MÁRTON ANDREA: A CIVIL TÁRSADALOM HELYZETÉNEK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÁRTON ANDREA: A CIVIL TÁRSADALOM HELYZETÉNEK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI"

Átírás

1 MÁRTON ANDREA: A CIVIL TÁRSADALOM HELYZETÉNEK ÉS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI Az elmúlt évtizedben ismét reneszánszát éli a civil-katonai kapcsolatok kutatása. Az 1990-es években a volt szocialista országokban bekövetkező politikai, gazdasági, társadalmi változások és az új, regionális konfliktusok kezelése, valamint a terrorizmus terjedése újra a kutatások középpontjában állították a civilkatonai kapcsolatokat. Azonban felmerül a kérdés a mai világban mit is jelent az a fogalom civil-katonai kapcsolat? A válasz erre a kérdésre rendkívül összetett, hiszen szociológia több aspektusból is vizsgálja/vizsgálta a kérdéskört 1. Az egyes országok polgári-katonai kapcsolatai bár az adott országok többek között hagyományaik, nemzetközi szerepük révén, meglehetősen különböző sajátosságokkal rendelkeznek, több közös jellemzővel bírnak. Ebből kiindulva a témával foglalkozó társadalomtudósok több kísérletet 2 tettek arra a XX. században, annak is inkább második felében, hogy olyan elméleti közelítési módokat és módszertani megoldásokat találjanak, amelyekkel a közös jellemzők által kirajzolódó trendek, fejlődési folyamatok leírhatóak. A II. világháború után Samuel P Huntington A katona és az állam című művében próbált választ adni arra, hogy milyen változásokon ment keresztül az Egyesült Államok, pontosabban milyen változások érték az amerikai értékrendet. Huntington felismerte a hadsereg és a társadalom kapcsolatának fontosságát, és teóriát alkotott erre a viszonyra. Először elméletet alkotott az Egyesült Államokban uralkodó kapcsolatok magyarázatára, másodsorban pedig olyan általánosan érvényes tételeket fogalmazott meg, amelyek minden demokratikus országban figyelmet érdemelnek. 3 Kutatásának középpontjában a professzionalizmus koncepciója állt. A professzionalizmus amely magában foglalja a speciális szaktudást, az egyetemes felelősséget és a testületiséget a kulcsa a civil kontrollnak a fegyveres erők felett. Szerinte a fegyveres erők fölött álló civil hatalom maximalizálásának szubjektív eszközei helyett a hadsereg professzionalizmusát kívánatos hangsúlyozni a kontroll objektív módszereként. Ez a fegyveres erőket a katonai hatékonyság növelésére ösztönzi, miközben felismerteti velük, az állammal szembeni alárendelt helyzetet, vagyis depolitizálja őket. Huntington elméletének sikere azzal magyarázható, hogy használhatónak bizonyult a XIX. századi amerikai liberalizmustól az új konzervatív irányzat felé való elmozdulás tekintetében a hidegháború idején is. A liberális filozófia ellenséges volt a fegyveres erőkkel és általában az ellenőrzés szubjektív módját és a civil hadsereget helyezte előtérbe, az amerikai társadalom új konzervativizmusa felismerte az állandó hadsereg létének szükségességét, amely nagy szaktudással kell, hogy rendelkezzen a nemzeti biztonság fenntartása érdekében. A professzionalizmus adott némi biztosítékot a biztonság fenntartására, és a megfelelő civil kontroll közötti egyensúly megtartására, mivel a magában foglalja a felelősséget. Ebben az értelemben a felelősség a fegyveres erők elkötelezettségét jelentette, a készültség és a védelem legmagasabb szintje, s az iránt, hogy nem folytat olyan politikát, amely nem összeegyeztethető az általa szolgált társadalom értékeivel és preferenciáival. Morris Janowitz az amerikai hivatásos tisztikar elemzésével vizsgálta a társadalom és a haderő kapcsolatának kérdéskörét. 4 Munkája során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy míg változások következtek be a fegyveres erők szervezeti struktúrájában, a katonák speciális szaktudásában, a rekrutáció és a tisztikar politikai tudata terén, addig az amerikai fegyveres erők, igenis megőrizte szakmai jellegét és integritását. Azt a következtetést vonta le, hogy ez a professzionális szakmai etika megfelelőnek bizonyult a civil politikai hatalom elsődlegességének fenntartásához a szükséges önállóság lerombolása nélkül. 1 Lásd például: média és hadsereg viszonyának változását, hivatásos és szerződéses katonák életmódbeli különbségeiről szóló kutatásokat stb. 2 Max Weber Gazdaság és társadalom. Szemelvények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1967; 3 Samuel P Huntington: A katona és az állam Zrínyi-Atlanti, Budapest, M.Janowitz: The Professional Soldier Free Press, New York,

2 Janowitz Huntington professzionalizmusából egy nagyobb szeletet mégpedig a katonatechnikai környezetet is elemezett. Értelmezése szerint a nukleáris korban a haderőnek felkészültnek kell lenni a stratégiai elrettentésre, és a korlátozott háborúra. Ezt egy új katonai szerepként értelmezi és összekapcsolja a rendfenntartó koncepcióval. Ebben a koncepcióban megjeleníti a háború és béke különbségeit és úgy tűnik a haderő inspirációit inkább a rendőrtiszti image-ből meríti mint sem a harcoséból, mégis Janowitz óvatosan megfogalmazza, hogy a katonák belső rendfenntartásra nem használhatók. Mindemellett Janowitz felismerte, hogy a rendfenntartó szerep a civil kontroll körül új problémákat generál. Úgy gondolta, hogy az új problémák kezelésének legjobb módja növekvő civil beavatkozás a katonai ügyek különböző szintjein és dimenzióiban. Janowitz úgy gondolta, hogy a civil kontroll elsődleges célja azoknak a standardoknak és kritériumoknak a kifejlesztése, amelyek szükségesek a katonai teljesítmények értékeléséhez. Ehhez három fő mechanizmust ismertet, amelyek alapján a civilek ellenőrzést gyakorolhatnak: a költségvetési folyamat, a missziók és szerepek rendszerének kialakítása, illetve az Elnöknek adott külpolitikai tanácsadás, mely a katonai akciók módozataira vonatkozik. 5 Janowitz különös figyelemmel van a finomabb szociológiai szempontokra is a civil katonai kapcsolatok terén. A haderő és a társadalom egymáshoz sok szállal való kapcsolódását kiemelt fontosságúnak tartja. Későbbi művében 6 felhívja a figyelmet a polgári és a katonai szféra közeledésére mind az alkalmazott technológiák, képzés terén, mind pedig a média, a politikai csoportok erős nyomása, ellenőrzése eredményeként. Moskos a civil-katonai kapcsolatokon belül a hadseregek változásainak faktorait kijelölve a hidegháború előtti, hidegháború alatti és a hidegháború utáni korszakok hármas tagoltságába ágyazva jellemzi a folyamatokat. A változás faktorai Hidegháború előtti Fenyegetettség Ellenséges invázió Hidegháború alatti Nukleáris háború Fő feladat Haza védelme Szövetség támogatása Domináns katonai professzió Haderő struktúrája Tömeghadseregek, sorkötelezettség Nagy professzionális hadseregek Harcvezetők menedzser / technikus Hidegháború utáni Regionális és szubregionáli s konfliktusok Új feladatok (Pl.: béketerem-tés, békefenntartás ) Kis professzionális hadseregek, kis tartalék erők Katonadiplomata, vezetőmenedzser 1.) táblázat: Moskos: A hadsereg változásának fatorai Forrás: Moskos Wood: Institution Building in an Occupational, Cotton: The institutional Organization Model and the Military. In.:The Military More than Just a Job? Washington, 1989 Pergamon-Brassey`s International Defense Publishers. Szabó J.: Fejlődés modellek II. vh. utáni katonatársadalmakban 1993; A társadalom és a fegyveres erők 5 Szabó J.: Modern civil kontroll-elméletek, konfliktusok modellek Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest, M. Janowitz: Military Conflict Sage Publication, Beverly Hills,

3 A dolgozatom szempontjából a modell legérdekesebb aspektusát, a külső és a belső integráció fogalompárossal, illetve az abba ágyazódó intézményi és foglalkozási majd napjainkban állampolgári katona szereppel való azonosulás rejti. 7 A civil-katonai kapcsolatok számos olyan kérdést is tárgyal, amely egyrészről elemzi a katonai szervezet és a katona másrészről a civil szervezet és normák valamint a katonai struktúra egymásra hatását. Mielőtt a fent említett hatásokra adott válaszokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó témaköröket bemutatnám szükséges még egy dolgot tisztázni: a fegyveres erő tényleg teljesen elkülönül a társadalom többi egységétől? A válasz a kérdésre nem egyszerű, hiszen mint tudjuk, a fegyveres erő szervezete, kultúrája, kiképzése, és életmódja különbözteti meg attól a társadalomtól, amelynek részét képezi. Bernard Boëne tette fel a kérdést: Mennyire egyedi a katona és mennyire kell annak is lennie? 8 A kérdésre adott válasz mindig az összehasonlítás szempontjaitól függ, azonban Boëne felelete alapvetően igen. Van azonban néhány állandó, univerzális vonás pl: az engedelmesség, a hűség a korlátlan felelősségvállalás a katonai szolgálatért, és a szervezetben megtalálható nagyfokú kényszerítő erő, annak természetes erőszakos jellegével. 9 Más szerzők egyetértenek ezekkel a megállapításokkal. Martin Edmonds írja: a fegyveres szolgálat, egy teljesen speciális funkció, amely jellegében és földrajzi értelemben is elkülönül a civil társadalomtól. 10 Christopher Dandeker írja: 11 A katonai lét egyedülálló abban, hogy a természetes személyes igényeket a szolgálatnak rendeli alá. A katonák kötelesek a vonat alá ugorva feláldozni magukat, a katonai közösség részt esz olyan munkában, amelyben a vele élő más munkát végző személyek nem, és ha szükséges kész rövidebb-hosszabb időt távol tölteni a családjától. Ezáltal megállapítható, hogy a fegyveres erő mégis különbözik az őt körülvevő társadalomtól, azonban a komplex kölcsönös függőség elve alapján civil-katonai kapcsolatok elemezhetők mind gazdasági, pénzügyi, technológiai, politikai, társadalmi, kulturális aspektusból. A civil-katonai kapcsolatokról szóló elméleteknek és kutatásoknak magyarázatot kellene adniuk nemcsak arra, hogy a társadalom és a fegyveres erő viszonya miért olyan, mint amilyen, hanem arra is, hogy miért változik ez a kapcsolat időről időre. A civil-katonai kapcsolatok alapproblémája A civil-katonai kapcsolatok kutatásainak az alapja a társadalom és politika, valamint a fegyveres erő kapcsolata. A probléma nem a modern kor felvetése, hiszen a történelem folyamán filozófusok, történészek tették fel a kérdést: Hogyan lehet a fegyveres erőt alárendelni a jog és az állam hatalmának? A kérdésre a válasz rendkívül bonyolult, hiszen két antagonisztikus ellentéten alapul: először is a fegyveres erőnek elég erősnek kell lennie, hogy létrejöjjön a társadalmi háború másodszor az alkotmányt kell védenie ellenségeivel szemben, azonban nem szabad elpusztítania a társadalmat, amelyet oltalmaznia kell. Platón a Köztársaság című munkájában már felteszi ezeket a kérdéseket és a válaszban is egy rendkívül nehezen feloldható ellentétet fogalmazott meg: fegyveres erőt alá kell rendelni az állam politikai hatalmának, ugyanakkor a fegyveres erőnek elég erősnek kell lennie, hogy megvédje a társadalmat, azonban az őt fenntartó társadalom erőforrásai végesek 12. Az alapprobléma tehát a katonai funkcionalitás és a társadalmi, politikai alárendeltség közötti egyensúly megtalálása. Természetesen az idő múlásával a közösségek fejlődésével kialakuló funkcionalitás és differenciálódás következtében a társadalom, még inkább az őt vezető kormány 7 i.m. 8 Bernard Boëne: How Unique Should the Military Be? A Review of Representative Literature and Outline of a Synthetic Formulation, European Journal of Sociology XXXI évf, szám 9 i.m. 58. oldal 10 Martin Edmonds, Armed Services and Society, IUS Special Editions on Armed Forces and Societyno. 2 Boulder: Westview Press, 1990, 43 oldal Christopher Dandeker, Flexible Forces for the Twenty-First Century, Facing Uncertainty Report no. 1 Karlstad: Department of Leadership, Swedish National Defense College, 1999, 85 oldal. 11 Christopher Dandeker, Flexible Forces for the Twenty-First Century, Facing Uncertainty Report no. 1 Karlstad: Department of Leadership, Swedish National Defense College, 1999, 85 oldal. 12 Platon: Republic: letöltés ideje: :12 3

4 döntött a biztonságról és létrehozta a fegyveres erőt, amelyet katonaságnak nevezünk. Ugyanakkor a fegyveres erő a társadalom egyik nagy elkülönülő csoportja, és egyben eszköz a kormány kezében, aki, mint a parancsnok, megadja azokat a szükséges erőforrásokat, amelyek általában meghaladják az erejét. Feaver 13 felhívja a figyelmet a problémára: a katonai erőnek erősnek kell lenni, de hogyan rendelhetem a civil társadalom alá, ha nagyobb kényszerítő erővel rendelkezik, mint maga a társadalom? Ez tehát a civil-katonai kapcsolatok alapkérdése, amelyekkel a kutatók időről-időre foglalkoznak. A mai modern korban az alapprobléma mellett sok olyan területre is kiterjed a civil-katonai kapcsolatok kutatása, amelyeknek korábban nem vagy csak alig tulajdonítottak jelentőséget. Dolgozatom következő részében röviden összefoglalom azokat a területeket, amelyek a civil-katonai kapcsolatok kutatása szempontjából fontossá váltak. A mai kor kihívásainak megfelelően a civil-katonai kapcsolatokat nemcsak nemzeti, hanem a demokrácia terjedésével és a békefenntartó műveletek végrehajtásával már nemzetközi szempontok alapján is vizsgálni kell/lehet. Kutatható területek: 1.) Gazdaság: A nemzeti gazdaság szempontjából fontos vizsgálni a haderő fenntartásához, működtetéséhez rendelkezésre álló forrásokat, hiszen a katonai/védelmi szolgáltatásokra költött erőforrásokat is a civil gazdaság állítja elő. A védelmi költségvetés és a hozzátartozó kiadások tervezése és végleges felhasználásának folyamata igazi erőpróbája a feladatot elvégző menedzsment kompromisszumkészségének. Ugyanakkor a gazdasági és költségvetési elemzések nélkül a jelen kor technológia igényes hadereje fenntarthatatlanná, a beruházási programok pedig megvalósíthatatlanná válnak. A védelmi költségvetést és a szükséges beruházási programokat nemzetközi kontextusban sem árt vizsgálni. A NATO tagállamok mindegyike részt vállal a nemzetközi békefenntartó műveletekben. A részvétel költségeit szintén elemezni kell, hiszen ezeknek a kiadásoknak egy részét a védelmi költségvetés, más részét viszont a kincstár állja. 2.) Technológia: Nemzeti szempontból jelentőséggel bír egy állam mindenkori haderejét kiszolgáló technika, technológia. A haderő mindig jelentős hatást gyakorol az adott állam kutatás-fejlesztésére az általa használt technika, technológia révén. Nem elhanyagolható szempont és a gazdasággal szorosan összefügg e terület vizsgálata, hiszen a nemzeti hadiipar jelentős bevételi forrás lehet. E terület nemzetközi szempontú vizsgálata a hadiipari technológiák, technikák exportja és importja ) Társadalom/ kultúra: Fontos szempont a haderő helyzete a civil társadalomban. Dolgozatom korábbi részében már utaltam rá, hogy a haderő egy speciális csoportot alkot a társadalmon belül. E speciális csoport kultúrája, illetve az őt körülvevő társadalom viszonyának a változásai szintén fontos kutatási terület. Míg a hidegháború és az azt megelőző időszakban a harcos (maszkulin) szerepeket részesítették előnyben, addig mára kiderült, hogy a szabályok lazításával megkezdődött a haderő civilesedése. Ez a folyamat ugyanakkor nem jelentette/ jelenti a korábban elfogadott katonai eszmények teljes lerombolását, hiszen a tisztek erkölcsi kódexei a tiszt és gentleman jellemzőit változatlanul előírják. Az azonban már további kérdéseket vet fel és vizsgálatokat tesz szükségessé, hogy a különbö- 13 Peter Feaver: The Civil-Military Problematique:Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control, Armed Forces & Society 23 évf, szám, 158 oldal. 14 Úgy gondolom, hogy bár két külön pontban írtam a gazdaságról és a technológiáról sok szempontból nem vizsgálható egyik a másik nélkül. A gazdaság, a pénzügy és a kutatás-fejlesztés, valamint a hadiipar állapota egymással szorosan összefüggő kérdések. A szerző megjegyzése. 4

5 ző társadalmi rétegekből érkező tisztjelöltek mennyire szocializálhatók ezen szabályok alapján és az elvárt katonai kultúrát milyen mélységben tudják elsajátítani. A társadalmi nyomásnak eleget téve és az emberi jogok előtérbe kerülésével megnyílt az út a haderőbe olyan csoportok (pl.: nők, homoszexuálisok) előtt is, amelyek korábban nem vállalhattak katonai szolgálatot. A haderő vezetőit is sok esetben megosztja ez a kérdés, hiszen a kulturális váltás kétségtelenül nem konfrontáció mentes. A haderő vezetői számára a dilemma nem más, mint, hogy engedjenek-e a társadalmi nyomásnak, vagy igyekezzenek fenntartani a hagyományos status quo-t. 15 Ez természetesen a civil-katonai kontroll alapkérdéséhez vezet vissza, mert a haderő mindig adott jogi, politikai, társadalmi keretek között működik. Ugyanakkor a kultúra más aspektusaiból is lehet a haderő társadalmi beágyazottságát vizsgálni, ilyen pl.: a film, a zene, az irodalom, valamint az adott hadserege története. A haderő megjelenése az adott kultúrában mindig megmutatja a társadalom viszonyát a saját korának biztonsági és védelmi környezetéhez, valamint a gondolkodásmódját a kérdésről. Ugyanakkor a nemzetközi szakirodalomban kevés összehasonlító tanulmány jelent meg, hiszen a civil-katonai kapcsolatok ilyen egymáshoz hasonlítása rendkívül kényes terület. A több nemzet összefogásával létrejövő katonai műveleteknek is sarkalatos pontja a civil-katonai kapcsolatok, hiszen minden ország másként tekint a kérdésre. NATO tagállamok biztonsági struktúráit is a változatosság jellemzi, hiszen az adott nemzet történelme, katonai kultúrája lényeges eltéréseket mutat, így felmerül a kérdés, hogy a civil-katonai kapcsolatok kutatásában mennyire lehet egységes szempontok alapján vizsgálni az egyes országokat és társadalmaikat. 4.) Politika: A civil-katonai kapcsolatok egyik sarok pontja, hogy a politika és az általa irányított intézményrendszer, hogyan viszonyul a haderőhöz. Milyen mechanizmusokat hozott/hoz létre a haderő ellenőrzésére és a társadalom által elvárt értékek, normák érvényesítésére. A demokráciában szükséges megteremteni azokat az intézményeket, amelyek elősegítik a haderő ellenőrzését ugyanakkor megakadályozzák a teljes elszigetelődését a társadalom többi részétől, és a legitim kormány ellen forduljanak. Ebben a kérdésben Douglas L.Bland 16 meggyőzően érvel. Az ő érvei között a hardware nem más, mint a civil kontroll megvalósulása, vagyis a védelmi minisztériumokba a polgári végzettségű miniszterek és tisztségviselők, valamint a törvényi szabályozás megléte. A szoftver, az az eszmeiség, amely szerint a fejlődő, átalakuló társadalmakban nehezen valósítható meg, a polgári normák, értékek, a katonai struktúrába, valamint a politikai kultúra és a fegyveres szolgálatok beépítése az új demokráciákba. Mindkettő megvalósítása időigényes feladat. A XXI. század kihívásai kitekintés A dolgozatom ebben a részében rövid vázlatos leírást fogok adni a XXI. század jelenleg ismert kihívásairól. A civil-katonai kapcsolatok értékelése szempontjából fontos tényezők a nemzetközi és a hazai viszonyok változása. Míg a hidegháború időszakában az erőből politizálás és a védelem politika kialakította a megfelelő struktúrákat a maga számára. A kétpólusú világban antagonisztikus ellentét feszült a szemben álló felek ideológiája, társadalmi berendezkedése és a katonai struk- 15 Szabó J.: Modern civil kontroll-elméletek, konfliktusok modellek Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest, Douglas L.Bland: Patterns in Liberal Democratic Civil-Military Relations, Mil%20Relations.pdf letöltési idő: :12 5

6 túráról, illetve annak irányításáról vallott nézetek között. Az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltozásokkal véget érő hidegháború után, összetörtek a korábbi katonai ellenségképek, és az átalakuló országok is más szemmel tekintettek már a haderőre és elkezdték átértékelni annak szerepét. A világ megváltozott, a korábban egyszerűnek tekintett krízisek, amelyeket az ideológiák szembenállása okozott eltűntek, a helyüket a lokális, regionális sok esetben vallási, etnikai vagy egyéb konfliktuson alapuló háborús válságok vették át. Emellett az emberi jogok előtérbe kerülésével növekvő számú humanitárius, valamint a szélsőséges időjárásnak köszönhetően egyre gyakoribb természeti katasztrófa kezelésébe is bevonták a haderőt. Az előbb említett helyzetek kezelése természetesen más jellegű felkészültséget kíván a katonai szervezettől és az őt kontrolláló civil szervezetektől. Így az 1990-es években már különbséget teszünk a hagyományos és nem hagyományos katonai szerepvállalás 17 között. A szeptember 11-i merénylet óta a világ és benne a fegyveres erők egy új típusú biztonsági kihívással is szembesült. A terrorizmus 18, amely nemcsak a gyengébb és szegényebb államokat fenyegeti a globalizáció felgyorsulásával már a világ legnagyobb területén valóság. Amikor azt gondoltuk, hogy Európa védelmet élvez ezzel a borzalommal szemben sorra jöttek a hírek a különböző európai országokban elkövetett terror akciókról. 19 A terrorizmusnak jelenleg is lendületet ad a globalizáció 20. Az a folyamat, amely alapján a világ valamennyi régiója. Kapcsolódik egymáshoz, és az egyes régiókban zajló gazdasági, politikai és társadalmi folyamatok nem hagyják érintetlenül a tőlük távol esőket sem. A globalizáció jelenségét Keohane és Nye komplex kölcsönös függőségnek 21 nevezi. Bár a globalizáció hatása egy meghatározott térségben is változik, az adott nemzet biztonságát nem lehet csak az országhatárokon belül megteremteni, hanem a komplex kölcsönös függőség miatt, már a külföldről a társadalmi szereplőket érő hatásokkal is számolni kell. A fegyveres erő mindig egy adott politikai, gazdasági, társadalmi egységben létezik. Ugyanakkor a XXI. századi fejlett társadalmak szerkezete megváltozott, és átértékelődött bizonyos csoportok és szervezetek helyzete. A fejlett társadalmak ma már mást gondolnak a jólét, a biztonság kérdéséről, a nők helyzetéről. Számos tanulmány foglalkozik ezekkel a változásokkal 22, amelyekhez a katonai szolgálatnak is alkalmazkodni kell. Mai fejlett társadalmakban megnőtt a nők létszáma a felsőoktatásban és egyre több szakmában nő a számuk, így a katonai pályán is. A jelenlegi társadalmi változások a katonai szolgálat és kultúra megváltozását is megkövetelik, noha a fegyveres erő presztízse országonként eltérő. A katonai szervezetet ebben a változó társadalmi, kulturális és politikai helyzetben folyamatos nyomás éri, hogy a polgári társadalom által értéknek tekintett normákat vegye át. Természetesen ez konfliktust eredményez, azonban a katonai szervezet sikeres alkalmazkodása a társadalmi igényekhez, így például a nők, a homoszexuálisok helyzetéhez a média elvárásaihoz, ma már a civil-katonai kapcsolatok kutatásának egyik fejezete. A fegyveres erők tagjaitól további jelentős alkalmazkodási képességet követel a multikulturális környezetben történő katonai missziók kivitelezése. Ezekben a műveletekben a katonák nemcsak harcosok, hanem diplomaták, rendőrök, és a feladatok jellegétől függően változik a szerepük. 17 Nem hagyományos katonai szerepvállalás: békefenntartás, békeépítés, humanitárius missziók, természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolása stb. Szerző megjegyzése 18 Terrorizmus elleni küzdelemről lásd pl.: Hadnagy Imre: A háború és terrorizmus letöltési idő: :07; Kőszegvári Tibor: A fegyveres erők szerepe és feladatai a nemzetközi terrorizmus elleni harcban Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, ZMNE, Budapest, évfolyam 4. szám oldal 19 Lásd: 2003-as isztambuli, 2004-es madridi, vagy 2011-es moszkvai merényleteket. 20 Globalizáció: lásd bővebben: John Baylis and Steve Smith: The globalization of world politics, Oxford University Press Robert O. Keohane and Joseph S. Nye, Power and Interdependence. World Politics in Transition Boston Little, Brown & Co., Lásd például: Ronald Inglehart, The Silent Revolution. Changing values and political styles among western Publics Princeton University Press, 1977; Ulrich Beck, Risikogesellschaft. Auf dem Weg in eine andere Moderne Frankfurt: Suhrkamp,

7 Úgy gondolom, hogy ebben a rövid kitekintésben sikerült vázlatot adnom a katonai szervezet előtt álló kihívásokról, és szükségszerű változásokról, amellyel a XXI. század haderőinek folyamatosan szembesülni kell. A dolgozatban a civil-katonai kapcsolatok kutatásának néhány szempontját emeltem ki. Röviden, néhány szerző segítségével bemutattam azokat a változásokat, amelyek érintették a kutatási terület általam kiemelt aspektusait és a valóságban is meghatározták/ meghatározzák a társadalom és a politika viszonyát a haderőhöz. A dolgozat utolsó részében egy rövid, vázlatot írtam a XXI. századi kihívásokról. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1.) Douglas L.Bland: Patterns in Liberal Democratic Civil-Military Relations, beral%20democratic%20civ-mil%20relations.pdf letöltési idő: :12 2.) Hadnagy Imre: A háború és terrorizmus letöltési idő: :07 3.) John Baylis and Steve Smith: The globalization of world politics, Oxford University Press ) Kőszegvári Tibor: A fegyveres erők szerepe és feladatai a nemzetközi terrorizmus elleni harcban Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, ZMNE, Budapest, évfolyam 4. szám oldal 5.) Max Weber Gazdaság és társadalom. Szemelvények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1967; 6.) Samuel P Huntington: A katona és az állam Zrínyi-Atlanti, Budapest, ) M.Janowitz: The Professional Soldier Free Press, New York, ) M. Janowitz: Military Conflict Sage Publication, Beverly Hills, ) Moskos Wood: Institution Building in an Occupational, Cotton: The institutional Organization Model and the Military. In.:The Military More than Just a Job? Washington, 1989 Pergamon-Brassey`s International Defense Publishers. Szabó J.: Fejlődés modellek II. vh. utáni katonatársadalmakban 1993; A társadalom és a fegyveres erők 10.) Peter Feaver: The Civil-Military Problematique:Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control, Armed Forces & Society 23 évf, szám, 158 oldal. 11.) Platon: Republic: letöltés ideje: :12 12.) Robert O. Keohane and Joseph S. Nye, Power and Interdependence. World Politics in Transition Boston Little, Brown & Co., ) Ronald Inglehart, The Silent Revolution. Changing values and political styles among western Publics Princeton University Press, 1977; 14.) Szabó J.: Modern civil kontroll-elméletek, konfliktusok modellek Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest, ) Ulrich Beck, Risikogesellschaft. Auf dem Weg in eine andere Moderne Frankfurt: Suhrkamp,