Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája"

Átírás

1 Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Informatikai Stratégiája október ÁROP 1.A.2/A jel projektje

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezet, vezeti összefoglaló A jelenlegi helyzet bemutatása Jövkép és a stratégiai célkitzések A jövkép elérésének biztosítása A megvalósítás tennivalói... 37

3 1. Bevezet, vezeti összefoglaló Badacsonytomaj Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Stratégiájának kialakításakor a jelenlegi helyzet feltárása mellett feltártuk a fbb fejlesztési célkitzéseket is mind települési min pedig hivatali szinten. Az informatikai stratégia kialakításának hátterében az állt, hogy az ÁROP projekt keretében készült egy lakossági és vállalkozói igényfelmérés az önkormányzati ügyfélszolgálati tevékenységek színvonalával, hiányzó, fejlesztend elemekkel kapcsolatosan. Ennek kiértékeléséhez kapcsolódóan sor kerül az egyes munkafolyamatok optimalizálására, az ügymenet és adminisztrációs rend újragondolására és Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységei közti együttmködés fejlesztésére. A stratégia alkotás módszertanához kapcsolódóan interjúk készültek a releváns szereplkkel (informatikus, jegyz, fejlesztési projekt menedzser), dokumentum és honlap vizsgálat is történt, ezen kívül pedig figyelembe vettük a szervezetfejlesztési részprojekt tartalmi javaslatait is. Ehhez társulóan munkamegbeszéléseket folytattunk az érintett szereplkkel és a kapcsolódó területek fejlesztési terveinek vizsgálata is megtörtén. A most elkészült Informatikai Stratégia a városi kitekintés mellett elssorban a Hivatalra koncentrál, és ügyfélközpontú, minségi, szakszer szolgáltatások létrehozására törekszik a város lakossága, vállalkozásai és az idelátogató turisták elvárásainak megfelelen. A szolgáltatások minségének javítása és a hatékonyság növelésének legfontosabb eszközét az informatikai háttér és ködtetés színvonalának javításában látja. A hivatali informatika fbb célkitzései a szervezetfejlesztési részprojekt során feltárt igényekbl származnak, miszerint a hivatali munka hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Hivatal a folyamatosan változó környezetben bvül feladatait eddig emberi erforrásival el tudja látni a bels folyamatok fejlesztésére van szükség. A város polgárai, intézményei és vállalkozásai részére minségi szolgáltatásokat szeretnének a Hivatal munkatársai biztosítani, ehhez pedig már elengedhetetlen az eönkormányzat szolgáltatói környezetének kialakítása. A Hivatal feladatai az informatikai stratégia idhorizontján várhatóan jellegükben nem változnak, de bvülésükre számítani kell. A bvül feladatokat a jelenlegi

4 apparátussal és támogatottsággal nehéz ellátni, a hivatali létszámot növelni - pedig elreláthatólag - nem lehet. Ezért a Hivatal a munka hatékonyságának növelésével kívánja megoldani a bvül feladatokból származó többletmunkát az informatikára fejlesztés is ezt segítheti el. Megállapítható tehát, hogy az Informatikai Stratégia az informatika küldetését a Hivatal munkájának hatékonyabbá tételében, újszer és proaktív kezdeményezésekkel történ segítségében látja. Mivel minden stratégia anyit ér, amennyit hasznosítani fognak belle, a hivatali dolgozók részére szervezetünk egy eönkormányzati képzést, hogy a stratégiában foglaltak megvalósításához már tisztában legyek a használt fogalomrendszerrel és az elektronikus közigazgatás fejlesztési trendjeivel, a közeljövben várható, az Elektronikus Kormányzati Központ által koordinált országos fejlesztésekkel. Ezeket figyelembe véve a Hivatal csökkenteni kívánja a papír alapú adminisztrációt, és javítani kívánja az informatikai infrastruktúra használatának minségét. Olyan informatikát kíván alkalmazni, amely hatékonyan segíti a munkatársakat szakmai munkájuk minségi elvégzésében. Mivel azonban erre nincs meg a költségvetési fedezet, a Hivatal csatlakozni kíván majd a most létrehozásra kerül regionális alkalmazásszolgáltató központhoz (ASP) és az annak szolgáltatás portfóliójában kínált szoftver komponensek tekintetében alakítja majd ki a szakrendszerinek struktúráját. A stratégia készítésénél az önkormányzat figyelembe vette az Elektronikus Kormányzati Központ ajánlásait. 2. A jelenlegi helyzet bemutatása A bels és küls információs folyamatok megismerésével, a küls és bels környezettel kapcsolatos információk és dokumentumok összegyjtésével, és az illeszkedések vizsgálatával kezddött a munka. Ennek során számos, különböz színt közigazgatási informatikai fejlesztési dokumentum került tanulmányozásra ezekbl pedig a következtetések levonását követen meghatározásra kerültek a készítend stratégia keretei. A magyarországi információs társadalmi törekvések alapveten az európai uniós szinten megfogalmazott stratégiákból indulnak ki. Az Európai Unió számos, a tagállamok közötti különbségek csökkentésére és a tagállamok versenyképességének növelésére irányuló irányelvet fogalmazott meg.

5 Az egyik legjelentsebb kezdeményezés, amely az Unió szintjén fogalmazza meg a versenyképesség, valamint a foglalkoztatás növelésével kapcsolatos fejlesztési célokat a lisszaboni stratégia ben, Lisszabonban az EU politikai vezeti a következkben állapodtak meg: az Uniót egy évtizeden belül a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására." (forrás: A stratégia keretében, illetve annak bontásaként számos részstratégia került kidolgozásra, melyek elssorban az alábbi területekkel kapcsolatban foglalták össze a fejlesztési célokat: Kutatáshoz szükséges feltételek elteremtése, biztosítása Oktatás elsegítése Különféle képzések támogatása, biztosítása Az európai szociális védelmi rendszer fejlesztése Internet-hozzáférés, penetráció növelése On-line tranzakciók, szolgáltatások fejlesztése. Az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztési célokat és elvárásokat ( Információs Társadalmat mindenkinek ) az eeurope 2002, majd az azt kiváltó, illetve a fejlesztési irányelveket tovább kezel eeurope 2005 foglalta össze. A 2000-ben megfogalmazott célok megvalósításában számos szervezet, valamint intézmény különféle szinten vett és vesz részt. Így pl. az Európai Tanács feladata a lisszaboni megállapodás megvalósításának irányítása, a tagállamok felelssége a stratégia alapján a nemzeti programok elkészítése, vagy az Európai Parlament feladata a célok megvalósításának proaktív ellenrzése. Bár a stratégia égisze alatt a tagállamok kisebb-nagyobb eredményt elértek a kitzött célok megvalósításában, mégis szükség volt a stratégia felülvizsgálatára ben a lisszaboni stratégia jelents kiigazításon ment keresztül, és a benne foglalt célok között is némileg eltolódott a fókusz. Az új elképzelések szerint a lisszaboni stratégia legfontosabb céljaként a foglalkoztatottság növelése lépett el. A versenyképesség növelése keretében, a tudástársadalom fejlesztésére az unió külön stratégiát dolgozott ki i2010 Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címen. Az i2010 stratégia - a lisszaboni

6 célkitzésekkel összhangban - az e-europe 2002 és a késbbi e-europe 2005 program folytatásaként tekinthet. Az i2010 program célja, hogy a nemzeti politikák kidolgozásához iránymutatásokat adjon. A program három alappillére: 1. Internal market : egy egységes európai információs térség létrehozatala szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés növelése, EU-s internet tartalmak fejlesztése, Internet biztonságának növelése. 2. Innovation, investment : az innováció ersítése az információs és kommunikációs technológiákban (IKT) az IKT markánsabb megjelenése a K+F projektekben, a szektorba irányuló magántke beáramlásának megkönnyítése, otthoni munkavégzést serken innovációk támogatása. 3. Inclusion : a mindenkire kiterjed európai információs társadalom létrehozatala az információs társadalmi szolgáltatások elérhetvé tétele minden EU-s állampolgár számára. Az i2010 program alapján Magyarországon az iránymutatások (24) közül 1 foglalkozik az információs társadalom témakörrel. Konkrétan a következ f célkitzések rögzítése történt: Elektronikus kereskedelmi törvény megalkotása on-line kereskedelmi cégek tartsanak fenn hagyományos, valódi üzletet is. A telekommunikációs piaci verseny élénkítése. Az EU-s célokkal és iránymutatásokkal összhangban minden tagállamnak ki kellett alakítania saját nemzeti információs stratégiáját. Ennek eredményeként került kidolgozásra a Magyar Információs Társadalom Stratégia, ismertebb nevén a MITS. A MITS összefoglalja mindazon célokat és elveket, amelyek a hazai információs társadalom fejlesztésére irányulnak. A MITS kialakításával kapcsolatban alapveten 6 cél azonosítható:

7 1. Magyarország információs korba történ belépésének elsegítése 2. Tudásalapú gazdaság és információs társadalom építésére átfogó vízió kidolgozása, konkrét tervek és feladatok meghatározása 3. A magyar gazdaság versenyképességének és eredményességének növelése 4. Az informatikai ágazat presztízsének növelése 5. Az információs társadalom fejlesztéséhez szükséges program megléte (azaz a MITS dokumentum elkészítése) 6. A megvalósítandó programokhoz a MITS, mint alaptervként való mködése. A MITS célkitzései teljes mértékben igazodnak az eeurope programokhoz (illetve az i2010 stratégiához). A Magyar Információs Társadalom Stratégiához kapcsolódóan készült egy e- Önkormányzat részstratégia is, melynek elemeit a hivatali stratégia megalkotásánál figyelembe kell venni az e-önkormányzat részstratégia elemeit, ezáltal a MITS-el azonos alábbi általános feladatokat, célokat fogalmaztuk meg. Megoldandó feladatok: Saját középtávú informatikai stratégia és az ahhoz tartozó akcióterv elkészítése. A mködési folyamatok felülvizsgálatával egy gyorsabb hatékonyabb szervezeti ködés megvalósítására nyílik lehetség. Az informatikai biztonsági stratégia elkészítése. Az informatikai kultúra elmélyítése, az informatikai tudás fejlesztésében az önkormányzatok intézményeik segítségével sokat tehetnek. Prioritások: Az e-önkormányzat kiépítése keretében az elektronikus ügyintézés és ügyfélszolgálat megvalósítása. Az EU csatlakozás szempontjából is nagy jelentség ügy, mivel az unió már megfogalmazta az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos konkrét követelményeit (Common List of Basic Public Services). Az

8 önkormányzati statikus és a dinamikus weboldalak ablakot képesek nyitni a világra, az ún. egyablakos ügyintézéstl a településmarketing hatékony megjelenítéséig. Hatékony eszközhöz jutnak az önkormányzatok a tájékoztatási, küls kapcsolataikkal kapcsolatos feladataik ellátásához. A tudásmenedzsment egy olyan keretet biztosít, mely növeli a szervezet intelligenciáját, a létrejöv integrált tudásbázis hatékonyan képes támogatni a döntéshozatali folyamatot. Az EU-csatlakozást követen fontos szerepet fog betölteni az unió által elvárt megalapozottságú pályázatok elkészítésében, a projektek hatásainak nyomon követésében. Az Unió kohéziós politikájának els számú kedvezményezettjei a NUTS-II. szint régiók. Ennek az elvnek szellemében a régiók kiemelt feladata a rendelkezésre álló forrásokhoz köt, szakpolitikai fejlesztéseiket megalapozó tervdokumentumok készítése, az ehhez igazodó projektgenerálási tevékenységük és a kapcsolódó támogató, pályázati rendszerek kezelése. Az EU programozási idhorizontjának tekintetében önálló, Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program kialakítása várható, mely tematikus részstratégiákon kell, hogy alapuljon. E részstratégiák egyike a Közép-Dunántúli Regionális Információs Társadalom Stratégia (KD-RITS), ami nyilván a régióban köd települési önkormányzatok informatikai célú stratégája számára is iránymutatást, és kereteket adhat. A KD-RITS által érintett fbb területek: Tartalom és szolgáltatások: jelentségük n, akár az életminség, akár a gazdaság szempontjából Infrastruktúra: relatív súlya csökken Tudás és ismeret: jelentsen n, alapfeltétele az információs társadalom kibontakozásának Jogi-társadalmi környezet: a bizalom és a biztonság megteremtése okán lényeges szempont Kutatás-fejlesztés: a remélt felzárkózás eszközeként kiemelt terület Esélyegyenlség: súlya marad, de a helyi sajátosságoknak megfelelen értelmezend.

9 A KD-RITS által megfogalmazott regionális jövkép és küldetés egy olyan stabilan prosperáló gazdasági-társadalmi környezet perspektíváját vetíti elre, amelyben: az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlya dominánssá válik a régióban, az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba és a kommunikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. az információ mind szélesebb kör, könny elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményezkészségnek, vállalkozó kedvnek, szélesíti a civilizációs termékek, kulturális javak fogyasztását, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben sokszorozza meg azt. A KD-RITS Koncepció szerint a MITS firányainak és horizontális vetületeinek közép-dunántúli értelmezése az alábbiakban szummázható: Tartalom és szolgáltatás-fejlesztés: cél, hogy az információs társadalom globális kialakulását ersít virtuális térszerkezet létrejöhessen. Humán Erforrás Fejlesztés és Tudásmenedzsment: cél a naprakész tudás elérése, valamint a tervezett változásokban szerepet játszó kulcsszakemberek, a munkaadók és munkavállalók felkészültségének és katalizáló szerepének kibontakoztatása. Információs infrastruktúra fejlesztése: cél a szélessávú infrastruktúraszélessávú hálózatok fejlesztése, az egyéni és közösségi hozzáférési, hálózati elérési helyek kialakítása, közcélú, közhasznú adatok és szoftverek szolgáltatása, alkalmazásuk elterjesztése. Jogi és társadalmi környezet fejlesztése: cél az információs alapjogok biztosítása, a jogi szabályozás és a piaci önszabályozás, az informatikai biztonság, a felhasználók védelme, a felhasználói bizalom megszerzése, megtartása. Nyitott, átlátható (e-) közigazgatás, gyorsabb, olcsóbb, átláthatóbb ügyintézés; hatékonyabb együttmködés és kooperáció. Az innováció, a K+F fontossága: cél a régió innovációs milijének fejlesztése, az innovációs kultúra növelése, korszer ismeretek és módszerek alkalmazása

10 Az esélyegyenlség biztosítása: cél a területi-társadalmi esélyegyenlség, a digitális szakadék csökkentése. A MITS és KD-RITS által is eltérbe helyezett szolgáltató kormányzat célkitzéssel összhangban az önkormányzatok célja az ügyfelek, azaz az állampolgárok és az üzleti élet szerepli minél gyorsabb, hatékonyabb, a tér és id korlátokat átlép kiszolgálása (ügyintézés, tájékoztatás). Ügyintézés Gyorsabb, egységes, diszkrimináció-mentes ügyintézés. Azonos ügy - azonos ügyintézés. Hivatal - lakosság közti interakció biztosítása. Az ügyfélfogadás térbeli és idbeli korlátainak kitolása, illetve feloldása. Szervezés Átlátható folyamatok, jogkövet megoldások kikényszerítése. Felelsségek egyértelm definiálása, nyomon követése konkrét esetekben is. Elemzésekhez alapadatok generálása, statisztikai adatok elállítása, jelentések készítése (kb. 40 féle különböz statisztika létezik; pl. minden tárca, ágazat külön-külön kér adatokat; nincs koordináció a különféle statisztikai adatszolgáltatási igények vonatkozásában). Önkormányzatok közötti információ-csere korszer elmozdítása. Minségbiztosítás módszerek bevezetése, egységesítése. Fokozatosan kiépíthet e-önkormányzati (e-kistérségi) modell kialakítása. Eljárási viták, felelsségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása. Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése. Párhuzamos irattárak kiküszöbölése. Adatvédelmi rendszabályok betartásának biztosítása. Egységes archiválás biztosítása, törvényes adatrzési idszakok betartatása. Államigazgatási adatvagyon bvítése. Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása és felhasználása. Az önkormányzati szervek munkatársainak informatikai felkészültségének

11 elmélyítése. Gazdaságosság A korrupció visszaszorítása, felderítés megkönnyítése. Gazdaságos, korszer, munkaer, és idtakarékos ügyvitel. Önkormányzati munkaer-mobilitás megkönnyítése, a munkaer-képzés egységesítése. Tipizált rendszerek fejlesztésével beszerzési/fejlesztési költségek minimalizálása. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó legutóbbi uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" az EU a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére és azok Interneten keresztül történ igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Négy fejlettségi szintet különböztet meg: 1. szint: információ - on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról 2. szint: egyirányú interaktivitás - nyomtatványok, rlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehetsége. 3. szint: kétirányú interaktivitás - nyomtatványok, rlapok, adatlapok on-line úton történ kitöltése, beleértve a hitelesítést. 4. szint: ügyintézés - a tejes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. Az ajánlásban szerepl közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik elssorban az önkormányzatokat: 1. Az állampolgárok vonatkozásában személyi okmányok (útlevél, vezeti engedély) gépkocsi regisztráció, súlyadó-fizetés építési engedélyezés hatósági igazolások (születési, házassági stb. anyakönyvi kivonatok) lakcímváltozás bejelentése szociális juttatások, támogatás fizetése

12 helyi adózás egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás az egyes intézményekben elérhet szolgáltatásokról, bejelentkezés stb.) 2. Az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában cégalapítás bejelentése iparzési adó engedélyek stb. A közbeszerzési törvény változásával, valamint a csatlakozás önkormányzati oldalát áttekintve megállapítható, hogy a gazdálkodás korszersítése, a beszerzések átalakítása informatikai támogatást ( e alapú rendszerek) fog igényelni, melyeknek illeszkedniük kell az uniós pénzalapokból történ támogatásokhoz, továbbá a monitoring rendszerek mködéséhez. Az informatikai fejlesztések általi befogadás kapcsán tervezett intézkedések f eleme, egy az i2010 IKT a befogadásért program tevékenységeivel összecseng, év során kidolgozandó EU szint cselekvési terv, amely a befogadó elektronikus kormányzati célkitzéseket foglalja össze. Emellett 2006 és 2007 folyamán a tagállamok - az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network, EPAN) révén - kölcsönösen megosztják egymással az olyan politikák kialakítása terén szerzett tapasztalataikat, amelyek kialakításuknál fogva befogadó jellegek (pl. az állampolgár-központú szolgáltatásnyújtás és a többcsatornás architektúrák alkalmazása). Az intézkedéseket és azok alapján kijelölt politikai célkitzéseket összevetve kijelenthetjük, hogy az informatikai tevékenység a befogadás megvalósításához csak a kezdeti lépéseket jelenti, azonban sok olyan az e-kormányzat szakterülete által lefedett további kutatási, szabályozási, folyamatszervezési, racionalizációs, képzési és kommunikációs tevékenységre van szükség, amelyek összessége vezet el az alábbi célkitzések megvalósulásához re minden állampolgár - beleértve a hátrányos szociális helyzetben élket - az elektronikus kormányzás kedvezményezettjeivé válik re az európai közigazgatási rendszerek az IKT innovatív felhasználása segítségével és a lakosság bizalmának növekedésével, az

13 elektronikus kormányzat elnyei növekv tudatosításával és az összes felhasználó készségeinek javításával és támogatásukkal hozzáférhetbbé teszik a nyilvános információkat és közszolgáltatásokat. Az EU által definiált 20 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhet le, melynek magyarázata, hogy az EU dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról), és nem közigazgatási ügyekrl szól. A szolgáltatások definiálása során nem a tartalom, illetve a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya a rendezési szempont. Ezek Magyarországon is a legkeresettebbek közé tartoznak, ezért a Közigazgatási Eljárási törvény (Ket) végrehajtásához kapcsolódóan a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának keretében e szolgáltatások nálunk is kiemelt prioritást kaptak. Állampolgárok számra nyújtott szolgáltatások 1 Jövedelemadó bevallás, értesítés a kivetett adóról 2/a Álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban 2/b Állásbejelentés interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába 3/a Munkanélküli járadék igénylése 3/b Munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése 3/c Kötelez egészségbiztosítás ellátásai 3/d Tanulói ösztöndíj megpályázása 4/a Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés 4/b Gépjármvezeti engedély ügyintézés, illetleg vezetési jogosultság megszerzése 5 Jármvek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés, jármigazgatás (új, használt és importált gépjármvek forgalomba helyezése, mszaki vizsgáztatása, jármigazgatási ügyek) 6 Építési engedély iránti kérelem 7 Rendrségi on-line bejelentések, feljelentések 8 Közkönyvtári katalógusok hozzáférhetsége, keresési lehetségek elérése 1954-ig visszamenleg 9/a Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás

14 9/b Házassági anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás 10 Felvételi jelentkezés (középiskolákba, felsoktatási intézményekbe) 11 Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere) 12 Egészségüggyel összefügg szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetségérl, kórházi bejelentkezések) Vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások 1/a Munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások (munkáltatók bejelentési kötelezettségének elsegítése, munkavállalók számára betekintési lehetség a róluk benyújtott információkba) 1/b Munkáltatók bejelentése nyugdíjbiztosítási adatokról 2 Társasági adó bevallás, értesítés 3 ÁFA: bevallás, értesítés 4 Korlátolt felelsség társaságok és részvénytársaságok bejegyzése, változásbejegyzése 5 Adatközlés a statisztikai hivataloknak 6 Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése 7 Környezetvédelemmel összefügg engedélyek szerzése 8 Közbeszerzési eljárás A Ket. Elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályait vizsgálva összességében megállapíthatjuk, hogy a Ket. modern és szinte mindenre kiterjed szabályozást valósít meg az általános hatósági eljárások elektronizálása területén. A Ket.-ben foglalt kivételek és korlátozások a jelenlegi helyzetben logikailag vagy technikailag indokolhatóak. Utóbbi esetben természetesen elvárás a korlátozások mielbbi feloldása. A jelzett nehézségek ellenére is a megalkotott szabályok komoly haladást jelentenek. A Ket. legfontosabb vívmányának az a tény tekinthet, hogy az

15 elektronikus eljárást egyenrangú eljárásként rendeli szabályozni a hagyományos, papír alapú eljárással. Az ilyen eljáráshoz f jogkövetkezmények tehát mindenben azonosak a régi Áe. szerinti eljárásokéval. A korábbi szabályozásban ugyan lehetvé tették már az elektronikus eljárást, azonban erre általános szabályként nem került sor, hanem csak egyes ágazatok tekintetében, miniszteri rendeletekkel lehetett az elektronikus útra is kiterjeszteni a szabályozást. A Ket. részleteiben is átgondolt, összefügg szabályozást ad, annál is inkább, ha a végrehajtási rendeletek által adott hátteret is a kép részének tekintjük. A jogszabályok összességében tartalmazzák a legfontosabb garanciális szabályokat, az ügyfelek alapvet jogainak sértetlenségét. Az egyik leglényegesebb és legkényesebb területen például, (adatvédelem) a célhoz kötöttség követelményének megfelelen került szabályozásra a kezelt adatok felhasználásának jogi keretrendszere, amely szabályok szerint az azonosításon túlmenen kizárólag viszontazonosításra használhatóak fel a fenti adatok. A Ket. és annak végrehajtási rendeletei megfelel háttérszabályozást biztosítanak a hatósági ügyintézés elektronizációjához. A már mköd és érvényesül szabályozást ki lehetne terjeszteni más jogi területekre is, ezzel egységesítve a jelenleg széttagolt és egymásnak sokszor ellentmondó, vagy éppen nem kompatibilis technikai és jogszabályi megoldásokat. Az elektronikus ügyintézés fogalma különbözképpen közelíthet meg. Egyrészt az elektronikus ügyintézés keretébe sorolhatók azok az alkalmazások, amelyek az önkormányzaton belül egy vagy több számítógépen használva támogatják az állampolgári ügyintézést, másrészt azok a szolgáltatások, amelyek az interneten keresztül érhetk el. Az interneten keresztül elérhet elektronikus szolgáltatások különböz szinten valósulhatnak meg: az ügyintézéshez kapcsolódó információk, tájékoztatások nyújtásától kezdve a formanyomtatványok elérésén, illetve azok elektronikus visszaküldési lehetségén keresztül a teljes mértékben elektronikus úton lezajló ügyintézésig, melynek során a hivatal is elektronikus úton küldi meg az állampolgár számára szükséges dokumentumokat.

16 Az interneten keresztül nyújtandó elektronikus szolgáltatások szintjét behatárolja az önkormányzat által használt internet-szolgáltatás minsége. Már a 2., de leginkább a 3. szint szolgáltatások csak szélessávú internet-elérés esetében nyújtják a megfelel minséget. Az elektronikus ügyintézés helyzetének meghatározásához a fentiek figyelembe vételével az alábbi tényezk vizsgálata szükséges, amelyek a helyzetértékelést, valamint a továbblépés lehetséges irányait meghatározzák: Az önkormányzatok a számítógépes ellátottsága; az internet ellátottság mértéke és minsége; az ügyintézést támogató bels informatikai alkalmazások helyzete; honlap megléte; a honlapon nyújtott ügyintézést támogató szolgáltatások mennyisége és szintje. Az önkormányzatok által ellátott feladatok informatikai támogatottsági szintje (back-office) az állampolgárok számára nyújtott elektronikus szolgáltatások egyik meghatározója. A back-office rendszerek léte, azok bels alkalmazása a szolgáltatásoknak az állampolgárok felé 3. szinten történ megnyitását teszi lehetvé a honlapon nyújtott szolgáltatás és a bels rendszer összekapcsolása révén. Az Elektronikus Kormányzati Központ egy korábbi felmérése alapján a számítógéppel rendelkez önkormányzatok bels mködését támogató leggyakrabban igénybevett informatikai alkalmazások közé az adóügyek (73%) és a vagyonnyilvántartás (68%) tartozik. Érdekességként említhet meg, hogy ezeken a területeken nincs jelents tolódás a nagy önkormányzatok, illetve a nagyközségek és községek számítógéppel rendelkez önkormányzatai használati arányai között. A gyakran használt alkalmazások közé tartoznak az iktatórendszerek (41%), személyzeti ügyek (36%), a szociális igazgatáshoz kapcsolódó feladatok (30%), a gazdasági ügyek intézése (29%).

17 A gyakran használt alkalmazásokat a megyei jogú városok és a városok önkormányzatainál nagyobb arányban használják, az iktatásnál ez az arány a fenti önkormányzatoknál 100, illetve 95%, a nagyközségeknél 82%, míg a községekben 30% körüli. Hasonló összefüggés figyelhet meg az önkormányzat mérete és a többi gyakran használt alkalmazás használata között is. Gyengébbnek nevezhet a helyzet az elektronikus ügyintézés szempontjából az igazgatási és hatósági ügyek informatikai támogatottsága esetében, ez mindössze 13%, és csak 3% tervezi ilyen jelleg alkalmazás bevezetését. Az EU által a leggyakrabban igénybevett szolgáltatások közé sorolt építéshatósági ügyek esetében ez az arány pedig mindössze 7%, és 2% tervezi ilyen alkalmazás bevezetését. Az önkormányzati mködési területek informatikával legkevésbé támogatott részei: az ipari és kereskedelmi igazgatás (4%), a lakásügyek intézése, az egészségügyi igazgatás, a szabálysértések kezelése (3-3%). Ennél is kisebb a közterület felügyelet, a mveldési, oktatási, sport és ifjúsági területek kezelése, a beruházások, közbeszerzések intézése, a környezetvédelmi és közlekedési ügyek a számítógépet használó önkormányzatok mindössze 0-1%-a használ ezek kezeléséhez valamilyen szoftvert. A számítógéppel rendelkez önkormányzatok 59%-a rendelkezik saját honlappal (az internet hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 61%-a, míg az összes önkormányzat 57%-a), ami összesen 1800 önkormányzati honlapot jelent. A honlapellátottság a városok és a nagy önkormányzatok körében gyakorlatilag 100%-os, míg a számítógéppel rendelkez nagyközségek 76%-ának, a községek 53%-ának van web-oldala. A legtöbb honlappal rendelkez önkormányzat Közép-Magyarországon (78%), míg a legkevesebb Nyugat-Dunántúlon (50%), Észak-Magyarországon és Közép- Dunántúlon (55%) található. A honlapokon leggyakrabban az ügyfélfogadással és az önkormányzati szervekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók (82-82%) érhetk el. Túlnyomó

18 többségük szerepelteti a kulturális és egyéb rendezvények programjáról való tájékoztatást, valamint a turisztikai lehetségeket (75-76%). A honlappal rendelkez önkormányzatok 68%-ánál találhatunk információt a település oktatási, és 64%-ánál az egészségügyi intézményekrl. A települési programokról (például övezet-átsorolások, fejlesztések) a honlapok 66%-a, a teleülésen található vállalkozásokról 51%, az önkormányzati rendeletekrl, szabályokról 50% ad információt. Jóval kisebb arányban találhatók meg az éppen aktuális pályázatok (26%) és közbeszerzések (15%), illetve csekély hányadukon álláslehetségek (7%). A fentiek közül említést érdemel, hogy az önkormányzati rendeletekrl, szabályokról szóló tájékoztatás az információszabadságról szóló törvény, míg a közbeszerzésekrl szóló tájékoztatás az üvegzseb törvény alapján kötelez. Bár az említett törvények nem írják el, hogy a közzétételi kötelezettségeket kötelezen az internetes honlapon kell teljesíteni, a honlappal egyébként rendelkez önkormányzatok esetében ez elvárás szintjére emelhet. Az elektronikus ügyintézéshez lazábban kapcsolható, de mindenképpen említést érdeml szolgáltatásnak tekinthet a polgármester, illetve a jegyz honlapon keresztül történ elérhetsége (28%), a lakossági javaslatok összegyjtésére szolgáló online fórumok (22%), a konkrét önkormányzati tervekkel, intézkedésekkel kapcsolatos online lakossági véleményezés (13%), amelyek az e-demokrácia ersítésére hivatottak. Online ügyfélszolgálat a honlapok 4%-ánál ködik. Figyelemre méltó jelenség, hogy a honlapon keresztüli különböz kapcsolatfelvételekre a városi és a nagy önkormányzati honlapok kétszer akkora hányadánál van lehetség, mint az országos átlag. Az önkormányzati honlapokon nyújtott szolgáltatások a) Ügymenetek leírása Az EU besorolása szerinti 1. szintnek megfelel elektronikus tájékoztatás (ügymenetek leírása) mindössze a honlapok 12%-áról tölthet le. Ezen belül is jelents eltérés tapasztalható: míg a nagy önkormányzatoknál ez az arány 67%,

19 a városi önkormányzatoknál 32%, a nagyközségekben 12%, míg a községekben 7%. Magyarországon 2006 elején még csak 222 olyan önkormányzati honlap volt, amelyen ügymenet leírások találhatók. Ezeken átlagosan 21 ügymenetrl találhatunk információkat: 24%-nál 1-5, 19-nél 6-15, 20%-nál 16-40, míg 10%- nál 41-nél több ügymenetrl lehetett tájékozódni. b) Letölthet nyomtatványok, rlapok Az EU besorolása szerinti 2. szintnek megfelelen nyomtatványok, rlapok az önkormányzati honlapok 22%-áról tölthetk le, azaz 407 önkormányzati honlap biztosít ilyen lehetséget. Az önkormányzatok méretétl függ arányeltolódás itt is megfigyelhet: a nagy önkormányzati honlapok 80%-áról, a városi önkormányzatok honlapjainak 56%-áról, a nagyközségi weboldalak 46%-áról, míg a községi honlapoknak mindössze 13%-áról tölthetk le ilyen nyomtatványok. Az rlapok letöltésére lehetséget biztosító önkormányzati honlapokról átlagosan 20 darab rlap tölthet le, községi, nagyközségi önkormányzatok esetében 11-12, míg a városi és a nagy önkormányzatoknál 29, illetve 39 darab. Ez az összes használatban lev rlap 31%-a, amely arány még a nagy önkormányzatok esetében sem éri el az 50%-ot. A letölthet nyomtatványok esetében a 3. szintnek megfelel elektronikus benyújtás lehetségét csak az önkormányzatok mindössze 2%-a (összesen 35 önkormányzat) biztosítja. Az elektronikus rlapbenyújtásra lehetséget biztosító önkormányzatok közül 14%-nál 1-5, 19%-nál 6-15, 21%-nál pedig 16-nál több rlaptípus esetében fogadnak el online módon iratokat. Ez a lehetség az elektronikus benyújtást lehetvé tev önkormányzatok összes ügytípusának kevesebb, mint 25%-a, csupán 1-1 önkormányzat van, amelynél az összes ügy 26-50, illetve 50% fölötti részében lehet elektronikusan is benyújtani a kapcsolódó nyomtatványokat. c) Internetes szolgáltatások

20 A honlappal rendelkez önkormányzatok 35%-a, 640 önkormányzat nyújt valamilyen internetes szolgáltatást a lakosság vagy a vállalkozások számára. Közülük 394 a községi, 55 nagyközségi, 148 városi és 45 kerületi, megyei jogú városi vagy megyei önkormányzat. Arányait tekintve azonban jelents az eltolódás a nagyobb önkormányzatok irányába: a nagy önkormányzatok 73%-a, a városiak 66%-a, a nagyközségiek 40%-a, míg a községi önkormányzatoknak csupán 28%-a biztosít ilyen szolgáltatást. A leggyakrabban elforduló elektronikus szolgáltatás a honlappal rendelkez önkormányzatok esetében az adóügyekkel kapcsolatos (30%). Ennek 1. szintjét (teljeskör tájékoztatás) 18%, 2. szintjét (letölthet formanyomtatványok) 11%, 3. szintjét (teljeskör tranzakció) 1% biztosítja. Az önkormányzati honlapokon leggyakrabban elérhet további internetes szolgáltatások: szociális, egészségügyi igazgatás (20%), építéshatóság (15%), míg a gyámügy, mveldés, oktatás, sport, ifjúságpolitikai terület, a gépjármvel kapcsolatos ügyek, okmányirodai, szabálysértési, ipari és kereskedelmi igazgatási, közbeszerzési, közterület felügyeleti, statisztikai adatszolgáltatási és környezetvédelmi ügyek esetében egyaránt 10-15%-os az elektronikusan elérhet szolgáltatások aránya. A városok, nagy önkormányzatok esetében ezeknek a szolgáltatásoknak az aránya jelentsebb: a városok honlapjainak mintegy 50%-a nyújt internetes szolgáltatást az adóügyek (57%), az okmányirodai ügyek (55%), az építéshatósági ügyek (53%), a szociális ügyek és egészségügyi igazgatás (52%), valamint a gépjármvel kapcsolatos ügyek esetében (49%). Az adóügyekhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások esetében 23% az 1. szintet, és 32% a 2. szintet biztosító szolgáltatások aránya. A nagy önkormányzatok esetében 59%- os az adóügyek és az okmányirodai ügyek, 56%-os az építéshatósági, a szociális és az egészségügyi igazgatási ügyek; 53%-os a gépjármvel kapcsolatos ügyek aránya. Ezeknél az önkormányzatoknál azonban már jelentsebb az eltolódás a 2. szint irányába.

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

követelmény meghatározása

követelmény meghatározása Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Stratégiakutató Intézet Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer követelmény meghatározása Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

E-KÖZIGAZGATÁS BEVEZETÉS STRATÉGIA AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSÉHEZ 7.

E-KÖZIGAZGATÁS BEVEZETÉS STRATÉGIA AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSÉHEZ 7. InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT KÖZSÉG

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Zalakaros Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája. 2009. december

Zalakaros Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája. 2009. december Zalakaros Polgármesteri Hivatala Informatikai Stratégiája 2009. december ÁROP 1.A.2/A-2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezet... 3 2. A jelenlegi helyzet bemutatása... 4 3. Az intézmény víziója... 17 4. A fejlesztend

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI. pv. alezredes

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI. pv. alezredes MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Előad adó: : Leskó György pv. alezredes Nincs teljes biztonság, csak optimális, még elfogadható biztonsági szint. Az információs

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens

Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005 Dr. Bakonyi Péter c. docens A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Pozitív válaszok keresése és

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Csurgai Katalin Főosztályvezető-helyettes Budapest, 2010. április 16. Tartalom I. Bevezetés II. III. IV. Jogszabályi alapok Elektronikus ügyintézéshez

Részletesebben

A lisszaboni célok és az Információs Társadalom. Lisszaboni stratégia fő politikai célkitűzései. eeurope. eeurope. eeurope

A lisszaboni célok és az Információs Társadalom. Lisszaboni stratégia fő politikai célkitűzései. eeurope. eeurope. eeurope A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai, 2002, Dr. Bakonyi Péter c. docens Pozitív válaszok keresése és megtalálása a XXI. század globális

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt Keringer Zsolt irodavezetı e-mail: keringer@szombathely.hu Elektronikus ügyintézés megvalósításához szükséges környezet Jogszabályok (országos,

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Saád Tamás, Dr. Peredi Katalin Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

nyzati igazgatásban 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató

nyzati igazgatásban 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató 1 Korszerő technológi giák k az önkormányzati nyzati igazgatásban és s település üzemeltetésben 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató 2 Önkormányzatok feladatai Hatósági tevékenység

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben