A dentális plakk. A dentális plakk fejlıdése

Átírás

1 A dentális plakk Kemény fogszöveteken (zománc) megjelenı lerakódás, amelyet élı és elhalt baktériumok, extracelluláris baktérium termékek és nyál eredető makromolekulák, ásványi anyagok alkotnak. Az orális baktériumok megtelepedése önmagában fiziológiás folyamat és véd a potenciálisan patogén, exogén baktériumokkal szemben Azonban egyes pontokon a baktériumok fokozott szaporodása és megtelepedése miatt a lerakódás megvastagodik, láthatóvá válik és a benne folyó mikrobiális metabolizmus veszélyezteti az alatta fekvı szövet (zománc, sulcus gingivalis) integritását. A dentális plakk fejlıdése tiszta zománcfelszín korai kolonizáló coccusok e.c. poliszaharidok késıi kolonizáció záró társulás jellegzetes kukoricacsı corn-cob képzıdés 1

2 Fogfelszínek non shedding (zománc: nem megújuló felszín,) pelliculum (biofilm) képzıdik a nyálból és bakteriális termékekbıl Akvirált pellicula képzıdik a nyálból a tiszta zománcon A dentális plakk kialakulása I Akvirált pellicula képzıdik a nyál glikoproteinekbıl és ásványi anyagokból A nyál révén baktériumokkal kerül kapcsolatba az akvirált pellicula Orális streptococcusok és kommenzális Neisseriák képesek megtelepedni a pelliculán (a fokozott tapadási képességük és az IgAprotáz termelés miatt), a zománchoz közvetlenül nem tapadnak baktériumok! 2

3 A dentális plakk kialakulása II Tapadás távoli (~100 nm) kölcsönhatásokkal van der Waals-féle másodlagos kémiai erıkkel reverzibilis, vízsugárral eltávolítható Tapadás közeli (~2 nm) kölcsönhatásokkal bakteriális adhezinek révén természetes körülmények között irreverzibilis! A dentális plakk kialakulása III e.c. poliszaharid termelés Koaggregáció és koadhézió A pionír coccus fajokon és e.c. mátrixukon különbözı baktérium fajok tapanak meg 3

4 Koaggregáció és koadhézió késıi kolonizálók korai kolonizálók Koaggregáció és koadhézió Jellegzetes kölcsönhatások, amelyek lectinek (szénhidrát kötı proteinek) és a sejt Streptococcus - Streptococcus -burok poliszaharidjai Actinomyces Actinomyces között alakulnak ki Streptococcus Actinomyces Kukorica csı corn-cob alakzat Streptococcus - Corynebacterium matruchotii Veillonella Eubacterium 4

5 A dentális plakk kialakulása IV A záró társulás biofilmet alkot, amelyet nagy fajgazdagság és nagy mennyiségő extracellularis matrix jellemez Leválás Baktériumok folymatos ürülése a dentális plakkból Calculus (fogkı) A nyálból ásványi anyagok (fıleg Ca és P) rakódnak le a plakkba Kariogén baktériumok és körülmények tartós jelenléte 5

6 Supragingivalis plakk sima fogfelszínen Supragingivalis plakkok I Sima fogfelszínen mutans streptococcusok, Actinomyces, Veillonella, Fusobacterium, Prevotella, Capnocytophaga a plakk öregedésével az anaerobok túlsúlyba kerülnek és a szájflóra bármely tagja megtelepedhet 6

7 Supragingivalis plakkok II Fissura (barázda) plakk: mutans streptococcusok, Actinomyces, Veillonella, Propionibacterium, Lactobacillus Approximális plakk: mutans streptococcusok, Actinomyces, (anaerobok relatív hiánya jellemzı) Subgingivális plakkok Sulcus gingivalis plakk: Streptococcus mitis csoport, S anguinosus csoport, orális terponemák, Actinomyces, Rothia dentocariosa, Porphyromonas, Prevotella, Fusobacterium Fogmőveken kialakuló plakkok: mutans streptococcusok, Veillonella, Staphylococcus aureus, Actinomyces Candida (sarjadzó gomba) fajok, 7

8 Komplex tápanyagok szekvenciális lebontása (pl. nyál glikoproteinek) Streptococcus oralis lehasítja és fermentálja a szénhidrát oldallácokat Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban I Prevotella intermedia, P.oralis, Fusobacterium nucleatum hidrolizálja a protein részt és egyes fragmentjeit fermentálja Peptostreptococcus micros, Eubacterium brachy extenzív aminosav fermentálással fejezi be a lebontást Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban II bakteriális e.c. polimerek mint tápanyagok Streptococcus salivarius által termelt fruktánt lebontják: mutans streptococcusok, Streptococcus mitis csoport, Actinomyces, Capnocytophaga, Fusobacterium 8

9 Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban III Az elsıdleges fogyasztó metabolitjait másodlagos fogyasztók használják fel Antagonista kölcsönhatások a dentális plakkban Versengés a tápanyagokért Bacteriocin termelés (orális streptococcusok, Corynebacterium matruchotii, black pigmented anaerobes, A. actinomycetemcomitans) Hidrogénperoxid termelés Savi vegyhatás (szerves savak) a legtöbb baktérium szaporodását gátolja 9

10 Caries A fogszövetek körülírt destrukciója a táplálék szénhidrátjainak bakteriális fermentációja következtében Demineralizáció (krétafolt) még reverzibilis Caviatio Dentin fertızés Pulpitis Pulpa necrosis korai zománc caries A caries multifaktoriális etiológiája Plakk mikrobák Genetikai háttér fogak alakja kemény szövetek szerkezete immunitás caries Táplálkozási szokások ld. szaharóz! Idıtartam 10

11 A caries mikrobiális etiológiája Elsıdleges kariogén baktériumok Streptococcus mutans leginkább acidogén orális baktérium (gyors tejsav termelı) Lactobacillus ph 5.0 alatt is képes szaporodni, tejsav termelı, mély carieses elváltozások progressziójában vesznek részt Actinomyces gyökér caries gingivalis recessio következtében Veillonella protektív hatású, mivel másodlagos fogyasztó, a tejsavból magasabb savi állandójú ecet- and propionsavat képez A caries megelızése Minél többet kiiktatni a multifaktoriális tényezık közül! Táplálkozás: édesítı szerek szaharóz > glükóz > fruktóz >> mannitol > szorbitol >> xylitol Fluorid bevitel: segíti a remineralizációt (fluoriapatit) gátolja a baktériumok glikolízisét, poliszaharid termelését és raktározását Idıfaktor: A plakkok rendszeres eltávolítása, plakk baktériumok kontrollálása (ld következı dia!) 11

12 A caries megelızése Plakk mikrobák: Mechanikai tisztítás, fogmosás Antimikrobiális anyagok alkalmazása: (klórhexidin), fluoridok, timol, triclosan, zink sók, enzimek: dextranáz, glukanáz Probiotikumok? antagonista baktériumok (nem mutans Str.) Gazdaszervezeti (genetikai) tényezık kompenzálása: barázdazárás Immunizálás? még csak állatkísérletekben 12