RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

Átírás

1 RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

2 2

3 3 RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Az egri civil hálózati együttműködés jelentősége, tapasztalatai a helyi társadalomfejlesztésben Eger, 2012

4 4 F. Gál Sándor Csathó Tibor: RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Az egri civil hálózati együttműködés jelentősége, tapasztalatai a helyi társadalomfejlesztésben Lektorálta: Csatho Tibor Felelős kiadó: Bárdos Ferenc Kiadja: Életfa Környezetvédő Szövetség Nyomda: Budavári Nyomda Formátum: A/5 Terjedelem: 57 oldal Támogató: ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY

5 5 Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. József Attila: Eszmélet (részlet)

6 6 TARTALOM Bevezető Visszatekintés Az Egri Civil Kerekasztal együttműködési hálózatának kialakulása 7 oldal 9 oldal 14 oldal A civil részvétel és képviselet rendszere az önkormányzati döntés-előkészítésben 20 oldal Egri Városi Civil Fórum Egri Civil Kerekasztal Egri Közművelődési Tanács Egri Ifjúsági Kerekasztal Civil delegáltak A részvétel és képviselet tapasztalatai Ifjúsági érdekképviselet Egerben A felnémeti civilek érdekegyeztető tevékenysége Érdekképviselet a kulturális területen A belső civil kontroll jelentősége Összegzés helyett 26 oldal 30 oldal 31 oldal 34 oldal 38 oldal 39 oldal Mellékletek Egri civil kódex Egri Közművelődési Tanács Egri Ifjúsági Kerekasztal Felhasznált irodalom 41 oldal 48 oldal 51 oldal 56 oldal

7 7 BEVEZETŐ Politikusok, filozófusok, közszereplők előjelekkel minősítik a globalizációt. Más és más indíttatás helyezi középpontba a globális világot, mint a jövő realitását. A társadalmi igazságosság illúziója réges-rég szertefoszlott. A magyar emberek a mából visszatekintve 1956 viharának villámaiban láthatják meg a szabadságillúzió elporladását. Az arc nélküli ember, a közösség nélküli tömeg, az érték nélküli fogyasztói lét determináltságában vergődő milliók reménye az embert, a közösségi értéket mindenek elé helyező és öntudatra ébredő civil társadalom. Amikor a civil önkéntesek olyan erős intézményekkel szállnak szembe, amelyek dollármilliókkal rendelkeznek és a politikai hatalom legkiváltságosabb belső köreibe is bejárásuk van, akkor ez erősen egyenlőtlen küzdelemnek tűnik.( ) A civil társadalom ereje abban a hatalmas kapacitásban rejlik, hogy képes önkéntes vállalkozásokra, kész különböző szétszórtan élő embereket és szervezeteket gyorsan, rugalmas hálózatba szervezni. Az eredményes civil hálózatoknak sok vezetője van, s mindegyik a többiektől függetlenül is működik. A tagság sokfélesége és függetlensége lehetővé teszi, hogy a problémákat különböző szempontok alapján járják körül és kihasználják a csoportokban rejlő különféle képességeket. (1) Az idézett könyvben Az öntudatra ébredt civil társadalom szinte teljes fejezete tartalmaz bizonyítékot erről az erőről Svédországtól-Mexikóig, Brazíliától-Malajziáig. Anélkül, hogy tagadnánk helyünket és szerepünket a globalizáció önpusztító rendszerében cselekvési terünket mégis a hazai viszonyok között, közelebbről saját településünkön kell alakítani. Eger város képviselőtestületének döntései, azok következményei határozzák meg, hogy milyen esélye van a hagyomány, a közösségi értékek megtartásának, vagy a civil részvételnek a döntés-előkészítésben. A hazai civil társadalom öntudatra ébredésében az egri civil összefogás meghatározó szerepet töltött be. Milyen irányt vesz az egri zászlóshajó? Jövőt formáló erő maradhat-e a civil hálózat az egri társadalomban? Ennek megfelelni közös a felelőssége és feladata mindkét oldal képviselőinek. A helyi társadalomban megjelenő különböző csoportérdek és közösségi érdekek ütköztetése, valamint azok érvényesítése a részvétel minőségétől függ. A részvételi és a képviseleti oldal demokráciaértelmezése alapvetően meghatározza a civil kerekasztalok érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységének esélyeit és hatékonyságát.

8 8 Az Egri Civil Kerekasztalt (továbbiakban ECK) 1998-ben alakították meg a városi civil fórumon résztvevő több mint száz civil szervezet. Az eltelt tizenöt év alatt megőrizték és megerősítették kapcsolatrendszerüket, szerves fejlődés útján jutottak el az együttműködési hálózat szintjére. Együttműködésük fontos célja egyrészt a hálózat érdekegyeztető és érvényesítő tevékenységének, másrészt a civil kontroll gyakorlatának fejlesztése. Az ECK koordináló, döntés-előkészítő, érdekképviseleti munkája olyan értékekre, tapasztalatokra épült, amely a bizalom tőkéjét használja a civil szektortudat megerősítésére és a részvételi demokrácia helyi gyakorlatának fejlesztésére. Mégsem beszélhetünk törésmentes folyamatról. A mindennapokba ágyazott érdekegyeztető munkát, valamint a szervezeti, vagy törvényi felhatalmazással végzett ellenőrző, visszacsatoló tevékenységet objektív korlátok és szubjektív hatások befolyásolják. Az egri összefogás eredményeit olyan értékként kell kezelnünk, amely magában foglalja egyrészt a kerekasztalt alkotó szervezetek vezetőinek felkészültségét, elkötelezettségét a közösségi igény és érdek képviseletére, másrészt az önkormányzati képviselők demokratikus törekvéseit párton belüli erőfeszítéseit a részvételi demokrácia alakításában. Ehhez nélkülözhetetlen mindkét oldal szereplőinek tiszteleten alapuló személyes kapcsolata, és a párbeszéd minden formájának fenntartására. Csak együtt érthetjük meg, csak közösen értethetjük meg, hogy az egyéni törekvések előtérbe nyomulása sosem hozhatja meg azt az eredményt, nem teremthet olyan maradandó értéket, mint a mi összefogásunk.

9 9 Visszatekintés Az országos civil érdekképviselet rendszerének létrehozására tett erőfeszítésekről tanulmányok, elemzések tanúskodnak. A több éves folyamatban képviselők, kormányzati és nonprofit szakemberek, valamint civil szervezetek jelentős számban vettek részt. Ennek indíttatása köthető az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeihez. Mint köztudott az uniót alapító országokban a három szektor állami, üzleti, nonprofit együttesen biztosítják a társadalom igényeinek, érdekeinek való megfelelés feltételeit. Ezekben az országokban a nonprofit szervezetek a közigazgatás minden szintjén jelentős erőt képviselnek, valóságos partneri szerepet töltenek be. Küldetésük szerinti érdekképviseleti és szolgáltató tevékenységüket nem nélkülözhetik még a fejlett gazdasággal rendelkező országok sem. Egyenrangúságuk elismerését a nemzeti kormányoknál és önkormányzatoknál a költséghatékony, folyamatos minőséget biztosító és ugyanakkor rugalmasságra képes tevékenységükkel vívták ki. A hazai nonprofit szektor erőtlensége ellenére igen gyorsan és felelősséggel reagált és kapcsolódott be a társadalmi szervezetek lehetséges jövőjét jelentő érdekképviseleti rendszer formálását szolgáló munkába. A követelmények és lehetőségek adottak voltak. Beindult, mind a civil szektor szakmai elitje, mind az új kormány apparátusa. Civil részről az első lépés Sebestény István május 14.-én írt: VITAIRAT - A nonprofit szektor érdekképviseletének megoldása című tanulmányának a civil közvélemény elé tárása volt. A tanulmány néhány jellemző gondolata: A szektorra vonatkozó jogi, gazdasági szabályozás, az adókedvezmények megállapítása, az állami hozzájárulás mértéke és mikéntje, a külföldi támogatások felkutatása elérhetősége - különös tekintettel az európai integrációs folyamat eredményeként hazánk szervezetei számára is hozzáférhető források bővülésére - mind olyan kérdés, mely a szektor jelentős részét érinti, nem is beszélve az ezekkel kapcsolatos döntések következményeiről. Joggal vetődik fel a szervezetekben az igény arra, hogy ezen döntések előkészítésébe bevonják őket, véleményüket kikérjék, javaslataikat a döntéshozók figyelembe vegyék, érdekeiket megfelelő módon képviselhessék. Tudjuk azonban azt is, hogy eddig valamennyi - a szektor egészét összefogó szervezet, kamara, intézmény felállítását célzó - javaslat, tervezet már az

10 10 elképzelések szintjén kudarcba fulladt, megvalósításukra még kísérlet sem történt. (2) A civil érdekképviseleti alternatívák intézményi háttérszükséglete, a képviseletet ellátó grémium legitimitása éppúgy téma, mint az állami szféra nonprofit szektort segítő finanszírozása (EU-ban 40%, hazánkban 30% körüli) a civil szakemberek eszmecseréjének, amely nem csak tanulmányokban, hanem az interneten is folyamatos szakmai párbeszéd volt. A civil-civil párbeszéd eredményeit jelző fontosabb tanulmányok felsoroláskor Kuti Éva már pesszimista hangot ütött meg, idézem: Ami mögöttünk van, az a kudarcok sorozata Az országos érdekképviselet létrehozására irányuló legfontosabb próbálkozások az elmúlt évtizedben a következők voltak: : Magyarországi Alapítványok Szövetsége (Marschall Miklós, akkor még kutató) : nonprofit kamara (az akkori NIOK - vezetője Rabi Béla) : nonprofit felügyelet (az akkori kultusztárca - szakértők: Csanády Dániel, Győrffy Gábor, Radó Péter, Semjén András) : köztestület (módosító javaslat a nonprofit törvényhez - Csizmár Gábor) : nonprofit szervezetek nemzeti tanácsa (a Civitalis Egyesület elnöke, Sebestény István) A NONPROFIT ÉRDEKKÉPVISELETNEK ALULRÓL JÖVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK NYOMÁN KELL LÉTREJÖNNIE, S NEM SZABAD ENGEDNI, HOGY AKÁR A KORMÁNY, AKÁR EGYES NONPROFIT ÉRDEKCSOPORTOK BEFOLYÁSA ALÁ KERÜLJÖN. Mit értünk tulajdonképpen alulról jövő kezdeményezésen? Aki csak egy kicsit is ismeri a (hazai és külföldi, szakmai és területi stb.) érdekképviseletek történetét, az tudni fogja, hogy létrehozóik szinte sohasem a legkisebb, leggyengébb szervezetek. Az érintettek rendszerint csak részben csatlakoznak az ilyen kezdeményezésekhez (a teljes körű részvételt csak a kötelező tagság előírásával lehet biztosítani). A szervezetek jelentős hányada nem érzi szükségesnek a közös fellépést, más részük potyautasként" viselkedik, abban bízva, hogy az érdekképviselet által kiharcolt előnyöket tagdíjfizetés nélkül is

11 11 élvezheti. Ez nemcsak nálunk van így, hanem a sok évszázados múltra visszatekintő, érett nonprofit szektorokban is. Nem célszerű tehát misztifikálni a kezdeményezés alulról jövő jellegét, még kevésbé hajbakapni azon, hogy ki van eléggé alul". A kirekesztésnek ez a (különben kísértetiesen ismerős) logikája rövid úton elvezet a Kapcavencselloi Pipatörténeti Körhöz, amely kétségkívül megfelel az alulról jövés minden kritériumának, de eszébe sem jut (soha nem is fog) országos érdekképviseletet szervezni. A VALÓDI KÉRDÉS nem az, melyik szereplő milyen szegmenséből jön a nonprofit szektornak, hanem AZ, HOGY SIKERÜL-E HOSSZABB TÁVON IS BIZTOSÍTANI A KEZDEMÉNYEZÉS TELJES NYITOTTSÁGÁT, ÉS OLYAN DEMOKRATIKUS MECHANIZMUST LÉTREHOZNI, AMELY GARANTÁLJA AZ ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELET LEGITIMITÁSÁT. Az érdekképviselet létrehozása ugyanis nem az államnak érdeke, hanem a civil szférának. A kormány lehet demokratikus vagy diktatúrába hajló, civil-barát vagy gyanakvó és ellenséges, mindig fog olyan nonprofit szervezeteket találni, amelyekkel együttműködhet. Megkockáztatnám, hogy még könnyebb is a dolga akkor, ha a szektor gyenge és megosztott, s tárgyalópartnerként önjelölt csúcsszervezetek jelentkeznek nála, amelyek saját intézményi érdekeiken kívül legfeljebb a hozzájuk kötődő néhány száz szervezetet képviselik. (3) Az országos civil érdekképviselet rendszerének kialakításában munkálkodók egyeztetései ellenére írta Dr. Bíró Endre október 2-án summás véleményét, mely szerint: Megrekedt az országos civil képviselet közvetlen létrehozásának folyamata. A tizenkét évet felölelő folyamat hiábavalóságáról gondolkodni azonban felesleges, mert a civil-civil párbeszéd nem szakadt meg. A cél távlatos értelmét és az ügy jelentőségét felismerő partnerek különböző helyszíneken rendeztek és rendeznek szimpóziumokat, műhelybeszélgetéseket, vagy jönnek össze informális találkozókon. Ilyen volt a proháló munkájában résztvevő civil szervezeti vezetők országjáró népszerűsítő, felkészítő munkája. Ezt szolgálták a között, öt megye részvételével megrendezett egri Párbeszéd a partnerségért szimpózium sorozat is.

12 12 Az eszmecserék témája a helyi és megyei viszonyok között felépíthető, folytatható érdekegyeztető és - érvényesítő szerepek és feladatok részleteinek feltárása, megvitatása volt. Ilyen át nem léphető téma volt az érdek (közösségi érdek, civil érdek helyi szinten) fogalmi meghatározása is a Heves megyei civil műhelyben ben még találkozunk a folyamat végkifejletét sejtető állomással. A hír szerint a civil érdekek jogszabállyal támogatott leendő testületét előkészítő folyamat újabb szakaszát amelyet mintegy egy éves civil oldali munka és többek között egy mintegy 1900 válaszoló által kitöltött kérdőíves felmérés készített elő napirendjére tűzte az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága december 14-i ülésén. Terv szerint a civil országos érdekképviselet ügyéről még választási cikluson belül szavazott volna az országgyűlés azonban ez csak remény maradt. A civil érdekképviselet létrehozása ügyében az utolsó, amit minősíthetünk a folyamat értékeinek, jelentőségének elismeréseként is felhívást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adta közre. A pályázat augusztus 31-ig beérkezési határidővel az érdekképviseleti szervezetek (szociális partnerszervezetek és civil szervezetek) a hazai érdekegyeztetési, illetve szociális párbeszéd struktúrák legfontosabb szereplői részére szólt. Az országos civil érdekképviselet rendszerének felállítására tett erőfeszítések története ezen a ponton befejeződni látszik. A civil és a képviseleti oldal szakemberei rendkívül sok időt és munkát áldoztak a hazai civil szektor szerves fejlődését stabilizáló, a három szektor partnerei közötti együttműködés demokratikus elveinek kimunkálását, jogi, gazdasági hátterének megteremtését szolgáló folyamat befejezésére. Nem járt sikerrel az érdekképviselet országos rendszerének létrehozására tett erőfeszítés, de még nem is zárult le, hiszen a települési civil összefogások érdekegyeztető, képviseleti munkája tovább folytatódik, és hogy ez mennyire fontos azt remélem a későbbiekben kiderül. Fontosnak tartottam az országos folyamat állomásait röviden összefoglalni az egri civil szervezetek érdekegyeztető és képviseleti törekvéseinek, eredményeinek és kudarcainak megértéséhez és megítéléséhez. Nem hiábavaló a munka, még ha napjainkban megtorpanni látszik is. Az Nemzeti Civil Alapprogram (továbbiakban NCA) felszámolása után az egri szervezetek is szembesültek azzal, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban NEA) támogatási rendszerében már nem kaptak

13 13 olyan hangsúlyt és mértéket az érdekképviselet fejlesztését, vagy a hálózatok működését ösztönző programok, A rendszerváltozás egyik legfontosabb társadalmi következménye volt, hogy megnyílt a lehetőség a klasszikus polgári önszerveződések előtt. A magyar társadalom érettségét, kohéziós erőinek jelenlétét és működését mutatták az egyesületek, alapítványok számának növekedése. A fejlődés negatív jelenségei közé tartozott kezdetektől a politikai pártok benyomulása a civil szektorba. Ennek egyik következménye, hogy napjainkra újra szűkül a politikai pártoktól független polgári önszerveződések élettere, a szektor szerves fejlődésének folyamatát megosztó erők deformálják. Az adminisztrációs terhek növelése, a protekciós, civil kontroll alól kivont támogatási rendszer, a közösségi részvételt akadályozó bürokrácia olyan fékeket jelentenek, amelyek az aktív civil közösségek lassú elhalásához vezethetnek. A tét nem kicsi, a helyi társadalom életképessége múlik azon, milyen mértékben rendelkezik aktív polgárok közösségeivel. Ugyanakkor a ridegebb környezet szemléletváltásra is kényszeríti a szektort. Meg kell látni és láttatni a kormányzati forrásokon kívüli alapoknál megjelent, a folyamat ösztönzését célzó pályázatokat (Svájci Alap, MATÁV, stb). A folytatásban a civil szektortudat, az összefogás, a hálózat által biztosítható önvédelem megnyilvánulásai különösen értékes tapasztalatokkal szolgálhatnak, akárcsak a helyi érdekképviselet fenntartására, fejlesztésére tett erőfeszítések. Nem mellékes az sem, hogy a NEA rendszerének hálóján a kis szervezetek kihulltak, így a hálózatok, ernyőszervezetek jelentősége megnőtt. A civilek az új kihívásokra a hálózatokban koncentrált, a szektorra jellemző innováció és rugalmasság birtokában adhatnak választ. Az egri műhely, hálózati együttműködés, partnerségi törekvések meghatározott irányt mutatnak, tapasztalatokat, eredményeket szolgáltatnak arra, hogy az országos civil érdekképviselet jövőbeli piramisának alapköveit helyi civil összefogással lehet megformálni. A helyi érdekképviselet szervezeti, infrastrukturális feltételeinek megteremtése ellenőrzött folyamat eredményeként, az önkormányzati szerepvállalás fenntartásával, megerősítésével a várospolitika szerves részévé válhat. A következőkben az egri civil összefogás gyakorlati eredményeket megalapozó és a folytatás lehetőségét hordozó tapasztalatait taglalom.

14 14 Az Egri Civil Kerekasztal hálózati együttműködésének kialakulása Az 1996-ban megrendezett első Eger Ünnepe a személyes kapcsolatok révén érdeklődést váltott ki egymás tevékenysége iránt. Megerősítette az együttműködési készséget, a rendezvényben közreműködő önkéntesek és szervezetek vezetői között felmerült az igény, hogy még több szervezetet vonjanak be az ünnep kínálatának bővítésébe. A civil-civil kapcsolatok rendszeressé tétele felé az első lépést a városi civil fórum évi megszervezése jelentette. Sikere annak is köszönhető, hogy a városban működő szervezetek aktuális, egy-egy feladatra történő összefogása egyre szélesítette a személyes kapcsolatokat. Egyre több szervezet ismerte fel, hogy kapcsolati tőkéjüket és önkéntes munkájukat összeadva eredményesebbek lehetnek és az önkormányzat nagyobb figyelmet fordít kezdeményezéseikre. A fórumszerű együttműködés lehetőségét az információáramlás feltételeinek megteremtése biztosította. Ennek pontos leírását Osváth László így foglalta össze: Az ilyen kooperáció tagjai nyílt közösséget alkotnak, amelybe bárki beléphet, a belépés lehetősége bizonyos automatizmusok révén, alanyi jogon jár, például ha az adott földrajzi területen vagy az adott szakterületen tevékenykedik a szervezet. Az együttműködés lehet ágazati és területi is. A szakmai színvonalnak nincsenek szervezeti garanciái. A fórum működtetésének értelme a nagyon erős legitimitás, amelyet az egész ágazattól, vagy ha területileg szerveződik, a térség szervezeteitől nyer, éppen ezért hivatott az ágazat, vagy térség képviseletére. A tagok száma nem korlátozott, de a potenciális résztvevőké igen. A legitimitás alapja a nem kizárhatóság, egy fórum legitimitását nyitottsága alapján érdemes értékelni, ha ezt valamilyen okból elveszti, vagy korlátozza, saját létalapját kérdőjelezi meg. A fórumnak demokratikus elvek alapján kell működnie, de ez le is lassíthatja, bizonyos mértékig nehézkessé is teheti működését. Elengedhetetlen a hatékony belső kommunikáció, ezért koordinációs testületet igényel. A fórum legitimitására építve szervezetek állíthatók fel és küldöttek delegálhatók. Ezek tevékenységével kapcsolatban alapvető fontosságú az ellenőrzés és kommunikáció csatornáinak kialakítása az őket küldő fórum felé. (4) A fentieknek az egri civilek már az első civil fórumtól megfeleltek. Egyben ettől számíthatjuk az információs hálózat a kialakulását, amely közel húsz éve működik, és nincs alternatívája a városban. A fórumon résztvevő szervezetek kinyilvánított

15 15 közös akarata volt, hogy létrehozzák a városban működő civil szervezetek információcseréjének infrastrukturális és szervezeti feltételeit. Erre a civil ház ben történt megnyitása, illetve a kerekasztal megalakítása biztosított lehetőséget. A fórum és a fórumok között működő kerekasztal szabályozását az önkéntesség és egyenrangúság alapelveire épített Egri civil kódex tartalmazza. A kerekasztal rendszeres üléseit éves munkatervben rögzítette, a találkozások során kialakult az információáramlás rendszere és gyakorlata. A hálózatot a fórumon közösséget vállalt szervezetek, valamint a kerekasztalba delegált, szakmai, területi alapon szervezett szekciók alkották. A szekciók jelentős része a szervezeti együttműködés fejlődésének eredményeként információs hálózatként is működik. A koordinációs hálózat jellemzőit vizsgálva és Egerre vetítve megállapítható, hogy a kerekasztal magasabb fokozatot ért el az együttműködésben. Ennek lehetőségét a civil civil, illetve a civil önkormányzati partnerség lassú, bizalomépítő folyamatának következetes fenntartása teremtette meg. A koordináció gyakorlati szükségleteinek, feladatainak meghatározásához, teljesítéséhez konkrét teret a kerekasztal által rendezett és az önkormányzat által támogatott Eger Ünnepe rendezvénysorozat kínálta. Ebben a szakaszban a már önálló információs hálózatként is működő szekciók igénye és a város önkormányzata által elismert eredmények megerősítették a koordináció irányába tett lépéseket. A civilek összefogásával minden évben megrendezett program 2005-re város legnagyobb közösségi ünnepévé vált. Álljunk meg egy gondolat erejéig, mielőtt az egri együttműködés fejlődésének utolsó fázisát ismertetném. Nem direkt döntésekkel alakult ki az egri hálózat, hanem felismerések, sikerek és kudarcok nyomán mozdult együttműködésük a biztosítékokkal alátámasztott minőség, a közös felelősségvállalás és képviselet irányába. A kerekasztal mindig különös gondot fordított a folyamatok elemzésére, műhelybeszélgetéseken történő megismertetésére. Ezeket kiadványokban jelentette meg, így tette elérhetővé a megyei szervezetek részére (Első lépés, A partnerség története, Második lépés, Párbeszéd a partnerségért , Közös érdek közös érték). Az egriek szoros kapcsolatot tartottak a gyöngyösi, hatvani füzesabonyi civil összefogásokkal, közös programokban folytattak együttműködést. A hálózatosodás tehát egy hosszú folyamat eredménye volt, amelynek különböző állomásait a feltételeknek való megfeleléssel lehetett minősíteni.

16 16 A folyamat lépéseit, jellemzőit Osváth Péter így foglalja össze: Hálózati együttműködés Hálózati együttműködés a szervezetek közötti közvetlen kooperációs kapcsolatokon alapuló együttműködés. A korábban jellemzett két formában az együttműködés részvételen alapul, gyakorlatilag elképzelhető, hogy a résztvevő szervezet egyetlen másik szervezettel sem létesít közvetlen kapcsolatot és kooperációt, csak közvetetten a szövetségen vagy fórumon keresztül van kapcsolatban a többi résztvevővel, addig a hálózatban való részvétel alapja a hálózat legalább egy szervezetével való közvetlen kooperációs kapcsolat. A hálózat formálódása természetesen nem független a szövetségi és fórumszerű együttműködésektől, ezek irányítják a hálózatok alakulását, alkalmat kínálnak a szervezeteknek egymás megismerésére és a kooperációs kapcsolatok kialakulására. Míg a fórum és a szövetség valamelyest egymás ellentétei, nem lehet egy szerveződés fórum is és szövetség is egyszerre, a hálózati együttműködés mindkettővel összeegyeztethető. A hálózati együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrások megosztásával kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költségeket takarítsanak meg. Az erőforrások alatt, nem csak a hagyományos erőforrásokat (tőke, technológiai ismeret, munka, természeti erőforrás) kell érteni, hanem az információt, infrastruktúrát, humán erőforrásokat, kapcsolatokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezetek céljuk irányába előrelépjenek. ( ) A hálózatokban résztvevők száma nem korlátozott, határait nehéz, sokszor nem is lehet kijelölni, végső soron globális rendszerré kapcsolódhat össze egy-egy nemzetközi szervezeten keresztül. A hálózati együttműködési rendszer alkalmas arra, hogy a szervezetek hatékonyabban működjenek, költségeket takarítsanak meg, kipótolják hiányzó erőforrásaikat, vagy többlet erőforrásokat vonjanak be, intenzívebben kihasználják kapacitásaikat, több információhoz jussanak, és programjaikat hatékonyabban szervezzék. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hálózat szervezése és fenntartása is befektetést és kompetenciákat követel, e nélkül nem lehet hozzájutni az előnyökhöz sem. ( ) A hálózati kapcsolatok nem azonos minőségűek. Az együttműködés előnyeit akkor lehet igazán kihasználni, ha a kapcsolatot erős bizalmi viszony alapozza meg.

17 17 A bizalom megelőlegezése, minden alkalommal kockázatot jelent a felek számára. A kapcsolat interakciók folyamán fejlődik, ezért fontos, hogy az együttműködés időben nem korlátozott. ( ) A hálózati együttműködésben elengedhetetlen a személyes kapcsolat, a formalizálás sokszor csak a külső szereplőknek szól, illetve segít átmenteni a kapcsolatot, ha a kapcsolattartó személy valamely okból kiesik a rendszerből. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a szemléleti kérdést, hogy egy jó kapcsolat érték, amely sok befektetést igényel, megszűnése pedig veszteség! (5) Az ECK kohéziós ereje a szekciókon belüli együttműködési készség és képesség fejlődésével magyarázható. A civil-civil kapcsolatok erősödése magával hozta a civilönkormányzati partnerség fejlődését is. Ez az együttműködés azonban nem volt zavartalan. Kezelni kellet olyan jelenségeket, amelyek a szervezetek vezetőinek felkészületlenségéből, karriert építő, egyéni ambíciók felbukkanásából, olykor pártok befolyási kísérleteiből, vagy a hivatali bürokrácia arroganciájából eredtek. Számításba kellett venni a választási ciklusokat követő új önkormányzati testület tagjainak demokrácia felfogását, a civil szervezetekkel kapcsolatos előítéleteit is. A hálózati együttműködés építése azonban folyamatos volt. Ezt lehetővé tette egyrészt a kerekasztalon belül kialakult bizalom, másrészt egy felkészült, egyenrangú partnerség iránt elkötelezett, meghatározó egyéniségekből álló civil baráti kör döntő befolyása. A kerekasztal kezdeményezőkészsége és az eredmények lehetővé tették a következő fokozat, az együttműködési hálózat kialakítását. Ebben a szakaszban jelentős előrelépés történt a szektoron belüli és a civilönkormányzati együttműködés területén. A legjelentősebbek ezek között: A városi fórumon a Civil kódex módosításaként három állandó bizottság alakult:az Eger Ünnepe szervezőbizottság, a Kommunikációs bizottság és a Civil alap bíráló bizottság. A civil fórum szervezőbizottságának megválasztása még az előző szakaszban történt. Mivel a kerekasztal nem rendelkezett jogi személyiséggel, így a kerekasztal egy-egy szervezete vállalta, hogy programgazdaként elkészíti a közös pályázatokat. Ezek témái: Eger Ünnepe megrendezése, Párbeszéd a partnerségért szimpózium, nemzetközi kapcsolatok építése, hazai tapasztalatcserék, kiadványok megjelentetése, civil szervezeti vezetők képzése. A közös pályázatok a hálózati együttműködést erősítették. A helyi beágyazódás fokmérőjét a kerekasztal 1%-os

18 18 kampányát is a hálózat vezényelte. Médiakapcsolatok fejlődésének eredményeként a városi televízióban rendszeres műsoridőt kapott a civil terület. A hálózat új közösségi eseménye a Civil randevú, amit évente, mindig az év végén a polgármester, képviselők, tanácsnok, civil referens részvételével, a közös értékelés eseményeként rendeznek meg. Az idei utolsó, hálózatot erősítő kezdeményezést a helyi finanszírozást biztosító európai gyakorlat adaptálása, az egri közösségi alapítvány létrehozása jelentette. A partnerség tartalmának fejlődését mutatja, hogy az önkormányzat több döntéssel ismerte el a kerekasztal legitimitását. Ebben a folyamatban az egymást váltó polgármesterek meghatározó szerepet töltöttek be. Az egri önkormányzat elsők között alkalmazott civil referenst. Létrehozta az Egri civil alapot, és elősegítette a vállalatok iparűzési adójának civil szervezetekhez történő címkézését. Megteremtette az érdemi döntés-előkészítő munka feltételét a civil delegáltak befogadásával. Az utolsó választási ciklustól a referens munkáját civil tanácsnok segíti. A tanácsnok kezdeményezésére a helyi kitüntetés rendszerébe emelték a civil személyek/vagy szervezetek munkájának elismerését. Tény, hogy Egerben döntően az NCA pályázatai teremtették meg a civil hálózati együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A támogatásokat tudatosan és hatékonyan használták fel a kerekasztal szervezetei arra is, hogy a hazai és nemzetközi civil kapcsolatok tapasztalatait megismerjék. A közös cél, az ösztönző környezet és az eredmények együttesen adtak alapot a hálózatnak arra, hogy fejlesszék együttműködési képességüket, szerezzenek gyakorlatot a partneri szerep ellátásában Nem mellékes a hálózat szervezetekre gyakorolt hatása, amely fejlesztette az érdekérvényesítő képesség fontosságának felismerését. A tapasztalatok a kerekasztalon belül konkrét szakmai, területi aktivitást jeleznek. Az ECK együttműködési hálózat előtt napjainkban új kihívások jelentkeznek: küszöbön áll az egri civil ház bezárása, a helyi iparűzési adó felajánlott összege harmadára csökkent; a megyei civil információs és szolgáltató központ felszámolásával a hálózati együttműködés lehetőségei szűkültek; szembe kell nézni a megyei civil információs centrum pályázati botrányának demoralizáló hatásával; NEA rendszere kizárta a megyei/régiós szintű civil kontroll gyakorlását. A

19 19 problémákra adandó válaszok keresése, a gondok enyhítése, az uniós források és más nemzetközi alapok elérése a jövőben meghatványozza az erős, strukturált szervezetek, szövetségek és hálózatok jelentőségét. A kis szervezetek innen várhatnak rendszeres információt, együttműködési lehetőséget, koordinációt kapcsolataik fejlesztéséhez, humánerőt céljaik eléréséhez. Ebben a helyzetben az ECK együttműködési hálózata számára kiemelkedő fontosságúvá vált új partnerségi kapcsolatok létrehozása (vállalkozói szféra); szervezetei közhasznúságának elismertetése, beágyazódásuk növelése (1% felajánlás); közös, a város életében jelentős program távlatos mecenatúrájának megteremtése; a helyi finanszírozás új formáját jelentő egri közösségi alapítvány aktivizálásával; mozgósító funkció gyakorlása építve a városrészek lokálpatrióta hagyományaira; folyamatos jelenlét biztosítása a médianyilvánosság minden formájában. A hálózat érdekképviseleti tevékenységének minősége, hatékonysága, távlatossága dönti el, hogy a jövőben a képviselt polgárok mennyire ismerik és igénylik, az önkormányzat pedig milyen szerepben tartja partnerének az egri civil összefogást.

20 20 A civil részvétel és képviselet rendszere az önkormányzati döntéselőkészítésben Több mint egy évtizedes folyamatban alakította ki a kerekasztal a szervezeti, személyi, technikai feltételeket, valamint a részvételhez nélkülözhetetlen jogosítványokat. A rendszer a kerekasztalon belüli humánerő képzésével, illetve az önkormányzati oldallal folyamatosan, egy esetben pedig a politikai pártokkal is folytatott konzultációk során formálódott. Az ECK partneri szerepében gyakorlatot szerzett az információs, mozgósító, forrásteremtő, stb funkciók vállalásával. Kihasználta a törvényben előírt (közművelődési tanács), és a város történetéből ismert és újjáéleszthető lakossági érdekképviseleti formákkal (fertálymester) való kapcsolat építésének lehetőségét. Figyelmet fordított új érdekképviseleti tevékenységek elindításában való részvételre (ifjúsági kerekasztal, állatvédelem). Folytatta és megerősítette a hagyományos érdekképviseleti szerepet ellátó szövetségekkel (környezetvédelem fogyasztóvédelem) az együttműködést. A jogi személyiség nélküli kerekasztal a CISZOK által nyújtott szolgáltatásokat vette igénybe az információcsere (honlap) és a kapcsolattartás (telefon, levelezés, tanácskozás) biztosításához. Képzéseken, közös projektek tervezésében, megvalósításában alakították ki az érdekképviselet ellátásához is nélkülözhetetlen szakértői csoportot, amely alkalmanként külső meghívott szakemberekkel egészül ki. Vegyük számba a szervezeteket, és együttműködési formákat, amelyek legitimációt és hátteret biztosítnak az érdekképviseleti munkához. Egri Városi Civil Fórum Az egri polgárok civil közösségeinek parlamentje Egerben, mint annyi más városban a szervezetek százai elkülönülten végezték (sok helyen még ma is) a közösség érdekében közhasznú tevékenységüket. Ez a sokszínű, értékeket őrző, teremtő, közösségi érdekeket megszólaltató erő új, példamutató minőséget teremtve koncentrálódik az egri civilek összefogásában. A változás tizennégy éve következett be. Azóta évente több mint száz közösség jelenik meg a civil fórumon a városháza dísztermében.