] (a+b)/2 mőtárgyak [m] mértéke [m] [m] DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [nettó mft] ,3 2,3 4,5 0,2-105,82 106,00 8,87 10, ,3 1,5 3,3 0,8-105,65 106,50 5,30 2,87 összesen: 14,17 13,09 mindösszesen: 27,26 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m 3 ] Kotrási költség [nettó mft] iszap kavics AA-BB ,5 0,05 0,50 106, ,46 BB-EE ,0 0,04 0,00 106, ,00 CC-DD ,0 0,00-5,00 106, ,00 DD-EE ,6 0,05-1,40 106, ,00 EE-FF ,7 0,04-0,30 106, ,00 FF-GG ,8 0,04-0,20 106, ,00 GG-HH ,8 0,04-0,20 106, ,00 HH-II ,7 0,04-0,30 106, ,00 II-JJ ,5 0,01-0,50 106, ,00 JJ-SS ,0 0,01 0,00 106, ,00 MM-NN ,2 0,04 1,20 106, ,32 NN-OO ,6 0,04 0,60 106, ,71 OO-PP ,2 0,04 0,20 106, ,92 PP-RR ,7 0,04-0,30 106, ,71 RR-LL ,4 0,04-0,60 106, ,00 LL-KK ,9 0,04-0,10 106, ,86 KK-SS ,8 0,04-0,20 106, ,01 SS-TT ,1 0,01-0,90 106, ,00 TT-UU ,1 0,01-0,90 106, ,00 UU-VV ,2 0,01-0,80 106, ,00 VV-YY ,4 0,01-0,60 106, ,00 VV-XX ,4 0,01-0,60 106, ,00 XX-ZZ ,9 0,04-2,10 106, ,45 ZZ-WW ,5 0,01-4,50 106, ,96 összesen: ,40 mindösszesen: ,40 50

51 4. A Tahi Torda sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód Kımő hossza [m] Kımő magassága medertıl [m] Kımő átlagos szélessége [m] Kımő visszabontás szükséges mértéke [m] meglévı beépített mőtárgyak DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [nettó mft] ,7 1,1 2,1 1,0-98,48 99,50 1,69 0, ,7 2,5 3,5 1,8-98,41 100,20 4,67 1, ,3 1,4 2,4 1,4-98,34 99,70 0,90 0,03 összesen: 7,26 1,84 mindösszesen: 9,10 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m3] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,5 0,11 2,00 96, ,31 BB-CC ,7 0,10 2,20 96, ,35 CC-DD ,1 0,09 2,60 96, ,97 EE-FF ,6 0,10 2,10 96, ,61 FF-GG ,3 0,11 1,80 96, ,00 GG-HH ,6 0,19 2,10 96, ,71 HH-II ,2 0,18 2,70 96, ,09 II-JJ ,0 0,20 2,50 96, ,67 JJ-KK ,1 0,19 2,60 96, ,59 összesen: ,29 mindösszesen: ,29 51

52 5. A Vác Égetı sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód Kımő hossza [m] Kımő magassága medertıl [m] Kımő átlagos szélesség [m] Kımő visszabontás szükséges mértéke [m] meglévı beépített mőtárgyak DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [nettó mft] ,0 1,0 2,0 1,6-97,98 99,60 1,20 0,00 összesen: 1,20 0,00 mindösszesen: 1,20 Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m3] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,6 0,18 2,60 96, ,80 BB-CC ,0 0,21 3,00 96, ,23 CC-DD ,4 0,25 3,40 96, ,01 DD-EE ,6 0,36 2,60 96, ,34 EE-FF ,7 0,38 2,70 96, ,13 FF-GG ,6 0,39 2,60 96, ,46 GG-HH ,5 0,41 2,50 96, ,13 HH-II ,8 0,21 2,80 96, ,30 összesen: ,41 mindösszesen: ,41 52

53 6. Az Apostag Szitányi / Ördög sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód Kımő hossza [m] Kımő magassága medertıl [m] Kımő átlagos szélessége [m] Kımő visszabontás szükséges mértéke [m] meglévı beépített mőtárgyak DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [ nettó mft] ,7 2,0 3,0 2,0-89,33 91,30 2,00 0, ,3 1,5 2,5 1,2-89,33 90,50 1,00 0, ,7 0,8 1,8 1,3 kohósalak! 89,15 90,50 0,48 0,00 összesen: 3,48 0,31 mindösszesen: 3,79 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m 3 ] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,5 0,26 0,35 87, ,50 BB-CC ,9 0,50 1,80 87, ,77 CC-DD ,1 0,48 2,00 87, ,65 DD-EE ,7 0,00 2,55 87, ,38 EE-FF ,6 0,10 0,50 87, ,61 FF-GG ,2 0,94-0,90 87, ,00 összesen: ,91 mindösszesen: ,91 53

54 7. A Solti sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kımő / Kımő / Kımő / Kımő / hordalék hordalék hordalék hordalék dugó meglévı dugó dugó Kód dugó visszabontás beépített magassága átlagos hossza szükséges mőtárgyak medertıl szélessége [m] mértéke [m] [m] [m] DB2004 [m B.f.] Kımő / hordalékdugó magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség nettó mft] felsı bef. 10,0 2,7 20,0 2,7-88,46 91,15 10,80 0, ,3 7,5 8,5 5,0-88,50 93,53 42,50 17,50 alsó kifolyás 13,3 4,8 5,8 3,3-87,25 90,50 7,42 0,00 összesen: 60,72 17,50 mindösszesen: 78,22 54

55 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Szelvények Átlagos Átlagos Átlagos Keresztszelvény távolság szélesség vastagság közti szelvény iszap mélység [m B.f.] [m] [m] [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m 3 ] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,4 0,80 2,20 86, ,19 BB-CC ,8 0,95 2,60 86, ,43 CC-DD ,4 1,10 3,20 86, ,54 DD-EE ,8 1,25 2,60 86, ,58 EE-FF ,1 1,34 2,90 86, ,10 GG-HH ,4 0,20 0,20 85, ,07 HH-II ,6 0,50 0,40 85, ,82 II-JJ ,5 0,67 1,30 85, ,02 JJ-KK ,7 0,71 2,50 85, ,03 KK-LL ,0 0,78 2,80 85, ,96 LL-MM ,9 0,46 1,70 85, ,64 MM-NN ,0 0,34 1,80 85, ,04 NN-OO ,6 0,22 3,40 85, ,79 OO-PP ,0 0,56 1,80 85, ,29 PP-RR ,4 1,06 1,20 85, ,38 RR-SS ,7 0,82 2,50 85, ,88 SS-TT ,2 0,76 3,00 85, ,88 TT-UU ,4 0,15 2,20 85, ,31 UU-VV ,1 0,46 0,90 85, ,66 VV-XX ,2 0,73 0,00 85, ,00 XX-ZZ ,7 1,23 0,50 85, ,76 összesen: ,38 mindösszesen: ,38 + Zöld zátony ,9 1,50 1,70 86, ,57 55

56 8. A Bölcske Csolnoki sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód Kımő hossza [m] Kımő magassága medertıl [m] Kımő átlagos szélessége [m] Kımő visszabontás szükséges mértéke [m] meglévı beépített mőtárgyak DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [nettó mft] ,7 2,0 3,0 1,6-86,98 88,60 2,00 0, ,7 4,0 5,0 2,3-86,75 89,10 10,67 5, ,7 4,0 5,0 2,3-86,75 89,10 6,67 3,44 összesen: 19,33 9,41 mindösszesen: 28,75 56

57 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvények közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] Kotrás [m 3 ] iszap kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,7 0,43 0,10 84, ,07 BB-CC ,8 0,79 0,20 84, ,36 BB-DD ,1 0,93 0,50 84, ,52 DD-EE ,4 0,85 0,80 84, ,64 EE-FF ,0 0,54 1,40 84, ,65 FF-GG ,0 0,47 2,40 84, ,57 GG-KK ,5 0,35 1,90 84, ,66 JJ-II ,8 0,56 0,20 84, ,06 II-HH ,7 1,51 1,10 84, ,56 HH-KK ,9 0,35 1,30 84, ,24 KK-LL ,4 0,87 1,80 84, ,97 LL-MM ,5 1,25 2,90 84, ,54 MM- NN ,9 0,50 3,30 84, ,30 NN-OO ,6 0,61 3,00 84, ,57 OO-RR ,7 0,70 1,10 84, ,09 PP-RR ,1 0,78 1,50 84, ,27 RR-TT ,7 0,35 0,10 84, ,82 TT- UU/ ,1 0,52 0,50 84, ,66 RR-SS ,7 0,42 1,10 84, ,93 SS- UU/ ,4 0,80 1,80 84, ,44 UU/1- VV ,2 0,99-1,40 84, ,00 VV-XX ,6 1,18-3,00 84, ,00 összesen: ,91 mindösszesen: ,91 57

58 9. A Gemenc mellékág rendszer kiemelt természeti értékő folyami öko-rendszer megújításának feladatai BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) GEMENC iszap Kotrás [m 3 ] kavics Kotrási költség [nettó mft] ,00 összesen: ,00 mindösszesen: ,00 58

59 10. A Mohács Szabadság sziget és mellékág kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladatai BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kód Kımő hossza [m] Kımő magassága medertıl [m] Kımő átlagos szélessége (a+b)/2 [m] Kımő visszabontás szükséges mértéke [m] meglévı beépített mőtárgyak DB2004 [m B.f.] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [ nettó mft] ,0 5,0 20,0 6,2 víz fınyomó 80,72 86,96 80,00 0,00 összesen: 80,00 0,00 mindösszesen: 80,00 59

60 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) Keresztszelvény Szelvény ek közti távolság [m] Átlagos szelvény szélesség [m] Átlagos mélység [m B.f.] Átlagos iszap vastagság [m] Relatív kotrási mélység [m] Kmax [m B.f.] iszap Kotrás [m 3 ] kavics Kotrási költség [nettó mft] AA-BB ,9 0,94 2,40 78, ,62 BB-CC ,5 1,29 3,00 78, ,48 DD-EE ,1 0,87 2,60 78, ,03 EE-FF ,2 0,78 3,70 78, ,94 FF-GG/ ,8 0,89 4,30 78, ,33 GG/2-HH ,0 0,99 3,50 78, ,57 FF-GG/ ,4 0,97 4,90 78, ,68 GG/1-HH ,6 1,18 4,10 78, ,41 HH-II ,8 1,27 3,30 78, ,12 összesen: ,18 mindösszesen: ,18 60

61 11. A Béda Karapancsa mellékág rendszer kiemelt természeti értékő folyami ökorendszer megújításának feladata BECSÜLT ELZÁRÁS MEGNYITÁSI/STABILIZÁLÁSI KÖLTSÉGEK Kımő Kımő Kımő Kımő átlagos meglévı magassága visszabontás DB2004 Kód hossza szélessége beépített medertıl szükséges [m B.f.] [m] (a+b)/2 mőtárgyak [m] mértéke [m] [m] Kımő magasság [m B.f.] Bontási költség [nettó mft] Létesítési költség [ nettó mft] ,0 2,0 3,0-4,2-86,65 82,50 8,40 32,29 BECSÜLT KOTRÁSI KÖLTSÉGEK (szállítás, elhelyezés nélkül) BÉDA-KARAPANCSA összesen: 8,40 32,29 mindösszesen: 40,69 iszap Kotrás [m3] kavics Kotrási költség [nettó mft] ,57 összesen: ,57 mindösszesen: ,57 61

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

A Duna hazai szakaszának természeti

A Duna hazai szakaszának természeti A Duna hazai szakaszának természeti értékei Tóth Balázs Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com gmail.com 2010 A Duna hazai szakaszának természetes jellegzetességei: gei:

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2009. január 1. A Program eredményei 1. Az illetékes hatósággal (a Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE-vel)

Részletesebben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

Részletesebben

A Szőnyi-szigetcsoport tájtörténete és vegetációja

A Szőnyi-szigetcsoport tájtörténete és vegetációja Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 15-23, 2012 A Szőnyi-szigetcsoport tájtörténete és vegetációja Ádám Szilvia * és Malatinszky Ákos Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék 2103

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai

Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai Az Alsó-Tisza mentén, a déli országhatár és a Hármas-Körös torkolata között, tíz holtágat vizsgáltunk, továbbá két holtágat a Maros alsó szakasza mentén, a tiszai torkolat

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-1. jelő, Szigetköz vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 632-4/2011. Tárgy: Kaposvár, Deseda tó fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 2 db HATÁROZAT Somogy Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Alsó-Zala-völgy (HUBF20037)

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet. Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról I.

16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet. Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról I. 16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról Sopron Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

DUNAVECSE VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 29/2004. (X.27.) számú rendelete a helyi építési szabályokról

DUNAVECSE VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 29/2004. (X.27.) számú rendelete a helyi építési szabályokról DUNAVECSE VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 29/2004. (X.27.) számú rendelete a helyi építési szabályokról Dunavecse Város Képviselı-testülete az 1999. Évi CXV. törvénnyel módosított 1997.évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 1 Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2016. (.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályokról. Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Szakvélemény Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Készült Tompa Város Polgármesteri Hivatal megbízásából 2009. június Készült 2 eredeti példányban. Ez a számú példány. Tartalom 1. Elızmények

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Rábatamási Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYVA: Helyi Építési Szabályzat és a szabályozási terv módosítása: 4/2011.(IV.22.) önkormányzati rendelettel, Településszerkezeti terv módosítása: 56/2011.(IV.21k)

Részletesebben

Osztályvezetı: Czirok István.

Osztályvezetı: Czirok István. 2 MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-617/2006. NYÍREGYHÁZA SÓSTÓI PARKERDİ KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2 0 0 6 Tervezı:

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

DUNAI HAJÓÚT IGÉNYOLDALI FELMÉRÉS ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VEZETŐ: KISZEL VILMOS ELNÖK GÖNCÖL ALAPÍTVÁNY TÉRSÉGI KUTATÁSOK INTÉZETE

DUNAI HAJÓÚT IGÉNYOLDALI FELMÉRÉS ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT VEZETŐ: KISZEL VILMOS ELNÖK GÖNCÖL ALAPÍTVÁNY TÉRSÉGI KUTATÁSOK INTÉZETE DUNAI HAJÓÚT IGÉNYOLDALI FELMÉRÉS ÉS MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT AZ IPOLY-FOLYÓ TORKOLATÁTÓL BUDAPEST ÁRPÁD-HÍDIG 2010 SIGMOND KATALIN TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖK SEVCSIK ANDRÁS BIOLÓGUS HORVÁTH JUDIT, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

3.2 melléklet. Tisztelt Partnerünk!

3.2 melléklet. Tisztelt Partnerünk! 3. FEJEZET A SZABÁLYOZÁS ILLESZTÉSE AZ EGYÉB IGÉNYEKHEZ, HASZNÁLATOKHOZ-AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS MEGTERVEZÉSE 1 3.1 táblázat: A projekt keretében vizsgált folyó menti természeti értékek védettsége

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Comparision of fish stocks in littoral and deep benthic habitats in the Danube elektromos kece Szalóky Zoltán MTA Ökológiai

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-635/2007 SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE 2 0 0 7

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl EGYSÉGES SZERKEZET 118. Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testület 39/2010. (IX. 23.), ÖR, 30/2010. (IX. 15.) ÖR, 29/2010. (IX. 15.) ÖR, 1/2009. (I. 19.), 54/2008. (XII. 17.), 38/2007. (X. 3.), 5/2007.

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló

VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ. Projekt összefoglaló ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/c. VESZÉLYES DUNA-SZAKASZOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE FOLYÓSZABÁLYOZÁS TERVEZÉSHEZ Projekt összefoglaló Baja, 2008.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben