A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön"

Átírás

1 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön Elekes Tibor egyetemi docens Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet, 2011 nyarán a romániai közvéleményt foglalkoztató egyik gondolat Románia közigazgatási átszervezése. Az ismertté vált javaslatok túlnyomó része a mai megyék különböző változatok szerinti csoportosítását valósítaná meg. A kormány tervei szerint az 1997-ben létrehozott statisztikai régiók képeznék a nagy megyéket (Ez a tervezet részben az 1938-ban létezett tinut beosztás területegységeire emlékeztet). Ez esetben a Székelyföld túlnyomó részét magába foglaló Kovászna, Hargita és Maros megye Brassó, Szeben és Fehér megyével képezné a Brassó központú közigazgatási egységet (a nagy megye 2,5 millió lakosának 1/3-a lenne magyar). Az államfő egyik javaslata szerint a nagy megyék mellett megmaradhatna külön, az országos központnak alárendelt Hargita és Kovászna megye. Az erdélyi magyar tervezetek egyike szerint a mai Hargita, Maros és Kovászna megye képezhetne egy 60%-ban magyar többségű régiót. Egy másik - akár helyi népszavazással megvalósítható - elképzelés nagyobbrészt a történeti Székelyföld határaihoz igazodó, 80%-ban magyarok lakta autonóm területegységben gondolkodik. Mindenképpen, a viták jelentős része az évszázadok során számos közigazgatási formát megélt Székelyföld körül zajlik. 2. A Székelyföld közigazgatásának változásai a 13. századtól napjainkig A székelyek Dél-Erdélyből a középkori latin okiratokban Terra Siculorumnak nevezett mai Székelyföldre történő betelepedése a 12. század közepétől kezdődött és a század végére befejeződött. Megtörtént a km² kiterjedésű terület nemzetségek (hadcsoportok) szerinti fölosztása, elkezdődött az azonnali hadrafoghatóság alapját képező, tizes rendszerű településhálózat kialakítása, az egyházi és igazgatási rendszer kiépítése. A Magyar Királyság K-i határainak védelme, a 49

2 A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön katonáskodás fejében adómentességet élvező székelyek saját maguk szervezhették, működtethették a birtokba kapott területet. A 13. század közepén a közigazgatási-politikai szervezet minden valószínűség szerint már a szék volt. (KÖPECZI B. 1993, EGYED Á.2006, BEREZNAY A. 2011). Kisebb megszakításokkal, változtatásokkal, a székely székek közigazgatási-katonai rendszere a 13. századtól 6 évszázadnyi időn át, ig működött a Székelyföldön. Ezt bizonyítja az 1567-es összeírás (Székely Oklevéltár ) településsora, LIPSZKY J. térképe (1806), LENK, I. helynévszótára (1839), az 1873-as Helységnévtár. Ezen források településsorai alapján megállapítható, hogy a Székelyföld külső, illetve a székek közötti határ keveset változhatott. Ugyanakkor, több változást ért meg a LIPSZKY J térképén (1806) már föltüntetett járásbeosztás. Az 1876-ig működött szék-település, később szék-járás-település rendszerét 2 alkalommal, néhány éves időszakra változtatták meg a Habsburg Birodalomban, így a hozzátartozó Erdélyi Fejedelemség/Nagyfejedelemség K-i részét képező, németül Szeklerland-nek nevezett Székelyföldön is. A századi, rövid idejű átszervezések során fölértékelődött a politikum, a társadalmi, gazdasági tényezők szerepe. Rövid idejű átszervezést jelentett a II. József idejében kidolgozott kerületek ( ), valamint az 1850-ben meghonosított, majd 1854-ben átalakított katonai kerület-körzet-alkörzet-település rendszere ( ) (ELEKES T ). Mindkét átszervezés során a hagyományos székek nagyobb területegységekbe lettek besorolva (BEREZNAY A. 2011). Az 1876-os vármegyerendszer a székek végérvényes megszűnését jelentette. A Székelyföldön többnyire a történelmi székek területén hozták létre az új területegységeket, vagy a székelység számára előnyös területiszervezeti egységeket alakítottak ki (Helységnévtár 1882, HAJDÚ Z. 2001). Az új közigazgatásban a természeti tényezők (hegyvonulatok, vízfolyások) jelentősége továbbra is megmaradt. Az 1876-ban létrehozott vármegyejárás-település rendszer képezte a közigazgatás térbeli szerveződésének alapegységét a 20. század első feléig. Nem változott a megyék területi kiterjedése 1920, a román közigazgatás bevezetése után sem (MARTINOVICI, C.-ISTRATI, N. 1921) ig, a román nyelvű közigazgatás az 1876-ban létesített megyék területén működött, így a románul Ţinutul Secuiesc, Secuimea /a Ţara Moţilor, Ţara Făgăraşului stb. viszonylatában Ţara Secuilor/ nevű székely területen is. 50

3 Elekes Tibor Kisebb módosításokra 1925-ben (Legea 1925) és 1940-ben került sor (Helységnévtár 1941). Az 1938-as Románia térképen a több megyét magába foglaló, a történelmi tartományoktól eltérő nagy területegységek ( ţinut -ok) is szerepelnek. Háromszék a Bukarest központú Bucsecs, a Székelyföld többi része a román többségű belső-erdélyi területekkel Maros tartománynál szerepelt (Decret 1938) között az új országhatár függvényében, nagyobbrészt az 1920 előtti megyebeosztás volt érvényben a 4 évig Magyarországhoz tartozó Székelyföldön, majd között az 1926-ban létesített román területi beosztást alkalmazták (ELEKES T ,) ben, a szovjet mintára kialakított térszervezés a tartomány-rajon- komuna szintjén valósult meg (Legea ), 1950 után több alakalommal vizsgálták fölül és alakították át. Az 1952-ben létrehozott (Decret ) és 1956-ban kismértékben változtatott Magyar Autonóm Tartomány magába foglalta a történelmi Székelyföld túlnyomó részét (Indicator 1956). Az 1960-as átszervezés a székelység rovására történt (A M.A.T. Statisztikai Évkönyve 1960, ELEKES T , BEREZNAY A. 2011). A napjainkban is érvényben levő megyebeosztás 1968-ban született (Legea 1968). A történelmi Székelyföld alkotja Hargita és Kovászna megye túlnyomó részét, valamint Maros megye központi területét. A történelmi Aranyosszék részben Kolozs, részben Fehér megyéhez tartozik ben a történelmi Székelyföld /napjainkban használatos angol neve Székelyland, Szekelyland vagy Szeklerland/ 812 ezer lakosának 78,3%-a magyar nemzetiségű volt (nagyobbrészt római katolikus, kisebbrészt protestáns: túlnyomó többsége református, kevesebb unitárius és evangélikus) (KOCSIS K.-BOTTLIK ZS.-TÁTRAI P. 2006). Hasonló etnikai és felekezeti szerkezetet igazolhat a 2011-ben esedékes romániai népszámlálás is. A sajátos földtani adottságú hegyvonulatok, a hegyközi medencék, a dombságok és a vízhálózat függvényében alakult ki a településrendszer, a jellegzetes gazdasági tevékenységek, valamint a közlekedési hálózat. Ugyancsak nagyobbrészt a domborzati és vízföldrajzi adottságokhoz igazodik a hagyományos történelmi, közigazgatási-katonai térszerveződési egységek, a székely székek területe. 3. A Székelyföld természetföldrajzi adottságai A Székelyföld két természetföldrajzi tájegység, nagyobbrészt a Keleti- Kárpátok, kisebbrészt az Erdélyi-medence területén helyezkedik el. 51

4 A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön K-ről Ny felé haladva, a Keleti-Kárpátok mind a négy szerkezeti öve érinti a Székelyföldet, a hegyközi medencesor túlnyomó része is e történelmi tájegység területén helyezkedik el (1.ábra). A márga, homokkő, pala és mészkőből fölépülő kréta-miocén flis részét képezik a nagy felszíni kiterjedésű Tarkői-takaró homokkővonulatai. A Székelyföld K-i peremét és DK-i részét alkotják a lankás lejtőjű, párhuzamos, egyenletes csúcsmagasságú hegyhátak formájában jelentkező flis vonulatai (KARÁTSON D. 2002), Erdély és Moldva hajdani határhegyei a Tarkő, a Csíki-havasok és a Nemere-hegység. DK-i folytatódásuk a Kárpátkanyari-hegyvidékként is emlegetett Háromszéki- (1777m), Bodzai- és Brassói-havasok (HAJDÚ-MOHAROS J.-HEVESI A. 1997). É-D-i párhuzamos sávokba rendeződött, enyhe lejtőjű kiemelkedések és mélyedések alkotják a Tarkő-hegységet (1664 m). Érdekessége a jellegzetes havasi gazdálkodásra berendezkedett szórványtelepülés hálózata (KARÁTSON D. 2002). DNy-i előterében, a Tatros felső folyásánál találjuk a legnagyobb tengerszint feletti magasságon ( m) települt magyar közösséget, a gyimesi csángókat. A Székelyföld részét képező Gyimestől DNy-ra, a párhuzamos, évezredes közlekedési útvonalakat eligazító patakvölgyek által fölszabdalt Csíki-havasok és Nemere-hegység húzódik m magasságig emelkedik az Olt és a Szeret vízgyűjtőjét, ugyanakkor Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet elválasztó határhegység, a Háromszékihavasok. Tőle DNy-ra, a Bodzafordulói-hegység és a Székelyföld határát jelző Bodzai-havasok található. Széles, legömbölyített hátak uralják az 1000 m-t alig meghaladó, a Háromszéki-medence részeit elválasztó Bodoki- és Baróti-hegység kréta flis vonulatait. A Keleti-Kárpátok legidősebb egységét a Bukovinai- és Erdélyitakarók kristályos-mezozoikumi öve képezi. A töréses-gyűrt szerkezetű felszínt mély völgyek szabdalják, lépcsőzetes tönkfelszínek borítják. A Bukovinai-takarórendszer szárazföldi és sekélytengeri metamorfizált képződményeiből (gneisz, fillit, csillámpala) épül föl a kristályos vonulathoz tartozó Gyergyói-havasok, a Székelyföld É-i peremét szegélyező Beszterceihavasok és a Naskalat-hegység (Geografia 1987, KARÁTSON D. 2002). 52

5 Elekes Tibor 1.ábra. A Székelyföld domborzata és vizei (szerző: Elekes Tibor). Változatosabb kőzettanról tanúskodik a Borszéki-, Salamási-, Ditróiés Vaslábi-hegycsoportra osztható, a Maros és a Szeret vízválasztóját magán hordozó Gyergyói-havasok (SZAKÁLL S.-KRISTÁLY F. 2010) (2.ábra). Triász és jura ofiolitokra települt triász-alsó-kréta tengeri üledékes mészkő képezi az Erdélyi-takarókat (Transzilvanidák). Ennek része a kiemelt, töredezett, karsztos felszínű Hagymás-hegység (1792 m) (MUTIHAC V.-IONESI L. 1974). Az Erdélyi-takaró részeként ismert a Persányi-hegység É-i részében található, a Székelyföldhöz tartozó Vargyas-mészkőszoros az Orbán Balázs-barlanggal. 53

6 A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön Felső-miocén pleisztocén vulkanikus vonulatok képezik a Keleti- Kárpátok legbelső, Ny-i részét. A Székelyföld határhegyei, a Kelemen- (2100 m) és a Görgényi-havasok (1777 m), valamint a székelyek szent hegye, a Hargita (1800 m) alkotta tűzhányólánc Európa egyik leghosszabb összefüggő vulkáni vonulata (SCHREIBER, W. E. 1994, SZÉKELY A. 1957). A vízválasztót képező, nagyobbrészt andezites kalderák és kráterek sorozata évszázadokon át székelyföldi közigazgatási egységek határát hordozta. A nagyobbrészt fenyvesekkel és bükkösökkel borított, tőzegmohalápokat őrző vulkáni vonulatban és térségében több ezer ásványvíz (borvíz) forrás (Borszék, Csíkszentkirály, Tusnád, Kászon, Bibarcfalva, Bodok stb.) (BERSZÁN J. és mtsai 2009), kénes, széndioxidos gázszivárgások, hévizek képződtek (JÁNOSI CS. és mtsai 2005). A tűzhányó tevékenység eredményeként a kalderavonulat két oldalán egy összefüggő m-es vulkáni peremfennsík képződött, melyhez szervesen hozzátartozott a napjainkban az Erdélyi-medence K-i peremét jelző, 1000 m-t meghaladó Bekecs-tető, Siklód-kő és Firtos (SZÉKELY A.1957). A nagy kiterjedésű erdőségekkel borított, a mai bokortanyáknak helyt adó peremfennsík a Görgényi-havasok és a Hargita Ny-i peremén km szélességben húzódik, K-i pereme km-el keskenyebb. A Keleti-Kárpátok szorosokon és hágókon keresztül egymásba fűzött, a vulkáni, valamint a kristályos, mészkő és flis, DK-en az alacsony homokkővonulatok között fekvő hegyközi medencéi Székelymedencesorként is ismeretesek. A kis medencék az m tszf-i magasságban elhelyezkedő Bélbori-, Borszéki-, Kászoni-, Baróti- és Bodzafordulói-medence. A nagy medencék a vulkánossághoz, illetve a fiatal szerkezeti süllyedésekhez kapcsolódó, tavi-folyóvízi feltöltődésű Gyergyói-, Csíki- és Háromszéki-medence. A Maros felső folyása mentén kialakult, többszáz m- es hegylejtőkkel szegélyezett Gyergyói-medence m tszf.-i magasságban, 75 km-en húzódik D-É irányba. A domborzat függvényében kialakuló fordított hőmérsékleti rétegződés, a gyakori köd miatt itt tapasztalható Székelyföld viszonylatában a leghűvösebb időjárás: a téli hónapok középhőmérséklete -9ºC, a téli napokon gyakori a -20ºC, -30ºC. A medencealjon a században kitermelt erdőségek és lecsapolt mocsarak helyét (Geografia..1987) állattenyésztésre használt legelők és kaszálók, burgonyatermesztésre alkalmas szántók és D-ről É irányba bővülő településhálózat vette át. 54

7 Elekes Tibor Fel-, Közép- és Alcsíki-medencére osztható az Olt felső folyása mentén 50 km hosszúságban elnyúló Csíki-medence területe. É-on a Marosfői küszöbön a Gyergyói-, D-en az Olt Tusnádi szorosán a Háromszéki-medencéhez kapcsolódik. A nagy kiterjedésű erdőségek, a mm évi csapadékmennyiség, az 5,8ºC évi középhőmérséklet (Geografia..1987) a fa civilizációja egy sajátos, hűvös éghajlathoz kapcsolódó életformájának kialakulását tette lehetővé a sűrűn lakott medence többezer lakosú községeiben és városaiban. A flisbe mélyült, folyóvízi hordalékkal feltöltött, m tszf.-i magasságú Háromszéki-medence (Felső-Háromszéki vagy Kézdivásárhelyi-, illetve a Sepsiszéki-medence) enyhén lejt a hegységperem felől az Olt és a Feketeügy irányába. Az Olt völgyétől DNy-ra elterülő Barcaságimedencével együtt Brassói-Háromszéki medenceként is ismerjük (a román nyelvű szakirodalomban többnyire Brassói-medenceként írják le. Geografia..1987). Az Erdélyi-medence a Keleti- és Déli-Kárpátok, valamint az Erdélyiközéphegység közé ékelődő, K-ről Ny, illetve ÉNy irányba fokozatosan lejtő dombsági felszínű tájegység. Felszínét pannon, kisebbrészt szarmata üledékek, a szélesebb völgyekben negyedidőszaki folyóvízi hordalékok borítják (MUTIHAC V.-IONESI L. 1974). A dombság hajdani lombos erdőkkel borított felszínét napjainkban csuszamlásos-suvadásos formákkal tarkított legelőként, kaszálóként használják. A Görgényi-Hargita vulkáni vonulat közvetlen DNy-i szomszédságában található 3 változatos fölépítésű, az Erdélyi-medencéhez tartozó székely tájegység: a Sóvidéki-, az Udvarhelyi- és a Homoródidombság (Ez utóbbinak csak É-i része tartozik a Székelyföldhöz). Az agyaggal, homokkal, konglomeráttal és vulkáni törmelékkel borított felszínen ÉNy-DK irányú völgyhálózat alakult ki. Itt húzódnak a vulkáni peremfennsík maradványhegyei, a Bekecs (1080m), a Siklód-kő (1028m), és a Firtos (1062 m). Változatos sókarsztformák, sószoros alakult ki a parajdi Sóháton, sókarszttavak a szovátai Sókárpátokban (KARÁTSON D. 2002). Az Erdélyi-medence központi területe a túlnyomórészt agyaggal borított csuszamlások, suvadások, deráziós formák és vízmosások által fölszabdalt Erdélyi-Mezőség. A dombság állandó és időszakos, rendezetlen vízhálózatú völgyeiben nagyszámú halastavat létesítettek. Az utóbbi évszázadokban a lombhullató erdők helyét legelők, kaszálók vették át. Az Erdélyi-Mezőség DK-i részét Székely-Mezőségként is ismerjük. Tőle 55

8 A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön D-re a teraszokkal szegélyezett, széles árterű Mezőségi-Maros-völgy (Marosmező) húzódik (HAJDÚ-MOHAROS J.-HEVESI A. 1997). K-ről Ny irányba lejtő, táblás szerkezetű az m tszf-i magasságú Küküllők-dombsága. A Maros völgyétől a dél-erdélyi hegyaljai Fogarasi- és Szebeni-medencéig terjed. Az agyagos, homokos, márgás összleten erőteljesen fölszabdalt, párhuzamos magaslatokban tetőző felszínek és széles, teraszos völgyek képződtek. A tektonikai adottságokhoz igazodó, párhuzamos völgyeket erdőkkel borított gerincek választják el. A lejtőkön csuszamlások és suvadások, deráziós formák, vízmosások alakultak ki, erőteljes a talajlepusztulás (Geografia ). É-D-i irányba haladva, a legfontosabb, részben a Székelyföldhöz tartozó tájegységei a nagy településsűrűségű Nyárádmente, a Kis-Küküllő-menti-dombság, a Kis- Küküllő-völgye, a Küküllőközi-dombság, a több várost felfűző Nagy- Küküllő völgye (HAJDÚ-MOHAROS J. 2000). Az Erdélyi-Mezőség és a Küküllők-dombsága székely tájain a növénytermesztést és gyümölcstermesztést is lehetővé tevő 7,5-9 C az évi középhőmérséklet, mm az évi csapadékmennyiség. A történelmi Aranyosszék az Erdélyi-medence Ny-i peremén, a Maros, az Aranyos és a középidei mészkőből fölépülő Torockói-hegység közé ékelődő, túlnyomó részt dombsági terület, az Erdélyi-Hegyalja részét képező Tordai-hegyaljához sorolható. A közigazgatási egységek kialakulása, változásai szempontjából is jelentős székelyföldi vízhálózat gerincét a Hagymás-hegység térségéből eredő Maros és Olt képezi (2.ábra). A Keleti-Kárpátok központi vonulatai a Tisza, az Olt, valamint a Szeret közötti vízválasztót képezik. A Maros székelyföldi jelentősebb mellékágai a Nyárád, a Kis-Küküllő és a Fehér- Nyikót is felfűző Nagy-Küküllő. Aranyosszék térségében ömlik Erdély leghosszabb folyójába, a Marosba, a Hesdát-patakot is magába fogadó Aranyos. Az Olt a Székelyföldön a Kászon-patakkal bővülő Feketeügyet, valamint a Hargitából eredő Nagy- és Kis-Homoród vizét gyűjti össze. A Szeret Székelyföldről érkező mellékvizei a Besztercébe ömlő Kis-Beszterce és Békás-patak, a Tatros az Ojtozzal, valamint a Bodza. A Székelyföld idegenforgalmi szempontból is fontos természetes tavai a Szent-Anna kráter tó, a természetes torlasszal kialakult Gyilkos-tó és a szovátai sókarszt tavak legjelentősebbike a Medve-tó. A hagyományos történelmi, közigazgatási-katonai térszerveződési területegységek, a székek nagyobbrészt a természeti adottságok függvényében szerveződtek. A Keleti-Kárpátok területén létrejött székek 56

9 Elekes Tibor központi területei a hegyközi medencék (Csíki-, Gyergyói-, Kászoni-, Felső- Háromszéki-, Sepsi-medence), határaik hegygerincekhez (Hargita, Besztercei-, Tarkő-, Csíki-, Nemere-, Háromszéki-, Bodzai-, Bodoki-, Baróti-hegység), szorosokhoz, hágókhoz (Tusnádi-szoros, Marosfői-hágó), kisebb részt vízfolyásokhoz (Feketeügy, Barót-patak) igazodnak. A közigazgatási térszerveződésében az Erdélyi-medence területén kevésbé jelentős a természetföldrajzi adottságok szerepe. Az Udvarhely- és Marosszék közötti határ részben a Nagy- és a Kis-Küküllő vízválasztóján halad. 4. Összegzés A nagyobbrészt domborzati és vízföldrajzi adottságokhoz igazodó székely székek rendszere a 13. századtól 6 évszázadnyi időn át, 1876-ig működött. Az , majd kisebb változtatásokkal 1950-ig érvényben levő székelyföldi megyék területe is részben igazodott a hajdani székek területéhez. Az közötti tartomány rendszer székelyföldi rajonjainak erős domborzati lehatároltsága mutatható ki. Az 1968-as megye rendszer alakította át a legnagyobb mértékben a régi szék határokat, kevésbé vette figyelembe a természetföldrajzi tényezőket. A székelyföldi székek területe történeti, földrajzi, néprajzi jelentősége mellett napjainkig érvényesülő térségi önazonosságtudatot is hordoz. A több évszázados településállomány kialakulását és fejlődését, a közlekedési hálózat, a gazdasági élettérbeli szerveződését nagymértékben befolyásoló domborzat és vízhálózat napjainkban is támpontot képezhet a közigazgatási átszervezésben. 57

10 A természetföldrajzi adottságok és a közigazgatás térbeliségének kapcsolata a Székelyföldön 2.ábra. Székelyföld hagyományos közigazgatása és mai városhálózata (szerző: Elekes Tibor). Irodalom BEREZNAY A. 2011: Erdély történetének atlasza. Méry Ratio Kiadó, 223p. BERSZÁN J.- JÁNOSI CS.-JÁNOSI K.-KRISTÁLY F.-PÉTER É.-SZAKÁLL S.-ÜTŐ G. 2009: Székelyföld borvizei. Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda, 245p. EGYED Á. 2006: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 318p. ELEKES T : Az erdélyi megyék közigazgatási határainak változása a középkortól napjainkig. Erdélyi Magyar Adatbank, Kolozsvár, ***Geografia României Vol. III Edit. Academiei, Bucureşti, 670 p. HAJDÚ-MOHAROS J.-HEVESI A. 1997: A Kárpát-pannon térség tájtagolódása. In KARÁTSON D. (szerk.) Magyarország földje, Pannon Enciklopédia, Budapest. HAJDÚ-MOHAROS J. 2000: Magyar Településtár. Budapest, 788p. 58

11 Elekes Tibor HAJDÚ Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 334p. HERNER J. (szerk.) 1987: és a Részek térképe és helységnévtára. Készült Lipszky J ban megjelent műve alapján. Szeged, 216p. JÁNOSI CS. ET AL. 2005: Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek. Ars Topia Alapítvány Budapest, B.K.L.Kiadó Szombathely, 180p. KARÁTSON D. (szerk.) Magyarország földje, Pannon Enciklopédia, Budapest. KOCSIS K.-BOTTLIK ZS.-TÁTRAI P Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban ( ). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 197p. KÖPECZI B. (szerk.) Erdély rövid története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 673p. LENK, I. 1839: Siebenbürgens geographisch, topographisch, statistisch, hydrographisch und orographisches Lexikon I-IV. kötet, Wien, p.392, p.456, p.423, p.478. MARTINOVICI, C.-ISTRATI, N Dicţionarul Transilvaniei, Banatului şi celorlalte ţinuturi alipite. Cluj 22. p. MUTIHAC, V.-IONESI, L. 1974: Geologia României. Edit. Didact. şi Pedagog. Bucureşti. SCHREIBER, W. E Munţii Harghita. Studiu Geomorfologic. - Edit. Acad. Românei, Bucureşti, SZAKÁLL S.-KRISTÁLY F. (edit.) 2010: Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania. Csík County Nature and Conservation Society. Sfântu Gheorghe Miercurea-Ciuc Târgu Mureş, 321p. SZÉKELY A. 1957: Az Erdélyi vulkanikus hegységek geomorfológiai problémái. Földr. Ért. 57., pp ***Székely Oklevéltár. Magyar fordítása Benkő József (1976), Kriterion Könyvkiadó, Bukarest. Helységnévtárak, statisztikai évkönyvek A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága, Bukarest, p. A magyar korona országainak helységnévtára. Budapest, II. Erdély-Siebenbürgen. A magyar korona országainak helységnévtára. Egybeállította és kiadta Juhos János, Budapest, Magyarország helységnévtára 1941, Budapest. Közigazgatást szabályozó törvények Decret 331/27.sept privind modificarea Legii 5 din 1950 pentru raionarea administrativeconomică a României. Decret-Lege Nr.347. leg. Administrativă din 14. August In Monitorul Oficial Nr. 187 din 14. aug Împărţirea administrativă a teritoriului Republica Populare Romîne.1960, Anexa la Leg. Nr. 3/1960. Bucureşti Legea No. 95 pentru Unificarea Administrativă din 12 iunie In Ministerul Justiţiei Colecţiune de Legi şi Regulamente (1 ian dec. 1925) Tomul III. 1925, Bucureşti. Legea Nr.5. privind noua împărţire administrativ-economică a ţării în regiuni şi raioane. In Buletinul Oficial Nr.77 din sept. 1950, Bucureşti. Lege pentru modificarea legii Nr.2/1968 privind organizarea administrativă a teritoriului Republicii Socialiste România. Buletinul Oficial, 1968, Bucureşti. 59

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia Elekes Tibor 1 LEHETNE SZÉKELYFÖLD KÜLÖN KÖZIGAZGATÁSI-FEJLESZTÉSI RÉGIÓ?

VI. Magyar Földrajzi Konferencia Elekes Tibor 1 LEHETNE SZÉKELYFÖLD KÜLÖN KÖZIGAZGATÁSI-FEJLESZTÉSI RÉGIÓ? Elekes Tibor 1 LEHETNE SZÉKELYFÖLD KÜLÖN KÖZIGAZGATÁSI-FEJLESZTÉSI RÉGIÓ? BEVEZETÉS Románia közigazgatási átszervezésének gondolata 2011 nyarán fogalmazódott meg. A román politikai pártok elképzelései

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN Péter Elek, Makfalvi Zoltán

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.)

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) 1. A tervezési alegység leírása 1.1. A 2-6-3 Berettyó elnevezésű vízgyűjtő-tervezési alegység

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

SZÉKELYFÖLD KÖZIGAZGATÁS-FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSAI A 13. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

SZÉKELYFÖLD KÖZIGAZGATÁS-FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSAI A 13. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG Földrajzi Közlemények 2011. 135. 4. pp. 415 429. SZÉKELYFÖLD KÖZIGAZGATÁS-FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSAI A 13. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG ELEKES TIBOR CHANGES IN THE ADMINISTRATIVE GEOGRAPHY OF SZÉKELYLAND SINCE THE 13

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb

Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16 Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb. Szerzők: Pálfi Gizella, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA 177. (XXI) évfolyam 119. szám Szám 117. Törvény a papság bérezését célzó állami támogatásról szóló 142/1999. számú törvény

Részletesebben

Vasúttársaságok építkezései a Bánságban

Vasúttársaságok építkezései a Bánságban Technikatörténet (folytatás a Mszaki Szemle elz számából) Vasúttársaságok építkezései a Bánságban Dr. Horváth Ferenc 1, Dr. Kubinszky Mihály 2 1 ny. MÁV mérnök, ftanácsos, 2 ny. egyetemi tanár Abstract

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE

ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA 176. (XX) évfolyam 91. szám I. RÉSZ TÖRVÉNYEK, EGYEDI RENDELETEK, HATÁROZATOK ÉS MÁS JOGI AKTUSOK 2008. december 3., szerda

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához

1.sz. melléklet. Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének. 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához 1.sz. melléklet Bátaszék Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 99/2004.(Vl.1.) KTH. határozatához Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 147/2006. (Vlll.29.), 253/2009.(Xll.22.), 149/2011.(Xll.15.)

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

PARAJDI SÓKŐZET MECHANIKAI TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

PARAJDI SÓKŐZET MECHANIKAI TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 215 PARAJDI SÓKŐZET MECHANIKAI TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Készítették: Konzulensek: Lógó Benedek András Dr. Vásárhelyi Balázs Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék Dr. Unger

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés

Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Bevezetés A kutatás mintaterületéül a Tisza utolsó máramarosi jobb parti mellékfolyójának (SOMOGYI 2002) vízgyűjtő területe szolgál.

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. György László

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. György László DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében György László 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A NAGYKÖZSÉG HELYE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI, TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI ÉRTÉKEI...

TARTALOMJEGYZÉK A NAGYKÖZSÉG HELYE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI, TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI ÉRTÉKEI... TARTALOMJEGYZÉK A NAGYKÖZSÉG HELYE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN, FEJLŐDÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI, TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI ÉRTÉKEI... 4 A település bemutatása... 5 A természeti környezet jellege...8 A településstruktúra

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Elekes Tibor - Gyenizse Péter A földrajzi tényezık és a közigazgatás kapcsolatrendszere Erdélyben

Elekes Tibor - Gyenizse Péter A földrajzi tényezık és a közigazgatás kapcsolatrendszere Erdélyben Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek XI. évf. 2014 2 118-126 KITEKINTİ Elekes Tibor - Gyenizse Péter Az évezrednyi erdélyi közigazgatást, tér- és idıbeli sajátosságait a természeti, késıbb a mindenkori

Részletesebben

A hévízi iszap kezelés hatása lovak egyes ízületeire és mozgására Összefoglalás

A hévízi iszap kezelés hatása lovak egyes ízületeire és mozgására Összefoglalás Dr. Bartos Ádám 1 Bányai Adél 2 Dr. Mándó Zsuzsanna 3 A hévízi iszap kezelés hatása lovak egyes ízületeire és mozgására The effect of mud treatment from Heviz Lake on some joint and movement of horses

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK ÉS A DEMOGRÁFIAI VISELKEDÉS KISTÉRSÉGI MINTÁI UDVARHELY VÁRMEGYE A 19. SZÁZAD VÉGÉN, 20. SZÁZAD ELEJÉN 1 PAKOT LEVENTE

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK ÉS A DEMOGRÁFIAI VISELKEDÉS KISTÉRSÉGI MINTÁI UDVARHELY VÁRMEGYE A 19. SZÁZAD VÉGÉN, 20. SZÁZAD ELEJÉN 1 PAKOT LEVENTE NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK ÉS A DEMOGRÁFIAI VISELKEDÉS KISTÉRSÉGI MINTÁI UDVARHELY VÁRMEGYE A 19. SZÁZAD VÉGÉN, 2. SZÁZAD ELEJÉN 1 PAKOT LEVENTE Bevezetés A 19. század második felében Erdélyben is éreztette

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi

Részletesebben

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Varsány község Településrendezési Tervéhez

Varsány község Településrendezési Tervéhez MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez BEVEZETŐ: Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Földrajzverseny Geografie fizică generală - Természetföldrajz 2013 május 11. Feladatlap

Concursul de geografie Teleki Sámuel Földrajzverseny Geografie fizică generală - Természetföldrajz 2013 május 11. Feladatlap Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară - Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

HATÁROZAT. Fürdővíz profilját az alábbiak szerint állapítja meg:

HATÁROZAT. Fürdővíz profilját az alábbiak szerint állapítja meg: Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 9700 Szombathely, Sugár út 9. Iktatószám: 1692-4/2011. Előadó: Szabóné Vincze Klára Telefon: 94/506-324 Tárgy: Gersekarát, Olimpia-tó fürdővíz

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához

TARTALOMJEGYZÉK. Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához R E G I O N Á L Tervező és Fővállalkozó Kft. Salgótarján, Mártírok útja 1. Msz.: T-675/2004. TARTALOMJEGYZÉK Egyházasdengeleg község településszerkezeti tervének műszaki leírásához I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÓ

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

ANALITIKAI PROGRAM. A TANTÁRGY LEÍRÁSA

ANALITIKAI PROGRAM. A TANTÁRGY LEÍRÁSA ANALITIKAI PROGRAM. A TANTÁRGY LEÍRÁSA 1. Általános információk 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Környezettudomány és Környezetmérnöki Kar 1.3 Intézet Környezettudomány

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA

TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA 8. osztály 2007. Elért pontszám: Javította: Ellenőrizte: Ú T M U T A T Ó A feladatlap megoldásához segédeszköz nem használható!

Részletesebben

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült

NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés Nitrogénművek Zrt. készült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján Nyilvános változat

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

TATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

TATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ LT-PLAN BT Épület- és településtervezés Tatabánya, Tátra u. 1/A 2804 Tatabánya, Pf. 406 Munkaszám: 3/2012. TATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ

Részletesebben