MUNKAANYAG. Balogh Lajosné. Szépségipari szolgáltatóegység működéséhez szükséges engedélyek és dokumentumok. A követelménymodul megnevezése:

Átírás

1 Balogh Lajosné Szépségipari szolgáltatóegység működéséhez szükséges engedélyek és dokumentumok A követelménymodul megnevezése: Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 SZÉPSÉGIPARI SZOLGÁLTATÓEGYSÉG MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK ÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET A három szépségipari tevékenység a fodrászat a kozmetika és a kéz és lábápolás, műkörömépítés Szakmai és vizsgakövetelményeiknek közös modulja a szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése, melyen belül most a szolgáltatóegység működtetéséhez szükséges engedélyekkel és dokumentumokkal foglalkozunk. A három szépségipari tevékenységre, a fodrászatra, a kozmetikára a kéz és lábápolásra, műkörömépítésre egyaránt jellemző tevékenységi forma az egyéni vállalkozás. Természetesen egyéb vállalkozási formában is működhetnek és működnek is pl. nagy szépségszalont több tulajdonos Bt vagy Kft formájában üzemeltet. Ezt az adott vállalkozó/vállalkozók már a tervezéskor eldöntik és az egész vállalkozás indítását ennek megfelelően szervezik. 1. ábra. Kozmetikai szalon 1 A vállalkozások valamennyi formáját a gazdasági cél elérése érdekében, annak minél kedvezőbb megvalósíthatósága érdekében, gazdasági döntések sorozatával hozzák létre. A létrehozó, vagy létrehozók döntéseikért korlátolt vagy korlátlan felelősséget vállalnak. A belső kockázatot a fent említett vállalkozási forma határozza meg. 1 Forrás: (2010. augusztus 10.) 1

3 A külső kockázatot (jelen esetben) a szolgáltatást igénybevevők, a szépségipari szakmákra fogalmazva a vendégek jelentik. A belső kockázat nagyban függ a létrehozó vagy létrehozók körültekintő tervezésétől, jól átgondolt döntéseitől, melyhez megfelelő gazdálkodási ismeretekre is szükség van. A vállalkozói formák alakítását különböző engedélyekhez, vagy bejelentési kötelezettséghez kötik (jóllehet ez egyre kevesebb feladatot, de nem kevesebb felelősséget jelent!) A nyomon követhetőség érdekében a folyamatokat meghatározott formákban dokumentálni kell. Egy vállalkozás működtetése mindig vállalkozóra jellemző gondolkodásmódot mutat, de az engedélyezési és dokumentálási kötelezettség egyformán vonatkozik mindenkire. Kezdjük a közös gondolkodást az egyéni vállalkozási formával. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. Képesítés Ha egyéni vállalkozásunk célja olyan tevékenység végzése, melyet jogszabály képesítéshez kötött tevékenységként határoz meg, úgy az csak az előírt képesítés birtokában végezhető. A szabály úgy szól, hogy a vállalkozás működtetőjének a vállalkozásban tevékenyen részt kell vennie. Azonban nem köteles a vállalkozásban a képesítéshez kötött tevékenységet végezni, így nem szükséges, hogy a képesítéssel rendelkezzen. Lényeg, hogy a vállalkozás működésében aktívan vegyen részt. Lehet ő a vállalkozás szervezője, irányítója, vagy végezhet a vállalkozáshoz tartozó bármilyen tevékenységet. A képesítési követelménynek eleget tehet úgy is, hogy határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztat a vállalkozási tevékenységhez szükséges képesítéssel rendelkező szakembert. A vállalkozó több helyszínen, több telephelyet is működtethet, többféle tevékenységet foglalva a vállalkozásba, de természetesen ez az említett kötelezettség a vállalkozás valamennyi telephelyére és valamennyi tevékenységre érvényes. Nem működhet egyéni vállalkozás a vállalkozó aktív részvétele nélkül például csak alkalmazotti körrel. A vállalkozási tevékenységből eredő kötelezettségekért minden esetben maga a vállalkozó a felelős, mégpedig a teljes vagyonával felel. Ez a felelősség akkor is az egyéni vállalkozót terheli, ha a képesítéssel nem ő maga rendelkezik. 2

4 2. ábra. Egyéni vállalkozási formában működő kozmetikai szalon 2 Érdemes átgondolni, hogy a tevékenységre legalább a rálátáshoz, a körültekintő döntésekhez szükséges mértékben értsen és ismerje a reá vonatkozó jogszabályokat! A dokumentumokon, melyet gazdasági tevékenysége során állít ki, minden esetben jelölni kell egyéni vállalkozói státuszát és nyilvántartási számát, ez történhet a vállalkozói forma jelölésének rövidítésével is. (például csak annyi, hogy EV ) 2. Hatósági engedély Ha a képesítésen kívül a tevékenységet jogszabály hatósági engedélyhez is köti, akkor a tevékenység csak és kizárólag ennek az engedélynek a birtokában végezhető. 3. Foglalkoztatottak köre Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat, családtagot és tanulót is minden esetben a vonatkozó előírások betartása mellett, de ne feledjük, hogy a döntés és az evvel járó felelősség mindig az övé. Az egyéni vállalkozást átveheti (folytathatja) az elhunyt vállalkozó özvegye, örököse, vagy bírósági határozat értelmében a cselekvőképtelen vállalkozó jogi képviselője is, ha a folytatni kívánt egyéni vállalkozói tevékenységet a CXV. tv szerinti jogszabálynak megfelelően bejelenti. 2 Forrás: Belnatur 3

5 4. Elektronikus ügyfélkapu 3. ábra. Kéz- és lábápoló, műkörömépítő munka közben A bejelentést a vállalkozó elektronikus ügyfélkapun keresztül teheti meg. A bejelentés díj- és illetékmentes. Természetesen még a mai világban sem rendelkezik mindenki elektronikus lehetőségekkel, ezért a hatóság ilyen esetben ingyenesen hozza létre a szükséges elektronikus ügyfélkaput. A bejelentést természetesen elektronikus bejelentőlapon kell megtenni. (10T180 nyomtatvány) Ez az okmányiroda ügyfélszolgálatán ügyintézői segítséggel is történhet. Amennyiben a bejelentés hiba nélkül megtörtént, úgy a hatóság automatikusan beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és statisztikai számjelét. 4. ábra. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer felépítése 3 3 Forrás: (2010. augusztus 10.) 4

6 Az egyéni vállalkozó adataival együtt továbbítják a nyilvántartást vezető szervhez. A nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám megküldésével értesítik a bejelentőt és a hatóságot is. Evvel az adózó teljesítette a bejelentési kötelezettségét. Az adózás rendjéről szóló (továbbiakban Art) évi XCII. törvény 23. (6) bekezdés alapján az egyéni vállalkozó köteles bejelenteni a következőadatokat: (Nyomtatvány:10101E) - nevét, - lakhelyét, - magánszemély adóazonosító jelét, - címét, székhelyét - létesítő okiratának keltét, - a vállalkozói jogviszony keletkezését - adó azonosító számát - a vállalkozás gazdálkodási formáját, - valós tevékenységi körét, - a vállalkozás fő tevékenységét - a tevékenység gyakorlásának körülményeit - meg kell tenni az ÁFA alanyokra előírt nyilatkozatot. Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló évi törvény szerint a vállalkozásban bekövetkező változásokat (pl. székhelyváltozás, iratőrzés) kizárólag az elektronikus ügyfélkapu rendszeren keresztül, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kezdeményezni a Bejelentő- és változás bejelentő lap (az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók részére) című nyomtatványon. (10T101E nyomtatvány) 5

7 5. ábra. Bejelentő- és változásbejelentő lap Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság a szünetelésről azonnal, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, aki a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába hivatalból bejegyzi. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt (továbbiakban KSH). Az adatokban történő minden változást az egyéni vállalkozó köteles 15 napon belül szintén elektronikus úton bejelenteni. Ez szintén díj- és illetékmentes. 5. Vállalkozói igazolvány Korábban egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni csak vállalkozói igazolvány birtokában lehetett január 01-től elég, ha a évi CXV törvény rendelkezéseinek megfelelően az egyéni vállalkozói tevékenységet csak bejelentik, a képesítést sem kell igazolni, (5. (1) bekezdés) azonban a vállalkozói igazolványt a hatóság az egyéni vállalkozó kérésére ma is kiállítja. A képesítést pedig ellenőrzéskor kell igazolni. A vállalkozói igazolványban a változás a papíralapú ügyintézésnek megfelelően személyesen esetleg postai úton történhet. 6

8 Ha már megkezdett vállalkozás során kíván engedély,- vagy bejelentés köteles tevékenységet folytatni az egyéni vállalkozó, úgy az engedély iránti kérelem, vagy a bejelentés a kötelezettség teljesítését is jelenti. Az engedélyező, vagy a bejelentést fogadó a nyilvántartási határozatát jelzi a hatóságnak is. A kérelem visszautasítása csak jogszabály megsértése esetén lehetséges a CXV. törvény 14. (1-4) bekezdés alapján. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, de a vállalkozása idején gazdasági társaságnak lehet korlátolt felelősségű tagja is. 6. Szüneteltetés 6. ábra. Kozmetikai szalon Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló évi CXV törvény szerint a vállalkozásban bekövetkező változásokat (pl. szüneteltetés) kizárólag az elektronikus ügyfélkapu rendszeren keresztül, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kezdeményezni a 10T1041 jelölésű nyomtatványon. 7

9 7. ábra. Egyéni vállalkozás szüneteltetése bejelentésének nyomtatványa E törvény 4. (3) bekezdése értelmében a vállalkozás szüneteltethető. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A bejelentő űrlapon rögzíteni kell a szüneteltetés kezdő és befejező időpontját Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság a szünetelésről azonnal, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, aki a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába hivatalból bejegyzi. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. A szüneteltetés ideje alatt a vállalkozó a vállalkozás tevékenységét nem folytathatja, új jogosultságot nem szerezhet, kötelezettséget nem vállalhat, viszont a fizetési kötelezettségeit a szüneteltetés ideje alatt is köteles teljesíteni. A szüneteletetés is bejelentés köteles. Módja ugyan az, mint a vállalkozás megkezdéséé. Elektronikus ügyfélkapun keresztül történhet. Az egyéni vállalakozást ugyan ezen a bejelentési módon a szüneteltetés megszüntetésével, bármikor folytathatja. 8

10 A szüneteltetés időtartama minimum egy hónap, maximum öt év lehet. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, annak az igazolványt a szüneteltetés bejelentésével együtt személyesen vagy postai úton le kell adnia. A hatóság a beérkezés napján vonja vissza határozattal és jelzi a nyilvántartó hatóságnak a CXV. törvény 18. alapján. 7. Megszűnés A vállalkozás megszűnik, a évi CXV. törvény 19. alapján, ha: - Az egyéni vállalkozó a vállalkozást megszünteti. Ebben az esetben a vállalkozás megszüntetését elektronikus űrlapon köteles bejelenti a hatóságnak, a vállalkozás megszüntetésének napján. - Ha az egyéni vállalkozó elhunyt, a halála napján. - Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozás megszűnik az egyéni cég cégbejegyző határozat jogerőre emelkedése előtti napon. - Az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján. - Ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a jogerőre emelkedés napján. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a hatóság meg is tiltja ha: - Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatást kizáró ok áll fenn, - Ha a szüneteltetés kezdőnapját követő öt év elteltével az egyéni vállalkozó nem intézkedett a folytatás vagy a megszüntetés érdekében. - Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozás során végezhető tevékenységek egyikét sem végezheti jogszerűen évi CXV. tv Bankszámla Az egyéni vállalkozónak a évi XCII. törvény 38. (2) bekezdése alapján az adószám közlésétől számított 15 napon belül bankszámlát kell nyitnia. 9

11 8. ábra. Az "ideális" befektetés módja, amelyhez nem kell bankszámla 9. Szakhatósági engedélyek beszerzése - Az üzlethelyiség kialakításánál építésügyi szakhatósággal kell egyeztetni. - A tevékenység megkezdése előtt az ÁNTSZ-től szakvéleményt kell kérni, hogy a helység alkalmas-e az adott munkavégzésre. - Be kell szerezni a felhasznált anyagokhoz kapcsolódó Biztonsági adatlapokat és a veszélyes anyagok használatáról bejelentést kell tenni az ÁNTSZ-nek. - A tűzoltó készüléket a Tűzoltósággal felül kell vizsgáltatni. - Az egyéni vállalkozó székhelyét, szolgáltató és nyílt árusítású üzletét, cégtáblával köteles ellátni. Az üzleti elnevezésről az erről szóló jogszabályok betartásával kell, gondoskodni 10. Működési engedély A szépségipari szolgáltatóegységekben gyakran történik a kezelés eredményét szinten tartó termékek forgalmazása. Ennek kapcsán felmerülő kérdés, hogy kell- e kérni működési engedélyt január 01.-től csak az un. üzletköteles termékek forgalmazása esetén szükséges működési engedélyt kérni. (Pl. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok készítmények forgalmazása is ebbe a körbe tartozik, így csak működési engedély birtokában lehetséges az ilyen vagy ezekből készült anyagok forgalmazása) A működési engedély tartalma: - a kereskedő adatai - a cég adatai - a forgalmazni kívánt üzletköteles termékek - a tevékenység jellege 10

12 - az engedélyezési eljárásban a szemlére vonatkozó kérelem - az üzlet használati jogcíme. Más tevékenységhez működési engedélyt kérni nem kell, de a forgalmazási szándékot/tevékenységet be kell jelenteni a jegyzőnek. A szépségipari szakmák szempontjából a higiéniás, egészségvédelmi, ivóvíz minőségi, hulladékkezelési, közegészségügyi, valamint a kémiai biztonságra irányuló jogszabályok betartásával foglalkozó Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban ÁNTSZ) vesz részt a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban. 11. Munkáltatói bejelentés 9. ábra. Kozmetikus munka közben Ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat tart, akkor foglalkoztatói bejelentési kötelezettsége is van. Elektronikus úton vagy formanyomtatványon kell bejelenteni az általa foglalkoztatott természetes személy azonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszony kezdetét, kódját, (megszűnését), heti munkaidejét, FEOR számát magánnyugdíj pénztári tagság esetén a pénztár nevét, azonosítóját. (10T1041-es nyomtatvány) A jogviszony kezdetét a biztosítás kezdetét megelőzően, de legkésőbb az első napon; a megszűnését a befejezését követő 8 napon belül. Az állami adóhatóság megküldi az adatokat az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának a XCII. törvény 16. (5) bekezdése alapján. 11

13 12. Nyilvántartási kötelezettség Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási (Tb) kötelezettségeiről, valamint az általa foglalkoztatottakról köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított személyi azonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, magánnyugdíj pénztári tagságára vonatkozó adatait, a biztosítás idejét rögzítő adatokat, a levont járulékok alapját és összegét. A nyilvántartásról havi zárást kell készíteni és archiválni kell.(1008-as nyomtatványon vallja be az alkalmazottja járulékait és a 1058 nyomtatványon vallja be az egyéni vállalkozó a saját járulékait) 13. Adók és járulékok 10. ábra. Adómanó 4 Az egyéni vállalkozó Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot (NYENYI-lap) köteles benyújtani. A saját biztosításával összefüggő adatairól valamint foglalkoztatóként az alkalmazottairól vagy egyéb jogviszonyban díjazás keretében neki dolgozókról a 168/1997. évi (X.06.) kormányrendelet 87. (1) szerint. 4 Forrás: (2010. augusztus.02.) 12

14 Biztosítási kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót és a társasa vállalkozót is. Az egyéni vállalkozót a nyilvántartásba vételtől a törlés napjáig. A társas vállalkozót a tagság létrejöttétől, annak megszűntéig. A járulék bevallási kötelezettségnek a társadalombiztosítási ellátásokra és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.), valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art) előírásai szerint kell eleget tenni. A bevallás egyben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is jelenti. A fizetendő járulékok körét az határozza meg, hogy az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll-e máshol, nappali tagozatos diák-e vagy más státuszából adódóan fizetnek utána járulékokat. Ugyanis ebben az esetben bizonyos járulékok fizetése alól mentesül a vállalkozó. Ha a vállalkozó nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (és az előbb ismertetett lehetőségek sem érintik), akkor az alábbi járulékokat kell fizetni havonta, függetlenül attól, hogy volt-e bevétele a vállalkozásnak, vagy sem. Fizetendő: - személyi jövedelemadó, - egészségbiztosítási és munkaerő piaci alap, - nyugdíjbiztosítási alap, - magánnyugdíj pénztári tagdíj A fentieket akkor is fizetni kell a minimálbért véve alapul, ha semmi bevétele nem volt a vállalkozásnak az adott időszakban. A fentieken felül, ha alkalmazottat tart, akkor évente kétszer szakképzési hozzájárulást is fizetnie kell, aminek a mértéke jelenleg 1,5%. SZJA 17%, ami jövedelemfüggő, ÁFA ha a bevétele meghaladja a mentességet, vagy nem kérte a mentesség lehetőségét. Iparűzési adó, az adóalap 2% Budapesten, vidéken változó. Egyéb adónemek is terhelik a vállalkozást. Az illetékes önkormányzathoz az Iparűzési adó hatálya alá is be kell jelentkezni formanyomtatványon évi LXXX. tv. 47. (1) bekezdése alapján a munkáltató az egyéni vállalkozó havonként a tárgyhót követő hó 12.-éig elektronikus úton tesznek bevallást a társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekről juttatásokról, azokkal összefüggő járulékokról. A bevallás benyújtásával eleget tesz bevallási kötelezettségének is. (1058-as és 1008-as bevallás) 13

15 Az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának mértéke 27%, ebből nyugdíjbiztosítási járulék24%, egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulék 3%. A bérből levont járulékok 9,5 % nyugdíjjárulék és 7% egészségbiztosítási járulék, amit szintén a vállalkozónak kell befizetni önmaga és az alkalmazottja után is. 14. Nyilvántartás 11. ábra. A minimális adónál többet fizetni TILOS! A gazdálkodó szervezetnek minden olyan eseményről nyilvántartást kell vezetni, amely a tevékenységükkel összefüggően fordul elő és befolyásolja vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetüket. A szigorú számadású nyilvántartások jegyzéke. Ezek körén belül a számlák, nyugták, útnyilvántartások, leltárívek, pénztárkönyv, ahol nem oldható meg a gépi könyvelés. Munkaszerződések, jelenléti ívek, szabadság nyilvántartás. Kockázatbecslési jegyzőkönyv, egyéb szakhatósági engedélyek. 14

16 12. ábra. Számítógépes nyilvántartás vezetés Ma, amikor a munkavégzés minősége felértékelődik, ismét rangot és minőséget jelent a mester cím, de természetesen csak a mestervizsgával rendelkező vállalkozó az, aki a mester megnevezést használhatja és csak abban az esetben, ha a tevékenységet önmaga gyakorolja. 15. Összegzés Az intézmények feladatokat, szabályokat, kötelezettségeket közölnek, ezek betartása kötelező. Megértésükről, részletes információkról a vállalkozó maga gondoskodik vagy ügyfélszolgálaton,- mellyel minden felügyeleti intézményünk rendelkezik,- vagy egyéb információs csatornákon. Az engedélyek, nyilvántartások világában a naprakész információ elengedhetetlen a szabályozók állandó változása miatt. Tájékozódásra kiváló forrás az internet. A szabályozók és evvel együtt a nyilvántartási kötelezettségek is folyamatosan változnak. A vállalkozó kötelezettsége a folyamatos tájékozódás, hiszen a felelősség is az övé. Az engedélyek és nyilvántartások meghatározó jelentőségűek a vállalkozás feladat- és felelősségi körében. Az egyéni vállalkozás kezdetekor ajánlatos szakszerű segítséget kérni, de mindenképpen naprakész információk birtokában dönteni. Folyamatosan változó adatok esetén fontos, hogy megtanulják hol és hogyan szerezhetik meg a szükséges információt. 15

17 TANULÁSIRÁNYÍTÓ 13. ábra. Sikeres kéz- és lábápoló, műkörömépítő vállalkozó A "Szakmai információtartalom" (tananyag) részben leírt sok ismeret miatt, ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit, inkább próbálja értő módon értelmezni a tananyagot, adaptálni napi életszituációiba a tananyagot. Többször olvassa el figyelmesen, majd tanulótársával keresse ki, hogy mely adókról vagy járulékról közöl információt ez a tananyagelem! A tananyagelemben megtalálhatja, hogy az ön gyakorlóhelyén végzett tevékenységek közül mely tevékenység bejelentés- és mely engedélyköteles. Csoportmunka keretében készítsenek listát a szakmájukban érvényes, kötelező nyilvántartásokról. A tananyagelem mélyebb megismerése érdekében látogassanak el olyan weboldalakra, ahol jelen témákkal találkozhatnak. 16

18 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK Pontosan olvassa el, majd oldja meg a feladatokat! 1. feladat Írja le, hogy milyen vállalkozási formák jellemzőek a három szépségipari tevékenységre! (fodrászat a kozmetika és a kéz és lábápolás, műkörömépítés) 2. feladat Írja le, hogy a vállalkozásnak milyen alapvető kockázati tényezőkkel kell számolnia! 3. feladat Sorolja fel, hogy ha a vállalkozó nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, akkor mely járulékokat kell fizetni havonta, függetlenül attól, hogy volt-e bevétele a vállalkozásnak, vagy sem. 17

19 4. Feladat Keresse ki az interneten a vállalkozási tevékenység folytatásának főbb szabályait, majd írja le! 5. feladat Sorolja fel az egyéni vállalkozási tevékenység megszűnésének illetve megszüntetésének okait. 18

20 6. feladata Írja le, hogy milyen dokumentum birtokában használhatja a Mester címet! 19

21 MEGOLDÁSOK 1. feladat Az egyéni és társas vállalkozások közül az egyéni vállalkozói, a társasok közül a Bt., Kft. a leggyakoribb vállalkozási forma a szépségipari szakmákban. 2. feladat Belső és külső kockázattal kell számolnia a vállalkozásnak. 3. feladat Fizetendő: - személyi jövedelemadót, - egészségbiztosítási és munkaerő piaci alap, - nyugdíjbiztosítási alap, - magánnyugdíj pénztári tagdíj 4. feladat - Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának főbb szabályai: - Az egyéni vállalkozó főbb tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. - Hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység csak az engedély birtokában kezdhető meg, illetve végezhető. - Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat. - Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve főszabályként akkor is, ha a képesítési követelményeknek ő maga ugyan nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki rendelkezik az előírt képesítéssel. - Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell. - Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. 20

22 - Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha egyéni vállalkozói tevékenységét a hatóságnak bejelenti. 5. feladat Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik: - ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését - az erre rendszeresített elektronikus űrlapon - a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, - az egyéni vállalkozó halála napján, - az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, - ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, - az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, - ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem 6. feladat intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt. A Mestervizsgán szerzett Mesterlevél birtokában. 21

23 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM MOSZI: Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése, szakmai jegyzet MOSZI Budapest Darabos Éva: Szakmai jegyzet, Körömakadémia, Budapest évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről XCII. törvény az adózás rendjéről 168/97(X.6.) Kormányrendelet LXXX. Törvény a társadalombiztosítási járulékokról (2010.július 20) (2010. július 20.) (2010. július 22.) AJÁNLOTT IRODALOM Somorjai Gáborné: Vállalkozási, gazdasági és marketing-ismeretek a szépségiparban, Beato Angelico Kiado, Győr Hajós Ferenc - Eperjesi Zsuzsanna: Jogi és vállalkozási ismeretek, Tankönyvmester Kiadó, Budapest

24 A(z) modul 009-es szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése Fodrász Kéz- és lábápoló, műkörömépítő Kozmetikus A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 15 óra

25 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) , Fax: (1) Felelős kiadó: Nagy László főigazgató