A KULTURÁLIS MARKETING SAJÁTOSSÁGAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KULTURÁLIS MARKETING SAJÁTOSSÁGAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁG SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI MARKETING SZAKIRÁNY A KULTURÁLIS MARKETING SAJÁTOSSÁGAI A MILLENÁRIS MARKETINGSTRATÉGIÁJÁNAK ELEMZÉSE Készítette: Molnár Éva Melinda Budapest, 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK: 1. Bevezetés Kultúrafinanszírozás Általános tendenciák Kultúrafinanszírozás Magyarországon Kulturális politika funkciója Állami kulturális politikák modelljei A kulturális politikák modelljei és funkciói Nemzeti Kulturális Alap Működése Szakmai kollégiumok A támogatás megvalósulása A vállalati és magánszektor szerepe Összegzés Változások, trendek a kulturális politikák közegében Mi következik mindezekből? A kulturális marketing sajátosságainak elemzése A szolgáltatástermék Ár és fizetési feltételek Értékesítés Kommunikáció és promóció Emberi tényező Tárgyi elemek A szolgáltatási folyamat Célcsoport elemzés A Millenáris marketingstratégiája A Millenáris bemutatása Alapadatok A Millenáris létesítményei Misszió Külső környezet elemzése STEEP Társadalmi környezet Technológiai környezet Természeti környezet Gazdasági környezet Politikai és jogi környezet Versenyhelyzet elemzés Belső környezet elemzése SWOT Célpiac elemzés A Millenáris marketingstratégiájának értékelése Befejező gondolatok Felhasznált irodalom Mellékletek Medián közvélemény- és piackutató intézet felmérése Interjú Interjú Interjú Interjú

3 A mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, és azért szeretik, mert keresik az emberséget. József Attila 2

4 I. BEVEZETÉS: Művészet és marketing, kultúra és gazdaság fogalmainak összekapcsolása kétségtelenül nem szokatlan a 21. század emberének, akit reklámok kísérnek akarva-akaratlan. A kultúra a ma emberének kikerülhetetlen fogalom, lépten-nyomon szembetalálja vele magát, pedig nagyon sokan nincsenek is tisztában sokrétű jelentésével. A kultúrát már ritkán használják eredeti kiinduló jelentésében; a kultúra szó a latin colere ( művelni ) szóból származik és eredetileg a föld megművelését jelentette 1. Ma leginkább két jól elkülöníthető értelemben használjuk. Tudományos szemszögből sok tudományág felhasználja: a mezőgazdaságtól elkezdve a gazdaságon át, a politológiáig minden. A gazdaságban főleg egy társadalom kultúrájáról beszélünk, a társadalom szokásainak, sajátosságainak összessége. Az úgy nevezett magas kultúra és a jelen dolgozatban is használt kultúra fogalma pedig így határozható meg: A társadalom által elfogadott és az adott társadalomban közmegegyezésnek örvendő program, amely érzelmeinket, gondolkodásunkat, viselkedésünket és intézményeinket alapvetően befolyásolja 2. A XX és XXI. század emberének nagy igénye van szabadidejének minőségi módon való eltöltésére, és míg régen csak egy kis réteg számára volt a kultúra és a kulturális programok elérhetőek, ma már bárki választhat kedvére való elfoglaltságot. De mivel ez az igény, azaz a kereslet megnőtt, hirtelen a kultúrában is megjelentek a pici szabályok, fogalmak, verseny alakult ki, keresletről-kínálatról beszélhetünk, eladhatóságról, marketingről, stb. Ez azonban mégsem ilyen egyszerű és jelen dolgozat arra is szeretne rávilágítani, hogy milyen sajátosságai vannak ennek a gazdasági ágnak. A kultúrának tehát az előbbiekből is látszik, hogy nagyon sokféle értelmezése létezik. Ma már szinte bármilyen program, szolgáltatás, termék kapcsán használják a kulturális jelzőt. Kicsit kezdi is a szó elveszteni azt a jelentést, amiért mindenki ehhez a szóhoz folyamodik. Az, hogy valami kulturális általában párosul valamilyen magasabb minőséget hordozó fogalommal. Mivel azonban a szó olyan általánossá kezd válni, és egyre kevésbé jelöl valóban magas művészi tartalmat, odáig jutott ez, hogy mára már szinte inkább pejoratív jelentése van. A dolgozattal azt a piacot szeretném feltérképezni, Magyari Beck István: Kulturális marketing és kreatológia 3

5 ami valóban kulturális, milyen folyamatok, trendek figyelhetőek meg benne és hogy ezekre hogyan lehet a legsikeresebben reagálni. Az egyik legfontosabb kérdés pedig a kultúra kapcsán a pénz. Milyen finanszírozási formái vannak a kultúrának, mennyire profitorientált, mennyire kell, hogy profitorientált legyen, és ha nem az, akkor hogyan tartsa fenn magát. Itt pedig feltétlen szólnom kell az állam szerepéről. Az állam és a kultúra kapcsolata az utóbbi években sokat változott, alakult, fejlődött. Volt, amikor helyes, előrevivő irányba, volt, amikor nem. Ezzel a kérdéssel is behatóbban foglalkozom a következőkben, mert úgy ítélem meg, hogy olyan fontos befolyással bír még jelenleg az állam a kultúrára, hogy ezt a kapcsolatrendszert mindenképp fel kell deríteni. A jelenlegi tendencia az, hogy az állam financiálisan egyre jobban kivonulóban van, de beleszólást továbbra is ugyanannyit kér. Konkrét segítő, fejlesztő lépés kevés van, annál több beszéd, politizálás és semmitmondó szavak. Problémának látom, hogy a kultúra nem része mindennapi életünknek. Jobban mondva azokénak, akiknek nincs maguktól igényük erre, mert nem olyan környezetben szocializálódtak és nincs, aki utat, példát, keretet adjon nekik ehhez. Ez az államnak lenne a feladata meglátásom szerint, hogy az embereket neveljék és segítsék saját életükben egy magasabb igény kialakításában. Ez mindenképp az alapja annak, hogy egyáltalán kultúráról, kulturális szolgáltatásokról beszéljünk. A dolgozat három fő részre tagolódik: az első részben a kulturális piaccal, illetve annak finanszírozási módszerével foglalkozom, ismertetve azt valamint a legfontosabb törekvéseket és tendenciákat állapítom meg. Az azt követő rész már egy gyakorlatiasabb elemzés; a kulturális marketing eszközrendszerének általános bemutatását végzem a 7P módszerével. Ez reményeim szerint jó áttekintést nyújt bármilyen kulturális szolgáltatást végző szervezet számára a hatékony működéshez és kommunikációhoz. Az utolsó részben pedig a Millenáris Kht. marketingstratégiáját térképezem fel; egy olyan intézményét, aki sikerrel működni tud a kulturális piacon mindenféle problémák és gátló tényezők ellenére. Példaként mutatva be egy olyan állami szervezetet, aki kreatívan és ötletgazdagon oldotta meg a problémáit a jelenlegi állami kulturális feladatvállalás keretein belül. 4

6 II. A KULTÚRAFINANSZÍROZÁS: Ma Magyarországon a kulturális vállalkozások alapvetően négy forrásból teremtik elő a működéshez, némelyek szerint a fennmaradáshoz szükséges anyagi eszközöket. Ez a négy csatorna: az állami (minisztériumi) az önkormányzati a társadalmi (alapítványi) valamint a vállalati- és magánszektor. A kultúrafinanszírozás kapcsán az első és legfontosabb szereplő, akiről feltétlen beszélni kell: az állam. Az állam szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen szinte minden kulturális intézmény részben vagy egészben függ az államtól, hogy mennyi pénzt ad nekik és mire. Az állam tehát semmiképp nem vonulhat ki teljesen a kultúra finanszírozásából. Az állami támogatás megvalósulhat közvetlenül a kulturális intézményeknek nyújtott támogatás formájában, valamint az egyéb szektorok, a magánés az üzleti szféra érdekeltté tételében. A támogatás mindkét formájára szükség van. A helyes arányt megtalálni az állami és az üzleti kapcsolatrendszerben, amely mindkét felet érdekeltté teszi, azonban már nem könnyű. A következőkben ezt a szerteágazó finanszírozási rendszert kívánom összefoglalni. II.1. Általános tendenciák: A következő tendenciák figyelhetőek meg ma a társadalomban a kultúra témakörének vizsgálata kapcsán. Mindenképp érdemes ezekkel az általános érvényű megállapításokkal kezdeni a téma tárgyalását, hogy szélesebb rálátást kapjunk. Ezek a tendenciák tehát a következők: Az emberek szabadideje nő, így elvileg többet fogyaszthatnak a kulturális javakból, és megnőtt az érdeklődés a szellemi izgalmat kínáló kultúra iránt A piac egyre jobban elismeri és magasra tartja az olyan készségeket, tudást, mint a fantázia, kreativitás, kommunikáció, design, stb., mely fontos részeit képezik a kultúrának és a művészeteknek 5

7 A kulturális fogyasztás szempontjából örvendetes a magasabb képzettségűek arányának folyamatos növekedése A világszerte megfigyelhető női emancipálódás szintén növeli a kultúrát fogyasztók táborát. II.2. Kultúrafinanszírozás Magyarországon: Az általános tendenciák után tisztába kell kerülnünk a magyarországi kultúrafinanszírozás hagyományaival, lehetőségeivel és jelenlegi helyzetével. Magyarországon tradíciói vannak a kultúra többcsatornás finanszírozásának, melyek az alábbiak: Normatív támogatások rendszere: a kulturális intézmények támogatása a lakosságszám alapján. Feladatfinanszírozás: A kulturális feladatokra, prioritásokra meghatározott alapot biztosít a költségvetés. Ehhez pályázatok útján lehet hozzájutni, melyeket kuratóriumok ítélnek meg. (NKA, Nemzeti Kulturális Alapprogram) Céltámogatások: A kormány által kiemelten kezelt célkitűzések megvalósításának központi támogatása. Ez a finanszírozási rendszer történelmi fejlődés eredményeképpen alakult ki. A második világháború után az állam támogatása vált meghatározó tényezővé. A tanácsokon keresztül jutott le a pénz a központi költségvetésből. A 70-es években a kulturális ellátottság nyugati szintű volt, 80-as évektől azonban az ellátás csökkent, egészen a rendszerváltásig. A rendszerváltás után az Amerikai Egyesült Államok szolgált mintául: az állam csak az alapszolgáltatásokra áldozott, a magasabb igényekért fizetni kellett. Magyarországon a kultúrafinanszírozás döntően a központi forrásokra épül, és viszonylag mérsékelt szerepet játszanak a helyi források. Az önkormányzatok lehetőségeit nagymértékben meghatározzák az állami hozzájárulási normatívák, melyeket évenként a központi költségvetésből kapnak. A kultúra finanszírozásáról Magyarországon a mindenkori költségvetési törvény rendelkezik. A gazdaság elsősorban az adórendszereken keresztül, másodsorban alapokon, alapítványokon keresztül, de közvetlenül is (például támogatás, alapítvány) hozzájárul a működéshez. 6

8 A finanszírozási típusok forrásaik és logikájuk alapján 3 csoportra oszthatók: Össztársadalmi finanszírozás: a költségvetési támogatás, különféle adók átengedése, a gazdálkodó szervezetek által fizetett kulturális hozzájárulás. A más ágazatokban jelentkező kulturális tevékenységekből származó nyereség visszaforgatása. A kulturális szektoron belüli újraelosztás. A kultúra támogatása az egész társadalom érdeke, azaz az állam kötelessége azt finanszírozni és fenntartani. A kultúra pénzügyileg azonban könnyen a háttérbe tud szorulni, például amikor a ráfordított támogatási összegeket leszűkítik, és keretek közé szorítják. Ennek egyik kivédési formája az adóbevétel egy részének átengedése. A kultúra finanszírozásának másik lehetséges módja a kulturális hozzájárulásból származó bevétel újraelosztása. Ilyenkor előírják, hogy minden gazdasági tevékenység után kulturális hozzájárulást kell fizetni és az idegenforgalmi vállalatoktól elkezdve, a vendéglátó-ipari egységeken át a szórakoztató elektronikai eszközöket gyártó és forgalmazó cégekig mindenki nyereségével hozzájárul a veszteségesen működő kulturális szolgáltatások működéséhez is. A kulturális szektoron belüli újraelosztás elve így tulajdonképpen a kulturális szektoron belül igyekszik forrásokat találni a támogatandó kultúra finanszírozására. II.3. A kulturális politika funkciói 3 A legfontosabb célkitűzésnek kellene tekinteni a hosszú távú piacépítést, ami nem más, mint a kulturális kínálat és kereslet egyensúlyba hozása, piacteremtés a magyar kultúra számára. Ezt a közoktatás támogatásával és fejlesztésével lehetne elősegíteni, amelyben a művészeti programok kapnának kiemelt szerepet, hiszen az a kreativitást és a személyiségfejlődést segíti, valamint ehhez biztosítani kellene az állandó médiajelenlétet. A kultúra, és különösen a kulturális iparok fejlesztése ma már az ország versenyképességének fontos eleme. Fontosságát és pénzügyi hozamát be kell

9 mutatni számokkal és konkrét eredményekkel, valamint a közvélemény előtt is nyilvánvalóvá kell tenni. Olyan városokat megvizsgálva, mint Bécs, New York vagy London, ahol a kulturális kínálat meghatározó eleme a város vonzerejének egyértelműen látszik, hogy Budapest sem válhat központtá, ha a kultúra terén elmaradott. Erősíteni kell egy olyan nemzettudatosságot, melyet nem a múlt eseményei és a múltból eredeztetett jogok határoznának meg, hanem egy olyan egészséges látásmódra van szükség, melyet a jelen sikereire építve a mindenkori új generáció teremtene meg magának. Földrajzi és társadalmi értelemben egyaránt megteremteni a kulturális esélyegyenlőséget. Ösztönözni kell a kreativitást, az értékteremtő produkciók és a magas szintű kulturális teljesítmények létrejöttét, valamint biztosítani kell a feltételeket ehhez. II.4. Állami kulturális politikák modelljei: A lehetséges funkciók után, tekintsük át az állami kulturális politikák modelljeit. A következő típusokat, modelleket különböztethetjük meg 4 : A művezetői szovjet típusú kulturális politika előtt ez a modell volt jellemző hazánkban. A modell szerint az állam felügyel minden folyamatot (az alkotástól a befogadásig), ő szervezi és ellenőrzi. Ez természetesen nem csak a kulturális folyamatok terén volt igaz. Minden állami tulajdonban van, a pozíciók, a források elosztásáról a politikai hatalom dönt. Nem szükséges magyarázni, hogy ez a berendezkedés mennyire káros. A kultúra monolit szerkezete mindenképpen káros: a sokszínűség, az igényesség rovására megy, a demagóg célú felhasználás pedig nagy kísértés. Az állam tulajdonképpen nem befolyásolja, hanem megszűnteti a kulturális piacot. 4 Kuti Éva Marshall Miklós (1990) 8

10 A menedzser" állam Ez az úgy nevezett német modell, amelyben az állam elismeri a kultúra függetlenségét, a művészetek szabadságát, de tulajdonosként fenntart kulturális intézményeket, és a kulturális ágazat az államháztartás része. A modell szerint tehát az állam csak meghatározó szereplője a kulturális piacnak, nem tulajdonosa: fenntart intézményeket, finanszíroz programokat, támogat művészeket, megrendelésekkel valamint szervezőként is jelentős partner. Jellegzetessége a modellnek, hogy az állam a kulturális szférát, annak függését kihasználva politikai céllal befolyásolhatja azt. Ez a beavatkozás nem feltétlenül káros, sőt: a nemzeti, kisebbségi és egyéb, kisebb közösségeket érintő, de kulturális értéket képviselő célok realizálásához szükséges. A mecénás" Erre talán az angol rendszer emlékeztet a legjobban. Itt az államnak még kevesebb a beleszólása a folyamatokba, már jóval távolságtartóbb, nem tart fenn állami tulajdonú kulturális intézményeket sem, csak mecénásként van jelen a kulturális piacon. Az állami támogatások elosztására független fél-állami, félcivil testületeket hoz létre, mely megint csak az államtól való minél nagyobb elkülönülést szolgálja. Ez a modell talán ideáltípus lehetne, hiszen így elég forrás állna a művészek rendelkezésére, és az elosztásban tisztán a művészeti szempontok érvényesülnének. Feltétele a modell működésének az anyagilag erős állam létezése. Veszélye, hogy szakadás következik be a művészi igényű, állami pénzből finanszírozott alkotások és a más forrásból finanszírozott, tömegigényeket kiszolgáló alkotások között, valamint hogy a fiatal, el nem ismert, de fejlődő művészeti irányzatok nem jutnának elég támogatáshoz. A rásegítő" Az állam közvetlen szerepvállalása minimális, a kormányzatnak kifejezett kultúrpolitikája nincsen, csupán közvetetten támogatja a kultúrát a gazdálkodó és nonprofit szervezeteknek, valamint a magánszemélyeknek nyújtott adókedvezményekkel. Erre a legjobb példa az egyesült államokbeli gyakorlat. Alapfeltétele viszont e modell működésének a tőkeerős és művészetek iránt fogékony, arra áldozni kész 9

11 támogató réteg megléte. Veszélye pedig a modellnek, hogy a kultúra tömegigényeket kiszolgáló célokat vesz föl, a művészi érték háttérbe szorul a piaci érték mellett. Most vessük össze az egyes modelleket abból a szempontból, hogy mennyire sikeresen tettek eleget a korábban felsorolt funkcióknak. II.5. A kulturális politikák modelljei és funkciói 5 : Piacépítés Versenyképesség Identitás Esélyegyenlőség Kreativitás Művezető Menedzser Mecénás Rásegítő Megjegyzés: Pluszjel a relatív sikerességet, mínuszjel a sikertelenséget jelöli. A menedzser és a mecénás modell mondható a legsikeresebbnek, hiszen a legtöbb kategóriában ők tudtak sikerességet felmutatni. De szembetűnő az is, hogy a kreativitást a rásegítő és a mecénási modell ösztönözte a leginkább. És a kulturális piacon a kreativitás különösen fontos erény. A kimagasló kulturális, művészi teljesítmények megszületéséhez megfelelő finanszírozásra és az intézményi keretek rugalmasságára van szükség. Sajnos a legtöbb esetben ezek a keretek bemerevednek, például ha művészek közalkalmazotti státuszt kapnak vagy ha túl erősek a szakszervezetek és minden változás ellen vannak. Így rengeteg kreatív energia fecsérlődik el. A törekvések azonban azt mutatják, hogy az államok kezdik felismerni azt, hogy nagy terhet levesz a vállukról, ha nem ők lesznek a munkaadók és az intézményfenntartók, hanem más, indirekt eszközökkel segítik a kultúrát, ilyenek például az adópolitika változtatása vagy hitelkedvezmények nyújtása. Ezek az eszközök pedig egyértelműen a mecénási és a rásegítő típusú magatartás eszközei

12 II.6. Nemzeti Kulturális Alap Mindenképp külön kell foglalkozni az NKA működésével, felépítésével és szerepével a kulturális finanszírozás terén, hiszen szinte már nincs is olyan intézmény vagy megvalósult program, mely valamilyen mértékben ne kapcsolódjon hozzá. Az évi XXIII. törvény létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, amely pénzalapot a szakmai és társadalmi szervezetek által delegált kurátorok a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének valamint a hazai és határon túli terjesztésének támogatására osztanak szét őszén a kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának büdzséjébe olvasztotta az Alapot és így működését gyökerestül megváltoztatta. Nevét Nemzeti Kulturális Alapprogramra változtatta, minisztériumi programként kezelte és önállóságát megszüntetette. Az úgynevezett miniszteri keret állandó növekedése volt a jellemző. Ez egyértelműen a fokozott állami kontrollra utalt. Az előző kormány alatti tíz százalékról előbb harminc, majd ötven százalékra nőtt az az összeg, amelyet a jogszabályok szerint a kultuszminiszter oszthat szét a Nemzeti Kulturális Alapprogram bevételeiből. A szétosztott összeg azonban nem érte el a bevétel egyharmadát és igazságosan történt szétosztása is. Valamint ebből a keretből részesültek támogatásban az NKÖM felügyelete alá tartozó intézmények is. A kulturális ágazat rugalmasabb finanszírozási formája, valamint forráshiányos volta miatt azonban kifejezetten kívánatos volt az újbóli, alapként való működtetés, így az Országgyűlés 2006-ban ismét Alappá alakította vissza. II.6.1. Működése: A Nemzeti Kulturális Alap bevételét a kulturális járulék teszi ki. Ez egy adónem, melyet a kulturális vagy kultúrával kapcsolatba hozható árucikkek utáni bevételből az APEH szed be. Az adó mértéke 0.5 %-tól 25 %-ig terjedhet. Legkevésbé a közművelődéssel kapcsolatos árucikkeket (TV-készülékek, könyvek és folyóiratok), legerősebben a pornográfiát és erőszakot tartalmazó termékéket sújtja ez az adó. 6 AFBC5E76E2BC7A

13 Pályázatokat konkrét célokra, projektekre lehet benyújtani, a fenntartás költségeire nem. Természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak ezekre a támogatásokra, melyet az állam visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújthatja előfinanszírozás formájában. A támogatások nyilvános pályázatok útján, illetve egyedi elbírálás alapján nyerhetők el. Az Alapprogram az alábbi célokra ad támogatásokat pályázati úton 7 : a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására; a kulturális évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre; a nemzetközi kulturális kapcsolatokra, a világkiállításokon, nemzetközi vásárokon a nemzetközi kulturális jelenlétre, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon való részvétel támogatására; a művészeti alkotások új irányzatainak, új kezdeményezéseknek, a kulturális tudományos kutatásoknak a támogatására; a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint önképző egyének és közösségek támogatására; hozzájárulás pályázati úton a kulturális és művészeti intézményeknél a honoráriumok és tiszteletdíjak társadalombiztosítási járulékához. II.6.2. Szakmai Kollégiumok 8 : A támogatások odaítéléséről a szakmai kollégiumok döntenek, amelyek témakörök, szakterületek szerint alakultak. Ma 16 szakmai kollégium működik, ezek a következők: A Színházi Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a hagyományos színművészet a bábművészet és a szabadtéri színházi produkciók támogatása C868961D0C2D C868961D0C2D

14 A közművelődéssel szorosan összefüggő amatőr, műkedvelő projektek, továbbá a cirkuszművészet támogatása a Közművelődési Szakmai Kollégiumhoz tartozik. A Mozgókép Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a - filmgyártási, forgalmazói és üzemeltetői területeken kívül - a televíziózás művészeti produkciós pályázatai és a filmkultúra fejlesztésére, képzésére a projektek, a film- és videótár-kialakítási (fejlesztési) támogatások. A Népművészeti Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a népi tradíciókat őrző és továbbfejlesztő tevékenységek, és a naiv művészet. A Zenei Szakmai Kollégiumhoz pályázhatnak zenei rendezvényekre, mesterkurzusok rendezésére, nemzetközi konferenciákra, külföldi szereplésekre, hangversenyélet támogatására, dzsesszklubok programjaira. A Könyvtári Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a könyvtári informatikai témák, a különböző szintű informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése. Táncművészeti Szakmai Kollégium pályázataira pályázhatnak táncegyesületek, mozgásszínházak, valamint egyénileg is pályázhatnak a táncművészek Szépirodalmi Szakmai Kollégiumnál alkotók támogatásáért, irodalomkritikai alkotások, magyar szépirodalmi művek megjelentetéséért, irodalmi és könyvszakmai rendezvények létrejöttéért lehet pályázni Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégium pályázatai az állagmegóvás és restaurálás, régészeti lelőhelyek feltárása és állagmegóvása, valamint a szakmai kiadványok, rendezvények és képzések támogatásáról szólnak. Ebből is az első kettő a leghangsúlyosabb területek. 13

15 Múzeumi Szakmai Kollégium szintén hangsúlyosan foglalkozik az állagvédelemmel és restaurálással, ezen kívül gyűjteménygyarapításra, múzeumi szellemi és tárgyi örökség feldolgozására nyújt támogatást. Levéltári Szakmai Kollégiumhoz tartoznak a levéltári segédletek, forráskiadványok előkészítése és közzététele, évkönyvek, gyűjteményes kötetek megjelentetése, maradandó értékű magániratok vásárlása, feltárás, kutatás segítése Képzőművészeti Szakmai Kollégiumnál magyar kortárs alkotások vásárlását, kortárs kiadványok megjelentetését, kiállításokat és azok katalógusait, nemzetközi rendezvényeket, szakmai programokat és dokumentálását támogatják. Az ismeretterjesztés és környezetkultúra Szakmai Kollégiumhoz könyvek és elektronikus kiadványok támogatásáért, alkotói támogatásért, folyóiratok támogatásáért lehet pályázni. Iparművészeti Szakmai Kollégium pályázatai a következőket tartalmazzák: alkotói támogatás tudományos elemzésekre, új iparművészeti művek létrehozására, támogatás eredmények külföldi bemutatására, külföldi iparművészek meghívására, kiállításokra, szakmai rendezvényekre, kortárs gyűjteményekre Fotóművészeti Szakmai Kollégiumhoz pályázhatnak alkotói, kutatói támogatásért, egyéni és csoportos kiállítások megrendezésének támogatásáért, szakmai rendezvények, a fotókultúra terjesztéséhez kiadványok támogatásáért. Építőművészeti Szakmai Kollégiumhoz tartoznak az építőművészeti alkotások ismertetése, alkotói támogatások, szakmai kiadványok, konferenciák, rendezvények, kiállítások, továbbképzések segítése. 14

16 Több szakmát (kollégiumot) érintő rendezvények, programok esetén két vagy több kollégium közös pályázatot is kiírhat. A szakmai kollégiumok a támogatásokról nyilvános pályázataikban megfogalmazott pályázati célokra, egyéb támogatásra érdemes célok érdekében, meghatározott keretből egyedi elbírálással döntenek. A pályázati kiírások a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban, az Oktatási és Kulturális Közlönyben, az NKA Hírlevélben valamint az Alap honlapján jelennek meg. II.6.3. A támogatás megvalósulása Az alábbi táblázatból megismerhető az NKA támogatási rendszerének fő irányai. Mi az, amire a legtöbb forrást fordítja, melyek azok a területek, melyeket kevésbé támogat. Általánosságban azonban megállapítható, hogy hatalmas egyenlőtlenségek nincsenek. A legjobban támogatott területek 2007-ben a múzeumok, a zene és a közművelődés voltak. A legkevésbé támogatottak pedig az építőművészet, a fotóművészet, és a tánc. Az NKA állandó kollégiumai részére jóváhagyott pénzkeretek (millió forintban) 9 Kollégium megnevezése A kollégium Célkeret saját Szabad keret Bizottságtól évi külön keret összkeret évi kerete forrásból célfeladatra Építőművészet Fotóművészet Iparművészet Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Képzőművészet Könyvtár Közművelődés Levéltár Mozgókép B5218DADC

17 Múzeum Műemlék és Régészet Népművészet Szépirodalom Színház Tánc Zene Összesen: II.7. A Vállalati és magánszektor szerepe: Ma Magyarországon sok még a kérdés az üzleti szféra és a kultúra viszonyában. A korábbi attitűdöket az jellemezte, hogy a vállalatok ad hoc módon, a tervezettség legkisebb jele nélkül adományoztak, miközben a kulturális intézmények némileg szégyenlősködve fogadták el ezt a pénzt, s nem is a leghatékonyabban használták azt fel. A korábbi rendszer ugyanis senkit nem ösztönzött arra, hogy az ily módon forgatott pénzeket valódi befektetésnek, hosszú távú együttműködésnek tekintse. Ezért szemléletváltásra van szükség. A vállalatok részéről ez azt jelenti, hogy támogatói tevékenységeiket egységes koncepcióba kell foglalniuk, s át kell gondolniuk, melyek azok a jó ügyek, amelyekhez szívesen adják a nevüket, nem csupán érzelmi okokból, hanem a vállalati imázst, tevékenységet, alapértékeket, üzleti célokat is figyelembe véve. Nem csak a cégeknek kell azonban rendszerezettebben gondolkodniuk a támogatásokról. A kulturális szektornak is el kell fogadnia, hogy az általa, pénzzel sok szempontból nem mérhető alkotások létrehozásához is kell tőke, a szellemi mellett kapcsolati és anyagi is, amiben bizony sokat segíthet néhány jól megválasztott üzleti támogató. A félve elfogadás helyett határozottabban fel kell vázolniuk, mit várnak a támogatásoktól. Ez mindkét oldalt fegyelmezettebbé, az együttműködéseket hatékonyabbá teheti. Nem lehet persze tagadni az érzelmi érvek szerepét, de azt is látni kell, hogy ezekért a támogatási pénzekért verseny folyik más szektorokkal (pl. egészségügy, kutatás). Ezt az 16

18 együttműködést az állam hatékonyan segítheti, hiszen erre születtek már sikeres és követendő megoldások más nyugati országokban. Meg kell azonban különböztetni a szponzorációt, amely a megtérülést is kiemelten szem előtt tartja és a mecenatúrát, amelynél az elsődleges szempont a segítségnyújtás, s a támogató imázsa javulásán kívül nem várhat ellenszolgáltatást direkt módon. Azt is látni kell, hogy a pénz nem az egyetlen értékes támogatási forma, hiszen hozzá lehet járulni bármely ügyhöz szaktudással, infrastruktúrával is. II. 8. Összegzés: Megállapítható, hogy a kulturális költségek növekedéséhez nagyban hozzájárul a színvonalbeli igények növekedése is, a műszaki fejlődés eredményeként. A társadalomnak szüksége van a kultúrára, mert a kultúra fejlődése előremozdítja a gazdasági fejlődést is. Az államnak lehetőség szerint közvetve kell a finanszírozást folyósítani, egy olyan szervezeten keresztül, amely lehetővé teszi az ízlések és vélemények közötti szabad választást. Az állam finanszírozása mellett természetesen a kultúrának vannak önzetlen támogatói is. Ők azok, akik maguk nem alkotók, de a kultúra értékeinek eszméjét teljesen a magukénak vallják. Ellenszolgáltatás és kényszer nélkül mondanak le a fogyasztói járadékról, ezért finanszírozás szempontjából a mecénások közé soroljuk őket. Kialakulhat verseny a piachoz hasonlóan az állami és magánmecénások között, és ez igazában véve akkor eredményes, ha mindegyikük a minőség színvonalának emelésére törekszik, ha megpróbálják leggazdaságosabban a legjobbat megszerezni önmaguk számára. Közgazdasági szempontból pedig a legnehezebben megválaszolható kérdés, hogy vajon mennyit lehet költeni a kultúrára. Elviekben a kultúra támogatása addig a pontig indokolt, amelyen túl (hosszabb távon) már csökkentené a társadalomban élők globális jólétét. Ennek az elvnek a gyakorlati értelmezése azonban nem egyértelmű. 17

19 II.9. Változások, trendek a kulturális politikák közegében A kultúrafinanszírozás témakörének teljes áttekintéséhez szükséges végezetül a jövő irányait feltérképezni és a jelenleg is változásban lévő folyamatokkal tisztába kerülni és felkészülni azokra. Következzék most ezen főbb változásoknak és irányoknak az ismertetése 10 : A kultúra átértelmezése Az utóbbi néhány évtizedben minden megváltozott, és nagyon valószínű, hogy ezek a változások nem is fognak eltűnni, mivel alapjaiban változtatja meg a kultúra egészét. Ilyen szintű korszakalkotó változásokra évszázadok óta nem volt példa és így rá is fért már az újragondolás és megreformálás. Szemünk láttára változnak meg radikálisan a kulturális szféra intézményei, szerepei, hagyományos szerkezete. Folyamatosan tűnnek el a már megkövült és bejáratott folyamatok, már nem csak a hagyományos alkotó", közvetítő intézmények" és befogadó" hármas körforgása van jelen. Évszázadokkal ezelőtt alakultak ki a még most is jelen lévő intézmények elkülönültsége. Különváltak az intézmények a következőkre: könyvtár, múzeum, színház, operaház, koncertterem, stb. A probléma az, hogy a legtöbb ember gondolkodását még mindig a kulturális szféra elkülönültségén, a klasszikus intézményrendszeren alapuló XIX. századi értékvilág határozza meg. Pedig a hagyományos kulturális szféra határai elmosódóban vannak, új kultúraközvetítők tévé, internet jelennek meg; legfontosabb jellemzőkké az egyidejűség és az interaktivitás vált, és mindez összességében az alkotók-befogadók hagyományos szerepeinek felülírásához vezetett. A határok elmosódása Megváltoztak azok a fogalmak, folyamatok, mértékegységek is, amelyek a múlt században még helyénvalóak voltak, mostanra azonban már teljesen elvesztették létjogosultságukat. Az idő, a hely, a tér fogalmai átértékelődtek, ennélfogva a kultúra színterei is. A huszonegyedik század múzeuma teljesen más lesz például a mostanihoz viszonyítva, vannak már előfutárai ennek, de még sokfelé elágazhat a végeredmény

20 Versenyezni kell a pénzekért Megváltozott a politikai közeg is. Annak megfogalmazása és eldöntése, hogy mi a közjó, amit közpénzből támogatni kell kemény verseny eredménye. Sajnos nem megkérdőjelezhetetlen többé, hogy a kultúrát kell-e támogatni. Meg kell indokolni költség-haszon elemzésekkel, hogy miért a kultúrára költse az állam a pénzét és ne másra. A közpénzekért folytatott versenyben ma már nem segítenek a kultúra fontosságáról megfogalmazott fennkölt szólamok. Ki kell számolni, be kell mutatni a kultúra hasznát". Lobbizni, kampányolni kell, szövetségeseket keresni, koalíciókat szervezni a magyar kultúra érdekében. Területek együttműködése Más kultúrpolitikai észjárásra van szükség. A határok elmosódtak illetve összemosódtak és a különböző tudományágak, látszólag egymástól nagyon messze álló területek összekapcsolásával, soha eddig nem látott alkotások, kezdeményezések születhetnek. Erre nagyon jó példa a közelmúlt legsikeresebb kulturális fejlesztései szerte a világon, melyek mind valamilyen nagyobb multiszektorális projekt részei voltak, legyen az városrehabilitáció, területfejlesztés, felzárkóztatás, kisebbségvédelem, foglalkoztatás stb. Például amikor lerobbant ipari csarnokokból izgalmas kiállító terek születnek, amilyen a Millenáris is, vagy amikor lerobbant városnegyedek megújulásával születnek olyan új terek a kultúra gyakorlására és bemutatására, melyek közérdeklődésre tarthatnak számot és még a turizmus is profitálhat belőle. Ilyen kezdeményezést hajtott végre szomszédunk Bécs is. Az új múzeumi negyed a város szívében jól mutatja azt a tudatos törekvést, hogy Bécset jól felhasználva többek között a szecesszió és Klimt divatját a kulturális turizmus egyik központjává tegye. Ez a projekt a város- és ingatlan-fejlesztés, turizmus, városmarketing és kultúrpolitika jó egyvelege. London ma a világ multikulturális fővárosa, amely piaci előnyt volt képes kovácsolni etnikai sokszínűségéből. Ehhez szükséges volt egy hatalmas szemléletváltásra mind a politika, mind a társadalom részéről, amely a bevándorlók ügyét nem problémaként hanem lehetőségként kezelte. Ezt segítette elő egy olyan politikai stratégia és eszköztár, amelyben összedolgoztak a különféle reszortok a munkaügytől az oktatásig, a turizmustól a kultúráig, a szociálpolitikától a kisvállalkozás-fejlesztésig. 19

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: LXVII. Nemzeti Kulturális Alap EMMI kultúráért felelős miniszter Nemzeti Kulturális

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG hirdet a Kulturális és tudományos keretből elnyerhető támogatásra. A felosztható keretösszeg: 3 millió Ft. 1. A 2012. évben megvalósítandó ünnepi rendezvényekre, eseményekre, kiemelten az irodalmi, történelmi,

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

Közös értékeink a hungarikumok

Közös értékeink a hungarikumok Közös értékeink a hungarikumok Terra Madre Világnap A hagyományos termékek és az értéktárak jelentősége 2014. december 9. 2012. évi XXX. törvény a nemzeti értékekről és a hungarikumokról A Hungarikumok

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Az Előadó művészet Kollégiuma középtávú stratégiája

Az Előadó művészet Kollégiuma középtávú stratégiája Az Előadó művészet Kollégiuma középtávú stratégiája Bevezető Gyorsuló világban élünk. Egy évvel ezelőtt még három különböző kollégium képviselte a zene, a színház és a táncművészetet. Mára egy új, erősebb

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral

Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral A művészeti intézményeknek van egy optimális léptéke Interjú Droppa Judit textilművész, egyetemi tanárral Educatio: Hogyan épül fel a hazai művészeti felsőoktatás intézményi háttere? Droppa Judit: Vannak

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap

LXVII. Nemzeti Kulturális Alap LXVII. Nemzeti Kulturális Alap Alap fejezet száma és megnevezése: Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Nemzeti Kulturális Alap Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Nemzeti

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. szeptember

Pályázati figyelő 2010. szeptember Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) i keret összege Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma pályázata Magyarországi közlevéltárak

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást?

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Webáruház elemzés Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Tudatos e-kereskedelem (üzleti terv tervezés profi kivitelezés / mérés tesztelés elemzés optimalizálás) Internetes vásárlás támogatása, népszerűsítése,

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben