Mőszaki Örökség Program (MÖP) Stratégiai terv

Átírás

1 Mőszaki Örökség Program (MÖP) Stratégiai terv Készítette: B. dr. Varga Judit és dr. Bencze Géza

2 Tartalomjegyzék 1. ELŐZMÉNY BEVEZETŐ ÁTFOGÓ CÉL, KÜLDETÉS A MÖP jövőképe A MÖP stratégia indokoltsága KULCSFONTOSSÁGŰ TERÜLETEK ÉS IRÁNYVONALAK A megvalósulás formái Cselekvési terv Elvégzett feladatok 2009-ben Feladatok és rövid távú célok 2010-ben Kiemelt feladat Hálózat helyett önálló jogi személy! Kiemelt feladat Határokon át! Kiemelt feladat Partnerség! A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELEI, ESZKÖZEI Mellékletek sz. melléklet: A műszaki múzeumok Magyarországon sz. melléklet: A műszaki szakági szakfelügyelet évi megállapításai sz. melléklet: A évi működési engedély felmérés szakértői jelentése sz. melléklet: A műszaki örökség reneszánsza pályázat monitoring jelentése

3 1. ELŐZMÉNY Hogy unokáink is lássák - fogalmazta meg a mőszaki emlékeket ırzı köz- és magánintézmények, alapítványi múzeumok, magángyőjtık számára a 2008-as Reneszánsz Év keretében meghirdetett pályázat az átfogó támogatási célt, melynek eredményeképpen 22 sikeres projekt valósult meg az idei év elsı felében. A 22 nyertes (a 43 pályázóból) mindegyike bizonyította, hogy birtokában van annak a kreatív, korszerő muzeológiai szemléletnek, amely a mőszaki szakág további fejlesztésének lehetıségét és alapját kínálja. Dr. Vígh Annamária fıosztályvezetı asszony a pályázat eredményeit összefoglaló kiadványban és honlapon ( megerısítette, hogy...a tájházak és irodalmi emlékházak tartalmi modernizációját segítı, évek óta folyó támogatási programok mintájára, a mőszaki örökség program kidolgozásán munkálkodunk, az illetékes országos múzeum segítségével. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy...a muzeális intézményrendszer e hallatlanul izgalmas és innovációra alkalmas szelete még több pozitív példával, jó gyakorlattal fogja örvendeztetni látogatóit. 3 3

4 2. BEVEZETŐ A mőszaki-, technika- és közlekedéstörténeti győjtıkörő muzeális intézmények - múzeumok, közérdekő muzeális győjtemények és közérdekő muzeális kiállítóhelyek - a hazai mőszaki -, technikai- és ipari fejlıdés szinte minden szegmensét reprezentálják. Ma Magyarországon - az Oktatási és Kulturális Minisztérium múzeumi törzskönyve szerint 83 mőködési engedéllyel rendelkezı mőszaki- és technikatörténeti muzeális intézmény létezik. Ezek mellett számos önkormányzati, elsısorban agrártörténeti- és kézmővespari-történeti győjtıkörő intézmény ıriz jelentıs mőszaki emlékeket. Ugyanakkor tudott, hogy igen nagy, és növekvı számú, értékes mőszaki vonatkozású győjtemény van egyéb intézményi, vállalati, illetve különbözı formájú magántulajdonban is. Az intézmények jelentıs hányada - állapította meg több alkalommal is a terület szakfelügyelete - a muzeális intézményi besorolási szakmai minimum követelményeknek sem felel meg. Múzeumszerően, azaz a múzeumi alapkövetelményeknek megfelelve tucatnyi mőködik, de azok is - a jelenlegi helyzetben - jelentısen visszafogottan. A kivételt jelenleg a 2009 elején megalakult Magyar Mőszaki és Közlekedési Múzeum a maga - országos szakmúzeumokból szervezıdött - filiáléhálózatával, a két bányászati (Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum) és a Postamúzeum, valamint a szakminisztériumi fenntartásúak (a Tőzoltó Múzeum és a Duna Múzeum) jelenti már csak azt a volt szakmúzeumi kört, amely ma a törvényben megfogalmazottaknak megfelelıen valóban múzeumként mőködik. A MMKM megalakulásával létrejött egy olyan erıs, központi intézménye a mőszaki- és technikatörténeti szakterületnek, amelynek - az eddigieken és elıdintézményei feladatvállalásán túl - nagyobb szerepet és felelısséget kell vállalnia a szakág megmaradásában és fejlesztésében. Ezt rögzíti is az alapító okirata : A mőszaki muzeológia, illetve a mőszaki-technikatörténeti győjtıkörő múzeumok, győjtemények szakági együttmőködésének országos koordinálása; szakmai tanácsadás, segítségnyújtás. Az új, egyesített múzeum szakmai- és tudományos potenciálja jelentısen megnövekedett, presztízse erısödött, és megindult azon az úton, hogy az intézmény egésze tudásközpontként mőködjön. Meglévı kapacitásaira alapozva a mőszaki- és technikatörténeti muzeális intézmények szakmai körében egy olyan koncentrált tudásbázis kialakítása a célja, amely elısegíti és támogatja a szakági múzeumi együttmőködéseket, azokat koordinálja, újkapcsolatrendszert alakít ki. 4 Mindezek érdekében az MMKM mint központ feladata a tudásbázis kialakítása, a szellemi kapacitások biztosítása, a szakmai kutatások és együttmőködések szervezési támogatása és összehangolása, a különféle mőszaki szakterületeken született eredmények adaptálása, összegyőjtése. Más oldalról széleskörő szolgáltatásokkal a kisés közepes intézményi nagyságú szakmai résztvevık segítése, olyan ismeretek és 4

5 szolgáltatások biztosítása és átadása, amelyek hozzásegítik azokat a mőködési alapfeltételeik teljesítésében, szakmai szintjük elvárt megtartásában vagy emelésében, egyáltalán mőködésükben. Egyik fı feladata a mőködési engedéllyel rendelkezı, de valamilyen oknál fogva - akár a fenntartó megszőnése, vagy elmaradó feladatvállalása következtében - mőködésképtelenné és jövıkép nélkülivé váló győjtemények, kiállítóhelyek szakmai segítése a remélhetıleg csak átmenetinek tartott idıszakukban. Ezen feladatok végrehajtására az MMKM létrehozta a cselekvı és a mérvadó szerepet vállaló Mőszaki Örökség Programot (MÖP). 5

6 3. ÁTFOGÓ CÉL, KÜLDETÉS A szakterület országos múzeuma folytatni kívánja a során megkezdett tevékenységet az alábbi stratégiai célok kitőzésével és középtávú megvalósításának szándékával: helyi, regionális, országos és határon átnyúló partneri együttmőködés, amely fokozza a kreativitást és inspirálja az együttmőködı intézményeket a jó példák közvetítésével, elsajátításával, egy adott régióban a mőszaki örökséget ırzı intézmények fejlesztése olyan közös tevékenységekkel mint a forráskeresés, tanácsadás, (szakmai, jogi, turisztikai, PR), mintaprojektek indítása, közös szolgáltatások nyújtása, elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztése a szolgáltató múzeum kultúrpolitikai elvárásával összhangban, a szakterületen és a szakterületért dolgozó munkatársak képzése és továbbképzése a haladó hazai és nemzetközi folyamatok és gyakorlatok terjesztése által, a mőszaki muzeológia és az ipari-technikai örökség együttes, helyi és országos szintő képviselete az állami intézményeknél és hivataloknál, a regionális politikai és döntéshozó testületeknél, az országos és regionális szakmai szervezeteknél és az önkéntes szektornál, a kulturális turizmus célpontjává válás elısegítése. Célunk az önállóan is mőködıképes Mőszaki Örökség Program megvalósítása, amely hálózatszerően fogja össze a mőködési engedéllyel rendelkezı muzeális intézményeket, jogi keretet adva a szakág képviseletének A MÖP jövőképe A Magyar Mőszaki és Közlekedési Múzeum potenciáljára támaszkodva olyan önálló jogi személyiségő szervezet létrehozása, amely hálózatszerően fogja össze elsısorban az OKM által kiadott mőködési engedéllyel rendelkezı mőszaki-, technika- és közlekedéstörténeti muzeális intézményeket (jelenleg számuk 83), az önkormányzati fenntartású múzeumok hasonló tematikájú győjteményeit és kiállítóhelyeit, de a tevékenységbe bevonva a múzeumszerően mőködı, ám múzeumi mőködési engedély 6

7 nélküli jelentısebb győjteményeket és kiállításokat a magánszférától a vállalkozásokon és alapítványokon át a személyes, otthoni magángyőjteményekig. A MÖP kompetenciaközpont funkcióval a szakmai-szakági kapcsolatok megerısítésén és hálózatba történı szervezésén túl az életen át tartó tanulás jegyében a szakági szakmai továbbképzések megszervezése, hatékony szakmai tanácsadás biztosítása, a más múzeumi szervezetekhez képest jelentısen heterogén jellegbıl adódóan az információátadás és csere felélénkítése, a szakmai érdekek közös képviselete, új és elsısorban több résztvevıs szakmai tevékenységek kialakítása és ezek forrásainak megszerzésében való iránymutató közremőködés, a felépítendı szervezet hatékony mőködtetése. Mindezek érdekében - kiindulva a Reneszánsz év mőszaki múzeumi pályázatának sikeres és részben utat is kijelölı megvalósításából - egy olyan programot valósít meg, amelynek eredményeként egyrészt megerısödik a mőszaki szakterület pozíciója a múzeumi terület egészén belül, másrészt az iskolás korú célcsoportjai aktivizálása révén hozzájárul a mőszaki- és mérnöki szakma presztízsének visszaszerzéséhez. A szakterület jelentısebb múzeumainak segítése a példaértékő innovatív tevékenységek kibontakoztatásával és erısítésével A MÖP stratégia indokoltsága kevesebb a fenntartói pénzügyi forrás, összefogással új források nyílhatnak meg (lásd: Hogy unokáink is lássák mőszaki örökség reneszánsza pályázat), új használói igények jelentek meg, az internet szerepe megnıtt, elsısorban innen tájékozódik a múzeumba járó közönség és az ipari, mőszaki emlékek iránt érdeklıdık, győjtık is, a változó kormányzati kultúrpolitika, országos programok preferálása, az innovatív múzeum fogalma leginkább a mőszaki muzeológiai szakterületen teljesedhet ki a múl, a jelen és a jövı találmányainak, mérnöki alkotó tevékenységének kreatív értelmezésével és bemutatásával, az intézményekben történı változások, tulajdonosváltások, idıszakos vagy végleges bezárások miatt veszélyben az ipari, mőszaki örökség, a privát információs szektor kialakulása és a magángyőjtık erıteljes jelenléte. 7

8 4. KULCSFONTOSSÁGŰ TERÜLETEK ÉS IRÁNYVONALAK A kommunikáció elısegítése a kompetencia-központ és a kis- és közepes intézmények között, a partnerkapcsolatok erısítése. A szakmai elıírások és ismeretek egységes értelmezésének és alkalmazásának elısegítése a gyakorlatban. A szakmai szemléletmód korszerősítése. Tudás-kompetenciák regisztrálása és közvetítése a szakmai és nem-szakmai résztvevık számára. Projektekben, pályázatokon való részvétel segítése. Szolgáltatások nyújtása. Információközvetítés, hozzáférés-fejlesztés, tanácsadás, szakmai tudástranszfer. Hazai és nemzetközi együttmőködésekben történı részvétel erısítése. Hozzájárulás a MMKM mint kompetenciaközpont intézményminısítési feladatmegoldásához, megerısítéséhez. 8 Mindezek már középtávon segítsék az intézményi kör stabilitásának növekedését, erısítsék az érintett intézmények kommunikáció-képességét, biztosítsák a munkahelyek megırzését A megvalósulás formái Kompetencia-központ szervezésében: továbbképzések, tanfolyamok (pl. alapfogalmak, intézményeink, mőködési engedély, nyilvántartás, raktározás, mőtárgyvédelem, kiállítás, múzeumpedagógia, múzeumi kommunikáció, védettség és felügyelet), 8

9 szakmai találkozók programjaiban való részvétel, megjelenés és képviselet múzeumi szakmai fórumokon, a közös fellépések elısegítése és szervezés, a mőszaki örökség hálózat összefogása és az adatbázis mőködtetése, hálózati tájékoztatás internetes honlap, nyomtatott szakmai- és tájékoztató anyagok Cselekvési terv Szempontok: Alapjai: 1. Megfelelés a múzeumi modernizáció stratégiájának 2. Megfelelés az innovatív múzeum stratégiájának 3. Megfelelés az iskolabarát múzeum stratégiájának 4. Megfelelés a környezettudatos múzeum stratégiájának 1. Mőszaki szakági szakfelügyelet közötti megállapításai és szakanyagai 2. A 2008 évi mőködési engedély felmérés szakértıi jelentése 3. A mőszaki örökség reneszánsza pályázat monitoring jelentése 4. A kompetencia központ tervvázlat Legfontosabb részelemek: 1. A MÖP résztvevık, országos hálózat, intézmények és magánygyőjtık 2. Társadalmi szervezetek (MTESz, Ipari Örökség Útja, Tájház Szövetség, MAMUTT) 3. A központi kultúrpolitikai országos rendezvényeken erıteljes jelenlét, szerepvállalás 4. Mőszaki oktatási helyszínek, együttmőködés a közép-és felsıfokú képzés résztvevıivel (a vándorkiállítások, helyszíni kihelyezett múzeumi órák, iskolai ismeretterjesztés, versenyhirdetések díjakkal, győjtési akciók egy-egy témára vagy személyhez kötıdıen, adatbázis építésbe bevonás) 9

10 5. Osztálykirándulóknak alprogram 6. Határon túli és nemzetközi mőszaki örökség Elvégzett feladatok 2009-ben a hálózat-fejlesztése, intézmények és magángyőjtık számára szakmai fórum két alkalommal, kapcsolatfelvétel a két múzeumi kompetencia-központtal és az általuk szervezett háttérhálózattal (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tájház Szövetség, PIM - irodalmi emlékházak), aktív részvétel a Tájház Szövetség éves találkozóján, a Mőszaki Örökség Osztálykirándulóknak alprogram kidolgozása és bemutatása (Múzeumpedagógiai évnyitó és MÖP fórum osztályfınököknek, illetve a Technikatanárok Országos Egyesületének éves konferenciáján), adatbázis létrehozása az ország budapesti és vidéki mőszaki középfokú oktatási intézményeirıl, illetve kapcsolatfelvétel velük, a Felemelı évszázad rendezvénysorozat számára kiállítási koncepció készítése (Gızerı a 19.század innovációi c. kiállítás terve Szolnok Esztergom Tatabánya helyszíneken.) Feladatok és rövid távú célok 2010-ben Mennyire ismertek a mőszaki muzeális intézmények, helyzetkép, országos felmérés, kutatás, amely a múzeumi szakma elsı olyan felmérése lenne, amely egy teljes szakág ismertségét vizsgálja a potenciális használói, illetve látogatói körben Megjelenés és képviselet az éves szakmai fórumokon Mőszaki Muzeológus Találkozó - saját szekció megszervezése MAMUTT tájékoztató a MÖP-rıl Múzeumok Majálisa önálló információs sátor 10

11 MTESZ novemberi ankétja ismertetık és tájékoztatók Központi kultúrpolitikai országos rendezvényeken erıteljes jelenlét és szerepvállalás Pályázatokon (NKA és más) történı közös fellépés szervezése, pályázat és koordináció Együttmőködési tevékenységek fejlesztése: tavaszi és ıszi workshop, két alkalommal továbbképzés (múzeumi alapfogalmak és alapismeretek; mőködési engedélyek; győjteménygyarapítási és nyilvántartási kérdések) megszervezése Osztálykirándulóknak program lebonyolítása és a 2011-es program elıkészítése Energiánk múltja Jövınk energiája tudományos szimpózium május együttmőködésben a Paksi Atomerımő Zrt.-vel, kamionkiállítás 1 Az információs adatbázis-építés, a honlap továbbfejlesztése Szervezetfejlesztés a közremőködıi és aktívahálózat szélesítése Promóciós feladatok, az intézményi kör értékeinek további népszerősítése A kompetencia-központ mőködési forrásbiztosítása Kiemelt feladat Hálózat helyett önálló jogi személy! A évi feladatok továbbvitele, koordinátori központok kialakítása, 3 koordinátor (Budapest, Miskolc, Sopron), a megfelelı jogi forma kialakítása, egyesületté alakulás, az ehhez szükséges elıkészület, adminisztráció Kiemelt feladat Határokon át! A határon túli alprojekt elindítása, a nemzetközi szakmai közéletben való jelenlét, az elızı évek feladatainak továbbvitele, az egyesületi élet szervezése, 11

12 a határon túli mőszaki örökség szervezeteivel való együttmőködés (a MUT = Középeurópai Technikai Múzeumok Szövetsége) kapcsolatok alapján, a mőszaki múzeumok nemzetközi szervezeteinek konferenciáin való jelenlét (CIMUSET, ECSITE), tagság vállalása legalább egy nemzetközi szervezetben Kiemelt feladat Partnerség! 12 Bekapcsolódás az uniós pályázati lehetıségekbe együttmőködı partneri szinten, MÖP új szerzemények - kétévente rendezendı kiállítás-sorozat mindig más helyszínen, a hazai programok, feladatok továbbvitele, az egyesületi mobilizálása. 12

13 5. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELEI, ESZKÖZEI A tervezés során olyan vizsgálatokat kell végeznünk, amelyek választ adnak arra, hogy: - mit akarnak jelenleg a mőszaki örökség iránt érdeklıdık, múzeumlátogatók, oktatás szereplıi, egyáltalán akarnak-e valamit, vagy oda mennek, ahol több a reklám, attrakció, mennyire tudatosan választják ki a múzeumokat, - mit szeretnének még? Ezekre a kérdésekre választ kaphatunk (profi elemzı, véleménykutató cég bevonása szükséges!): - már meglévı információinkból, - a jelenlegi szolgáltatások elemzése során, - kérdıívekbıl, - interjúk készítésével, - megfigyelések, vizsgálatok végzésével. A stratégiai tervezés során rögzített tartalmak: piaci jellemzık (a többi muzeális intézmény, tágabban a kulturális szektor és a magánygyőjtık), látogatói igények külsı környezeti helyzetkép, változási trendek, lehetıségek / potenciálok és esélyek / kockázatok; intézményi feltételrendszer belsı adottságok és keretfeltételek, változási lehetıségek; jövıkép tevékenységre koncentrál, mérhetı és értékelhetı célokat tartalmaz, hatni képes, mert képes megváltoztatni a mőszaki szakterület pozícióját a múzeumok között, s mert a szervezet tagjaiból azonosulást, elszántságot vált ki, értékrendet közvetít; sikertényezık (pl. eddig a reneszánsz pályázat), mi az, amit jól csinálunk, mi az, amit nem, hogyan lehetne még jobban, másként, 13

14 hogyan hasznosíthatjuk ezeket a tapasztalatainkat (ismereteinket, képességeinket) másutt, s melyek a fejlesztendı területeink, ahol ezek a tapasztalatok hasznosíthatók. Mellékletek: 1. sz. melléklet: A mőszaki múzeumok Magyarországon 2. sz. melléklet: A mőszaki szakági szakfelügyelet évi megállapításai 3. sz. melléklet: A évi mőködési engedély felmérés szakértıi jelentése 4. sz. melléklet: A mőszaki örökség reneszánsza pályázat monitoring jelentése 14 14

15 1. sz. melléklet: A műszaki múzeumok Magyarországon A történeti múltunkkal, annak emlékeivel kapcsolatos győjtési, megırzési, kutatási és bemutatási feladatokat a múzeumi, a közgyőjteményi hálózat látja el, az országos múzeumoktól egészen a közérdekő muzeális győjteményekig, végsı soron a kiállítóhelyekig. A mőszaki- és technikatörténeti múzeumok és győjtemények, a korábban ipari szakmúzeumoknak nevezett muzeális intézmények az ugyancsak e hármas feladatkörnek tesznek eleget, a maguk speciális területén. Feladatuk az ipartörténet és a mőszaki-technikai örökség körébe tartozó emlékek győjtése, megırzése és bemutatása. Természetesen a magyar ipar és technika múltjának, eredményeinek a feltárása és megırzése a legfontosabb cél és feladat. A győjtés elsıdleges célja a technika, az ipari fejlıdés minden olyan tárgyi és dokumentációs anyagának létesítmény, berendezés, gép, szerszám eszköz, készülék, termék és szolgáltatás, annak tárgyai, dokumentumai - írásosos és képi ábrázolásai összegyőjtése, mőszaki-történeti feldolgozása és bemutatása, ami a hazai ipari, mőszaki, technikai és mőszaki-tudományos fejlıdés és az általános történet számára maradandó értékkel bír. A mőszaki- és technikatörténeti múzeumok, győjtemények és kiállítások fontosságát és mind múltbeli, mind a jelenkori értékét jelzi, hogy a világ szinte minden országában jelen vannak. Népszerőségük és látogatottságuk, azaz sikerük az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett, s az irányt jelzi, hogy még a szomszédos országokban is nyílnak újak, vagy bıvülnek, megújulnak a már meglévık. Ma a sikermúzeumok közé tartoznak szerte a világon. Általános a nagy központi, országos mőszaki-technikai múzeum, amelyhez gyengébb-erısebb szálakkal kötıdnek a többiek, az egy-egy szakterület múzeumai. Elég ha itt a müncheni Deutsches Museum-ot, a berlini Deutsches Technikmusem-ot, a bécsi Technisches Museum-ot, vagy a prágai Narodni Technické Muzeum-ot említjük. Hogyan jött létre a hazai mőszaki múzeumi hálózat? A minden magyar múzeum ısének tekintett és 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeumban is létrehoztak nyilván a külföldi példák nyomán egy ún. technológiai osztályt, győjteményt, elsısorban is a hazai iparfejlıdés eredményeinek és termékeinek a bemutatásra. A gyorsan gyarapodó győjteménytıl mint egyre idegenebbé váló profiltól - azonban már 1870-es években megszabadult a múzeum, sajnos szétszabdaltan átadva az anyagot az Országos Iparegyesületnek, a Mőegyetemnek és részben az ekkortájt, az 1883-ban alapított Technológiai Iparmúzeumnak. Ezen utóbbi intézmény kezdetben múzeumi jelleggel mőködött, de ezt elıbb az iparos szakoktatás, 15

16 majd késıbb az itt végzett ipari anyagvizsgálás teljesen a mellékvágányra sodorta, ki is szorította (a Nemzeti Múzeumból ide került legértékesebb része már az I. világháború folyamán el is pusztult). A hazai múzeumügy egyik legnevezetesebb eseménye és éve volt az ország ezeréves fennállása alkalmából rendezett városligeti millenniumi kiállítás 1896-ban. Az itteni ideiglenes kiállításokból kettı máig is fennmaradt; a Közlekedési Múzeum és a vajdahunyadvár-beli Mezıgazdasági Múzeum. Létrehozataluk után is napirenden maradt egy mőszaki múzeum alapítása, már csak ezért is, mert ekkor a már Európaszerte nevezetes német Deutsches Museum elsıként mutatott be magyar technikai értéket múzeumi tárgyként: többek között Mechwart András elsı hengerszékét, Bánki Donát motorját, vagy éppen Bláthy Ottó és Zipernovsky Károly elsı transzformátorát. 15 A két világháború között a Magyar Mérnök- és Építész Egylet karolta fel a hazai mőszaki múzeumügyet, s végül 1935-ben Budapesten a Déli Vasút igazgatósági épületében megnyílhatott a Magyar Mőszaki Múzeum. A Lósy-Schmidt Ede vezette - és már jelentıs győjteményi anyaggal rendelkezı - intézmény innen azonban hamarosan továbbköltözött a II. világháború során visszacsatolt Felvidékre, a kassai Vasútigazgatóság üresen álló épületébe. Az ott kiállított és raktározott anyagnak mindössze töredéke került vissza a késıbbiekben az Országos Mőszaki Múzeumba, nagyobbik része alapja lett a ma is Kassán mőködı a szlovák Mőszaki Múzeumnak. A második világháború után ismét a nulláról kellett újra kezdeni. Állami kezdeményezésre 1954-ben életre hívták a Mőszaki Emlékeket Győjtı- és Nyilvántartó Csoportot, amelynek sikeres feltáró- és győjtımunkája - s nem utolsó sorban szemléletformáló tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az január 1- jével megalapították az Országos Mőszaki Múzeumot. Az OMM akkori és mai célja, hogy felkutassa, győjtse, megırizze, feldolgozza és közzétegye mindazt az emlékanyagot, amely a magyar ipar- és technika, a mőszaki tudományok fejlıdését reprezentálja és dokumentálja. Az intézmény ennek maradéktalanul eleget is tesz, ám mint köztudott, egyedül a bemutatás állandó színterével, saját állandó kiállítóhellyel és - kiállítással három évtized multával sem rendelkezik. A hazai technikatörténet és a mőszaki haladás, s nem utolsósorban az egyes iparágak, a meghatározó nagyüzemek, a nagy múltú cégek emlékeinek a győjtése a többszöri sikertelen országos múzeumi alapítás ellenére is folytatódott. Az egységes nemzeti mőszaki-technikatörténeti múzeum hiánya nem hogy gátolta, sıt egyenesen elısegítette a különbözı szakmúzeumok, szakági győjtemények létrehozását. Az 1960-as évektıl kezdıdıen nálunk inkább vállalatok, ipari kutatóintézetek alapítottak országos vagy regionális hatókörő azaz győjtıterülető - szakgyőjteményeket, múzeumokat, kisebbnagyobb állandó kiállításokat, semmint az állam. A sajátos hazai mőszaki-múzeumi alapításokból következıen így magas volt azoknak a szakmúzeumoknak a száma a győjteményeket nem is említve -, amelyek lényegében vállalati győjteményként, múzeumként kezdték meg az életüket, egy-egy ipari, iparági nagyvállalat, tröszt esetenként bıkező támogatásából. Az Országos Mőszaki Múzeum megalapításakor már 13 ilyen szakmúzeum és szakgyőjtemény állt a szakma 16

17 és a nagyközönség rendelkezésére, s számuk a késıbbiekben még jelentısen bıvült is. A hazai mőszaki múzeumügy ismert alakulása következtében a létrehozott mőszaki múzeumok és győjtemények szinte évszázados hiányt igyekeztek a maguk esetenként jelentısen korlátozott eszközeivel és lehetıségeivel - legalább részben pótolni. Az intézmények fenntartása eredetileg az egyes szaktárcákra, illetve az említett nagyés közepes vállalatokra hárult. Az 1980-as évek derekától a gazdasági helyzetben bekövetkezett nagymértékő változások, azt követıen az ipari dekoncentráció, a volt szocialista nagyvállalatok felszámolása, az átalakulás, a privatizáció azt eredményezte, hogy e múzeumok támogatása a minimálisra csökkent, sıt egyre gyakrabban meg is szőnt. A megszőnés elsısorban azokat a győjteményeket veszélyeztette, amelyek valamilyen oknál fogva nem rendelkeztek múzeumi mőködési engedéllyel. Így szőnt meg és számolódott fel, tőnt el a Láng Gépgyár, a Kábelmővek, a Csepel Mővek, a BHG, az Ikarusz, s több más vállalat nagy értékő üzemtörténeti győjteménye, s anyaguknak csak kis töredéke került be valamelyik közgyőjteménybe, vagy lett alapja pl. városi múzeumnak. Az 1980-as évek derekán 15 olyan szakmúzeum létezett, amely országos győjtıkörrel győjtötte, raktározta és mutatta be szakterületét, annak történetét. Az országos szakmúzeumok száma azonban rövidesen kettıvel csökkent, amikor az 1990-es évek közepén a DIMÁVAG felszámolásával majdnem eladásra került annak budapesti Öntödei-, és Miskolc-felsıhámori Központi Kohászati Múzeuma. Ezt elkerülendı, a két gyári múzeumot az Országos Mőszaki Múzeumhoz kapcsolták. A 13 szakmúzeumból ma összesen négyet a különbözı minisztériumok tartanak fenn. Ezek a következık: a budapesti Magyar Kereskedelmi-és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, a Tőzoltó Múzeum, valamint az esztergomi Duna Múzeum. Sajátos az ötödik, a Posta és Távközlési Múzeumi Alapítvány által mőködtetett Postamúzeum, amely ma már szinte országos kismúzeumi- és kiállítóhelyi hálózattal rendelkezik. A lehetetlen helyzetbe került elsısorban országos győjtıkörő - mőszaki múzeumok és győjtemények megmentése és megırzése érdekében az átalakuló, megszőnı, privatizálás elıtt álló vállalatok egy része kisebb-nagyobb alaptıkével ellátott támogató-, ill. mőködtetı alapítványt hozott létre. A 90-es évek magas inflációja még némi biztonságot ígért számukra, de hamarosan az alaptıkéjükhöz kellett nyúlni az egyéb támogatások csökkenése vagy elmaradása miatt, mivel azt sem a pályázatok, sem a reméltnél kisebb szponzoráció nem pótolta. A nyolc egykori iparági szakmúzeumból alakult országos szakmúzeum 2003-ban a következı: Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya Központi Bányászati Múzeum, Sopron Magyar Alumíniumipari Múzeum, Székesfehérvár Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Budapest 17

18 Magyar Építıipari Múzeum, Veszprém Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg Magyar Vegyészeti Múzeum, Várpalota Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum, Budapest és Pápa (Kékfestı Múzeum) Mellettük számos olyan mőszaki- és technikatörténeti győjtıkörő muzeális intézmény mai nevükön: közérdekő muzeális győjtemény és közérdekő muzeális kiállítóhely - mőködik, amely az eredeti célkitőzésének megfelelıen valamilyen szinten a hazai mőszaki-, technikai- és ipari fejlıdést reprezentálja. Ide azokat soroljuk, amelyek múzeumi mőködési engedéllyel rendelkeznek. Ugyanakkor tudjuk, hogy igen nagyszámú, nagy értékő győjtemény van magántulajdonban is, közte számos mőszaki vonatkozású (rádió- és magnógyőjtemények, motorkerékpár- és autógyőjtemények, mezıgazdasági gépgyőjtemények, irodai- és számítástechnikai győjtemények, de vegyes profilúak is). A mőszaki muzeológiának ez a nagymértékő kibontakozása, általános térnyerése és fokozódó jelentısége nyilvánvalóan szoros összefüggésben áll a közelmúlt és napjaink rohamosa technikai fejlıdésével. Ha a múlt ipar- és technikatörténeti, tudománytörténeti emlékei nem kerülnek be idıben a múzeumokba, akkor azok egyre gyorsuló ütemben fogyatkoznak, semmissülnek meg és vesznek el a jövı számára. Megmentésük elsısorban múzeumi feladat, de jelentısek ma már az egyéb szakterületek is, elég ha az alapítványok, magánszemélyek, ritkábban cégek vagy akár az egyház hasonló tevékenységre gondolunk. 18

19 2. sz. melléklet: A műszaki szakági szakfelügyelet évi megállapításai A szakfelügyelet ellenırzési körébe - figyelembe véve az elızı két évben bekövetkezett változásokat az elızı évinek megfelelı számú (73) muzeális intézmény tartozott. Nem volt tudomásunk és semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, hogy a évet követıen adtak-e ki a szakfelügyeleti körünkbe tartozóan mőködési engedélyt. A között mőködési engedélyt kapott intézményi körbıl a mi felügyeleti körünkbe került három muzeális intézmény - az Eötvös Loránd Emlékgyőjtemény, Budapest; a Lankóci Vízügyi Múzeum Kiállítóhely, Decs és a Kocsitörténeti Kiállítóhely, Kocs közül 2007 folyamán kettıt sikeresen fel is kerestünk (Decs, Kocs), a harmadik ügyében az ideiglenes mőködési engedélyben szereplı feladatok egyébként sikeresen megoldott - elvégzésének ellenırzésében a felkért Országos Mőszaki Múzeum (Dr. Bencze Géza) járt el. Szakterületünket érintı múzeumi intézmény törlésére - tudomásunk szerint - nem került sor. A Magyar Vegyészeti Múzeumnak az év során az Országos Mőszaki Múzeumba történt beolvadása nem jelenti az ottani szakfelügyelet megszőnését. Ez évi munkánkat is a évekre összeállított tervünket figyelembe véve szerveztük meg. Az eredetileg kitőzött célunk a már 2006-ról is elmaradt látogatások pótlását célozta meg. Sajnos az elızı ciklus egyenletes teljesítéséhez képest elmaradásunk keletkezett nem csak a 2005-ös de a 2006-os esztendıkben, amit a jelen 2007-es esztendıben nem tudtunk ledolgozni. Ennek okai között szerepel a már elızı évi beszámolóban is említett egyfajta bizonytalanság, amit elsısorban az okozott, hogy nem tudni milyen okból sem a évi elsı félévi, sem pedig a évi teljes utazási költségünket jóváhagyott költségvetésünk, idıben leadott és meg nem reklamált számláink ellenére - nem fizette ki a Magyar Nemzeti Múzeum (a problémát már a novemberében beadott feljegyzésünkben is jeleztük). Ez évrıl már nem is adunk be útiszámlát (két szakmúzeum-igazgatónk saját intézménye terhére utazott, Katona András ingyenesen utazik, Bencze Géza pedig ez évben is saját zsebébıl állta az utazási költségeket). Mindezek mellett a két szakmúzeumi intézményvezetı szakfelügyelınk más irányú leterheltsége, az intézményvezetés és gazdálkodás megnövekedett feladatai, elsısorban is a mőködési költségeik megszerzésével járó munkák a szakfelügyelıi munkát hátrább sorolták. A vezetı szakfelügyelı intézményvezetıi megbízatása is hasonló gondokkal járt. A 70 körüli intézményi lista - amelyen minisztériumok alá tartozó országos múzeumok, országos hatáskörő intézmények, kft-k által fenntartottak, önkormányzati-, alapítványi, vállalati- és magántulajdonú muzeális intézmények találhatók - alapján tartottuk a vizsgálatokat, figyelemmel a már elmaradottakra is. 19

20 Az intézményi kört színesíti, hogy már külföldi tulajdonú és fenntartású muzeális intézményünk is van: a DUNAFERR Rt. Gyártörténeti Győjteménye, Dunaújvárosban, amely ukrán tulajdonban (és példamutatóan jó helyzetben) van. 18 A szakfelügyelık egymás közötti intézmény-felosztásában menet közben ismét változást hajtottunk végre, elsısorban a bányászati múzeumi hálózat belsı átszervezıdései és más egyéb okok miatt. Szakfelügyeletünk továbbra sem regionális szempontok szerint dolgozik, az intézményi felosztásban inkább dominálnak a szakmai és más szempontú területi kötıdések. Két szakfelügyelınk nyugat-dunántúli, kettı pedig fıvárosi, és ennek figyelembe vételével kellett megoldani a keleti országrészek szakfelügyeletét is. Az év során az alábbi intézményekben végzıdtek jelentésekkel vizsgálódásaink: országos múzeumok : Országos Mőszaki Múzeum Kohászati Múzeuma, Miskolc-Felsıhámor országos győjtıkörő szakmúzeumok: Magyar Építıipari Múzeum, Veszprém Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg szakgyőjtemények: Bányász Emlékház, Dorog DUNAFERR Rt. Gyártörténeti Győjteménye, Dunaújváros Dunaújvárosi Papírgyár Üzemtörténeti Győjteménye, Dunaújváros Gázmúzeum, Budapest Hajózási Győjtemény, Zebegény Húsipari Üzemtörténeti Győjtemény, Gyula Húsipari Múzeum, Budapest Közúti Szakgyőjtemény, Kiskırös Paksi Atomerımő Üzemtörténeti Győjteménye, Paks Spekula Csillagászati Múzeum, Eger Városi Tömegközlekedési Múzeum, Szentendre kiállítóhelyek: Kocsitörténeti Kiállítóhely, Kocs Lankóci Vízügyi Kiállítóhely, Decs Mővelıdési Ház és Bányászati Kiállítóhely, Recsk önkormányzati múzeumok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Győjtemény, Rudabánya 20