Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található"

Átírás

1

2 Philosophiae Doctores A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található 2

3 Gécseg Zsuzsanna A francia nyelvû argumentum pozíciójú NP determinánsainak szintaxisa és szemantikája AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3

4 Ez a kiadvány az MTA Nyelvtudományi Intézet által PhD-értekezések publikálására kiírt országos pályázaton elnyert támogatás segítségével jelent meg Témavezetõ Dr. Giampaolo Salvi Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2006 Gécseg Zsuzsanna, 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. 4

5 TARTALOM Köszönetnyilvánítás... Általános bevezetõ... I. fejezet. Az NP-tõl a DP-ig: a francia névszói csoport szintaxisának lehetséges megközelítései... II. fejezet. A névszói szerkezetek referálásának módjai... III. fejezet. A francia determinánsok lehetséges szintaktikai pozíciói IV. fejezet. A DP kiterjesztés a francia nyelvben... Általános konklúzió Irodalom

6 6

7 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton kívánok köszönetet mondani témavezetõmnek, Giampaolo Salvinak, aki a kezdetektõl fogva figyelemmel kísérte ennek a disszertációnak a megszületését, és tanácsaival, ötleteivel, kritikai megjegyzéseivel, szakirodalommal segítette a végleges változat kialakítását. Köszönettel tartozom Kenesei Istvánnak és Maleczki Mártának, akiknek az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola keretében tartott szintaxisés szemantikakurzusán számos olyan elméleti ismeretet sajátíthattam el, amelyeket közvetlenül hasznosíthattam kutatómunkám során. Mindkettejüknek köszönöm a szakirodalmat, amelyet rendelkezésemre bocsátottak, és amelyhez nélkülük nem juthattam volna hozzá. Külön köszönet illeti Maleczki Mártát, aki átolvasta a dolgozat második fejezetének elsõ változatát, és tanácsokkal, útmutatóval szolgált a végleges változat elkészítéséhez. Köszönetet kívánok mondani Marie-Josephe Gouesse-nek, akivel az SZTE Francia Nyelvészet Doktori Program keretében személyes konzultációkat folytathattam Szegeden és Párizsban, és aki igen értékes francia szakirodalommal látott el kutatási témámban. Végül, de nem utolsósorban köszönetet szeretnék mondani családomnak, barátaimnak, kollégáimnak, hogy mellettem álltak, és mindvégig bátorítottak alkotómunkámban. 7

8 8

9 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ Ennek a dolgozatnak a fõ célja az argumentumként funkcionáló francia névszói kifejezések belsõ rétegzõdésének feltárása, egészen pontosan azon funkcionális szintek meghatározása, amelyeken a különféle típusú determinánsok strukturális pozícióit találjuk, és amelyek összhangba hozhatók a determinánsok lehetséges értelmezéseivel. A választott elméleti keret a transzformációs-generatív grammatika Minimalista Program néven ismert verziója, az elemzések hátterében pedig a Szabolcsi és Abney nevéhez fûzõdõ DP-hipotézis áll, amely szerint egy argumentum szerepû fõnévi kifejezés (minimálisan) nem más, mint egy NP lexikális kategória DP (Determiner Phrase) nevû funkcionális kiterjesztése. A fõnévi résszel kombinálódó determináns vagy annak egy bizonyos fajtája a DP fejében található, és ez az elem komplementumként szelektálja a fõnévi kifejezést. A helyzetet erõsen bonyolítja az a tény, hogy determinánsból több is elõfordulhat a fõnév környezetében, és ezek erõs sorrendi megkötéseknek engedelmeskednek. Ez, valamint magába az elméleti keretbe is beépített korlátozások tették szükségessé egy még több lépcsõbõl álló hierarchia felállítását. A különféle nyelveken végzett vizsgálatok eltérõ eredményekhez vezettek a névszói kifejezések belsõ felépítését illetõen. Magának a DP elnevezésû funkcionális kiterjesztésnek a pontos helyérõl, státuszáról és a benne található elemek természetérõl is megoszlanak a vélemények. Másfelõl, a névszói szerkezetek a bennük található determinánsok egyedi tulajdonságaiktól, valamint szintaktikai környezetüktõl függõen különféle típusú szemantikai objektumokra referálhatnak. Ugyanaz a kifejezés ráadásul a környezetétõl függõen, de akár attól függetlenül is többféle olvasattal rendelkezhet. Felmerül a kérdés, hogy milyen szinten kódoljuk ezeket a szemantikai információkat: egy adott szintaktikai pozícióhoz kell rendelni õket, vagy lexikális tulajdonságoknak tekintendõk, amelyekkel bizonyos elemek összeférhetetlensége is magyarázható? 9

10 Dolgozatunkban megkísérlünk olyan strukturális leírást rendelni a francia determinánsokhoz, amely megfelel a választott elméleti keret által támasztott univerzálisnak mondható elvárásoknak, ugyanakkor számot ad az elemzés tárgyát képezõ szerkezetek nyelv-specifikus tulajdonságairól is. A vizsgálatok hátterében mindvégig a következõ kérdés áll: ha többféle funkcionális vagy lexikális kiterjesztést is megfeleltethetünk az argumentum pozíciójú névszói szerkezeteknek, akkor mi a francia DP specifikuma, vagyis mi az a tulajdonság, amelyen az összes francia DP osztozik, és amely megkülönbözteti ezeket a többi argumentumként funkcionáló névszói kiterjesztéstõl? A dolgozat négy fõ részre tagolódik. Az elsõben nyomon követjük a névszói szerkezet, elsõsorban a francia NP lehetséges megközelítéseit a transzformációs-generatív elmélet megszületésétõl kezdve. Rávilágítunk, melyek azok az elméleti és empirikus megfontolások, amelyek a DP-hipotézis kialakulásához vezettek, és milyen elvárásokat támaszt a Minimalista Program a lehetséges megközelítésekkel szemben. A második részben bemutatjuk a névszói szerkezetek azon szemantikai tulajdonságait, amelyekrõl egy generatív nyelvleírásnak mindenképpen számot kell adnia. Ismertetjük a releváns fogalmak lehetséges definícióit, és megkíséreljük összhangba hozni õket egymással. A harmadik rész empirikus, elmélettõl független determináns-osztályozást tartalmaz, valamint azokat az elméleti megfontolásokat, amelyek döntõen befolyásolják a determinánsokhoz rendelendõ strukturális pozíciók meghatározását. Végül a negyedik részben az elõzõ fejezetekbõl leszûrhetõ tanulságok alapján strukturális leírást rendelünk a különféle determinánsokat tartalmazó francia névszói kifejezésekhez, valamint megadjuk ezek szemantikai értelmezését. Itt próbálunk meg választ adni a francia DP státuszának kérdésére, és meghatározzuk azt az elemzési szintet, amelyen feltételezésünk szerint a francia DP egyértelmûen elkülöníthetõ a többi francia névszói kiterjesztéstõl. 10

11 I. fejezet AZ NP-TÕL A DP-IG: A FRANCIA NÉVSZÓI CSOPORT SZINTAXISÁNAK LEHETSÉGES MEGKÖZELÍTÉSEI Bevezetõ A generatív grammatika fejlõdése során a determináns szintaktikai státuszát nagyban befolyásolta az, hogy az elmélet éppen érvényben lévõ változata milyen belsõ szerkezetet tulajdonított a névszói csoportnak. Ebben a fejezetben sorra vesszük a generatív nyelvelmélet fejlõdésének fõbb szakaszait, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyek azok az empirikus és elméleti problémák, amelyek a névszói csoportról alkotott koncepció megváltozásához vezettek. Chomsky generatív grammatikája korai szakaszában kizárólag az angol nyelv sajátságaiból indult ki, bár alapvetõen univerzális szabályok (vagy inkább szabálytípusok) megfogalmazására törekedett. A generatív program kiszélesedésével aztán célként fogalmazódott meg, hogy más nyelvekre is alkalmazhatóak legyenek az elméleti általánosítások, ami szükségszerûen ahhoz vezetett, hogy az egyes nyelvek leírására konstruált szabályrendszerek ütköztek egymással. Ami az angol nyelv sajátosságait illetõen gyümölcsözõ és általánosítható megközelítésnek tûnt, az más nyelveknél nem feltétlenül tükrözte adekvát módon a nyelvi adatokat. Tekintve, hogy a generatív grammatika elsõsorban a lehetõleg minden nyelvre érvényes szabályszerûségeket kutatja, különös jelentõséggel bírt, ha kiderült, hogy egy adott konkrét nyelv valamely jelenségének leírásához radikálisan módosítani kell az addig érvényben lévõ álláspontot. Amint látni fogjuk, éppen ez történt a névszói csoport esetében: a magyar nyelv birtokos szerkezetének sajátos vonásai arra engedtek következtetni (lásd Szabolcsi 1981 és 1984), hogy a determináns szerepe korántsem olyan alárendelt a fõnévéhez képest, mint ahogy azt az addigi szerkezeti leírások tükrözték. Az elmélet fejlõdésével párhuzamosan változott a francia névszói csoport szintaktikai szerkezetének megítélése is. Mint minden konkrét nyelv tanulmányozásakor, itt is figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy egy adott szerkezettípus a franciában egyszerre bír (többé-kevésbé) univerzális 11

12 és sajátos, kizárólag arra a nyelvre jellemzõ szintaktikai tulajdonságokkal. Az elemzés tehát két ellentétes elvárásnak kell hogy eleget tegyen: egyrészrõl magába kell olvasztania mindazokat az eredményeket, amelyek más nyelvekre (elsõsorban a hozzá viszonylag közel álló angolra és olaszra) születtek, másrészrõl pedig koherens magyarázatot kell adnia a franciának a többi nyelvtõl eltérõ sajátosságaira. E kétféle jellemzõnek, az univerzális és nyelvspecifikus tulajdonságoknak az összhangba hozását tûzte ki célul a generatív grammatika úgynevezett Alapelvek és paraméterek (Principles and Parameters lásd Chomsky 1981) elnevezésû irányzata. Ennek továbbfejlesztett változata, a Minimalista Hipotézis elnevezésû program (lásd Chomsky 1995) aztán a funkcionális kiterjesztések számának jelentõs megnövelésével és a szerkezettípusok optimalizálásával oly módon törekszik univerzalitásra, hogy minden nyelvhez többé-kevésbé egységes mondatszerkezet-készletet rendel, a parametrikus tulajdonságokat pedig úgy jeleníti meg, hogy az egyes csomópontokhoz rendelt elemek nyelvenként eltérõek lehetnek, az összetevõk egyik csomóponttól a másikig történõ mozgását pedig nyelvspecifikus morfológiai kényszerek vezérlik. 1. A generatív grammatika megszületése: a Prestandard Elmélet A generatív elmélet elsõ változata, a prestandard elmélet (Chomsky 1957) elsõsorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen típusú szabályrendszerrel írhatók le a természetes nyelvek. Ennek illusztrálásául az angol nyelv egy igen egyszerû töredékét használja fel. Ebben a töredékben kétféle névszói szerkezetre találunk példát: bázisban generált és a transzformációs komponensben elõállított NP-re A bázisban generált NP A bázisban generált NP az alábbi kontextusfüggetlen újraíró szabállyal állítható elõ: (1) NP T + N + (PP) Ez a szemlátomást kontextustól független szabály jól illusztrálja azt az intuitív felfogást, mely szerint a szerkezet legfõbb összetevõje a fõnév, amit mintegy kiegészít a névelõ egy ilyen típusú szabályban. A nyíl jobb olda- 12

13 lán elvileg bármennyi elem állhat; a sor hosszúságának csak az szab határt, hogy az újraíró szabályok a mondat összetevõs szerkezetét hivatottak modellálni. Bebizonyítható, hogy minél kevesebb összetevõbõl áll a nyíl bal oldalán szereplõ szimbólum (vagyis minél hierarchikusabbnak tételezzük fel a mondat szerkezetét), annál egyszerûbb lesz a szabályrendszerünk. Az elméletnek ebben a szakaszában azonban még nem álltak rendelkezésre olyan tesztek, amelyekkel viszonylag egyértelmûen eldönthetõ lett volna, mely elemek alkotnak egy összetevõt. A hierarchikus tagolást az is korlátozta, hogy a Prestandard (és a Standard) Elmélet csak két szintaktikai kategóriatípust különített el: a preterminális szimbólumokat (pl. V, N, P stb.) és ezek frazális kiterjesztéseit (VP, NP, PP stb.). Az elõbbiek azonban nem mindig állíthatók kapcsolatba az utóbbiakkal: olyan preterminális szimbólumokkal is találkozunk, amelyeknek sehol nem szerepel frazális kiterjesztésük, ilyen például a számunkra nagy jelentõséggel bíró T szimbólum, amely elvileg a determinánsok csoportját jelöli, ám a Chomsky által elemzett nyelvtöredékben csak a határozott és a határozatlan névelõ tartozik bele. A vizsgált nyelvi elemek körének kiszélesítésével problémák jelentkeznek az empirikus tények kezelésével kapcsolatban is: ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a fõnevet nemcsak névelõvel kombinálhatjuk ahhoz, hogy eljussunk az NP kiterjesztéshez, hanem más elemekkel is, akkor tovább bonyolódik a helyzet. Hogyan kezeljük például a számneveket, amelyek számos nyelvben névelõvel, de anélkül is elõfordulhatnak? Mivel fog egy összetevõt alkotni a fõnév, ha egyszerre több determináns is megelõzi? Mennyire lesz hierarchikus az összetevõs szerkezetünk? Ami a fõnévi csoport morfológiai tulajdonságait illeti, Chomsky (1957) ezeket az angolban az (1) szabály módosításával kezeli: 1 { } (1 ) NP sing NP NP pl NP sing T + N + 0 NP pl T + N + S Tekintve, hogy a megfelelõ igealak kiválasztását az alany grammatikai száma is befolyásolja, az ige generálásához szükséges kontextusfüggõ sza- 1 A generatív elméletnek ebben a szakaszában még erõsen megfigyelhetõ a strukturalizmus, elsõsorban Harris koncepciójának hatása. Harris (1946, 1965) és Chomsky prestandard elmélete közti összefüggést többek között Ruwet (1967) és Berrendonner (1983) elemzi. 13

14 bály csak úgy fogalmazható meg, ha külön szintaktikai kategóriaként kezeljük az egyes és a többes számú NP-t, ami nyilvánvalóan növeli a nemterminális szimbólumok és a hozzájuk kapcsolódó újraíró szabályok számát. Az is megfigyelhetõ, hogy a grammatikai szám fogalma nem valamelyik preterminális elemen, hanem magán a frazális kiterjesztésen értelmezett: önálló összetevõként jelenik meg, amely majd a morfo-fonemikai komponensben elõállítja a megfelelõ végzõdéseket az NP tagjain A transzformációs komponensben elõállított NP A transzformáció segítségével elõálló NP az úgynevezett nominalizáció révén jön létre. Chomsky (1957) a jelzõs szerkezeteket, a (névszói csoportnak tekintett) fõnévi igeneves és az úgynevezett ing-es szerkezeteket kezeli ilyen módon. Eljárását most az elsõ típusú transzformációval illusztráljuk. A jelzõs szerkezeteket az elmélet a kopula után álló (predikatív) melléknevet tartalmazó mondatból vezeti le: (2) T adj nominalizációs transzformáció: Strukturális elemzés: S 1 : T N is A X 1 X 2 X 3 X 4 S 2 : X NP Y (X vagy Y lehet zéró) X 5 X 6 X 7 Strukturális változás: X 5 X 1 + X 4 + X 2 X 7 Ez a megoldás arra a feltételezésre épül, hogy minden jelzõi melléknév elõfordulhat a kopula után is, vagy legalábbis minden jelzõi melléknévnek lehetséges predikatív értelmezése. Ez utóbbi azonban csak az úgynevezett interszektív 2 melléknevek esetében képzelhetõ el, vagyis ahol a melléknév és a fõnév kombinálódása egy olyan halmazra referál, amely nem más, mint a fõnév és a melléknév által denotált halmaz metszete. A piros alma kifejezés ennek megfelelõen egy olyan halmazra utal, amely a piros dolgok és az almának tekinthetõ dolgok közös halmazának közös része, az a kijelentés pedig, hogy egy alma piros, akkor és csakis akkor lehet igaz, ha az almák és a piros dolgok halmazának metszete nem üres. A nem interszektív mellékneveknél, amilyen például a former ( elõzõ ), ez a fajta értelmezés 2 Kamp (1975) szemantikai alapú melléknév-tipológiájában az interszektív melléknév helyett a predikatív melléknév terminust használja. 14

15 nem lehetséges. Így például a the former minister ( az elõzõ miniszter ) kifejezés nem vezethetõ le abból a mondatból, hogy *The minister is former ( A miniszter elõzõ ), mint ahogy a the prime minister ( a miniszterelnök ) NP-hez sem rendelhetõ az az állítás, hogy *The minister is prime ( A miniszter elnök ). Másfelõl, a transzformáció a fenti megfogalmazásban nem képes számot adni arról, hogy egy fõnévhez több melléknév is kapcsolódhat rekurzívan, hiszen bármi is legyen a kiinduló NP belsõ szerkezete, a strukturális változás során automatikusan törlõdik az egész, és a helyébe a T N A sor íródik 3. További technikai nehézségekbe ütközik, és csak újabb transzformációk bevezetése árán oldható meg azoknak a szerkezeteknek a generálása, ahol a jelzõ még az angolban is a jelzett szó után áll (pl. a man proud of his son a fiára büszke férfi ). A fenti példákból is kitûnik, hogy a Prestandard Elmélet szabály formájában megjelenõ általánosításai még igen kisszámú, prototípusszerû adathalmaz lefedését teszik lehetõvé. Amennyiben növelni akarjuk a generálható szerkezettípusok számát, akkor nem csupán a szabályok számát kell növelni, de az addig megfogalmazott szabályok módosítására is szükség van. Tekintve, hogy a bõvítések és módosítások elvileg korlátlan lehetõségként jelennek meg ebben a keretben, a Prestandard Elmélet grammatikájának végtelen a generatív kapacitása, magyarázó ereje pedig minimális. Ahhoz, hogy növekedjen a magyarázó ereje, jelentõs elméleti korlátozások bevezetésére volt szükség. 2. A Standard Elmélet A névszói csoport belsõ felépítését illetõen a Standard Elmélet (Chomsky 1965) nem sok újítást hozott, inkább finomította az elemzést az újabb nyelvi adatok bevonásával, és koherensebbé tette az elméletet. Továbbra is hangsúlyozni kell azonban, hogy Chomsky 1965-ös munkája az 1957-eshez hasonlóan nem egy konkrét nyelvi jelenség részletes elemzését tûzi ki célul, hanem általános irányelveket kíván megfogalmazni arról, hogy milyen komponenseket kell tartalmaznia egy természetes nyelveket leíró adekvát grammatikának. Maga a Standard Elmélet viszont már olyan munkák számára 3 A transzformációba az az alapvetõ feltétel sem építhetõ be, hogy az elsõ lánc strukturális leírásában szereplõ NP-ben ugyanazt a fõnevet és névelõt találjuk, mint a második láncéban, hiszen a transzformáció nem lát bele az NP belsejébe. 15

16 szolgál keretül, amelyek konkrét nyelvek leírását célozzák. A francia mondat összetevõinek és típusainak legrészletesebb elemzését Dubois és Dubois- Charlier (1970) munkájában találjuk, bár más szerzõk is kezeltek francia nyelvi jelenségeket pre-standard illetve standard keretben (pl. Ruwet 1967, Nique 1974 és Berrendonner 1983), ám a konkrét elemzések ezekben csak példaként szolgáltak az elméleti háttér bemutatásához. Ebben a részben Dubois és Dubois-Charlier (1970) NP-elemzését ismertetjük, rámutatva megközelítésük néhány problematikus pontjára, amelyek egyben a Standard Elmélet korlátait is jelentik A névszói csoportot elõállító újraíró szabály Dubois és Dubois-Charlier grammatikájának bázisrészében jól megfigyelhetõ az a törekvés, hogy a mondat szerkezetében minél több szintet lehessen elkülöníteni, bár erre a Standard Elmélet még nem nyújt sok lehetõséget. Élesen elválasztják egymástól a SN (névszói szintagma) és a GN (névszói csoport) fogalmát, és ezt az elkülönítést megpróbálják a többi kiterjesztett kategóriára is alkalmazni, de amint látni fogjuk ez az alkalmazás nem mindig következetes. A SN és a GN szimbólumokkal jelölt szerkezetek abban térnek el egymástól, hogy az utóbbiakon még nincsen értelmezve a grammatikai szám fogalma: (3) a SN No + GN b GN D + N c D (PréArt) + (Dém) + Art + (PostArt) + (Dénotatif) 4 A fenti szabály értelmében a determináns egy elvont szinten mindig jelen van a névszói csoportban 5. Ez a tulajdonság furcsa módon egyedivé teszi a GN-t a többi hasonló kiterjesztéshez képest: ez az egyetlen GX, amelyet sohasem reprezentálhat kizárólag egy X elem, hanem mindig van 4 Egészen pontosan a PostArt olyan alkategóriákra oszlik, amelyek közül nem mindegyik áll kiegészítõ disztribúcióban a másikkal. Maguk a szerzõk is megengedik azt a jelölési változatot, amelyben a PostArt egyik alosztálya, a Dénotatif szimbólummal jelölt csoport külön alkategóriaként szerepel a determináns újraíró szabályában. 5 Ezen a ponton a fenti megközelítés eltér a klasszikus standard elmélet (lásd Chomsky 1965) felfogásától, amely bizonyos esetekben (például a generikus NP-nél vagy a tulajdonneveknél) külön szabállyal generálja a determináns nélküli fõnevet. Ez a megoldás több problémát is felvet, amelyekrõl bõvebben Stowell 1991-nél olvashatunk. 16

17 egy X-et kísérõ összetevõ, még ha ez utóbbi nem is feltétlenül rendelkezik fonetikai realizációval. Az N szimbólum lehetséges megvalósulásai a köznév, a tulajdonnév, illetve az elsõ és második személyû személyes névmás 6. A tulajdonnév esetében a szerzõk azért ragaszkodnak a determináns jelenlétéhez, mivel az bizonyos kontextusban még személynevek elõtt is megjelenhet (le petit Pierre a kis Péter, le Paris de mon enfance gyermekkorom Párizsa ). Kevésbé látszik viszont mindez indokoltnak a személyes névmásoknál, hiszen azokat sohasem elõzheti meg névelõ, mint ahogy jelzõjük és komplementumuk sem lehet: (4) *le (petit) je (de mon meilleur ami) * a (legjobb barátom) (kis) én-je A (3)-as szabály önmagában nem elegendõ a harmadik személyû személyes, birtokos vagy mutató névmás, a mellékneves vagy vonatkozó mondatos szerkezetek, valamint a (például birtokos szerkezeti) bõvítménnyel álló fõnevek generálásához: ezek különféle törlõ, illetve helyettesítõ transzformációk jóvoltából állnak elõ. A jelzõs szerkezetek alapja továbbra is a kopula utáni melléknevet tartalmazó mondat, pontosabban annak vonatkozó mellékmondat formájában történõ realizációja, bár maga az elméleti keret nem zárja ki azt, hogy a jelzõt a bázisban generáljuk a fõnév mellett. Így jár el Nique (1974) is, aki a predikatív értelmezést nem tûrõ mellékneveket közvetlenül az (5a) újraíró szabály segítségével, míg a kopula után is megjelenõket egy vonatkozómondat-redukáló transzformáció (5b) révén állítja elõ: (5) a GN Det + N + (Adj) b Det + N + qui + est + Adj Det + N + Adj Ez a megoldás azonban több empirikus problémát is felvet. Elõször is, a nem-predikatív értelmû melléknevek nagy része a francia nyelvben a fõnév elõtt áll 7. Semmi nem indokolja tehát, hogy a fõnév utáni pozícióban gene- 6 A harmadik személyû személyes névmás (il, elle, ils, elles) ebben a modellben egy teljes GN-t helyettesítõ transzformáció eredményeképpen jön létre. Ez viszont azt jelenti, hogy Dubois és Dubois-Charlier megközelítésében az elsõ és második személyû személyes névmás N kategóriájú, a harmadik személyû pedig GN kategóriájú. Amint a (4)-es példa is mutatja, nem támasztható alá szintaktikai érvekkel ez a disztribúciós megkülönböztetés. 7 Az, hogy a jelzõ számos nyelvben a magyart is beleértve rendszerint megelõzi a jelzett szót, nem jelenhet meg érvként egy szabály létjogosultságának alátámasztására, mivel a generatív elmélet ebben a szakaszában még nagyrészt nyelv- (és szerkezet-) specifikus elemzésekkel találkozunk. 17

18 ráljuk, majd onnan helyezzük elõre egy külön transzformáció segítségével. Másodszor, a még látszólag szabad pozíciójú melléknevek (pl. gentil kedves, admirable csodálatra méltó ) is bizonyos fokú szemantikai különbségeket mutatnak attól függõen, hogy a fõnév elõtt vagy után állnak. Márpedig a Standard Elmélet egyik alapelve az, hogy a mondat jelentése nem változhat a transzformációk alkalmazását követõen. Végül a vonatkozó mondatot elõállító rekurzív transzformáció tükrözi ugyan azt az intuíciót, hogy egy fõnévnek elvileg korlátlan számú jelzõje lehet, ezen utóbbiak megjelenési sorrendje viszont kötött, errõl pedig a transzformáció nem képes számot adni. Térjünk vissza Dubois és Dubois-Charlier (1970) grammatikájához. A (3c) szabály (mely nem más, mint Chomsky számú újraíró szabályának némileg módosított változata) hátterében az az elgondolás áll, hogy egy viszonylag nagy számú és eltérõ disztribúciójú elemekbõl álló csoportot tekinthetünk determinánsnak. Ezekben a szavakban feltehetõleg az a közös, hogy megelõzik a fõnevet (a mély- és a felszíni szerkezetben egyaránt, így nincs szükség a determinánst balra helyezõ transzformációra). Ha közelebbrõl megvizsgáljuk a (3c) szabályt, azt láthatjuk, hogy a PostArt és a Dénotatif elnevezésû elemek a névelõhöz való viszonyuk tekintetében nem térnek el a melléknevektõl, ugyanis mindkét kategóriára az jellemzõ, hogy kötelezõen névelõvel áll. Különbséget csak az jelent közöttük, hogy a melléknevek Dubois és Dubois-Charlier (1970) megközelítésében egy vonatkozó mondatot redukáló transzformáció eredményeképpen jönnek létre, majd bizonyos esetekben egy másik transzformációval a fõnév elé kerülnek. Tekintve azonban, hogy nem minden melléknév vezethetõ le egy vonatkozó mondatból, ezen az alapon a PostArt (és a Denotatif) kategóriájú elemeket akár a melléknevek egy speciális típusának is tekinthetnénk A determinánsok disztribúciós megkötései A determinánsokat a névelõhöz képest betöltött pozíciójuk különbözteti meg egymástól: vannak, amelyek megelõzik a névelõt, vannak, amelyek utána állnak. Egyikük, a mutató determináns (Dém) látszólag kiegészítõ disztribúcióban van vele, ennek ellenére vagy éppen ezért Dubois és Dubois-Charlier (1970) absztrakt mutató partikulaként (ce) külön pozícióba helyezi, és a felszíni ce, cette, cet és ces alakok a ce morféma és a határozott névelõ kombinálódásának eredményeképpen jönnek létre. A többi ige elõtti francia determináns a következõképpen oszlik el: 18

19 (6) { tout, tous, toutes } PréArt beaucoup de, trop de, peu de, assez de, moins de, plus de le, la, les Art { } un, une, des, 0 un, deux, trois PostArt { } quelque, quelconque, certain, chaque, divers, différents, maint, plusieurs, aucun, nul tel, telle, tels, telles même Dénotatif { } autre A (3c)-ben szereplõ szabály egészen lapos szerkezetben kapcsolja a különféle típusú determinánsokat a fõnévhez. Így elvileg akár egy hatfelé ágazó fa-diagramhoz is juthatnánk, ahol az öt egyszerre realizálódó determináns egy összetevõt alkot, vagyis egyiküket sem fûzi szorosabb viszony a fõnévhez, mint a másikat. Az alkategóriák konkrét lexikális megvalósulásai azonban számos (elsõsorban szemantikai okokkal magyarázható) összeférhetetlenséget mutatnak, és csak ötfelé ágazó névszói szerkezetre találunk példát: (7) GN D N PréArt Dém Art PostArt tous ce les autres garçons ces mind ez a többi fiú Vannak azonban érvek, amelyek arra utalnak, hogy ezek a determinánsok nem egy szinten állnak a hierarchiában. A francia nyelvben például a tous determináns nagyobb pozicionális függetlenséget élvez, mint a többi, és úgynevezett lebegõ összetevõként (lásd Kayne 1975) a mondat más részein is megjelenhet: (8) a Tous ces autres garçons ont admiré le spectacle. b Ces autres garçons ont tous admiré le spectacle. Ez a többi fiú mind csodálta az elõadást. 19

20 Az együtt maradt összetevõk az ils ( õk ) személyes névmással helyettesíthetõk, vagyis a tous eredetileg egy teljes névszói szerkezethez (GNhez) kapcsolódott: (9) Ils ont tous admiré le spectacle. (Õk) mind csodálták az elõadást A beaucoup típusú és a partitívusi kifejezések Problémát vet fel a PréArt egy nagyszámú alcsoportjának szintaktikai státusza is: Dubois és Dubois-Charlier elemzésének értelmében a beaucoup ( sok ), trop ( túl sok ), peu ( kevés ), assez ( elég ) stb. elemek a determinánson belül az utánuk álló (prepozícióként elemzett) de morfémával alkotnak egy összetevõt. Ez ellentmond az intuíciónak, és a pronominalizáció tesztje is azt mutatja, hogy a prepozíció (ahogy az általában a prepozíciós szintagmára jellemzõ) mindig az utána következõ névszói csoporttal alkot egy szintagmát: (10) Pierre parle de ses expériences Pierre en parle. Péter az élményeirõl beszél. Péter azokról beszél. (11) Pierre a beaucoup de problèmes insolubles Pierre en a beaucoup. Péternek sok megoldhatatlan problémája van. Péternek sok van belõle. Ebben az esetben felvetõdik a kérdés, hogy hogyan elemezhetõ az ilyen de-vel bevezetett összetevõ. Amint Milner (1978) rámutat, bizonyos esetekben prepozíciós szerkezetnek tekinthetjük, de nem mindig. Ennek eldöntésére többek között a c est que szerkezettel történõ kiemelés tesztjét javasolja. Amint az alábbi példák mutatják, ilyen szerkezetekbe csak szintagma szintû (vagyis frazális kiterjesztésû) kifejezések emelhetõk: (12) a C est de Zola que j ai lu trois livres. Zolától olvastam három könyvet. b *C est de livres que j ai beaucoup. Könyvbõl van nekem sok. c C est de livres que j ai besoin. Könyvekre van szükségem. A (12a) mondat egy szokványos prepozíciós szerkezetet illusztrál, amely ennek megfelelõen kiemelhetõ a fókusz pozícióba. (12b)-ben a beaucoup 20

21 de livres ( sok könyv ) NP de livres tagja került a fókuszba, ami agrammatikus mondatot eredményezett. Végül (12c)-bõl az derül ki, hogy a (12b)- ben szereplõ de livres alakilag megegyezik egy teljesen szabályosan viselkedõ prepozíciós szerkezettel, amelynek mélyszerkezetében viszont egy többes számú határozatlan (des) névelõ jelenlétét feltételezhetjük 8. Így egyben a beaucoup de típusú determinánsok PréArt státusza is cáfolható: ha valódi hangalakkal bíró névelõvel kombinálódik egy ilyen determináns, akkor az utána álló de morféma már prepozícióként viselkedik, ellentétben azokkal az esetekkel, amikor egy névelõtlen (a szerzõk álláspontja szerint: hangalakkal nem bíró névelõvel bevezetett) köznévi elemmel kombinálódik. Ráadásul, amint majd Milner (1978) megközelítésében látni fogjuk, a beaucoup determinánshoz hasonló módon számos PostArt-nak minõsített összetevõ is bevezethet prepozíciós szerkezetet 9, vagyis PréArt-nak minõsíthetõ: (13) a deux enfants: PostArt + N deux de ces enfants: PréArt + Dém + Art + N két gyerek kettõ ezekbõl a gyerekekbõl b plusieurs livres: PostArt + N plusieurs des livres (de Pierre): Préart + Art + N több könyv több könyve Péternek Mindezekbõl kiderül tehát, hogy egyfelõl a PréArt után álló de + N szerkezet nem lehet szintagma szintû (legalábbis ebben az elméleti keretben nem), másfelõl szó szintûnek sem tekinthetjük, mert amint azt a (11)- es mondat is mutatja a fõnév tovább bõvíthetõ, és az így kapott szerkezet is pronominalizálható. Nyilvánvaló, hogy a Standard Elmélet kétszintes frázis-struktúra szabályai nem alkalmasak az ilyen determinánsok szintaktikai viselkedésének modellálására. A (6)-os szabályból nem derül ki a beaucoup, trop, peu stb. szavak grammatikai kategóriája sem. Mivel igét is képesek módosítani, adverbiumoknak szokás õket tekinteni, ám Dubois és Dubois-Charlier azt a hipotézist fogal- 8 Ismeretes, hogy a franciában a des határozatlan névelõ törlõdik, amennyiben a de prepozíció elõzi meg, így az alábbi két szerkezet szembeállítható egymással: (i) J ai acheté des livres. Vettem könyveket. (ii) J ai besoin de (*des) livres. Szükségem van könyvekre. 9 Az ilyen szerkezeteket a késõbbiekben valódi partitivusi szerkezet néven fogjuk elemezni. 21

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges

Részletesebben

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.

Részletesebben

2010. XII. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY. Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből

2010. XII. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY. Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből 2010. XII. évfolyam, 2. szám FORDÍTÁS- TUDOMÁNY Tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből Fordítástudomány XII. (2010) 2. szám 130 134. Ligia Stela

Részletesebben

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6.

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6. Szintaxis: elemzések Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 6. Bevezetés Múlt óra: mondatrészek Mai óra: Szintaktikai reprezentációs elméletek Ágrajzok Problémás jelenségek

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Bárány Tibor Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Doktori értekezés tézisei Budapest, 2011 2 1. Témaválasztás és célkitűzések Dolgozatomban a

Részletesebben

a Szeged FC Treebankben

a Szeged FC Treebankben Szeged, 2014. január 16 17. 67 Többszintű szintaktikai reprezentáció kialakítása a Szeged FC Treebankben Simkó Katalin Ilona 1, Vincze Veronika 2, Farkas Richárd 1 1 Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Informatikai

Részletesebben

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9. Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Sémi összehasonlító nyelvészet

Sémi összehasonlító nyelvészet Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

3./ szemantikai határozatlanság (nagybácsi, nagynéni, szomszéd, asztal)

3./ szemantikai határozatlanság (nagybácsi, nagynéni, szomszéd, asztal) A poliszémia és a kétszintű szemantika 1./ poliszémia (fej: ágyé, kalapácsé, szegé) 2./ homonímia (kar: kar-ja, kar-a) - különbségeik: a) jelentések közös elemének megléte/hiánya b) nyelvtörténeti forrásuk

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 1. Zh: névszó- és prepozícióragozás Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Hogy eljussunk

Részletesebben

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata

Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata A 19. óra vázlata: Atomataelmélet: A Rabin Scott-automata Az eddigieken a formális nyelveket generatív szempontból vizsgáltuk, vagyis a nyelvtan (generatív grammatika) szemszögéből. A generatív grammatika

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 19. Témaválasztás házi dolgozatra Ismétlés: rendhagyó igék A mondat belső szerkezete Az óra céljai: Emlékeztető

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK Elõtanulmányok a mentális szótár szerkezetérõl Szerkesztette KIEFER FERENC TINTA KÖNYVKIADÓ

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén

Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén Dombi József Szegedi Tudományegyetem Bevezetés - ID3 (Iterative Dichotomiser 3) Az ID algoritmusok egy elemhalmaz felhasználásával

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

2

2 1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN OHNMACHT MAGDOLNA 1. Bevezetés Célom elkülöníteni az aspektust az eseményszerkezett l, valamint megadni egy eseményszerkezeti osztályozást a magyarra vonatkozóan,

Részletesebben

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

Francia Nyelvtan Világosan. Bemutatólecke 01.

Francia Nyelvtan Világosan. Bemutatólecke 01. Le français, c est facile! Claire La Grammaire vous explique tout! Francia Nyelvtan Világosan Bemutatólecke 01. A devoir, falloir, pouvoir, savoir segédigék használata A felsorolt módbeli segédigék használata

Részletesebben

A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész

A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész Petőfi S. János Benkes Zsuzsa A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész Analitikus szövegmegközelítésről akkor beszélünk, amikor az elemzést nem készítik elő

Részletesebben

Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46

Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Tartalom Az ige alakjai 5 A., t' r za anyt es a argyas ragozas 6 K.. Jeen tö o mo'd 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37 Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Felszólító

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Automaták és formális nyelvek

Automaták és formális nyelvek Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse

Részletesebben

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony. Determinánsok A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel jól jellemezhető a mátrixok invertálhatósága, a mátrix rangja. Segítségével lineáris egyenletrendszerek megoldhatósága dönthető

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is.

Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai. Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Logika nyelvészeknek, 12. óra A típuselmélet alapjai Lehetőség van a kvantorfogalom mellett a funktorfogalom általánosítására is. Az L 1 elsőrendű nyelvben csak bizonyos típusú funktoraink voltak: ami

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez

Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez Az értékelt szótár címe és kiadója: A szótár szerzője: Dorogman György A szótár címe: Spanyol-magyar kéziszótár A szótár kiadója: Grimm Kiadó, 2007 I. Külső

Részletesebben

É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41.

É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41. É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és ű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41. (2003) Nyirkos Istvánt, hajdani kedves finn- és magyarnyelvészet-tanáromat

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK

Részletesebben

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya Tájékoztató a KBC Securities végrehajtási politikájáról lakossági ügyfelek részére 1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya A KBC Securities összhangban az EU pénzügyi eszközök piacairól szóló

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Különírás-egybeírás automatikusan

Különírás-egybeírás automatikusan Különírás-egybeírás automatikusan Ludányi Zsófia ludanyi.zsofia@nytud.mta.hu Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Osztály VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E 5. SOR A sor adatszerkezet is ismerős a mindennapokból, például a várakozási sornak számos előfordulásával van dolgunk, akár emberekről akár tárgyakról (pl. munkadarabokról) legyen szó. A sor adattípus

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

Sztöchiometriai egyenletrendszerek minimális számú aktív változót tartalmazó megoldásainak meghatározása a P-gráf módszertan alkalmazásával

Sztöchiometriai egyenletrendszerek minimális számú aktív változót tartalmazó megoldásainak meghatározása a P-gráf módszertan alkalmazásával Sztöchiometriai egyenletrendszerek minimális számú aktív változót tartalmazó megoldásainak meghatározása a P-gráf módszertan alkalmazásával * Pannon Egyetem, M szaki Informatikai Kar, Számítástudomány

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Szocio- lingvisztikai alapismeretek Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1

A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 Ruzsányi Tivadar - Kindler József A SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGÉRŐL 1 - A tényinformációk és értékinformációk valóságismereti szerepe Rettenetes, hogy a tényektől sosem tudhatjuk meg a valóságot idézi

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN 1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KOTSCHY BEÁTA A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN BME Budapest, 2000. 1 2 Tartalomjegyzék oldalszám A disszertáció témája, a témaválasztás indoklása 3 A kutatás

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal.

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Objektumorientált programozás Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Ez a nem művészi értékű, de idillikus kép azt a pillanatot mutatja,

Részletesebben

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről

A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 51 (2013): 169 177. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA A nem tipikus szövegek jelentésreprezentációjának egy kérdéséről DOBI EDIT Nem újdonság,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése

Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése Udvari Kerstin Varga István Tervezett tervezetlenség közfoglalkoztatási tervek tartalomelemzése A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Út a munkához program közfoglalkoztatási tervei mennyire tükrözik a jogalkotók

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Hallgatói motivációs vizsgálat

Hallgatói motivációs vizsgálat SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálatának

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az operátorfejek negatív jegyének morfológiai megvalósulása a magyarban: a sem

Az operátorfejek negatív jegyének morfológiai megvalósulása a magyarban: a sem Az operátorfejek negatív jegyének morfológiai megvalósulása a magyarban: a sem OLSVAY CSABA 1. Bevezetés A természetes nyelvek tanulmányozása során előfordul, hogy olyan elemekre bukkanunk, amelyek szerepe

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Francia C2 1 1 084. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok

Francia C2 1 1 084. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Francia C2 1 1 084 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében

A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben

Részletesebben

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben