Széllel szemben Rendvédelmi dolgozók tüntetése. huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Széllel szemben 2011. Rendvédelmi dolgozók tüntetése. huszonegyedik évfolyam, 204 205. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. 4 5. szám"

Átírás

1 szám huszonegyedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Széllel szemben Rendvédelmi dolgozók tüntetése

2 Pest Buda konferencia Előadók és témáik Dipl.-Ing. Detlef Schroeder Építészmérnök, termékfejlesztõ, az Einstein térkõrendszer feltalálója, az Inventions nevû vállalat vezetõje - Legújabb fejlesztések a burkolati hibák kiküszöbölésére Az Einstein speciális távtartó elemekkel ellátott rendszerek szerepe tartós burkolatú köztereinken - Az elsõ lépcsõs, speciálisan nagy terhelésre kifejlesztett térkõrendszerektõl az íves formában építhetõ, régi kiskocka hangulatot visszaadó, azok hátrányait kiküszöbölõ rendszerekig - A Pest Buda térkõrendszer elõnyei a napjainkban még alkalmazott megoldásokkal szemben - Nemzetközi kitekintés (német, spanyol) a rendszerrel kapcsolatban - Szakmai kérdések megválaszolása Újságok, kiadványok, honlapok, naptárak tervezése, nyomdai kivitelezése. Dr. Dipl.-Ing. Claudia Pich A Semmelrock International központi termékfejlesztési vezetõ, vegyészmérnök - Új megközelítés a beton térkõrendszerek belvárosi alkalmazása során, a beton termékek elõnyei - Ideális megoldások a Pest Buda térkõrendszerekkel, technikai adatok ismertetése - Gyakorlati tanácsok, fektetési praktikák - Szakmai jellegû kérdések megválaszolása Mangliár László Okleveles építészmérnök, közterület megújítás nívódíjas tervezõ (Szombathely fõtér) - Tervezési körülmények ismertetése Kõszeg történelmi belvárosának rehabilitációs munkája során - Szempontok az ideális burkolat típus kiválasztása során - Az új burkolat funkciója, bemutatása - Szakmai kérdések megválaszolása Szemes Tibor Építõmérnök, felelõs mûszaki vezetõ - Építési, kivitelezési körülmények bemutatása Kõszeg történelmi belvárosának rehabilitációs munkája során - Kivitelezési munkák bemutatása, a hullámszerû formák megoldása a fektetés során - Szakmai kérdések megválaszolása

3 április május Szigor hátán szigor Az Országgyűlés az MSZP és az LMP távollétében április 18-án elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Az államfő április 25-én, húsvéthétfőn alá is írta a dokumentumot, amely január elsejétől lép hatályba. A parlament ezt követően még magasabb fokozatba kapcsolt megkezdték a sarkalatos, azaz kétharmados törvények előkészítését. Köztük az önkormányzati rendszer reformjának úgynevezett társadalmi vitáját. 4 És azután ott van a falu eszménye maga, mely törékeny, mert modern életünk elképzelései ellene dolgoznak. Ma a világ a sebességről, a technológiáról, a változásról, az anyagi nyereségről szól. Olyan hely, ahol a hagyományra gyakran a haladás gátjaként tekintenek, ahol, úgy tűnik, az egyén mindig legyőzi a közösséget. Másrészt viszont, egy falu élete a közösségről szól, a múlt megbecsüléséről, arról, hogy mindenkinek jobb legyen, a folyamatosságról. Nem vagyok biztos abban, hogy a kétfajta világ összeegyeztethető. (Michael S. Sanders: Versenyben Provence-szal Kelly Kft., Budapest, oldal) 8 Ez már a való világ Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az új önkormányzati törvény koncepcióját sajtótájékoztatón mutatta be. Bejelentette, hogy a 44 oldalas munkaanyagot a 7 országos önkormányzati érdekszövetség, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok képviselői május 9-én megkapták véleményezésre. Az államtitkár közölte, a koncepcióról a közeljövőben tárgyal a szövetségek képviselőivel, majd június 16-ig összesítik a véleményeket. Az új törvény elfogadására októberben kerülhet sor. 14 megyei körkép Hírek a megyékből 2 Parlament Szigor szigor hátán 4 Módosították a különadó szabályait 5 Készülnek a nagy reformok 6 Jobbikos képviselőcsere 7 kor-kép Sok kicsi sokra megy? 8 Részlet Magyarország alaptörvényéből A helyi önkormányzatokról szóló fejezet 13 Jogunk van az önkormányzáshoz! 14 Ez már a való világ 14 Csak TÖOSZ-tagoknak! 16 Választottak 17 ÁSZ-szeminárium 18 Esélyek és lehetőségek Lezárult a Nemzeti Szociális Konzultáció 19 Segélykamiont indítottak 19 Széllel szemben? 20 Devecser 21 településügy Tartalom Gyarapodó város 22 Történelmi értékeink 23 A zsákfalu nem zsákutca 24 főépítészek az önkormányzatokban Épített örökségünk Műemlékvédelmi Citrom-díj 26 Jól vizsgáztak! 27 Határtalan megújulás 28 Felhívások 28 Vendégváró vízpartjaink 28 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot példányban egy évre bruttó 9395 forintos áron (postaköltséggel). Számlázási cím: Szállítási cím: Kelt:, Aláírás Megrendelhető a szerkesztőség címén Web: Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) , (06-30) Fax: (06-1) Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam lapzárta: május 11. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft.

4 megyei körkép BÁCS-KISKUN MEGYE Két és fél millió jut a diáksportra. A megye költségvetésében 19 millió forint áll rendelkezésre a sportszervezetek támogatására. A keret felosztásáról szóló döntés értelmében a fenti összegből 2,5 millió forint jut a diáksportra, ezer forint a szabadidősport feladatokra, illetve a fogyatékossággal élők sportversenyeinek támogatására. A megyében megrendezendő sporteseményekre 3 millió 350 ezer forintot hagytak jóvá, amelyből rendezvényenként maximum 80 ezer forint igényelhető pályázat útján. BARANYA MEGYE Szén és metán után kutatnak Mecseknádasdon. A Baranya megyei településen és környékén a munkálatokat az az ausztrál cég kezdte meg, amely a Mecsekben uránt is keresett. Mecseknádasd alatt és a környéken hatalmas a szénmező, ezt már az 1970-es években is feltérképezték, de a kitermelés nem kezdődött meg a bányászat felszámolása miatt. Wekler Ferenc, a település polgármestere elmondta, hogy a mostani mérésekkel pontos képet kapnak a község alatt húzódó kőzetrétegek elhelyezkedéséről. Ha megfelelő szénmezőt találnak, azt is mérlegelniük kell majd tette hozzá, hogy a kitermelés mennyire környezetbarát, illetve menynyire előnyös a település számára. BÉKÉS MEGYE Megoldódhat a gyulai Almásykastély sorsa. Közösen újíthatja fel a gyulai várral szemközt álló Almásy-kastélyt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a gyulai önkormányzat. Görgényi Ernő polgármester úgy nyilatkozott: azt szeretnék, hogy az épület újra a régi fényében tündököljön. A városnak jelenlegi helyzetében nincs lehetősége arra, hogy anyagilag komolyabb részt vállaljon az épület rendbetételében, de a megnyíló uniós források bizakodásra adnak okot tette hozzá. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Megújul a sárospataki Bodrog-híd. Felújítják az aszfaltburkolatot, a járdát, a kandelábereket és rendbe teszik a hídkorlátot. Elvégzik a fém elemek korrózióvédelmét, a beton burkolatokat például a jégzajlás által megrongált pilléreket szintén helyrehozzák. A felújítás egy részét uszályról és alpinista módszerrel végzik el. Sikora Attila, a zempléni város alpolgármestere elmondta: a beruházáshoz szükséges 53 millió forintot a Magyar Közút Nonprofit Zrt. biztosítja, így Sárospataknak egy fillérjébe sem kerül, de a hasznát elsősorban a helybeliek látják. BUDAPEST Április végi ülésén több mint 110 napirendi pontot tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák döntöttek 26 budapesti közterület átnevezéséről: a Moszkva tér például ismét Széll Kálmán tér lett, a Lágymányosi híd új neve Rákóczi híd, a Köztársaság tér pedig II. János Pál pápa nevét kapta. A Margit híd budai hídfőjének közelében lévő, eddig névtelen területet Elvis Presley parkra keresztelték. Az V. kerületi Roosevelt tér május 5-től Széchenyi István nevét viseli. A közgyűlés döntött arról is, hogy engedélyköteles lesz a szórólaposztás és az utcazenélés, és hogy akár 50 ezer forintra büntethetik azokat, akik életvitelszerű lakhatás céljára használják a fővárosi közterületeket. CSONGRÁD MEGYE Élménypark épül Ópusztaszeren. Csillagösvény elnevezéssel Európában egyedülálló, két és fél hektáron elterülő élménypark épül Ópusztaszeren. Három különböző útvesztőt, egy fajátszóteret és egy számháborúpályát építenek európai uniós támogatás segítségével. A Tejút ősi magyar nevét viselő helyszínen logikai és játékos feladványok megoldásával találhatjuk meg a helyes utat a következő útvesztőkhöz. A Csillagösvény várhatóan május 14-én nyitja meg kapuit. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE A városi és az elővárosi közlekedést fejlesztené Győr. Összesen háromnegyed milliárd forint pályázati pénzből készítené elő a városi és az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztését a város. A javaslatot Borkai Zsolt (Fidesz KDNP) polgármester április végén terjesztette a közgyűlés elé. A tanulmány foglalkozik az elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának kérdésével, ehhez kapcsolódóan a helyi és helyközi autóbusz-közlekedés rendszerének újragondolásával, valamint az intermodális csomópontok kialakításának lehetőségével. HEVES MEGYE Faluházat avattak Felsőtárkányban. Az új faluház a felsőtárkányi civil egyesületeknek, művészeti csoportoknak és önkormányzati rendezvényeknek ad helyet a jövőben, ezek mellett különféle képzéseket, konferenciákat fogad majd be, ezáltal a település turisztikai kínálatát is bővíti. Az összességében 125 millió forintos beruházást a település önkormányzata teljes egészében saját bevételből telekeladásból finanszírozta. HAJDÚ-BIHAR MEGYE Közös járőrözés Debrecenben. Közös járőrözést tart a jövőben Debrecen kertvárosi területein az önkormányzat által támogatott Polgárőr Közhasznú Egyesület és a Pannon Guard Zrt. Járőrszolgálata. A járőrök a zrt. által biztosított terepjáró segítségével juthatnak el a külterületekre, hozzájárulva a közbiztonság javításához. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Korszerűsítik a Szolnok és Szajol közötti vasútvonalat. A vasúti közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá tételéért korszerűsítik a páneurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó Szolnok Szajol vasútvonalat. A munkálatok előkészítésére csaknem 2 milliárd forint áll rendelkezésre, nagyobb részben európai uniós forrásból. A korszerűsítése során felújítják a vasúti pályát, alkalmassá teszik óránként 160 kilométeres sebességgel történő közlekedésre, valamint a hidak pályaszerkezetét is átépítik. A beruházás kiterjed Szolnok vasútállomásának korszerűsítésére is. 2 ÖN KOR KÉP április május

5 megyei körkép KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Tatabányán megújul a városközpont. Aláírták annak a 1,5 milliárd forint összköltségű beruházási projektnek a támogatási szerződését, amelynek célja, hogy Tatabánya központi területe sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A tervek szerint az épülő Árpád Hotel mellett gazdasági szolgáltató ház is készül, mélygarázzsal. A volt áruház előtti teret közösségi rendezvények megtartására teszik alkalmassá. A polgármesteri hivatal tanácstermét átépítik, a földszinten a térre nyíló kávézó lesz. A Szent Borbála térre zenepavilont terveznek. NÓGRÁD MEGYE Segély helyett sulicsekk és ruhacsekk Salgótarjánban. Természetbeni juttatásként kapják meg hamarosan a segélyek egy részét Salgótarjánban azok, akik önkormányzati támogatásban részesülnek. A rendeletmódosítással lehetővé válik, hogy a kifizetések egy része célzottabban, sulicsekk, ruhacsekk, illetve gyógyszer-, közüzemi és étkezési csekk formájában kerüljön a rászorulókhoz, ugyanis a megítélt támogatási összeget a kedvezményezettek sokszor nem arra használták fel, amire eredetileg igényelték. Tavaly csaknem ötven százalékkal emelkedett az átmeneti segélyt igénylők száma ben nyolcmillió forintot, 2010-ben pedig már több mint tizenhárom és félmillió forintot fizetett ki az önkormányzat átmeneti segély jogcímen. PEST MEGYE Soron kívüli támogatás Pest megye önkormányzatának. Április 29-én döntés született Pest megye soron kívüli támogatásával kapcsolatban. A nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György és a belügyminiszter, Pintér Sándor közösen döntöttek a megye támogatási igényéről. A döntés értelmében Pest megye 131 millió 681 ezer forint visszatérítendő támogatást kapott. Ugyancsak soron kívüli támogatásban részesült Somogy megye, amelynek összege: 112 millió 721 ezer forint. SOMOGY MEGYE Folytatódik a foglalkoztatási program. A 2008-ban indult program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra történő belépésének segítése. A megyei szinten ezer fővel folytatódó programba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, a pályakezdők, az ötvenedik életévüket betöltött személyek, a tizenkét hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási vagy ápolási díjban részesülők, a tartós munkanélküliek, illetve új célcsoportként a bérpótló juttatásban részesülők kapcsolódhatnak be. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Három ország, három megye, közös célkitűzések. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Kárpátalja és Szatmár megye vezetői áprilisban az előttük álló feladatokról tanácskoztak. Seszták Oszkár, a Szabolcs Megyei Közgyűlés elnöke, Alekszander Ledida kormányzó, a Kárpátalja Megyei Adminisztráció vezetője és Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke megállapodott arról: augusztusban a kárpátaljai Péterfalván rendezik meg a Jószomszédsági napokat s a Kárpátok Eurorégió Tanácsának következő ülését pedig Nyíregyházán május végén. TOLNA MEGYE Regionális Mesterség Központ (REMEK) alakult. A Szent László Térségi Integrált Szakképző Központban létrehozott tehetségpont elsődleges célja a mesterségbeli, választott szakmájukban tehetséges diákok felkutatása és fejlesztése. Ennek köszönhetően az intézményben jelenleg 12 tehetséges diák képzése zajlik. Kiemelten fontos a programban, hogy a diák-szülő-tanár-mester-kollégiumi nevelő ösztönzőként, egymást motiváló, erősítő szemlélettel kapcsolódjon be a közös munkába. VAS MEGYE Vas megyében csökkent a munkanélküliek száma. A foglalkoztatási arány azonban még mindig nagyon alacsony mondta Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának sajtótájékoztatóján. A kormánymegbízott kiemelte, hogy míg Ausztriában 75 százalékos a foglalkoztatási arány, addig hazánkban ez a szám csupán 55 százalék. Tavalyhoz képest az idei első negyedévben azonban kismértékű javulás tapasztalható a foglalkoztatás terén. Az álláskeresők száma 2,3 százalékkal csökkent, az inaktívak aránya azonban még mindig magas. VESZPRÉM MEGYE Különleges lakásavató Tapolcán. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) KULCSprogram elnevezésű kezdeményezésének köszönhetően az országban elsőként Tapolcán alakítottak ki értelmi fogyatékosok részére önkormányzati bérlakást, ahol három értelmi fogyatékos fiatal kezdheti meg önálló életét a sajátjának tekinthető otthonában. A program része az is, hogy a leendő lakók képzésen vesznek részt: többek között főzni, saját háztartásukat vezetni, pénzt kezelni, konfliktust megoldani tanulnak. ZALA MEGYE Megállapodás a város és a polgárőrök között. Együttműködési szerződést kötött Zalaegerszeg város önkormányzata és a Zalaegerszegi Polgárőr Egyesületek Szövetsége, amely 12 egyesületben közel 800 tagot tömörít. A cél a közterületi bűnözés megelőzése, a közbiztonság javítása, a vagyonvédelem és persze a rendőrség munkájának segítése. A megállapodástól a polgárőrök azt várják, hogy javuljanak a járőrözés feltételei, például ismét megvalósuljon a lovas járőrözés. Az önkormányzatnak viszont az lenne fontos, hogy a polgárőrök mindenhol ott legyenek, ahol nem biztosítható az állandó rendőri jelenlét. A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa április május ÖN KOR KÉP 3

6 parlament Szigor hátán szigor Az Országgyűlés az MSZP és az LMP távollétében április 18-án elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Az államfő április 25-én, húsvéthétfőn alá is írta a dokumentumot, amely január elsejétől lép hatályba. A parlament ezt követően még magasabb fokozatba kapcsolt megkezdték a sarkalatos, azaz kétharmados törvények előkészítését. Köztük az önkormányzati rendszer reformjának úgynevezett társadalmi vitáját. Eközben a parlament számos olyan javaslatról tárgyalt, amely a közpénzek elköltésének és e folyamat ellenőrzésének szigorítását célozza, például az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítását. A gazdálkodás mellett kiemelt téma volt a közbiztonság. A gyöngyöspatai események kapcsán több indítvány is a T. Ház elé került, többek között a közterület rendjének fenntartásáról. A Heves megyei településen történtek vizsgálatára eseti bizottságot hoztak létre, amelynek kapcsán szintén sok szó esett az önkormányzatok és az állam közbiztonsági feladatairól. A kormánypártok mellett az MSZP és az LMP is támogatta, a Jobbik viszont nemmel szavazott a kormány büntető törvénykönyvet módosító javaslatára, amely a településeken járőrözőket megrendszabályozza. Eszerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Aki pedig olyan, közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenységet végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A polgárőrségről szóló 2006-os törvény módosítását még csak tárgyalta a parlament. Ha elfogadják, a polgárőrök csak a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködés alapján végezhetik tevékenységüket és kötelesek együttműködni a többi hatósággal is. A polgárőrök kizárólag helyi polgárőr szervezet tagjaként járhatnak el a saját területükön és ezt igazolniuk is kell. Nem viselhetnek olyan egyenruhát, amely hasonlít rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához, s olyan jelzés sem lehet az öltözetükön, ami hatósági jellegre utalhat. Rögzítenék a törvényben, hogy a polgárőrök gázspray-t tarthatnak maguknál és használhatják azt indokolt esetben. Ide kapcsolódva módosítaná a kormány a szabálysértésekről szóló 1999-es törvényt is. Bekerülne a jogszabályba, hogy elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatná a bíróság azt, aki jogosulatlanul végez közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet. Ugyanilyen büntetést kapna az a polgárőr is, aki a törvény megszegésével látja el feladatait. A kormányzat a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusokat kívánja megakadályozni a módosításokkal hangzott el a vita során. Mint ismert, a Heves megyei községben a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai járőröztek márciusban, s ez az ott élő romákban félelmet keltett. A feszültség nyomán a romák négy járőrözőt megvertek. Közben csaknem 270 roma nőt és gyereket a Vöröskereszt és Richald Field, hazánkban élő amerikai üzletember, az LMP pénzügyi támogatója közreműködésével üdülni vittek Csillebércre és Szolnokra, ám ezt a nemzetközi sajtóban evakuálásként kommunikálták. A Fidesz a történtek vizsgálatára parlamenti eseti bizottság létrehozását kezdeményezte, míg az ellenzék, főként az LMP tiltakozott, mondván, a kormány rájuk akarja kenni a felelősséget. Rend a közterületeken Ugyancsak az állam erőszak-monopóliumának viszszaszerzése érdekében nyújtotta be a parlament emberjogi bizottsága a közterület 4 ÖN KOR KÉP április május

7 parlament rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatát. A vitában nagyjából minden érv elhangzott, amelyet e témakörben kormánypártiak és ellenzékiek egymás fejéhez vágtak. Míg a hatalmat birtoklók azt hangsúlyozták, a szociális feszültségekre, a bűncselekmények számának csökkentésére nem megoldás, ha különféle csoportok masírozgatnak a településeken, ezzel inkább szítva a feszültséget, addig ellenzéki oldalról főként a Jobbik képviselői azt hangoztatták, egyszerű a megoldás: a kormány oldja meg a rendvédelmi problémát, teremtsen közbiztonságot Magyarországon, és akkor senki nem vitatja el az állam erőszak-monopóliumát. A javaslatot a bizottság nevében előterjesztő Lukács Tamás (KDNP) viszont azt emelte ki, hogy ez a helyzet nem alakulhatott volna ki, ha a szocialisták 2006-ban nem hoznak alkalmatlan törvényt a polgárőrségről, s nem módosítják azt 2009-ben tovább rontva az állapotokat. Lukács szerint a területet akkor felügyelő Draskovics Tibor nyújtotta be 2009 áprilisában, a Gyurcsány-kormány utolsó bosszújaként azt a törvénymódosítást, amely alapján megalakulhatott a Szebb Jövőért egyesület. A módosítás értelmében úgy jöhetett létre egy civil szervezet a közrend fenntartására, hogy még arra sem volt kötelezve, hogy bármilyen módon együttműködési megállapodást kössön a helyi rendőrséggel, a helyi rendfenntartó erőkkel. Az sem jelentett akadályt, ha a szervezetnek büntetett előéletű tagjai voltak. Előre szóltak A szocialista Harangozó Tamás ezzel szemben úgy érvelt, ő már csaknem egy éve, írásban hívta fel a belügyminiszter figyelmét arra, hogy a polgárőrségről szóló törvényt kijátszva a Magyar Gárda tagjai a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet megalapítva tovább folytatják áldatlan tevékenységüket az országban. Ám erre semmilyen reakció nem érkezett. Majd hozzátette, a polgárőrségről szóló törvényt 2006-ban a polgárőrséggel való egyeztetés alapján, annak a mintegy 90 ezer embernek a kérésére alkotta meg a kormány, akik tisztességgel, becsülettel, saját szabadidejüket, pénzüket nem sajnálva végzik tevékenységüket, településük közbiztonságának védelmében. Megjegyezte azt is, Módosították a különadó szabályait. Elfogadta a parlament a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadóról szóló törvénymódosítást, amely már hatályba is lépett. Eszerint a különadó a január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az érintettek körét azonban kibővítették. A törvény módosítására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályát. Az adóhatóság az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül visszatéríti a közötti időszakra befizetett különadó összegét. A parlament által elfogadott új törvényben azonban kibővítették a különadó-fizetésre kötelezettek körét a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. A különadó alapjának minősül továbbá a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; ide nem értve a jogviszony január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési 2009-ben az Országgyűlés a polgárőrség éves támogatását a duplájára, azaz 350 millióról 700 millió forintra emelte. Mindezzel együtt a rendőrség az újonnan beszerzett autói után a meglévő terepjárókat és egyéb más gépjárműveket, híradástechnikai eszközöket átadta a polgárőrségnek. Hangsúlyozta, hogy a törvény alapján ekkor még semmilyen visszaélés nem történt a polgárőrséggel Magyarországon tavaszán jelent meg a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és használta ki ezt a joghézagot. Az MSZP egyébként a módosítás céljaival egyetért, vagyis a joggal való visszaélést meg kell akadályozni. Ezért rögzíteni kell, szögezte le Harangozó, hogy a közrend és közbiztonság fenntartása kizárólag a rendőrség dolga és feladata, és mindenki más csak vele együtt és vele való egyeztetésben vehet részt ebben a munkában. Meg kell teremteni a jogalapját annak, hogy utána a büntetőjog, a szabálysértési törvény vagy rendelet eszközeivel fel lehessen lépni a szabályokat be nem tartók ellen. Nagyon fontos azonban, tette hozzá: ennek a módosításnak nem lehet célja, hogy az egyébként tisztességesen működő és naponta a saját szabadidejével és pénzével a közbiztonság fenntartásán, saját településük biztonságának őrzésén dolgozó, meglévő polgárőr egyesületek működését ellehetetlenítsük. Az én szabályozásomban mondta a szocialista képviselő, amit módosító javaslatként be is nyújtottam a törvényjavaslathoz képest az a különbség, hogy (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt szól a jogszabály. Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett a jobbikos képviselők támogatták április május ÖN KOR KÉP 5

8 parlament az egyesülési jog alapján létrejövő polgárőrséget általában és fő szabályként nem lehet ilyen szigorú szabályokhoz kötni. Kifejezetten csak azoknál a pontoknál lehet és kell megmondani, hogy kik és milyen feltételekkel vehetnek részt, amikor az adott egyesület a közbiztonság és a közrend fenntartásában közvetlenül részt vesz. Hiszen a polgárőrségeknek mint egyesületeknek nemcsak az az egyféle tevékenységi körük van, hogy közbiztonsági járőrözést végeznek, vagy körözött bűnözők elfogásában vesznek részt, hanem számos más is, pél- A jobbikos képviselők ezzel szemben úgy érveltek, nem az a megoldás, ha azokat a civil erőket próbálják megregulázni, amelyek a közbiztonsági válsághelyzet megszüntetése érdekében tesznek. Épp őket kellene védeni azoktól, akik fenyegetik az emberek személyes biztonságát, a testi épséghez és a tulajdonhoz való jogát. Ezért sem a Btk.-módosítás, sem a polgárőr és a szabálysértési törvények módosítása nem felel meg a szükségesség és arányosság alkotmányossági követelményének. Ezt már Gaudi-Nagy Tamás fejtegette a vitában. Az Alkotmánybíróság több határozatában megfogalmazta, az állam csak akkor nyúlhat az alapjog-korlátozás eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érdek, érték védelme más módon nem érhető el. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni hangsúlyozta Gaudi. Majd hozzátette, e közbiztonsági válsághelyzetben, amely az elmúlt 20 évben, de azon belül is a 2002 és 2010 közötti időszakban alakult ki, s egyik legdrámaibb következménye az úgynevezett mindennapi bűnözés, amely élhetetdául bűnmegelőzési bizottságokban folytatnak szakmai munkát. A társadalmi megítélésben és elfogadottságban való részvételük is törvény adta lehetőségük és kötelezettségük, ahol szerintünk nem áll fenn annak az egyesülési joggal való összehangolása, hogy ezt kizárólag a rendőrséggel való együttműködésben tehetnék meg mondta Harangozó Tamás. Figyelmeztette a kormányt arra is, hogy a rendőrségnek vissza kell kapnia a zárolt 35 milliárd forintot. Továbbá leszögezte, nem tartható fenn az, hogy 15 ezer hivatásos tüntet az utcán a szerzett Készülnek a nagy reformok Önkormányzat, választójog. Tállai András önkormányzati államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ősszel kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat. A fővárossal kapcsolatban három elvi lehetőséggel számolnak, de mindegyik változtatna a jelenlegi kétszintű rendszeren. Az új rendszer elemeit a tervek szerint 2012 és 2014 között léptetnék életbe. A főpolgármester egyébként nem támogatja sem a fővárosi önkormányzat, sem a kerületi önkormányzatok megszüntetését. Tarlós István szerint a város majdnem azonnali tönkretételét jelentené, ha csak 23 kiskirályság (azaz kerület) lenne, fővárosi önkormányzat nélkül. Hozzátette: a kerületek teljes megszüntetését is szélsőséges álláspontnak tartja. Véleménye szerint annak a verziónak kell érvényesülnie, amelyben mind a főváros, mind a kerületek megmaradnának, de a hatásköröket és a feladatokat újragondolnák. Az Európai Parlamentbe delegált fideszes képviselőt, Áder Jánost kérte fel a miniszterelnök azon jogalkotási koncepció megalkotására, amely a választójogi és az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos elképzeléseit összegzi. Az anyagot június végére készíti el jelentette be Áder. Az új alaptörvénybe egyébként nem került be a parlament létszámának 200 főben történő meghatározása, így azt az új sarkalatos törvénybe kell foglalni. A döntésnek azért kell megszületnie az év végéig, mert az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a választókerületi határokra vonatkozó passzust, s az új választójogi jogszabályoknak a jövő év elején életbe kell lépniük. A parlament illetékes albizottságának ülésén egyébként kiderült, a pártok többsége fenntartaná a vegyes választási rendszert, azaz, hogy az egyéni körzetekben induló jelöltekre és a pártok listáira egyaránt lehessen szavazni. A határon túli magyar állampolgárok választójogának részleteit is e törvényben határozzák majd meg. jogaiért, hiszen így nem tudnak rendet tartani az országban. Majd végül azzal zárta hozzászólását, hogy hatékony közmunkaprogramok, valamint a szociális rendszer helyreállítása nélkül nem teremthető meg a közbiztonság sem. Az egyetlen célravezető út lenné teszi a településeket, ezért a civil önvédelem lehetőségének szűkítése, szigorítása nem indokolt. A képviselő módosító javaslatokat nyújtott be. Egyebek között azért, hogy ne büntessék azt, aki egy szomszédos településre megy el polgárőr bajtársainak a megsegítésére. Másrészt elfogadhatatlannak tartotta, hogy a helyben működő rendőri szervek önkényes mérlegelés alapján döntsenek arról, kivel kívánnak együttműködési megállapodást kötni. Elfogadhatatlannak minősítette a 150 ezres bírságot, s azt is, hogy a törvénymódosítások nyomán azt is megbüntethetik, aki társaival együtt, például egy település különböző pontjain egyenruhába öltöztetett bábokat helyez el. Az egyetlen célravezető út a probléma megoldására szögezte le, hogy sürgősen egy komplex megoldáscsomagot tegyen le az asztalra a kormány, amelyben többek között a cigányság teljes körű bevonását a munka és az oktatás világába végre elvégzik, ugyanakkor számukra is egyértelművé teszik, hogy a rend betartása megkerülhetetlen kötelezettség. Senkinek nincs joga... Az LMP-s képviselő, Osztolykán Ágnes a vitában azt hangoztatta, nem mondják azt, hogy a vidéken nincs probléma, amelyek bizonyos esetekben a roma és a nem roma közösségek közötti feszültséghez vezetnek. Azt mondjuk, hogy ezeket a problémákat hosszú időre visszamenőleg kell áttekinteni. Meg kell néznünk azt, hogy a rendszerváltás után az alacsonyan képzett munkaerő hogyan vesztette el az 6 ÖN KOR KÉP április május

9 parlament értékét mondta Osztolykán. Szerinte Gyöngyöspata valóban kritikus pont volt, s egyetértenek a kormánnyal abban, hogy új szabályozási rendszert kell bevezetni. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy a romák és a nem romák közötti különbséget még tovább élezze hangsúlyozta a képviselő. Gazdálkodási szankciók A túlköltekezés megakadályozása és a közpénzek felhasználásának kiemelt ellenőrzése érdekében is számos javaslatot tett a kormány. A parlament még nem fogadta el, de már a Ház asztalán szerepel a Btk. módosítása. Két új tényállást vezetnének be: a költségvetési csalást és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélést. Ezen bűncselekmények elkövetői két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. Ezen túl a gazdasági és informatikai bizottság benyújtotta az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslatot, amely ha elfogadják, már július elsején hatályba is lép. Lényege, hogy az ÁSZ tevékenységében új hangsúlyokat kap a költségvetés véleményezése, erősíti a számvevők tanácsadó és segítő szerepét. Az ÁSZ nem rendelkezne közvetlen szankcionálási lehetőséggel, ugyanakkor kezdeményezhetné a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél. A számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság Jobbikos képviselőcsere. A Jobbik Békés megyei elnökeként és a megyei közgyűlés tagjaként dolgozik tovább Samu Tamás Gergő, akinek május elején kellett lemondania a parlamenti mandátumáról. A képviselő azután mondott le mandátumáról, hogy a Fővárosi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. előtt közvetlenül nem támadhatók meg. A legfontosabb ellenőrzési területei: kontrollálja az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, valamint az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét. Feladatai kiterjednének többek között a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapok felhasználásának, valamint a helyi és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére. Az ellenőrzési jogosítvány vonatkozna az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak és az államháztartás alrendszereit érintő szerződéseknek kontrolljára is. Ha a közreműködésre köteles szervezet, illetőleg munkatársa önként nem vagy nem megfelelően tesz eleget adatszolgáltatási vagy egyéb kötelezettségének, ez jogi úton kikényszeríthető. A törvény szándéka felszámolni a következmények nélküli ellenőrzéseket, amihez a Btk. módosítása is kapcsolódik. Szigorítások az új Ötv.-ben is Szigorításokat tartalmaz a belügyminisztériumi államtitkár által ismertetett új önkormányzati törvény koncepciója is. Eszerint a gazdálkodásra vonatkozó törvénysértések szankciójaként, például az adósságrendezési eljáráshoz vezető adósság keletkeztetésének (döntés meghozatala) időpontjában hivatalban lévő polgármester, képviselő-testületi tag nem indulhat a következő két általános helyhatósági választáson. A jelenlegi adóssághelyzet megismétlődésének elkerülésére ki kell mondani a veszteséges gazdálkodással kapcsolatos felelősséget áll a dokumentumban. Samu helyét a parlamentben Jámbor Nándor vette át, aki a párt Békés megyei alelnöke s a megyei közgyűlés tagja volt. Az ő önkormányzati helyét veszi át Samu Tamás Gergő. Mivel Jámbor Nándor a pártban a közlekedési, valamint az energetikai kabinet tagja, az Országgyűlésben is főként az energetikai területtel foglalkozik majd. Kétszakaszos lenne az adósságrendezés: az elsőben még külső segítséggel visszafordítható a probléma. Ha ez nem vezet eredményre, következne a második, a tényleges adósságrendezési szakasz. Utóbbiban már a polgármester és a képviselő-testület nem láthatná el feladatait, helyettük egy felszámolóhoz hasonló jogkörrel rendelkező személy, egy önkormányzati biztos látná el azokat. A tervek között szerepel az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aktív szerepet vállalna az önkormányzati adósságállomány-kezelés rendezésében. A parlament rövidesen meg kezdi a Btk. és egyes jogszabályok pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló javaslat tárgyalását is, amelyben meghatározzák a kiszabható büntetéseket. N. E április május ÖN KOR KÉP 7

10 kor-kép Sok kicsi sok Települési önkormányzatok vagy És azután ott van a falu eszménye maga, mely törékeny, mert modern életünk elképzelései ellene dolgoznak. Ma a világ a sebességről, a technológiáról, a változásról, az anyagi nyereségről szól. Olyan hely, ahol a hagyományra gyakran a haladás gátjaként tekintenek, ahol, úgy tűnik, az egyén mindig legyőzi a közösséget. Másrészt viszont, egy falu élete a közösségről szól, a múlt megbecsüléséről, arról, hogy mindenkinek jobb legyen, a folyamatosságról. Nem vagyok biztos abban, hogy a kétfajta világ összeegyeztethető. (Michael S. Sanders: Versenyben Provence-szal Kelly Kft., Budapest, oldal) A helyzetről Magyarországon szeptember 30-án, az akkori parlamenti kétharmados politikai kompromisszum eredményeként kialakított magyar önkormányzati rendszer kezdetektől belső ellentmondásokkal terhelt, és legalább 10 éve látványosan gyengül. Ma már közismert, hogy akkor a demokratikus átalakítás egyik feltételének tekintették, hogy valamennyi hajdanvolt tanácsi társközség önálló települési önkormányzatként alakulhasson át, így a települési önkormányzatok struktúrája szétaprózódott lett, míg a rájuk telepített feladat- és hatáskörök, valamint felelősségek kezdetektől széles körűek voltak. Ezek az évek múltával, főleg az európai uniós csatlakozáshoz kötődően csak bővültek, ugyanakkor a rendszert működtető finanszírozás folyamatosan esetleges és változó mértékben forráshiányos volt. A struktúra-feladat-finanszírozás hármasságának belső ellentmondásossága következtében a hiány és a pazarlás egyaránt részévé vált a rendszernek, miközben az önkormányzati közszol- gáltatásokhoz való hozzáférés egyre igazságtalanabb lett. A hátrányos helyzetű térségekben lévő, többnyire hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők alig, vagy nem megfelelő minőségű közszolgáltatásokban részesülnek, míg a tehetősebb településeken élő polgártársaik európai minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak, adott esetben ingyenesen is. Miközben valamennyi kormány elhatározta az önkormányzati rendszer átalakítását, sőt sok tekintetben az egymást váltó kormányzatok azonos vagy hasonló megoldásokban gondolkodtak, mégis az eddigi átalakítási kísérletek kudarcra voltak ítélve. A változtatáshoz szükséges kétharmad hiánya következtében a települési önkormányzatok valóságos autonómiája egyre jobban gyengült, az önkormányzatok sokasága teljes mértékben az éves költségvetésnek kiszolgáltatottjává vált. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási kerete (önhiki) természetes részévé vált a rendszernek, mindenki elfogadta és lehetőségei szerint használta. A kivételesnek tekintett önhiki-állapot általánossá vált azzal, hogy minden harmadik önkormányzat joggal pályázott erre a negatív státusra. Az elmúlt huszonegy év alatt történt átalakítási elképzelések azonban nem a települési önkormányzásra koncentráltak, hanem a strukturális elemekre, így két évtizeden keresztül zajlott a vita a megye és régió ügyben. Az erőszakos regionalizáció nem szolgálta a regionalizmus ügyét, ugyanis a gyenge, forráshiányos megyei önkormányzatok nem voltak (és ma sem) képesek alulról építeni a fejlesztési régiót, így a formálisan működő régiókat alapvetően a közösen megszerezhető források tartották össze, miközben a regionális fejlesztési tanácsok legitimálták a régiót érintő központi döntéseket. A modernizáció lendülete és hevülete hívta életre a többcélú kistérségi társulásokat, amelyeknél szintén a közös forrás reménye tartotta össze az együttműködéseket, míg a társulásokhoz szükséges tartalmi összetartó elemek sokszor és sok helyen hiányoztak. Ennek ellenére a kistérségi társulások sokféle és meglehetősen differenciált eredményt mutatnak az elmúlt bő ciklusban. A tényleges megvalósulások, eredmények és kudarcok elemzésére mindenképpen szükség lenne az ismételt átalakítást a járási rendszerre való áttérést megelőzően. A magyar településhálózat lakossági struktúrája Annak érdekében, hogy pontosan lássuk, miképpen alakult a magyar települési struktúra, érdemes röviden áttekinteni a helyzetet. Magyarországon a október 3-i általános önkormányzati választások óta összesen 3177 települési önkormányzat működik. 1 A legutóbbi választások során létrejött még két új települési önkormányzat, mert Moson udvar kivált Mosonmagyaróvárból és Tekenye Zalaszentgrótból. Az 50 főnél kisebb települések száma: 27 (a legkisebb: Iborfia 12 lakossal Zala megyében), a 200 főnél alacsonyabb lakosságszámú települések száma: főnél kevesebben laknak 1048 településen, míg 1000 főnél kevesebben élnek a települések több mint felében (54%), 1719 községben. Az önkormányzati választásoknál vízválasztónak tekinthető 10 ezer lakos alatti népességgel rendelkezik a települések 95 százaléka, vagyis 3032 településen az önkormányzati képviselőket egyéni listás rendszerben választják és csupán 145 helyen alakítanak ki a településen egyéni választókerületeket. Magyar viszonylatban nagyvárosnak tekinthetőek az 50 ezer lakos felettiek, 8 ÖN KOR KÉP április május

11 kor-kép ra megy? járási tanácsok? a szabályozásnak köszönhetően mind a 20 értelemszerűen megyei jogú város. Ugyanakkor 100 ezer lakos feletti város Budapestet is beszámítva csupán kilenc van Magyarországon. 2 Mindezek alapján megállapítható, hogy az egy településre jutó átlagos lakosságszám: 3153, és amennyiben Budapestet kivesszük a számításból, úgy az egy vidéki településre jutó átlagos lakosságszám: Ugyanakkor az ország eltérő településszerkezetéből adódóan jelentős különbségek vannak a megyék között e tekintetben is. (Lásd 1. grafikon) Amennyiben Budapestet is figyelembe vesszük az egy településre jutó lakosságszámnál, úgy a regionális összehasonlításnál természetesen a Közép-magyarországi régióban a legmagasabb a szám, míg a legalacsonyabb a Dél-dunántúli régióban. (Lásd 2. grafikon) Önmagában az egy településre jutó lakossági átlagszám nem mond semmit, mivel Európában a magyarországinál kisebb számmal is találkozhatunk, így például: Csehországban 1500 fő; Franciaországban 1600 fő; Svájcban 2100 fő jut egy településre és Ausztriában is csak 3400 lakos található egy átlagos településen. Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint is meglehetősen differenciált képet mutat. Magyarországon a főváros 23 kerületre osztódik, a sajátos jogállású megyei jogú városok száma ugyancsak 23, míg további 304 település nyerte el a városi címet. Többnyire a tanácsrendszerből örökölt nagyközségi címmel 119 település rendelkezik és a települések túlnyomó többsége (85%) község. Így a nagyközségi és községi önkormányzatok alkotják a települések csaknem 90 százalékát. Tehát az önkormányzati rendszer átalakításának erről a 90 százalékról kell szólnia! (Lásd 3. grafikon) A településkategóriák és a népességmegoszlás összevetése alapján megállapítható, hogy a települések 5 százalékában él a lakosság csaknem 60 százaléka. Ez a tény abból a szempontból nagyon fontos, hogy a napi politika hajlamos és hajlandó ezt a kérdést is választási szempontból vizsgálni, vagyis az átalakításnál a nagyobb lakosságszámú település előnyös helyzetét tovább erősíteni. (Lásd 4. grafikon) Magyar legek Amennyiben a lakosságszám és az önkormányzati típus és beosztás szerint tekintjük át a magyar településeket, akkor különféle legekkel találkozhatunk. Mint ahogy arra már utaltunk, a legkisebb település Iborfia 12 fővel (Zala megye), míg a legnépesebb nagyközség Solymár fővel (Pest megye) rendelkezik. Egyébként Solymár az egyetlen 10 ezer lakos feletti település, amelyik még nem kapott városi rangot. A községi, nagyközségi kategórián belül Solymáron 844-szer többen laknak, mint Iborfián. A legkisebb város Pálháza 1038 fővel (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), viszont csaknem 10-szer többen laknak a legnagyobb nagyközségben, Solymáron, mint Pálházán. A legnépesebb város Dunakeszi fővel (Pest megye), amelynek a lakosságszáma 37-szerese Pálháza lakosságának. Ugyanakkor Dunakeszin többen laknak, mint a legkevesebb lakossal rendelkező megyei jogú városban, a Tolna megyei Szekszárdon ( fő). A legnépesebb megyei jogú város Debrecen fővel (Hajdú-Bihar megye), ahol többen laknak, mint Nógrád megye 131 településén összesen. Szekszárdon kívül Salgótarján (37 632) megyeszékhely nem rendelkezik 50 ezer lakossal. A nem megyeszékhely Dunaújváros (48 187) és Hódmezővásárhely (47 201) már nem rendelkezik 50 ezer feletti lakosságszámmal, így ma már nem szerezhetné meg a megyei jogú városi címet. Magyarország legnépesebb városa, a főváros, Budapest ( ). A legkevesebb lakossal rendelkező fővárosi kerület a XXIII., Soroksár, fővel, míg a legnépesebb fővárosi kerület a XI., Újbuda, fővel, így az országban a városok között népessége alapján az 5. helyezett. A megyék között a legnépesebb Pest megye ( ), ahol hatszor többen élnek, mint a legkisebb lakosságú Nógrád megyében ( ). A magyar legek áttekintése eredményeként megállapítható, hogy önmagában véve az egyes települések lakosságának száma alapján nem lehet általánosítható következtetéseket levonni, mivel az értékítélethez ismerni kell az adott település földrajzi, gazdasági, közigazgatási és térségi helyzetét és szerepét, valamint közszolgáltatási és feladatellátási képességét. A kicsi nem jelent alkalmatlanságot! Régi kérdés: szükség van ennyi kistelepülésre? A kistelepülések kérdése ma megkerülhetetlen Magyarországon is. Nem csupán azért, mert az 1000 fő alatti községek száma meghaladja az összes település 54 százalékát (1725), hanem azért is, mert az utóbbi években a kistelepülések köre elbizonytalanodott. Az elmúlt több mint húsz év alapvetően pozitív Az önhiki mellett a belügyminiszteri külön keret a kivételesen rossz forráselosztás tarthatatlanságát felismerve jött létre 2000-ben az első Orbán-kormány ideje alatt a működésképtelen önkormányzatok megsegítésére. A kezdetben Pintér forintoknak, majd Lamperth filléreknek nevezett támogatás az önkormányzati gazdasági autonómia látványos végét jelentette, vagyis a mindenkori központi hatalomnak való teljes alávetettséget. Az önkormányzati rendszer átalakításával most a második Orbán-kormány tiszta lapot kíván teremteni, a cél az, hogy a működési célú eladósodottságot felszámolja az önkormányzatoknál. A törekvéssel teljesen egyet lehet érteni, viszont a megvalósítás lehetséges módja még nem ismert részleteiben április május ÖN KOR KÉP 9

12 kor-kép hatással volt a kistelepülések infrastrukturális fejlődésére, annak ellenére, hogy nagyon sok helyen a helyi vagy elérhető közelségű munkahelyek megszűntek, és ennek egyre súlyosabbak a következményei. Ma a kistelepülések többségében az önkormányzatok és a lakosság is a mindennapi túlélésért küzdenek. Ezért az önkormányzati rendszer tervezett átalakításánál kiemelten kell kezelni a kistelepülések ügyét. Szintek és variációk tíz éve A kormányzatok értelemszerűen mindig mindent felülről néznek és erős államban, erős központi hatalomban és befolyásban gondolkodnak. A kormányzati átalakítás mindig strukturális jellegű és többnyire nem a működésre koncentrál. Az új kormány látszólag eldöntötte a régió vagy megye vitát, azzal, hogy a második Orbán-kormány egyértelműen a megye mellett tette le a voksát. A regionális közigazgatási szerveződéseket visszaszervezik a megyei kormányhivatali rendszerbe, viszont megyei szinten az önkormányzat szerepe tovább gyengül, ügydöntő és meghatározó a kormánymegbízott. Így a megyén belül az erős államigazgatás uralma alá került a gyenge önkormányzás. A további eldöntendő kérdés a kistérségeket érinti. A többcélú kistérségek esetében sem kialakulásukkor, sem azóta nem tisztázódott egyértelműen, hogy a létrehozott kistérségeknél a területfejlesztési vagy a közszolgáltatási vagy a közigazgatási szempont volt-e a meghatározó. Továbbra is vitatott, hogy lehet-e megrajzolni az egységes kistérségi-járási településközi teret? Kérdéses, hogy milyen szempontok szerint szervezik meg a tervek szerint január 1-jével létrejövő járásokat. Az önkormányzati rendszer egyik feloldandó problémája a sokszínű ország és a differenciálatlan szabályozás közötti ellentmondás. Az egyes települések fejlődése és jövője szempontjából meghatározó, hogy hol helyezkedik el a településrendszerben. Egészen más problémával küzdenek a budapesti agglomerációs falvak, mint a megyei jogú város környéki települések, vagy a régi járási központhoz tartozó községek, vagy az új város- vagy kistérségközponttal rendelkezők, vagy akár a periférián lévő, hátrányos helyzetű kistelepülések. A nagyon differenciált, eltérő helyzet megfelelően differenciált, eltérő szabályozást és finanszírozási rendszert igényel. Az elmúlt bő két évtized egyértelműen bizonyította, hogy az egy kaptafára történő szabályozás igazságtalanságot és működésképtelenséget eredményez. Az állam saját hatékonyságát hangoztatva szeret rámutatni arra, hogy az önkormányzatok pazarlóak. Való igaz, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony, sok a párhuzamosság és fellelhető itt-ott a pazarlás is. Viszont megalapozatlan azt állítani, hogy minden önkormányzat pazarló. Az elmúlt évtizedben az önkormányzatok túlnyomó többsége megtanult takarékosan és hatékonyan gazdálkodni. A folyamatos forráskivonás ellenére az önkormányzati rendszer még mindig működik a növekvő számú adósságrendezési eljárás és működési zavar ellenére. Amennyiben az önkormányzatok és köztük a sok-sok kistelepülés nem működne ésszerűen, akkor a gazdasági válság következtében már több ezer település szorulna átfogó támogatásra, mentő csomagra. A rossz és alkalmatlan központi szabályozás ellenére még működnek az általános iskolák, az egészségügyi ellátórendszer, a szociális segélyezés és a csökkentett feltételek ellenére a helyi közmunkaprogram is. Az önkormányzatok túlélő képességét mi sem bizonyítja jobban, hogy a két évtizede zajló átalakítások és átszervezések, kiszámíthatatlan és csökkenő mértékű finanszírozás ellenére működik a helyi önkormányzás, vagyis van mire építeni az átalakítás során. Készségek, képességek 1990 a kistelepülések számára egyértelműen a felszabadulás éve volt. A hajdan volt tanácsi társközségek felszabadultak a székhelyközségek uralma alól és megkezdték saját útjukat. Kezdetben a tervezést elavult és elvetendő kommunista tevékenységnek tekintette a politika. A felszabadulás élménye azt a tévhitet erősítette, hogy egyedül is mindenre képesek vagyunk. Viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy egyedül nem megy! Ebben a felismerésben jelentős szerepe volt az 1996-os területfejlesztési törvénynek. Innentől kezdve indultak be a térségi társulás-szervezések, elindult újból a tervezés kistérségi, megyei, regionális és országos, valamint ágazati szinten egyaránt. Ugyanakkor a tervezés még mindig nem tölti be azt a szerepet, amire a jó kormányzáshoz szükség lenne. A központi hatalom gyorsan tud dönteni anélkül, hogy a valóságos társadalmi folyamatokat vizsgálná, elemezné, értékelné és valóságos hatásvizsgálatokra alapozná döntését grafikon: Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban Zala (1118) Vas (1200) Baranya (1308) Somogy (1308) Nógrád (1561) Veszprém (1653) Borsod-Abaúj-Zemplén (1935) Tolna (2143) Szabolcs-Szatmár-Bereg (2447) Győr-Moson-Sopron (2450) Heves (2574) Átlag (2630) Fejér (3957) Komárom-E (4110) Bács-Kiskun (4440) Békés (4887) Jász-Nagykun-Szolnok (5009) Pest (6577) Hajdú-Bihar (6601) Csongrád (7054) grafikon: Egy település/lakos megoszlása régiónként Dél-Dunántúl (1 447) Nyugat-Dunántúl (1 517) Észak-Magyarország (1 982) Közép-Dunántúl (2 740) Átlag (3 153) Észak-Alföld (3 837) Dél-Alföld (5 190) Közép-Magyarország (13 987) 10 ÖN KOR KÉP április május

13 kor-kép Többször zajlott vita arról, hogy önkéntes vagy kötelező legyen-e a társulás. Eddig az alkotmányos szabályozás nem tette lehetővé a kötelező társulás előírását az önkormányzatok számára, így a központi hatalom az önkéntes társulásokat pénzügyi eszközökkel tette kötelezővé, vagyis forrás megvonásával, illetve többletforrás biztosításával ösztönözte önkéntes együttműködésekre a feleket. Súlyos gazdasági kényszer hatására jöttek létre sokszor és sok helyen az önkéntes társulások. A társulások felülről történő vezényléséhez hasonlóan történt sok esetben a fejlesztések befolyásolása is. A települések sokszor nem azt fejlesztik, amire a helyi közösségnek leginkább szüksége van, hanem amire pályázati forrást lehet szerezni. Így aztán jelentős belső feszültségek alakulhatnak ki a településeken, és ami még rosszabb, olyan fejlesztések is történnek, amelyek további működési terhekkel, kiadásokkal terhelik az önkormányzatot, ugyanakkor nem biztosított a fejlesztés eredményének fenntarthatósága. Ezért természetesen a pályázó önkormányzat is felelős, viszont jelentősebb a felelőssége a pályázatot kiíró és elbíráló állami szerveknek. Az önkormányzatok működésének egyik akadálya a helyi tudás hiánya. Az elmúlt két évtized egyik jelentős hiányossága, hogy nem volt szervezett polgármesterképzés, illetve önkormányzati vezető képzés, továbbképzés. 3 Az önkormányzati tudás megalapozása, biztosítása nem csupán az önkormányzatok, hanem az állam érdeke is, így annak biztosításában szerepet kell vállalnia. A tudásbővítéssel összefügg a partnerség és az együttműködési képesség fejlesztése, kialakítása az önkormányzatok között, valamint az önkormányzatokon belüli szereplők kapcsolatában. A harmonikus együttműködés mind az önkormányzás működőképességét, mind pedig az önkormányzati fejlesztések tervszerűségét, fenntarthatóságát erősítő tényezők. Válaszúton a magyar önkormányzati rendszer Magyarország alaptörvénye az önkormányzatok létezését és működését természetesnek tekinti, miközben nem szerepel a szabályozásban a helyi önkormányzás joga és az önkormányzatok gazdasági autonómiájának garantálása. Az alaptörvényi szabályozás alapvetően a szervezeti és működési kérdéseket érinti, míg az önkormányzati feladatok és hatáskörök kérdésére nem tér ki, vagyis nem tisztázza a munkamegosztást az állam és az önkormányzatok között. Az új szabályozás sajátossága, hogy az állam és az önkormányzatok kapcsolatában az állami szerepvállalás és beavatkozás kérdését kiemelten és részletesen szabályozza. Az eddigi törvényességi ellenőrzést a kormányhivatali felügyelet váltja fel. Az erősebb állami kontroll új eleme, hogy a törvénysértően mulasztó önkormányzati képviselő-testület helyett végső soron a helyi rendeletet a kormányhivatal alkothatja meg. Ez a végső aktuspótló tevékenység vélhetően kivételes jellegű beavatkozást tesz lehetővé, amit nyugodtan lehetett volna szabályozni a helyi önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényben, mert az alaptörvény keretjellegű szabályozásába nem illeszkedik ez a részletes szabályozás. Hasonlóan részletező és túlzó szabályozás vonatkozik az önkormányzati hitelfelvétel korlátozására. Ebben a szabályozásban is megjelenik a központi hatalom önkormányzatokkal szembeni indokolatlan bizalmatlansága. Hiányzik az alaptörvényből az önkormányzati érdekek megjelenítésének garanciarendszere. Most a legfőbb feladat, hogy a készülő sarkalatos törvényben sikerüljön az alaptörvényi szabályozási hiányosságokat megfelelően pótolni. Tekintettel arra, hogy az alaptörvényi szabályozás az önkormányzati rendszer átalakítására és az önkormányzás lényegi kérdéseire nem adott választ, így elvileg kétféle, eltérő filozófiájú elvi megoldás is elképzelhető volt. Centralizált megoldás Időközben a Belügyminisztérium vitára bocsátotta az új önkormányzati törvény koncepcióját 4. A minisztériumi anyag erőteljes államosítási és koncentrációs szándékot jelenít meg. A munkaanyagon végigvonul, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszer nem kellően hatékony, nem felel meg a méretgazdaságossági követelményeknek. A túlterhelt önkormányzatokat az állam mentesíteni kívánja jelentős feladatoktól, így a tervezet szerint osztott feladattá válna a közoktatás (a béreket az állam fizeti, míg az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn), az egészségügyi ellátás (az alapellátás és ügyeleti rendszer önkormányzati feladat marad, míg a kórházak államosításra kerülnek), a szociális feladatok (az állam biztosítja a pénzbeli segélyezést, míg az önkormányzatok adják a természetbeli juttatásokat). Természetesen a tényleges munkamegosztásra vonatkozó szabályozást az ágazatok készítik elő. A jegyzői feladatok jelentős részét képező állami igazgatási hatáskörök túlnyomó többsége az újonnan létrehozandó grafikon: Községek a megye összes településéhez viszonyítva (%) Békés (60%) Hajdú-Bihar (62%) Pest (64%) Jász-Nagykun-Szolnok (68%) Fejér (75%) Bács-Kiskun (76%) Csongrád (77%) Szabolcs-Szatmár-Bereg (81%) Komárom-Esztergom (82%) Átlag (85%) Tolna (85%) Heves (89%) Borsod-Abaúj-Zemplén (90%) Győr-Moson-Sopron (91%) Veszprém (92%) Somogy (93%) Baranya (94%) Vas (94%) Nógrád (95%) Zala (95%) 4. grafikon: Településkategóriák és népesség struktúrája n 200 alatti n n n n n feletti április május ÖN KOR KÉP 11

14 kor-kép A jelenlegi rendszerünk adós maradt az önkormányzati minimum meghatározásával, vagyis nem tisztázott, hogy mitől önkormányzat egy település közössége, de az sem, hogy melyek azok a közszolgáltatások, amelyeket valamennyi településen biztosítani kell függetlenül annak méretétől. Miközben a minisztériumi koncepció szerint minden település önálló önkormányzat, nincs garancia arra, hogy tényleges önkormányzás valósuljon meg a sok-sok kistelepülésen. A szubszidiaritás elvének érzékeny érvényesítése kellene, hogy áthassa az átalakítást. A pénzügyi racionalitással és a hatékonyságra törekvéssel együtt kell kezelni a szolgáltatást igénybevevők szempontjait és érdekeit, valamint a jelenlegi magyar valóságot. A közszolgáltatások közös ellátása ma már természetes és elfogadott a települések számára, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a közös feladatellátás területe mekkora. Az eddig működő kistérségi együttműködés tapasztalatai alapján állítható, hogy jelentősen eltérőek az együttműködési terek a különféle feladatcsoportok tekintetében, vagyis eltérő a közös feladatellátásba bevonható települési kör a közigazgatási, a közszolgáltatási és a területfejlesztési feladatok tekintetében. A differenciált ellátási körzetek kialakítása a szubszidiaritás valóságossá válása szempontjából elkerülhetetlen. Amennyiben indokolatlanul távolra kerül a közszolgáltatás biztosítása az egyes érintett településektől, úgy sérül az ott élő polgárok joga, az esélyegyenlőség és az igazságosság. Az átalakítás egyik megjárási hivatalokhoz kerülnek át. A járási hivatal állami szervezet, és a megyei kormányhivatal kistérségi egységeként szervezik meg 2013-tól. Ennek következtében a jegyzőségek és körjegyzőségek helyére önkormányzati hivatalok lépnének, amelyek azonban alapvetően önkormányzati feladatokat látnak majd el. Önálló önkormányzati hivatalokat csak a kétezer lakosnál nagyobb lakosságszámú települések tarthatnak fenn, míg a kisebbek egy közös hivatalt, az önkormányzatok egyesített hivatalát hozzák létre. Valamennyi települési önkormányzatnál megmaradó tisztán önkormányzati feladatok a településüzemeltetés, a településrendezés, a településfejlesztés, a helyi adóügyek és gazdaságszervezés, a helyi szociális ügyek és közfoglalkoztatás, valamint a helyi sport- és kulturális ügyek. Ugyanakkor a koncepció jelentősen differenciál az egyes települések között. Kiemelt szerepet szánnak a megyei jogú városoknak és közülük is kiemelten a megyeszékhelyeknek. A városok között kivételes helyzetbe kerülnek a járási jogú (körzetközponti) városok, ahol a járási hivatal székhelye is lesz, valamint itt koncentrálódnak az egyes intézményhez kötött közszolgáltatások. Ezek a városok lesznek a központjai a többcélú kistérségi társulásoknak is, amelyek kötelező társulásként integrálják a megmaradó települési önkormányzati feladatokat. A koncepció alapján a települési önkormányzatok túlnyomó többsége a 2000 lakos alatti települések száma 2365 érdemi feladat nélkül marad és a közszolgáltatások szervezése is járási szintre kerül, így a fejlesztések is a járás által lesznek vezényelve. A koncepció egyértelmű döntéskoncentrációt jelenít meg és a szubszidiaritás elve nem jelenik meg a rendszer átalakítása során. A koncepció alapján az állam szerepvállalása meghatározó lesz, a kérdés csupán az, hogy az állam tényleg mindent tud? Decentralizált megoldás Miközben ismertté vált a kormányzati koncepció, legalábbis annak belügyminisztériumi változata látszólag úgy tűnik, hogy nincs esély a decentralizációra. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy felvillantsunk egy lehetséges másik utat is, amely alapvetően az elmúlt húsz év magyar önkormányzatiságának értékeire és tapasztalataira alapozódik. A kérdés csak az, hogy a központi hatalom képes lesz-e a sok kicsire is figyelni, vagy csak a nagyok véleményét veszi figyelembe. határozó szempontjának kell tekintenünk az igazságosság kérdését, mivel a jelenleg működő rendszer is egyre inkább különbséget tesz település és település között a biztosított vagy nyújtható közszolgáltatások tekintetében, vagyis növekszik az igazságtalanság mértéke. Amennyiben térben is távolabb kerül megszervezésre az egyes közszolgáltatás, abban az esetben a szolgáltatást igénybevevő számra a közigazgatásnak kell elérhető közelségűvé tennie azt, ellenkező esetben súlyosan sérül az esélyegyenlőség elve. Az aprófalvas megyékben a kistelepülések számára a jelenlegi kistérségekre épülő járások nem alkalmasak a valóságos együttműködésre, ezért a mikrotérségi együttműködés rendszerével lehetne garantálni a hatékony, ésszerű és célszerű feladatellátást és egyben a szubszidiaritást is. Ezekben a több mikrocentrumú térségekben is működhetnek értelemszerűen járási szervezetek, viszont a közszolgáltatásokat a települési önkormányzatok által létrehozott mikrotérségi társulások biztosítanák. Ezzel valamennyi települési önkormányzat szerves részévé és nem kiszolgáltatottjává válna a rendszernek. A mikrotérségi összefogások rendszeréből épülhetnének fel a járások és a megyék. A röviden vázolt decentralizált megoldás nem hozható létre egyetlen központi szabállyal, mivel a résztvevők aktivitását is igényli, viszont sokkal erősebb és működőképesebb szövetet hozna létre a települések között, mint a járási szisztéma. A kérdés csak az, hogy a központi hatalom képes lesz-e a sok kicsire is figyelni, vagy csak a nagyok véleményét veszi figyelembe. Zongor Gábor A tanulmány A regionális tudomány társadalmasítása című előadássorozat részeként Pécsett, május 4-én elhangzott előadás alapján készült. Hivatkozások: 1 Az elemzésben a településszámnál a október 3-i állapotot vettem figyelembe. 2 A népességnél a 2010.január 1-jei lakónépességet vettem figyelembe. 3 Az önkormányzati vezetőképzés tekintetében jelentős előrelépés történt a norvég alap támogatásával és a TÖOSZ szervezésében 2009-ben létrehozott Polgármester Akadémia programjának megteremtésével. 4 Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára május 9-én átadta az országos önkormányzati szövetségek elnökeinek a minisztérium átalakítási koncepcióját. 12 ÖN KOR KÉP április május

15 kor-kép Részlet Magyarország alaptörvényéből A helyi önkormányzatokról szóló fejezet 31. cikk ➊ Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. ➋ A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. ➌ A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 32. cikk ➊ A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a rendeletet alkot; b határozatot hoz; c önállóan igazgat; d meghatározza szervezeti és működési rendjét; e gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillet ő jogokat; f meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. ➋ Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. ➌ Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. ➍ A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. ➎ A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. ➏ A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. 33. cikk ➊ A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. ➋ A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. ➌ A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre. 34. cikk ➊ A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekébe n együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. ➋ Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. OLVASSA ÖN IS! ➌ A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat. ➍ A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. ➎ Törvény a költségvetési egyensúly meg őrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. 35. cikk ➊ A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választó k akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. ➋ A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják. ➌ A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. ➍ A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint kimondhatja feloszlását. ➎ Az Országgyűlés a Kormány az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. ➏ A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti. (Megjelent a Magyar Közlönyben április 25-én) A folyóirat megrendelhető a kiadóban április május ÖN KOR KÉP 13

16 kor-kép Jogunk van az önkormányzáshoz! A sümegi Hotel Kapitányban tartotta tavaszi közgyűlését a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége. Wekler Ferenc, a szövetség elnöke és Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere köszöntötték a közgyűlés résztvevőit. A polgármesterek az új közfoglalkoztatási programról, a biomassza alapú hőszolgáltatásról, az önkormányzatok lehetőségeiről és a vidékfejlesztés jövőjéről hallhattak aktuális információkat. Minden településnek joga van az önkormányzáshoz és az önkormányzatisághoz; az önkormányzati törvény módosításában partnerek vagyunk, de nem az önkormányzatiság megszűntetésében hangsúlyozta Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke a szövetség sümegi tavaszi közgyűlésén. A KÖSZ-elnök szerint ma az egyik fő kérdés az, hogy a jövőben miként alakul a kistelepülések sorsa? Erre a kérdésükre az illetékesektől eddig még nem kaptak választ. A több mint négyszáz tagot tömörítő önkormányzati érdek-képviseleti szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a tervezett új önkormányzati törvény módosításában véleményezőként részt kívánnak venni. Wekler Ferenc a közoktatással kapcsolatban elmondta, hogy a kistelepüléseknek komoly problémát jelent, hogy a szeptemberi tanévkezdés előtt még nem tudják, mi lesz az iskoláik sorsa. A KÖSZ az önkormányzati iskolák fenntartását támogatja, attól függetlenül, hogy ez jelentős terhet jelent a kistelepüléseknek, ezért a szövetség az iskolafenntartásban a kistérségi együttműködést támogatja. A közfoglalkoztatásról szólva többen elmondták, hogy az botránykőnek számít az önkormányzatok életében. A polgármesterek nem tudják elfogadni, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrás a korábbi évhez képest a felére apadt, s mindehhez létrehoztak egy bürokratikus rendszert. A polgármesterek az életképtelen szabályozás példájaként említették, hogy egy négyórás közcélú foglalkoztatáshoz hatvankét papírt kell kitöltetniük és aláírniuk. Csy-kó Ez már Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az új önkormányzati törvény koncepcióját sajtótájékoztatón mutatta be. Bejelentette, hogy a 44 oldalas munkaanyagot a 7 országos önkormányzati érdekszövetség, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok képviselői május 9-én megkapták véleményezésre. Az államtitkár közölte, a koncepcióról a közeljövőben tárgyal a szövetségek képviselőivel, majd június 16-ig összesítik a véleményeket. Az új törvény elfogadására októberben kerülhet sor. Tállai András cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a kisebb településeknek nem lesz joguk az önkormányzatiságra és a polgármester-választásra. Az új törvény szerint az eddigi négy év helyett már öt évre szólhat a képviselők és a polgármester mandátuma. Az államtitkár úgy véli, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszerrel strukturális és gazdasági problémák vannak, ezért elengedhetetlen az új törvény létrehozása, az önkormányzati rendszer belső átalakítása, a finanszírozás megújítása, az adósságkezelési és adósságrendezési eljárások, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok újragondolása. Folyóiratunk a 44 oldalas munkaanyagból terjedelmi okok miatt csak részletet közöl, de már ebből is világosan látszik, hogy az itt leírt elképzelések jelentősen suhintják az önkormányzatiságot, alakítják át a kistelepülések életét. A koncepciót olvasva választ kapunk olyan régóta feszegetett kérdésre, mint például az, hogy lesz-e minden településen önkormányzati hivatal, főállású polgármester stb. Az önkormányzatok gazdálkodásáról, illetve az összeférhetetlenségről olvasva is bekeményített szabályozások várhatók, azt láthatjuk, hogy ez már a való világ. Hogy az érintettek mit szólnak hozzá, milyen változásokat javasolnak, arról a következő számunkban számolunk be. (A teljes anyag a kormany.hu illetve az onkornet.hu hírportálról letölthető.) 14 ÖN KOR KÉP április május

17 kor-kép Közfoglalkoztatási feladatok Az oktatáshoz hasonló terület a közfoglalkoztatás is, melynek nélkülözhetetlen helyi szereplői az önkormányzatok. Javasoljuk, hogy kiemelt önálló, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat legyen a közfoglalkoztatás megszervezése. Természetesen szükséges egy országos, az állam által biztosított program beindía való világ Önkormányzati törvény koncepció, munkaanyag (részlet) II. Az önkormányzati és állami feladatok áttekintése, csoportosítása, szétválasztása Szükségessé vált az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása. A közfeladatok újraértelmezése és újratelepítése nélkülözhetetlen eleme az önkormányzati rendszer megújulásának. A modern országokban a közfeladatok ellátásának két meghatározó szereplője van: egyrészt a klasszikus állami szervek, másrészt a helyi önkormányzatok (természetesen változó mértékben a karitatív és civil szervezetek is részt vállalnak az ellátásban). Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy az állami szervek szerepvállalása a közfeladatok megoldásában a szükségesnél kisebb mértékű volt. Gyakran az önkormányzatok olyan feladatokat is elláttak, melyekben kevesebb volt a helyi érdekeltségi elem, a településhez való kötődés. Így sok szakterületen nem tudott érvényesülni országosan egységes koncepció, feladatellátás (pl. szakképzés), mely hozzájárult az elfogadhatatlan ellátási különbségek kialakulásához. Ezért az átalakítás alapvető eleme, hogy a közfeladatok ellátásában az állami szervek nagyobb szerepet vállaljanak. A helyi önkormányzatok csupán azokat a feladatokat lássák el, melyek a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki a helyi sajátosságok figyelembevételével. Helyi szinten hatékonyan, színvonalasan lehet megszervezni. Az önkormányzati feladatokat az önkormányzatok teljesítőképességéhez igazodva, differenciált módon kell újratelepíteni. Vannak olyan alapszolgáltatások, melyeket a legkisebb településeken is biztosítani kell. E körön felül az ágazati követelmények meghatározásával lehet előírni, hogy pontosan milyen feltételek esetén teljesíthető a feladat önállóan, ennek hiányában pedig miként lehet/kell társulás útján gondoskodni róluk. A differenciált feladatellátásban jelentős szerepet tudnak vállalni a járási jogú városok, illetve a gazdaságilag erős megyei jogú városok, melyek képesek területi szintű ellátást nyújtani (pl. középiskolák, kollégiumok, szakosított szociális intézmények, hajléktalan ellátás). A feladatokat az alábbi csoportosítás szerint tekintettük át: 1. oktatással kapcsolatos feladatok 2. egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok 3. államigazgatási ügyek 4. szociális ellátással kapcsolatos feladatok 5. tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatok 6. tisztán önkormányzati feladatok 7. közfoglalkoztatási feladatok Oktatással kapcsolatos feladatok Az oktatással kapcsolatos feladatok körében indokolt az állam és az önkormányzatok közös feladatellátása, világos egyértelmű munkamegosztás alapján (erre a legjobb példa a közoktatás területe). Az egységes színvonalú oktatás megköveteli, hogy ne a források hiánya legyen akadálya a megfelelő szakképzettségű és megfelelő számú pedagógus foglalkoztatásának, ezért indokolt, hogy a pedagógusok bérét az állami szervek finanszírozzák, az önkormányzat pedig az oktatási épületek fenntartását végezze. Miközben az állam (az oktatási ágazat) határozza meg az alapvető szakmai követelményeket, szükségesnek tartjuk a pedagógiai programok kialakításába az önkormányzatok minél szélesebb hatáskörben történő bevonását. A helyi specialitások ugyanis csak így tudnak megjelenni mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban, mind pedig a szakképzésben. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok Az alapellátások, illetve a járó-betegellátás tekintetében egyet értünk a formálódó egészségügyi koncepcióval, mely szerint ezek önkormányzati fenntartás alatt tudnak a jövőben is üzemelni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fekvőbeteg ellátás terén nem tartjuk indokoltnak az önkormányzati szerepvállalást, azt kifejezetten állami feladatnak tekintjük. Államigazgatási ügyek A feladat-átrendezés során szükséges az államigazgatási hatósági ügyek döntő többségének állami szervekhez történő telepítése is (megyei kormányhivatalok, járási hivatalok). A klasszikusan állami feladatoknak a jó része jelentős technikai hátteret, szakmai felkészültséget igényel, melyet minden településen nem lehet biztosítani (pl. építéshatóság, gyámügy, okmányiroda), az állami szervek hatékonyabban tudják biztosítani ezek ellátását. Ezen igazgatási alapszolgáltatásokat is egységes módon, azonos színvonalon kell biztosítani, amely az önkormányzati autonómia keretei között nehezen megoldható. Szociális ellátással kapcsolatos feladatok A szociális ellátást két részre javasoljuk osztani: 1. pénzbeli ellátás itt javasoljuk, hogy az állam közvetlenül a jogosult számlájára utaljon, az önkormányzat a jogosultak körének meghatározását végezze. (egyedi/méltányossági döntések meghozatalára legyen jogosult) 2. természetbeli ellátás itt úgy gondoljuk, hogy nincs szerepe az államnak, ez kifejezetten önkormányzati feladat Tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatok Egyet értünk a katasztrófavédelmi törvény koncepciójában foglaltakkal, mely szerint az állam központosítva, közvetlenül látja el ezt a feladatot. Megmaradó tisztán önkormányzati feladatcsoportok Az új rendszerben valóban csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan és melyek ellátása biztonsággal finanszírozható. Ide sorolhatóak például: településüzemeltetés (közvilágítás, köztemető, közutak, parkolás, közparkok fenntartása, stb.), településrendezés (közterek-, parkok-, utak elnevezése - kialakítása, övezeti besorolások meghatározása, stb.), településfejlesztés, helyi adó ügyek helyi gazdaságszervezés, helyi szociális ügyek közfoglalkoztatás, helyi sport és kulturális ügyek április május ÖN KOR KÉP 15

18 kor-kép Az önkormányzatok egyesített hivatala kialakításának feltételei lehetnének, hogy egyazon járáson belül (járási központban mindenképen), a települések lélekszáma egyenként nem éri el a 2000 főt (plusz egyéb szempontok), vezetője a jegyző, akit az érintett települések testületei választanak és tisztán önkormányzati feladatokat lát el (amenytása is, melynek szerves része az önkormányzati közfoglalkoztatási program. Az országos közmunka megszervezésében elengedhetetlenül szükség van a helyi igények felmérésére, az önkormányzatoknál meglévő információk hasznosítására, az irányító szervező tevékenységére. III. Az önkormányzati rendszer belső átalakítása Az önkormányzati rendszer belső átalakítása mára mind a feladatok, mind pedig a finanszírozás szempontjából is elengedhetetlenné vált (fenntarthatatlan, ésszerűtlen). Az alapvető struktúra 1990 óta változatlan, míg a finanszírozás jelentősen átalakult. Miközben folyamatosan változnak bővülnek az önkormányzatok feladatai, addig a finanszírozás csökkent az utóbbi 10 évben közel 1000 milliárd forinttal, ráadásul a feladatok sokszor értelmetlen, párhuzamosságokkal telített működéshez vezettek. Lehetőségként merülhet fel az önkormányzati finanszírozásból hiányzó pénzeszközök visszapótlása, de ez a jelenlegi költségvetési helyzetben lehetetlen, ráadásul nem is jelentene igazi megoldást, hiszen a feladatok rossz rendszeréhez nem nyúlna. Ezért tartjuk szükségesnek a működés alább részletezettek szerinti átalakítását, melynek eredményeként finanszírozhatóvá lehet tenni az önkormányzati szektort, miközben megoldjuk azon problématömeget is, ami a feladatvégzésekkel kapcsolatos. Fő iránynak a főváros, a megyei önkormányzat és a kistelepülési önkormányzatok átalakítása tekinthető, míg a városok és megyei jogú városok esetében kisebb volumenű változásokat javasolunk. Célunk, hogy az önkormányzatok valóban a helyi specifikus ügyekkel tudjanak foglalkozni, olyan helyi érdekek mentén, amihez a kellő finanszírozás is biztosított. Értelmetlennek, szükségtelennek és pazarlónak tartjuk, hogy egymás mellett lévő kifejezetten alacsony lélekszámú önkormányzatok ugyanazon feladatokat ráadásul alacsony ügyszám mellett lássanak el. Változások településtípusonként: Községek: Meg kell teremteni a községi önkormányzatok számára a racionális működés feltételeit. Megkerülhetetlen a hatékonyság és költségtakarékosság jegyében az önkormányzati működés szabályainak újradefiniálása. (Itt is hangsúlyozzuk, hogy ez nem érinti a minden településen működőik helyi önkormányzat elvét.) A magyar önkormányzatiság alapjaihoz, valamint az európai elvárásokhoz is illeszkedik a már említett feladatátcsoportosítás, de emellett szabályoznunk kell a kistelepülések hagyományos önkormányzati működésének alapfeltételeit is. A cél, hogy megtaláljuk azt az optimális szervezeti méretet (melynek egyfajta logikai előfutára a mai körjegyzőség), ami még a közigazgatási reform által lecsökkentett feladatmenynyiséggel is optimális működést tud eredményezni. (Letisztult kötelező feladatok meghatározása, vagyis csak a tényleges helyi ügyek ellátása marad helyben: településüzemeltetés, -fejlesztés, -rendezés, adóügyek, stb.) E gondolatkörben merül fel a meghatározott lélekszámot meg nem haladó települések polgármesteri hivatalainak egy közös hivatalba, az önkormányzatok egyesített hivatalába való tömörítése. Az önkormányzatok egyesített hivatala a körjegyzőségekhez hasonlóan több község önkormányzatának közös hivatala lenne. Az új struktúra támaszkodna a körjegyzőségi rendszer működésének, a gazdaságosabb, szakszerűbb működtetést, jó szervezést és munkamegosztást szolgáló pozitív tapasztalataira, viszont igyekezne kiküszöbölni a működési tapasztalatokból fakadó disszonáns elemeket (pl. megkettőzött munkaszervezet). A kétezres lélekszámot meg nem haladó településeken (nyílván egyéb mutatószámokat is figyelembe véve) az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, ezen önkormányzatok működését közös hivatal, az önkormányzatok egyesített hivatala biztosítaná. Azon településeken, ahol a polgármesteri hivatalok egyesítésre kerülnek, az ügyintézés a testület mellett működő (a testület méretével arányos, párfős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne (ügyintéző, aki egy zárt informatikai rendszeren keresztül tud mindent továbbítani a megfelelő helyre) Az új rendszerben csupán a kétezres lélekszámot meghaladó települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal. nyiben meghatározott idő alatt nem tudják megválasztani, úgy a megyei kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal jelöli ki). Azon települések, amelyek lélekszáma meghaladja a kétezret, ott továbbra is önálló polgármesteri hivatal működhet (de saját mérlegelése esetén csatlakozhat). Fontos meghatározni azon települések működési rendjét is, amelyek nem képesek az önálló önkormányzásra, mert vagy kihalnak, vagy nem tudnak képviselőket, polgármestert választani. (Jellemzően a 100 fő alatti települések kerülhetnek ilyen helyzetbe.) Az ilyen önkormányzat nélkül maradó településeken élők választójogának érvényesülése kétféleképpen képzelhető el: 1. vagy csatlakozó községként részönkormányzatot alapítva funkcionálnak tovább, vagy 2. átmeneti időszakra a megyei kormányhivatal vezetője által kinevezett vezetővel működnek tovább, amíg nem tudnak választani. Mindezek mellett szigorítani kell az új község alakításának feltételeit a további elaprózódás elkerülése érdekében. Csak kivételesen és csak az alapellátás önálló biztosítására képes településrészek önálló községgé nyilvánítását lehet támogatni. Javasoljuk az egységesítést és a különös tartalommal nem járó titulusok korlátozását (pl.: nagyközségi státusz megszűntetése). A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége júniusban országjáró körútra indul. Schmidt Jenő, a szövetség elnöke és Zongor Gábor, a szövetség főtitkára hét régióban polgármesterekkel egyeztet az új önkormányzati rendszer koncepciójának tervezetéről. A tanácskozás zártkörű lesz, a programokon csak a szövetség tagjai vehetnek részt. június 7. Észak-Magyarország Mezőkeresztes június 9. Közép-Dunántúl Velence június 15. Közép-Magyarország Szentendre június 16. Dél-Dunántúl Tab június 21. Észak-Alföld Ajak június 22. Dél-Alföld Szentes június 29. Nyugat-Dunántúl Celldömölk Csak TÖOSZ-tagoknak! 16 ÖN KOR KÉP április május

19 KOR-KÉP IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK Választottak Legutóbbi jelentkezésünk óta tizenegy helyen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármestert hat településen választottak; öt alkalommal lemondás, egy esetben pedig haláleset indokolta az időközi referendumot. Önkormányzati kép viselő-választás öt alkalommal volt, három esetben lemondás, két esetben pedig haláleset miatt írták ki a voksolást. Miháld Gerő Sándor független jelöltet választották a Zala megyei Miháld polgármesterévé március 27-én. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A község 701 választópolgára közül 326 fő járult az urnákhoz. Gerő Sándor 180, míg a másik jelölt, Hermán Sándor 143 voksot nyert el. Az időközi választást lemondás miatt kellett megismételni. Felgyő Horváth Lajos független jelölt nyerte az április 3-án rendezett időközi polgármester-választást a Csongrád megyei Felgyőn. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. Horváth Lajos 208 szavazatot kapott, Holló Lászlóné 138, Harangozóné Pálnok Orsolya 130, Kaltenekker László 103-an voksot nyert el. A település 1082 szavazásra jogosult választója közül 579 fő szavazott. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni. Budapest XIV. kerület Tildy Balázs, a Fidesz KDNP jelöltje kapta a legtöbb voksot az április 10-én megtartott időközi önkormányzati képviselő-választáson Budapest XIV. kerületében. A képviselői posztért hat jelölt versengett. Tildy Balázs a szavazatok 39,1 százalékát szerezte meg. A második helyen az MSZP színeiben indult Demeter Márta végzett 30,3 százalékkal, őt követte az LMP-s Kaibinger Gábor 17,5 százalékkal, míg a Jobbik jelöltje, Czeglédi János 8,3 százalékot, a Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete (ZÉK) jelöltje, Benedettiné Kiss Renáta 3,7 százalékot kapott, a Munkáspártot képviselő Hajdu József 1,1 százalékot nyert el. A választókerület 5741 szavazásra jogosult lakosának 27 százaléka járult az urnákhoz. Az időközi választást Garaba Imre fideszes képviselő korábbi lemondása miatt kellett kiírni. Romonya Herman József független jelöltet választották a Baranya megyei Romonya polgármesterévé április 10-én. Herman József 228, míg szintén független vetélytársa, Szabó Péter 19 szavazatot nyert el. A Baranya megyei község 380 választópolgárából 247-en járultak az urnákhoz, érvénytelen szavazat nem volt. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni. Győr Bárány István, a Pro Urbe Győr Egyesület képviselőjelöltje nyerte az április 17-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választást Győrben. A képviselői tisztségért a győztesen kívül még két jelölt indult: Ottlakán Beatrix függetlenként, Pergel Elza pedig a Fidesz KDNP jelöltjeként. Bárány István a voksok 60,16 százalékát nyerte el, míg Pergel Elza a szavazatok 36,83 százalékát kapta, Ottlakán Beatrix 3 százalékot szerzett. A részvételi arány 26,76 százalékos volt. Az időközi referendumot haláleset miatt kellett kiírni. Kunpeszér Németh László független jelöltet választották meg a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér polgármesterévé az április 17-én tartott időközi választáson. A polgármesteri székért három független jelölt indult. A település 570 szavazópolgára közül 254-en voksoltak. Németh László a 253 érvényes szavazatból 209 voksot nyert el, ami 83 százalékos eredményt jelent. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Kustánszeg Bécs Tiborné független jelöltet választották meg a Zala megyei Kustánszeg polgármesterévé május 8-án. Az időközi választáson három független jelölt indult. A részvételi arány 47 százalékos volt, a település 444 választópolgára közül 209-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt. Bécs Tiborné 121 szavazattal a voksok 57,9 százalékát szerezte meg, Srágli János 62, míg Németh Lajos 26 szavazatot kapott. Az időközi választást haláleset miatt írták ki. Sárrétudvari Kiss Tibort, a Fidesz jelöltjét választották meg a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban tartott időközi polgármester-választáson május 8-án. A polgármesteri tisztségért hatan indultak, a megválasztott fideszes jelölt mellett öt független jelölt volt. A 2380 választásra jogosult szavazópolgár közül 1231-en mentek el voksolni, ami 51,7 százalékos részvételt jelent. Az érvényes 1227 szavazatból 543-at (44,2 százalék) a Fidesz jelöltje, Kiss Tibor nyert el, őt követte Pusztai Márton 316 szavazattal, majd Makai Lajos 174, Bojtor József 122, Lepnyák Viktor 46, míg Tóth Zoltán 26 voksot kapott. Az időközi referendumot lemondás miatt írták ki. Székesfehérvár Deák Lajosnét, a Fidesz jelöltjét választották meg a május 8-án, Székesfehérvár 11-es választókerületében tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson. A képviselői tisztségért három jelölt indult. A választókerület 5932 szavazásra jogosult választópolgárának 25,3 százaléka, 1501 szavazó adta le voksát. Az 1479 érvényes szavazatból 783-at a Fidesz képviselőjelöltje szerzett meg, az MSZP jelöltje, Csordás Sándor 405 szavazatot, míg Forró Zoltán, a Jobbik színeiben 123 szavazatot kapott. Az időközi voksolást haláleset miatt kellett kiírni. Lapzárta után Budapest XVI. kerület Vincze Ágnes, a Fidesz KDNP jelöltje nyerte meg a Budapest XVI. kerületében tartott időközi önkormányzati képviselő-választást május 15-én. A képviselőségért öten indultak.vincze Ágnes a szavazatok 50,89 százalékát (488 szavazat) szerezte meg. A második helyen Büki Tamás, a Pártfüggetlenek Lokálpatrióta Szövetsége (PLSZ) jelöltje végzett 20,33 százalékkal (195 szavazat), míg a harmadik helyen a szocialista Király András László a voksok 15,75 százalékával (151 szavazat). A Jobbik jelöltje, Kaszás Gábor a negyedik helyen végzett 9,28 százalékkal (89 szavazat), az ötödik pedig az LMP jelöltje, ifj. Mizsei László lett 3,75 százalékkal (36 szavazat). Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Pilis Domonyi Károly független jelölt nyerte a Pest megyei Pilis kettes számú választókerületében tartott időközi önkormányzati képviselő-választást május 15-én. A képviselői tisztségért négyen indultak. A mandátumot Domonyi Károly 79 vokssal nyertre el, a második helyen Andrási Julianna (MSZP) végzett 62 szavazattal, őt követte Koszorú Árpád (Jobbik) 42 szavazattal, míg a fideszes Némethné Fiel Gabriella Piroska 29 szavazatot kapott. Az időközi referendumot lemondás miatt írták ki április május ÖN KOR KÉP 17

20 hírek n Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzések alkalmával nemcsak hibákat tár fel, hanem találkozik előremutató gazdálkodási megoldásokkal, jó gyakorlatokkal is. A budapesti, második szeminárium vezető témája a költségvetési és zárszámadási folyamatokkal kapcsolatos belső kontrollok kialakítása és működtetetése volt. A tanácskozást Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg. Az elnök a belső kontrollrendszerek céljáról és hasznosságáról, illetve a megújuló számvevőszéki ellenőrzési módszertanról beszélt. Bemutatta azokat a területeket és okokat, amelyek miatt az ellenőrzés során a számvevő felelősségre vonást kezdeményez. Rámutatott arra, hogy a felelősség felvetése gyakran a belső kontroll-folyamatok hiányosságából, illetve az ÁSZ korábbi javaslatainak figyelmen kívül hagyásából következik. Hangsúlyozta, alapvető fontosságú a belső ellenőrzés hatékony működtetése. ÁSZ-szeminárium Az Állami Számvevőszék az ellenőrzései során tapasztalt, követésre méltó példákat szeretné népszerűsíteni. Ennek szellemében áprilisban már második alkalommal rendezték meg A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál elnevezésű szemináriumot Budapesten. A megnyitó után Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Az önkormányzati finanszírozás újragondolandó kérdései címmel tartott előadást. A szeminárium levezető elnöke Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke volt. A rendezvényen két országos önkormányzati szövetség elnöke is megjelent: Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részéről és Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében. A szemináriumon négy önkormányzat mutatkozott be: Tamás Barnabás, Putnok város polgármestere és Kiss Péter, Nagykőrös Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodavezetője a költségvetési tervezés megbízhatóságához és megalapozottságához szükséges belső kontrollok kialakítási és működtetési tapasztalatairól adott számot. Boldoczki János, Kiskőrös Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetője és Répásy Ildikó, Balatonfüred Polgármesteri Hivatal osztályvezetője a zárszámadás-készítés során szükséges belső kontrollok kialakításával és működtetésével kapcsolatos gyakorlatát ismertette. A tanulókért a tanulókkal Versenyképes gazdaság csak versenyképes munkavállalókkal teremthető meg. De milyen a versenyképes munkavállaló? Lehet-e közös pontokat találni a leendő munkáltatók, a tanulók, a szülők, a tanárok és az iskola érdekei között? Erről is szól A tanulókért a tanulókkal a Jövő Záloga TISZK fejlesztési programja, amely most ér véget. Alapját az a 188 millió forintos támogatás teremtette meg, amelyet egy TÁMOP pályázaton nyertünk el. Nyolc tagiskolánkban több mint 2200 diák tanul, 80 százalékuk roma származású és jó néhány sajátos nevelési igényű tanulót is oktatunk. Szakképzésünket az emeli ki a hazai mezőnyből, hogy a tanulóink komplex szemléletű szakmai és pedagógiai program részesei. A projekt kiemelt feladata a meglévő oktatási programok frissítése, a tananyagok megújítása, innovatív elemeket tartalmazó, a tanulói képességekhez, készségekhez igazodó tananyagok fejlesztése volt. A nappali képzésben 21 közoktatási, a felnőttképzésben 20 akkreditált képzési programot fejlesztettünk ki. E mellett új tanulási lehetőségeket és formákat vezettünk be a tanulók számára, és a tanároknak új oktatási módszereket ajánlottunk. Kiemelt cél volt a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása. Szakmai ismereteik gyarapítása, sikeres beilleszkedésük a munka világába az átlagostól eltérő oktatási, pedagógia feladatot jelent. A tennivalók hasonlatosak az egyesült államokbeli afro-amerikaiak integrálásához, amelyhez az 1960-as évek közepén valósítottak meg az Egyesült Államokban egy speciális, Harlem elnevezésű programot. Ennek tanárképző, a éves korosztályi részprogramját is megismerhették a tagiskolák. Az amerikai Regent Egyetem professzora hat héten keresztül adta át szakmai ismereteit a programban résztvevő tanároknak. A projekt teljes időtartama alatt számos közösségi, családi rendezvényt szerveztünk, amelyek célja nemcsak az volt, hogy a szülők, a családok egyre jobban támogassák és segítsék a gyermekeik tanulását, hanem mivel sok a viszonylag fiatal, éves szülő, hogy őket is ösztönözzük a felnőttképzésekben való részvételre. A programban fontos volt, hogy a tanulók körében felkeltsük a szakmunkás végzettség megszerzése iránti igényt és segítsük felkészülésüket a munka világába történő belépésre. Munkavállalási alapismeretek kurzuson vehettek részt, az Álláskereső klub pedig személyre szabott gyakorlati segítséget adott a tanulóknak. Kulcskérdés volt az érdemi kapcsolattartás a munkaadókkal, a piaci szereplőkkel, a szakmai szövetségekkel, mert ezen alapulhat a megfelelő oktatási anyagokkal alátámasztott rugalmas képzés, a szinte személyre szabott oktatási program. Az iskolákban a képzésé a meghatározó szerep. Fontos, hogy a tanulók a munkaerőpiac követelményeihez igazodó végzettséget szerezzenek, dolgozhassanak, biztos megélhetéshez jussanak. (X) 18 ÖN KOR KÉP április május

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Tömör István Balatonkenese Város polgármestere

Tömör István Balatonkenese Város polgármestere POLGÁRŐR EGYESÜLET BALATONKENESE-BALATONAKARATTYA 8174. Balatonkenese, Vörösmarty tér 8. e-mail: balatonkenese.polgarorseg@gmail.com Tel.: 06-30-621-58-71 Iktsz: 36/2013/05 Tömör István Balatonkenese Város

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN

Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A TÁMOP-1.1.2-11/1 PROJEKT KERETÉBEN RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hegedűs Ferenc polgármester

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu 22-116/2014. Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 6/2014.(II.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Munkaerőpiaci Alap 2003. évi költségvetésének teljesítése. 2003. évi eredeti. módosított. előirányzat

A Munkaerőpiaci Alap 2003. évi költségvetésének teljesítése. 2003. évi eredeti. módosított. előirányzat A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének teljesítése 1. sz. melléklet Megnevezés eredeti előirányzat módosított kiadások, ill. bevételek FMM, illetve OM * Területi Összesen kiadások, ill. bevételek a módosított

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

T/1745/39. Az Országgyűlé s. az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáró l szóló T/1745. számú törvényjavasla t

T/1745/39. Az Országgyűlé s. az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáró l szóló T/1745. számú törvényjavasla t T/1745/39. ORSZÁGGYÚLÉS HIVATALA Érkezett : 2010 DEC 0 9. Az Országgyűlé s Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának Gazdasági és informatikai bizottságának kiegészít ő Foglalkoztatási

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R. É ri= ett 1015OKT 2

EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R. É ri= ett 1015OKT 2 EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R Iktatószám : 50346/2015/PARL Hiv. szám: K/6511. kri 'II tal Melléklet: 1 db Dr. Lukács László György országgyűlési képvisel ő részére Jobbik Budapes

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére 23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőrség Önvédelmi Egyesület beszámolója

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek 08 - Adatszolgáltatás a személyi és a foglalkoztatottak, választott összetételéréről 01 miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes 02 miniszter,miniszterrel azonos illetményre jogosult vezető 03 kormánybiztos,

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

3. számú napirendi pont. Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat

3. számú napirendi pont. Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat 3. számú napirendi pont Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat Összefoglaló Az államháztartási törvényjavaslatról T/5069. számú Benyújtó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter A törvényjavaslat

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Tájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól

Tájékoztató a közfoglalkoztatás végrehajtásának tapasztalatairól Az előterjesztés száma: 197/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. október 30-án, 18-órakor megtartandó ülésére Tájékoztató a

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 2/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 20-án a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.) megtartott

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. június 25-ei ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. június 25-ei ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2015 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. június 25-ei ülésére Tárgy: A Települési Pályázati és Fejlesztési Alapra beérkezett

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26 -i ülésére

napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26 -i ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26 -i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat

KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat KIVONATOLT ÖSSZEFOGLALÁS Mikrovállalkozások fejlesztése tárgyú pályázat GOP-2011-2.1.1/M (KMOP-2011-1.2.1/M) max. 10 fő alkalmazottig és max. 200 MFt éves nettó árbevételig összesített pályázati adatok:

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére Tárgy: Önkormányzati alapítványok további működésnek tárgyalása Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 192. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Közgyűlési felhatalmazás a " Vállalkozási szerződés a DDOP-3.1.2-12-2013-0016 azonosítószámú projekt keretében az 1. számú Óvoda Kindergarten fejlesztésére

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul:

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul: Melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 74/2015. (VI.26.) számú határozathoz A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása az időközben bekövetkezett változások

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésének 3. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésének 3. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. december 16-i ülésének 3. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! Velem községi Önkormányzat alapító tagja a 2004-ben létrejött

Részletesebben

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére

Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az előterjesztés száma: 219/2013. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. december 17-én, 16-órakor megtartandó ülésére Az önkormányzati

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az Újpesti Közterület-felügyeletről (T E R V E Z E T) Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

K I V O N A T. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 12-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 12-én megtartott ülése jegyzőkönyvéből 2014. február 12-én megtartott ülése könyvéből 17/2014. (II. 12.) sz. NORMATÍV Kth. 2014. február 12-én megtartott képviselő-testületi ülés napirendje Normatív Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Nem költségvetési szervek támogatására pályázat Iktatószám 981/2014.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Községi Képviselő-testület Csögle Szám: 229-4/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Csögle

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben