A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet"

Átírás

1 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA - HELYZETÉRTÉKELÉS III. kötet november

2 Tartalomjegyzék Oldalszám TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETÉS...4 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...6 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANA A PROGRAMOZÁS JOGSZABÁLYI KERETEI A kistérségi rendszer Gazdaságfejlesztési programozás A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMOZÁS SZABÁLYOZÁSA Területfejlesztési koncepció Területfejlesztési program Stratégiai program Operatív programok A FEJLESZTÉSI TERVEK FINANSZÍROZÁSA TÁMOGATHATÓ TERÜLETEK FEJLESZTÉSI TÍPUSOK STRATÉGIAI PROGRAM ÉS OPERATÍV PROGRAM MÉLYSÉGE A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK UTÓGONDOZÁSA Folyamatos társadalmi gazdasági - környezeti elemzés Forrástérkép Projektgenerálás A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Domborzati viszonyok Vízrajz Növény és állatvilág Éghajlat, időjárási viszonyok Térszerkezet A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK BEMUTATÁSA Farmos Kóka Nagykáta Pánd Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI JELLEMZŐI A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETE Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások FOGLALKOZTATÁS JÖVEDELEMMEGOSZLÁS

3 3.4. GAZDASÁGI ÁGAZATOK Mezőgazdaság Ipar Idegenforgalom A TÉRSÉG TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE A KÖZÖSSÉGI SZFÉRA SZEREPE A GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN Vállalkozásfejlesztés INFRASTRUKTÚRA MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Közúton Vasúton VÍZ- ÉS CSATORNA VEZETÉKES GÁZ HULLADÉKGYŰJTÉS- ÉS FELDOLGOZÁS INTÉZMÉNYRENDSZER A GAZDASÁGFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Nemzetközi tapasztalatok A Tápió-vidék önkormányzatainak szerepe A kisebbségi önkormányzatok szerepe A gazdaságfejlesztési intézmények szerepe RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK A PÁLYÁZATI TALÁLATI VALÓSZÍNŰSÉGE ÉRTÉKELÉSE POTENCIÁLISAN BEVONHATÓ ÖNERŐ MÉRTÉKE EGYÉB JÁRULÉKOS, A TÁMOGATÁS TERHÉRE NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK UTÓFINANSZÍROZÁS KITEKINTÉS A PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK REGIONÁLIS SZINTEN SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ ÉS AZ ELSZEGÉNYEDÉS VESZÉLYE A RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE A STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKA KAPCSOLATA AZ EU POLITIKÁKKAL A AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK PRIORITÁSAI TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELVEK...73 MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet számú melléklet

4 Bevezetés Jelen dokumentum a Nagykátai kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozásához készült helyzetértékelést tartalmazza. A gazdaságfejlesztési stratégia és program kidolgozásának célja, hogy a térség rendelkezzen egy olyan középtávú fejlesztési tervvel, mely meghatározza a térség gazdaságának fejlesztési irányait, a fejlesztések céljait és lehetséges eszközeit összhangban az Európai Unió, a magyar kormány és a Közép- Magyarországi Régió fejlesztési törekvéseivel. A helyzetelemezés, ugyanúgy mint a helyzetértékelésre épített gazdaságfejlesztési stratégia és program, területi vonatkozásban a nagykátai statisztikai kistérséget fedi le, ezért az anyagban a továbbiakban a Nagykátai kistérség és a Tápió-vidék kifejezéseket szinonim fogalomként használjuk. A Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben. A Kistérség főbb jellemzői: a térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. A kistérséget kevésbé fejlett jellege miatt gyakran kis Hortobágyként és Pest megye Nyírségeként említik. A térség sajátos migrációs problémája, hogy a Budapestről az agglomerációba kitelepülő alacsony státuszú népesség egyik célterülete. meghatározó Budapest közelsége. A külső és belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése. az eltartó-képesség szintje alacsony. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázik (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel gyenge színvonalú, és kedvezőtlenek a térségben a közúti kapcsolatok is, rossz minőségűek a belső utak. a munkaerőpiaci feszültségeket a helyi gazdaság saját erőből nem képes oldani. A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külső beruházókat vonzani a térségbe. A tervezett gazdaságfejlesztési program a következő elemekből áll: a helyzetértékelés keretében meghatározásra kerülnek a kistérség fejlesztési szükségletei és az ezeket meghatározó fejlesztéspolitikai, társadalmi, gazdasági, környezeti, intézményi és pénzügyi peremfeltételek; a fejlesztési koncepció meghatározása során a kistérség számára felvázolásra kerül egy olyan reális jövőkép, amellyel a kistérség gazdasági, közszféra-beli szereplői azonosulni tudnak, továbbá a jövőkép elérésének feltételei, lehetséges módjai (ún. fejlesztési forgatókönyvek) is meghatározásra kerülnek; 4

5 a gazdaságfejlesztési stratégia által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a szűkebb értelemben vett gazdaságfejlesztési program tartalmazza. A program feladatai: egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A helyzetértékelés feladata a kistérség fejlődésére ható külső és belső tényezők összességének meghatározása és fejlesztési szempontból való értékélése. A helyzetértékelés műfaját tekintve nem leíró jellegű megalapozó (extenzív) munka, hanem problémafeltáró, elemző jellegű (intenzív) tevékenység. A helyzetértékelés feladatai: 1. a kistérség pozícionálása: a kistérség - a többi kistérséggel szembeni - komparatív előnyeinek, illetve hátrányainak feltárása, a kistérség egyedi arcának keresése, illetve annak megfogalmazása; 2. a kistérség helyzetének értékelése: a kistérség társadalmi helyzetének, gazdasági szerkezetének és környezeti állapotának, és azokban fellelhető anomáliák, hiányosságok, működési zavarok felmérése, melyek károsan hatnak az adott térség versenyképességére és növekedési lehetőségeire; 3. a kistérség fejlesztésbe bevonható erőforrások számbavétele: a feltárt hiányosságok, működési zavarok és zavarok kiküszöbölésére használható, valamint lehetőségként adódó eszközök meghatározása, értékelése. 5

6 Köszönetnyilvánítás A helyzetértékelés összeállítói ezúton mondanak köszönetet Nagykáta polgármester asszonyának, a kistérséghez tartozó települések polgármestereinek, valamint a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás munkaszervezeténél dolgozó munkatársaknak az anyag készítése során nyújtott értékes információkért és támogatásukért. 6

7 Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1. számú táblázat: a Tápió-vidék települései 2. számú táblázat: a Tápió-vidék településszerkezete 3. számú táblázat: a Tápió-vidék népessége 4. számú táblázat: a Tápió-vidék népességmozgása 5. számú táblázat: a Tápió-vidék településeinek területe és lakónépessége 6. számú táblázat: a Tápió-vidék településeinek népessége 7. számú táblázat: távolságok Nagykátától km-ben 8. számú táblázat: a Nagykátai kistérség nemzeti és etnikai kisebbségei 9. számú táblázat: a kistérség településeinek néhány összefoglaló fontosabb adata 10. számú táblázat: vállalkozások a Tápió-vidéken 11. számú táblázat: működő társas vállalkozások a Tápió-vidéken 12. számú táblázat: működő társas vállalkozások megoszlása foglalkoztatás szerint 13. számú táblázat: az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal és 2 millió euronál nagyobb éves árbevételt elérő cégek 14. számú táblázat: működő társas vállalkozások megoszlása ágazat szerint 15. számú táblázat: működő egyéni vállalkozások megoszlása ágazat és foglalkoztatás szerint 16. számú táblázat: munkanélküliség a Tápió-vidéken 17. számú táblázat: személyi jövedelemadó a Tápió-vidéken 18. számú táblázat: turisztikai vonzerők a Tápió-vidéken 19. számú táblázat: kereskedelmi szálláshelyek száma a Tápió-vidéken 20. számú táblázat: magán szálláshelyek száma a Tápió-vidéken 21. számú táblázat: kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 22. számú táblázat: kijelölt gazdasági területek 23. számú táblázat: lakásállomány és kommunális infrastruktúra 24. számú táblázat: a csatlakozott államok 10 legfejlettebb NUTS 2-es régiója Ábrák 1. számú ábra: Magyarország regionális felosztása 2. számú ábra: a gazdaságfejlesztési program elvi sémája 3. számú ábra: a Közép-Magyarországi Régió területi tagoltsága 4. számú ábra: a Tápió-vidék települései 5. számú ábra: a Tápió-vidék településeinek elhelyezkedése 6. számú ábra: a magyar közúthálózat forgalmi terhelése 7. számú ábra: elérhetőségi vizsgálatok a Közép-Magyarországi Régióban 7

8 1. A programozás módszertana A fejlesztési programozás a gazdaság, a társadalom és a környezet folyamatos változásaiba, illetve ezen változások térbeli leképződésében kifejeződő (törvényszerű és véletlenszerű) folyamatokba való tudatos, a potenciálisan mobilizálható erőforrásokra alapozott beavatkozások előkészítésére irányul annak érdekében, hogy a társadalom számára érzékelhető, és egyben objektíven mérhető, kedvező hatásokat indukáljon. A programozás tehát olyan tervezési folyamat, melynek során adott térség pillanatnyi gazdasági, társadalmi és környezeti állapota és lehetséges fejlesztési potenciálok részletes tanulmányozása után megfogalmazásra kerül a térség szereplői által kívánatosnak és reálisan elérhetőnek tartott célállapot (jövőkép), továbbá ennek eléréséhez vezető fejlesztési irányok, a szükséges eszközök, a közreműködők köre és a fejlesztések által kiváltandó hatások értékelése, valamint a megvalósítás részletes forgatókönyve. A programozásnak részben eltérő kritériumai, módszerei, tartalma van a különböző területi szintű (országos, regionális, megyei, kistérségi és települési) fejlesztési tervek esetében annak érdekében, hogy az adott területi szintre jellemző specifikumok a megfelelő módon felszínre kerülhessenek. A magasabb területi szintekkel szemben a kistérségi szint specifikumára jellemzően a az egyes szereplők konkrét kezdeményezéseinek és a települések általános fejlesztési érdekeinek közvetlen összhangját meg lehet teremteni. A szoros belső kohézió, erős interperszonális kapcsolati hálók és együttműködési készség, ugyanakkor a korlátozott kompetenciák, kis számú együttműködő partner, erőforráshiány miatt a települési és kistérségi fejlesztési terveknek olyan sajátosságai vannak, melyek tartalom, részletezettség, módszertan, érdekegyeztetés, stb. szempontjából megkülönböztetik a magasabb területi szintek hasonló tervdokumentumaitól. Elsősorban beszélhetünk az elvi, stratégiai, valamint a közvetlen tevékenységekhez, cselekvési szinthez kapcsolódó tartalom arányainak a konkrétság, a közvetlen megvalósíthatósághoz szükséges részletezettség irányába való eltolásáról A programozás jogszabályi keretei A kistérségi rendszer Magyarország térszerkezeti, területi igazgatási sajátosságait (lásd 1. számú ábra) tekintve indokolt a kistérség (NUTS 4-es területi szint) funkcionális megerősítése és ennek keretében javítani a kistérségek pozícióit, hogy közvetlenül lehessenek fejlesztési támogatási források kedvezményezettjei. Ez azt jelenti, hogy a kistérségi szinten erősítendő a fejlesztéspolitikai tervezés, programok, projektek koordinációja, illetve végrehajtása, és minden kistérségben a hatékonyság diktálta mértékig- meg kell teremteni az ehhez szükséges tervezési és menedzsment kapacitásokat. 8

9 1. számú ábra: Magyarország regionális felosztása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI-es törvény június 21-i (és szeptember 1-től hatályos) módosítása a kistérségi programozás meghatározó peremfeltételeinek hiányzó elemeit megteremtette, amennyiben pontosította/módosította a kistérség fogalmát: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. Az új megközelítés szerint a kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedik az ország területét és illeszkednek a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz, továbbá minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A törvény a kistérségekben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására létrehozta a kistérségi fejlesztési tanácsot. Azokban a térségekben, ahol a statisztikai kistérségi lehatárolás mentén - többcélú kistérségek jöttek létre a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el Gazdaságfejlesztési programozás Míg a gazdaságfejlesztési programozással szemben nincsenek közvetlen jogszabályi előírások, a területfejlesztési (és területrendezési) tervek tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. Szemben az ágazati tervezéssel a területfejlesztési programozás sajátossága, hogy adott térségre vonatkozón a gazdaság versenyképességére, a lakosság életminőségére és a környezet fenntarthatóságára gyakorolt és gyakorolható hatásokat egymás mellett, illetve 9

10 egymással kölcsönhatásban vizsgálja. A gazdaságfejlesztési programozás számára módszertani oldalról a területfejlesztési programozás nemcsak modellt kínál, hanem egyúttal szükséges a területfejlesztési és gazdaságfejlesztési tervek összhangjának, átjárhatóságának biztosítása érdekében, hogy a területfejlesztési programozás alkalmazható elemeit a gazdaságfejlesztései programozási gyakorlatba átvegyük. A kistérség és a kistérségeket alkotó települések közötti kölcsönhatások jellegéből következően a településszintű fejlesztési tervek figyelembevétele szükséges a kistérségi tervek kidolgozása során. Ugyanakkor a kistérségi fejlesztési terveknek koherens módon kell illeszkedniük a magasabb területi szintek, megye, régió és a nemzeti szintű fejlesztési tervekhez. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény egy "kétlépcsős" rendszert alkalmaz, amely koncepcióból és programból áll. A törvény 5. "m" és "n" pontja definiálja a területfejlesztési koncepció és program fogalmát. Ezek szerint: területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény pontja szerint a településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A településfejlesztési koncepció tehát a területhasználatot alapozza meg a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és környezetvédelmi tényezők meghatározása révén. A törvény nem ír elő kötelezettséget arra, hogy a településfejlesztési koncepciót stratégiai és operatív programok kidolgozása kövesse. Ezért célszerű itt is (a gazdaságfejlesztési tervezéshez hasonlóan) visszanyúlni a területfejlesztéshez, mely a stratégiai és operatív programozást a különböző területi szintű térségek számára előírja, és a stratégiai és operatív programok tartalmi követelményire részletes szabályozást ír elő. Mint ismeretes, az 1996-ban törvénybe iktatott területfejlesztési és területrendezésről szóló törvény felhatalmazása alapján a területfejlesztésért felelős kormányzati szerv, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményeit rendeletben szabályozta (18/1998 KTM rendelet). A továbbiakban a területfejlesztési koncepció és program, a városfejlesztési koncepció együttes, valamint a gazdaságfejlesztési koncepció és program megnevezésére a programozási vagy tervezési dokumentumok, fejlesztési tervek kifejezéseket használjuk. 10

11 1.2. A területfejlesztési programozás szabályozása Területfejlesztési koncepció A területfejlesztési koncepció célja az adott térség számára egy a kistérség jelenlegi helyzetének és fejlesztési környezetének átfogó értékelésére (helyzetelemzésre) épülő jövőkép felvázolása és a jövőkép megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek "hozzák mozgásba" adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési programozás fontos momentuma, hogy a területfejlesztési koncepciót jogszabály alapján társadalmi vitára kell bocsátani. A gazdaságfejlesztési koncepcióval is célszerű széleskörű társadalmi és szakmai vitát lefolytatni. A koncepció mélysége olyan, hogy fejlesztési elveket fogalmazzon meg, egy jövőképet tudjon az adott térség számára felvázolni, illetve jól tükrözze a jövőkép megfogalmazásához vezető utat, ugyanakkor ne egyes tervezett fejlesztések konkrétumain legyen a hangsúly, azaz a viták a térségről, a közösségről és ne településekről, szervezetekről, egyéb szereplőkről szóljanak. A koncepciónak tehát azt a kérdést kell világosan megválaszolnia, hogy hogyan szeretné a térség önmaga jövőjét látni. A társadalmi egyeztetések során tehát azokat a kérdéseket kell feltenni, hogy: a térségre vonatkozó adatok, információk, a térség fejlődését befolyásoló tényezők, elvek, jogszabályok teljes körűen fel lettek-e mérve? a tervezők helyesen értelmezték-e ezeket az adatokat és információkat, stb.? helyesek-e a rendelkezésre álló információ bázis alapján levont következtetések? tud-e a térség a tervezők által megfogalmazott saját jövőképpel azonosulni? A fejlesztési koncepció tehát elveket, kereteket, kitörési pontokat, a fejlesztési célok rendszerét, várt hatásokat fogalmaz meg, ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. Nem feladata, hogy a konkrét fejlesztések, projektek, szereplők, akár konkrét időzítés mellett elkötelezze a térséget Területfejlesztési program A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős: 11

12 egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriába sorolhatók: 1. a megvalósítás nem a térség szereplőinek feladata, 2. elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, 3. a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása Stratégiai program A stratégiai program tartalmát a 18/1998. KTM rendelet az alábbi pontokban foglalja össze: a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása. A tervezési gyakorlatban elterjedt, hogy a stratégia célok rendszerét magában foglaló egyetlen stratégiai program helyett stratégiai programok rendszeréről beszélünk. A gazdaságfejlesztési stratégia programokkal szemben támasztható minimális követelmény, hogy meg lehessen fogalmazni az alábbiakat: 12

13 a stratégiai program céljainak bemutatása (általános és közvetlen célok meghatározása, melyek egyben utalnak a program által érintett célcsoportra is); a program indoklása összhangban a helyzetértékelés megállapításaival és következtetéseivel, illetve a meghatározott jövőképpel; a program leírása, főbb komponensek; a program várható hatásai és eredményei (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal alátámasztva); költségbecslés és a finanszírozás forrásai. A stratégiai program általános célja(i) annak megfogalmazása, hogy az adott térség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a térségnek. Az általános cél(ok)nak feleltethetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása térségi szinten eredményez. A közvetlen cél(ok) a program megvalósítása során program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő- tevékenység(ek) konkrét célja(i). A közvetlen cél(ok) megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott értéket tekinthetjük a program eredményének. Adott stratégiai programot abban az esetben is érdemes megfogalmazni, ha az a térség számára fontos, de pillanatnyilag nincs olyan személy vagy szervezet, amely az adott program kezdeményezője, koordinátora vagy végrehajtója lehetne. Ugyanakkor a stratégiai programnak nincs létjogosultsága, ha a megvalósítás költségigényét nem lehet hozzávetőlegesen meghatározni vagy a finanszírozás módja nem behatárolható Operatív programok Az operatív programok a stratégia programok azon elemeiből dolgozhatók ki, amelyek megvalósításának feltételei elvben adottak. A stratégiai programok operacionalizálási vizsgálatának három kimenete lehetséges: operatív program megfogalmazásának feltételei adottak, ekkor az operatív program kidolgozható; operatív program megfogalmazásának feltételei még nem teremtődtek meg, ekkor az operatív program kidolgozása később, a feltételek megléte esetén indokolt; az operatív program indokolt, de kidolgozása (és megvalósítása) nem a térség feladata. Az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka (pl. műszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi és települési programoknál az operatív programok szintjén törekedni kell a minél nagyobb konkrétságra, célszerű eljutni az egyes fejlesztés, vagy az egyes projektek szintjére. A 18/1998 KTM rendelet az operatív programok tartalmi követelményeit az alábbiakban határozza meg: 13

14 a) az egyes feladatok elérendő céljainak részletes meghatározása; b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve; c) a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők; d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve (elkülönített alapok, központi célelőirányzatok, egyéb központi források, térségi decentralizált, helyi önkormányzati, lakossági, vállalkozói, nemzetközi, hitel- stb. források szerinti bontásban); e) a végrehajtás módja és feltételrendszere; f) a végrehajtás ellenőrzési rendszere; g) az eredményesség vizsgálata és értékelése; h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. A fentiek figyelembevételével a gazdaságfejlesztési operatív programok felépítése a következő: az operatív program célja (általános és közvetlen célok); indoklás (kapcsolat a stratégia programmal); a program tartalma, az egyes komponensek leírása; a program várható hatásai és eredményei (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal); területi hatókör; kedvezményezettek köre (általános és közvetlen kedvezményezettek); a programvégrehajtás főbb szereplői (projekt koordináció, projekt menedzsment, végrehajtók köre); a megvalósítás ütemezése; a program költségvetése és lehetséges forrásai; a megvalósítás értékelési kritériumai (lehetőség szerint számszerűsíthető indikátorokkal); kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal; kapcsolat a térségi program egyéb prioritásaival. Helyzetértékelés Gazdaságfejlesztési koncepció Stratégia program Operatív program (Cselekvési terv) 2. számú ábra: a gazdaságfejlesztési program elvi sémája 14

15 A gazdaságfejlesztési koncepció és program elvi felépítését a 2. számú ábra mutatja. A gazdaságfejlesztési program hatóköre korlátozott abban az értelemben, hogy nem feladata és a piacgazdasági keretek ezt nem is teszik lehetővé!-, hogy a kistérség egyes gazdasági szereplői vállalati szintű fejlesztési stratégiai döntései, beruházási elképzeléseivel és forrásbevonásával kapcsolatos döntések felelősségét a közösségi szféra valamilyen módon is átvegye. A közösségi szféra (a kistérségi tanács, önkormányzatok, civil szervezetek) szerepe olyan gazdasági infrastrukturális és humán környezetet biztosítása, melyben a vállalati szféra kedvezőbb versenyfeltételek mellett tud fejlődni A fejlesztési tervek finanszírozása A fejlesztései tervezés végső célja a rendelkezésre álló források felhasználása fejlesztés projektumok megvalósítsa érdekében. A hazai uniós típusú- fejlesztési programozás tartalmi, módszertani, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt meghatározó momentuma, hogy leggyakrabban vissza nem térítendő- közösségi forrásokra épül, melyek pályázati rendszereken keresztül érhetők el. A különböző területi szintű térségek, így a kistérségek feladata is a forrásbevonás szempontjából hármas: 1. azoknak projekteknek kidolgozása és megvalósítása, melyeknél a térség, pl. jelen esetben kistérséget reprezentáló kistérségi fejlesztési tanács, közvetlenül pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és megvalósítója tud lenni; 2. azon projektek kidolgozásának és megvalósításának támogatása, melyeknél a térség/település egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzati intézmények a pályázati alapok címzettjei; és végül 3. a fentiek ellátásához szükséges tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás működtetése. A külső forrásokra való támaszkodás ténye alapvetően meghatározza a programozás tartalmát és konkrétságát. Egy kistérség által reálisan bevonható forrástömeg nagyságának meghatározására a jelenlegi peremfeltételek mellett nem lehet pontos algoritmust találni. A tényleges költségek becslését az alábbi szempontok figyelembevételével célszerű elvégezni: a mobilizálható önerő, mint a forrásbevonás abszolút felső korlátja; a projekt előkészítés (műszakai tervezés, engedélyeztetés, pályázatírás) költségei; támogatásból nem finanszírozható költségek; árfolyamkockázat ( -ban szerződött, de Ft-ban folyósított EU támogatások esetén); utófinanszírozás által okozott likviditás költségei. A fejlesztések közé sorolandók a két feladat ellátásához szükséges intézményi, humán és esetleg pénzügyi feltételek megteremtését célzó projektek is. A területfejlesztési koncepció tárgyalásánál más összefüggésben tértünk ki arra, hogy a fejlesztések, projektek elsődlegesen nem saját forrásból, hanem külső forrásokra építve tudnak megvalósulni. Ez a térségek/települések számára egy "életforma", amely a külső források felhasználási szabályai 15

16 és a belső fejlesztési igények közötti folyamatos kompromisszum keresését jelenti, és a programozási, projekttervezési folyamat egy sajátos irányát jelöli ki Támogatható területek A fejlesztések külső támogatási forrásokra való alapozása determinálja, hogy fejlesztések finanszírozhatók ezen, külső források bázisán. A évi EU csatlakozás után a Strukturális Alap forrásai és az ezekhez rendelt hazai társfinanszírozás szabályrendszere határozza meg a támogatások felhasználását. A Strukturális Alapok támogatási területeit az EU a közötti időszakra körülhatárolta 1, melyeket a 1. sz. melléklet mutat be. A időszakra tervezett támogatási területeket a 2. sz. melléklet adja meg Fejlesztési típusok A fejlesztési projektek lehetnek beruházás és nem beruházás jellegűek. A beruházás jellegű projekteknek pénzügyi/megtérülési szempontból a következő három típusa van: piaci alapon megtérülő beruházások; piaci alapon nem vagy hosszútávon megtérülő beruházások, melyek működése pénzügyileg hosszútávon fenntartható; piaci alapon nem vagy hosszútávon megtérülő beruházások, melyek működtetése pótlólagos forrásokat igényel. Azok a projektek, melyeknek kimutatható a jövedelemtermelő képessége általában ha egyéb kritériumoknak megfelelnek- alacsony szinten támogathatók, de minden addicionális, vissza nem térítendő forrás javítja az adott projekt megtérülését, életképességét. Ebben az esetben mindig végig kell gondolni a támogatásigénylés indokoltságát és a konkrét fejlesztésen túlmutató hatásokat. Tulajdonképpen egy költség-haszon elemzés elvégzése szükséges, nevezetesen a pályázati források bevonásának idő- és költségigénye, valamint annak lehetősége, hogy ha a támogatási forrást nem sikerül elnyerni, hogyan állítható szembe egy sajáterőből (és nem támogatásjellegű külső forrásokból) azonnal megkezdhető beruházással. A támogatási források befogadásának első számú célterülete azok, a jellemzően közösségi célokat szolgáló beruházások, melyekre az alacsony megtérülés miatt nincs kezdeményezés, ugyanakkor működtetésük, üzemeltetésük rentábilis. Ide sorolhatók egyebek között a kommunális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztései. Itt a fejlesztések közötti prioritások felállításának összehasonlítási alapja a várt gazdasági, társadalmi és környezeti hatások. Végül azok a beruházások, amelyeknél a működtetés, üzemeltetés a projekt keretein belül nem kitermelhető és pótlólagos forrásokat igényel, első közelítésben nem képezik a fejlesztési támogatások akcióterületét, hacsak a fenntarthatóság biztosítása más forrásból nem igazolható meggyőzően. A nem beruházásjellegű fejlesztési projektek az előkészítő és egyéb szakértői tevékenységek (műszaki tervezés, képzés, közbeszerzési tanácsadás, stb.), valamint az intézményfejlesztés 1 Vademecum: Plans and programming documents for the Structural Funds

17 elsősorban a gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódó tervező és végrehajtó kapacitások megteremtése és fenntartása Stratégiai program és operatív program mélysége A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriába sorolhatók: a megvalósítás nem a kistérség feladata, elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, és a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A végrehajthatóság szempontjából a kistérségi programoknál célszerű lenne eljutni az egyes fejlesztés, vagy projekt szintre. Ez természetes nem mentesíti a gazdaság szereplőit attól, hogy saját vállalati szintű stratégiáikat, terveiket kidolgozzák. Ideális esetben viszont a vállalati szintű fejlesztési tervek közvetlenül össze tudjanak kapcsolódni a gazdaságfejlesztési programmal A fejlesztési programok utógondozása A fejlesztési program folyamatos karbantartást, aktualizálást igényel. A programnak képesnek kell lenni egyrészt arra, hogy reagáljon a stratégia környezet változásaira, amely által újabb stratégia célok megvalósítása előtt nyílik meg a lehetőség. Másrészt folyamatosan vizsgálni kell, hogy mely stratégiai cél vagy annak részcélja számára érnek meg a megvalósítás konkrét feltételei, és lehet a programot ezáltal új operatív programmal kiegészíteni. A gazdaságfejlesztési program karbantartásának három, folyamatos monitoring tevékenységet igénylő kardinális eleme van: a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők folyamatos elemzése, források, pályázati lehetőségek nyomon követése, projektötletek, -kezdeményezések nyilvántartása és aktualizálása Folyamatos társadalmi gazdasági - környezeti elemzés A kistérség környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatainak, változásainak nyomon követésének, elemzésének és dokumentálásának célja: 17

18 naprakész információk szolgáltatása; az országos, regionális és megyei területi információs rendszerek kiszolgálásán keresztül egy alsó szintű területi információs rendszer létrehozása; a gazdaságfejlesztési monitoring rendszer működésének támogatása, amely kiterjed a megvalósított projektek, fejlesztések és hatásainak vizsgálatára is. A monitoring és elemző munka, illetve annak összefogása az önkormányzati fejlesztésekkel foglalkozó szervezeti egységének feladata. Kutatási-elemzési együttműködési megállapodás alapján az egyes tematikus felméréseket, elemzéseket az együttműködő belső és más külső partnerek is készíthetnek. A tevékenység az alábbi területeket fogja át: a gazdasági folyamatokra kiterjedő alapadatok gyűjtése, az ezekből származó elemzések, (általában az országos információs, statisztikai adatok, a településekre és az összehasonlítást biztosító adatállományokra vonatkoztatva); tematikus adatbázisokra épülő elemzések tanulmányozása; felmérések, interjúk, valamint összehasonlító vizsgálatok; szöveges értékelő dokumentumok kidolgozása legalább évenkénti általános és tematikus értékelések formájában, (pl.: támogatásokkal megvalósult fejlesztések, infrastruktúra fejlődése, vállalkozási szerkezet, adózási folyamatok, befektetések, vállalkozói toplista, munkaerő-piaci folyamatok stb.) Forrástérkép A forrástérkép célja a kistérség által potenciálisan bevonható források, pályázati lehetőségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése. A feladat szükségessége tükrözi azt a lényegesebb momentumot, hogy a kistérségi programok végrehajtása alapvetően külső, támogatási források általi finanszírozásra épültek, mely jellemzően pályázati rendszereken keresztül érhető el. A források folyamatos nyomon követésének tevékenysége elsődlegesen az önkormányzat feladata Projektgenerálás A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elősegítése azzal a céllal, hogy a kistérség fejlesztési céljaival összhangban lévő projektötletek, projekt kezdeményezések projektekké fejleszthetők legyenek és beépülhessenek a kistérség fejlesztési programjába. 18

19 2. A kistérség bemutatása 2.1. A kistérség általános jellemzői A Tápió-vidék Pest megye keleti-dél-keleti részén helyezkedik el, a legközelebbi pontja Budapest közvetlen közelében található (a budapesti agglomerációban), míg a térség másik vége egészen Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig (az Alföld széléig) nyúlik. A kistérség nem alkot homogén természetföldrajzi egységet, érinti ugyanakkor a dombvidéki jellegű Gödöllői-, valamint a Monor-irsai dombság egy részét, és az Alföld sík jellegű tájegységét is (lásd 3. számú ábra). 3. számú ábra: a Közép-Magyarországi Régió területi tagoltsága Forrás: a Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve

20 A Tápió-vidék vizsgálatánál a Bevezetésben leírt indokok alapján a Nagykátai kistérség 13 települését vettük figyelembe (1. számú táblázat). 1. számú táblázat: a Tápió-vidék települései Sorszám A település megnevezése 1 Farmos 2 Kóka 3 Nagykáta 4 Pánd 5 Szentlőrinckáta 6 Szentmártonkáta 7 Tápióbicske 8 Tápiógyörgye 9 Tápióság 10 Tápiószecső 11 Tápiószele 12 Tápiószentmárton 13 Tóalmás Domborzati viszonyok A Tápió-vidék földrajzi fekvése igen sajátos, három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozik itt, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A térség természetes és természetszerű élőhelyei az intenzíven hasznosított területek között mozaikosan, a korábbinak töredékére zsugorodva fordulnak elő, természeti értékekben azonban rendkívül gazdagok. A természetes és természetszerű élőhely típusok közül jelentős kiterjedésűek, változatosak és értékekben gazdagok a vízi és időszakosan vizes élőhelyek, a nyílt, száraz pusztai,valamint a fás vegetációjú élőhelyek. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában az júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, amelynek természetvédelmi kezelési feladatait a budapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A Tájvédelmi Körzet (TK) mozaikos elrendezésű: három nagyobb és kilenc kisebb részegysége Tápiószecsőtől Újszászig, illetve Nagykátától Gombáig elszórtan helyezkedik el. Területe ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez (csak engedéllyel, szakvezető irányításával látogathatók). A TK legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a TK egyetlen, terjedelmesebb nyílt vizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. A TK talán legsajátosabb részlete az Északi-középhegységhez tartozó Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A dombságból az Alsó-Tápió felé kifutó Gombai- és Úri-patakok löszvölgyeit mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. 20

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök

Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Formai és tartalmi előírások A megyei területfejlesztési program Stratégiai program része formailag

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.

T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017. Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

A területfejlesztési tervezési dokumentumok készítésének gyakorlatát továbbfejleszteni és módosítani szükséges. Ennek legfontosabb irányai:

A területfejlesztési tervezési dokumentumok készítésének gyakorlatát továbbfejleszteni és módosítani szükséges. Ennek legfontosabb irányai: AACM Central Europe A komplex kistérségi programok elkészítésének feltételrendszere, a kistérségi dokumentumok elkészítésével, egyeztetésével és elfogadásával, valamint megvalósításuk megtervezésével kapcsolatos

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Miért vagyunk ma itt?

Miért vagyunk ma itt? A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" című TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 projekt projektindító megbeszélés Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Részletesebben

letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda

letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda Település- és s Területfejleszt letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS 2008-2009 2009 tanév. I. félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu GYAKORLAT CÉLJAC A STRATÉGIAI GONDOLKODÁSMÓD

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Az Önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakítása és fejlesztése Pest megye területén

ÚTMUTATÓ. Az Önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakítása és fejlesztése Pest megye területén ÚTMUTATÓ Az Önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakítása és fejlesztése Pest megye területén című pályázat mellékletét képező üzleti terv elkészítéséhez Az Útmutató megtalálható a Nemzetgazdasági

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 26-26/77-1/2017. TÁRGY: A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE PÉCS VÁROSÁBAN CÍMŰ PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSA (TOP-6.9.2-16) MELLÉKLET: 2 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ

Részletesebben

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4. Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben