RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET"

Átírás

1 RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

2 2

3 3 RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Az egri civil hálózati együttműködés jelentősége, tapasztalatai a helyi társadalomfejlesztésben Eger, 2012

4 4 F. Gál Sándor Csathó Tibor: RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Az egri civil hálózati együttműködés jelentősége, tapasztalatai a helyi társadalomfejlesztésben Lektorálta: Csatho Tibor Felelős kiadó: Bárdos Ferenc Kiadja: Életfa Környezetvédő Szövetség Nyomda: Budavári Nyomda Formátum: A/5 Terjedelem: 57 oldal Támogató: ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY

5 5 Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. József Attila: Eszmélet (részlet)

6 6 TARTALOM Bevezető Visszatekintés Az Egri Civil Kerekasztal együttműködési hálózatának kialakulása 7 oldal 9 oldal 14 oldal A civil részvétel és képviselet rendszere az önkormányzati döntés-előkészítésben 20 oldal Egri Városi Civil Fórum Egri Civil Kerekasztal Egri Közművelődési Tanács Egri Ifjúsági Kerekasztal Civil delegáltak A részvétel és képviselet tapasztalatai Ifjúsági érdekképviselet Egerben A felnémeti civilek érdekegyeztető tevékenysége Érdekképviselet a kulturális területen A belső civil kontroll jelentősége Összegzés helyett 26 oldal 30 oldal 31 oldal 34 oldal 38 oldal 39 oldal Mellékletek Egri civil kódex Egri Közművelődési Tanács Egri Ifjúsági Kerekasztal Felhasznált irodalom 41 oldal 48 oldal 51 oldal 56 oldal

7 7 BEVEZETŐ Politikusok, filozófusok, közszereplők előjelekkel minősítik a globalizációt. Más és más indíttatás helyezi középpontba a globális világot, mint a jövő realitását. A társadalmi igazságosság illúziója réges-rég szertefoszlott. A magyar emberek a mából visszatekintve 1956 viharának villámaiban láthatják meg a szabadságillúzió elporladását. Az arc nélküli ember, a közösség nélküli tömeg, az érték nélküli fogyasztói lét determináltságában vergődő milliók reménye az embert, a közösségi értéket mindenek elé helyező és öntudatra ébredő civil társadalom. Amikor a civil önkéntesek olyan erős intézményekkel szállnak szembe, amelyek dollármilliókkal rendelkeznek és a politikai hatalom legkiváltságosabb belső köreibe is bejárásuk van, akkor ez erősen egyenlőtlen küzdelemnek tűnik.( ) A civil társadalom ereje abban a hatalmas kapacitásban rejlik, hogy képes önkéntes vállalkozásokra, kész különböző szétszórtan élő embereket és szervezeteket gyorsan, rugalmas hálózatba szervezni. Az eredményes civil hálózatoknak sok vezetője van, s mindegyik a többiektől függetlenül is működik. A tagság sokfélesége és függetlensége lehetővé teszi, hogy a problémákat különböző szempontok alapján járják körül és kihasználják a csoportokban rejlő különféle képességeket. (1) Az idézett könyvben Az öntudatra ébredt civil társadalom szinte teljes fejezete tartalmaz bizonyítékot erről az erőről Svédországtól-Mexikóig, Brazíliától-Malajziáig. Anélkül, hogy tagadnánk helyünket és szerepünket a globalizáció önpusztító rendszerében cselekvési terünket mégis a hazai viszonyok között, közelebbről saját településünkön kell alakítani. Eger város képviselőtestületének döntései, azok következményei határozzák meg, hogy milyen esélye van a hagyomány, a közösségi értékek megtartásának, vagy a civil részvételnek a döntés-előkészítésben. A hazai civil társadalom öntudatra ébredésében az egri civil összefogás meghatározó szerepet töltött be. Milyen irányt vesz az egri zászlóshajó? Jövőt formáló erő maradhat-e a civil hálózat az egri társadalomban? Ennek megfelelni közös a felelőssége és feladata mindkét oldal képviselőinek. A helyi társadalomban megjelenő különböző csoportérdek és közösségi érdekek ütköztetése, valamint azok érvényesítése a részvétel minőségétől függ. A részvételi és a képviseleti oldal demokráciaértelmezése alapvetően meghatározza a civil kerekasztalok érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységének esélyeit és hatékonyságát.

8 8 Az Egri Civil Kerekasztalt (továbbiakban ECK) 1998-ben alakították meg a városi civil fórumon résztvevő több mint száz civil szervezet. Az eltelt tizenöt év alatt megőrizték és megerősítették kapcsolatrendszerüket, szerves fejlődés útján jutottak el az együttműködési hálózat szintjére. Együttműködésük fontos célja egyrészt a hálózat érdekegyeztető és érvényesítő tevékenységének, másrészt a civil kontroll gyakorlatának fejlesztése. Az ECK koordináló, döntés-előkészítő, érdekképviseleti munkája olyan értékekre, tapasztalatokra épült, amely a bizalom tőkéjét használja a civil szektortudat megerősítésére és a részvételi demokrácia helyi gyakorlatának fejlesztésére. Mégsem beszélhetünk törésmentes folyamatról. A mindennapokba ágyazott érdekegyeztető munkát, valamint a szervezeti, vagy törvényi felhatalmazással végzett ellenőrző, visszacsatoló tevékenységet objektív korlátok és szubjektív hatások befolyásolják. Az egri összefogás eredményeit olyan értékként kell kezelnünk, amely magában foglalja egyrészt a kerekasztalt alkotó szervezetek vezetőinek felkészültségét, elkötelezettségét a közösségi igény és érdek képviseletére, másrészt az önkormányzati képviselők demokratikus törekvéseit párton belüli erőfeszítéseit a részvételi demokrácia alakításában. Ehhez nélkülözhetetlen mindkét oldal szereplőinek tiszteleten alapuló személyes kapcsolata, és a párbeszéd minden formájának fenntartására. Csak együtt érthetjük meg, csak közösen értethetjük meg, hogy az egyéni törekvések előtérbe nyomulása sosem hozhatja meg azt az eredményt, nem teremthet olyan maradandó értéket, mint a mi összefogásunk.

9 9 Visszatekintés Az országos civil érdekképviselet rendszerének létrehozására tett erőfeszítésekről tanulmányok, elemzések tanúskodnak. A több éves folyamatban képviselők, kormányzati és nonprofit szakemberek, valamint civil szervezetek jelentős számban vettek részt. Ennek indíttatása köthető az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeihez. Mint köztudott az uniót alapító országokban a három szektor állami, üzleti, nonprofit együttesen biztosítják a társadalom igényeinek, érdekeinek való megfelelés feltételeit. Ezekben az országokban a nonprofit szervezetek a közigazgatás minden szintjén jelentős erőt képviselnek, valóságos partneri szerepet töltenek be. Küldetésük szerinti érdekképviseleti és szolgáltató tevékenységüket nem nélkülözhetik még a fejlett gazdasággal rendelkező országok sem. Egyenrangúságuk elismerését a nemzeti kormányoknál és önkormányzatoknál a költséghatékony, folyamatos minőséget biztosító és ugyanakkor rugalmasságra képes tevékenységükkel vívták ki. A hazai nonprofit szektor erőtlensége ellenére igen gyorsan és felelősséggel reagált és kapcsolódott be a társadalmi szervezetek lehetséges jövőjét jelentő érdekképviseleti rendszer formálását szolgáló munkába. A követelmények és lehetőségek adottak voltak. Beindult, mind a civil szektor szakmai elitje, mind az új kormány apparátusa. Civil részről az első lépés Sebestény István május 14.-én írt: VITAIRAT - A nonprofit szektor érdekképviseletének megoldása című tanulmányának a civil közvélemény elé tárása volt. A tanulmány néhány jellemző gondolata: A szektorra vonatkozó jogi, gazdasági szabályozás, az adókedvezmények megállapítása, az állami hozzájárulás mértéke és mikéntje, a külföldi támogatások felkutatása elérhetősége - különös tekintettel az európai integrációs folyamat eredményeként hazánk szervezetei számára is hozzáférhető források bővülésére - mind olyan kérdés, mely a szektor jelentős részét érinti, nem is beszélve az ezekkel kapcsolatos döntések következményeiről. Joggal vetődik fel a szervezetekben az igény arra, hogy ezen döntések előkészítésébe bevonják őket, véleményüket kikérjék, javaslataikat a döntéshozók figyelembe vegyék, érdekeiket megfelelő módon képviselhessék. Tudjuk azonban azt is, hogy eddig valamennyi - a szektor egészét összefogó szervezet, kamara, intézmény felállítását célzó - javaslat, tervezet már az

10 10 elképzelések szintjén kudarcba fulladt, megvalósításukra még kísérlet sem történt. (2) A civil érdekképviseleti alternatívák intézményi háttérszükséglete, a képviseletet ellátó grémium legitimitása éppúgy téma, mint az állami szféra nonprofit szektort segítő finanszírozása (EU-ban 40%, hazánkban 30% körüli) a civil szakemberek eszmecseréjének, amely nem csak tanulmányokban, hanem az interneten is folyamatos szakmai párbeszéd volt. A civil-civil párbeszéd eredményeit jelző fontosabb tanulmányok felsoroláskor Kuti Éva már pesszimista hangot ütött meg, idézem: Ami mögöttünk van, az a kudarcok sorozata Az országos érdekképviselet létrehozására irányuló legfontosabb próbálkozások az elmúlt évtizedben a következők voltak: : Magyarországi Alapítványok Szövetsége (Marschall Miklós, akkor még kutató) : nonprofit kamara (az akkori NIOK - vezetője Rabi Béla) : nonprofit felügyelet (az akkori kultusztárca - szakértők: Csanády Dániel, Győrffy Gábor, Radó Péter, Semjén András) : köztestület (módosító javaslat a nonprofit törvényhez - Csizmár Gábor) : nonprofit szervezetek nemzeti tanácsa (a Civitalis Egyesület elnöke, Sebestény István) A NONPROFIT ÉRDEKKÉPVISELETNEK ALULRÓL JÖVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK NYOMÁN KELL LÉTREJÖNNIE, S NEM SZABAD ENGEDNI, HOGY AKÁR A KORMÁNY, AKÁR EGYES NONPROFIT ÉRDEKCSOPORTOK BEFOLYÁSA ALÁ KERÜLJÖN. Mit értünk tulajdonképpen alulról jövő kezdeményezésen? Aki csak egy kicsit is ismeri a (hazai és külföldi, szakmai és területi stb.) érdekképviseletek történetét, az tudni fogja, hogy létrehozóik szinte sohasem a legkisebb, leggyengébb szervezetek. Az érintettek rendszerint csak részben csatlakoznak az ilyen kezdeményezésekhez (a teljes körű részvételt csak a kötelező tagság előírásával lehet biztosítani). A szervezetek jelentős hányada nem érzi szükségesnek a közös fellépést, más részük potyautasként" viselkedik, abban bízva, hogy az érdekképviselet által kiharcolt előnyöket tagdíjfizetés nélkül is

11 11 élvezheti. Ez nemcsak nálunk van így, hanem a sok évszázados múltra visszatekintő, érett nonprofit szektorokban is. Nem célszerű tehát misztifikálni a kezdeményezés alulról jövő jellegét, még kevésbé hajbakapni azon, hogy ki van eléggé alul". A kirekesztésnek ez a (különben kísértetiesen ismerős) logikája rövid úton elvezet a Kapcavencselloi Pipatörténeti Körhöz, amely kétségkívül megfelel az alulról jövés minden kritériumának, de eszébe sem jut (soha nem is fog) országos érdekképviseletet szervezni. A VALÓDI KÉRDÉS nem az, melyik szereplő milyen szegmenséből jön a nonprofit szektornak, hanem AZ, HOGY SIKERÜL-E HOSSZABB TÁVON IS BIZTOSÍTANI A KEZDEMÉNYEZÉS TELJES NYITOTTSÁGÁT, ÉS OLYAN DEMOKRATIKUS MECHANIZMUST LÉTREHOZNI, AMELY GARANTÁLJA AZ ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELET LEGITIMITÁSÁT. Az érdekképviselet létrehozása ugyanis nem az államnak érdeke, hanem a civil szférának. A kormány lehet demokratikus vagy diktatúrába hajló, civil-barát vagy gyanakvó és ellenséges, mindig fog olyan nonprofit szervezeteket találni, amelyekkel együttműködhet. Megkockáztatnám, hogy még könnyebb is a dolga akkor, ha a szektor gyenge és megosztott, s tárgyalópartnerként önjelölt csúcsszervezetek jelentkeznek nála, amelyek saját intézményi érdekeiken kívül legfeljebb a hozzájuk kötődő néhány száz szervezetet képviselik. (3) Az országos civil érdekképviselet rendszerének kialakításában munkálkodók egyeztetései ellenére írta Dr. Bíró Endre október 2-án summás véleményét, mely szerint: Megrekedt az országos civil képviselet közvetlen létrehozásának folyamata. A tizenkét évet felölelő folyamat hiábavalóságáról gondolkodni azonban felesleges, mert a civil-civil párbeszéd nem szakadt meg. A cél távlatos értelmét és az ügy jelentőségét felismerő partnerek különböző helyszíneken rendeztek és rendeznek szimpóziumokat, műhelybeszélgetéseket, vagy jönnek össze informális találkozókon. Ilyen volt a proháló munkájában résztvevő civil szervezeti vezetők országjáró népszerűsítő, felkészítő munkája. Ezt szolgálták a között, öt megye részvételével megrendezett egri Párbeszéd a partnerségért szimpózium sorozat is.

12 12 Az eszmecserék témája a helyi és megyei viszonyok között felépíthető, folytatható érdekegyeztető és - érvényesítő szerepek és feladatok részleteinek feltárása, megvitatása volt. Ilyen át nem léphető téma volt az érdek (közösségi érdek, civil érdek helyi szinten) fogalmi meghatározása is a Heves megyei civil műhelyben ben még találkozunk a folyamat végkifejletét sejtető állomással. A hír szerint a civil érdekek jogszabállyal támogatott leendő testületét előkészítő folyamat újabb szakaszát amelyet mintegy egy éves civil oldali munka és többek között egy mintegy 1900 válaszoló által kitöltött kérdőíves felmérés készített elő napirendjére tűzte az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága december 14-i ülésén. Terv szerint a civil országos érdekképviselet ügyéről még választási cikluson belül szavazott volna az országgyűlés azonban ez csak remény maradt. A civil érdekképviselet létrehozása ügyében az utolsó, amit minősíthetünk a folyamat értékeinek, jelentőségének elismeréseként is felhívást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adta közre. A pályázat augusztus 31-ig beérkezési határidővel az érdekképviseleti szervezetek (szociális partnerszervezetek és civil szervezetek) a hazai érdekegyeztetési, illetve szociális párbeszéd struktúrák legfontosabb szereplői részére szólt. Az országos civil érdekképviselet rendszerének felállítására tett erőfeszítések története ezen a ponton befejeződni látszik. A civil és a képviseleti oldal szakemberei rendkívül sok időt és munkát áldoztak a hazai civil szektor szerves fejlődését stabilizáló, a három szektor partnerei közötti együttműködés demokratikus elveinek kimunkálását, jogi, gazdasági hátterének megteremtését szolgáló folyamat befejezésére. Nem járt sikerrel az érdekképviselet országos rendszerének létrehozására tett erőfeszítés, de még nem is zárult le, hiszen a települési civil összefogások érdekegyeztető, képviseleti munkája tovább folytatódik, és hogy ez mennyire fontos azt remélem a későbbiekben kiderül. Fontosnak tartottam az országos folyamat állomásait röviden összefoglalni az egri civil szervezetek érdekegyeztető és képviseleti törekvéseinek, eredményeinek és kudarcainak megértéséhez és megítéléséhez. Nem hiábavaló a munka, még ha napjainkban megtorpanni látszik is. Az Nemzeti Civil Alapprogram (továbbiakban NCA) felszámolása után az egri szervezetek is szembesültek azzal, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban NEA) támogatási rendszerében már nem kaptak

13 13 olyan hangsúlyt és mértéket az érdekképviselet fejlesztését, vagy a hálózatok működését ösztönző programok, A rendszerváltozás egyik legfontosabb társadalmi következménye volt, hogy megnyílt a lehetőség a klasszikus polgári önszerveződések előtt. A magyar társadalom érettségét, kohéziós erőinek jelenlétét és működését mutatták az egyesületek, alapítványok számának növekedése. A fejlődés negatív jelenségei közé tartozott kezdetektől a politikai pártok benyomulása a civil szektorba. Ennek egyik következménye, hogy napjainkra újra szűkül a politikai pártoktól független polgári önszerveződések élettere, a szektor szerves fejlődésének folyamatát megosztó erők deformálják. Az adminisztrációs terhek növelése, a protekciós, civil kontroll alól kivont támogatási rendszer, a közösségi részvételt akadályozó bürokrácia olyan fékeket jelentenek, amelyek az aktív civil közösségek lassú elhalásához vezethetnek. A tét nem kicsi, a helyi társadalom életképessége múlik azon, milyen mértékben rendelkezik aktív polgárok közösségeivel. Ugyanakkor a ridegebb környezet szemléletváltásra is kényszeríti a szektort. Meg kell látni és láttatni a kormányzati forrásokon kívüli alapoknál megjelent, a folyamat ösztönzését célzó pályázatokat (Svájci Alap, MATÁV, stb). A folytatásban a civil szektortudat, az összefogás, a hálózat által biztosítható önvédelem megnyilvánulásai különösen értékes tapasztalatokkal szolgálhatnak, akárcsak a helyi érdekképviselet fenntartására, fejlesztésére tett erőfeszítések. Nem mellékes az sem, hogy a NEA rendszerének hálóján a kis szervezetek kihulltak, így a hálózatok, ernyőszervezetek jelentősége megnőtt. A civilek az új kihívásokra a hálózatokban koncentrált, a szektorra jellemző innováció és rugalmasság birtokában adhatnak választ. Az egri műhely, hálózati együttműködés, partnerségi törekvések meghatározott irányt mutatnak, tapasztalatokat, eredményeket szolgáltatnak arra, hogy az országos civil érdekképviselet jövőbeli piramisának alapköveit helyi civil összefogással lehet megformálni. A helyi érdekképviselet szervezeti, infrastrukturális feltételeinek megteremtése ellenőrzött folyamat eredményeként, az önkormányzati szerepvállalás fenntartásával, megerősítésével a várospolitika szerves részévé válhat. A következőkben az egri civil összefogás gyakorlati eredményeket megalapozó és a folytatás lehetőségét hordozó tapasztalatait taglalom.

14 14 Az Egri Civil Kerekasztal hálózati együttműködésének kialakulása Az 1996-ban megrendezett első Eger Ünnepe a személyes kapcsolatok révén érdeklődést váltott ki egymás tevékenysége iránt. Megerősítette az együttműködési készséget, a rendezvényben közreműködő önkéntesek és szervezetek vezetői között felmerült az igény, hogy még több szervezetet vonjanak be az ünnep kínálatának bővítésébe. A civil-civil kapcsolatok rendszeressé tétele felé az első lépést a városi civil fórum évi megszervezése jelentette. Sikere annak is köszönhető, hogy a városban működő szervezetek aktuális, egy-egy feladatra történő összefogása egyre szélesítette a személyes kapcsolatokat. Egyre több szervezet ismerte fel, hogy kapcsolati tőkéjüket és önkéntes munkájukat összeadva eredményesebbek lehetnek és az önkormányzat nagyobb figyelmet fordít kezdeményezéseikre. A fórumszerű együttműködés lehetőségét az információáramlás feltételeinek megteremtése biztosította. Ennek pontos leírását Osváth László így foglalta össze: Az ilyen kooperáció tagjai nyílt közösséget alkotnak, amelybe bárki beléphet, a belépés lehetősége bizonyos automatizmusok révén, alanyi jogon jár, például ha az adott földrajzi területen vagy az adott szakterületen tevékenykedik a szervezet. Az együttműködés lehet ágazati és területi is. A szakmai színvonalnak nincsenek szervezeti garanciái. A fórum működtetésének értelme a nagyon erős legitimitás, amelyet az egész ágazattól, vagy ha területileg szerveződik, a térség szervezeteitől nyer, éppen ezért hivatott az ágazat, vagy térség képviseletére. A tagok száma nem korlátozott, de a potenciális résztvevőké igen. A legitimitás alapja a nem kizárhatóság, egy fórum legitimitását nyitottsága alapján érdemes értékelni, ha ezt valamilyen okból elveszti, vagy korlátozza, saját létalapját kérdőjelezi meg. A fórumnak demokratikus elvek alapján kell működnie, de ez le is lassíthatja, bizonyos mértékig nehézkessé is teheti működését. Elengedhetetlen a hatékony belső kommunikáció, ezért koordinációs testületet igényel. A fórum legitimitására építve szervezetek állíthatók fel és küldöttek delegálhatók. Ezek tevékenységével kapcsolatban alapvető fontosságú az ellenőrzés és kommunikáció csatornáinak kialakítása az őket küldő fórum felé. (4) A fentieknek az egri civilek már az első civil fórumtól megfeleltek. Egyben ettől számíthatjuk az információs hálózat a kialakulását, amely közel húsz éve működik, és nincs alternatívája a városban. A fórumon résztvevő szervezetek kinyilvánított

15 15 közös akarata volt, hogy létrehozzák a városban működő civil szervezetek információcseréjének infrastrukturális és szervezeti feltételeit. Erre a civil ház ben történt megnyitása, illetve a kerekasztal megalakítása biztosított lehetőséget. A fórum és a fórumok között működő kerekasztal szabályozását az önkéntesség és egyenrangúság alapelveire épített Egri civil kódex tartalmazza. A kerekasztal rendszeres üléseit éves munkatervben rögzítette, a találkozások során kialakult az információáramlás rendszere és gyakorlata. A hálózatot a fórumon közösséget vállalt szervezetek, valamint a kerekasztalba delegált, szakmai, területi alapon szervezett szekciók alkották. A szekciók jelentős része a szervezeti együttműködés fejlődésének eredményeként információs hálózatként is működik. A koordinációs hálózat jellemzőit vizsgálva és Egerre vetítve megállapítható, hogy a kerekasztal magasabb fokozatot ért el az együttműködésben. Ennek lehetőségét a civil civil, illetve a civil önkormányzati partnerség lassú, bizalomépítő folyamatának következetes fenntartása teremtette meg. A koordináció gyakorlati szükségleteinek, feladatainak meghatározásához, teljesítéséhez konkrét teret a kerekasztal által rendezett és az önkormányzat által támogatott Eger Ünnepe rendezvénysorozat kínálta. Ebben a szakaszban a már önálló információs hálózatként is működő szekciók igénye és a város önkormányzata által elismert eredmények megerősítették a koordináció irányába tett lépéseket. A civilek összefogásával minden évben megrendezett program 2005-re város legnagyobb közösségi ünnepévé vált. Álljunk meg egy gondolat erejéig, mielőtt az egri együttműködés fejlődésének utolsó fázisát ismertetném. Nem direkt döntésekkel alakult ki az egri hálózat, hanem felismerések, sikerek és kudarcok nyomán mozdult együttműködésük a biztosítékokkal alátámasztott minőség, a közös felelősségvállalás és képviselet irányába. A kerekasztal mindig különös gondot fordított a folyamatok elemzésére, műhelybeszélgetéseken történő megismertetésére. Ezeket kiadványokban jelentette meg, így tette elérhetővé a megyei szervezetek részére (Első lépés, A partnerség története, Második lépés, Párbeszéd a partnerségért , Közös érdek közös érték). Az egriek szoros kapcsolatot tartottak a gyöngyösi, hatvani füzesabonyi civil összefogásokkal, közös programokban folytattak együttműködést. A hálózatosodás tehát egy hosszú folyamat eredménye volt, amelynek különböző állomásait a feltételeknek való megfeleléssel lehetett minősíteni.

16 16 A folyamat lépéseit, jellemzőit Osváth Péter így foglalja össze: Hálózati együttműködés Hálózati együttműködés a szervezetek közötti közvetlen kooperációs kapcsolatokon alapuló együttműködés. A korábban jellemzett két formában az együttműködés részvételen alapul, gyakorlatilag elképzelhető, hogy a résztvevő szervezet egyetlen másik szervezettel sem létesít közvetlen kapcsolatot és kooperációt, csak közvetetten a szövetségen vagy fórumon keresztül van kapcsolatban a többi résztvevővel, addig a hálózatban való részvétel alapja a hálózat legalább egy szervezetével való közvetlen kooperációs kapcsolat. A hálózat formálódása természetesen nem független a szövetségi és fórumszerű együttműködésektől, ezek irányítják a hálózatok alakulását, alkalmat kínálnak a szervezeteknek egymás megismerésére és a kooperációs kapcsolatok kialakulására. Míg a fórum és a szövetség valamelyest egymás ellentétei, nem lehet egy szerveződés fórum is és szövetség is egyszerre, a hálózati együttműködés mindkettővel összeegyeztethető. A hálózati együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrások megosztásával kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költségeket takarítsanak meg. Az erőforrások alatt, nem csak a hagyományos erőforrásokat (tőke, technológiai ismeret, munka, természeti erőforrás) kell érteni, hanem az információt, infrastruktúrát, humán erőforrásokat, kapcsolatokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezetek céljuk irányába előrelépjenek. ( ) A hálózatokban résztvevők száma nem korlátozott, határait nehéz, sokszor nem is lehet kijelölni, végső soron globális rendszerré kapcsolódhat össze egy-egy nemzetközi szervezeten keresztül. A hálózati együttműködési rendszer alkalmas arra, hogy a szervezetek hatékonyabban működjenek, költségeket takarítsanak meg, kipótolják hiányzó erőforrásaikat, vagy többlet erőforrásokat vonjanak be, intenzívebben kihasználják kapacitásaikat, több információhoz jussanak, és programjaikat hatékonyabban szervezzék. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hálózat szervezése és fenntartása is befektetést és kompetenciákat követel, e nélkül nem lehet hozzájutni az előnyökhöz sem. ( ) A hálózati kapcsolatok nem azonos minőségűek. Az együttműködés előnyeit akkor lehet igazán kihasználni, ha a kapcsolatot erős bizalmi viszony alapozza meg.

17 17 A bizalom megelőlegezése, minden alkalommal kockázatot jelent a felek számára. A kapcsolat interakciók folyamán fejlődik, ezért fontos, hogy az együttműködés időben nem korlátozott. ( ) A hálózati együttműködésben elengedhetetlen a személyes kapcsolat, a formalizálás sokszor csak a külső szereplőknek szól, illetve segít átmenteni a kapcsolatot, ha a kapcsolattartó személy valamely okból kiesik a rendszerből. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a szemléleti kérdést, hogy egy jó kapcsolat érték, amely sok befektetést igényel, megszűnése pedig veszteség! (5) Az ECK kohéziós ereje a szekciókon belüli együttműködési készség és képesség fejlődésével magyarázható. A civil-civil kapcsolatok erősödése magával hozta a civilönkormányzati partnerség fejlődését is. Ez az együttműködés azonban nem volt zavartalan. Kezelni kellet olyan jelenségeket, amelyek a szervezetek vezetőinek felkészületlenségéből, karriert építő, egyéni ambíciók felbukkanásából, olykor pártok befolyási kísérleteiből, vagy a hivatali bürokrácia arroganciájából eredtek. Számításba kellett venni a választási ciklusokat követő új önkormányzati testület tagjainak demokrácia felfogását, a civil szervezetekkel kapcsolatos előítéleteit is. A hálózati együttműködés építése azonban folyamatos volt. Ezt lehetővé tette egyrészt a kerekasztalon belül kialakult bizalom, másrészt egy felkészült, egyenrangú partnerség iránt elkötelezett, meghatározó egyéniségekből álló civil baráti kör döntő befolyása. A kerekasztal kezdeményezőkészsége és az eredmények lehetővé tették a következő fokozat, az együttműködési hálózat kialakítását. Ebben a szakaszban jelentős előrelépés történt a szektoron belüli és a civilönkormányzati együttműködés területén. A legjelentősebbek ezek között: A városi fórumon a Civil kódex módosításaként három állandó bizottság alakult:az Eger Ünnepe szervezőbizottság, a Kommunikációs bizottság és a Civil alap bíráló bizottság. A civil fórum szervezőbizottságának megválasztása még az előző szakaszban történt. Mivel a kerekasztal nem rendelkezett jogi személyiséggel, így a kerekasztal egy-egy szervezete vállalta, hogy programgazdaként elkészíti a közös pályázatokat. Ezek témái: Eger Ünnepe megrendezése, Párbeszéd a partnerségért szimpózium, nemzetközi kapcsolatok építése, hazai tapasztalatcserék, kiadványok megjelentetése, civil szervezeti vezetők képzése. A közös pályázatok a hálózati együttműködést erősítették. A helyi beágyazódás fokmérőjét a kerekasztal 1%-os

18 18 kampányát is a hálózat vezényelte. Médiakapcsolatok fejlődésének eredményeként a városi televízióban rendszeres műsoridőt kapott a civil terület. A hálózat új közösségi eseménye a Civil randevú, amit évente, mindig az év végén a polgármester, képviselők, tanácsnok, civil referens részvételével, a közös értékelés eseményeként rendeznek meg. Az idei utolsó, hálózatot erősítő kezdeményezést a helyi finanszírozást biztosító európai gyakorlat adaptálása, az egri közösségi alapítvány létrehozása jelentette. A partnerség tartalmának fejlődését mutatja, hogy az önkormányzat több döntéssel ismerte el a kerekasztal legitimitását. Ebben a folyamatban az egymást váltó polgármesterek meghatározó szerepet töltöttek be. Az egri önkormányzat elsők között alkalmazott civil referenst. Létrehozta az Egri civil alapot, és elősegítette a vállalatok iparűzési adójának civil szervezetekhez történő címkézését. Megteremtette az érdemi döntés-előkészítő munka feltételét a civil delegáltak befogadásával. Az utolsó választási ciklustól a referens munkáját civil tanácsnok segíti. A tanácsnok kezdeményezésére a helyi kitüntetés rendszerébe emelték a civil személyek/vagy szervezetek munkájának elismerését. Tény, hogy Egerben döntően az NCA pályázatai teremtették meg a civil hálózati együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A támogatásokat tudatosan és hatékonyan használták fel a kerekasztal szervezetei arra is, hogy a hazai és nemzetközi civil kapcsolatok tapasztalatait megismerjék. A közös cél, az ösztönző környezet és az eredmények együttesen adtak alapot a hálózatnak arra, hogy fejlesszék együttműködési képességüket, szerezzenek gyakorlatot a partneri szerep ellátásában Nem mellékes a hálózat szervezetekre gyakorolt hatása, amely fejlesztette az érdekérvényesítő képesség fontosságának felismerését. A tapasztalatok a kerekasztalon belül konkrét szakmai, területi aktivitást jeleznek. Az ECK együttműködési hálózat előtt napjainkban új kihívások jelentkeznek: küszöbön áll az egri civil ház bezárása, a helyi iparűzési adó felajánlott összege harmadára csökkent; a megyei civil információs és szolgáltató központ felszámolásával a hálózati együttműködés lehetőségei szűkültek; szembe kell nézni a megyei civil információs centrum pályázati botrányának demoralizáló hatásával; NEA rendszere kizárta a megyei/régiós szintű civil kontroll gyakorlását. A

19 19 problémákra adandó válaszok keresése, a gondok enyhítése, az uniós források és más nemzetközi alapok elérése a jövőben meghatványozza az erős, strukturált szervezetek, szövetségek és hálózatok jelentőségét. A kis szervezetek innen várhatnak rendszeres információt, együttműködési lehetőséget, koordinációt kapcsolataik fejlesztéséhez, humánerőt céljaik eléréséhez. Ebben a helyzetben az ECK együttműködési hálózata számára kiemelkedő fontosságúvá vált új partnerségi kapcsolatok létrehozása (vállalkozói szféra); szervezetei közhasznúságának elismertetése, beágyazódásuk növelése (1% felajánlás); közös, a város életében jelentős program távlatos mecenatúrájának megteremtése; a helyi finanszírozás új formáját jelentő egri közösségi alapítvány aktivizálásával; mozgósító funkció gyakorlása építve a városrészek lokálpatrióta hagyományaira; folyamatos jelenlét biztosítása a médianyilvánosság minden formájában. A hálózat érdekképviseleti tevékenységének minősége, hatékonysága, távlatossága dönti el, hogy a jövőben a képviselt polgárok mennyire ismerik és igénylik, az önkormányzat pedig milyen szerepben tartja partnerének az egri civil összefogást.

20 20 A civil részvétel és képviselet rendszere az önkormányzati döntéselőkészítésben Több mint egy évtizedes folyamatban alakította ki a kerekasztal a szervezeti, személyi, technikai feltételeket, valamint a részvételhez nélkülözhetetlen jogosítványokat. A rendszer a kerekasztalon belüli humánerő képzésével, illetve az önkormányzati oldallal folyamatosan, egy esetben pedig a politikai pártokkal is folytatott konzultációk során formálódott. Az ECK partneri szerepében gyakorlatot szerzett az információs, mozgósító, forrásteremtő, stb funkciók vállalásával. Kihasználta a törvényben előírt (közművelődési tanács), és a város történetéből ismert és újjáéleszthető lakossági érdekképviseleti formákkal (fertálymester) való kapcsolat építésének lehetőségét. Figyelmet fordított új érdekképviseleti tevékenységek elindításában való részvételre (ifjúsági kerekasztal, állatvédelem). Folytatta és megerősítette a hagyományos érdekképviseleti szerepet ellátó szövetségekkel (környezetvédelem fogyasztóvédelem) az együttműködést. A jogi személyiség nélküli kerekasztal a CISZOK által nyújtott szolgáltatásokat vette igénybe az információcsere (honlap) és a kapcsolattartás (telefon, levelezés, tanácskozás) biztosításához. Képzéseken, közös projektek tervezésében, megvalósításában alakították ki az érdekképviselet ellátásához is nélkülözhetetlen szakértői csoportot, amely alkalmanként külső meghívott szakemberekkel egészül ki. Vegyük számba a szervezeteket, és együttműködési formákat, amelyek legitimációt és hátteret biztosítnak az érdekképviseleti munkához. Egri Városi Civil Fórum Az egri polgárok civil közösségeinek parlamentje Egerben, mint annyi más városban a szervezetek százai elkülönülten végezték (sok helyen még ma is) a közösség érdekében közhasznú tevékenységüket. Ez a sokszínű, értékeket őrző, teremtő, közösségi érdekeket megszólaltató erő új, példamutató minőséget teremtve koncentrálódik az egri civilek összefogásában. A változás tizennégy éve következett be. Azóta évente több mint száz közösség jelenik meg a civil fórumon a városháza dísztermében.

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai

PREAMBULUM. 2. A Fórum feladatai. 3. A Fórum kapcsolatai Kisújszállás Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának Szervezeti és Működési Szabályzata Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta a 113/2016. (IV. 28.) számú önkormányzati határozatával

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 26181/2016. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Civil Kódex Az egri civil szervezetek együttműködésének szervezeti keretei és szabályai (2013.áprilisi módosításokkal)

Civil Kódex Az egri civil szervezetek együttműködésének szervezeti keretei és szabályai (2013.áprilisi módosításokkal) 1. Eger Városi Civil Fórum Civil Kódex Az egri civil szervezetek együttműködésének szervezeti keretei és szabályai (2013.áprilisi módosításokkal) 1.1. Az Eger városi Civil Fórum a bejelentkezésükkel egyértelmű

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsának Ügyrendje. egységes szerkezetben. Általános rendelkezések

Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsának Ügyrendje. egységes szerkezetben. Általános rendelkezések Szám:07-7/588-6/2016. Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsának Ügyrendje egységes szerkezetben I. Általános rendelkezések Szervezet neve: Pécs Megyei Jogú Város Idősügyi Tanács (a továbbiakban: Idősügyi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Ünnepi elnökségi ülés napirendi pontjai

Ünnepi elnökségi ülés napirendi pontjai Ünnepi elnökségi ülés napirendi pontjai 1./ Az elnökség 2014. évi tevékenységének értékelése, évzáró. Előterjesztő: Kárpáti Zoltán megyei elnök Előterjesztés módja: írásban illetve szóban 2./ A jelenlévők

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

A pályázati projekt felépülése:

A pályázati projekt felépülése: Tájékoztató az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0079 azonosítószámú, Közösen az esélyegyenlőség fejlesztése érdekében a Berettyóújfalui járás területén című projektről A kedvezményezett neve: Berettyóújfalu Város

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések. Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Az ALBENSIS Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötendő megállapodásról 1. előterjesztés száma: 75 /2016 2. előterjesztést készítő személy neve: dr.

Részletesebben

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. Alapszabály

Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. Alapszabály Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Alapszabály I. Általános meghatározások 1. A szervezet neve: Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség. röviden: Kollégiumi Szövetség (KSZ) (a továbbiakban:

Részletesebben

A hegyeshalmi Lőrincze Lajos Általános Iskola Szülői Szervezetének Szervezeti és Működési Szabályzata

A hegyeshalmi Lőrincze Lajos Általános Iskola Szülői Szervezetének Szervezeti és Működési Szabályzata A hegyeshalmi Lőrincze Lajos Általános Iskola Szülői Szervezetének Szervezeti és Működési Szabályzata 1. rész Általános rendelkezések A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 73. alapján az iskolában

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. május 21-i ülésére Tárgy: 2007. évi Díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetési javaslatokat véleményező előkészítő bizottság

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság

Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

ÉVES KÖZGYŰLÉS. Elnöki beszámoló május május május 14. Hercegh Imre elnök

ÉVES KÖZGYŰLÉS. Elnöki beszámoló május május május 14. Hercegh Imre elnök ÉVES KÖZGYŰLÉS Elnöki beszámoló 2012. május 9. 2014. május 14. 2013. május 14. Hercegh Imre elnök Miről lesz szó? 2014 Tisztújító Közgyűlés Mit végeztünk az elmúlt időszakban? Mit hagyunk hátra a következő

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség - rendelettervezet Egyszerű többség - határozati javaslat ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére Tárgy:

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V AR OS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V AR OS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V AR OS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: IV. 267 /2015. Előadó: Csizmadia Bernadett Mell.: 2 db Hiv. sz.: - Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Elnökjelölti program Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Elnökjelölti program Béres József Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elnökjelölti program 2016-2019 Béres József Budapest, 2016. április 11. 2. oldal Bevezetés A MEE elnökeként 3 évet dolgoztam az Elnökség tagjaival közösen az előző Elnöki

Részletesebben

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség évi munkaterve A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség 2009. évi munkaterve Az alábbiakban foglaljuk össze az elnökség 2009. január 9-10-i ülésén megfogalmazott javaslatokat a Szövetség 2009 évi programjához,

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Működési Szabályzat ajánlás a regionális koordinációk részére. Egyesületi Elnökség által jóváhagyva: 2011.

Részletesebben

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város területén működő általános és középiskolai, valamint kollégiumi

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére 42. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére Tárgy: A helyi közművelődési feladatokról szóló önkormányzati

Részletesebben

Egyesület megnevezése: Életminőségért Alapítvány Egyesület címe: 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9 Adószám:18571705-2-10. Közhasznúsági jelentés 2011.

Egyesület megnevezése: Életminőségért Alapítvány Egyesület címe: 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9 Adószám:18571705-2-10. Közhasznúsági jelentés 2011. Egyesület megnevezése: Életminőségért Alapítvány Egyesület címe: 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9 Adószám:18571705-2-10 Közhasznúsági jelentés 1 Tartalom: 1. Számviteli beszámoló (eredmény kimutatás és mérleg)

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke tisztelettel meghívja Önt a nemzetiségi önkormányzat

M E G H Í V Ó. Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke tisztelettel meghívja Önt a nemzetiségi önkormányzat Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzat 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. M E G H Í V Ó Gyomaendrőd Város Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke tisztelettel meghívja Önt a nemzetiségi önkormányzat

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

LAKITELEK POLGÁRMESTERE

LAKITELEK POLGÁRMESTERE LAKITELEK POLGÁRMESTERE 6065 Lakitelek, Széchenyi krt. 48. Telefon: 06-(76) - 449-011, 449-003 Fax.: 06-(76) - 449-055 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő testület 2010. november 4 i ülésére Tárgy: Kezdeményezés

Részletesebben

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV I. Kommunikációs lehetőségek: Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb funkciója a helyi társadalom életének szervezése. Ennek hatékonysága

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

2011. április 7-i ülésére

2011. április 7-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 7-i ülésére Tárgy: Pályázati felhívás a dombóvári kisebbségi önkormányzatok részére elkülönített támogatási

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben