KÉZIKÖNYV. regionális gazdaság- és területfejlesztési szakemberek számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉZIKÖNYV. regionális gazdaság- és területfejlesztési szakemberek számára"

Átírás

1 KÉZIKÖNYV regionális gazdaság- és területfejlesztési szakemberek számára 1

2 Szerkesztette: Lengyel Eszter change menedzsment szakértő Szakmai lektorok: Hanis Béla EU akkreditált szakértő Ing. Zuzána Záborská stratégiai szakértő Fordította: Demecs Béla Nyelvi lektor: Benedek Attila Nyomdai munkálatok: Szocio-Produkt Kft., Miskolc Felelős kiadó: dr. Némethi Lajos a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója Készült: a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) támogatásával, a HUSK/0801/1.5.1/0005 számú Együtt egy irányba! Határok nélkül című projekthez 2010-ben. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül. 2

3 KÉZIKÖNYV regionális gazdaság- és területfejlesztési szakemberek számára 3

4 4

5 TARTALOM I. Bevezető... 7 II. Európai integráció és regionális politika Az európai integráció Az Európai Unió regionális politikája és támogatási rendszere III. Magyarország regionális politikája Magyarország regionális politikája 2. A magyar területfejlesztés intézményrendszere IV. Szlovákia regionális politikája Szlovákia regionális politikája 2. A szlovák területfejlesztés intézményrendszere V. Pályázati rendszer az európai uniós forrásokhoz Magyarországon és Szlovákiában Magyarországon 2. Szlovákiában VI. Határon átnyúló együttműködés Határmenti programok a kezdetek 2. Európai Területi Együttműködés (ETE) VII. Best practice akiknek már sikerült VIII. Pályázatok IX. A projekttervezés módszertana X. Mellékletek Magyarország és Szlovákia fontosabb makrostatisztikai adatai 2008 Magyarország és Szlovákia nemzeti fejlesztési terveinek összehasonlítása ( ) Jogszabályok - Európai Unió - A területfejlesztésre vonatkozó fontosabb magyar jogszabályok - A területfejlesztésre vonatkozó fontosabb szlovák jogszabályok Felhasznált és ajánlott irodalom Ajánlott weboldalak 5

6 6

7 I. BEVEZETŐ Köszöntjük a Kedves Olvasót! Egy olyan kézikönyvet tart most kezében, amelyben két európai uniós ország egy-egy megyéjének szakemberi gyűjtötték össze, fogalmazták meg azokat a legalapvetőbb elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyekkel segíteni szeretnék nemcsak az Ön munkáját, de a magyar és szlovák emberek, szervezetek közötti együttműködést is. Jeligénk, mely a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) keretében 2008-ban támogatást nyert projektünk címe is, sokatmondó: Együtt egy irányba! Határok nélkül Borsod-Abaúj-Zemplén és Kassa megyék történelme összefonódik, hagyományaik elválaszthatatlanok. Az elmúlt évek együttműködése sok tekintetben példamutató. A két térség, ezen belül Miskolc és Kassa városok számos közös projekttel, társadalmi, gazdasági és kulturális programmal próbálták áttörni azt a gátat, amit országaink eltérő jog-és intézményrendszere, gazdaság-és területfejlesztési gyakorlata, s a nyelvi különbség jelentett, s bizony jelent még néha ma is. Az Európai Unióhoz közös csatlakozásunk óta felgyorsult közösségi szabályozás révén kapcsolataink bővültek ugyan, de kell-e mondanunk: lehetőségeink tárháza kimeríthetetlen. Működjünk, dolgozzunk, pályázzunk együtt! A közös munka során ismerjük meg jobban egymást! Személyes tapasztalataink alapján tanuljuk meg becsülni partnereink nyelvét, gondolkodását, terveit, törekvéseit, munkájuknak eredményét. S ha az eredmény közös, márpedig a határmenti együttműködés erre számos lehetőséget kínál, akkor a siker íze is édesebb. Együtt törekedjünk az indokolatlanul kialakult és gerjesztett kölcsönös előítéletek felszámolására. Együtt küldjünk példamutató üzenetet más megyék, régiók, országok számára is. Közösen munkálkodjunk, haladjunk. Csak emlékeztetőül: Együtt egy irányba! Tartson velünk! Tisztelettel hívjuk, várjuk a szerzők és a projekt gazdái Miskolc Igló, februárjában 7

8 8

9 II. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS REGIONÁLIS POLITIKA 1. Az európai integráció Az egységes Európa gondolata szinte az európai birodalmak történelmével egyidős. Európa évszázadokon keresztül gyakori és véres háborúk helyszíne volt. Erőszakkal akarták maguk alá gyűrni egymást az országok. Egyenrangú együttműködésről szó sem volt. Franciaország és Németország 1870 és 1945 között háromszor is háborúzott egymással. A XX. századi világégések után számos európai vezető hitte, hogy a tartós béke alapja az európai országok közötti gazdasági és politikai együttműködés lehet. A második világháború után több javaslat született egy nemzetek feletti szervezet magalakításáról, amelyeknek politikai és gazdasági motivációi is voltak. A politikai, hogy csak egy ilyenfajta szervezet lenne képes megakadályozni a háborús veszélyt az európai nemzetek között. A gazdasági, hogy a nagyobb piac serkenti a versenyt, ezzel növelve a produktivitást és emelve az életszínvonalat. A politikai és a katonai hatalom alapja pedig a gazdaság erőssége. Európa azonban nem sokkal a háborút követően kettéhasadt, és megkezdődött a negyven évig tartó hidegháború. A nyugat-európai nemzetek 1949-ben létrehozták az Európa Tanácsot, amely az első lépést jelentette az együttműködés irányába. Hat ország (Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok: Belgium, Hollandia, Luxemburg) azonban ennél is többet akart május 9. Robert Schuman francia külügyminiszter az együttműködésre irányuló tervet terjeszt elő. A Schuman-terv lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. (Erre emlékezünk minden május 9-én, az Európa-napon.) 1951 A Schuman-terv alapján a klasszikus nehézipar integrálására a hat ország szerződésével létrejött az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK). 9

10 1957. március 25. A Hatok Rómában aláírják a Római Szerződéseket (az Európai Gazdasági Közösséget EGK és az Euratomot létrehozó szerződéseket) A preambulumban már megjelenik annak az igénye, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását Létrejön két ágazati alap: az Európai Szociális Alap (ESF) korlátozott hatáskörrel és hatásfokkal elsősorban a munkaerő mobilitását, felzárkózásával és átképzésével kapcsolatos feladatot jelöli meg és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF), mely a vidékfejlesztési célokat, a mezőgazdaság szerkezet átalakítását szolgálja Létrejön a vámunió, és életbe lépnek a közös külső vámtarifák. A közösség garantálja a munkavállalók szabad mozgását a közös munkaerőpiac érdekében Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik a Gazdasági Közösséghez Létrehozzák az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), a regionális politika önálló pénzügyi alapját a regionális jellegű gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez Spanyolország és Portugália belép az Európai Közösségbe. Az 1970-es és 1980-as években folyamatosan értékelődött fel a regionális politika. Az új tagállamok Írország, a dél-európai országok belépésével számos elmaradott térség vált az integráció részévé, látványossá téve a regionális fejlettségbeli különbségeket. 10

11 1986 Az Egységes Európai Okmány (SEA) lefektette annak a kohéziós politikának az alapjait, amely könnyíteni kívánja a déli országok és más hátrányos helyzetű régiók számára az egységes belső piac terheit. A kohéziót a Közösség céljaként deklarálták, rögzítették alapjait, célkitűzéseit A regionális politikát megreformálták (EGK 205/88 számú tanácsi rendelet). Az Európai Közösség regionális politikájának alapelveit az EGK 2052/88. számú tanácsi rendelet, mint keretrendelet fektette le. Ezek az alapelvek azóta meghatározzák az európai regionális politikát. A négy alapelv: Koncentráció * Partnerség * Programozás * Addicionalitás Az öt, majd 1995 után Finnország, Svédország és Ausztria csatlakozását követően hatra módosult támogatható célkitűzés képezte 1999 végéig (az Agenda 2000 életbe lépéséig) a strukturális alapok felhasználásának célrendszerét. A reform részeként költségvetési, a tervezés szempontjából programozási időszakot határoztak meg ( , , ), amelyekben előre kijelölték a fejlesztési prioritásokat, valamint az azokhoz rendelt támogatások összegét és felhasználásának módját A Maastrichtban elfogadott 1993-ban életbe lépett "Szerződés az Európai Unióról" a kohéziót jelöli meg az Unió egyik alapvető céljaként a Gazdasági és Monetáris Unió, valamint az Egységes Piac mellett. A Szerződés létrehozta a Kohéziós Alapot a szegényebb tagállamok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország számára) a környezetvédelmi és közlekedési projektjeinek támogatására Létrehozták a Halászati Orientációs Finanszírozási Eszközt (HOFE). Feladatát 2007-től az Európai Halászati Alap vette át Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozik az Európai Unióhoz. 11

12 1997 Az Európai Bizottság az Európa Tanács felkérésére kiadta az Agenda 2000 néven meghirdetett programcsomagot, Egy erősebb és szélesebb Unióért alcímmel. Elsődleges jelentősége az, hogy abban az Európai Unió reformja, jövő stratégiája, illetve a bővítés kérdései együtt kerültek tárgyalásra. Ez alapján fogadta el az Európai Tanács a os költségvetési tervezés pénzügyi tervét. Az Amszterdami Szerződés megerősítette a kohézió fontosságát, és kibővítette az Uniós Szerződést a "foglalkoztatás" címmel, amelyben hangsúlyozza az együttműködés szükségességét a munkanélküliség csökkentése érdekében Számlapénzként bevezették az eurót. (Bankjegy és érme formájában január 1-jétől használják az euroövezet országai.) Berlinben az Európai Tanács döntött a Strukturális Alapok reformjáról, és módosította a Kohéziós Alap működését. A PHARE programot kiegészítő ISPA (Előcsatlakozási Strukturális Politikai Eszköz) és a SAPARD (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Intézkedések Támogatása) programok segítették a közép- és kelet-európai 2004-ig tagjelölt majd ezt követően teljes jogú taggá vált országok Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Málta, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) gazdasági és társadalmi fejlődését Az Európai Tanács rendhagyó lisszaboni ülésén dönt az Unió új stratégiájáról, miszerint: a foglalkoztatás erősítése, a gazdasági reform és a szociális kohézió a tudáslapú gazdaság része. Nizzai Szerződés Fontos döntések születtek a kibővítésről, az intézményi reformról, a fogyasztóvédelemről, a környezetvédelemről, a biztonságról, a kultúráról május 1. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Málta, Ciprus csatlakozott az Európai Unióhoz. 12

13 2007 Hatályba lép az Európai Unió új kohéziós és regionális politikája. A korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). Az ún. schengeni térség december 21-étől már 25 tagot foglal magában: az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Svédországot Szlovákiát, és Szlovéniát), az EGT tag Norvégiát és Izlandot, valamint Svájcot Ciprus és Málta bevezeti az eurót Szlovákia bevezeti az eurót. Az Európai Unió tagállamaiban megtartják a hetedik közvetlen európai parlamenti választásokat. Magyarországnak 22, Szlovákiának 13 képviselője van az Európai Parlamentben December 1-jén hatályba lép a Lisszaboni Szerződés. A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU és EK Szerződést, de nem lép azok helyébe. Biztosítja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre. Európa demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá válik. A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, szolidaritás és biztonság Európáját. Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként az európai külpolitikai eszközök egybekapcsolása révén. 13

14 A regionális politika szempontjából a Lisszaboni Szerződés legfontosabb eleme, hogy bevezeti és az Európai Unió egyik célkitűzésévé teszi a területi kohézió fogalmát, az Unió és a tagállamok közös felelőssége alá helyezve azt. Az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó lett a hátrányos térségeket felzárkóztató Strukturális Alapok szabályozása terén. Az Alapjogi Chartában elismerésre került a tagállamok nemzeti identitása és központi regionális és helyi közhatalmi szervezete. A szerződés leszögezi, hogy a szubszidiaritás elvének alkalmazása a helyi és a regionális hatóságok esetében is szükséges. Ez a két lépés a gyakorlatban a regionális és a helyi kormányzás megerősítését jelenti. 2. Az Európai Unió regionális politikája és támogatási rendszere Célkitűzések, Strukturális alapok és eszközök Az európai regionális politika szolidaritást teremt Európa népei között. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése révén az Unió szerződéseiben is lefektetett egyik alapcélkitűzése. Az ennek megvalósítására előirányzott pénzügyi keret az Európai Unió közötti időszakra szóló költségvetésének több, mint harmadát teszi ki óta az Európai Unió mintegy 480 milliárd eurót költött a kedvezőtlen helyzetű régiókra. A közötti időszakban az Európai Unió több mint 300 milliárd euró forrással három új célkitűzést támogat: konvergencia (felzárkóztatás), regionális versenyképesség és a foglalkoztatás, az európai területi együttműködés. 14

15 A három célkitűzés három alap támogatásával valósul meg: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Az Európai Unió valamennyi tagállamában támogatja a regionális fejlesztést, a gazdasági átalakulást, a versenyképesség növelését, valamint a területi együttműködést szolgáló programokat; az Európai Szociális Alap (ESZA): Az Európai Unió valamennyi tagállamában támogatja a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében a gazdasági és társadalmi átalakulás előkészítését és irányítását; a Kohéziós Alap: A közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrát javítására, valamint az energia hatékonyságot és a megújuló energia-felhasználás fejlesztését támogatja mindazon tagállamokban, ahol a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 %- át. Az alapok teljes összegének 82 %-a a konvergencia-régiókra irányul, ahol az uniós lakosság 35 %-a él. A többi régióban a Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzés keretében megközelítőleg 55 milliárd euró, az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében 8,7 milliárd euró összeg áll rendelkezésre a határon átnyúló, nemzetek közötti, valamint interregionális együttműködés megvalósítására. Célkitűzések Strukturális alapok és eszközök Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap Regionális Versenyképesség és foglalkoztatás ERFA ESZA Európai Területi Együttműködés ERFA Ha összevetjük a kohéziós politika fő programjait, azt látjuk, hogy a fő beruházási területek és a rájuk vonatkozó finanszírozási részarány a következő: 15

16 Tudás és innováció: az Unió közel 83 milliárd eurót (24 %) fordít például kutatóközpontokra és infrastruktúrára, vállalkozásokon belüli technológiaátadásra és innovációra, valamint információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére és terjesztésére. Közlekedés: közel 76 milliárd euró (22 %) kiutalására kerül sor a régiók megközelíthetőségének javítására, a transzeurópai hálózatok támogatására és a környezeti szempontból fenntartható városi közlekedési eszközök fejlesztésére. Környezetvédelem és kockázat megelőzés: megközelítően 51 milliárd euró (19 %) összegű beruházás finanszírozza majd a víz- és hulladékkezelési infrastruktúrát, valamint a talajszennyeződés eltávolítását annak érdekében, hogy az új gazdasági hasznosításra készítsék elő az érintett területet és kivédjék a környezeti kockázatot. Emberi erőforrás: az ESZA 76 milliárd euró (22 %) összeggel támogatja az oktatási, képzési, foglalkoztatási és társadalmi beilleszkedést elősegítő projekteket. További beavatkozások: A vállalkozói szellem, az energiahálózatok és energiatakarékosság, a városi és vidéki megújulás, az idegenforgalom, a kultúra előmozdítását és a közigazgatás intézményi képességének erősítését célozzák. A pénzügyi eszközökhöz az EU rendeletek jelentenek jogalapot. Olyan nemzeti, regionális és határon átnyúló programokat társfinanszíroznak, amelyeket nemzeti és regionális hatóságok irányítanak. A programok ellenőrzését, kihirdetését és értékelését a Bizottság a nemzeti és regionális hatóságokkal megosztva végzi. 16

17 Célkitűzések, támogatásra jogosult régiók és juttatások Konvergencia A 27 tagú EU-ban e célkitűzés 17 tagállam 84 régióját érinti, 154 millió lakossággal, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75 %-át, valamint fokozatosan megszüntetve további 16 régiót 16,4 millió lakossal, ahol az említett GDP átlag az EU-bővítés statisztikai hatása következtében éppen hogy meghaladja a küszöbértéket. A konvergencia célkitűzés keretében rendelkezésre álló összeg: 282,8 milliárd euró, amely a teljes összeg 81,5 %-ának felel meg. Felosztása a következő: a konvergencia régiók támogatására fenntartott összeg: 199,3 milliárd euró, a célkitűzés alól fokozatosan kivont régiók számára 13,9 milliárd euró, a 15 tagállamot érintő Kohéziós Alapra 61,6 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás E célkitűzés keretében összesen 19 tagállam 168 régiója jogosult támogatásra, melyek 314 millió lakost képviselnek. Ezek közül millió lakost számláló régióban a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. phasing-in területek), annak alapján, hogy előzőleg még a korábbi 1. célkitűzés régiójaként lettek besorolva. Az 54,9 milliárd euró melyből 11,4 milliárd jut a phasing-in régióknak a teljes juttatás valamivel kevesebb, mint 16 %-ának felel meg. E célkitűzés 19 tagállam régióit érinti. Európai Területi Együttműködés A határon átnyúló együttműködésben érintett területeken 181,7 millió ember él (az EU teljes lakosságának 37,5 %-a), míg az Unió összes régiója és polgára a meglévő 13 transznacionális együttműködési terület egyikébe tartozik. A célkitűzés teljesítésére 8,7 milliárd euró (a teljes összeg 2,5 %-a) áll rendelkezésre, amely felosztása: 6,44 milliárd euró a határon átnyúló, 1,83 milliárd euró a transznacionális és 445 millió euró az interregionális együttműködésre és hálózatokra. 17

18 A juttatások kiszámolásának módja melyet a kohéziós politika eszközeit szabályozó EU-rendeletek határoznak meg különbséget tesz a három célkitűzés között. A végleges hozzájárulási hányad elsősorban a vonatkozó regionális és nemzeti gazdaságtól, a demográfiai adatoktól és a munkanélküliségi aránytól függ. A finanszírozás nem haladja meg az adott tagállam bruttó hazai termékének kb. 4 %-át. Támogatás, célterületek és célok MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA Támogatás Teljes összeg: 25,3 milliárd euró 11,6 milliárd euró Konvergencia: 22,9 milliárd euró 109 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 2 milliárd euró 449 millió euró Európai Területi Együttműködés: 386 millió euró 227 millió euró A programok célterületei A versenyképesség növelése A tudásalapú gazdaság és az üzleti környezet javítása Aktív munkaerő-piaci politikához való hozzájárulás Emberi erőforrás fejlesztés Infrastruktúra és regionális elérhetőség Innováció Információs társadalom és tudásalapú gazdaság Emberi erőforrás és oktatás Célok Az új munkahelyek 4 %-kal történő növelése 2015-ig a vállalkozások termelési szintjének 10 %-kal történő emelés A 15 tagú EU-gazdasági szint 60 %-ának elérése A foglalkoztatási arány évi 57,7%-ról 63,4 %-ra való emelése Forrás: A régiókért dolgozunk Az Európai Unió regionális politikája (Szerkesztette: az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága 2008.) 18

19 III. MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS POLITIKÁJA Magyarország A Kárpát-medencébe érkező honfoglaló elődeink a germán és szláv népek közé ékelődve telepedtek le és felvéve a kereszténységet Szent István vezetésével erős államot alapítottak. Magyarország a középkorban önálló királyságként, majd a 20. század elejéig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Közép-Európa politikai életének meghatározó szereplője volt. Az I. világháború elvesztése az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséhez, a történelmi Magyarország széthullásához és forradalomhoz vezetett ban az őszirózsás forradalom győzött, kikiáltották a köztársaságot, de az ország gazdasági-társadalmi káoszba süllyedt, melyből a Tanácsköztársaság sem tudott kiutat találni ban Magyarország a trianoni békeszerződéssel lakosságának 56, területének 70 %-át elvesztette. A megcsonkított ország csak az 1956-os forradalom idején, majd 1989-ben a Szovjetunió vezette keleti blokkból a demokrácia útjára lépésekor került ismét a nemzetközi figyelem középpontjába október 23-tól Magyarország ismét köztársaság. Az 1990-es évek elejétől végbement változások eredményeként Magyarországon megszilárdult a polgári demokratikus rendszer ben Magyarország hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz ben belépett a NATO-ba, május 1-jétől pedig az Európai Unió teljes jogú tagja. Magyarország regionális politikája Magyarországon a második világháború után, az 1950-es évekre az erőltetett iparosítás nyomta rá bélyegét. A tervgazdálkodás centralizáltsága nem tette lehetővé az elkülönült területfejlesztés kialakulását. Az 1960-as években a feldolgozóipar fejlődött intenzívebben, egyre több vidéki városban valósult meg ipari beruházás. Politikai szinten a vidéki ipartelepítést tűzték ki területfejlesztési célként. Győr, Pécs, Debrecen és Miskolc mint megyei jogú városok rohamos növekedésnek indultak. Kialakultak az ingázó körzetek a falvak felől a városok irányába. A következő évtizedre befejeződött az alapiparosítás, megnőtt a szolgáltatások iránti igény, ezáltal erősödött a szolgáltató szektor. 19

20 Az 1968-as reformcsomag az új gazdasági mechanizmus gazdasági szerkezetváltást helyezett kilátásba. Nagyobb teret engedett a tervutasítás mellett a vállalati önállóságnak és helyi érdekeltségeknek, beengedte a gazdaság szférájába a piacgazdaság elemeit is, anélkül, hogy a politikai intézményrendszert a reformok érintették volna. A gazdasági reform az 1970-es évek elején megtorpant. Elmondható azonban, hogy befejeződött a magyar társadalom mobilizációja. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek következtében csökkent a parasztság és a munkásság közötti jövedelmi különbség, de általában a falu és a város közötti különbség is. Lassan javult az életszínvonal. Az 1980-as évek elejétől azonban a gazdasági növekedést és a lakosság életszínvonalának javítását már csak fokozódó és rohamos eladósodás árán sikerült biztosítani. A vállalati gazdasági munkaközösségek a második gazdaság legalizálása segített az országot előkészíteni a piacgazdaságra való áttérésre. Magyarország 1982-ben csatlakozott a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutalaphoz. A Területfejlesztési Alapot 1984-ben Országgyűlési határozattal hozták létre, amely bár csekély összeggel, de az elmaradott területek felzárkóztatását volt hivatott segíteni. A helyi tanácsok önállóságát 1986-ban megerősítették, ez lehetővé tette, hogy a helyi fejlesztési adottságok erőteljesebben érvényesüljenek. Az 1987-es társasági törvény már a rendszerváltozás kapujában utat nyitott az állami vállalatok privatizálásának. A rendszerváltozás után az 1990-es évek elején a területi különbségek látványosan kiéleződtek Magyarországon. Közel másfélmillió munkahely szűnt meg, a korábbi ipari központokban a termelés visszaesett, megkezdődött a gazdasági szerkezet átalakítása. Mindez sújtotta a munkaerőt kibocsátó térségeket is, így az ágazati válságok területi válsággá szélesedtek ki. A mezőgazdaságban a keleti piacok elvesztése ingatta meg a korábbi szervezeti és termelési rendszert, amit csak mélyítettek a tulajdonviszonyok visszarendezésére vonatkozó politikai döntések. 20

21 Az ország nyugati térségei gyorsabban tudtak alkalmazkodni a változásokhoz, mivel ezekben a régiókban már a kilencvenes évek elején lezajlott a privatizáció, a gazdasági kapcsolatok Nyugat-Európa felé irányultak, s a külföldi tőke kedvező telephelyi feltételeket talált. A területfejlesztési politika, mint kormányzati funkció 1990 előtt a kevésbé preferált állami feladatok közé tartozott. A gazdaság tervezése, irányítása ágazati irányelvekre épült. Mindezek ellenére a területi folyamatok a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségek területi-települési vonzatai értelmében a kiegyenlítődés irányába hatottak. Az ellentmondást a gazdasági rendszer struktúrája magyarázza előtt a gazdasági rendszer a piac, a verseny hiánya miatt alapvetően az erős térségektől vont el és a gyengébbet védte, preferálta. A kilencvenes évek elején a politikai, tulajdoni és piaci változások a kompenzációra felkészületlen területi politikával találkoztak. A korában támogatott iparágak hirtelen, az érintettek számára váratlanul és rövid idő alatt omlottak össze, anélkül, hogy térségi beavatkozások a folyamatokat megfelelően képesek lettek volna lassítani, s ezzel párhuzamosan más ágazatokat érdemben fejlesztettek volna. Az új beruházások és a külföldi tőke részben a fővárosban, részben a Dunántúl határszél melletti megyéiben telepedett meg. A tulajdonváltás és a keleti piacok elvesztése nyomán a felére csökkent a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban. A regionális politikát az 1990-es évek elején a települési önkormányzatok dominanciája jellemezte. Az országos szintű regionális politika helyett a települések szolgáltatás- és infrastruktúrafejlesztése és válságkezelése bizonyult elsődlegesnek. Nem alakult ki egységes nemzeti regionális politika. Még nem léteztek azok a szervezetek, amelyek a területfejlesztés intézményrendszerét és bázisát alkothatták volna. A kilencvenes évek első felében a területfejlesztési feladatokat a kormány egyedi határozatok útján látta el, amely határozatok elsősorban a kelet-magyarországi megyék fejlesztésére és felzárkóztatására irányultak. Az 1990-es évek közepétől fokozatosan jelentek meg a regionális politikát támogató programok, jogszabályok lehetővé téve a területfejlesztés intézményrendszerének felépítését is. 21

22 Az Első PHARE Területfejlesztési Program keretében között Magyarországon két megyében: Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kísérleti jelleggel megyei szintű területfejlesztési tanácsokat hoztak létre. Működési tapasztalataik oly mértékben pozitívak voltak, hogy kormányhatározat született az új típusú intézmény országos bevezetéséről. Magyarország 19 megyéjében június 30-ig létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek a területfejlesztési döntési mechanizmus decentralizálásának letéteményesei lettek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Programot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács ben készítette el. Ezt eredetileg három évesre tervezték ( ), de végül is négy évig tartott. Ennek a programnak a keretében Magyarországon első ízben sikerült a gyakorlatban alkalmazni az Európai Uniós területfejlesztési alapelveket (decentralizáció, integráció, szubszidiaritás, programelvűség, partnerség, forrásaddíció), összekapcsolni és összehangolni a magyar állami és PHARE források felhasználását. A program végrehajtását annak gyermekbetegségei ellenére szakmai elismerés övezte évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről a regionális politika fejlődésében és jogi szabályozásában mérföldkőnek számít. A törvény az európai uniós alapelveknek megfelelően határozta meg a területfejlesztés célkitűzéseit, feladatait, eszközeit és alkotta meg az intézményrendszerét. A 1990-es évek második felében a regionális politika alakulását az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ezzel járó új szempontoknak való megfelelés alakította. A piacgazdasági átalakulás következtében a kilencvenes évek közepére lényegében kialakult az új térszerkezet, amelyet a korábbi időszaktól eltérően elsősorban a gazdasági szerkezet és teljesítőképesség szempontjából minden térségi viszonylatban (főváros és vidék, a nyugati és a keleti országrészek, a településhierarchia csúcsán, illetve alján lévő települések között) nagyobb egyenlőtlenségek jellemeznek. 22

23 Az Országos Területfejlesztési Koncepció ezek ismeretében készült el és a Magyar Országgyűlés 35/1998 (III.20) számú határozatával elfogadta. A dokumentum meghatározta a regionális felosztást, s felvázolta azokat az irányvonalakat, amelyeket Magyarországnak követnie kellett annak érdekében, hogy minél gyorsabban az európai térség integráns részévé válhasson. Kijelölte a területfejlesztés stratégiai céljait: - a területi egyenlőtlenségek mérséklése, - a Budapest-központú térszerkezet oldása, - az innováció térbeli terjedésének elősegítése, - az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitika támogatása, - a nemzetközi integráció elősegítése, felkészülés az Európai Uniós csatlakozásra. A hazai célkitűzések a kedvezőtlen területi folyamatok tompítását és a kívánatos fejlődés felerősítését egyaránt előirányozták. A területfejlesztésről szóló törvényt 1999-ben módosították, ezáltal megerősödött a kormányzat ellenőrző szerepe és a területfejlesztés intézményrendszerének áttekinthetősége. Törvényi rangra emelte a regionális területfelosztást, nevezetesen, hogy a 7 tervezési-statisztikai régió az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1988.(III. 21) OGY- határozat II. fejezetének 5.2. pontjában leírtaknak felel meg. Kialakult Magyarországon a teljes, ötfokozatú NUTS rendszer: NUTS EUROSTAT NUTS régiókra vonatkozó népesség-küszöb (minimum-maximum)* NUTS I. Az ország maga NUTS II. Tervezési és statisztikai régió (7) 800 ezer NUTS III. A megyék és a főváros (20) NUTS IV. Kistérségek (174) NUTS V. Települések (3.152) Az 1059/2003. sz. EK rendelet szerint a NUTS IV. ma LAU I., a NUTS V. pedig LAU II. néven ún. lokális szint. (Local Administrative Units) 23

24 A 7 tervezési-statisztikai régió (NUTS I.) elnevezése és területe ennek megfelelően: NUTS II. Régiók Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl NUTS III. Megyék Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Budapest Pest megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Regionális központ Szeged Pécs Debrecen Miskolc Székesfehérvár és Veszprém Budapest Győr A Magyarországon kialakított hét tervezési-statisztikai régió nem homogén területeket fog össze, de felismerhető profiljuk van, közelálló fejlettségű megyékből állnak, természeti-földrajzi adottságaikat illetően rokoníthatók, a gazdasági fejlődés potenciális lehetőségeit, illetve megoldandó problémáikat tekintve elégségesen hasonlóak ahhoz, hogy régió szintjén jó értelmezhető és kezelhető fejlesztési koncepciókat, projekteket, pályázatokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. * (Az EU tagországainak nem minden régiója működik az osztályozási elvárások betartásával, de a 2004 után csatlakozott, illetve csatlakozandó országoktól megkövetelik a NUTS rendszer betartását ERSFK 2004) 24

25 A területfejlesztésről szóló törvény második módosítása 2004-ben lépett életbe, mely a régiók és a kistérségek szerepét és hatáskörét erősítette meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítését az (EK) 1260/1999 számú tanácsi rendelet írta elő. A fejlesztési tervet célkitűzésként kellett elkészíteni, a fejlesztési prioritások megfogalmazásával. A terv feltétele volt annak, hogy a Strukturális Alapok forrásait igénybe vehessük. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2003-ban készült el. A Nemzeti Fejlesztési Terv alapcélként a fejlettségi különbségek mérséklését tűzte ki. Nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére, kisebb mértékben jelenik meg benne a hátrányos területek fejlesztése. Az Országos Területfejlesztési Koncepció az ország területfejlesztési politikájának keretet adó dokumentum. Szoros együttműködésben készült az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval, a két dokumentum megállapításai egymásra épülnek. Az Országos Területfejlesztési Koncepció elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Földrajzilag orientálja az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. Az új Országos Területfejlesztési Koncepciót a Magyar Országgyűlés 97/2005.(XII.25) számú határozatában fogadta el. (A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi törvény értelmében az Országos Területfejlesztési Koncepciót hat évenként felül kell vizsgálni.) Az új Országos Területfejlesztési Koncepció a döntési kompetenciák és a fejlesztési források decentralizálását irányozza elő, és legfontosabb célterületeként a régiót jelöli meg. 25

26 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a as időszak fejlesztési programjának terveit határozza meg. Ez az NFT után Magyarország második fejlesztési terve. Fő célja: az életminőség jelentős javítása; legfontosabb prioritása: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A terv hat fejlesztési területet emel ki: gazdaság, közlekedés, társadalom megújulása, környezet és energetika, területfejlesztés, és államreform. Az ÚMFT tizenöt operatív programja ágazati és regionális szinten fogalmazza meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrásait. Valamennyi fejlesztési dokumentumban közös pont, a területfejlesztés szempontjából pedig meghatározó jelentőségű, hogy a programozás célterületei a régiók, a kistérségek és a települések. A fejlesztési dokumentumok megjelölik a NUTS II. régiók központjait is, amelyek egybe esnek 35/1998. számú Országgyűlési Határozatban rögzített regionális központokkal: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém. A regionális központok Magyarország fejlesztési pólusai, amelyek elsődleges feladata Budapest tehermentesítése a központi decentralizációs politika segítségével. A fejlesztési pólusok számára meghatározták azokat a szakterületeket, amelyekben az iparuk és a felsőoktatási intézményeik együttműködésében kialakult K+F potenciáljuk segítségével dinamizálhatják régiójukat, és eredményesen hozzájárulhatnak Magyarország nemzetközi versenyképességéhez. A 2005-ös Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a 2006-os Új Magyarország Fejlesztési Tervben meghatározott regionális fejlesztési pólusok (Országos Területfejlesztési Koncepció, 2005.) 26

27 Hazánk 2007 és 2013 között az EU regionális politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. A MAGYAR TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A rendszerváltást követő átalakulási folyamat új követelményeket támasztott a területfejlesztéssel szemben, ezek főbb elemei: az új intézményrendszer létrehozása, a döntési mechanizmusok decentralizálása és az erőforrások koordinációja. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is szükségessé tette a magyar területfejlesztési gyakorlat korszerűsítését, valamint az európai területpolitika érvényre jutását. Ez egy hosszabb folyamat eredménye, melyben a legfontosabb volt a területfejlesztés legitimációját biztosító területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény létrejötte, amely többek között rendelkezik a területfejlesztés intézményrendszerének létrehozásáról is. A törvény hatálybalépését követően kiépült a területfejlesztés négyszintű országos, regionális, megyei és kistérségi intézményrendszere. Az elmúlt években a területfejlesztés több tárcához tartozott, május 15-étől került a fejlesztéseket integráló, együtt kezelő Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz. A minisztérium feladata, hogy a rendelkezésre álló gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós források hatékony felhasználásával elősegítse egy, az egységes európai piacon és a globalizálódó világgazdasági környezetben egyaránt versenyképes, gyors növekedésre képes, magas hozzáadott értéket előállító, innovatív, tudásalapú gazdaság kialakulását. Országos szinten a Kormány, illetve a tárcák területfejlesztéssel összefüggő feladatainak végrehajtása mellett az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) tevékenysége meghatározó. Ebben szerepet kap az érintett tárcák mellett, a regionális, a megyei valamint a szakmai képviselet egyaránt. A Tanács részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében döntés-előkészítő, javaslattevő véleményező és koordinációs feladatkörben. 27

28 Országos szintű intézmény a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az NFÜ az országos fejlesztés- tervezést végzi az EU programozási ciklusoknak megfelelően, valamint a programok végrehajtását felügyeli, ellenőrzi és értékeli. Tevékenysége elsőrendű az ország gazdasági-társadalmi fejlesztése/fejlődése érdekében. A területfejlesztés meghatározó kapcsolatban van az NFÜ-vel a tervezés és az értékelés vonatkozásában azáltal, hogy a területfejlesztési tervezés (minden szinten) megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit. A törvény a megyehatárokon túlterjedő területfejlesztési feladatok ellátására regionális fejlesztési tanácsok kialakítását tette lehetővé. Regionális szinten az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján hét tervezési-statisztikai régió került kialakításra. A törvény módosításának megfelelően (1999) létrejöttek a hét tervezési-statisztikai régióra épülő Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) és ezek munkaszervezetei, az RF Ügynökségek. Az RFT-k hatáskörébe tartozik a területfejlesztési feladatok koordinálása és ellátása. Hosszú távú cél, hogy a régióknak a közigazgatási reform részeként teljesen független önkormányzatuk legyen pontosan lehatárolt feladatkörrel, saját forrásbázissal. A törvény lehetővé teszi a régió és megyehatárokon túlnyúló feladatok kezelése érdekében a térségek együttműködését, melynek intézményes kerete a Térségi Fejlesztési Tanács. A törvény térségi fejlesztési tanácsként hozta létre a Balaton Fejlesztési Tanácsot, a Balaton kiemelt üdülőkörzetét érintő feladatok koordinálására, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot, az agglomerációs fejlesztési feladatok kezelésére, összhangban a főváros fejlesztésével. A területfejlesztés megyei szintjén a feladatok összehangolása a Megyei Területfejlesztési Tanácsok (MTT) hatáskörébe tartozik, feladatuk elsősorban a megyei hosszú távú területfejlesztési koncepció és stratégia kidolgozása, mely alapul szolgál a kötelező érvényű megyei területrendezési terv készítéséhez. A törvény évi módosítása lehetővé tette a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakítását. E szervezetek feladatai közé tartozik egyebek mellett a kistérség területfejlesztési feladatainak összehangolása, a kistérségi szintű koncepciók és programok elkészítése 28

29 29

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben