Vállalkozók Európában 3. Tartalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozók Európában 3. Tartalom"

Átírás

1

2

3 Vállalkozók Európában 3 Mottó: Amit nem lehet eladni, azt én nem akarom feltalálni. T.A. Edison egyik kedvenc mondása. Idézi: Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. Móra o. Tartalom 1. Bevezetés A könyv célja A kkv, a K+F és az innováció fogalma A vezetés és az innováció menedzsment fı tennivalói Az innovációk európai és világtrendjei Az európai kutatás-fejlesztés A (nyugat-) európai innovációs tevékenység Európai innováció-politikák Az innovációs folyamat elsı lépései Innovációs ötletek Az innováció tervezése Vállalatalapítás Gazdálkodás a szellemi tulajdonnal A szellemi tulajdon felmérése Szabadalom, használati mintaoltalom A védelem egyéb eszközei Innovációk megvalósítása a kkv-knál Nagy hangsúly a megvalósuláson (!) Beruházás Humán erıforrás gazdálkodás Innovációs marketing Az innovációk megvalósításának irányítása A megvalósítás ellenırzése Pályázatok és projektek Pályázatfigyelés... 92

4 4 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon 6.2. Pályázati lehetıségek bemutatása Megfelelı pályázat kiválasztása A pályázat kidolgozása A projektek megvalósítása Az eredmények értékelése, monitoring Pályázati tapasztalatok A kkv innovációk finanszírozása Finanszírozás meglévı, hosszabb ideje mőködı vállalatban Finanszírozás új cégben, kockázati tıke A forráskeresés és -bevonás célszerő lépései Innovációs szolgáltatások Kapcsolatépítés, kapcsolatkeresés Szellemi tulajdonvédelmi szolgáltatások Marketing- és egyéb üzletviteli tanácsadás Kutatás-fejlesztési szolgáltatások Finanszírozás A fıbb innovációs érdekvédelmi szervezetek Melléklet Titoktartási megállapodás Kölcsönös titoktartási megállapodás

5 Vállalkozók Európában 5 Ajánlás Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótársam! Ön a Vállalkozók Európában kiadványsorozat egy újabb kötetét tartja kezében. Bízunk abban, hogy ez a kiadvány, ahogyan a sorozat eddig megjelent több mint 30 kötete is, elnyeri tetszését és a napi munkája során jól hasznosítható ismereteket tartalmaz. Az európai uniós választások lezárultával tovább folytatódik az a munka, mely vállalkozásaink megerısítését és versenyképességük javítását célozza. Ez a folyamat napjainkban, a gazdasági világválság által teremtett körülmények között csak abban az esetben lehet eredményes, ha Ön, kedves Vállalkozótársam, kellıen felkészült a kihívások kezelésére, és felvállalja, hogy a rendelkezésére bocsátott információkat megfelelı módon beépíti mindennapi munkájába. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szerkesztık és szerzık ehhez a munkához kívánnak e kiadvánnyal, ha szerény mértékben is, hozzájárulni. Külön köszönetet szeretnénk mondani a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak azért, hogy a Kis- és Középvállalkozói Célelıirányzaton keresztül támogatta a kiadvány megjelentetését. Kárpáti György az MKIK Külgazdasági Kollégiumának alelnöke

6 6 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon Elıszó A század minden gazdasági csodáját a kivételesen nehéz helyzetbe jutott, de a jövıjében bízó társadalom építette. /Kopátsy/ Egy felmérés szerint napjainkban, a válság közepette azon magyar vállalkozások közül, amelyek innovatívak és folyamatosan fejlesztenek, 10 közül csak mintegy kettıt-hármat érint súlyosan a recesszió, szemben a nem innovatívak 60-70%-os arányával. Ez a hosszú távú fejlıdés egyik kulcsa. Csak akkor foglalhatunk el mind magasabb pozíciót a nemzetközi értékteremtési láncban, ha a jelenleginél jóval többet fordítunk kutatás-fejlesztésre, innovációra, és az annak támogatására fordítandó forrásokat pedig a jelenleginél sokkal jobban hasznosítjuk. A GDP 0,48 százalékának megfelelı magyar üzleti innovációs ráfordítási arány kevesebb mint a fele az EU-átlagnak. Ennek is közel háromnegyede teljesen vagy nagy részben külföldi tulajdonú cégektıl származik. Szükséges a kormány elkötelezettsége az innovációs rendszer folyamatos fejlesztése, valamint a stabil támogatási környezet kialakítása iránt. Kulcsfontosságú a természettudományos-mőszaki diplomával bíró emberi erıforrás utánpótlásának biztosítása is, mert e nélkül sem létezhet innováció. Az innovatív technológia versenyképességünk egyik fı kulcsa és záloga annak, hogy nemzeti iparunk megerısödjön, kiszolgáltatott helyzetünk csökkenjen. Egy fiatal magyarnak külföldön érdemes eltitkolnia magyar származását, mert ha kiderül, túl sokat várnak el tıle. Tudni fogják, hogy ı is marslakó. mondta Telegdi Bálint, a Szilárd Leo nemzedékéhez tartozó zseniális atomfizikus. Nem az lenne-e a természetes, hogy ezt a mentalitást keresi, ezt erısíti a magyar tudomány és gazdaság területén minden igyekezetével az, akinek a gazdaságfejlesztés a feladata? A modernkori gazdaságban a kisebb-közepes államok közül azok tudtak átlag feletti sikereket elérni (pl. Ausztria, Svédország, Dél-Korea), ahol a legnagyobb hangsúlyt fektették az oktatás és kutatás-fejlesztés területére. Mondják, amibe nem halunk bele, az megerısít. Próbáljuk hát a válságban közösen, összefogva, egymást támogatva az esélyt megtalálni és a hasonló viharokkal szemben felvértezve túlélni a nehéz idıszakot. A nehéz helyzet megérkezett, kezdjünk hát bízni a jövıben, és törjük a fejünket, hogyan tudja mindenki a maga termékét a versenytársakénál jobbá fejleszteni. Ehhez az szükséges, hogy a kormány megteremtse a szükséges feltételeket és kiemelten támogassa az innovációt. Gaál József MKIK alelnök

7 Vállalkozók Európában A könyv célja 1. Bevezetés Könyvünk a versenyképes kis és közepes mérető vállalatok (kkv-k) alapításához, illetve a már mőködı kkv-k sikeres korszerősítéséhez, versenyképességének megırzéséhez, növeléséhez kíván a vállalkozók, illetve a kisvállalati vezetık számára gyakorlati segítséget nyújtani. Kutatások szerint a magyar kis és közepes mérető cégek számos vezetıje irányít rutin alapján, s nem törekszik a nemzetközi gyakorlatban kialakult korszerő vezetési módszerek hasznosítására. Ez számos gond forrása, hiszen a vezetı szakértelme világszerte, s Magyarországon is a vállalatok sikerének legfontosabb záloga. Egy, a nyilvánvalóan sikeres hazai kkv-k körében készített friss kutatás szerint vezetıink többsége nem igazán kívánja cége növekedését, s ez gyakran párosul azzal, hogy (saját közlésük szerint) nem ismerik a menedzsment korszerő módszereit. 1 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azonban a korszerő üzleti gondolkodással nehezen összeegyeztethetınek ítéli a lehetıségek kihasználatlanul hagyását, s tenni kíván a kialakult gondolkodásmód megváltoztatásáért. A kötet az üzleti folyamatok lényeges, de a hazai vállalkozók, kisvállalati vezetık által leggyakrabban szem elıl tévesztett innovációs összefüggéseire koncentrál. Közérthetı megfogalmazásra törekszünk, az elmélyülést számos statisztikával, (keretbe foglalt) példával, esettanulmánnyal segítjük (de a mélyebb összefüggések, bonyolultabb technikák iránt érdeklıdıknek - többnyire lábjegyzetekben - szakirodalmi ajánlásokat is adunk). Azt reméljük, a könyvet egyaránt haszonnal forgathatják a vállalkozni kívánó fiatalok, illetve a jelentıs üzleti tapasztalatokkal rendelkezı, de cégüket fejleszteni kívánó vezetık is. Az elıbbieknek inkább az elemzések folyamatos olvasását ajánljuk, az utóbbiakat viszont a Tárgymutató segítheti abban, hogy gyorsan megtalálják azt a témát, amelyben ötletet, támogatást keresnek. Az elmúlt évtizedekben a gyorsan fejlıdı mikro-, kis- és középvállalatok világszerte a gazdaság igen fontos szereplıivé, s a gazdasági növekedés, haladás kiemelkedı fontosságú, sıt, gyakran a legfontosabb motorjaivá váltak. Magyarországon szintén a kkv-k adnak munkahelyet a 1 Lásd például: GKI: A mikro-, kis- és közepes vállalatok növekedésének feltételei. NFGM

8 8 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon versenyszférában foglalkoztatottak több mint 70%-ának, s innen származik a nemzetgazdaságban elıállított hozzáadott érték nagyjából fele és az export harmada. Az elmúlt években szinte kizárólag a kkv-knál keletkeztek új munkahelyek. Ezért a szektor gyors elırehaladása, megerısödése, és ebben a kkv szférában dolgozók szakmai ismereteinek gazdagítása kulcs-kérdés nem csak egy-egy kkv, hanem gazdaságunk egésze számára is A kkv, a K+F és az innováció fogalma A gazdasági életben megszokott a vállalatok nagyság szerinti csoportosítása. Az egyes csoportokat gyakran jelölik beszédes elnevezésekkel. A nemzetközi publikációk három csoportba sorolják a vállalatokat: megkülönböztetik a maximum néhány fınek munkalehetıséget teremtı (és gyakran nem is növekvı) egereket, a gyorsan növekvı gazellákat, és a nagy, de lassan reagáló ún. elefántokat. 2 Vecsenyi János a közép-európai sajátosságok figyelembe vételével kissé módosította ezt a terminológiát: az egerek elnevezést az alkalmazott nélküli hazai cégecskék tömegeire utalva hangyákra cserélte, a gazellák nevet változatlanul hagyta, s a nagyok körében megkülönböztette a szocialista örökséget képviselı dinoszauruszokat és a piacgazdasági magatartást követı tigriseket. 3 A kis és közepes mérető vállalat (kkv) hivatalos fogalmát mindenkor hagyományos módon, azaz az EU ajánlások szerint (a létszámot, az árbevételt, a mérleg-fıösszeget és az ún. függetlenségi kritériumot figyelembe véve) értelmezzük. E cégeknek tehát maximum 249 foglalkoztatottja, 43 millió eurós mérleg-fıösszege és 50 millió eurós éves árbevétele lehet, s a függetlenségi kritérium értelmében az állam, az önkormányzat, illetve egy nagyvállalat tulajdoni vagy szavazati részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot (2004. évi XXXIV. törvény). Mivel többféleképp lehetne értelmezni, könyvünk kerüli az idehaza gyakori kisvállalkozás kifejezés használatát. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelıen vállalkozásnak (entrepreneurship) csak tevékenységeket nevezünk (egyaránt ide értve a vállalat-alapításokat, illetve az innovációk vállalaton belüli megvalósítását), s a gazdálkodó szervezetek megjelölésére a vállalat (enterprise), illetve cég kifejezéseket használjuk. 2 Birch, D. (1987): Job Creation in America: How Our Smallest Companies Put the Most People to Work. New York, Free Press 3 Vecsenyi János (1999): Vállalkozási szervezetek és stratégiák. Aula.

9 Vállalkozók Európában 9 Sajnos nem egyértelmően megválaszolható kérdés, hogy jelenleg hány hazai kkv van. A év végi KSH statisztika ezer regisztrált vállalatot tart nyilván, 4 de e cégek jó része nem valódi vállalat, hanem kisléptékő önfoglalkoztató, ıstermelı, másodállású vállalkozó - vagy fantomcég. Az EUROSTAT adatai szerint viszont ekkor Magyarországon valódi vállalat volt. A valódiak közül is csak nagyjából 228 ezer esetében volt a tulajdonos mellett legalább még egy alkalmazott. S a kkv-k száma mindenkor a megadottakhoz hasonló, hiszen a nagy cégek száma az ezret sem éri el. A kkv fogalom további lényeges sajátossága, hogy a cégek e besorolása nem örök idıkre szól: a legtöbb új cég kicsi, majd ha sikeres, növekszik, olykor közepes, esetleg nagyvállalattá is válik, elıbb utóbb azonban, többnyire valami gazdálkodási nehézség nyomán zsugorodik és megszőnik. A tipikus vállalati életutat leíró ún. életgörbe a közismert termékéletgörbéhez hasonló alakú: megkülönbözteti a cég létrejöttének, piacra bevezetésének, növekedésének, érettségének, hanyatlásának és esetleges 5 újraindításának életszakaszait. E pálya fıbb gazdasági jellemzıit a következı ábra összefüggései szemléltetik (ahol életgörbének a bevétel görbéjét tekintik, s a számok a fenti szakaszokra utalnak). A vállalati életgörbe és fıbb innovációs összefüggései (életgörbének szorosan véve az árbevétel görbéjét tekintik) 4 KSH Gyorstájékoztató február A termék-életgörbék gyakorlatban szokásos alakjairól lásd Cox, W.B.: Product Life Cycles as Marketing Models (Journal of Business oct.)

10 10 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon Jelölések: 1: a cég létrejötte/fejlesztés, 2: piaci bevezetés, 3: növekedés, 4: érettség, 5: hanyatlás, 6: újra dinamizálás Forrás: Saját szerkesztés az OECD: National Systems for Financing Innovation (Ed.: Guinet, J. Paris. 1995, 59. o.) alapján Az ábra elsısorban azt emeli ki, hogy a vállalkozó(k) a cég-alapításkor igen sok és jelentıs bizonytalansággal szembesül(nek), a vezetıi kockázatok azonban a cég néhány éves mőködése során erıteljesen csökkennek. Arra is rámutat továbbá, hogy gyakran nem kevés ráfordítás merül fel már a cégalapítás elıtt, az elıkészületek során is, s valószínő, hogy a vállalat az alapítást követı elsı idıkben veszteséges lesz, így a kezdeti befektetések megtérülése csak hosszabb idı múlva várható. Nem jelzi viszont, hogy a görbének gyakran több csúcsa is van, mert a cégek jelentıs fejlesztésekkel gyakran késleltetik eredményesen sikeres termékeik elavulását. A Kompozitor Kft. autóbusz padlózat céljaira gyártott mőanyag lemezeket. Az Ikarus csıdje után új alkalmazási területet találtak, s ma kémény béléscsöveket gyártanak sikerrel. Ebben az esetben két párhuzamos termék-életgörbét is észrevehetünk: a külsı piac eltőnése miatt kifutó autóbusz-padlót és a béléscsövek felfutását. Képzeljük el, hogy ahogy nı a vállalat, az életgörbék is szaporodhatnak és összefüggéseik is bonyolódhatnak. A tanulmány két további, a mő címében szereplı fogalmára számos definíció ismert. Fontos és az innovációval nem összekeverendı kifejezés a kutatás-fejlesztés (K+F); amely a világszerte elfogadott definíció szerint az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bıvítése, beleértve az emberrıl, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak az új alkalmazások kidolgozására történı felhasználását. 6 A könyv témájának kulcs-fontosságú fogalma, az innováció pedig a szokásos értelmezés szerint a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerı szakmai ismereteinek bıvítése és megújítása. 7 6 OECD: Frascati Manual. Proposed Standard Practice for Surveys of Research and Experimental Development. Paris Magyarul: Frascati Kézikönyv. OMFB OECD: Oslo Manual. Proposed Guidelines for Collecting and Interpreting Technological Innovation Data. Paris Magyarul: Oslo Kézikönyv. Miniszterelnöki Hivatal EC: Innovation Management and the Knowledge-driven Economy. Brussels

11 Vállalkozók Európában 11 Míg a K+F elsısorban (és olykor csak) tudományos, illetve fejlesztı munka, az innováció mindig gyakorlati, üzleti tevékenység. A technológiai jellegő termékeket/szolgáltatásokat kínáló vállalatoknál az innováció és a K+F szoros összefüggésben is lehet egymással (miként ezt például a számítástechnikai, biotechnológiai, vegyipari, gépipari stb. vállalatok egyes, jelentıs kutatási ráfordításokkal kifejlesztett, majd nagy piaci sikert elért gyártmányai szemléltethetik). De természetesen létezik színvonalas K+F innovációs tartalom nélkül, s létrejöttek világraszóló innovációk is K+F nélkül. Az innovációk tartalmát sokan szőkítik a mőszaki újításokra. Ez azonban távolról sem általános felfogásmód. Kiemeljük P. Drucker-nek, a vezetéstudomány klasszikusának a témára vonatkozó az elterjedt hazai vélekedésekkel ellentétes nézetét. Így ír: Az újítás nem feltétlenül technikai jellegő, sıt, nem is szükségszerően valami megfogható dolog. Nehezen tudnánk olyan technikai újítást találni, amely hatásában felérne azokkal a társadalmi jellegő innovációkkal, mint a napilapok, vagy a biztosítás. A részletre vásárlás szó szerint átalakította a gazdaságot. Ahol bevezetik, az ellátás-központú gazdaságból igényközpontú gazdaság fejlıdik ki, gyakorlatilag függetlenül a gazdaság teljesítıképességétıl. A kórház a mai modern formájában a XVIII. századi felvilágosodás terméke volt és nagyobb hatással volt az egészségügyre, mint bármelyik orvostudományi felfedezés. Technológiailag nem sok újdonság volt abban, hogy a kamiontestet le lehet emelni a kerekekrıl és így felvinni a szállítóhajóra. A konténer-innováció nem is a technológiából fakad, hanem abból az újszerő szemléletmódból, amely a teherhajót áruszállító eszköznek, nem pedig hajónak tekinti következésképp a kikötıben töltött idıt minél inkább lerövidíti. Mégis, ez a vacak újítás megnégyszerezte az óceánjárók forgalmát. E nélkül bizonyára nem jöhetett volna létre a világkereskedelem hihetetlen mértékő növekedése az utóbbi negyven évben. 8 Az innováció a kis- és közepes vállalatok számára azért fontos, mert korunkra a vállalati versenyképesség megteremtésének, megırzésének, növelésének fı módjává vált, s a változások a kkv szektor számára is számos üzleti lehetıséget teremtenek. Sokféle innováció lehet sikeres. Kétségtelen ugyan, hogy pl. az ún. radikálisan (vagy: világszerte) új innovációk amelyeknél a termékek felhasználási területe, konstrukciója, külsı megjelenése, a bennük felhasznált anyagok és alkatrészek, a teljesítménymutatók teljesen újak, jelentısen eltérnek az eddigiektıl igen széles körben tágítják a fejlıdés perspektíváit. A XX. század elején a villamosság, a gépkocsi-ipar, a század végén pedig az 8 Drucker, P.E.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban. Park, Bp oldal

12 12 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon elektronika stb. néhány évtized alatt korábban elképzelhetetlen perspektívákat nyitottak a gazdaság, ennek keretében a kkv-k számára, s a XXI. században további hasonló változások várhatók. 9 De a kisebb, ún. módosító innovációk, egy már létezı megoldás tulajdonságainak jelentıs javításai is komoly korszerősödést és profitnövekedést illetve életmód-javulást eredményezhetnek egy-egy országban vagy vállalatnál. A szakértık általában egyetértenek azzal, hogy az innovációk megvalósítói legtöbbször a vállalatok. Gyakori azonban, hogy a folyamatokban egyéb intézmények is fıszerephez jutnak. Az innovációkhoz szükséges egyes ismeretek például sokszor születnek a kutató-fejlesztı szférában, tehát egyetemeken, kutatóintézetekben. Olykor a két említett szervezet-csoport közt közvetítı hídverı intézmények tevékenysége is jelentıs. Az intézményrendszer további elemei (így az oktatás, a termék- és erıforráspiac, a makrogazdasági környezet és szabályozás, a kommunikációs infrastruktúra) pedig alapvetı hatásokat gyakorolhatnak számos fıszereplı magatartására is A vezetés és az innováció menedzsment fı tennivalói Az e pontban vázolt üzleti szemléletet a született vezetık sokszor a nélkül alkalmazzák, hogy tanulták volna. Ugyanakkor nem mindenki születik üzletembernek azok közül, akik késıbb jelentıs sikereket érnek el. Az Egyesült Államokban, vagy Japánban (de újabban Indiában és Kínában is) az üzleti szemlélet kialakulása társadalmi jelenség is, amit az oktatási rendszer felerısít. Mivel az innovációk sikerre vitele a mai gazdaság egyik nyilvánvaló kényszere, hasznosnak véltük, hogy az alábbiakban összefoglaljuk a hazai kis- és közepes vállalatok számára a legfontosabb vezetési-stratégiai összefüggéseket is, mert gyakori tapasztalat, hogy ezek nem kellı ismerete miatt sokszor a jó innovációs ötletek sem valósulnak meg. A vezetés (közismert angol szóval: menedzsment) a folyamatoknak, illetve tevékenységet végzıknek tudatos irányítása. A színvonalas irányítás az innováció sikerének is kulcs-fontosságú befolyásolója. H. Fayol általánosan elfogadott állásfoglalása szerint a vezetés alapvetı tennivalói (funkciói) a tervezés, a szervezés, az összehangolás, az 9 A technikai fejlıdésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására J. Schumpeter már 1911-ben közreadott híres mővében felhívta a figyelmet. 10 A felsorolt szereplık együttesét és a köztük kialakult kapcsolatokat gyakran modellezik az ún. Nemzeti Innovációs Rendszer sémájával.

13 Vállalkozók Európában 13 utasítás/ösztönzés és a szabályozás. A tervezés feladata a céloknak, azaz az elvégzendı tennivalóknak, illetve az eszközöknek, tehát a megvalósítás módjának a meghatározása, a további vezetési funkciók a megvalósítás hatékony irányítását segítik. Egyetértés alakult ki továbbá abban is, hogy a vállalatvezetés lényegét az emberi kapcsolatok építése, az empátia (mások megértése), és a bizalom megteremtése, illetve ápolása képezi. A vezetınek azonban számos egyéb feladata is van. Ha például célként egy üzleti újítást kíván megvalósítani, át kell tekintenie a piaci igényeket és lehetıségeket, meg kell terveznie a szükséges tennivalókat, döntenie kell a szükséges tárgyi, humán és anyagi erıforrásokról, majd figyelnie kell a megvalósítást. Az alábbiakban ennek a valóságban meglehetısen komplex folyamatnak a gyakorlati ismereteit fejtjük ki egy-egy részletre koncentrálva, de mindig szem elıtt tartva a folyamatok egymással való összefüggését Tervezés, stratégia-formálás A terv szót a fayol-i értelmezésben használjuk. Elkészítésének elsı lépése az adott helyzetnek és a várható perspektíváknak, kiemelten a lehetséges jövıvariánsoknak az áttekintése (a döntés-elıkészítés), a második a tennivalók meghatározása (a döntés). A terv tehát lényegében egy cselekvési program (nem pedig valamely, a Kádár-korban megszokott formális dokumentum). A témáról két okból is írunk. Egyrészt jelezni szeretnénk, hogy az innovációról való elızetes gondolkodás és tervezés mindig igen hasznos (hiszen a folyamatok egyediek, rutin alapján aligha irányíthatók), másrészt hogy a (nagyobb) innovációkat a vállalati tervekben is számításba kell venni. A célszerően kialakított vállalati terv középpontjában a piac, a verseny, s a cég versenyképesség áll. A tervezés során ezért az iparágon 11 belüli versenyt befolyásoló tényezıket, ezen túlmenıen a szállítók és a vevık piaci törekvéseit, valamint a piacra belépık és a helyettesítı termékek esetleges kockázatait figyelembe véve az erısségeket és gyengeségeket, valamint a jövıbeli lehetıségeket és veszélyeket kell feltárni (ez a késıbb részletezett ún. SWOT analízis), s tekintettel kell lenni a megvalósítók érdekeire, illetve a társadalom elvárásaira is Az iparág kifejezés itt nem a szó statisztikai fogalmát fedi, hanem a hasonló termelési profilú cégek körét például a cipıipar a cipı-gyártókat jelenti. Se a túl szők, se a túl széles körő vizsgálat nem kívánatos (hiszen téves következtetésre vezet, ha az importverseny figyelmen kívül marad, illetve túl sok munka, ha a termékünkkel nem versenyzı árukra is kitérünk). 12 A SWOT-analízis kiterjesztését lásd Porter, M.E.: Versenystratégia. Akadémiai S hangsúlyozzuk, hogy e bekezdésben igen egyszerő stratégiai tervezési szemléletet vázoltunk, s csak a tárgykörbe tartozó összes témakör áttekintése bıven meghaladná e kötet kereteit.

14 14 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon A vállalati terv elkészítésének három fı lépése /1/ a víziónak vagy a küldetésnek (legtöbbször csak az egyiknek) a meghatározása, /2/ a stratégia kijelölése és /3/ a taktika (a stratégia megvalósulását lehetıvé tevı rövid távú lépések) kimunkálása. Ha az innováció megvalósítására vállalat-alapítást irányzunk elı, mindhárom feladatot el kell látnunk, ha mőködı cégnél korszerősítünk, általában csak az utóbbi kettıt. Egyszerően fogalmazva a vízió a vállalat által prognosztizált kívánatos jövıbeli állapot, a küldetés (mission) pedig arra a kérdésre ad választ, hogy a cég miért van (mit nyújt a vevıinek). Egy jó vízió, illetve küldetés nagyon sokat ér, érdemes idıt szánni a kidolgozására. Ha közérthetı, valódi jövıképet ad, egyszerő formára hozható, s a tulajdonosok és a vezetés komolyan érvényesíti a vállalat egészében, akkor nagyon hasznosan segíti az üzlet felvirágoztatását. Jó példa a Microsoft által követett vízió : számítógép minden asztalon és minden otthonban (B. Gates). A stratégia a hosszabb távú célokat és megvalósításuk módját fogalmazza meg, fı feladata az, hogy tárja fel a versenyképesség teremtésének / megırzésének lehetıségeit, s jelölje ki, majd valósítsa meg az e lehetıségek hasznosításához szükséges legfontosabb tennivalókat. A tárgykör legismertebb kézikönyve, M. Porter már hivatkozott mőve a vállalati versenystratégiák három fı típusát különbözteti meg. Nevezetesen: /1/ Törekvés átfogó költségvezetı szerepre. A cég fı törekvése ekkor a költség-minimalizálás, ami elsısorban a tömegtermelésben monopolpozícióra törı nagyvállalatoknak ajánlható. /2/ Termék megkülönböztetés (egyedivé alakítás). A fogyasztói hőség megszerzése magas termékminıséggel, márkázással, színvonalas értékesítési hálózattal és eladás utáni szolgáltatásokkal; oligopol piacon mőködı cégek célszerő célkitőzése. /3/ Rés-stratégia. A szők piaci szegmensben magas piaci részesedés megszerzése kkv-knek is ajánlható (i.m. 53. oldal). Az innovációnak, az újításoknak mindhárom stratégiatípusban kiemelt szerep jut a sikeres vállalatoknál mindenképp. A jelentıs erıfeszítésekkel végül az egész világon monopol-pozícióba került olcsó és kitőnı termék közismert dán példája a Lego játékkocka. Az üdítıital-, a kozmetikai, vagy a gépkocsi-iparban a gyártók legtöbbször termékmegkülönböztetéssel teremtenek maguknak védett (a márka-hőség miatt nehezen elhódítható) piacot. A múlt század elején a Bosch pozícióit a gépkocsi izzók réspiacán elért siker alapozta meg.

15 Vállalkozók Európában 15 A taktika a stratégia megvalósítását célzó idıszerő rövid idıtávú (operatív) feladatokat határozza meg. Stratégiai döntés volt, amikor a kezdetben kicsi Lego cég a jó minıségő játékkockák tömeggyártásáról, a felhasználandó anyagról, a kockák méretérıl, összeillesztésük módjáról határozott. A megvalósuláshoz azonban idırıl-idıre számos részletrıl (így az egyes idıszakok termelési volumeneirıl, az éppen elıállítandó kockák színérıl, a csomagolás módjáról) is határoznia kellett és kell. Nyilvánvaló, hogy a helyes stratégia illeszkedik a küldetéshez, a taktika pedig a stratégia megvalósításának (egyes) lépéseit részletezi. A tervezésnek nem feltétele a tervek írásban rögzítése. A sok papír különösen gyakran lenne felesleges az egy személy által vezetett néhány fıs cégeknél. Itt is jó reklám-fogás azonban, ha a küldetésrıl például egy jól látható helyre kitett tábla tájékoztatja az alkalmazottakat és a vevıket. E cégek vezetıinek is hangsúlyozottan ajánlható továbbá, hogy a cég indulásakor, valamint legalább évente egyszer állítsák össze ún. üzleti terveiket (az üzleti tervrıl a késıbbiekben adunk leírást). P. Drucker kiemeli továbbá, hogy a hatásos stratégia egyszerő, a kielégíteni kívánt szükségletre, a végtermékre koncentrált. Megvalósítása célszerően kicsiben indul, hogy kezdetben csak kevés emberre, pénzre, s szők piacra legyen szükség. Az innováció elsıre alig több mint egy majdnem jó próba, s a szerény kezdet teremthet lehetıséget az elkerülhetetlen korrekciók olcsó elvégzésére (ibid oldal) A megvalósítás irányítása A vállalatvezetésnek a tervek összeállítása után is sok tennivalója van. A szervezés feladata a tervek köztük az innovációs törekvések megvalósításához szükséges kapacitások elıteremtése, kiemelten a megvalósításra hivatott szervezet/egység/team stb. kialakítása. Az összehangolás a megvalósítás rész-feladatai közt teremti meg a kívánatos kapcsolatokat, az utasítás és az ösztönzés a rész-feladatokon dolgozók irányításának fı technikái. Az ellenırzés pedig kettıs feladatot jelent: Egyrészt a megvalósulást is folyamatosan figyelemmel kell kísérni. E munkának, az ún. monitoringnak nem az elmaradások szankcionálása, hanem a visszacsatolás, az esetleg bekövetkezett piaci és egyéb változások, jelentkezı problémák mielıbbi felismerése, okainak a feltárása, hatásaiknak az elırebecslése és a szükségessé váló korrekciók megtétele a fı feladata. Az innovációk esetén, mivel mindig egyedi jellegőek, a visszacsatolás különös fontossága lehet.

16 16 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon Másrészt bizonyos méret (és gyakran színvonal) elérése esetén fontos ellenırzési feladat a (lehetıleg független szervezet által végzett) ún. audit, a teljesítés utólagos mennyiségi és minıségi kontrollja. Az e munka során vizsgálandó jelzıszámok köre messze meghaladja a szokásos pénzügyi jelzıszámok körét, kitérhet a határidık, az erıforrás-, kiemelten költség-normák, a minıségi elıírások betartására, a vevıelégedettségre, a vállalati tanulást, fejlıdést tanúsító információkra, a feltárt hibák felelıseire stb. A következıkben mindezekrıl is részletesebben szólunk.

17 Vállalkozók Európában Az innovációk európai és világtrendjei A jelen fejezetben vállalati nézıpontokból tekintjük át az innovációk mai trendjeit, az Unió innovációs gyakorlatát, s a magyar innovációs törekvések szerepét az innovációs folyamatokban. Elıbb a K+F-nek, majd az innovációs folyamatoknak fıbb jellemzıit, s az ezek befolyásolására alkalmazott fıbb módszereket mutatjuk be. A technikai részletekre a következı fejezetekben térünk ki Az európai kutatás-fejlesztés Az innovációs folyamatok tudatos irányítása - azaz az innovációs lehetıségek rendszerezett kutatása, s az eredmények átgondolt lépésekben történı üzleti felhasználása - csak korunkban vált általánosan elterjedt gyakorlattá. Az innováció annak ellenére sokáig spontán maradt, hogy egyes vezetési módszerek már igen régiek. A munkamegosztás irányításához szükséges leltári információkat rögzítı technikák például már a történelem elıtti idıkben elterjedtek. A szerzıdések dokumentumokba rögzítése szinte egyidıs az elsı írásokkal. A hitel, a kamat vagy a (hadi) stratégia a bibliai idıkben is ismert fogalmak. A kettıs könyvvitel a középkor találmánya stb. Tudomásunk szerint azonban vezetési technikák nem kerültek rendszeres alkalmazásra a fejlesztımunkában. A XVII. században viszont alapvetı változásokra került sor. Jellemzı, hogy amikor T. Savery hadmérnök rájött a gızgép alapötletére, az akkori angol mentalitásnak megfelelıen azonnal gyártani kezdte a felismerését felhasználó primitív berendezést és eladta a bányatulajdonosoknak, hogy vizet szivattyúzzanak ki vele tárnáikból. Tipikus, hogy Savery üzleti sikere hosszú és cél-orientált kutatásokat indított el, s ennek eredményeként J. Watt már viszonylag korszerő gızgépet szerkesztett majd 1769-ben, vegyük észre ezt is, gépét szabadalmaztatta (!). Utóbbi tette szimbolikus is, hiszen idıpontját szokás az ipari forradalom kezdı momentumának tekinteni. Napjainkban a színvonalas K+F a gazdasági siker 13 és haladás legfontosabb motorja. A fejlıdés centrumaiban az elméleti kutatók, a gyártmány- és technológiafejlesztık, menedzserek korábban elképzelhetetlenül hatékony együttmőködésben dolgoznak az új termék- 13 A szakértık a vállalati siker kritériumait illetıen sem értenek egyet. A klasszikus álláspont a profitot tekintette irányadónak. Ma azonban sokan a vállalat szőkebben a tulajdonosi tıke, a saját tıke értékét, ennek a növekedését tekintik a legfontosabbnak. Lásd: A. Rappaport: Creating Shareholder Value. Free Press. New York

18 18 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon (technológiai, marketing stb.) ötletek feltárásán és megvalósításán. A nukleáris, az info-kommunikációs ipar, a biotechnológia, a menedzsment gyakorlat minden vállalatnak új és új piaci lehetıségeket kínál. A korszerő technikák egyes hagyományos ágazatokban (az élelmiszer-, vagy a textilipar cégeinél) is robbanásszerő ütemben terjednek. A sikeres innovációkat nem csak a legfejlettebbek körében, vagy Finn- és Írországban, a távol-keleti kis tigriseknél, hanem Kínában, Indiában is általánosan alkalmazzák. 14 Az elmúlt évszázadokban azonban a K+F által feltárt innovációs lehetıségeket elsısorban a nagy cégek hasznosították. Az elmúlt évtizedekben viszont már a kkv-knek is e tudás kínálta, s ma is az innovációs lehetıségek felismerése kínálja a legnagyobb siker-esélyeket. A felgyorsuló elırehaladás hatására a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált ugyanis a vállalati versenyképesség kulcs-fontosságú tényezıjévé, s ez alapvetıen módosította a vállalatok nagyságrendi szerkezetét. Korábban a fejlett gazdaságokban legtöbbször a tömegtermelésre szakosodott acél-, gépkocsi-, gumi-, szórakoztató elektronikai ipari nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában, most viszont sorra szőntek meg a munkahelyek e rugalmatlan dinoszauruszokban (valamint a kormány által finanszírozott, szintén nagy szolgáltató intézményeknél, az iskoláknál, egyetemeken, kórházakban). Ugyanakkor az újonnan alapított kis- közepes vállalatok széles köre például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo gazellaként szinte robbanásszerő gyorsasággal növekedett, munkahely-teremtı képessége is bıvült, s egyre nagyobb szerepet játszott az innovációs folyamatokban is. Tudnunk kell, hogy a K+F önmagában nem elegendı a kiugró üzleti sikerhez. A világgazdaságban elsısorban kkv-knak, de csak meglepıen szők, a K+F tevékenységet végzıkénél jóval kisebb csoportjuknak sikerül gyorsan növekednie. Az 1980-as években például az Egyesült Királyságban az új kkv-knak mindössze 4%-a volt az, amely tíz év alatt mintegy 50%-os foglalkoztatás bıvülést generált. 15 Az USA-ban az között létrejött kis-közepes cégek csoportjában a gazellák aránya 3%-os volt (de a foglalkoztatást döntıen ezek bıvítették). 16 Évtizedünkben is csak az új vállalatoknak kevesebb, mint tíz százaléka remélhetett gyors növekedést 14 A kialakult globális társadalmi formációt ezért tudásalapú, vagy új gazdaságnak (olykor viszont információs társadalomnak) nevezik. 15 Storey, D.J.: Understanding the Small Business Sector. Routledge, London Autio, E.: New, technology-based firms in innovation networks symplectic and generative impacts. Research Policy No 3.

19 Vállalkozók Európában 19 (ugyanakkor az ettıl a csoporttól várt létszám-gyarapodás az új munkahelyek 80 %-át ígérte). 17 A fejlett országokban a gyorsan növekvı gazellákról E.F. Schumacher világhírő Small is beautiful címő (1973) könyvét követıen ma már gazdag információk szerezhetık (pl. mert befektetési lehetıséget jelentenek). Az Europe s 500 Entrepreneurs for Growth rendszeresen közreadja a leggyorsabban növekvı európai cégeket felsorakoztató 500-as listáját. 18 A Deloitte TMT (mivel az elmúlt években az ICT szektor adta a gyorsan növekvı cégeknek mintegy 30%-át) az európai, közel-keleti és afrikai térség leggyorsabban növekvı technológiai cégeinek ún. Technology Fast 500-as listáját is összeállítja. 19 Természetesen a bizonytalan siker ellenére a fejlett gazdaságokban a cégeknek jelentıs hányada kutat, fejleszt. A cél a versenyképesség javítása, megırzése a túlélés. De a vizsgálatok szerint önmagában a K+F még ehhez sem elég. A sikeres kkv-k legfontosabb ismérveit emberi tényezıkben, elsısorban a vezetık személyiségében, s az általuk kialakított vezetés (menedzsment) tulajdonságai közt kell keresnünk. Ezen ismérvekrıl I. Brightman, a Deloitte TMT csoport globális vezetıje azt mondta az európai gazellák 2003-as listájának a közreadásakor: "Ezeket a cégeket az üzleti érzék és az ambíció szerencsés ötvözete emeli ki a tömegbıl". A közelmúlt legsikeresebb amerikai vezetıi e mellett szerények is voltak, önreklámmal nem foglalkoztak, viszont mindent megtettek cégük sikeréért. Tevékenységük során /1/ mindig elıbb az embert választották ki, s csak ez után jelölték ki a fı feladatokat, /2/ a kellemetlen tényekkel is okvetlen szembenéztek, /3/ elsısorban a cég leginkább ígéretes képességeinek a hasznosítására koncentráltak (ez az ún. sündisznó elv), /4/ fegyelmet követeltek, /5/ nem radikálisan új technológiák kialakítására, hanem ezek mielıbbi helyes alkalmazására törekedtek. 20 A sikeres vezetık amerikai jellemzıi Európában is gyakran felismerhetık. Csak a szők szakma ismeri például O.K. Christiansennek, a Lego cég menedzserének vagy Reszler Ákosnak, az elsı betőfelismerı programokat készítı, s ezekkel komoly 17 Autio, E. Kronlund, M. Kovalainen, A.: High-Growth SME Support Initiatives in Nine Countries. Ministry of Trade and Industry, Helsinki No A legutóbbi listára azok a legalább 50 fıt foglalkoztató és független EU-28 cégek kerülhetnek be, amelyeknek a forgalma és közt legalább 30%-kal nıtt és regisztráltatta magát. 19 E lista azon technológiai cégeket rangsorolja árbevételük öt éves növekedése alapján, amelyek mőködésük elsı évében legalább eurós árbevételt realizáltak. 20 Collins, J.: Jóból kiváló. HVG

20 20 K+F és innováció az EU-ban és Magyarországon világpiaci részarányt szerzı magyar Recognita vezetıjének a nevét is, s a sor folytatható a Deloitte Fast Technology listáján megjelenı SenseNet-tel (Kiss Sándor, Bíró Tamás), az Innovációs Nagydíjat nyerı ComGenex-szel (Darvas Ferenc, aki a ComGenex amerikai akvizícióját követıen ma már elsısorban a már említett ThalesNano-t vezeti) stb. Nem kétséges, hogy a gazellák menedzserei mindenkor megtalálták a feladataiknak megfelelı, így a K+F-et, az innovációkat hatékonyan irányító technikákat is. Az utóbbiakról azonban nem adható egységes kép. Igen nagy, a vállalatok magatartását és teljesítményeit is alapvetıen befolyásoló különbségek vannak az egyes országok K+F intézményrendszerei között. Három fı típus alakult ki. Az USA-ban a kutatás-fejlesztésnek az európainál lényegesen nagyobb hányada valósul meg piaci keretekben még a kormányzat is széles körben vállalatokat bíz meg az általa szükségesnek írtélt K+F feladatok elvégzésével. Ez jelentısen segíti, hogy a kutatás a gyakorlatban fontosaknak bizonyult témákat dolgozzon fel s a kutatási eredmények hasznosításra is kerüljenek az üzleti világban. De a gyakorlati nézıpontok az egyetemi kutatásokban is széles körben érvényesülnek (sok az üzlet-orientált, pl. az üzleti világ által igényelt K+F-et végzı ún. vállalkozó egyetem). Japánban (talán mert gyakran mások radikálisan új innovációinak másolására, tökéletesítésére és új piaci alkalmazására törekszenek) az alkalmazottak cégen belüli újító törekvései váltak fontosakká, amit a kutatásfejlesztés támogathat. Az innovációkkal kapcsolatos új ismeret ( tudás ) legtöbbször a termelés folyamataiban résztvevık közti kapcsolatokban keletkezik, s lépésrıl-lépésre fejlıdik. /1/ Csírái általában a közös munkában, egy értekezleten, vagy akár egy (munka-) ebéden, megfigyelés, a munkatársak közti eszmecserék, utánzás, gyakorlás során keletkeznek. A következıkben /2/ a szakértık az új ismeretet - esetenként részletes vizsgálódások, széleskörő tapasztalatcsere, modellek segítségével ellenırzik, /3/ beillesztik a meglevı tudásbázisba, s /4/ közkinccsé teszik, majd mindez egy magasabb szinten ismétlıdik. A folyamatot olykor tudásspirálnak, vagy a négy rész-folyamat elnevezésének angol kezdıbetői nyomán - SECI modellnek is nevezik. E folyamat csak sajátos, a résztvevık közti bizalmon alapuló társadalmi, vagy csoport keret-feltételek közt alakul ki, e feltételek megteremtése a menedzsment feladata. 21 Az európai K+F-ben a japán és amerikai gyakorlatban kialakultnál nagyobb szerepet vállalnak az államok: a (többségükben állami) egyetemek s például Franciaországban az állami kutatóintézeti hálózat is. A szakértık általában 21 Nonaka, I. Takeuchi, H.: A Theory of the Firm s Knowledge-Creation Dynamics. In: Chandler, A.D. et al. (eds): The Dynamic Firm. Oxford University Press

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján,

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, Dr. Papanek Gábor D.Sc. Innováció és szellemi tulajdonvédelem a kkv knál knál Előadás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, Bl Balatonfüred, d2009. május 12. 1 Bevezetés 1.

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

K+F és innováció az Európai Unióban és Magyarországon

K+F és innováció az Európai Unióban és Magyarországon K+F és innováció az Európai Unióban és Magyarországon Szemináriumsorozat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízására készített kézikönyv alapján Szerzők: dr. Bándi Gábor, dr. Borsi Balázs, dr. Papanek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Külföldi példák az Innováció finanszírozására Külföldi példák az Innováció finanszírozására Dr. Csíkos Péter András Projektfejlesztési Igazgató ValDeal Innovációs Zrt NKTH Közgazdasági Kutatások Innovációs Járulék Tartalom Innovációs Járulék Az innovációs

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

INNOVÁCIÓ. Földiekkel játszó égi tünemény. Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26.

INNOVÁCIÓ. Földiekkel játszó égi tünemény. Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26. INNOVÁCIÓ Földiekkel játszó égi tünemény Dr. Pakucs János Magyar Innovációs Szövetség elnöke Budapest, 2006. szeptember 26. Tartalom: Mi az hogy innováció? Milyen az innováció finanszírozása? Miért van

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból. Hantos Zoltán. vezetı tanácsadó. ValDeal Csoport

Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból. Hantos Zoltán. vezetı tanácsadó. ValDeal Csoport Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból Hantos Zoltán vezetı tanácsadó ValDeal Csoport A magyar élelmiszeripar innovációs lehetıségei konferencia Debrecen, 2009. május 14. Tartalom Szellemi termék-

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

IVSZ MENTA 2013. IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés. Laufer Tamás Elnök

IVSZ MENTA 2013. IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés. Laufer Tamás Elnök IVSZ MENTA 2013 IKT = Versenyképesség + Munkahelyteremtés Laufer Tamás Elnök Új IVSZ elnökség Név Vállalat Funkció Új tag az elnökségben Laufer Tamás RacioNet Elnök Papp Péter Kancellár Alelnök, Informatika

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

I 3 SMES. INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program. Nemzetközi konferencia és tréning program a Dél-Dunántúlon

I 3 SMES. INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program. Nemzetközi konferencia és tréning program a Dél-Dunántúlon I 3 SMES INTRODUCING INNOVATION INSIDE SMEs Nemzetközi konferencia és 1. tréning program Pécs, Magyarország 2009. Április 27-29. 1 Célok Konferencia: A konferencia célja kettıs. Elsı felében bemutatásra

Részletesebben

3. A tervezés. A tervezés

3. A tervezés. A tervezés 3. A tervezés A tervezés a vezetés egyik funkciója, a szervezet céljainak meghatározása, a célhoz vezetı utak, és a szükséges erıforrások számbavétele, a szükséges tevékenységek sorának meghatározása idıhorizontja

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Ötlet / Cégértékelés

Ötlet / Cégértékelés Ötlet / Cégértékelés Fókusz, Módszerek, Eszközök Tisztelet & Teljesítmény Motiváció Az érték meghatározása minden befektetés szükséges elıfeltétele Sokszor érzelmi síkra terelıdik, de léteznek az objektív

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben