Vallástudomány mesterképzési szak tantárgytematikái

Átírás

1 Vallástudomány mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. () b) Dr. Spannraft Marcellina Dr. Sarnyai Csaba Máté MVT/MVTL 1021 Kutatásmódszertan őszi I. módja: É gyakorlati jegy A kutatásmódszertan a fogalmi-lexikális alapozás és a főbb kvantitatív és kvalitatív kutatási technikák ismertetése által a szükséges forráskritikai és elemzési módszerek, technikák áttekintését nyújtja. A tantárgy szakmai elsajátításának célja, hogy feltárja a tanulás objektív ill. szubjektív feltételeit, bemutassa a tanulás hatékony módszereit és technikáit, megismertesse a tudományos igényű írásbeli munkák elkészítésének alapelveit, szabályait, felkészítsen a kutató gyűjtő feltáró elemző munka metodikai alapjainak elsajátítására. aktív szemináriumi munka referátum / szemináriumi dolgozat elkészítése Babbie, E. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi, l996. Csermely P. A megismerés csapdái. A tudományos kutatómunka módszertana és problémái. Budapest: Magyar Biológiai Társaság Szakoszt., Whaling, F. Theory and method in religious studies contemporary approaches to the study of religion. Berlin u.a.: Mouton de Gruyter, Bernard, R. Research Methods in Anthropology. 4th Edition. Lanham: AltaMira Press, Agar, M. H. The professional stranger. London: Academic Press, Figl, Johann: Zur Methode der Religionswissenschaft Versuch einer Vereinheitlichung des religionsphänomenologischen und religionsgeschichtlichen Ansatzes. Salzburg: Dr. Losonczi Péter Dr. Sebestyén Rita, Dr. Géher István, Dr. Bánki Éva MVT/MVTL 1001 Esszéírás őszi I. módja: É gyakorlati jegy A tárgyhoz tartozó kurzuson a hallgatók nyelvhelyességi képességüket, stílusérzéküket és írásbeli érvelő

2 készségüket is fejlesztik; amellett elsajátítják a tudományos értekező próza műfajait és kellékeit, amit a gyakorlatban is alkalmazniuk kell. Mintaszövegek alapján megismerkednek a tudományos értekező próza legfontosabb műfajaival (recenzió, tanulmány, szakdolgozat-fejezet, absztrakt, konferenciabeszámoló, ismeretterjesztő cikk) és maguk is kipróbálják azokat. Beavatást nyernek a tudományos adatolás, hivatkozás, idézés szabályaiba. Az oktató bevonja a kurzus résztvevőit az elkészült írások bírálatába, a tökéletesítést szolgáló javaslatok megtételébe. A kiemelkedő munkák esetén az anyag internetes vagy folyóiratban történő publikálásához is segítséget kapnak a hallgatók. folyamatos részvétel az órákon beadandó dolgozatok elkészítése az egyes témákhoz Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, Elekfi L., et. al. (szerk.): Nyelvművelő kézikönyv I-II. Budapest: Akadémiai, Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007 Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, Pomázi Gy. (szerk.): A helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, Vassányi Miklós: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line: Dr. habil. Pásztori- Kupán István Dr. Kendeffy Gábor Dr. Tóth Anna Judit Dr. Imregh Monika Balassa Eszter MVT/MVTL , Ókori nyelv vagy ókori nyelvű szövegolvasás I. en választható őszi I. módja: É gyakorlati jegy A tárgyhoz latin, görög és héber nyelvű szövegolvasó kurzusok tartoznak, amelyek a korábbi ókori nyelvi ismeretekre épülnek. A klasszikus nyelvekben előképzettséggel nem rendelkező hallgatók a szövegolvasás órák helyett választhatnak egy olyan bibliai nyelvet (latin, görög, héber), amelyet a tárgy keretében az alapoktól kezdenek tanulni heti két órában. A képzés jellegéből fakadóan fontos cél, hogy végzett hallgatóink legalább egy klasszikus nyelv alapvető ismeretével, és szövegfordítási képességgel rendelkezzenek. Azokkal a hallgatókkal, akik a megfelelő nyelvet 4-6 félévig már tanulták heti két órában (például a KRE vallástudományi BA szakirányán) vallástörténeti, biblikus, teológiai, valláselméleti szövegeket dolgozunk fel. A kurzusok célja, hogy a hallgatók elmélyítsék nyelvismeretüket, elsajátítsák a szakterminológiát, és gyakorlatot szerezzenek az eredeti szövegek elemzésében. Fontos cél az is, hogy a vallástudomány szakosokat szövegcentrikus kutatói mentalitásra neveljük. folyamatos, felkészült részvétel az órákon zárthelyi dolgozatok Héber szövegolvasás: Biblia Hebraica Stuttgartiensia. Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 1990 (megfelelő részek). Görög szövegolvasás:

3 Hesiodus. Theogonia. Ed. R. Merkelbach. Oxford Classical Texts, 1900, 1975 (repr.) Latin szövegolvasás: Szemelvények Ovidius műveiből. Jegyz. Szabó Kálmán. Budapest: 1968 (Auctores Latini V). Héber: Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994); Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában is); Latin: Ferenczi A. Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Görög: E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, Dr. Tóth Anna Judit Dr. Tóth Anna Judit Dr. Imregh Monika Dr. Géher István László Balassa Eszter MVT/MVTL Ókori vagy modern idegen nyelv I. módja: en választható őszi I. É gyakorlati jegy A hallgatók a már korábban tanult, és a szövegolvasás órák keretében folytatott ókori nyelv mellett választanak egy második bibliai nyelvet is (latin, görög, héber), amelyet az alapoktól kezdhetnek elsajátítani. Amennyiben a hallgató szakmai érdeklődése inkább modern idegennyelvi tanulmányokat tesz szükségessé; úgy ennek a tárgynak a keretei között lehetősége van modern idegennyelvi szakszövegolvasás keretei között fejleszteni nyelvi-/szakmai kompetenciáit. A törzsképzési szakaszban jelen tárgy szerves folytatását képezi a Ókori vagy modern idegen nyelv II. A tárgy célja hallgató számára a tudományos munkához nélkülözhetetlen nyelvi képzettség lehető legmagasabb szintű elsajátítása. folyamatos, felkészült részvétel az órákon zárthelyi dolgozatok Latin: Ferenczi A. Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Görög: E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999 Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, Héber: Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994); Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában

4 is); Angol: Dundes, A., ed. The Flood Myth. Berkeley-Los Angeles-London: University of California Press, Parke, H. W. The Oracles of Apollo in Asia Minor. London-Sydney-Dover (New Hampshire): Croom Helm, West, M. L. The East Face of Helicon. West Asiatic Elements in Greek Poetry and Myth. Oxford: Clarendon Press, Német: Brunner, A. Die Religion. Eine philosophische Untersuchung auf geschichtlicher Grundlage. Freiburg: Verlag Herder, Ringgren, H. Die Religionen des alten Orients. Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, Die vier edlen Wahrheiten. Texte des ursprünglichen Buddhismus. Hrsg. von Mylius, K. Leipzig: Philipp Reclam, Francia: Abécassis, A. La pensée juive I-III. Paris: Librairie Générale Française, Girard, R. La violence et le sacré. Paris: B. Grasset, Lossky, V. Vision de Dieu. Neuchâtel: Éditions Delachaux et Niestlé, Latin: Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK Györkösy Alajos: Latin kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest Nagy Ferenc Kováts Gyula Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Görög: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Györkössy A. Kapitánffy I. Tegyey I.: Ógörög nagyszótár Héber: Jenni, E.: Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel, Seow, C.L.: A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville, 1995 Joüon, P. Muraoka, T.: A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma, 199. Bergman, Nava: The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge, MVT/MVTL , Ókori nyelv vagy ókori nyelvű szövegolvasás II. 6 Dr. Tóth Anna Judit Dr. Kendeffy Gábor Dr. Kopeczky Rita őszi/tavaszi MVT/MVTL 20X1 v. 11X1 II-IV. módja: É gyakorlati jegy A tárgyhoz tartozó kurzusok féléven át az Ókori nyelv vagy ókori nyelvű szövegolvasás I szemináriumait folytatják. A nyelvi előképzettséggel rendelkező hallgatókkal itt már nehezebb vallási, biblikus, teológiai szövegeket olvasunk és értelmezünk. A cél a szakterminológiai ismeretek további mélyítése, az idegen nyelvi

5 szövegelemzési készség fejlesztése. A szövegek feldolgozásában kommentárokat, klasszikus szakcikkeket is felhasználunk. Az ókori nyelvek tanulását csak az MA képzésben megkezdő hallgatók számára a tárgy lehetőséget biztosít valamely bibliai nyelvek alapszintű elsajátítása, olyan képességek kialakítására, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy bibliai szövegeket és könnyebb vallástörténeti forrásokat elolvassanak. folyamatos, felkészült részvétel az órákon zárthelyi dolgozatok Héber: Biblia Hebraica Stuttgartiensia. Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, The Dead Sea Scrolls Electronic Library. Revised Version. Leyden: Brill, Latin: Cicero. De natura deorum. Ed. Plasberg-Ax. Teubner, 19 (Tertullianus) Passio Sanctarum Perpetuae et Felicitatis (ttp:// Confessions of Saint Augustine. An electronic edition. Text and commentary by O Donnell, J., Görög: Herodotus. Historiae. Ed. Hude, C. Oxford Classical Texts, 1908, 1975 (reprint). Clemens Alexandrinus. Stromata, Bücher I-VI. Ed. O. Stählin. Berlin: Akademie, Latin: Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK Györkösy Alajos: Latin kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest Nagy Ferenc Kováts Gyula Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Görög: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Györkössy A. Kapitánffy I. Tegyey I.: Ógörög nagyszótár Héber: Jenni, E.: Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel, Seow, C.L.: A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville, 1995 Joüon, P. Muraoka, T.: A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma, 199. Bergman, Nava: The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge, Dr. Kopeczky Rita Dr. Tóth Anna Judit Dr. Imregh Monika Dr. Géher István László Balassa Eszter MVT/MVTL Ókori vagy modern idegen nyelv II. 2 MVT/MVTL 11X1 módja: őszi/tavaszi II-IV. É gyakorlati jegy A tantárgy az alapozó szakaszban szereplő Ókori vagy modern idegen nyelv I. folytatása. Az ókori nyelveket preferáló hallgatóknál elsődleges cél a bibliai nyelvek alapszintű elsajátítása, olyan

6 képességek kialakítása, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy bibliai szövegeket és könnyebb vallástörténeti forrásokat elolvassanak; míg a modern nyelvek esetén a negyedik félév végére kívánatos a magas szintű, szakmailag is kifogástalan fordítási készség kialakítása. folyamatos, felkészült részvétel az órákon zárthelyi dolgozatok Latin: Ferenczi A. Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Görög: E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999 Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, Héber: Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994); Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában is); Angol: Dundes, A., ed. The Flood Myth. Berkeley-Los Angeles-London: University of California Press, Parke, H. W. The Oracles of Apollo in Asia Minor. London-Sydney-Dover (New Hampshire): Croom Helm, West, M. L. The East Face of Helicon. West Asiatic Elements in Greek Poetry and Myth. Oxford: Clarendon Press, Német: Brunner, A. Die Religion. Eine philosophische Untersuchung auf geschichtlicher Grundlage. Freiburg: Verlag Herder, Ringgren, H. Die Religionen des alten Orients. Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, Die vier edlen Wahrheiten. Texte des ursprünglichen Buddhismus. Hrsg. von Mylius, K. Leipzig: Philipp Reclam, Francia: Abécassis, A. La pensée juive I-III. Paris: Librairie Générale Française, Girard, R. La violence et le sacré. Paris: B. Grasset, Lossky, V. Vision de Dieu. Neuchâtel: Éditions Delachaux et Niestlé, Latin: Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK Györkösy Alajos: Latin kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest Nagy Ferenc Kováts Gyula Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Görög: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Györkössy A. Kapitánffy I. Tegyey I.: Ógörög nagyszótár Héber: Jenni, E.: Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel, Seow, C.L.: A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville, 1995 Joüon, P. Muraoka, T.: A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma, 199. Bergman, Nava: The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge, 2005.

7 Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté MVT/MVTL 2100 A vallástudomány fogalma, története, problémakörei őszi I. módja: É gyakorlati jegy A kurzus célja, hogy bemutassa a vallástudomány XVIII. századi gyökereit; megismertesse a vallástudomány helyét a tudományok között; tisztázza bizonyos vallástudományi kulcsfo-galmak szerepét a diszciplína történetében (animizmus, fetisizmus, preanimizmus, totemiz-mus, ősmonoteizmus), továbbá filozófiai alapjait, a tudományok és a filozófia hatását a val-lástudományi módszerekre; tisztázni kívánja a vallás társadalomtudományi fogalmát. Majd a kulcsfontosságú vallástudományi elméletek alkotóinak és meghatározó gondolataiknak, illetve műveiknek a bemutatására törekszik. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: 1. A vallás fogalma a vallástudományban; 2. A vallásfogalom változásai;. A vallástudomány és a vallástörténet viszonya; 4. Isten fogalma a vallástudományban; 5. A vallástudomány és a teológia viszonya; 6. A vallástudomány diszciplínái; 7. A vallástudomány kialakulásának tör-téneti körülményei, a felvilágosodás és a romantika; 8. Az összehasonlító vallástudomány alapítója: Friedrich Max Müller; 9. Evolucionalista elméletek: J. G. Frazer és E. Burnett Ty-lor; Társadalomtudományi megközelítések: 10. Max Weber, 11. Émile Durkheim; 12. Ateista valláselméletek: Feuerbach és Marx; 1. Nietzsche; 14. Pszichológiai megközelítések: Freud és C. G. Jung: 15. Vallásfenomenológia: R. Otto és M. Eliade. folyamatos, felkészült részvétel az órákon referátum / zárthelyi dolgozatok Máté-Tóth András: Teológia és vallástudomány. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Cserépfalvi Budapest: bővített kiadás. Durkheim, Emile: A vallási élet elemi formái. L'Harmattan, Budapest: 200. Gladigow, Burkhard: A vallástudomány tárgyai és tudományos kontextusa. Sabbatucci, Dario: Kultúra és vallás. Wach, Joachim: A vallástudomány módszertana.

8 Dr. Horváth Orsolya Parlagi Gáspár MVT/MVTL 20 Liturgikus terepgyakorlat Kredit: 2 Féléves óraszám: tavaszi II. módja: beszámoló évközi jegy A tantárgy célja, hogy a hallgatók közvetlen tapasztalatot szerezzenek a vallási élet, különböző vallások és felekezetek liturgikus szokásainak terén. Ezáltal nem csupán történeti és teoretikus kontextusával találkoznak a zsidó, illetve keresztény istentiszteleteknek (bár az istentiszteleteket követő beszélgetéseken ezekre is kitérünk a diszkusszióban), de szemlélőként saját megfigyelői nézőpontot is kialakíthatnak. Lehetőséget kapnak a vallástudomány érdemi műveléséhez nélkülözhetetlen személyes kontaktus kialakítására az egyes felekezetek tagjaival, és ezáltal betekintést nyernek vallási élet belső nézőpontjának diszkusszív megismerési folyamatába. A tantárgy kurzusainak keretei között félévente 5-6 alkalommal különböző istentiszteleti szertartásokon (pl. kopt és görög orthodox, evangélikus, református, régi rítusú katolikus, örmény istentiszteletek, zsidó szombatfogadás, muszlim pénteki ima) vesz részt a csoport, amelyet az adott felekezet képviselőivel folytatott, a tantárgy oktatója által vezetett beszélgetés követ. Ezáltal a hallgatók egyrészt megismerkedhetnek az adott felekezetek önképével és helyzetével, valamint áttekintést kapnak az adott liturgia belső megéléséről, hangsúlypontjairól. Emellett mind az adott felekezetről általában, mind pedig a konkrétan a liturgikus cselekményekről, a kultikus tér szerkeztetéről, egyházzenéről, stb. kötetlenül is elbeszélgethetnek az egyes felekezetek képviselőivel. A tantárgy jellegéből fakadóan a hallgatóktól elvárt, hogy a félév során megszervezett alkalmak többségén résztvegyenek; valamint, hogy vagy egy általuk kiválasztott felekezet liturgiájában és liturgiatörténetében külön kutatás keretében is elmélyedjenek, vagy egy-egy liturgikus jellegzetesség tekintetében (pl. hívők és a szakrális elöljárók szerepe és viszonya a szertartások alatt, ének és intonáció szerepe a liturgiában, szakrális térszervezés, liturgikus öltözetek, anyanyelv és liturgikus nyelv viszonya, stb.) összehasonlító elemzést végezzenek az egyes felekezetek között. A kurzust lezáró beszámoló során ezen ismereteikről kell számot adniuk egy, az oktatóval folytatott hosszabb beszélgetés keretében. XERAVITS Géza (szerk.): A liturgiáról ökumenikus megközelítésben. Budapest: L'Harmattan, SCHMELOWSZKY Ágoston: Rövid bevezetés a zsidó liturgiába. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszéke-Magyar Egyházzenei Társaság: Budapest BERKI F.: Az orthodox kereszténység. Budapest: Magyar Orthodox Adminisztratúra BUCSAY Mihály: Reformátorok úrvacsora vitái. Sárospatak: Sárospataki Főiskola (A Sárospataki Főiskola Kiadványai IV/1.) On-line: II. JÁNOS PÁL pápa: Ecclesia de Eucharistia (enciklika) on-line: KÁLVIN János: Rövid értekezés az Úrvacsoráról. on-line: PERCZEL István: Az istenismeret útjai Keleten és Nyugaton: az eunomiánus vita. In: G. BETEGH, I. BODNÁR, GY. GERÉBY, P. LAUTNER (szerk.): Töredékes hagyomány - Festschrift for Kornél Steiger. Budapest: Akadémiai Kiadó, On-line: St. Basil Liturgy reference book (CopticChurch.net). on-line: Monophysites vs. Miaphysites. Alexandria: St. George Coptic Orthodox Church, é.sz.n.

9 Dr. Kopeczky Rita Dr. Kopeczky Rita Balassa Eszter MVT/MVTL 21 Talmud és Misna őszi III. módja: V kollokvium A kurzus a misnai-talmudi irodalomba és annak történetébe kíván alapismereteket nyújtó bevezetést adni. A kurzus célja áttekintést nyújtani a korai rabbinikus irodalom történetéről, fogalmairól, terminológiájáról és érvelésmódjáról. A főbb témák: a Szóbeli Hagyomány fogalma, a hagyomány forrásai, műfajai (midrás, halákha, aggáda, halákhikus midrás, aggádikus midrás), a Misna műfaji jellege, szerkezete, kialakulása, baraita, toszefta, a halakhikus vita jelentősége és a viták eldöntésének módszerei, a Talmud "szerkesztése." A hallgatók a kurzus elvégzése során megismerkednek egyes traktátusokkal, ezeket a Bibliához és más zsidó forrásokhoz való viszonyukban is vizsgálják, képesek lesznek a rabbinikus érvelést követni, ázati módszereiket a gyakorlatban alkalmazni. Szakirodalom és misnai, talmudi források olvasása, feldolgozása. Stemberger, G.: A zsidó irodalom története. Osiris, Budapest, 2001 Allerhand, J.: A Talmudtól a felvilágosodásig. Filum Könyvkiadó, 200. A Talmud könyvei (szerk.: Molnár Ernő) Frisch, Á: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból. Pallas, (reprint) Strack, H. L., Stemberger, G: Introduction to the Talmud and Midrash (tr. By M. Bockmuehl, Minneapolis, 1992) Dr. Sárközy Miklós Dr. Sárközy Miklós Féléves óraszám: Koránismeret MVT/MVTL 22 Koránismeret Kredit: őszi III. módja: évközi jegy szemináriumi dolgozat A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az iszlám vallás szentírásának, a Korán legfontosabb kérdéseivel, a Korán-filológia, a Korán keletkezéstörténete, a Korán kommentárok (tafszírok és ta wílok) ágaival. A tantárgy három nagy részre osztható: 1. A Korán keletkezéstörténetének filológiai és teológiai kérdései (a Korán helye a muszlim tradíciókban, teremtett versus teremtetlen Korán vitája mu taziliták és tradicionalisták között), a Korán mint kinyilatkoztatás megszületése, Mohamed próféta és a Lailat al-qadr (az

10 első kinyilatkoztatás éjjele), oralitás és írásbeliség. Az. ún. Uthmán-féle Korán-redakció és a valóság, volt-e teljes Koránunk a 7. Században? 2. A Korán felépítése, a 114 Korán szúra tartalma, keletkezéstörténete, a mekkai és a medinai szúrák különbségei (példa: Izsák vagy Ismael szerepel-e a Koránbeli Ábrahámnál?), zsidók és keresztények a Koránban. A Korán ájáinak (verseinek) prozódiai kérdései.. A későbbi muszlim hagyomány és kommentárok és a Korán kapcsolata: a tafszír fogalma. A legfontosabb szunnita, iszmá ilita, tizenkettes síita, zajdita, szúfi tafszírok és főbb sajátosságaik. Misztika és a Korán, síita és szúfi Koránértelmezések, a hurúfijja mozgalma (a Korán kabbalisztikus betűszerinti értelmezése), a Korán és az iszlám művészet (mecsetépítészet, kalligráfia) kapcsolata. Simon R., ford. Korán. Simon R. A Korán világa, Helikon, Bp (mindkettő ) Simon R. Iszlám kulturális lexikon, Corvina, Budapest, 2009 Goldziher Ignác: Az iszlám. Tanulmányok a muhammedán vallás története köréből. Budapest, A M. T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1881, 412+XI p. Az iszlám vallása in Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok. 2 kötet, szerk.: SIMON Róbert, Gondolat, Budapest, 1981, pp. Dr. Horváth Orsolya Dr. Horváth Orsolya MVT/MVTL 2 A keresztény egyházak teológiája a jelenkorban őszi I. módja: V kollokvium A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a keresztény teológia jelenkori fejleményeiről, főbb feszültségeiről, meghatározó irányzatairól és gondolkodóiról. A tantárgy az 1945 utáni teológiákra koncentrál és a kereszténységet mint világvallást tárgyalja. Foglalkozik többek között a keresztény teológia Soá utáni lehetőségeivel és kihívásaival; a hermeneutikai fejleményekkel (mitológiátlanítás, narratív teológia; posztmodernizmus); tárgyalja a feminizmust; a fundamentalizmust és a (neo)evangelikalizmust; foglalkozik a feketeteológiával; a felszabadításteológiával; és olyan, kevéssé ismert afrikai teológiai irányzatra is kitér, mint a helyreállítás teológiája. A tantárgy segíti a hallgatók eligazodását a jelenkori keresztény teológiai irányzatokban, valamint segítséget nyújt a kortárs teológiai párbeszéd megértéséhez és felkészíti a hallgatókat arra, hogy e párbeszédbe bekapcsolódhassanak. --- McGrath, Alister: Bevezetés a keresztény teológiába. Ford. Zsengellér József. Osiris, Budapest, 1995.

11 Hill, Jonathan: A keresztény gondolkodás története. Athenaeum, Budapest, Luz, Ulrich (szerk.): A viszály könyve? Egy Biblia-sokféle értelmezés. Ford. Bolyki János et al. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, Lásd az aktuális kurzusleírásnál. Dr. Losonczi Péter Dr. Rixer Ádám MVT/MVTL 2120 Vallás és jog 2 tavaszi II. módja: V kollokvium A tantárgy tisztázza az államilag szervezett társadalom normarendszerének szerkezetét. A kinyilatkoztatáson alapuló hitelvektől kezdődően, a szokás szerepének és jelentőségének feltárásán át a tételes jogig terjedően igyekszünk megragadni ezek tartalmi és formai jellegzetességeit, különbségeit. Áttekintjük az egyházjog fogalmát, különválasztva az egyes egyházak belső szervezeti és működési szabályait és az egyházakra vonatkozó külső, állami-jogi szabályozást. Vizsgálódásunk tárgyát képezi minden olyan kérdés, amely a vallás fogalmával és gyakorlásával összefüggésben jogi relevanciát mutat. Így részletesen bemutatjuk a vallásszabadság érdemi érvényesülésének biztosítékait, jogi garanciáit az egyház mint szervezet alapításától és működésének jogi szabályozástól kezdődően. Utóbbi kérdéskör esetében különösen nagy súlyt fektetünk a hazai és nemzetközi bírósági, illetve alkotmánybírósági határozatok bemutatására, feldolgozására. Áttekintjük az egyházfinanszírozás legfontosabb nemzet-közi példáit. Tomka M. A vallás és az egyházak szerepe a gazdasági hátrányok kezelésében. In Globalizáció és nemzeti érdek, szerk. Ágh Attila, o. MTA, Berger, V. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata. HVG-ORAC, Szathmári B. Jogi és egyházjogi ismeretek. Budapest: Századvég Kiadó, 200. Rácz L. (szerk.) Felekezeti egyházjog. HVG-ORAC Kiadó, Rixer Á. Az egyház mint civil szervezet. In Collega, december, o. Boleratzky L. A evangélikus egyházjog alapjai és jogforrásai I-II. Budapest: 1991, Egyházi törvénykönyv (a Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövegének fordítása és ázata). Szerkesztette, fordította és a ázatot írta Erdő Péter. Budapest: Hegedűs L. A református egyház bírósági törvényéről. Református Egyház, 1997/11.

12 Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Kaszó Gyula Dr. Sárközy Miklós MVT/MVTL 4, MVT/MVTL 212, MVT/MVTL 214 Vallás és társadalom 6 őszi/tavaszi I-III. módja: V, É kollokvium, gyakorlati jegy A három részből álló Vallás és társadalom című tárgy a vallásnak a jelenkori társadalomban betöltött szerepét vizsgálja a) a társadalmi kihívások, b) a perifériára szorult társadalmi rétegek, c) a gender tudományok szempontjai alapján. I. A Vallás és társadalmi kihívások című tematikus egység azt vizsgálja, milyen szerepet játszik, ill. játszhat a vallás a mai világban a különböző társadalmi konfliktushelyzetekben. Közelebbi témáink a következők lesznek: az egyházak, ill. vallások társadalmi szerepvállalásának gyökerei és az egyházak tanítása a társadalmi igazságosságról; gazdaság, méltányosság, vallás; az egyházak és a szegénység problémája, a felszabadítás teológiája és a radikális erőszakmentesség; egyházak a globalizált világban; a globalizáció ökumenikus megközelítése. II. A Vallás és társadalmi marginalizáció c. kurzus foglalkozik a társadalmi marginalizálódás okaival, és áttekinti a jelenség megközelítésének vallás(ok)hoz kötődő tradícióit (zsidóság, kereszténység, iszlám, buddhizmus). Foglalkozik továbbá a migráció és disz-krimináció kérdésköreivel, a vallás szerepével az egyes, perifériára szorult társadalmi csoportok életében. Legfontosabb témakörök: a hátrányos helyzet fogalom definiálásának nehézségei; átfedések és különbségek a marginalizálódás és a diszkrimináció megítélésében a különböző vallásokban; a vallás mint hátrányos helyzetet okozó tényező és mint erőforrás (resource) a hátrányos helyzet áthidalásában. III. Az Iszlám vallás és társadalom c. kurzus célja, hogy a hallgatók bevezetést nyerjenek az iszlámnak a társadalomról alkotott komplex rendszerébe. A kurzus során első lépésként az iszlám, mint orthopraxis fogalmát vizsgáljuk meg, egyén és közösség viszonyát, mely ismeret nélkülözhetetlen az iszlám megértéséhez. Kiemelt szerepet kap a Korán, mint egyszerre teológiai alkotás és társadalmi törvénykönyv közösségi, társadalmi normákat szabályozó rendelkezéseinek alapos megismertetése, elemzése. A Korán mellett megismerkedünk a klasszikus iszlám jog másik három, társadalmi kérdésekben máig alkalmazott forrásával is: a szunna (hagyomány), az idzsmá (konszenzus), a qijász (analógia) jelentőségét mai élő példákkal érzékeltetjük. Megvizsgáljuk a muszlimok és nem muszlimok közötti viszony, kategóriáit az iszlámban, azok békés és konfliktusos együttélése során alkalmazott muszlim kategóriáit (ahl al-kitáb, dár al-harb stb.). A társadalmi igazságosság, igazságos társadalom, szolidaritás, egyenlőség muszlim kérdéseit és válaszait is megvitatjuk és angol forrásszemelvények segítségével. I. Szövetségben az igazságért a gazdaságban és az ökológiában. Igazságosabb és testvériesebb világot. A Magyar Katolikus Püspöki Kar szociális körlevele II. Árvay D. et al. (szerk.). Romák a XXI. század Magyarországán. Multidiszciplináris konferencia a Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium szervezésében. Budapest: Czagány G. A Méltányos Kereskedelem lehetőségei Magyarországon Református szemszögből. Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség.

13 Antal Z. Menekülés az életbe, Budapest: Ferenczi Z. Drog és vallás. Előéletek és előítéletek. Gyakorlati kézikönyv lelkipásztoroknak, diakónusoknak, gyülekezeti munkásoknak. Budapest: Várnagy E.-Várnagy P. A hátrányos helyzet pedagógiája. Corvinus Kiadó, H.n.: III. Anthologia Nizarica, ford. és szerk. Hajnal I. Sárközy M. (középkori iszmá ilita szöveggyűjtemény, várható megjelenés Budapest ) Goldziher I. Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok I-II. Társadalomtudományi Könyvtár. Budapest, Hodgson, M. S. G. The Venture of Islam, Conscience and History of a World Civilization vol. I.: The Classical Age. Chicago, Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. (al-muqaddima). Simon Róbert. Budapest, Jany J. Klasszikus iszlám jog, Budapest, Korán. Ford. Simon R. Budapest, Simon R. A Korán világa, Budapest, Dr. Imregh Monika Dr. Németh István MVT/MVTL 2140 Mitológiai és bibliai témák az európai képzőművészetben tavaszi II. módja: V kollokvium A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának állandó kiállításán tartandó előadások során többek között a következő kérdésekre keressük a választ: Melyek voltak a leggyakrabban megörökített bibliai, illetve mitológiai témák az európai képzőművészetben? Milyen teológiai, etikai vagy éppen esztétikai okokkal ázható az adott témák korabeli népszerűsége? Az adott témaköröknek milyen különböző ikonográfiai típusai ismertek? A vizsgált festmények mennyire követik híven az adott bibliai vagy mitológiai történet szövegét, illetve miben térnek el esetleg az írott forrástól? Milyen ismertetőjegyek (attribútumok) alapján azonosíthatók a tárgyalt ó- és újszövetségi, illetve mitológiai jelenetek szereplői? Képtári kalauz: Mitológiai és bibliai jelenetek a festészetben / Marcus Lodwick; [ford. Pfisztner Gábor]. - Budapest: Officina '96, (2007) Szabó A. Az Ószövetség a művészetben. Budapest: BIK Kiadó, Szabó A. Jézus Krisztus a művészetben. Budapest: BIK Kiadó, Tátrai V. Festmények párbeszéde, Szabálytalan tárlatvezetés a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában. Budapest: Szépművészeti Múzeum, 200. Tótfalusi I. Ki kicsoda az antik mítoszokban. Budapest: Móra Kiadó, 199. Belting, H. Kép és kultusz. A kép története a művészet kezdete előtt. Budapest: Balassi Kiadó, Greek Gods and Heroes in the Age of Rubens and Rembrandt. Kiállításkatalógus, Athén/Dordrecht: Biedermann, H. Szimbólumlexikon. Budapest Corvina Kiadó,: Pigler, A. Barockthemen, Eine Auswahl von Verzeichnissen zur Ikonographie des 17. und 18. Jahrhunderts, I-III. Budapest: 1974.

14 Dr. habil. Pásztori- Kupán István Dr. Kendeffy Gábor MVT/MVTL Eszmék és irányzatok az ókeresztény korban 6 őszi/tavaszi I-II. módja: V kollokvium A kurzus célja betekintést adni az ókeresztémy kor vallásos gondolkozásának alapproblémáiba és főbb irányzataiba. Különös hangsúlyt helyezünk az ókeresztény egyház állásfoglalását a leginkább alakító irányzatok és viták megismerésére. Elsősorban a pogány-.keresztény, zsidó-keresztény, antimontanista, antignosztikus és antimanicheus, ariánusantiariánus, a pelagiánus-antipelágiánus, az órigenista-antiórigenista kontroverzia dokumentumaival foglalkozunk. A legfontosabb tanulmányozandó szerzők: Jusztinosz, Antiokhiai Theophilosz., Irenaeus, Órigenész, Tertullianus, Lactantius, Athanasziosz, Naszianzoszi Gergely, Nüsszai Gergely, Augustinus, Evagriosz, Pszeudo-Dionüsziosz Aereiopagita, Hitvalló Maximosz. Háttérként megismerkedünk a gnoszticizmus és manicheizmus tanításával is. Iusztinosz, Párbeszéd a zsidó Trüphónnal (részlet). Uo Antiokhiai Theophilosz: Autolükosz ellen in. uo. : Órigenész, A principiumokról Budapest, Kairosz 200. Augustinus: A szabad akaratról. In: Szent Ágoston, A boldog életről, A szabad akaratról (ford. Tar I.) Bp Nüsszai Gergely: Az ember teremtéséről. In: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. Budapest, Atlantisz 1994, Isten a szeretet. Válogatás Hitvalló Maximosz műveiből. (szerk. Kapitány Gy.) Budapest, Jel Kiadó, 2002 Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Budapest, Brown, P. Az európai kereszténység kialakulása Budapest: Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésziasztiké hisztoria). Ford. Baán I. Ókeresztény írók 4. Budapest: 198. Dr. Kopeczky Rita Dr. Tóth Anna Judit MVT/MVTL 00-01, MVT/MVTL 10-11Görög és római vallástörténet őszi/tavaszi III-IV. módja: V+É kollokvium és gyakorlati jegy A két féléves tárgy bemutatja a görög és a római vallástörténet főbb jelenségeit, fogalmait, intézményeit. A tantárgy elsajátításának elsődleges célja, hogy a hallgatók átfogó és egyszersmind tagolt képet kapjanak a görög és római vallásosság jellegéről, legfontosabb korszakairól. Kulcs-témáink: I. (Görög vallás) 1. Préhellén és indoeurópai vallási gyökerek a görög vallásban. A mykénéi

15 vallás. 2. Szakrális tér, szakrális idő. Az áldozat és az ünnep görög gyakorlata. Az ének és a tánc.. A görög vallás társadalmi eredete. J. Harrison elmélete. 4. A klasszikus görög pantheon istenalakjai. 5. A polisz kultuszai I. Szociológiai szempontok (a szakrális tisztségviselők, az amphiktyonia problémája). 6. A polisz kultuszai II. Történeti megközelítés (nyilvános ünnepek, misztériumok, attikai és spártai ünnepek). 7. Magánkultuszok. 8. Jóslás (fajtái, a jósdák és politikai szerepük). 9. A hellenisztikus kor görög vallásossága. II. (Római vallás) 1. A római vallás indoeurópai gyökerei. 2. Az ima;. Az áldozat. 4. Szent helyek. 5. Naptár és ünnepek 6. A szó szererepe (dedicatio, devotio, elhárító szó). 7. Előjelek, jóslás. 8. A vallás racionalizása. 9. A császárkultusz. 10. A római állam és a társadalom viszonya a keleti vallásokhoz, a zsidósághoz és a kereszténységhez. szemináriumi részvétel referátum Hegyi D. Görög vallástörténeti chrestomatia. Budapest: 200. Hegyi D. Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe. Budapest: Osiris, Kerényi K. Görög mitológia. Budapest: Dumézil, G. Mítosz és eposz. Budapest: 1986, Köves-Zulauf, T. Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Budapest: Beard, M., North, J., Price, S. Religions of Rome. Vol. I: A History. Vol. II: A Sourcebook. CUP, MVT/MVTL 26 Görög és római vallástörténet (Antik hagyományok továbbélése a középkori népi kereszténységben) Dr. Tóth Anna Judit Féléves óraszám: Kredit: 2 Tóth Anna Judit tavaszi IV. módja: ld. a tematikában kiselőadások tartása Az előadások célja, hogy betekintést adjanak a késő ókor és a korai középkor vallástörténetébe, bemutatva, hogy milyen módon élhettek tovább bizonyos antik eredetű kultuszformák a keresztény kor folklórjában akár a XX. századig. A téma és a korszak a vallástörténeti kutatások egyik fontos és gyorsan fejlődő részterülete, ezért szükséges, hogy egy külön kurzus nyújtson hozzá bevezetést. A tantárgy a görög és római vallástörténeti előadások folytatója illetve kiegészítője. A vizsgált kérdések az 1.) az ünnepek és ünnepi szokások továbbélése (Kalendae, bűnbak kiűző rítusok stb.), ill. 2.) hiedelemlények (tündérek nymphák, gelló, sárkány stb.) témakörei körül csoportosulnak. Kronológiai szempontból a kurzus elsősorban a Kr.u. IV.-VII. század forrásszövegeire támaszkodik, de az újkori néprajzi összehasonlító anyag is szerepet kap. A nyugat-európai folklór vallási továbbélései mellett azonos súllyal tárgyaljuk az antik eredetű bizánci, balkáni szokásokat is. Az egyes témák feldolgozása forrásszövegek vizsgálata révén történik, erősen támaszkodva a hallgatók már meglévő latin és görög nyelvű ismereteire, a hallgatók gyakorlatot szereznek a vallástörténeti forrásszövegek értelmezésének módszertanában. Aktív órai részvétel, kiselőadások tartása a vizsgálandó forrásszövegek fordításai kéziratos formában

16 Eva Blum: The Dangerous Hour. The Lore of Crisis and Mystery in Rural Greece London. The Rise of Magic In Early Medieval Europe. Oxford Richard P. H. Greenfield: Traditions of Belief in Late Byzantine Demonology. Amsterdam John Cuthbert Lawson: Modern Greek Folklore and Ancient Greek Religion. Cambridge Walter Puchner: Studien zur Volkskunde Südosteuropas und des Mediterranen Raums. Wien Köln Weimar Tóth Anna Judit: Brumalia Saturnalia után és Karácsony előtt. In: Olajos Terézia (szerk.): A Kárpátmedence, a ság és Bizánc. Acta Opuscula Szegediensis Opuscula Byzantina XI. Szeged Tóth Anna Judit: Februarius kiűzése egy új késő-antik ünnep. In:Fehér B. Könczöl M. (szerk.): Orpheus búcsúja. Tanulmányok Sarkady János emlékére. Bp Dr. Fábián Zoltán Imre Dr. Fábián Zoltán Imre MVT/MVTL 210 Óegyiptomi vallás őszi I. módja: V kollokvium Az ókori Egyiptom vallási jelenségei a tárgyi és írásos források alapján több mint 000 éven át követhetők. Jelentős változásai figyelhetők meg, sajátos jellegét azonban egészen a kereszténység uralkodóvá válásáig megőrizte, egyes elemei a kopt kultúrába is beépültek. Bár jellemzően a teológiai gondolkodás több rendszere is egymás mellett élt, s a népi kultuszok számos vonása is fontos szerepet kapott, Egyiptom vallásosságát az azt megismerő ókori kultúrák példaként emlegették. A hellénisztikus vallások alapvető előzményeként, a kultuszokhoz kapcsolódó vallás mintaképeként is megközelíthető. A tantárgy fő célja a legfontosabb források, s ezek kontextusának, értelmezési lehetőségeinek vizsgálata, bevezetést nyújtva a kutatás módszereibe és főbb irányzataiba. A többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját, s általában a vallást mint paradigmát. Az előadást forrás-feldolgozó szeminárium kíséri, melyen a hallgatók közvetlenül megismerhetik az ókori egyiptomi szépirodalom vallási vonatkozásait és más vallástörténeti dokumentumokat. Dobrovits A. Kákosy L. (ford.). A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák. Budapest: 196. Kemp, B. Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. /Corvina Tudástár/ Budapest: Kóthay K. A. Gulyás A. Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e. 2. évezredből. Miskolc: Plutarkhosz. Isis és Osiris. Ford. Wojtilla Á. Budapest: = Plutarchos: Isis és Osiris. Ford. W. Salgó Á. Budapest: Assmann, J. Ägypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur. Stuttgart Berlin Köln

17 Mainz: = The Search for God in Ancient Egypt. Ithaca London: Hornung, E. Die Eine und die Vielen. Darmstadt: 1971, = Conceptions of God in Ancient Egypt. The One and the Many. London Melbourne Hanley: 198. Kákosy L. Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: 1979, 199, dr. Vassányi Miklós Zentai György MVT/MVTL 27 Ázsiai világvallások 1. Modern hinduizmus módja: őszi I. V kollokvium Az előadások a hinduizmus történeti hátterének, főbb irányzatainak felvázolása után a világ talán legtradicionálisabb társadalma és a modern nyugati eszmék kapcsolatát vizsgálják. A hallgatók megismerhetik, milyen hatások érték és érik folyamatosan a hinduizmust a 19. századtól napjainkig, s az milyen lehetséges válaszokat próbál találni azokra, legyen szó a vallás alapvető tanításairól, a kasztszabályokról, a nők szerepéről, az alapvető erkölcsi értékrendről, a médiáról, a tudományról, a politikáról vagy a művészetekről. Szó lesz a 20. századi reformirányzatokról, azok kiemelkedő alakjairól, valamint a vallási, társadalmi és politikai téren kifejtett tevékenységükről. A hinduizmus kialakulása, történelmi háttere; A hinduizmus találkozása és kapcsolata más vallásokkal; A függetlenségi mozgalom hatása a hindu eszmékre és a vallási közösségek viszonyára; újítások; kiemelkedő tanítók; vallás és politika, szekularizmus és államvallás. Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a hinduizmusba, Akkord, Budapest, John L. Brockington: A szent fonál, General Press, Budapest, Smith, David: Hinduism and Modernity, Blackwell, Oxford, 200 Dalrymple, William: Nine Lives In Search of the Sacred in Modern India, Bloomsbury Publishing, London, Dr. Vassányi Miklós Zentai György Ázsiai világvallások 2. Klasszikus indiai vallásfilozófiai iskolák 4 tavaszi II. módja: V kollokvium A kurzus hallgatói megismerkedhetnek a klasszikus hinduizmus filozófiai iskoláival, melyek az i. sz. első évszázadokban alakultak ki és szilárdultak meg. E filozófiai iskolák nem újdonságot, forradalmi gondolatokat képviseltek a valláson belül, hanem inkább tekinthetők a védikus kortól megjelenő filozófiai gondolatok,

18 elképzelések, ázatok szintézisének és rendszerbe foglalásának. Az előadások során szó lesz a hat iskoláról (njája, vaisésika, szánkhja, jóga, mímánszá, védánta), kialakulásuk hátteréről, alapítójukról és alapműveikről, tanításaikról és a későbbi korokban a hinduizmusban betöltött szerepükről, különös tekintettel a szánkhjára, a jógára és a védánta irányzataira. A filozófiai iskolák kialakulásának háttere; az upanisadok; a heterodox és az ortodox iskolák közötti különbségek; alapművek; a jóga; a védánta irányzatai. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok Klostermaier, Klaus K.: Bevezetés a hinduizmusba. Akkord Kiadó, Budapest, Upanisadok I-III. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, Brockington, John L.: A szent fonál. General Press, Budapest, Eliade, Mircea: A jóga. Halhatatlanság és szabadság. Európa, Budapest, Sankara: A Brahma-szútra ázata. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Ísvarakrisna: A számvetés megokolása (Szánkhja-káriká); Patandzsali: Az igázás szövétneke (Jógaszútra). A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, Gótama: A logika szövétneke. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, Bhagavad gítá. A Magasztos szózata. Terebess, Budapest, Dr. Vassányi Miklós Dr. Vassányi Miklós MVT/MVTL 29 Mágia, okkultizmus, kabbala az újkorban Kötelező Tavaszi II. módja: évközi jegy Órai tesztek; órai referátum; szemináriumi dolgozat A tárgy célja bevezetni a hallgatót a késő középkori kora újkori időszaktól (XV. század) a legújabb kor kezdetéig (XIX. század eleje) terjedő periódusban megjelenő vagy megerősödő alternatív vallási-gondolati iskolák tanításaiba. E hagyományok közül külön tárgyaljuk a hermétizmus korai újkori válfajait; a reneszánsz és kora újkori alkímiát a rendszeres kémia megjelenéséig (Lavoisier, Mengyelejev); ezen belül külön a hőanyag, Wärmestoff elméletét (Kanttal, von Baaderral és Schellinggel bezárólag) és az éter (Newton, Schelling) elméletét tudománytörténeti kitekintéssel az elektromosság és az újonnan felfedezett egyenáram teóriájára (Volta), a korabeli laboratóriumi kísérleti gyakorlatra. A zsidó és keresztény filozófiai kabbala tárgyalását a Zóhár-beli alapok ismertetése után viszonylag korán, a késő középkori Luria rabbi elméleteitől kezdjük, ezután sorra tárgyaljuk a meghatározó nagy szerzőket: Rabbi Herrerát és a keresztény (illetve a kereszténységből kitért) szerzőket: Pico della Mirandola, Reuchlin, H. More, Wachter, von Rosenroth és a Kabbala denudata, Budde, Böhme és Ötinger, egészen a kabbala lessingi és schellingi recepciójáig. A tárgy harmadik nagy tematikai összetevője az okkultizmus és mágia újkori áramlatai. Témáink itt G. Bruno vonatkozó szövegei, Paracelsus, Swedenborg. A mágia, okkultizmus, kabbala, hermétizmus, alkímia, antropozófia meghatározó szerzői, forrásai, terminusai, kulcsfogalmai, elméletei a (kora) újkor időszakában.

19 2 órai tesztek a félév közepén, illetve végén; órai referátum a tanárral egyeztetett egyéni kutatási témáról (lehetőleg idegen nyelvű forrás vagy szakirodalom feldolgozásával); az órai referátum alapján írott és javított szemináriumi dolgozat. Böhme, G., Christosophia, avagy a Krisztushoz vezető út. Zóhár, a ragyogás könyve: Boros G., szerk., Filozófa. Budapest: Akadémiai, 2007, vonatkozó fejezetek. Bruno: De la magia. Schelling: Von der Weltseele. Knorr von Rosenroth: Kabbala denudata. Dr. Vassányi Miklós Dr. Bárth Dániel MVT/MVTL 201 Természeti népek vallásai Kredit: 4 Féléves óraszám: tavaszi III. módja: É gyakorlati jegy A tantárgy a természeti ( primitív ) népek vallási jelenségeit közelíti meg vallástörténeti indíttatásból, a vallásetnológia módszereinek segítségével, építve a BA-n szerzett vallásnéprajzi alapokra és a törzsképzésben szereplő vallásantropológiai kurzusra Az előadás áttekinti a primitív vallások kutatástörténetét, a primitív, vad gondolkodásról alkotott teóriá-kat. A vallásetnológiai alapművek kiválasztott példáin keresztül betekintést ad az afrikai, ausztráliai, észak- és délamerikai, illetve ázsiai törzsi társadalmak vallási képzeteibe. E-mellett a következő általános problémákat tárgyalja: a vallás kialakulása ( keletkezése ) és fejlődési fokozatai: ősvallás primitív vallás; A szent és a profán; Sajátos erő, tilalom, védelem (mana, tabu, totem); A lélekhit alakváltozatai: animizmus, preanimizmus; Rítus és ünnep a természeti népek gyakorlatában; átmeneti rítusok. Szent tér, idő, cselekmény, szöveg, közösség stb. a primitív vallásokban; A hiedelmek és a hit formái, legfontosabb jelen-ségei; Mítosz és mitológia; Kultuszhelyek és változásaik; A mágia szerepe a primitív gondolkodásban; A primitív vallások szövegaspektusai. A kurzusba kiállításlátogatás és vetítés is beépül. aktív részvétel az órákon szemináriumi dolgozat Douglas, M. Rejtett jelentések. Antropológiai tanulmányok. Budapest: 200. Boas, F. Népek, nyelvek, kultúrák. Válogatott írások. Budapest: Gennep, Arnold van. Átmeneti rítusok. Budapest: Lévy-Bruhl, L. A természeti népek világnézete. In Ferge Zs., szerk. A francia szociológia. Budapest: Lévi-Strauss, C. A totemizmus belülről. In Néprajzi szöveggyűjtemény II. Budapest: o. Frazer, J. G. Az aranyág. Budapest: 1965; vagy: Budapest: 199. Evans-Pritchard, E. E. Theories of Primitive Religion. Oxford: 1965.

20 MVT/MVTL Az ó- és újszövetségi iratok történeti és kulturális háttere Dr. habil. Pásztori- Kupán István Dr. Papp Ferenc Dr. Balla Péter Balassa Eszter Kövér András őszi/tavaszi I-III. módja: É gyakorlati jegy A tárgy bevezetéseként az ókori Mezopotámia, Szíria, és Palesztina vallástörténetét tekintjük át vázlatosan. Különös hangsúllyal tárgyaljuk a vallástörténet ikonográfiai forrásanyagát, valamint történeti antropológiai aspektusait. Továbbiakban az egyes újszövetségi iratok, iratcsoportok, szerzők egyedi teológiájának csomópontjait, jellegzetességeit sajátíthatják el a hallgatók. A források vizsgálata mellett nagy hangsúlyt kap az óegyház kialakulása és korai szervezetének bemutatása. A szemináriumokat forrásolvasás egészíti ki, melyen részben eredeti nyelven, részben fordításban sajátítják el a hallgatók a szövegek értelmezését, elemzését és értékelését. aktív részvétel az órákon zárthelyi dolgozatok szemináriumi dolgozat Jones, P. Pennick, N. A History of Pagan Europe. London New York: Albertz, R. Religionsgeschichte Israels in der alttestamentlichen Zeit I II. Göttingen: Hutter, M. Religionen in der Umwelt des Alten Testaments. Stuttgart: Schweitzer, E. Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Budapest: Novum Testamentum Graece et Latine. Kiad. Nestlé Alland. Stuttgart. Brown, P. Az európai kereszténység kialakulása Budapest: Dr. Tóth Anna Judit Dr. Tóth Anna Judit, Dr. Vassányi Miklós MVT/MVTL 1 Egyháztörténet 1. Középkori Bizánc módja: őszi III. V Kollokvium A tantárgy célja, hogy a hallgatók már meglévő egyháztörténeti és patrisztikai ismereteikre támaszkodva bemutassa a bizánci korszak egyháztörténetét, teológiáját és a legfontosabb teológusok életművét. Az egyháztörténet oktatásában nehezen elkerülhető Nyugat-centrikusságot kompenzálva a tantárgy egy következetesen konstantinápolyi nézőpontból mutatja be a középkori kereszténységet. A tárgy a khalkédóni zsinatot követő időszaktól kiindulva Bizánc bukásáig kronologikus rendben haladva tárgyalja a keleti egyháztörténetet. A fontosabb tárgyalt témák: Khalkédón következményei és az önálló monofizita egyházszervezet kialakulása, Iustinianus egyházpolitikája; Hitvalló Maximosz és a monothelétizmus-vita; a képrombolás kora (kiváltó okai, történeti lefolyása, az ikon teológiája, Damaszkuszi

21 Szent János); bizánci térítések Kelet-Európában; Róma és Konstantinápoly konfliktusai; a photioszi skizma; bizánci szerzetesség; hészükhaszta mozgalom; az 1052-es skizma; és uniós erőfeszítések. Az anyag feldolgozása során a fő cél, hogy a hallgatók az egyes kiemelt résztémákból minél elmélyültebb ismereteket szerezzenek, képessé váljanak a bizánci teológusok szövegeinek önálló értelmezésére, feldolgozására. John Meyendorff: A bizánci teológia. (ford. Jeviczki Ferenc) Budapest 2006 John Meyendorff: Birodalmi egység és keresztény szakadások. Az egyház 450 és 680 között. (ford. Utry Gergely) Bp Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. (ford. Magyar István Lénárd és mások) Bp Peter Classen Cremonai Liutprand: A Nyugat és Bizánc a században. (ford. Baán István és mások.) Bp Aristeides Papadakis John Meyendorff: A keresztény Kelet és a pápaság felemelkedése. (ford. Bódogh-Szabó Pál) Bp Robert F. Taft Hans-Joachim Schulz: A bizánci liturgia. (ford. Jeviczki Ferenc és mások.) Bp Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté MVT/MVTL 2 Egyháztörténet 2. (XIX-XX. századi egyetemes egyháztörténet) tavaszi IV. módja: V kollokvium Az elsajátított ismeretek a történeti szemlélet mentén segítenek megérteni a modernitás kezdetétől egészen a történelmi közel múltig a kereszténység legfontosabb tendenciáit és kultúránk ilyetén alapjait. Felvilágosodás mint a modernitás szellemi alapja A felvilágosult abszolutizmus egyházpolitikája A protestáns pietizmus A francia forradalom és Napóleon és az egyházak Az I. vatikáni zsinat Az egyházpolitikai harc A szélsőjobboldali diktatúrák és az egyházak Egyházak és a kommunizmus A II. Vatikáni Zsinat A hallgató tájékozódni tud a modernitás keresztény egyházi viszonyaiban, valamint képet kap az egyházak gondolkodástörténeti és társadalomszociológiai hatásairól. kollokvium Adriányi: A katolikus egyház története a 20. században Kelet-, Közép-Kelet és Dél-Európában. Budapest, Riccardi: Keresztények a vértanúság századában. Budapest, Jedin, Henry: A zsinatok története. Budapest, Wiltgen: A Rajna a Tiberiszbe ömlött. A II. Vatikáni Zsinat története.