KÖZPOLITIKA KÖZPOLITIKA. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Gajduschek György Hajnal György.

Átírás

1 kozpolitika:borito 9/24/10 12:31 PM Page 1 Mit kell tennie a kormányzatnak a munkanélküliek, a hajléktalanok, általában a szegények vagy a romák megsegítése érdekében? Mi történjék a kis falusi iskolákkal, és mi az alacsony hatékonysággal működő családi gazdaságokkal? Kell-e támogatni a magyar kisvállalkozásokat? Fenn kell-e tartani egyes veszteséges állami vállalatokat, és szabad-e adókedvezménnyel idecsábítani a multikat? Meg kell-e építeni az autópályát, vagy ehelyett nyugdíjemelésre, esetleg az oktatásra fordítsuk inkább az árát? Íme néhány kérdés, amelyre a kormányzatnak választ kell találnia. Közpolitikai kérdések ezek: a közpolitikainak nevezett folyamatban formálódnak, és itt születnek a velük kapcsolatos válaszok, döntések, amelyek nyomán remélhetőleg a közérdeket legalább többé-kevésbé jól szolgáló, értelmes közpolitikák valósulnak meg. E kötet a kormányzati cselekvés egyik mind a kutatásban-oktatásban, mind pedig a kormányzati gyakorlatban meghatározó jelentőségű megközelí - tését mutatja be. Célja, hogy megismertesse az olvasót a közpolitika tudományának és technikájának alapfogalmaival, közelítésmódjával, és a kormányzati gyakorlatban történő felhasználásának lehetőségeivel. Ez a könyv ebben kíván segítséget nyújtani mind a közpolitika elmélete iránt érdeklődőknek, mind azoknak, akik a közpolitikát csinálják és szeretnék jobban csinálni. KÖZPOLITIKA Gajduschek György Hajnal György KÖZPOLITIKA A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata 4500 Ft

2 Tartalom Előszó I. RÉSZ Bevezetés. A közpolitika alapkérdései A közpolitika tanulmányozásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak A közpolitika fogalma A közpolitika kifejezés Közpolitika-definíciók Mi nem közpolitika? Közpolitika: rendszertani megközelítés Közpolitika kormányzat társadalmi környezet Az output és az outcome Az eredményesség és hatékonyság értelmezése A piaci és az állami összevetése További fogalmak A közpolitikáról való gondolkodás a közpolitika megközelítései A közpolitika elméletének kialakulása A közpolitikai ciklus A közpolitika tudományai : Néhány közpolitikai elmélet és modell Az intézményi racionális választások modellje A tudás, a világkép és a gondolatok felértékelődése: Támogató koalíciók Közpolitika a gyakorlatban: a közpolitikai gondolkodás szerepe, és intézményi-működési kontextusának alakulása A közpolitikai tanácsadás és elemzés a közpolitika mint gyakorlat és mint szakma Az NPM-jelenség NPM és közpolitika; egy poszt-npm korszak felé? tördelt.indd :20:28

3 6 Ta r ta l o m 4. Közpolitika és a magyar kormányzati gyakorlat A közpolitika logikája A kormányzati tevékenység jogias értelmezése Szerepek és szereplők A folyamat II. RÉSZ A közpolitika elmélete A szakpolitikák típusai és eszközei Közpolitika-tipológiák A közpolitikai eszköz fogalma; eszköztipológiák A közpolitika szereplői Kik csinálják a közpolitikát? Milyenek a közpolitika szereplői? A közpolitikai szereplők csoportjai, csoportosítási lehetőségei Állami-kormányzati szereplők Nemzetközi szereplők Hazai társadalmi-gazdasági és politikai szereplők Problémadefiníció a közpolitikában: a közpolitikai napirend és a tematizáció A közpolitikai probléma fogalma, és szerepe a közpolitikai folyamatban A (köz)politikai napirend fogalma és kialakulásának folyamata A tematizáció közpolitikai jelentősége Szelekció A probléma oksági szerkezetével kapcsolatos elképzelések A közpolitikai napirendet meghatározó tényezők Általános gazdasági-társadalmi fejlettség Politikai vezetés Intézményi agendák Lobbi- (szervezett érdek- és nyomás-) csoportok Válságok, katasztrófák, szenzációk (focusing events) Média Nemzetközi trendek utánzása A gondolat ereje : ideológiák, szellemi áramlatok, tudományos ismeretek és városi legendák Néhány összegző gondolat tördelt.indd :20:28

4 Ta r ta l o m 7 8. A közpolitikai alternatívák kidolgozása és értékelése. A döntéshozatal A közpolitika céljai A célmeghatározás nehézségei A közpolitikai célmeghatározás lehetőségei és szükségessége A közpolitika hatásmechanizmusa; a programmodell A tervezett közpolitika, ill. közpolitikai alternatívák hatásainak előzetes elemzése és értékelése A közpolitika-elemzés fogalma és gyakorlati jelentősége Hogyan lehet a közpolitikák hatásait előzetesen értékelni? A közpolitika-elemzés technológiája A közpolitika-elemzés gyakorlata történeti metszetben A megvalósítás tervezése (implementation planning) A racionalitás problémája a döntésben elméleti perspektívák Megvalósítási folyamatok a közpolitikában A megvalósítás néhány alapkérdése és -fogalma Mit nevezünk megvalósításnak? A megvalósításkutatás alapkérdése és lehetséges vizsgálati irányai felülről lefelé versus alulról fölfelé A megvalósítási folyamat szereplői A kormányzat végrehajtó apparátusai A törvényhozás A bíróságok Egyéb állami szervezetek, szereplők Magánvállalatok Nonprofit/civil szervezetek Nyomáscsoportok, érdekcsoportok, kamarák Média A közvélemény, az utca embere Igazgatás és politika; avagy az értékek és a politikum szerepe a megvalósítás folyamatában A kiindulópont: a semleges közigazgatás mítosza A politikum beszüremlése a megvalósításba A megvalósítás inherensen politikai jellege A közpolitikák értékelése Miért van szükség értékelésre? Az értékelés fogalma és funkciója Az értékelés funkciója makroperspektívából Az értékelés funkciója a közpolitikai folyamatokban A programértékelés mint társadalmi praxis tördelt.indd :20:28

5 8 Ta r ta l o m Az értékelések típusai Értékelés versus rendszerszerű, tudományos értékelés Az értékelés ambíciója és időzítése Az értékelés által megcélzott alapkérdések köre A programértékelés néhány további alapkérdése Az értékelendő program azonosítása A programcélok problémája A programmodell Kvantitatív versus kvalitatív kutatások A programhatás fogalmával és mérésével kapcsolatos néhány speciális megfontolás III. RÉSZ A közpolitika gyakorlata (Technikák és módszerek gyakorlati szakembereknek) Bevezetés Eltérő megközelítés A közérdek A racionalitás Gyakorlati megfontolások Átfedések A folyamat Szereplők és szerepük A politikus és a szakértő szerepe, viszonyuk egymáshoz A szakértők két nagy típusa A közpolitikai szakértő etikája Információforrások és információkezelés Milyen információra van szükség? Kik végezzék az információgyűjtést? A szakértő maga végez adatgyűjtést Külső szervezet végzi az adatgyűjtést Az információk típusai Tény és vélemény Kvantitatív és kvalitatív adatok A számszerűség mértéke Skálák Információgyűjtési technikák Az interjú Kérdőív Fókuszcsoport Meglévő statisztikai adatok (másod)elemzése Dokumentumelemzés tördelt.indd :20:28

6 Ta r ta l o m Információfeldolgozási technikák Az összehasonlítás fontossága Az adatok legegyszerűbb statisztikai elemzése, bemutatása Néhány szó a kvalitatív adatelemzésről Amire figyelni kell tipikus hibák Prezentálás outputok /közpolitikai dokumentumok Strukturálatlan helyzetek Strukturált helyzetek prezentáció és szakpolitikai dokumentumok Javaslatok I. lépés: A társadalmi probléma értelmezése A probléma okai A társadalmi probléma következményei Okok és következmények A közpolitikák egymásra hatása II. lépés: A célok meghatározása A célmeghatározás nehézsége A politikai döntéshozó és a szakértő viszonya a célok meghatározásában A célok meghatározásának nehézsége általában A célok megfogalmazásának nehézségei a kormányzatban A célmeghatározás kettőssége A célok azonosítása A célok feltárásának forrásai A célok meghatározása előzetes listával A célok fontosságának értékelése Az értékelés módszerei elvi oldalról A célhierarchia A tévedés lehetőségei a célmeghatározásban Célokkal szembeni elvárások Az okos célmeghatározás: SMART A célmeghatározás megfelelő szintje (Célok, nem eszközök!) Összegzés III. lépés: Alternatívák generálása A közpolitikai eszközökről Változás vagy status quo tördelt.indd :20:28

7 10 Ta r ta l o m Kreativitás Gyakran alkalmazott technikák Máshol alkalmazott-bevált megoldások, mint alternatívák Az adaptáció nélküli átvétel veszélyei Az érdekeltek mint ötletadók Az alternatívák száma IV. lépés: Egyeztetés, az érdekeltek elemzése Elméleti megközelítések Preskriptív-racionális versus deskriptív-empirikus modell A tárgyalási és alkuszituáció Mi a tárgyalás? Az egyszerű alkuszituáció Játszmák: zéró, pozitív, negatív összegű játszmák és az irigység A tárgyalás egy bonyolultabb modellje Egyeztetés-tárgyalás a közpolitika gyakorlatában Társadalomtudományi megközelítések: tárgyalótípusok A kommunikáció A kommunikáció modellje Kommunikációs hibák Metakommunikáció: tartalmi és viszonyszint Asszertivitás Meggyőző közlés A konfliktus Alkalmazott tárgyalási technikák Gyakorlati javaslatok Stakeholder menedzsment A stakeholder menedzsment fontossága: egy példa Az érdekeltek azonosítása A stakeholderek jellemzőinek meghatározása, elemzés A stakeholder stratégia kialakítása Összegzés, főbb üzenetek V. lépés: Alternatívák értékelése Közpolitika-elemzés Az elemzés lehetséges módszerei Intuitív megközelítés Megvalósíthatóság tesztje: mivel jár, ha megvalósítjuk az alternatívát? A társadalmi megvalósíthatóság Politikai népszerűség Költségvetési-pénzügyi megvalósíthatóság Jogi megvalósíthatóság tördelt.indd :20:28

8 Ta r ta l o m Igazgatástechnikai megvalósíthatóság A szempontok értelmezése és együttes alkalmazhatósága Formalizált, kvantitatív eljárások A költség-haszon elemzés Néhány előzetes gondolat Az alapmodell a költség-haszon elemzés mikroökonómiája Illusztráció: néhány hipotetikus alkalmazás Néhány eljárás a nem piaci jószágok értékének becslésére Néhány megjegyzés a KHE korlátairól A többváltozós hasznossági modellek A modell bemutatása lépésről lépésre egy konkrét példán A TVHM és más racionális döntéshozatali technikák alkalmazásának lehetséges előnyei és nehézségei a gyakorlatban Az érzékenységvizsgálat További racionális döntéshozatali technikák A racionális döntési helyzetek tipizálása Döntéshozatal biztos környezetben Döntéshozatal bizonytalan, kockázati környezetben Döntés a teljes bizonytalanságban Kísérletek a jövő előrejelzésére Összegzés VI. lépés: A döntés Vázlatos áttekintés: a magyar kormányzati döntés-előkészítési folyamat: intézmények, funkciók Döntés-előkészítés A döntés-előkészítés funkcionális megközelítésben Döntés VII. lépés: A megvalósítás tervezése Célok és részcélok áttekintése logikai keretmátrix A folyamatok tervezése Gantt-diagram Mérföldkövek Az inputok tervezése A tárgyi-fizikai inputok Az idő Az emberi erőforrás Átválthatóság az inputok között A pénz tördelt.indd :20:29

9 12 Ta r ta l o m 21. VIII. lépés: A közpolitika effektív megvalósítása Megvalósítás jelentősége A megvalósítás elmaradása, torz jellege A pontatlan feladatmeghatározás okai A közpolitikai döntés és az annak megvalósítása közötti eltérés értékelése A közpolitikai szakértő korlátozott szerepe a megvalósítással kapcsolatban A közpolitika fenntartása IX. lépés: A közpolitikák értékelése: az evalváció A közpolitikák értékelésének típusai Monitoring és evalváció Az evalváció problémája A mérés sajátos problémája Az értelmes mérés lehetősége: a kísérlet Egy megoldási lehetőség: a kvázi kísérlet Egy másik út: a programmodell mentén Közpolitika és külső hatások egy általánosabb szinten Illusztráció: a köztisztviselői alapvizsgarendszer evalvációja A program és a vizsgálat háttere A probléma elemzési kerete. A programmodell és a szükségletek értékelése A program hatásainak elemzése A kérdések megválaszolásának módja Lehetséges hibák a mérésben és az adatok értelmezésében Az evalváció eredményei Az értékelés kiterjeszthetősége Okok és továbbfejlesztési lehetőségek Hatékonyság Sok vagy kevés? Az eredmények értelmezése Az értékelés további lehetséges kérdései Közösségi programok értékelése és a közpolitikák értékelése A közpolitikai szakértő szerepe Hivatkozások tördelt.indd :20:29