Az idegen nyelvi szövegértés fejlesztésének és mérésének lehetőségei

Átírás

1 Publikációk szerzői 1. Bajnóczi Beatrix 2. Batár Levente 3. Bíró András 4. Dr. Dános Kornél 5. Domahidi Orsolya 6. Erdélyi Csongor 7. Godsave, Alan 8. Horváth Lia 9. Ittzés Dániel 10. Kiss Mónika 11. Dr. Kukorelli Katalin 12. Dr. Kovács Éva 13. Lukácsné Budai Judit 14. Mátyás Judit 15. Nagy Borbála 16. Nemes Ágnes 17. Németh Renáta 18. Nikolicza Erika 19. Dr. Oszetzky Éva 20. Palmovic, Marijan 21. Papp István 22. Papp Vanda 23. Pollner Péterné 24. Pollner Péterné Pollner Péter 25. Polónyi Eszter 26. Popkova, Tatyana 27. Putz Mónika 28. Rébék-Nagy Gábor 29. Dr. Rudnai Péterné 30. Sz. Hegedűs Rita 31. Szépe Judit 32. Szerecz György 33. Sztankó János 34. Warta Vilmos 35. Zöldi Kovács Katalin 1

2 Bajnóczi Beatrix SZTE Angol-Amerikai Intézet Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Az idegen nyelvi szövegértés fejlesztésének és mérésének lehetőségei A hatékony olvasás és szövegértés nemcsak a tanulás képességének elengedhetetlen feltétele, de kiemelt fontosságú az élet minden területén. Nem túlzás azt állítani, hogy az idegen nyelvi oktatásban a szövegértés különösen fontos, ugyanakkor sajnálatos módon igen gyakran elhanyagolt terület. Az olvasás segítségével, azon keresztül valósulhat meg tanulás. Egyes olvasási készségek elsajátítását nem lehet elég korán kezdeni. A tanár egyik fontos feladata, hogy fokozatosan megismertesse a diákokat azokkal a jellemzőkkel, melyek az írott szöveg sajátjai: pl. bizonyos kifejezések/szavak kifejezetten az írott nyelvre jellemzőek, csakúgy, mint egyes mondatszerkezetek, stilisztikai eszközök, valamint bizonyos kötőszavak. Ugyanakkor e cél az értő olvasás elérése akkor valósulhat meg igazán, ha a diákok az anyanyelvükön történő olvasás során magabiztosan képesek alkalmazni egyes olvasási/szövegértési stratégiákat. A jól ismert PISA 2000 vizsgálat egyik célja a diákok olvasási- szövegértési képességeinek feltérképezése volt. A magyar diákok teljesítménye sajnos igencsak elkeserítő képet mutat: a 15 éves diákok közel fele nem éri el azt a szövegértési szintet anyanyelvi szövegek olvasásakor, mely megfelel a nemzetközileg elvárt normának. Felmerül a kérdés: vajon sikeresebbek-e, illetve lehetnek-e egyáltalán sikeresek a tanulók az idegen nyelvi szövegértésben? Kérdőíves vizsgálatok azt mutatják, hogy a diákok többsége azért tanul idegen nyelvet, mert valamilyen nyelvvizsga megszerzését tűzte ki célul. Szinte valamennyi nyelvvizsgán előfordulnak olvasási- szövegértési képességeket mérő feladatsorok. Mivel az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait részben a tanulók szükségletei határozzák meg, ahhoz, hogy a diákok sikeres nyelvvizsgát tegyenek, az idegen nyelv tanításában is fokozott igény van az olvasásértés fejlesztésére. Sőt, az EU csatlakozást követően várhatóan megnő a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar anyanyelvű diákok száma is, akik számára szintén kiemelten fontosak az egyes olvasási stratégiák, hiszen idegen nyelven kell megbirkózniuk a tananyaggal. Az értő olvasás az élet minden területén nélkülözhetetlen. Ha idegen nyelvi szövegértésről beszélünk, ennek fontossága szintén nem tagadható: olvasás segítségével jutunk információkhoz, bővíthetjük és frissíthetjük ismereteinket, stb. Nemcsak azért tanulunk egy idegen nyelvet, hogy olvasni tudjunk idegen nyelvű szövegeket, hanem az olvasás segítségével fejleszthetjük, pontosíthatjuk és mélyíthetjük el idegen nyelvi ismereteinket is. Az olvasás olyan vizuális receptív tevékenység, melynek során az olvasó egy vagy több szerző által készített szöveget/szövegeket fogad be és dolgoz fel. Általában a következő fő olvasási műveleteket szokás vizsgálni: információ-visszakeresés, szövegértelmezés, illetve reflektálás és mérlegelés. Az olvasásnak számos célja lehet: pl. olvasás általános tájékozódás céljából; információszerzés céljából; tanulási céllal; instrukciók megértése és követése céljából; vagy éppen olvasás pusztán szórakozásból. Bármi legyen is a célunk, mindig valamilyen olvasási stratégiát alkalmazunk. De hogyan is néz ki egy olvasási/szövegértési készségeket fejlesztő nyelvi óra? Igen gyakran minden olyan órát, ami egy szövegre épül ilyen órának tekintenek. Ezzel szemben ilyenkor számos olyan készséget is fejlesztünk, melyek egyáltalán nem olvasási készségek. Egy olvasási/szövegértési óra célja, hogy megtanítsuk úgy a nyelvet használni, hogy a tanuló képes legyen információkat kiszűrni egy szövegből és ne csak a szókincsre vagy a nyelvtani szerkezetekre koncentráljon. Amennyiben az egyes szavak megértése áll a középpontban, az 2

3 olvasó nem lesz képes a szöveget, mint teljes egészet szemlélni és megérteni. A kevésbé sikeres olvasókat ugyanis épp az különbözteti meg a sikeres, értő olvasóktól, hogy képtelenek a szöveg egészére figyelni és ragaszkodnak az egyes szavak megértéséhez. Igen gyakran szembesülünk azzal, hogy a diákok nagyon hamar a szótárhoz nyúlnak, amint egy idegen nyelvi szöveget olvasniuk kell. Ezzel megszakad az olvasás folyamata és a tanulók rengeteg időt vesztegetnek el feleslegesen. A tanárnak épp az az egyik feladata, hogy megtanítsa a tanulókat bátran támaszkodni a kontextusra és elgondolkodni a szövegen. Diákjaim körében végzett egyik felmérésemből sajnos az derült ki, hogy középiskolában a nyelvkönyvek szövegeit általában csak fordítási feladatként használták. Ezzel pont azt érték el a tanárok, hogy a diákok kísérletet sem tettek a szövegek szótár nélküli megértésére. Pedig a nyelvkönyvek számos feladatot tartalmaznak az olvasási/szövegértési készségek fejlesztésére is a kezdőtől a haladó szintig egyaránt. Természetesen az egyes szövegeket kiválóan lehet alkalmazni különböző nyelvtani jelenségek demonstrálására is, de ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nyelvtan csupán eszköz a szövegértéshez és nem szerencsés kizárólagosan nyelvtan tanítására és tesztelésére használni egy szöveget. Olvasás során lehet pusztán az a célunk, hogy gyorsan átfutunk a szövegen és próbáljuk a lényeget megérteni (skimming), irányulhat az olvasás konkrét információ megkeresésére (scanning), és beszélhetünk intenzív (rövid szöveg olvasása egy bizonyos információ megkeresésére), ill. extenzív olvasásról (saját magunk kedvére olvasunk valamilyen hosszabb szöveget pl. regényt) is. Természetesen ezek a különböző módok nem kölcsönösen kizáróak, hiszen pl. azért is átfuthatunk gyorsan egy szöveget, hogy eldöntsük érdemes-e majd alaposabban elolvasni. Akár fejlesztésről, akár mérésről legyen szó, az egyik legfontosabb tényező a megfelelő szöveg kiválasztása. Ennek során célszerű figyelembe venni a szöveg hosszát, autentikusságát, a tartalmi alkalmasságot és az ún. olvashatóságot. Ugyanakkor természetesen minden olvasási feladatnak kell, hogy legyen valami konkrét célja. Ha az olvasó nem tudja, nem érti, hogy miért is olvas, ill. miért is olvastatják, egyrészt kevésbé törekszik a szöveg megértésére, másrészt próbál minden egyes szót megérteni, ahelyett, hogy bizonyos információkra koncentrálna, hiszen nem tudja, hogy mit várnak el tőle, mire kell majd emlékeznie. A szöveg terjedelme az alkalmazandó feladattípustól, valamint a tanulók korától, nyelvi jártasságától függ. Egyes feladattípusokhoz hosszabb, míg másokhoz rövidebb szöveget kell választani. Egyes nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy például 10 igazhamis állítást tartalmazó feladathoz legalább szóból álló szöveget célszerű használni. Az is nyilvánvaló, hogy a kisgyerekek nem tudnak hosszú szövegre koncentrálni, megunhatják magát az olvasást, ezért nekik rövidebb és érdeklődési körüknek valamint életkoruknak megfelelő szöveget kell választani. Mit tekinthetünk autentikus szövegnek? Véleményem szerint az olyan szövegeket, melyek célközönsége nem a nyelvtanuló, hanem az adott nyelvterület anyanyelvi beszélői. Ezeknek a szövegeknek ugyanakkor koherensnek és jól szerkesztettnek is kell lenniük. Paradox módon, egy szöveg leegyszerűsítése vagy átszerkesztése gyakran a szöveg nehézségét növeli az olvasó számára, hiszen pont olyan dolgok változhatnak meg, amelyekre az anyanyelvi olvasó támaszkodhat. pl. utalások, ismétlések, stb. A tanulók hozzászoktatása az autentikus szövegekhez már kezdettől fogva nem jelent számukra extra nehézséget. Az olvasás nehézsége inkább a feladattól, mint a szövegtől függ, amennyiben a szöveg a nyelvi szintjüknek és életkoruknak megfelel. A szövegeknek elegendő olyan információt is tartalmazniuk kell, amellyel az ismeretlen információkat ki lehet következtetni. Az ismeretlen és ismert információk mennyiségének célszerű egyensúlyban lenniük a sikeres olvasáshoz. 3

4 Ami a szöveg olvashatóságát illeti, gyakorlott tanároknak nem okozhat gondot annak eldöntése, hogy az adott szöveg megfelel-e tanítási céloknak. Elfogadott tény, hogy a szöveg nehézségét a szókincs és a mondatszerkezetek határozzák meg. A megfelelő feladattípus függ a tanulók életkorától és idegen nyelvi szintjétől. a kisgyerekek nagyon kedvelik a játékos és érdekes pl. képregényszerű feladatokat. Középiskolában természetesen már komplexebb és nagyobb kihívást jelentő feladatokat használunk, melyek megoldáshoz az olvasási/szövegértési készségek szélesebb skálája alkalmazandó. Például feladat lehet egy összekevert szövegből megalkotni az eredetit a mondatok helyes sorrendbe állításával. Nagyon fontos, hogy legyen olyan feladat is, ahol nincs teljesen egyértelmű válasz, mert így lehetőség nyílik következtetések levonására, érvelésre és a szöveg alapos megvitatására. Ilyen feladat lehet például megkülönböztetni a különböző beszélőket a szövegben, azaz mely információ származik a szerzőtől, és mi az, amit az olvasó olvas bele a szövegbe, illetve mikor hivatkozik a szerző valaki más véleményére, stb. Az 1992-től létező ECL egynyelvű nemzetközi nyelvvizsga, mely az Európai Unió nyelveiből tehető, mind a négy nyelvi alapkészséget méri és értékeli: hallás utáni értést; olvasott szöveg értését; szövegalkotási készséget; beszédkészséget. A feladatsorok kidolgozása, összeállítása, célcsoportokon történő kipróbálása, valamint a megírt dolgozatok javítása is az adott nyelvterületen, a felelős tagintézményben történik. Nem egyfajta, hanem számos olvasási-szövegértési feladattípust találunk mind a négy szinten. Mivel a feladatsorok megoldásához szótár nem használható, a vizsgázó rákényszerül, hogy csupán a szövegre és a kontextusra támaszkodjon a feladatsorok megoldása során. A vizsgán mindig két, különböző típusú szöveggel kell megbirkózniuk a vizsgázóknak, így nem csupán egy szöveg értése és annak szókincse alapján döntenek arról, hogy a vizsgázó mennyire képes feldolgozni egy idegen nyelvű szöveget. A szövegek hossza A szinten együttesen kb , B szinten kb , C szinten , míg D szinten szó. Az igen változatos feladatsorok megoldására 30, 35, 45, illetve 50 perc áll a rendelkezésre az egyes szinteken. A kezdő szinteken (A és B szinten) a szövegértést egyszerűbb feladatok mérik pl. párosítós feladatok, képeken és grafikonokon alapuló információkereséses feladatok. Magasabb szinten (C és D) már találunk olyan feladatokat, amikor a vizsgázóknak hosszabb és összetettebb szövegek alapján kell rövid választ adniuk kérdésekre. A középpontban természetesen soha nem a nyelvtan, hanem a szöveg megértése áll. 4

5 Felhasznált irodalom: 1. Alderson, J.C. & A.H. Urquhart (eds): Reading in a foreign language. Longman, London, Alderson, J.C.: Asessing reading. CUP, Cambridge, Carrell, P.L.: Second language reading: Reading ability or language proficiency? In: Applied Linguistics 12, ECL Akkreditált vizsgarendszer tájékoztatója. Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárság. 5. Grellet, Francoise: Developing Reading Skills. CUP, Cambridge, McNamara, Tim: Language Testing. OUP, Oxford, Mihály Ildikó: Még egyszer a PISA 2000-ről. In: Új Pedagógiai Szemle, 2003 júliusaugusztus 8. Nuttall, Christine: Teaching reading skills in a foreign language. Heinemann, Oxford, Spiro, R.J., B.C. Bruce, and W.F. Brewer (eds): Theoretical issues in reading comprehension. Erlbaum, Hillsdale, N.J., Urquhart, S. & C. Weir: Reading in a second language: process, product and practice. Longman, London, Vári Péter Auxné Bánfi Ilona Felvégi Emese Rózsa Csaba Szalay Balázs: Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. In: Új Pedagógiai Szemle, 2002 január. 5

6 Batár Levente PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Durva beszéd nyilvános helyeken I. Bevezetés Előadásomat a cím magyarázatával kezdem. A durva beszéd kifejezést gyakorlati okokból összefoglaló terminusként használom, ez magába foglalja a trágár, durva, ízléstelen, obszcén, goromba, megszégyenítő, megalázó, letoló, szidalmazó, átkozódó és bántó beszédet. Nyilvános hely alatt értem például az utcát, a tömegközlekedési járművet, a vasútállomást, az iskolai ebédlőt, a lépcsőházat és az áruházat. A kutatás elkezdésekor motivációt jelentett számomra, hogy ez idáig nem találkoztam olyan kutatással, amelyik a csúnya beszédet élő nyelvi adatok alapján vizsgálta volna. Ezzel szemben a nyomtatott és elektronikus média nyelvhasználatát ez idáig többen kutatták, elemezték. II. Fontosabb fogalmak tisztázása 1. A trágár beszéd nem azonos a káromkodással, ezek nem szinonim kifejezések. A káromkodás számos meghatározásai közül Galgócziét idézem (1988: 357): Ma már nyelvi klisék amennyiben nem a beszélő által alkotott kapcsolatok jelentésük elhomályosodott, funkciójuk pusztán annyi, hogy indulatot fejeznek ki. Az Értelmező Kéziszótár a trágár szót a következőképpen határozza meg: A szemérmet durván sértő szó, beszéd. Galgóczi a évi Balatonalmádi Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemen elhangzott előadásában más szempontból is különbséget tett a kettő között: a káromkodás funkcionális, a trágárság formális. A trágár szavak minősítése nem helyzet vagy ízlés kérdése. Adott nyelvközösség adott nyelvállapotában adott, hogy mi trágár. A trágár szavak attól és csak attól trágárak, hogy a nyelvközösség tudja róluk, hogy azok. (Nádasdy, 2003:72) 2. Azt is ki kell hangsúlyoznom, hogy a trágárság, obszcenitás és pornográfia sem tekinthetők egynek. Nagyon találó példát hoz erre Kálmán és Nádasdy (1999: 194): Kőkemény dorongját a lüktető nyílásba erőltette. A mondat obszcén és pornográf, de nem trágár. 3. Mivel a trágárság pusztán stílusrétegre utaló kifejezés, a stílusról is kell szólnom néhány szót. Nem mindegy, milyen az a nyelvi köntös, amelyben a kifejezésre váró, közölni kívánt gondolati vagy érzelmi-akarati tartalom megjelenik. A stílusrétegek a társadalmi érintkezés meghatározó területeihez, illetve formáihoz kapcsolódó s a társadalom fejlődésével együtt változó nyelvi kifejezésmódok. Rónai (1973: 36) a nyelvi eszközök kiválasztásában megnyilvánuló igényesség szerint egyszerű-szóvirágos, választékos-közönséges, finomkodódurva, tömör-terjengős stb. stílusokat különböztet meg. III. Kutatási célok Több célt tűztem ki magam elé a kutatás elkezdésekor: 1. Lejegyezzem a nyilvános helyeken elhangzó, nyílt agressziót tartalmazó megnyilatkozásokat. 2. Csoportosítsam a nyelvi durvaságokat tárgykörük alapján. 3. Megvizsgáljam a leggyakoribb kulcsszavakat, a nyelvi durvaságok nemenkénti és életkor szerinti megoszlását, funkcióját, átlagos hosszúságát. 4. Az eufemizmusokat külön elemezés alá vessem. 6

7 IV. Az agresszió megjelenési formái Az agressziónak számos megjelenési formája létezik (közlekedési, tömeges). Egyfajta felosztása a következő: szóbeli vagy verbális, testi vagy fizikai és a vizuális agresszió. Az általam vizsgált szóbeli vagy verbális agressziót kétféleképpen szokták felosztani. Első felosztás: a, nyílt agresszió, b, rejtett agresszió. A nyílt agresszió megjelenő formái többek között a nyelvi durvaságok, trágárságok, gorombaságok, megszégyenítések, megalázások, letolások, szidalmak és átkok. A rejtett szóbeli agresszió körébe tartoznak a trágár és ízléstelen elemeket nyíltan nem tartalmazó, de bántó célzattal használt megjegyzések, célzások, értékelések, irónia, intrika és rejtett sértés. A második felosztás: a, a szavak agresszív tartalma, b, a szavak agresszív formája. A szavak agresszív tartalma könnyen tanulmányozható, nem így az agresszív formai elemek, ezek közé a hangszínt, a hangerőt, a beszédtempót és a beszédritmust soroljuk (Hárdi, 2000:17-27). V. Adatgyűjtés, módszerek Mint már említettem, a mindennapi beszédet figyeltem meg. Vizsgálati módszerem nagyon egyszerű volt, a hallótávolságomon belül lévő személyek tudta nélkül feljegyeztem összesen 190 darab durva, trágár, ízléstelen, obszcén, goromba, megszégyenítő, megalázó, letoló, szidalmazó, átkozódó és bántó megnyilatkozást, köztük 30 eufemisztikus volt. Figyeltem a megnyilatkozások körülményeire is: hol hallottam, megítélésem szerint hány éves a beszélő, milyen nemű, kinek mondta, ha kiderült, akkor feljegyeztem a szituációt is. A Bachát László (1999:350) által felállított 5 tárgykört (régi betegségnevek, a vallásos hitvilág szavai, állatvilágból vett szavak, testi funkciók szavai, le- és felmenő ági rokonság) kiegészítettem egyrészt az egyéb kategóriával, másrészt az eufemisztikus kifejezések kategóriájával. Az egyéb kategóriába olyan példák kerültek, amelyeket a bennük található kulcsszavak alapján nem tudtam egyik létező kategóriába sem besorolni. Az eufemisztikus formák közé az elferdített, torzított, enyhébb árnyalatú, elharapott végű vagy magyarázkodással induló formákat soroltam. VI. Eredmények 1. Mely kulcsszavakat a leggyakoribbak A nyelvi durvaságok kulcsszavak alapján történt csoportosításának eredménye a következő: Csoport Darabszám Testi funkciók szavai 86 db (45,3 %) Egyéb 35 db (18,5 %) Eufemizmusok 30 db (15,8 %) Állatvilágból vett szavak 18 db (9,4 %) Vallásos hitvilág szavai 8 db (4,2 %) Le- és felmenő ági rokonság 7 db (3,7 %) Régi betegségnevek 6 db (3,1 %) A számokból kiolvasható, hogy a csúnya beszédben leggyakrabban a testi funkciók szavai jelennek meg. Ezek nem mások, mint az emberi test részeinek, a 7

8 bomlástermékeknek, a nemi életnek és a nemi szerveknek a megnevezései. A kifejezések száma nem magas, de az emberek változatosan használják ezeket érzelmeik kifejezésére, pl: Ne bassz már ki velünk! A baszd meg először szexuális jelentésű volt, majd káromkodásokban használták, mostanra a beszédtöltelék szintjére került, de attól abban különbözik, hogy jelentését és főleg stílusértékét nem vesztette el teljesen. Beszédtöltelékként tágabb szerepet lát el, nemcsak a beszédszünetet tölti ki, s a beszédrészeket kapcsolja egybe, de megszólításértéke is van. Ezzel a kommunikációs kapcsolat fenntartását, ill. e kapcsolat meglétének időnkénti ellenőrzését is szolgálja. A szólamvégi beszédtöltelék általában valamennyire nyomósítja is a mondanivalót (Tolcsvai, 1985:154). A nemi aktusra egy-két szót már elfogad a nyelvszokás, művelt körökben a szeretkezik vagy a kissé irodalmias ölelkezik kifejezéseket használják A mai magyar nyelvben nincsen a nyelvközösség által nagy általánosságban elfogadott szalonképes, a nyelvi normába beillő szó a nemi szervek megnevezésére. Az orvosi nyelvből kölcsönzött ezért szükségképpen kissé hivatalos hangulatú szavakkal nevezzük meg őket, vagy egészen más szóval (micsoda, fütyi, kukac, katica stb.), esetleg egyszerűen trágársággal (pl. fasz, pina). Az anyagcsere-folyamatok megnevezésére használatos szavak helyzete hasonló, nagyobb része nem tartozik a nyelvi norma által elfogadhatónak véltek közé. (Tolcsvai, 1985: ). A durva kifejezések között kulcsszavakként legkisebb számban a régi betegségnevek szerepelnek. Galgóczi László jutott arra a megállapításra, hogy egyes betegségnevek elvesztették eredeti jelentésüket és ma már csak szitkozódásokban használatosak (pl. rosseb, frász, nyavalya, fene, franc). A betegségnevek szitokszóvá válásának útja a következő volt: a betegségnév előbb egy átokformula része lett, majd szitokszó, ma pedig már nyomatékosító, pl.: A francba! A jelentésváltozásnak voltak nyelven kívüli okai (gazdasági, társadalmi, gondolkodásbeli viszonyok változása) és nyelven belüli okai is (magyar orvosi szaknyelv létrejötte és a nyelvújítás) A többi kategóriát is jellemzem röviden. Az állatvilágból vett szavak kategóriájába az állatnevek, állati testrészek nevei és az állati cselekvések megnevezései tartoznak. Ezek egy része névátvitellel vált rosszalló értelművé. Eredeti jelentésükben (az állatvilágra vonatkoztatva) semleges jelentésűek, de ha átvisszük őket az emberi világba, általában rosszalló értelművé válnak, pl.: Piros seggű pávián! Vidd innen a patád! Görény egy nő! A vallásos hitvilág szavai a hitvilág szókincséből kerültek be a szitkozódó, indulatokat kifejező nyelvi formulákba, pl.: Ne idegesíts, a kurva istenit! A le- és felmenő ági rokonságba a rokonsági fokok megnevezései (pl. anya, apa, nagymama stb.) tartoznak, pl.: Rohadt anyját! Az egyéb kategóriába tartozik pl. az A rohadt hátizsák! Nézd meg, hogy írt-e az a szemét! 2. A nyelvi durvaságok nemenkénti megoszlása A nyelvi durvaságok nemenkénti megoszlásában nagyon nagy az eltérés. Férfiak szájából hallottam a csúnya és bántó mondatok 69,4%-át, nőktől a mondatok 30,6%-át. Férfiak Nők 69,4 % (111 db) 30,6 % (49 db) 3. A nyelvi durvaságok korosztályonkénti megoszlása A nyelvi durvaságok megoszlása becsült életkorok szerint a következő. Öt korcsoportot állítottam fel: 0-14, 15-25, 26-40, 41-60, 61. Az adatok elemzésénél figyelembe kell venni, hogy ez a felosztás nem annyira megbízható, mint a nemek szerinti. Látható, hogy a 0-25 éves korosztály szájából hangzott el a legtöbb, a 61 év fölöttiek szájából a legkevésbé csúnya beszéd. 8

9 Összesen Férfi Nő Osztályozás beszédfunkciói alapján A csúnya beszédet funkciói alapján is osztályoztam. Megállapítottam, hogy leggyakrabban indulatok levezetésére szolgálnak: Az a rohadt mocskos! Rohadt anyját! Rohadt életbe! Nyomatékosító hatásuk is lehet: Mindent, baszd meg, az egészet. Sorban álltam, baszd meg, baszd meg. Sajnál tőlem két doboz sört, baszd meg! Képzeld el, baszd meg! Figyeld meg, baszd meg. Tartalmatlan töltelékszói szerepet is betölthetnek: Rosszul vagyok, baszd meg. Futok, mint egy állat, baszd meg. Fenyegetésként is használhatók: Kitépem a hajad, te buzi! A megalázás eszközei is: Szarok a megjegyzéseidre. Átokként is használatosak: A rosseb egyen meg! Hogy a rák egye ki a szemét. A bagoly egye ki a szemét! Letolásra is alkalmas nyelvi eszköz: Barom állat! Jól elbasztad! Szókeresési, megnevezési problémák is vezethetnek a csúnya beszéd használatához: Valamilyen kézműves apámfasza. Hova tettem azt a szart? Előfordulhat az is, hogy használata öncélú, a beszélő gyönyörködtetésre szolgál: A minap láttam két fiatal fiút, akik egymás után, nevetések közepette trágárkodtak az utcán: Anyád. A picsába. A geci! 5. Osztályozás formájuk alapján Formailag az általam gyűjtött csúnya beszéd elemei csak nagyon ritkán térnek el a nyelvi kliséktől és a lexikai frázisoktól, de van rá példa: Jézus bassza meg! Jézus fasza! Egyetlen alkalommal sem hallottam improvizatív jellegű, cifrázott, kacskaringós káromkodást. 6. Osztályozás mondathosszúság alapján A csúnya beszédre jellemzőek az egyszerű, rövidek mondatok. A nyílt agressziót tartalmazó mondatok átlagosan 3,58 szót tartalmaznak. Nem ritkák a szómondatok: Szar! Fasza! Faszányos! A szómondatokhoz tartoznak a megszólítások is: Majom! Geci! Seggarcú! Barom! Bunkó! 7. Eufemisztikus kifejezések Előadásom elején már említettem, hogy az eufemisztikus formákat külön elemeztem. Ezek közé az elferdített, torzított, enyhébb árnyalatú, elharapott végű vagy magyarázkodással induló formákat sorolom. Bíró Ágnes szerint ezek használói álszentek, elfogadhatóvá akarják tenni közlendőiket, azonban szándékuk ellenére nem látszanak kevésbé közönségesnek, az eufemizmusok használatában az olcsó eredetieskedés, jópofáskodás szándéka tükröződik, sőt ezek a divattá vált trágárkodás ravaszabb, hazugabb eszközei. Magam is úgy gondolom, ha a beszélő valóban kerülni akarja a csúnya és tabu szavakat, kifejezéseket, akkor azok helyett azok kimondható szinonimáit használja. Az eufemizmusok használóinak nemek szerinti megoszlásának aránya szinte teljesen fordított, mint a durva és ronda kifejezéseknél. Férfiak Eufemizmusok 36,66 (11 db) 9

10 Nők 63,34 (19 db) A korosztályok közül kiemelkedik a éves korosztály, ők használják ezeket a formákat a leggyakrabban. Eufemizmusok Férfi Nő Az eufemizmusok formailag változatosak, léteznek: - elferdítettek, eltorzítottak: Menjen a pi klibe! Basszuskulcs! - elharapott végűek: Riba! Kurv! - magyarázkodással, mentegetőzéssel induló formák: Nem vagyok disznó, de a kurva anyját! Bocsánat, a kurva anyját! Elnézést, de a kurva anyját! VII. Mire következtethetünk és mire nem következtethetünk mindebből? Az összegyűjtöttekről elmondtahó, hogy megtalálható bennük a nagy érzelmi, indulati kifejező erő. Megbízható és pontos következtetések levonásához hosszabb ideig, szélesebb körben és több módszerrel végzett kutatásra van szükség. Azt azért megállapíthatjuk, hogy a csúnyán beszélő ember mint prototípus nem létezik. Hiba lenne ennek a fajta stílusnak a használatát életkórhoz, nemhez, társadalmi réteghez, iskolai végzettséghez kötni. Az azonban mégis elmondható, hogy akik nyilvános helyen csúnyán, bántó módon beszélnek, azok megsértik a társas együttlét szabályait, őket nem befolyásolják a társadalmi elvárások. Folyamatosan változik a csúnya és bántó beszéd társadalmi megítélése, érzésem szerint az emberek egyre jobban beletörődnek, elfogadják azt. Ezt támasztja alá, hogy mindössze egyetlen esetben tapasztaltam, hogy a csúnyán beszélőre rászólt valaki. VIII. Befejezés Mindenképpen el kell választani egymástól a nyelvet és a beszédet. A trágár beszéd Nádasdy szerint nem nyelvi kérdés. Nem a nyelvet, hanem annak társadalmi használatát érinti. Értelmetlenség azt állítani, hogy nyelvünk elszemetesedett. A beszéd talán elszemetesedhet, ugyanúgy, ahogy talán a gondolkodás vagy az érzelmi világ, de a nyelv nem. Tévedés, hogy bármely nyelv fejlődne vagy romlana. A nyelvek, amióta ismerjük őket (kb éve), nem mutatnak minőségi változást, nem lesznek sem egyszerűbbek, sem bonyolultabbak, sem jobbak, sem rosszabbak. Ezt nehéz elfogadni, mégis így van. A nyelv legföljebb változhat, ám változásai nem okoznak gondolkodásbeli vagy pláne erkölcsi változásokat, mert ahogy a nyelv nem tükrözi a társadalmat, úgy a társadalom se tükrözi a nyelvet (Nádasdy, 2003: ). A trágárságok hagyományos magyar szavak, hangalakjuk, ragozásuk, mondatbeli szerepük semmi szabálytalant vagy romlottat nem mutat: egyedül társadalmi jelzőszerepük sajátos (Nádasdy, 2003: ). A durva szavak általános terjedése felfedezhető, ezek használatát sokan olyan helyzetekre is kiterjesztik, amelyekben arra semmi indulati, akarati tényező nem ad okot (Tolcsvai, 1985:152). Korpusz 10

11 A, Régi betegségnevek Férfi 1 1 Nő 1 3 (1) A rosseb egyen meg! bolt, éves (továbbiakban é.) nő, egyidős férfinak, vásárlás közben (2) Rosseb egye le a faszod, te ganéj! utca, é. nő, egyidős férfinak, sétálás közben (3) A francba! iskolai ebédlő, 27 é. nő, egyidős férfinak, belerúgott az asztalba (4) Menj a francba, sügérarcú! iskolai ebédlő, 17 é. fiú diák, egyidős fiú társának, - (5) Hogy a franc nyavalya törje ki. lépcsőház bejárata, 55 é. nő, 29 é. férfi, nem találja a kulcsát (6) A fene enné meg! busz, é. férfi, -, - A szitokszóvá vált betegségneveinket Galgóczi (1987) a következőképpen csoportosította: 1. csoport: fene, franc, íz, rosseb, süly, tályog, csíz; 2. frász, nyavalya, nehézség, kórság, rossz szavaink, ezek eredetileg epilepszia jelentésűek voltak; 3. guta és görcs; 4. azok az átkozódásokban, szitkozódásokban használatos betegségnevek, melyek nem veszítették el eredeti jelentésüket (pl. hólyagos himlő). B, Vallásos hitvilág szavai Férfi 3 2 Nő 1 2 (7) Isten bassza meg! utca, é. férfi, egyidős nőnek, nem fér fel a buszra (8) Kurva Istenit! buszmegálló, é. férfi, halkan, türelmetlenül várakozik (9) Ne idegesíts, a kurva istenit! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (10) Kurva Isten! iskolai ebédlő, é. fiú, egyidős fiú társának, - (11) Az anyátok istenit! iskolai ebédlő, é. nő, é. diákoknak, - (12) Jézus bassza meg! utca, é. nő, egyidős férfinak, - (13) Jézus fasza! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (14) Mi a kurva isten faszának kell feltartani az a kibaszott liftet? lépcsőház, é. nő, nagyon hangosan ismeretlen embernek, nem tudta hívni a liftet. Az istenkáromlásokban (7., 8., 9., 10. és 14.) Isten, a jézus-káromlásokban (12. és 14.) Jézus neve vagy miveltetésben, vagy gyalázkodó jelzők társaságában szerepel. Az Istent és más szenteket káromló személy nem csupán a nyelvi viselkedés szabályait szegi meg, hanem erkölcsi vétséget is elkövet. C, Állatvilágból vett szavak, kifejezések Férfi Nő

12 (15) Gyere már, te tinó, gyere már! busz, é. férfi, egyidős nőnek, leszállás közben (16) Hogy a rák egye ki a szemét. utcán, é. nő, egyidős férfinak, sétálás közben (17) Barom állat! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - Használója igyekezett nyomatékosan kifejezni tetszését, ezért használt túlzó jelzőt. (18) Kurva dög! utca, é. férfi, egyidős nőnek, kutyasétáltatás közben A kurva szó ebben az esetben negatív előjelű fokozó, jelzői szerepben áll. (19) Azok majmok! utca, 53 é. nő, férfinak, egyiptomi állampolgárokról (20) Te (5 másodperc szünet) disznó. utca, é. nő, é. nőnek, - (21) Hello, te állat! utca, é. ff, haverjának nevetve, találkozáskor (22) Görény egy nő! utca, nő 53, é. férfinak, üzleti partnerről (23) - Seggarcú! - - Majom! - - Barom! utca-telefonon, é. férfi, -, - (24) - Majom! - Geci! busz, é. fiú, egyidős fiúknak, a tömegben megpillantották egymást (25) De dög vagy! iskolai ebédlő, é. tanárnő, diák, - (26) A barom! busz, é. nő, egyidős nőnek, egy gyalogos átszaladt a busz előtt (27) Piros seggű pávián! iskolai ebédlő, é. fiú, egyidős fiúnak, - (28) Fogd be a pofád! iskolai ebédlő, é. fiú, egyidős fiúnak, - (29) A pofád befogod! iskolai ebédlő, é. fiú, egyidős fiúnak, - (30) A bagoly egye ki a szemét! busz, é. nő, egyidős nőnek, - (31) Vidd innen a patád! iskolai ebédlő, é. lány, egyidős fiúnak, - (32) Nagyon hosszú a sörényed! iskolai ebédlő, é. lány, egyidős lánynak, - D, A testi funkciók szavai Férfi Nő Kedélyeskedésnek, tréfának szánt durva megszólításokat, köszönésformákat főleg a fiatalok használnak: (33) Szopós! utca, é. férfi, egyidős férfinak, találkozáskor (34) - Farok! - Fasz! utca, férfi, éves egyidős férfiak, találkozáskor (35) Geci, már vártalak! utca, é. férfi, egyidős férfinak, találkozáskor (36) Hello, here! utca, é. férfi, egyidős férfinak, találkozáskor A megszólítások, a köszönések a nyelvi magatartás érvényesülésének fontos területei. A 23., 24., 33., 34., 35. és 36. mondatokban szereplő köszönések megítélése nagyban függ a beszélők személyes kapcsolatától és a környezettől. A szóbeli sértés függ annak tartalmától, a helyzettől, és az egyéni érzékenységtől (Hárdi, 2000:27). - A következőket egyszavas minősítésnek nevezem: (37) Szar! busz, é. nő, é. férfinak, iskoláról beszélgetnek 12

13 (38) Fasza! buszmegálló, é. férfi, egyidős nőnek, az egyetemről beszélgetnek (39) Faszányos. utca-telefonon, é. fiú, -, - - Nagyon gyakran hallottam a nemi aktusra utaló ige felszólító módú, jelen idejű (főleg egyes szám második vagy harmadik személyű) alakját: (40) Baszd meg! utca, é. férfi, egyidős társaságnak, - (41) Bassza meg! busz, é. férfi, egyidős nőnek, - (42) Bassza kutya! busz, é. nő, egyidős férfinak, leesett a fülbevalója (43) Ne bassza el! busz-telefonon, é. férfi, -, - (44) Ne bassz már ki velünk! utca, é. férfi, egyidős férfinak, lemondott egy találkozót (45) Mondja nekem, hogy ne baszogassam. utca, é. férfi, 35 férfi, - A 43-as, 44-es és 45-ös mondatok különlegességek, mivel tagadó formát alkalmaztak a beszélők. (46) Futok, mint egy állat, baszd meg. utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (47) Rosszul vagyok, baszd meg. utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (48) Mindent, baszd meg, az egészet. utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (49) Baszd meg, ma szerda van? busz, é. férfi, egyidős férfinak, iskolába menet (50) Kisebb ez az ütő, baszd meg. utca, é. férfi, fiatalabb barátoknak, asztaliteniszezés közben (51) Figyeld meg, baszd meg. utca, é. férfi, fiatalabb barátoknak, asztaliteniszezés közben (52) Sorba álltam, baszd meg, baszd meg. lépcsőház bejárata, é. férfi, egyidős nőnek, a nő percekig várt rá (53) Bassza meg, bassza meg! utca-telefonon, é. férfi, -, - Az ismétlés (52. és 53.) többletjelentést hordoz, jelzi a feszült idegállapotot. (54) Bassza már meg! utca-telefonon, é. fiú, -, - (55) Baszd meg, a kurva élet. utca, é. fiú, egykorú fiúnak, - (56) Ez beszél, baszd meg! busz, é. fiú, egykorú fiúknak, sportról beszélnek (57) - Mi az ott a bolt tetején? - Kazán baszd meg. busz, é. fiú, egykorú fiúknak, építkezésről beszélnek. (58) Baszd meg, nagyon utálom ezt az inget. busz, é. lány, egykorú lánynak, öltözködés (59) Jól elbasztad. utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (60) Sajnál tőlem két doboz sört, baszd meg! Képzeld el, baszd meg! busz, é. férfi, egyidős férfinak, az anyósánál töltött hétvégéről mesél (61) Csak ne kellene annyit lépcsőzni, baszd meg! busz, é. nő, egyidős nőnek, - - Biztos ma írunk? - Biztos. - Baszd meg. busz, fiú, egyidős fiúnak, iskolai dolgozatról (63) Baszd ki! utca, é. fiú, egyidős fiúnak, - Igekötős ige szerepel a mondatban. (64) Ó, baszd meg! utca, 30 é. férfi, é. fiúknak, - (65) Jaj, baszd meg! busz, é. fiúk, egykorú fiúnak, - (66) Baszd meg, még csak október van! busz, é. fiú, egykorú fiúnak, iskoláról beszélnek (67) - Hova mész? - Nyaralni, baszd meg! busz, é. egykorú fiúk, egyik leszáll a buszról 13

14 (68) Bemegyünk a pincébe, baszd meg, veszünk pár üveg hígítót. busz, é. fiú, egykorú fiúnak, a délutánt szervezik Töltelékszóként, valós szerep nélkül, is megjelennek miveltetések. - A nemi szerveket is gyakran megnevezik: (69) A faszt, ekkora így. busz, é. férfi, egyidős férfinak, utazás közben (70) A rabok faszát! utca, é. férfi, é. férfinak, - (71) A nagy faszt! utca, é. férfi, egyidős kisebb társaságnak, - Ez a trágárság tárgyraggal hangzott el. (72) Nem tudom, mi a fasznak menjek én is. busz, é. férfi, barátnőjének, - (73) Faszom kivan! busz, é. nő, egyidős nőnek, meglökték a buszon (74) Valamilyen kézműves apámfasza. busz, é. férfi, egyidős férfinak, utazás közben (75) Normális az a pina? utca, é. férfi, egyidős nőnek, kolleganőjéről (76) Azt a picsa! utca, é. férfi, egyidős kisebb társaságnak, - (77) Faszom. busz, é. férfi, hangosan, - (78) - Hányra érsz haza, fél háromra? - Faszt. vasútállomás, é. egykorú férfiak, búcsúzkodáskor (79) Tököm fogja hordani. vasútállomás, é. férfi, egykorú férfiak, búcsúzkodáskor kapott ajándékról (80) Faszkalap! utca-telefonon, é. férfi, -, - (81) Fasznak szaladgálsz ott! autóparkoló, 30 é. férfi, 6-7 é. lányának, - (82) Mi a fasznak kell az? busz, é. fiú, egykorú fiúnak, - (83) Az mi a fasznak oda? bolt, é. férfi, egykorú nőnek, boltdíszítés közben (84) Mi a fasz van itt? busz, é. fiú, egykorú fiúnak, útlezárást lát (85) Picsába! utca, é. férfi, magának hangosan, - (86) A picsába! busz, é. nő, é. nőnek, - - Idegen nyelvből átvett kifejezések (87) Picskumátyeri! (picsku materu szerb kifejezés, jelentése anyád picsájába) busz, é. nő, é. nőnek, tolakodik - A nemi szervek mellett állhat egy alapige: (88) Menjen a picsába! utca-telefonon, é. férfi, -, - (89) Mondtam neki, hogy tanárnő, menjen a picsába. utca, é. fiú, egykorú fiúnak, iskoláról mesél (90) Tünés a picsába! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - - Egyéb szexuális tevékenységre felszólító kifejezéseket is hallottam: (91) Kapd be! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (92) Kapja be! Megírom neki ezt és bekapja. könyvtár, é. férfi, idősebb kolléganőjének, továbbképzésen oktató tanárjáról (93) Nyald ki! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - - Biológiai folyamatokat és a bomlástermékeket is megnevezik: (94) Szarok rá! busz, é. férfi, egyidős férfinak, - (95) Mi a szar ez? ház bejárata, é. férfi, egyidős férfinak, az egyik rossz méretű csavart hozott (96) Miért ragad ez a szar? busz, é. nő, egyidős férfinak, korlát koszos (97) A disznóhús szar. iskolai ebédlő, é. fiú, egykorú fiúnak, nem tetszik neki az ebéd (98) De szar volt ez a busz. buszmegálló, é. nő, egyidős nőnek, régi volt a busz (99) Azok szarok! iskolai ebédlő, é. fiú, egykorú fiúnak, - (100) Elhozom az a szart. utca-telefonon, é. férfi, -, - 14

15 (101) A kiálló szarba bevertem a könyökömet. iskolai ebédlő, é. lány, hangosan, - (102) Hova tettem azt a szart? ház bejárata, é. nő, 29 é. férfinak, kulcsát keresi Megnevezés helyett használja. (103) Kavarja a szart rendesen. utca, é. nő, egyidős férfinak, kollégáról (104) Kurva nagy szar. utca, 55 férfi, é. férfinak, - (105) Szar a gépem. busz, é. lány, egyidős lányok csoportjának, - (106) Szent szar! busz, é. fiú, egyidős fiúnak, utazás közben (107) - Mi a kaja? - Nem tudom, valami fos. iskolai ebédlő, é. fiú, egyidős fiúknak, ebéd előtt (108) - A te géped nem lassú? - De, mint a fos. busz, é. férfi, 29 é. férfinak, - (109) Szar lesz. utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (110) Mi a szart csináljak? utca-telefonon, é. férfi, -, - (111) Már megint szar a lift. lépcsőház, nő, 29 férfinak, nem működik a lift (112) Kapcsolják már fel a lámpát, nagyon szar így olvasni. busz, 15 é. fiú, 29 férfi tanárának, elment a világítás (113) Á-sok, Á-sok, kakások. busz, é. fiú, egyidős fiúnak, osztályok közötti focimeccsre mennek (114) Szarok a megjegyzéseidre. iskolai ebédlő, 12 é. fiú, egykorú fiúnak, - (115) Nem tudom használni azt a szart. busz, é. nő, egykorú nőnek, ajándékról (116) Múltkor azt hittem, beszarok a röhögéstől. utca, 30 é. nő, é. nőnek, tévéműsorról beszélnek - Idegen nyelvből átvett kifejezések (117) Fuck! (angol szó, jelentése baszd meg) busz, é. lány, egyidős lánynak, - (118) Shit. (angol szó, jelentése szar) utca, é. férfi, barátnőjének, - Esterházy Péter szerint az idegen trágárság többnyire információ, adat, s nem pedig szív és érzés. E, Le- és felmenő ági rokonság Férfi Nő 1 2 (119) Ez a rohadt kölök nem akar tanulni, pedig mindent megkap. utca, é. férfi, egyidős férfinek, az unokájáról mesél (120) Anyátok valagát! busz, é. nő, tömegnek, - A birtokos szerepében az anya van (120.). (121) Rohadt anyját! busz, é. nő, egykorú nőnek, főnökéről (122) Heni, mi az anyám szúr itt lent? utca, é. lány, egyidős lánynak, biciklizés közben (123) Kurva anyádat! iskolai ebédlő, é. gyerek, egyidős fiúnak, - (124) Kurva nénikédet! iskolai ebédlő, é. gyerek, egyidős fiúnak, zavarja evés közben (125) Kurva anyját. iskolai ebédlő, é. nő, 30 é. férfi kollégának, - A bennük (123., 124. és 125.) szereplő jelző miatt az erkölcsi élettel összefüggő káromkodások, melyek közül kettőben egyes szám második személyű, egyben egyes szám harmadik személyű birtokos személyrag van. 15

16 F, Egyéb kategória Férfi Nő (126) Eltaposom! busz, é. férfi, barátnőjének, - Hermann a megsemmisítésre, az elpusztításra utaló szavaknál a térbeli vonatkozásokra hívja fel a figyelmet (Hárdi, 2000:27). (127) Kitépem a hajad, te buzi! utca, é. fiú, egyidős fiúnak, kergetőznek (128) Hülye vagy? busz, é. férfi, egyidős férfinak, - (129) Kurva! utca, 53 é. nő, 29 é. férfinak, üzleti partnerről (130) A rohadt hátizsák! busz, é. férfi, é. diáklánynak, - (131) Fúj az a rohadék szél. lépcsőház előtt, 55 é. nő, 29 é. férfinak, időjárás (132) Lerohadt a busz? busz, é. fiú, egykorú fiúknak, váratlanul megáll a busz (133) Nézd meg, hogy írt-e az a szemét! utca, 53 é. nő, 29 é. férfinak, kollegáról (134) Ez a szemétláda nem fizeti ki a díjat. utca, 53 é. nő, 29 férfinak, üzleti partnerről (135) Mocsok játék! busz, é. lány, egyidős lánynak, - (136) Tahó, várj meg! buszmegálló, é. fiú, egyidős fiúnak, feltartóztatta a tömeg (137) Kuss! iskolai ebédlő, 12 é. fiú, egykorú fiúnak, - (138) Kihozzuk abból a kurva börtönből. utca, é. férfi, egykorú nőnek, családtagról beszélnek (139) Szia, köcsög! utca, é. férfi, egykorú férfinak, üdvözlés gyanánt (140) Rohadt életbe! utca, é. nő, egyidős nőnek, - (141) Kurva életbe! utca, é. fiú, egyidős fiúknak, - (142) Bunkó! Bunkó, köcsög! utca-telefonon, é. férfi, -, - (143) Ilyen hülye nincsen! utca, é. férfi, idősebb férfinek, - (144) Hát én milyen hülye vagyok! busz-telefonbeszélgetés, é. nő, -, - (145) Az énekorgánumom felment rohadt nagyra. busz, é. férfi, egykorú társaságnak, - (146) Hát mi most hova megyünk, hülye? utca, é. fiú, egykorú fiúnak, - (147) Te hülye vagy! utca, é. lány, egykorú lánynak, - (148) De hülye vagy! iskolai ebédlő, é. fiú, egykorú fiúnak, szürcsöli a levest (149) A hülye buzi mobilozik. iskola ebédlő, 15 é. lány, egykorú lánynak, - (150) Jaj, mit félsz ettől a rohadt széltől? utca, é. lány, egykorú lánynak, (151) Nincs egy rohadt függöny otthon. busz, é. nő, egykorú nőnek, - (152) - Miből írunk? - Matekból. - Hülye vagy? - Ez olyan hülye, hogy nem hiszi el. busz, é. fiúk egymás között, iskola (153) Azt a kurva! utca, é. férfi, egykorú társaságban, - (154) Nem lehetsz ennyire genya! utca, é.lány, egykorú lánynak, - (155) Hülye lotyó! utca, é.lány, egykorú lánynak, - (156) Hétre csak végzek ezzel a rohadt szülői értekezlettel. utcatelefonon, é. nő, -, - 16

17 (157) Az a rohadt mocskos! bolt, é. nő, hangosan, - (158) Buzi! iskolai ebédlő, é. fiú, egyidős fiúnak, belenyúlt a tányérjába (159) Szíjat hasítok a hátadból! utca, é. férfi, é. fiúnak, - - Idegen nyelvből átvett kifejezés: (160) Bitch! (angol szó, jelentése utcalány) busz, é. fiú, egykorú fiúnak, - Eufemisztikus kifejezéseket Férfi Nő (161) Basszus! busz, é. férfi, magában, - (162) Éjjel felkel, basszus, megeszi másnak a kajáját. busz, é. nő, egyidős férfinak, lakótársról beszél (163) Inkább elmegyek, basszus. utca-telefonon, nő, -, - (164) A nagy lóf! utca, é. férfi, egyidős férfinak, - (165) Menjen a pitébe! busz, 50 é. nő, fiatalabb férfinak, - (166) Menj már a piklibe! utca, é. nő, egyidős nőnek, - (167) Mész ám a! utca, é. ff, é. nőnek, - (168) Na, elmész ám! utca, é. ff, é. nőnek, - (169) Riba! bolt, é. nő, egykorú nőnek, - (170) Kurv! busz, é. nő, hangosan, - (171) A Franciskát! busz, é. nő, fiatalabb férfinak, - (172) Mondjam vagy mutassam? utca, 53 é. nő, fiatalabb férfinak, nem ért egyet (173) Menjen a pi klibe! busz, 50 é. nő, hangosan, - (174) Elküldtem a bűnbánatba. utca, 53 é. nő, 29 é. férfinak, - (175) - Bazeg! - Bazeg! utca, é. férfi és é. nő, - (176) Bazeg, milyen vonat! vasútállomás, 14 é. fiú, 29 é. férfi tanárának, régi vonatot lát (177) El van kefélve! utca, 35 é. férfi, egyidős férfinak, - (178) Basszuskulcs! lépcsőház, é. nő, egymagában hangosan, kiesett a kulcs a kezéből (179) Basszus! utca, é. fiú, férfi társaságnak, - (180) A kur! busz, é. nő, hangosan, - (181) A kutya fáját! bolt, é. nő, hangosan, nekimegy bevásárlókocsival egy polcnak (182) Hogy az a! utca, é. férfi, é. nőnek, - (183) Édesanyja ledér voltát emlegette. busz, é. férfi, egyidős férfinak, - (184) Mondd meg neki, hogy jól elbaltázta. utca-telefonon, é. férfi, -, - (185) Vigyázz, belelépsz a csúnyába. buszmegálló, é. nő, é. férfinak, ürüléket vett észre a férfi lába előtt (186) Ez a szarkaláb! buszmegálló, é. nő, é. férfinak, (187) Szájbalökött buszok. buszmegálló, é. nő, hangosan, - (188) Nem vagyok disznó, de a kurva anyját! utca, 53 é. nő, 29 é. férfinak, kolleganőről (189) Bocsánat, a kurva anyját! utca, 53 é. nő, 29 é. férfinak, kolleganőről (190) Elnézést, de a kurva anyját! utca, 53 é. nő, 29 é. férfinak, kolleganőről 17

18 Felhasznált irodalom Bachát László: Trágárságtól ments meg, uram, minket. In: Deme László-Grétsy László- Wacha Imre szerk.: Nyelvi illemtan, Szemimpex Kiadó, Budapest, Bíró Ágnes: Szemérmes durvaságok. In: Bíró Ágnes Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Nyelvi divatok. Gondolat, Budapest, Galgóczi László: Szitokszóvá vált betegségneveink, Szeged, 1987.??? Galgócziét idézem (1988: 357) Hárdi István (szerk.): Az agresszió világa. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, Kálmán László - Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről, Osiris Kiadó, Budapest, Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest, Rónai Béla: Anyanyelvi műveltség és beszédkultúra I-II. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvi durvaság indulatból és anélkül. In: Bíró Ágnes Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Nyelvi divatok. Gondolat, Budapest, Esterházy Péterrel készült riport 18

19 Bíró András A KÜLFÖLDI HALLGATÓKNAK TÖRTÉNŐ LATIN OKTATÁS ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI VONATKOZÁSAI Az igennyelvet tanító tanár hamarosan rájön arra, hogy a tanulást nagyon megkönnyíti ha az idegennyelv és a nyelvtanuló anyanyelve között hasonlóságokat, azonosságokat talál. Az ilyen tanegységeket a tanulók gyorsabban megtanulják. Azoknál az egységeknél, amelyeknél nincs hasonlóság a tanítás és a tanulás is sokkal nehezebben megy. Induljuk ki egyelőre a magyar nyelvből, gondoljunk arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak, aki pl. magyarul tanul. A magyar pl. több dologra is egyes számot használ míg sok más nyelv (angol, német ) többes számot. A magyarban van alanyi és tárgyas ragozás, míg az előbb említette nyelvekben nincs. A magyar nem ismeri a nyelvtani nemet, a toldalékolás a szó végén történik, - és így gyakorlatilag korlátlan számú szó képezhető - az anyag neveket egyes számban használjuk (helyesen) pl. sör, bor, pálinka; mi pl. követ törünk, követ hordunk, borsót veszünk, zöldbabot főzünk míg az angol többes számot (peas, French beans) használ. Van névutó, míg más nyelvekben prepozíció van. A magyar kiválóan alkalmas a hexameter versformára, úgy mint a latin és az ógörög, de teljesen hiányzik ez a versmérték pl. az angolban és az újgörögben is. A magyar kiteszi a cégtáblát és máris időmértékes verset ír: Tóth Gyula bádogos és vízvezeték szerelő vagy Gépjármű vezetői vizsgabizottság. A fenti példákat annak érzékeltetésére hoztam, hogy ugyanúgy ahogy különbségek, (vagy hasonlóságok, azonosságok, vagy hiányok vannak a magyar és a német vagy az angol nyelv között, ugyanez igaz más nyelvek összevetésére is. Pl. angol perzsa, latin perzsa, angol héber, latin-héber, angol norvég, latin norvég, stb. között is. Azért említettem első helyen az angol és a német nyelvet, mert a külföldi hallgatók latin oktatásában az angol és a német nyelv játszik elsődleges szerepet. A problémák nagyobb része nem a német anyanyelvű hallgatók oktatásában jelentkezik, hanem az angol nyelvű oktatásban, ahol nagyon soknemzetiségű hallgatót kell latinra oktatni, angolul, mint közvetítő nyelven. Nézzünk meg most néhány konkrétabb példát először a latin-héber- angol összevetésében. A deklinációkat tekintve, ezek megtanítása az angol nyelv segítségével szinte lehetetlen mivel az angolban sem létezik (bizonyos minimális nyomoktól (személyes névmások: he him, they them, who - whom ) eltekintve (bár 19

20 többnyire it is csak különbség van: (ego- I, me-me, mei of me, mihi to me, meus3 mine stb). A személyes névmások tárgyesetének bemutatása azonban kevés még a tárgyeset fogalmának a megértéséhez is, mivel más szavaknak nincs látható tárgyeseti végződése. A főnév esetében, héberben a deklináció párhuzamba állítható a latinnal, a latin paradigma mellé oda lehet állítani a héber megfelelőket és utána rá lehet mutatni, hogy ugyanígy megvannak ezek az esetek DE a héber a szó elejét ragozza nem a végét. N.: magistra A.: magistram G.: magistrae D.: magistrae Abl.magistra hamora et hamora shel hamora lamora im/me hamora Bár ezen túl már csak különbségeket látunk. A latinban nincs névelő, a héberben van és egybe van írva a szóval. a többi elölrag pedig egy esettől eltekintve külön van írva. Ezek az elölragok tulajdonképpen prepozíciók (ha külön vannak írva. A héber szótári alakban nem a birtokos eset van megadva, hanem a többes szám alany esete. A melléknevek tanítása és ezek ragozása ugyancsak lehetetlen az angol közvetítőnyelv segítségével. A latinban ( mint pl. a görögben vagy a németben három nem és ennek megfelelően három végződés van. Ez az angolban hiányzik. Itt az anyanyelv (héber) sokkal hatékonyabban felhasználható mint az angol. Jóllehet a héberben sincs semleges nem, de van hímnem és nőnem (ahol még a végződés a is megegyezik a latinnal ( bonus,-a,-um tov, tova, [ ---- ]. A párhuzam ugyan nem teljes, mégis megérthető belőle a latin. Ez a jelenség nem probléma például a görög vagy a német anyanyelvű hallgatóknak. Az igeragozást tekintve jól használható az angol, mivel mind a latinban, mind az angolban fejlettnek mondható igeragozási rendszer van. A különbség az, hogy a héberben az igének van hímnemű és nőnemű ragozása, míg az angolban vagy a latinban ez nem létezik. A perzsa hallgatók könnyen megértik az igeragozási rendszert, de nehéz nekik a deklináció, mivel ez a perzsában ugyanúgy nincs mint az angolban. A számnevek ragozását tekintve az angol szintén nem ad semmiféle támpontot a latinhoz. Itt is a héber hasonlít jobban a latin számnevekhez, mivel 20