A pannon bennszülött tartós szegfű védelme

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pannon bennszülött tartós szegfű védelme"

Átírás

1 A pannon bennszülött tartós szegfű védelme Összefoglaló jelentés

2 A projekt alapadatai Kedvezményezett: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Partnerek: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szegedi Tudományegyetem Kiskunmajsa Város Önkormányzata Társfinanszírozó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Projekt kód: LIFE06 NAT/H/ Projekt időszak: szeptember december 31. Költségvetés: Euro EU támogatás: 75% Az Európai Unió alapja a NATURA 2000 területeken megvalósítandó projektek finanszírozásának pénzügyi eszköze. A LIFE tartós szegfű védelmi program megvalósításának költségeit 75%-ban ez a forrás biztosította. A NATURA 2000 területek az Európai Unió ökológiai hálózatának részét képezik. Feladata az európai élővilág sokszínűségének fenntartása az európai jelentőségű élőhelyek, valamint növény és állatfajok megőrzésén keresztül.

3 A tartós szegfű (Dianthus diutinus Kit.) Tartós szegfű virágzat Júniusban találkozhatunk a legtöbb virágzó példánnyal A tartós szegfű közepes termetű, évelő szegfű fajunk. Virágzó hajtásai hol szálanként, hol seregesen, vagy kisebb csoportokban fedezhetők fel. Szembetűnő viaszbevonata miatt a növény szára és levelei hamvaszöld színűek. Tőlevélrózsát fejleszt, vékony, szálas levelekkel. Virágzáskor nyúlánk, cm hosszú szára hordozza élénk rózsaszín szirmú, tömött csomóban ülő virágait. Virágzási időszaka hosszan elhúzódó, jellemzően május közepétől október közepéig tart, így nem ritkán bimbós és éppen nyíló virágjai mellett érett toktermést is találhatunk. Bennszülött növényfajunk tudományos leírója a magyar botanika jeles alakja, Kitaibel Pál. A magyar alföldet átszelő egyik útja alkalmával fedezte fel a mai Csévharaszt területére eső Pótharaszti pusztán. Élőhelyeinek fogyatkozása, kevés ismert élőhelye és ritkasága miatt e bennszülött növény hazánkban fokozottan védett és az Európai Unió kiemelt közösségi jelentőségű növényfajaként tartjuk számon. Természetvédelmi értéke Ft. A nemzetközi Vörös Listában a veszélyeztetett kategóriában szerepel. 1

4 Természetes élőhelye Őshonos fafajunk a fehér nyár Jellemző alföldi cserje az egybibés galagonya Nyílt gyepek dísze a homoki árvalányhaj A tartós szegfű természetes előfordulási helyei a Homokhátság egyik legjellemzőbb, ám napjainkra fogyatkozóban lévő élőhelyei a nyílt, borókás, vagy galagonyás nyáras ligetekkel tagolt évelő nyílt homokpusztagyepek. A természetes élőhelyére jellemző fásszárú növényzet, így a fehér nyár (Populus alba), közönséges boróka (Juniperus communis), illetve egybibés galagonya (Crataegus monogyna) részleges árnyékolása száraz időszakban kedvező hatású a tartós szegfű egyedek számára. A homoki gyepek növényzete kiválóan alkalmazkodott a szélsőségesen száraz és meleg időjárási viszonyokhoz. A buckahátak és buckaoldalak növényzete nem borítja be teljesen a talajfelszínt. E homoki élőhelyekre jellemző évelő fűfélék a pannon bennszülött magyar csenkesz (Festuca vaginata) és a védett homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica). A napsütötte buckaoldalak nyújtanak otthont a törpecserje naprózsának (Fumana procumbens) és az élénk kék virágzatával feltűnő, védett homoki báránypirosítónak (Alkanna tinctoria), melynek gyöktörzsét egykor állatok jelölésére is használták. A nyitvatermők közé tartozó csikófark (Ephedra distachya) a nyílt homokfelszínek ritka, nehezen észrevehető fokozottan védett növénye. 2

5 Elterjedése Homoki báránypirosító Kék szamárkenyér A tartós szegfű előfordulási helyei A tartós szegfű 1800-as évek eleji, a mai csévharaszti puszta területén történt felfedezését követően a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Gödöllői-dombság több pontjáról előkerült. A 19. század végén azonban már a faj vészesen fogyatkozó lelőhelyeire hívták fel a figyelmet. A tartós szegfű természetvédelmi helyzetének átfogó felmérésére és célirányos fajvédelmi tevékenységek kidolgozására irányuló törekvések mintegy 10 éve kezdődtek. E felmérés összesítése alapján a tartós szegfű Magyarországon irodalmi- és herbáriumi adatok alapján közel 30 lelőhelyről ismert. Ezek közül csupán 10 kisebb-nagyobb sűrűségű részpopulációkból álló állományáról tudjuk biztosan, hogy napjainkig fennmaradt. Az endemikus tartós szegfű igen kevés ismert előfordulási adata és több állományának bizonytalan fennmaradási esélye miatt a természetvédelmi szakemberek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a tartós szegfű természetvédelmi helyzetének javításához a faj legfontosabb előfordulási helyein élőhely-fejlesztési beavatkozásokra és állományainak megerősítésére van szükség. 3

6 Veszélyeztető tényezők Az akác erőteljesen sarjad Zárt fekete fenyő ültetvény A vadak előszeretettel fogyasztják Élőhely szétdarabolódás A Duna-Tisza köze futóhomokjának megkötésére a XIX. századtól vannak kísérletek. Ezek az 1950-es évektől váltak intenzívebbé a nagyüzemi szőlőtermesztés és az erdőtelepítések révén. Napjainkra a legeltetéses állattartás visszaszorulása, valamint az erdők arányának növekedése miatt a homokmozgás megszűnt. Az egykori homoki vegetáció maradványai viszont csak foltokban maradhattak fenn. A tartós szegfű élőhelyeinek szétdarabolódása és egymástól való elzáródása kis egyedszámú populációinak fennmaradását veszélyezteti. Élőhelyromlás A gazdasági célzattal betelepített selyemkóró (Asclepias syriaca) homoktalajokon kiválóan érzi magát, és agresszíven terjed a bolygatott homoki élőhelyeken, de a természetes gyepekben is megtelepszik. Mivel igen hatékonyan terjeszkedik, néhány évtized alatt több ezer hektárnyi területet borított el az országban. Záródó állományai képesek kiszorítani a természetes növényzetet élőhelyükről, így a tartós szegfű és élőhelye számára jelentős veszélyforrást jelentenek. 4

7 A LIFE projekt célkitűzései Bálványfa sarjcsoport Fekete fenyő letermelés Homoki gyeprekonstrukció A 2006-ban indult LIFE-Nature projekt fő célkitűzése, hogy a tartós szegfű legjelentősebb állományaira ható természetvédelmi intézkedésekkel a tartós szegfű természetes állományát stabilizálja. A projektterületek a tartós szegfű legjelentősebb élőhelyein, így a Kiskunmajsa város külterületéhez tartozó Bodogláron, valamint Bócsán és Csévharaszton kerültek kijelölésre. E túlnyomórészt erdő művelési ágú területeken a tartós szegfű természetes élőhely foltjait nagy kiterjedésű idegenhonos fafajokból, így Bodogláron fekete fenyőből, míg Bócsán és Csévharaszton főleg fehér akácból álló zárt erdőtömbök szigetelik el egymástól. A LIFE projekt összesen 455 hektár területen tűzte ki célul a tartós szegfű jelenlegi élőhely foltjainak növelését és azok egymással való összekötését az élőhely foltokat egymástól elzáró idegenhonos erdőállomány gyérítésével és tisztások kialakításával. Az így létrejövő összefüggő élőhely hálózatokon a természetes regenerációs folyamatokat a szükséges utókezelések elvégzésével segítve az élőhely-fejlesztési törekvések jelentősen hozzájárulnak a tartós szegfű állományok stabilitásának megteremtéséhez. 5

8 Erdészeti beavatkozások Az akác letermelése a lehető legkevesebb talajbolygatással és a fehér nyár ligetek meghagyásával történt A bócsai és csévharaszti területeken a tájidegen fásszárúakat elsősorban a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a bálványfa (Ailanthus altissima) alkotta. Bócsán 18 hektáron történt akác eltávolítás a gyepek és a helyenként elegyként előforduló fehér nyáras ligetek védelmével. A kézi és részben quad-os közelítést követően, a nagy mennyiségű és térfogatú gally aprítékolva került elszállításra a területről. Csévharaszton 28 hektár akác letermelésére került sor. Az akác erőteljesen sarjad, ezért az idősebb akácegyedek a tőelválasztást megelőzően, az augusztus-október közti időszakban törzsinjektálással vegyszeres előkezelést kaptak. A lombjukat ledobott fák kivágására télen került sor. Az akác eltávolítást követően a speciális kitermelésnek köszönhetően kisebb mértékben jelent meg sarjnövekmény. Utókezelésként a vágástéren felnövekvő tuskó-, illetve a gyökérsarjak leverésére évenként 2-3 alkalommal került sor Bócsán 16, Csévharaszton 30 hektár területen. A körzeti erdőtervezés során az erdőrészlet határok a természetvédelmi kezelési irányelveknek megfelelően átalakításra kerültek, és az akác kitermelések helyein nagyrészt tisztások kerültek kialakításra. 6

9 Letermelés előtti fenyőállomány A bodoglári projektterület erdészeti kezelési térképe Bodogláron a múlt század második felében telepített fekete fenyő (Pinus nigra) ültetvények jelentősen megváltoztatták a táj arculatát. A természetes homoki növényzet fajai, köztük a tartós szegfű, csak foltokban maradhattak fenn, így távolabb elhelyezkedő populációik elszigetelődtek egymástól. A megmaradt tartós szegfű élőhelyek összekötése céljából 27,5 hektár fekete fenyő gyérítésére került sor ban, illetve további 17 ha letermelése történt meg a projekt keretében 2011-ben. A letermelt faanyag teljes egészében eltávolításra került a területről, papírfa és apríték formájában. A nyílt homoki gyepek rekonstrukciójával együtt a homoki erdő mozaikok visszaalakítása is megkezdődött 2010 őszén. A ritkás fenyő állományba őshonos fehér nyár és a mélyebb térszíneken kocsányos tölgy beültetésére került sor összesen 2 hektár kiterjedésben. A kitelepített csemeték nagy része átvészelte a telet, azonban a rendkívül csapadékszegény 2011-es év jelentős mértékben pusztulásukat okozta. A évi letermeléssel érintett erdőrészletek erdőtervi kategóriája túlnyomórészt tisztás lett, így a tartós szegfű számára kedvező, gazdasági célú erdészeti beavatkozástól mentes terület kialakítása valósult meg. 7

10 A selyemkóró visszaszorítása Selyemkóró virágzat Selyemkóró sarj kaszálás után Az érett toktermés A selyemkóró (Asclepias syriaca) vagy más néven vaddohány észak-amerikai eredetű, agresszíven terjedő gyomnövény. Egykor dísznövényként hozták be hazánkba, később mézelő tulajdonságait felismerve méhlegelőnek ültették. Termése 10 cm hosszú, elkeskenyedő csúcsú toktermés, melyből felhasadása után temérdek repítőszőrrel rendelkező mag árasztja el a környező területeket. Magjai a csírázóképességüket a talajban több éven át megőrzik. Szárazságtűrése kiváló, így a hazai homoktalajokon kiválóan érzi magát, és mind termésével, mind pedig több méter hosszú, kúszó gyöktörzsével igen hatékonyan terjeszkedik. A tartós szegfű élőhelyéül szolgáló homokterületeken a selyemkóró napjainkra már igen elterjedt özönnövénynek számít. Megfigyelhető, hogy nem csak a taposott, bolygatott területeken, hanem a természetes gyepekben is megjelenik. Az így terjedő és záródó állományai jelentős mértékben átalakítják, lerontják a természetes élőhelyeket, mivel képesek kiszorítani az őshonos növényzetet élőhelyükről, így a tartós szegfű számára is jelentős veszélyforrást jelentenek. 8

11 Selyemkóróval fertőzött terület nagysága Bodoglár Bócsa , ,3 2, , ,8 0,4 0,16 0,04 0,84 0,96 0,9 40 Bodoglár Bócsa Hektár/Hectares Év/Year Kezelés gyomirtó szerrel A selyemkóró egy héttel később A selyemkóró állomány visszaszorulása A selyemkóró visszaszorítására irányuló törekvések során nyilvánvalóvá vált, hogy eltávolítása kitépéssel, kaszálással nem kellően hatékony. Körültekintő vegyszeres kezelésével azonban jelentős eredményeket sikerült elérni. A kezelések során kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes növénytakaró védelmére, ezért a kezelést a selyemkóró állomány sűrűsége és a természetes vegetáció állapota alapján szükséges megválasztani. A jó állapotú gyepekben szálanként megjelent selyemkóró leveleit egyedi ecseteléssel kezeltük, míg a már leromlott állapotú, vagy bolygatott területeken megjelent sűrű, zárt állományt képező selyemkóró-tenger visszaszorítása permetezéssel történt. A projekt során 5 éven keresztül végzett módszeres, évenként többször is visszatérő kezeléssel sikerült a kezdeti selyemkóró borította területek kiterjedését mintegy tizedére csökkenteni, miközben a fennmaradó állományok sűrűsége is jelentősen lecsökkent. A selyemkóró elleni védekezésben azonban a folyamatos kontroll elengedhetetlen, mivel a környező területekről, és a talajban még meglévő magkészletből újbóli megjelenése várható. 9

12 Mesterséges szaporítás és visszatelepítés Reprodukciós vizsgálat A tartós szegfű termése Kiültetésre váró palánták A tartós szegfű hosszú távú megőrzésének legbiztosabb módja természetes élőhelyeinek védelme. Emellett azonban a helyben történő védelem kiegészítésére, támogatására alkalmas, úgynevezett ex situ megoldások, így a botanikus kerti körülmények közötti szaporítás és visszatelepítés is lényeges szerepet kaphat a megőrzésben. E tevékenység eredményesen hozzájárul a természetes állományok megerősítéséhez és egyes szaporodásbiológiai kérdések tisztázásához. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében laboratóriumi és botanikus kerti körülmények között végzett több éves kísérletek igazolták, hogy a tartós szegfű magról történő szaporítása lehetséges. Az ex situ fajvédelmi tevékenység keretében a Füvészkertben mintegy húszezer tartós szegfű palánta felnevelése történt meg természetes állományokból gyűjtött magokból. A tartós szegfű populációk genetikai változatosságának megállapítása céljából elvégzett genetikai vizsgálat nem mutatott jelentős eltérést az egyes vizsgált állományok között. Mivel azonban előfordultak olyan genetikai mintázatok, melyek csak egyes populációkra voltak jellemzőek, így a Füvészkertben felnevelt növényegyedek a maggyűjtés helyére, azaz eredeti termőhelyükre kerültek vissza. 10

13 A szegedi Füvészkertben felnevelt, egyedi jelöléssel ellátott palánták kiültetése természetes élőhelyükre A kitelepítés helyszíneiként kizárólag jó állapotú évelő nyílt homokpusztagyep élőhely-foltok szolgáltak. Tapasztalataink szerint a tartós szegfű kitelepítésének legideálisabb időpontja az október, mivel a hűvösebb és kissé csapadékosabb őszi időszak kedvez a kiültetett palánták megmaradásának. A kitelepítés során kiválasztott élőhely-foltok esetében a gyep nyíltsága meghatározó tényező, de a részleges árnyékoltság is pozitív hatással van a túlélésre. A kitelepített egyedek egy részén elvégzett vitalitás-vizsgálat azt mutatta, hogy zártabb gyepben és árnyékosabb helyen magasabb a növények túlélési aránya az első évben, de hosszabb távon a tartós szegfű pionír jellege miatt kedvezőbbnek bizonyult a nyílt és csak részlegesen árnyékolt helyszínre telepítés. A projektidőszak alatt a kitelepített mintegy húszezer tartós szegfű palánta kétharmada sikeresen települt vissza eredeti termőhelyére. A kiültetett növények egy része már virágzott és termést is érlelt, s a következő évben természetes szaporulatát is megfigyelhettük eredeti környezetükben. 11

14 Monitoring tevékenység A tartós szegfű tövek évenkénti felvételezése nagy pontosságú GPS-szel történt A tartós szegfű egyedek felmérése a tartós szegfű összes ismert állományára kiterjedt. A monitoring nagy pontosságú GPS-szel történt, s minden egyes tő regisztrálásra került. Az egyedszámlálás során a pontos számlálás megkönnyítése céljából szükség volt az egyes tartós szegfű tövek jelzőpálcikával történő egyedi megjelölésére is. A felvett adatokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság térinformatikai adatbázisban tárolja. A térképen megjeleníthető adatok alkalmasak terepi természetvédelmi kezelések tervezésére, valamint tudományos célú elemzések kivitelezésére. A 2007 és 2011 között évenként végzett felmérések alapján a tartós szegfű ismert állománya a többszörösére növekedett. Egyrészt megfigyelhető volt már korábbról ismert állományok egyedszám-növekedése, ami a kedvező időjárási körülményeknek és az élőhely-fejlesztési tevékenységeknek is köszönhető. A teljes állomány növekedés azon törekvések eredménye is egyben, melyek új, eddig ismeretlen előfordulások felkutatására, vagy irodalmi adatok ellenőrzésére irányultak, hiszen a projekt időszak alatt több új, köztük nagy egyedszámú állomány is előkerült. 12

15 Terület/Site Év/Year Ásotthalom Bodoglár Bócsa Csévharaszt Harkakötöny Nagykőrös Ócsa Nemesnádudvar Pusztavacs Jakabszállás Összesen/Total: A vadon élő tartós szegfű állomány változása a projektidőszakban Az élőhely-fejlesztési munkálatok hatásainak nyomon követésére mintaterületeket jelöltünk ki, amelyekben éves visszatéréssel vizsgáltuk a beavatkozások nyomán sérült élőhelyek regenerációs folyamatait. A fekete fenyő letermelés során megnyíló felszíneken a fenyő tűavar fokozatos elsodródásával, illetve lebomlásával gyepregenerációs folyamatok indulnak be. Ezt az önmagától meginduló folyamatot azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel a talajfelszín bolygatása özönnövények, így elsősorban a selyemkóró megtelepedésének és felszaporodásának kedvezhet. A leghosszabb időt a homogén akácosok letermelése nyomán visszamaradó területek regenerációja igényli. A többi kvadrátnál tapasztaltak alapján azonban valószínűsíthető, hogy a buckákon a környező gyepek felől hamarosan megindul a nyílt homoki gyepek jellemző fajainak betelepedése. A monitoring eredmények részletes bemutatására az éves jelentésekben, konferencia posztereken és tudományos közleményekben is sor került, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában megjelent Rosalia tematikus tanulmánykötetben. 13

16 Szemléletformálás Diantina, a tartós szegfű báb Játékos ismeretterjesztés A program terv szerinti megvalósítása érdekében a tartós szegfű élőhelyén gazdálkodók és az itt élő helyi közösségek csoportjaival való megfelelő kapcsolat kialakítása nélkülözhetetlen volt. A projekt öt éve alatt 21 közösségi rendezvényen, köztük falunapokon, turisztikai kiállításokon vettünk részt és ismertettük meg az érdeklődőket a tartós szegfűvel és a fennmaradását veszélyeztető problémákkal. Ritka növényfajunk megismertetése céljából készültek el projekttermékeink, köztük a szórólapok magyar, angol és német nyelven, a poszter, a hűtő mágnes és a képeslapok. Terjesztésükben a helyi önkormányzatok és idegenforgalmi létesítmények is közreműködtek. A szegfű és természetes környezetének megismertetése különösen fontos a helyben lakó gyermekek számára. Az óvodások és kisiskolások számára matricák, kirakók és bábfigurák készültek, sokan közülük rajzversenyeken is részt vettek alkotásaikkal. A tartós szegfűvel való személyes találkozásra kiváló lehetőséget teremtettek a természetvédelmi és idegenforgalmi szakemberek vezetésével szervezett kirándulások. Fenti eseményeken való megjelenéseink és termékeink jelentős mértékben hozzájárultak a program népszerűsítéséhez. 14

17 A tartós szegfű számára kedvező élőhelyet alakítunk ki három legjelentősebb élőhelyén, Bodogláron, Bócsán és Csévharaszton. A tartós szegfű: A zárt fekete fenyő és akác állományok helyén tisztásokat és az élőhelyekre jellemző nyáras ligeteket alakítunk ki. Magyarország páratlan természeti értékekkel rendelkezik. Bár hazánk területe alig 1%-a Európának, természeti gazdagságát tekintve messze túlszárnyalja a kontinens legtöbb országát. Ezen az alig százezer négyzetkilométeren több mint állat, és közel 2700 virágos növényfaj él. Sok közöttük az úgynevezett bennszülött faj, mint amilyen például a tartós szegfű. A tartós szegfű ismert élőhelyei: Mit teszünk a szegfű megőrzéséért? Terület Egyedszám Ásotthalom 228 Bodoglár és Harkakötöny Bócsa Csévharaszt Nagykőrös Ócsa-Üllő katonai lőtér 1156 Nemesnádudvar Pusztavacs 72 Összesen nyúlánk termetű, élénk rózsaszín virág, júniustól októberig virágzik, homokpusztagyepek lakója. A tartós szegfű az egész világon csak a Pannon-medencében, a Duna-Tisza közén él. Miért van szükség aktív védelmére? A múlt század második felében lezajlott erdészeti és mezőgazdasági tájátalakítások a megfelelő élőhelyek nagy részét megszüntették. Az agresszíven terjedő idegenhonos növényfajok, mint pl. a selyemkóró, elfoglalják és megváltoztatják a természetes növényzetet. A telepített erdők leárnyékolják és kiszorítják a szegfűt élőhelyeiről. Egyes terepsportot űző személyek felelőtlen viselkedése tönkreteszi a homoki gyepet. A gyepekből visszaszorítjuk az agreszszíven terjedő idegenhonos lágyszárú növényt, a selyemkórót. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében 19 ezer szegfűpalántát neveltünk fel és telepítettünk vissza eredeti élőhelyükre. A kitelepített növények némelyike már magot is érlelt, így erősítve tovább a természetes állományt. Rendszeresen ellenőrizzük az élőhelyek állapotát és a tartós szegfű egyedszámát, így nyomon követhető a beavatkozások sikeressége. A szegfűvédelmi program menetéről tájékoztatjuk a lakosságot, hisz a környékükön élő ritka vadvirágot, csak együtt, az ő támogatásukkal óvhatjuk meg. Interjúsorozat a projektindító sajtótájékoztatón Kirándulás a bodoglári buckáknál A program: célja, hogy megállítsa a veszélyeztetett növény állományának csökkenését 5 évig tart, így 2011-ben fejeződik be összköltségvetése 407 millió Ft, melynek 75%-át az Európai Unió úgynevezett LIFE-Nature természetvédelmi forrása biztosítja honlapja: Hol látható? A Bodogláron kiépített tartós szegfű tanösvény a fokozottan védett növény és élőhelye bemutatása céljából készült. A látogatók megismerhetik a növény fennmaradását veszélyeztető tényezőket és az ezek kivédésére szolgáló természetvédelmi tevékenységeket. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében megépített tanösvény pallósora mintegy 500 méter hosszan kanyarog a borókás-nyárasok, fekete fenyők és a tartós szegfű állományok mentén, egészen a buckatetőn felépített megfigyelő toronyig. Innen egy kis darabon fekete fenyők árnyékában haladhatunk tovább, majd újra a nyílt gyepekre kanyarodva pallósoron jutunk el a kilátóhelyre. A helyiek büszkék lehetnek arra, hogy környékükön olyan ritka növényfajok élnek, amelyek másutt a világon nem találhatók meg. Irányítója: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Partnerek: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szegedi Tudományegyetem Kiskunmajsa Város Önkormányzata Társfinanszírozó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A pannon bennszülött tartós szegfű védelme A LIFE tartós szegfű védelmi program jelentőségének és eredményeinek megismertetésére nagy hangsúlyt fektettünk a projekt teljes időtartama alatt. A nyitó sajtókonferencia megrendezésére Kecskeméten, a Természet Házában került sor február 27-én. A média képviselői terepi sajtókirándulásokon is megismerhették a program célkitűzéseit, s eredeti élőhelyén figyelhették meg a tartós szegfűt. A projekt öt éve alatt 97 cikk, 21 rádió és TV interjú tudósított a programról. Nagy népszerűségnek örvend a projektet bemutató film, mely számos alkalommal került vetítésre országos és helyi csatornákon, így a projekt lehető legszélesebb körben való bemutatását tette lehetővé. A projekt honlap 2007 júniusára készült el, s magyar és angol nyelven tájékoztatja az érdeklődőket a program eseményeiről és eredményeiről. A honlapról letölthető a projekt keretében elkészített film angol felirattal, s megtekinthetők a projekt kiadványai, melyek mind hozzájárultak a tartós szegfű és a védelmi program sikeréhez. A program tudományos eredményeit 14 hazai és külföldi eseményen mutattuk be, köztük a Pusztai tölgyesek LIFE programmal közösen rendezett konferencián 2011 októberében. 15

18 A tanösvény A tanösvény nyitóállomása Kilátó a buckatetőn Bár a tartós szegfű hosszan virágzik, korábban kevesen ismerték és láthatták e ritka növényt. A faj megismerésének élményében azonban ma már bárkinek része lehet, aki végigjárja a Bodogláron kiépített tartós szegfű tanösvényt, mely egy kilométer hosszan kanyarog a homokbuckák között. A fokozottan védett növény és élőhelye bemutatásán túl az idelátogatók megismerhetik a növény fennmaradását veszélyeztető legfontosabb tényezőket és az ezek kivédésére szolgáló természetvédelmi tevékenységeket a tanösvény mentén kihelyezett hat információs tábla segítségével. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében megépített tanösvény pallósora mintegy 500 méter hosszan kanyarog a galagonyás-nyárasok, fekete fenyők és a tartós szegfű állományok mentén, egészen a buckatetőn felépített megfigyelő toronyig. Innen körbetekintve nyárligetek és homokpusztagyepek uralják a buckás tájat. A tanösvényt elkészülte óta több mint 600-an látogatták meg szakvezetéssel, az egyéni látogatók száma több ezerre tehető. A tanösvény egész évben szabadon látogatható. 16

19 A tanösvény a közeli Tázlár-Kiskunmajsa műút felől érhető el legkönnyebben. Szervezett szakvezetés a kiskunmajsai Tourinform Irodában kérhető. Kiadja: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. Tel.: (+36) 76/ Fax: (+36) 76/ Írta: Bankovics András, Mile Orsolya Fotók: Aradi Eszter, Bankovics András, Bérczes Sándor, Danyik Tibor, Gál Attila, Hamar Sándor, Makra Orsolya, Mile Orsolya, Németh Anikó, Vajda Zoltán Ábrák: Aleksza Róbert, Danyik Tibor, Kónya Szilvia, Mile Orsolya Grafikai előkészítés: Zalatnai Pál Nyomdai munkák: Print 2000 Nyomda Kft., Kecskemét Megjelent: 2011 decemberében

20

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

HUKN20024. Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési. Natura 2000 fenntartási terve

HUKN20024. Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési. Natura 2000 fenntartási terve HUKN20024 Bócsa-Bugaci homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében Tervező:

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

HUKN20035. A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Natura 2000 fenntartási terve

HUKN20035. A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Natura 2000 fenntartási terve HUKN20035 A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt

Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt Euro-szibériai erdősztyepp tölgyesek és pannon homoki gyepek megőrzése a Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci területén LIFE-Nature projekt Fotó: Csóka Annamária A Nagykőrösi pusztai tölgyesek psci alapadatai

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Pannon Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Projekt adatok 3 TARTALOMJEGYZÉK PROJEKT ADATOK: Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/000288

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Hosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen

Hosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen Hosszú távú természetvédelmi stratégia a Nagykırösi pusztai tölgyesek Natura 2000 területen Verı György, Sipos Katalin, Baranyai Zsolt, Papp Beáta Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság www.pusztaitolgyesek.hu

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

BOMBA, HOMOK, VADDOHÁNY

BOMBA, HOMOK, VADDOHÁNY BOMBA, HOMOK, VADDOHÁNY Cönológiai vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park területén Készítette: Tők Iringó Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét, 2010. október Ez ismét szép napja volt életemnek, nagyon

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: - Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) A kijelölt 5 lelőhelyen az NBmR aktuális protokollja szerint

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011.

A CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011. A Csévharaszti Homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület aktív kezelési zónájának fenntartási terve készült a A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme c. LIFE-Nature pályázat keretében

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése!

Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése! Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése! Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete Éves közgyűlés Kecskemét 2015. február 26. Debreceni Péter NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Céljaink: FIRELIFE projekt

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület)

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) (1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) A korábbi nevén Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesületet alapítói 1995. márciusában hozták létre. Az

Részletesebben

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pályázatai

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pályázatai A pályázatai Komplex védelem: pályázatok 11 pályázat van folyamatban. LIFE Nature Szénások rekonstrukciója - főpályázóként Nagykőrösi tölgyesek rekonstrukciója - főpályázóként Rákosi vipera védelme - partnerként

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE

AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazánk legjelentősebb gyorsan növő állományalkotó fafaja, amely erdeink

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011. Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat

Részletesebben

és helyreáll Eastern Bakony projekt és s fajainak megóvása II. Eastern Bakony projekt

és helyreáll Eastern Bakony projekt és s fajainak megóvása II. Eastern Bakony projekt A Keleti-Bakony közössk sségi jelentőségű élőhelyeinek és s fajainak megóvása és helyreáll llítása Eastern Bakony projekt LIFE07 NAT/H/000321 I. Honvédelem környezetvédelem természetv szetvédelem II. Eastern

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Holládi erdő (HUDD20061) A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN GYÖKÉRFELT RFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN Csiha Imre Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi i Kísérleti K Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek

Részletesebben

HUKN20035. A Harkakötöny-bodoglári buckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési. fenntartási terve

HUKN20035. A Harkakötöny-bodoglári buckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési. fenntartási terve HUKN20035 A Harkakötöny-bodoglári buckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében Tervező: Frank

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben