O m (l/s) (l/s) (l/s) (l/s) ,3 380,4-85,9 90

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2002 2015 2002 2015 O m (l/s) (l/s) (l/s) (l/s) 103 919 106 797 63 363 98 535 466,3 380,4-85,9 90"

Átírás

1 5. A víz viszonyokra kifejtett hatás (pl. minıség, vízrendszerek, folyami viszonyok, tartalékok A Trebišov-i járás ivóvíz szükségleteinek egyenlege évre Lakosság száma Ellátott lakos száma Teljes Forrás Egyenleg Selejtezésre fogyasztás O m (l/s) (l/s) (l/s) (l/s) ,3 380,4-85,9 90 A fenti adatokból kitőnik, hogy 2015-ben a Trebisov-i járásban cca. 86 l/s ivóvíz hiánnyal kell számolni. Keletre, a tervezett Új Energia Forrás építkezésének tıszomszédságában folyik a szabályozott Trnávka folyó és cca. 5 km-el távolabb az Ondava folyó. Az Ondava folyó kapacitás és minıség szempontjából biztonságos forrása az ún. technológiai célokra használt nyersvíznek anélkül, hogy a Domaša víztározóból kellene az átfolyást biztosítani (a feltételezett vízkinyerés számítás szerint 450 l/s). Ez a vízfolyam kapacitás szempontjából alkalmas recipiens az Új Energia Forrás technológiai üzemelésbıl származó szennyvizek befogadására (cca. 150 l/s). Délkeletre, a tervezett Új Energia Forrás építkezésének szomszédságában a Kelet-szlovákiai Kassai Vízmő Társaság Rt. (a továbbiakban csak KKV Rt.) kezelésében találhatók a nyilvános víz források. Ezek védelmi sávjait az Új Energia Forrás építése nem érinti közvetlenül, mert az építkezéstıl védik a meliorációs csatornák és a Szlovák Államvasutak vágány-sávjai. A tervezett Új Energia Forrás építése Trebišov város közigazgatási területére esik ezért a tervezett tevékenység a városi vezetékektıl csupán rövid, új ivó víz és szennyvízcsatorna csatlakozókat kell kiépíteni, melyek a KKV Rt. kezelésében vannak. Az Új Energia Forrás üzemeltetıjének feladata azonban olyan minıségő kibocsátott szennyvíz biztosítása, mely megfelel a városi csatorna mőködési rendjének és feltételeinek. Feltételezhetı, hogy az építkezés során a földmunkák és építkezés miatt veszélyben lesz a talajvíz minısége és megnövekszik majd az építkezésen használatos gépekbıl, autókból kijutó olajok által okozott szennyezı hatás. Negatív hatásról van szó, amely magában hordozza a talaj vizek szennyezésének és minıségének romlási/szennyezési lehetıségét. Szintén feltételezhetı, hogy károsodhat a talaj víz, ha a káros anyagokkal való manipuláció során az, ellenırizetlenül szabadon kifolyik. A felszíni és talajvizek hatásai összefüggnek a szennyvizek termelésével, míg a javasolt tevékenységnél szennyvizek, technológiai szennyvizek és esıvizek keletkeznek. A kibocsátott ipari és esı szennyvizeknek eleget kell tenni a hatályos rendeletekkel elıírt szabványoknak/minıségnek. Az Ondava folyóba kibocsátott ipari szennyvizek mennyisége 150 l/s, a Trnávka folyóba kibocsátott esıvizek mennyisége 160 ezer m 3 /év. A városi csatorna rendszerbe kibocsátott szennyvíz feltételezett mennyisége 46 m 3 /nap. Az építkezés alatt a maximum értékek m 3 /nap. A jelenlegi állapot az építkezésen potenciális environmentális veszélyt jelent a talajvíz és felszíni víz források minıségére nézve, valamint a vízgazdaság szempontjából jelentıs, szomszédos Trnávka folyamra nézve.

2 Az Új Energia Forrás építési és szerelési munkálatok hatással lesznek a vízre, mely hatás értékelésre és megítélésre kerül az építési dokumentáció kidolgozása során. Nem feltételezett az építési objektumok építésénél a talajvíz szivattyúzásával a használt vízi források sérülése (kontamináció). Az Új Energia Forrás jövıbeni mőködésének stádiumában a vízre gyakorolt hatás abban mutatkozik meg, hogy megnövekszik a víz mennyiségének fogyasztása (az Ondava folyóból és a nyilvános vízvezetékbıl) valamint a használt víz mennyiség kibocsátása. Jelentıs és nem elhanyagolható hatással kell számolni a jövıbeni mőködés során a lehetségesen elıfordulható ipari szerencsétlenségek, balesetek és az azt követı vízforrások minıségének veszélyeztetésével. Itt természetesen általános veszélyrıl van szó, logikus és környezetvédelmi jelleggel. 6. Talaj viszonyokra kifejtett hatás (pl. hasznosítás módjai, kontamináció, talaj erózió) A talaj viszonyokra kifejtett negatív hatást jelent a tevékenység során eltávolított felszíni talaj. Terület foglalásra mezıgazdasági föld és erdıgazdasági föld jelen értékelés terjedelmében jelentıs hatás nem mutatkozik. Bizonyos kisebb területfoglalásra sor kerül a vasúti vágányok építése során. Végleges terület foglalás szükséges lesz az Ondaván épülı szivattyú állomás miatt, az Új Energia Forrás számára épített külsı lerakat és a megközelítı utak létesítése miatt. Ideiglenes területi foglalás mezıgazdasági földterületbıl várható a vízvezeték építése miatt csıvezeték az ún. nyersvíznek és az ipari szennyvizek elszállítására alkalmas rendszer a recipienshez. Ideiglenes területfoglalás a mezıgazdasági földterületbıl történik a földgáz-vezeték megépítésénél is. A mezıgazdasági és erdıgazdasági földek minıségét befolyásolni fogja a légszennyezés a kibocsátott szennyezıdés miatt (por) valamint a talajra tett savas atmoszferikus depozíciója (acidifikációs folyamatok) hatás. Az építkezés és üzemeltetés során nagy veszélye van az olajjal történı talaj szennyezésnek. Az építésen használt gépek üzemeltetése a talaj tömörítését, a talaj vegetációs takarójának destrukcióját okozhatja és a lehetséges eróziós folyamatokat gerjesztheti. Az Új Energia Forrás körüli talaj (szélesebb területen) a közelmúltban masszívan vegyszerezve (mőtrágya) voltak és részben szél erózióval sérültek. Az itteni talaj rétegek szennyezıdhettek még a múltban itt mőködı ipari tevékenységtıl (cukorgyár és annak energiai központja). A szennyezés azonban származhat az illegális szemétlerakókból is. 7. Az állatvilágra, növényvilágra és domináns élıhelyeikre kifejtett hatás (védett, veszélyeztetett egyedek, állatok vonulási útvonalai, a vegetáció és állatvilág egészségi állapota stb.) A javasolt tevékenység a jelenleg használaton kívüli terület iparosítását feltételezi. Az állatvilágra gyakorol negatív hatás fıleg az atropikus nyomás növekedésével függ össze, mely a további területek megváltozott kihasználtság jellegével keletkezett. A felszíni vizek minıségének romlásával a vízi élılények elhalása bekövetkezhet, fıleg a vízre veszélyes és káros anyagok ellenırizetlen szivárgásával, elfolyásával. A létesítmény felépítésével megszőnnek a már visszafejlıdött ruderáris domináns élıhelyek a létesítményt megközelítı utakon és az ipari zóna területén. Ennek az életközösségnek (biotop) a növényi geofond szempontjából ekoszociológiai értéke alacsony. A ruderális vegetáció többféle reprodukciós és élelmiszer élılénynek domináns élıhelye. Többségük azonban a területen képes tovább élni a létesítmény beüzemelése után is, mert fıleg szinantrop és hemiszinantrop fajokról van szó. 147

3 A jelenlegi állapot megváltozása kezdeti stresszt és zavart okoz az itt élı közösségekben, az alkalmazkodási képesség alacsony fokával bíró élılényeknél a pusztulás az erısen vitális és alkalmazkodó képességő közösségekben viszont az elterjedés és növekedés várható. Az értékelt területen nem honos védett, értékes vagy veszélyeztetett növényi faj. Az élıvilágot legfıképpen veszélyeztetı tevékenységek, a létesítmény létrehozása során: - az ipari berendezések létesítésével történt életközösségek visszafejlıdése (degradáció) és megszőnése - légszennyezı anyagok kibocsátásának hatásai - az úthálózat kiépítése miatt a területtel történt kontinuitás elvesztése - a közlekedés hatásai (közlekedési eszközök kollíziója, zaj) - telelıhelyek veszélyeztetése. A gerinctelenek állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) vízszennyezés A kétéltőek állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) a vonulási szakaszokon történı elhullás. A hüllık állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) a természetes elıfordulási hely (habitat) létrehozott hellyé (antropogén) változik, b) a telelıhelyek veszélyeztetése. A madarak állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) idegen anyagok a környezetben (imisszió), b) hidrológiai változások (vízi madarak), c) kolízió az elektromos vezetékekkel (gólyák és ragadozó madarak), d) kolízió a közúti szállítással, Az emlısök állatcsoportját legfıképpen veszélyeztetı hatások, a létesítmény létrehozása során: a) az eredeti életközösségek visszafejlıdése és megszőnése az ipari létesítmény építésének következményeként, b) imisszió hatása, c) közlekedés hatása (kolízió a közlekedési eszközökkel, zaj), Az érintett szélesebb terület szempontjából (Latorca Tájvédelmi körzet, Kelet-szlovákiai síkság régiója, Trebišov-i járás) a tevékenység hatással lehet a Latorca Tájvédelmi körzetre: Latorca Tájvédelmi körzet legjelentısebb ritkasága a ma már igen ritkán és különlegesen értékes mocsári életközösség elıfordulási helye, mely egy komplexumot képez, egyedülálló és nincs párja az országban. A növényi társulások fajtánkénti összetétele igen sokrétő és színes. Az értékes vízi növények közül itt található a fehér tavirózsa (Nymphaea alba), sárga tündérrózsa (Nuphar luteum), kolokán (Stratiotes aloides), sulyom (Trapa natans), hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) és sok egyéb más faj. A rendszeresen elöntött, legelıként szolgáló mezıkre jellemzı a különbözı csoportban vagy szétszórtan élı bokor társulások, valamint szoliter fák, fıleg főzfák. A vízi madarak vonulási útján lévı terület magas számú élılény meglétét feltételezi. Az élı világ figyelemre méltó, itt található egyedei: sisakos sáska (Acrida hungarica), imádkozó sáska (Mantis regiliosa), mocsári teknıs (Emys orbikularis), vörös gém (Ardea purpurea), nagykócsag (Ergetta 148

4 garzetta), nagy kárókatona (Phalacrocorax carba), réti sas (Haliaeetus albicilla), függı cinege (Remix pendulinus), közönséges denevér (Myotis myotis) és mások. A Latorca területén lévı lısz erdık, a vízi és mocsári élı társulások, a sok ággal átszıtt ártér, homokdőnék ez mind a Latorica térség jellegzetes és sehol máshol nem létezı természeti szépségét és egyediségét alkotja. A javasolt tevékenység hatása, általában az alábbi életközösségeket érinti: Regionális területi ökológiai stabilitási rendszer Trebišov-i járásban Egység Jelentısége Geomorfológiai egység Életközösségek megnevezései Életközösség Szubregionális Kelet-szlovákiai Latorický luh (lısz) Tajba Kašvár síkság Regionális Kelet-szlovákiai Stará Tisa, Duša folyó partjai, Ortov, síkság Starý Laborec, Veľká Karčava, Bolianske tızeg-tufa, Oboríni csatornák, Kováčske lúky (mezık), Molodňa, Slhé Tice, Fejséš, Labaška Kapušiansky les (erdı), Lesík na čongove, Bučovsky les (erdı), Avaš, Čierny les (erdı) Vilhaň, Čierna hora (erdı), Horný les (erdı), Zemplínska jelšina (égerláp), Mariánsky les (erdı), Ilhódsky les (erdı), Bisce, Veľké jazero (tó), Opátske piesky (homok), Dlhá hora (erdı) Tarduika, Vysoká Horešské lúky (mezı), Veľké lúky (mezı), Richtárka, Kerestúr, Panský diel, Veľký les (erdı), Eseňka, Pieskovňa pri Kapuni, Horná Moľva, Slánske vrchy (hegység) Biokoridor Szubregionális Kelet-szlovákiai síkság Regionális Kelet-szlovákiai síkság T tersztikus, H hydrikus Dolné lúky (mezı) Zempléni hegység Údolie Cejkov Brezina (völgy) Čierna hora (erdı), Bane nad Tŕňou (bánya), Vysoký vrch (hegy), Borsuk, Veľký vrch (domb) Lysá hora Veľká hora (erdı), Lipovec, Kapoveň, Bačkovská dolina (völgy) Latorický luh (lısz) Tajba Kašvár Tarbicka Kapoňa Kapušiansky les (erdı) Ortov Slanské vrchy (hegy) Veľká Karčava Faj H T, H H T H T T T, H T T, H T, H Megjegyzés: A Trebišov Új Energiai Forrással szembeni ökológiai stabilitást jelentı regionális területi rendszert a mellékletben közölt grafikus ábra jelöli. 8. A tájra kifejtett hatások szerkezetére és hasznosításra, tájképre Az építkezés megvalósításával megváltozik a táj struktúrája és kihasználásának módja, ezt a hatást véglegesnek és jelentısnek kell tekinteni. 149

5 Az építkezés létrejöttével valóban végleges és jelentıs változások keletkeznek a tájképben. A beruházás részben befolyásolja majd a Trebišov város képét, mely változás felfogható pozitívan és negatívan is. Negatív hatással lesz a magasfeszültségő, légi elektromos vezeték telepítése. A légi 400 kv magasfeszültségő vezeték nem része az Új Energia Forrás építésének, a már meglévı 409 V vezeték rekonstrukciójával együtt kerül kiépítésre. Az új szakasz hossza cca. 8 km. Együtt halad majd a rekonstruált 409 V-os vezetékkel. A 110 kv vezeték szintén nem része az Új Energiai Forrás beruházásának, itt a Trebišov elágazóból vezetik a vezetéket az Új Energia Forráshoz, a Trebišov város mentén. A külsı elektromos vezetékek föld felett, épületeken kívül, kerülnek megépítésre (kivéve az alapokat és a földelést). Az elektromos vezetékek fı külsı részei a következık: pózna, alapok, földelés, vezetékek, vezetékek szigetelése és a földelési kötelek. Általánosságban megállapítható, hogy az elektromos vezetékek tájra kifejtett negatív hatása elsı sorban vizuális jellegő. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem létezik a vizuális probléma megoldására komplex megoldás, kivéve a földalatti vezetékek, ami azonban gazdasági és részben mőszaki nehézségekbe ütközik. 9. A védett területekre kifejtett hatás madárlakta védett területek, európai jelentıségő védett területek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, vízgazdálkodási területek Natura közigazgatási terület Trebišov-i járás regionális jelentıségő területek Közigazgatási Közigazgatási terület Állami tájvédelmi körzet SzK terület kódja megnevezése SKUEV0006 Rieka Latorica (folyó) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0019 Tarbucka Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0020 Lesík Bisce Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0029 Vysoká Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0030 Horešské lúky (mezı) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0032 Ladmovské vápence Tájvédelmi körzet Latorca (mészkı) SKUEV0034 Lesík pri Borši (erdı) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0039 Bačkovské poniklece Tájvédelmi körzet Latorca (kökörcsin) SKUEV0236 Rieka Bodrog (folyó) Tájvédelmi körzet Latorca SKUEV0327 Milič Regionális tájvédelmi körzet Prešov SKUEV0329 Kováčske lúky (mezı) Tájvédelmi körzet Latorca Natura közigazgatási területek a Trebišov-i járásban Védett madárlakta területek - Védett madárlakta területek SzK 015 Bodrogköz - Védett madárlakta területek SzK 25 Slanské hegység - Védett madárlakta területek SzK Ondavai síkság Védett madárlakta területek (továbbiakban csak VMT ) a védett területek között A terület védelemrıl szóló 543/2002 számú törvény alapján új kategóriának számítanak A védett madárlakta területekké nyilvánítás a Szlovák Köztársaság (továbbiakban csak SzK) feladata az EU Tanácsának április 2-án kelt 79/409/EGK számú irányelve szerint, mely beemelésre került a szlovák törvénybe. 150

6 A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban csak SzK KM) és 6. bek. törvény értelmében megállapítja és kijelöli az európai jelentıségő madárfajok domináns lakhelyeit, valamint a költözı madárfajok domináns lakhelyeit Védett madárlakta területté, azzal a szándékkal, hogy biztosítsa zavartalan életterüket és szaporodásukat. A védelem célja a VMT-en az ökológiai rendszerek megtartása és védelme a védett madárfajok számára, valamint a populáció megırzése érdekében a feltételek biztosítása. A védelem szempontjából a faj állapota kedvezı, amennyiben a populációs dinamika adatai jelzik, hogy a domináns élettéren a madárfajok életképesek és a természetes élı területükön számuk nem csökken és létezik elegendı domináns lakhely a populáció hosszú távú megmaradására. (törvény 5., 1. bek.). A madárfajok populációjának megmaradásában döntı, hogy az életközösség ökológiai állapotát megırizve, vagy azt javítva lehessen eljárni. A Szlovák Kormány július 9-ei, 42-dik ülésén hozott 636. sz. határozatában jóváhagyta a Védett Madár Területek Nemzeti jegyzékét, mely 38 javasolt védett madár területet tartalmaz, ezek között van a Bodrogközi VMT. Bodrogköz VMT-té nyilvánítása európai jelentıségő domináns élıhelyek megvédését szolgálja, a: fehér gólya (Ciconia ciconia), fekete gólya (Ciconia nigra), parti fecske (Riparia riparia), mocsári bölömbika (Ixobrychus minutus), nádi bölömbika (Botaurus stellaris), balkáni fakopács (Dentrocopos syracus), fakopács (Dentrocopos leucotos), barna kánya (Milvus migrans), vadgerle (Streptopelia turtur), bölömbika (Nycticorax nycticorax), fehér réce (Aythya nyroca), kis vizi csibe (Porzana parva), kis mezei csibe (Crex crex), csörgı réce (Anas querquedula), piroslábú cankó (Tring totanus), barna réti héja (Circus aeruqinosus), hamvas réti héja (Circus pigarkus), nyaktekercs (Jynx torquilla), parlagi pityer (Anttus campestris), örvös légykapó (Ficedula albicollis), szürke légykapó (Muscicapa striata), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), búbos pacsirta (Galerida cristata), mezei fürj (Coturnix coturnix), cigánycsuk (Saxicola torquata), fattyúszerkı (Chlidonias hybridus), kormos szerkı (Chlidonias niger), jégmadár (Alcedo atthis), erdei pacsírta (Lullula arborea), tövisszúró gébics (Lanius collurio), kis ırgébics (Lannius minor), darázs ölyv (Perius apivorus), gyurgyalag (Merops apiaster), fehér kócsag (Egretta alba), vörös gém (Ardea purpurea), ezüst gém (Egretta garzetta), füleskubik (Otus scops) madárfajok esetében, mely a nemzeti madár populáció több mint 1%-a. Egyidejőleg rendelettel kijelölésre kerülnek a védett madárlakta területek határai, Bodrogköz valamint azon tevékenységek listája melyek negatív hatással lehetnek a védelem tárgyára a fent nevezett madárfajok domináns életközösségei (biotop) melyekre a védelem vonatkozik (törvény 26 5 bek.). A madarak védelmérıl szóló irányelvek 2. számú fejezetében foglaltakra a Bodrogközi VMT kijelölésének javasolt módja, hogy a terület alkalmasan tudja az ökológiai követelményeknek megfelelıen összehangolni azon madárfajok igényeinek érdekével, melyek számára e terület kijelölésre került, a gazdasági és egyéb érdekekkel. Az irányelvek összeállításánál a terület specifikus és legújabb tudományos eredményeibıl indultak ki, melyek a védett madárfaj kutatáson alapszanak. Az Európai Közösség közigazgatása nem szab részletes feltételeket a rendelettel szabályozott területre, ezt a nemzeti EU tagállamok közigazgatásra bízza. A Bodrogköz VMT-re vonatkozó rendelet taxatíve felsorolja az itt élı és fészkelı védett madárfajokat és domináns élıhelyüket. A rendeletben szerepelnek a közigazgatási területek és adott járások, ahol a VMT kijelölésre kerültek, e terület nagysága ,7 ha. Felsorolásra kerülnek azon tilos tevékenységek, melyek negatívan befolyásolnák a védelem tárgyát, azaz az európai jelentıségő domináns madár élı helyeket és a költözı madarak domináns élı helyeit. A javasolt VMT terület 44%-ban átfedi a Latorca védett területét, amely területen a törvény 13 szerint a 151

7 védelem kettes szintje érvényes és ezért ezen a területen bármilyen tevékenység folytatásához a Természet és Tájvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. A védelem szempontjából negatívnak ítélt tevékenységek felsorolásánál, a rendelet értelmében kimaradtak a felsorolásból azon tevékenységek, melyek a Latorca védett tájvédelmi körzetre vonatkozóan tilosak és már érvényesek. Az 1 bekezdésben tiltott tevékenységek - b) bető a védett madárlakta területen épületek elhelyezése ahogyan azt az említett 2. sz melléklet is tartalmazza kivéve erdei út és fa szállító út tilos. A rendelet, az építkezést olyan tevékenységek közé sorolja, mely negatívan hat a védett madár területekre, ezért a védett madárlakta terület 2 számú mellékletében megtiltja. A különlegesen indokolt esetekben (pl. egyéb közérdek) elvégzendı tevékenységek engedélyezésére is a törvény 29 -ban közöltek az irányadók, melyben a védett területeken végzett tevékenységek kivételeirıl szól. - e) bető föld felett futó olyan elektromos vezetékek üzemelésén kívül, amely nem okozzák a madarak pusztulását, tilos az egyéb, levegıben futó elektromos vezetékek üzemeltetése amelyek nem rendelkeznek a madarak biztonságát szolgáló mechanikus védelemmel. A vezetékek nem csak áramütéses pusztulást okozhatnak, de a madarak repülését is zavarják, ill. halált okozhatnak. Ezért a 22kV vezeték T konstrukcióját fogas védıkkel kell ellátni és a 400, 110kV és a 22 kv vezetékeket vizuális jelekkel is el kell látni a jövıben pedig számolni kell ezen vezetékek megszüntetésével és a föld alatti elhelyezésükkel. A rendelet érvényességi idıpontja 2006 március 1-re javasolt, kivéve a 2 2 bekezdés j) pontját, ahol az javasolt érvényesség 2011 március 1. Védett madárlakta területek, melyek a Trebišov-i járás közigazgatási területén találhatók: 1. Bodrogköz Ingatlannyilvántartási/közigazgatási terület: Trebišov-i járás: Leles, Brehov, Poľany, Zatín, Soľnička, Boľ, Kapoňa, Cejkov, Boťany, Vojka, Bačka, Svätá Mária, Zemplín, Rad, Svinice, Kráľovský Chlmec, Svätuše, Čierna, Ladmovce, Pavlovo, Viničky, Nová Vieska pri Bodrogu, Čierna nad Tisou, Borša, Malý Horeš, Véč, Somotor, Veľký Horeš, Pribeník, Strážne, Streda nad Bodrogom, Klin nad Bodrogom, Veľký Kamenec, Malý Kamenec Bodrogköz Szlovákia területén lévı legjelentısebb terület ahol a cigányréce (Aythya nyroca), barna kánya (Milvus migrans), hamvas réti héja (Circus pygargus), kormos szerkı (Chlidonias niger), ezüst gém (Egretta garzetta), fehér gém (Egretta alba), kis vizi csibe (Porzana parva), vörös gém (Ardea purpurea), bölömbika (Botaurus stellaris), fattyúszerkı (Chlidonias hybridus), törpe gém (Ixobrychus minutus), parlagi pityer (Anthus campestris), barna réti héja (Circus aeruginosus), fehér gólya (Ciconia ciconia), bučiak nočný (Nycticorax nycticorax), tövisszúró gébics (Lanius collurio) és az öt fülesbübik fajta közül a füleskubik (Otus scops), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Anas querquedula) és gyurgyalag (Merops apiaster) több fajtája fészkel. Rendszeresen itt fészkel a nemzeti madár populációból több mint 1%-a jégmadár (Alcedo atthis), darázsölyv (Pernis apivorus) barna fakopács (Dendrocopos syriacus), fekete gólya (Ciconia nigra), erdei pacsirta (Lullula arborea), fakopács (Dendrocopos medius), mezei vizicsibe (Crex crex), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), örvöslégykapó (Ficedula albicollis), búbospacsírta (Galerida cristata), nyaktekercs (Jynx torquilla), mezei fürj (Coturnix coturnix), szürke légykapó (Muscicapa striata), partifecske (Riparia riparia), mezei vadgerle (Streptopelia turtur), cigánycsuk (Saxicola torquata) és kis ırgébics (Lanius minor) madárfajta. Fajok elıfordulása Faj Fészkelı idıszak fészkelı párok átlag száma 152 faj kritériumai teljesítve Aythya nyroca 4 K1 kritérium

8 Milvus migrans 4 K1 Circus pygargus 4 K1 Chlidonias niger 10 K1 Egretta garzetta 10 K1 Egretta alba 15 K1 Porzana parva 15 K1 Ardea purpurea 20 K1 Botaurus stellaris 27.5 K1 Chlidonias hybridus 35 K1 Ixobrychus minutus 40 K1 Anthus campestris 50 K1 Circus aeruginosus 60 K1 Ciconia ciconia 92.5 K1 Nycticorax nycticorax 325 K1 Lanius collurio 4000 K1 Otus scops 3 K3 Tringa totanus 12.5 K3 Anas querquedula 15 K3 Merops apiaster 275 K3 Pernis apivorus 12.5 >1% Alcedo atthis 17 >1% Dendrocopos syriacus 20 >1% Ciconia nigra 21 >1% Lullula arborea 35 >1% Dendrocopos medius 65 >1% Crex crex 110 >1% Sylvia nisoria 200 >1% Ficedula albicollis 1200 >1% Galerida cristata 150 >1% Jynx torquilla 200 >1% Coturnix coturnix 300 >1% Muscicapa striata 500 >1% Riparia riparia 900 >1% Streptopelia turtur 1000 >1% Saxicola torquata 2000 >1% Lanius minor 12.5 >1% Milvus milvus 0.5 Limosa limosa 1 Coracias garrulus 1.5 Aquila pomarina 2 Bubo bubo 2 Caprimulgus europaeus 6 Picus canus 6 Dryocopus martius 30 Alauda arvensis 2500 Hirundo rustica + Porzana porzana + 2. Slanské hegység 153

9 Ingatlannyilvántartási/közigazgatási terület: Trebišov-i járás: Bačkov, Brezina, Byšta, Dargov, Kravany, Kuzmice, Malé Ozorovce, Malý Kazimír, Sečovce, Slivník, Stankovce, Trnávka, Veľké Ozorovce, Veľký Kazimír, Zbehňov, Zemplínska Teplica Slanské hegység Szlovákia területén lévı legjelentısebb terület ahol a parlagi sas (Aquila heliaca), fülesbagoly (Bubo bubo), fekete gólya (Ciconia nigra), békászó sas (Aquila pomarina), darázsölyv (Pernis apivorus), fehérhátú fakopács (Dendrocopos leucotos), fakopács (Dendrocopos medius), uráli bagoly (Strix uralensis), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), kislégykapó (Ficedula parva), örvöslégykapó (Ficedula albicollis) és a tövisszúró gébics (Lanius collurio). Rendszeresen itt fészkel a nemzeti madár populációból több mint 1%-a szirti sas (Aquila chrysaetos), kecskefejı/lappanytyú (Caprimulgus europaeus), erdei pacsirta (Lullula arborea), császármadár (Bonasa bonasia), mezei fürj (Coturnix coturnix), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus), nyaktekercs (Jynx torquilla), szürke légykapó (Muscicapa striata), vadgerle (Streptopelia turtur), cigánycsuk (Saxicola torquata), vizicsibe (Crex crex), hamvas küllı (Picus canus) és a fekete fakopács (Dryocopus martius) madárfajok. Fajok elıfordulása Faj Fészkelı idıszak fészkelı párok átlag száma 154 faj kritériumai Aquila heliaca 6 K1 Bubo bubo 18 K1 Ciconia nigra 28 K1 Aquila pomarina 45 K1 Pernis apivorus 62 K1 Dendrocopos leucotos 200 K1 Dendrocopos medius 400 K1 Strix uralensis 260 K1 Sylvia nisoria 800 K1 Ficedula parva 1500 K1 Ficedula albicollis 4500 K1 Lanius collurio 2000 K1 Aquila chrysaetos 2 >1% Caprimulgus europaeus 15 >1% Lullula arborea 70 >1% Bonasa bonasia 150 >1% Coturnix coturnix 110 >1% Phoenicurus phoenicurus 175 >1% Jynx torquilla 500 >1% Muscicapa striata 650 >1% Streptopelia turtur 700 >1% Saxicola torquata 1100 >1% Crex crex 120 >1% Picus canus 120 >1% Dryocopus martius 160 >1% Circaetus gallicus 1 Alcedo atthis 5 Galerida cristata 15 Alauda arvensis 450 Anthus campestris + Ciconia ciconia + Dendrocopos syriacus + Riparia riparia + faj kritériumai teljesítve

10 Hirundo rustica + 3. Kelet-szlovákiai síkság Ingatlannyilvántartási/közigazgatási terület: Trebišov-i járás: Parchovany, Božčice, Višňov, Sečovce, Dvorianky, Malé Ozorovce, Hriadky, Vojčice, Veľké Ozorovce, Veľký Ruskov, Trebišov, Milhostov, Malý Ruskov, Plechotice, Čeľovce, Úpor, Nižný Žipov, Zemplínske Hradište, Stanča, Kožuchov, Hraň, Zemplínsky Klečenov, Lastovce, Novosad, Zemplínsky Branč, Veľaty, Hrčeľ, Kysta Keletszlovákiai síkság Szlovákia területén lévı legjelentısebb terület ahol a parlagi sas (Aquila heliaca) és a barna fakopács (Dendrocopos syriacus) fészkel. Rendszeresen itt fészkel a nemzeti madár populációból több mint 1%-a guvat (Crex crex), fehér gólya (Ciconia ciconia), parlagi pityer (Anthus campestris), jégmadár (Alcedo atthis), sólyom (Falco cherrug), cigánycsuk (Saxicola torquata), mezei fürj (Coturnix coturnix) és a búbos pacsirta (Galerida cristata) madárfaj. Fajok elıfordulása Faj Fészkelı idıszak fészkelı párok átlag száma faj kritériumai Aquila heliaca 6 K1 Dendrocopos syriacus 40 K1 Crex crex 50 >1% Ciconia ciconia 35 >1% Anthus campestris 30 >1% Alcedo atthis 10 >1% Falco cherrug 3 >1% Saxicola torquata 700 >1% Coturnix coturnix 300 >1% Galerida cristata 150 >1% Alauda arvensis 2000 Lanius collurio 800 Streptopelia turtur 150 Muscicapa striata 100 Sylvia nisoria 100 Jynx torquilla 30 Dendrocopos medius 3 Dryocopus martius 2 Circus aeruginosus + Circus pygargus + Falco vespertinus + Hirundo rustica + Ixobrychus minutus + Lanius minor + Merops apiaster + Otus scops + Pernis apivorus + Tringa totanus + faj kritériumai teljesítve A felsorolt madárlakta védett területek közül a tervezett tevékenység érinteni fogja a Kelet-szlovákiai síkság területét, Trebišov és Milhostov közigazgatási területet. 155

11 10. Ökológiai stabilitásra kifejtett hatás Értékelı jelentés az Új Energia Forrás Trebišov tervezett tevékenyységérıl Stabil ökológiai területi rendszer olyan rendszer, ahol a területi struktúra kölcsönösen átfedett így biztosítva a terület színes életforma létezését. Ezen rendszer alapját területi, regionális vagy helyi jelentıségő életközösségek, biokoridorok és interakciós egységek alkotják (543/2002 sz. tájvédelemrıl szóló törvény bek. a) pontja). A stabil ökológiai területi rendszer a táj állapotának (elsısorban biotikus egységeinek) értékelésére jogilag meghatározott kategória. Ez az alapja a táj ökológiai rehabilitációjának, valamint a talajmunkák, területi-tervezı dokumentációk és erdıgazdasági tervek útmutatója. Tájékoztatást nyújt az ökológiai stabilitást biztosító területek nagyságáról. A Szlovák Köztársaság stabil ökológiai területi rendszere abból az elvbıl indul ki, hogy az élet változatos formáinak védelmét szolgálja, ami tulajdonképpen a modern táj- és környezetvédelem célja. Ebbıl a gondolatból építkezik az a stabil ökológiai területi rendszer koncepciója, mely ennek tükrében formálódik és jut el a közigazgatás által kiadott rendeletekbe és a stabil ökológiai területi rendszer felépítéséhez szükséges módszertani útmutatóba. A stabil ökológiai területi rendszert nem lehet a kiválasztott életközösséggel azonosítani. A stabilnak vélt táj szegmenseket szigorúan védeni nemcsak önmagunkért tartjuk fontosnak. A táj ökológiai stabilitását fıleg ott szükséges erısíteni, ahol a stabil ökológiai elemek nem léteznek antropogén szempontból megváltozott tájban. Az ökológiai stabilitás teljes területen elérhetı és létrehozható egy sor intézkedéssel, mely az egész területet érinti. A stabil ökológiai területi rendszer alapdokumentumai: 1. Szlovákia területére vonatkozó stabil ökológiai területi rendszer általános rendelkezések (1992) 2. Regionális stabil ökológiai területi rendszerek a Szlovák Köztársaság volt járásai ( ) 38 volt járási terület került feldolgozásra 1: mértékben, melyek a maguk hibáival együtt is jelentıs alapokat nyújtanak a területi-tervezı dokumentáció számára és 3. Szlovákia nemzeti ökológiai hálózata (NECONET) 1996-ban az IUCN-al közösen aktualizálva. A SzK-ban a táj ökológiai minıségét ill. a pozitív és negatív hatásokat több módszerrel lehet értékelni Minden értékelés sajátos, jellegzetes regionális jellege van és Szlovákia területét sokféle kritérium alapján differenciálja. Eddig azonban még mindig hiányzik a problematikát egységesen szemlélı integrált áttekintés, mely szinergikusan értékelné a használt három alap módszert negatív faktorok értékelése (területi stressz faktor rendszer), pozitív faktorok értékelése (az ökológiai stabilitás területi rendszerének gerince) és a teljes területi pozitív és negatív faktorok hatását (environmentális regionalizáció, az ökológiai területi rendszerben alkalmazott ökológiai stabilitási fok) 156

12 Nemzeti és európai jelentıségő területek jegyzéke (NECONET a GNÚSES) A stabil ökológiai területi rendszer védelmi fokozata A stabil ökológiai területi rendszer alapfogalmai Életközösség (biotop) ökorendszer, vagy ökorendszerek csoportja, mely alkalmas feltételeket biztosít az élılények és közösségeik természetes szaporodására és fejlıdésére, alkalmas búvóhely és élelmet adó terület. 157

13 Biokoridor térben egymást átfedı ökorendszerek együttese, mely összeköti az életközösségeket, lehetıvé teszi a migrációt és az élı szervezetek genetikai információinak cseréjét, melyhez az interakciós elemek térbelileg kapcsolódnak. Interakciós elem bizonyos ökorendszet alkot, egysége vagy csoportja az ökorendszernek (pl. tartós füves terület, mocsár, növényzettel borított terület, tó). Kapcsolódik az életközösséghez és biokoridorokhoz, így biztosítva az ember által megbontott vagy megváltozott természeti tájra való áldásos hatását. A stabil ökológiai területi rendszer alapvetı céljának megvalósítása feltételezi, a stabil ökológiai területi rendszert teljes területen kell létrehozni, hogy a jelenlegi ökorendszert azaz a biotikus és abiotikus rendszert ismerjük. Ezt az állapotot csak úgy lehet elérni, hogy a területen felvett adatokat értékeljük és a területet minısítjük. Az ökológiai stabilitás felújítása vagy javítása fıleg ott végezhetı el, ahol nem léteznek, vagy csak elvétve vannak stabil elemek, amelyek az ökológiai stabilitást megzavarták. A terület stabil és stabilizációs elemeinek tekinthetı pl. a védett területek és természeti emlékek, vízforrások védett sávjai, védett erdık és egyéb természetes vagy kevésbé változó erdık, mezık, köves, nedves és vizes ökorendszerek és területek. Ezek az alapok jelentik a stabil ökológiai területi rendszer vázát. Ez a váz, vagy részei az országban sok helyen sérültek, fıleg völgyekben és urbanizációs térségben sértettek vagy nem teljesek (hiányoznak vagy csökkentek a stabilizációs elemek). Ezekben az esetekben az ökológiai stabilitás megújítása a már meglévı vagy hiányos mőködı stabilizációs elemek erısítését és kibıvítését kell biztosítani. A stabil ökológiai területi rendszer és annak stabilizációs elemeinek mőködését az ésszerő gazdálkodással és a terület hasznosításával lehet biztosítani. A stabil ökológiai területi rendszer küldetésének teljesítése azt jelenti, hogy biztosítani, megtartani és kialakítani kell az élethez szükséges sokrétő feltételeket. A rendszer lehetıvé teszi megtartani vagy javítani a növény- és állatvilág biodiverzitását, ami nemcsak a ökológiai stabilitás, de a természetvédelem legfontosabb célja. A stabil ökológiai területi rendszer kialakításának célja: a jellegzetes és egyedi ökorendszerek védelme természetes környezetben a terület elıalapjának (geofond) védelme a táj egyedi különlegességeink megırzése a mezıgazdasági és erdıgazdasági valamint városi területekre való pozitív hatás kifejtése a táj többfunkciós kihasználási lehetıségeinek erısítése A Szlovákia területére vonatkozó stabil ökológiai területi rendszer Jelentése (generel), az eddigi alapvetı dokumentum, mely iránymutató stratégiát közöl a SzK biodiverzációjának védelmére és kötelezıen figyelembeveendı a rész/területi stabilizációs ökológiai rendszerek kidolgozásánál. A Jelentés szerint 1992-ben Szlovákiában 87 különbözı rangsorú életközösség került kijelölésre (bioszférikus, provinciális, térség jellegő) ezek nagysága cca ha (a SzK területének 5,54 % ) kiemelt területek nagysága cca ha (a SzK területének 1,5 %-a). 79 életközösséget jellegzetesnek jelöl, 8-at mint egyedülálló (Turiec, Čenkovská lesostep, Dreveník, Zemplínske vrchy, Kopčianske slanisko, Burda, Bielska skala a Parížske močiare) ben az életterek száma 138-ra növekedett (5 842,58 km 2 ), a SzK területének 11,9 %-a. Ebbıl: 5 bioszférikus jelentıségő (1 255,59 km 2 ) 13 provinciális jelentıségő (647,79 km 2 ) 120 szubregionális jelentıségő (3 939,21 km 2 ) 158

14 A Trebišov-i járást a stabil ökológiai területi rendszerszempontjából így lehet jellemezni:: a) Jellegzetes folyami lapállyal rendelkezı síkság nagy vizes mélyföldekkel, lankás táj, dombság és a területet szegélyezı hegységek. b) A természetes gravitáció legyezı alakú a régió déli csücskében összpontosul (Bodrog legyezı). Különbözı és a folyókkal és mélyrétegő földekkel határolt, többirányú közlekedési hálózattal. Ez a régió a Kárpátaljai Ukrajnában lévı Latorca síksággal és Magyarországon lévı Bodrogközzel alkot természetes gravitációs egységet. c) Jelentıs a Szlovákia nemzeti ökológiai hálózata (NECONET) a Latorca Tájvédelmi körzet, Latorické luhy (lösz) Bodrogközi fennsík, Zemplínske vrchy (hegység), Senné rybníky (halastavak), Ondava és Laborc közötti jelentıs biokoridorok. d) Nehéz talaj, vizes föld, a régió északi és középsı részén a levegı erısen szennyezett a középrészen az ökológiai stabilitás alacsony foka. e) Földrajzi-domborzati feltételek miatt a terület alkalmas a telepített és ipari struktúrák fejlesztésére. A régió határmenti fekvése és a közlekedési útvonalak jelentısége miatt - közvetlen kontaktus Magyarországgal és Ukrajnával - jó feltételeket biztosít a nemzetközi aktivitásra. A talaj és domborzat egyedisége különleges mezıgazdasági eljárások alkalmazását feltételezi. A régió északi és központi részén az egyes elemek fejlesztését a stressz faktorok behatárolják - szennyezett levegı, szennyezet vizek stb. Ökológiai stabilitás területi rendszere szempontjából negatív hatásokkal is kell számolni, ezek azonban az értéken aluliak: - a Szlovákia nemzeti ökológiai hálózatának (NECONET) központi területét erı imissziós hatások, - a vizekbe kibocsátott szennyezı anyagok mennyiségének növekedése pozitív hatások: - kedvezı talaj és domborzati feltételek - a főtıanyag vasúton való szállítása. 11. Urbanizációs rendszerre kifejtett hatás és a táj hasznosítása A táj pozitív és negatív elemeinek átlaga alakítja a táj-ökológiai potenciált és határértékeket, melyek befolyásolják és alakítják a terület gazdasági hasznosítását. A táj-ökológiai mutatókat a Trebišov-i járásban az alábbiak szerint lehet jellemezni: A térség ökológiai szempontból sérült az erıs urbanizáció miatt (fıleg városi jellegő település formák a területen intenzív mezıgazdasági tevékenység folyik). Az ökostabilizációs elemekbıl a területet ezen típusában csak kistérségő védett területek léteznek, a stabil ökológiai területi rendszer elemei fıleg lokális jellegőek. Az erdıgazdasági területek a tájból hiányoznak és alacsony mértékő a fás vegetáció jelenléte. Zömmel pontszerő, síkban elhelyezkedı palás szerkezető faktorok találhatók, melynek kedvezıtlen hatásai jelentkeznek a szomszédos, ökológiailag értékesebb területen. A terület biotikus elemei így erısen megváltoztak és állandó befolyás alatt állnak. A terület geomorfologikus szerkezetébıl kiindulva ebbe a táj típusba sorolható Szlovákia síkságainak túlnyomó többsége, a mezıgazdaság által használt dombságok és az erısen urbanizált völgyek. A közigazgatási besorolás szempontjából ebbe a táj típusba sorolható a Trebišov-i járás síkság részeit is. A területfejlesztésnek határt szabnak a táj természetvédelmi elemei (fıleg a vizek, föld) és gyakran föld viszonyok (mélyrétegő talaj). Az urbanizációt e területen Trebišov város jelenti, mely hatással bír a vidéki településekre is. Az ilyen típusú tájban feltételezhetı a táj teljes betelepítése és a terület intenzív mezıgazdasági mővelése. A völgyekben a benépesítés területileg korlátolt, a terület teherbíró képessége és ökológiai akadályok miatt. Ezen területek egymástól kölcsönösen elszigeteltek. 159

15 A tervezett új beruházás Trebišov város számára határozott fejlıdési aspektust jelent. A tervezett beruházás üzemeltetése nem igényel változásokat a város belsı környezetében és nem jelent változásokat a beépített területen. 12. Kulturális és történelmi emlékekre kifejtett hatás A Trebišov-i járásban 114 nemzeti kulturális emlék létezik, ezek a SzK központi jegyzékében szerepelnek, ebbıl 3 mőszaki jellegő. Jelenleg folyamatban van a Tokaji térség jelölése a világ kulturális örökség része címének elnyerésére. Feldolgozás és elıkészítés alatt van az alábbi egységek nemzeti kulturális emlékké nyilvánítása: - Malá Tŕna ref. templom és borospincék együttese, - Veľká Tŕna ref. templom, - Malá Bare ref. templom, - Černochov ref. templom. A javasolt tevékenység közvetlen hatásai nem befolyásolnák negatívan az adott területen a kulturális és történelmi emlékeket. 13. Régészeti ásatásokra kifejtett hatás Trebišov járás régészeti emlékei: Kráľovský Chlmec helyrajzi név: Erös Zemplín helyrajzi név: Várhegy Somotor helyrajzi név: Somotorská hora Klin nad Bodrogom középkori templom romok Ladmovce középkori templom romok Malý Horeš helyrajzi név: Homok puszta Rad múltbéli kolostor kertjében Trebišov kostol sv. Ducha (szt. Lélek templom) Veľký Kamenec helyrajzi név: Templom homok Sečovce helyrajzi név: Koscelek A javasolt tevékenységnek közvetlen hatása a régészeti ásatásokra nem várható. A paleontológiai és régészeti ásatásokkal a javaslattevı az érvényben lévı elıírások szerint jár el. 14. Paleontológiai lelıhelyekre és jelentıs geológiai lelıhelyekre kifejtett hatás Kelet-Szlovákia területérıl csak szórványos régi paleontologikus emlékeket ismerünk. Legrégebbi újpaleontológiai települések maradványai Tibava községnél kerület elı. Az új paleolit korból ismertek a Trebišov-i járásban lévı Zemplínske Jastrabie, Zemplín, Hrčeľ községekben feltárt gravetti artefakt. A javasolt tevékenységnek közvetlen hatása a paleontológiai lelıhelyekre nem várható. 15. Szellemi, nem tárgyi kulturális értékekre kifejtett hatás (pl. helyi tradíciók) A kulturális örökség az adott állam pótolhatatlan gazdagsága, a történelem és a társadalom, a tudomány, a mővészet és mővelıdés fejlıdésének tanúja. Aktív szerepet játszik az életkörnyezet védelmében és pótolhatatlan forrása a társadalom kulturális, szellemi és mőveltségi fejlıdésének. A nemzet egyediségének alapvetı egysége. A kulturális örökség részei az alkotó ember által létrehozott szellemi- és tárgyi dokumentumok, melyek bizonyítják a társadalmi fejlıdést, képet adnak a társadalom életvitelérıl. A helyszíneken 160

16 megmaradt, vagy szervezetek ill. magánszemélyeknél lévı emlékek kulturális értékkel bírnak, vagy egyéb kulturális-társadalmi értékük van ill. ilyen jelentıséggel bírnak majd a jövıben. 1. A kulturális örökséget alkotják: a) in situ típusú emlékek: (tárgyak, objektumok és épület együttesek, a helyben, beleértve az eredeti települési és táji összefüggéseiben megmaradt régészeti jellegő darabok): városi és vidéki települések, vagy részei, építészeti alkotások és részei, népi építészet, épület együttesek és környezetük b) in fondo típusú emlékek: (áthelyezett objektumok és a múzeumokban, galériákban, könyvtárakban, levéltárakban és más objektumokban elhelyezett tárgyak), c) egyéb más kulturális emlékek szabad kulturális emlékek (történelmi, mővészeti, esztétikai, tudományos, mőszaki, régészeti tárgyi emlékek, és minden egyéb tárgy, mely nem tartozik az in situ és in fondo, vagy egyéb kulturális-társadalmi jelentıségő emlékek közé: a tudomány és technika fejıdésének emlékei, a kézmővesség és a társadalmi szervezıdés emlékei, egyedülálló és pótolhatatlan eredeti képzımővészeti és minden fajta mővészeti alkotás, fotográfiai, film-, hang- és video felvételek, szöveges/prózai és zenei mővek, írásos dokumentumok, tárgyak és ingatlanok, melyek híres személyiségekhez vagy történésekhez kapcsolódnak, további történelmi adatok (könyvtárak, levéltári dokumentumok, zenei levéltárak) ismert és nem ismert, természeti környezet, ember alkotta tér (történelmi zöld, parkok, barlangok stb.), élı, növényi és ásványi világból származó tárgyak, tradíciók, nézetek, szellemi/hit élet, életstílus. A kulturális örökség magában foglalja a jelentıs építészeti, régészeti, történelmi, mővészeti, mőszaki örökség egyéb értékeit is, melyeket már ismerünk, de ide tartoznak még olyan értékek is, melyeket még nem regisztráltunk, ill. nem osztályoztunk, vagy esetleg még nem is ismerünk. A kulturális örökség védelme a társadalom érdeke. Az állam és szervei, községek, szervezetei és lakossága kötelesek a kulturális értékeket óvni, védeni, igyekezni olyan feltételeket teremteni, amelyben ezek megmaradnak a társadalom javát szolgálva. Az álam közigazgatásán keresztül, döntési, gazdasági, nevelési-oktatási és ellenırzési mechanizmusain keresztül befolyásolja és figyelemmel kíséri a társadalom kulturális örökségének helyzetét április 1-tıl hatályos a mőemlékalap védelemrıl szóló 49/2002 sz. törvény november 1-tıl hatályba lépett a 479/2005 sz. törvény és 2005 szeptember 23-án a területi tervezés és rendezésrıl valamint az építkezési rendrıl szóló 50/1976 sz. törvény módosítása. Ez a XIV. sz. fejezetben változik és kiegészíti mőemléki alap védelmérıl szóló 49/2002 sz. törvényt (1-8 pont). A mőemléki alap védelmérıl szóló 49/2002 sz. törvény XIV. fejezet 3. bekezdés bekezdés változik és a következı mondattal bıvül: Amennyiben az elhelyezésrıl a helyi vagy építési eljárásban születik döntés, abban az esetben a Megyei Emlékvédelmi Hivatal érintett hatósági szerv. Tekintettel a javasolt tevékenység jellegére, közvetlen ráhatás a szellemi-kulturális jellegő emlékekre nem várható. 161

17 16. Egyéb hatások A javasolt beruházás üzemeltetése hatással lesz a kapcsolódó terület mőszaki infrastruktúrájára. Az elektromos vezetékek veszélyezteti és okozója a madarak pusztulásának, ellehetetleníti az értékes fajok vonulását a magas feszültség miatt. Nem elhanyagolható a mezıgazdaságra kifejtett hatás sem, az építkezés alatt korlátozott öntözési lehetıség várható a gazdálkodás alá vont területeken, valamint az építkezés ideje alatt a terület nem mővelhetı. 17. A térségben végzett tevékenység térbeli szintézise (pl. a terület antropogén terhelése, negatív hatások a lakosságra, élıkörnyezetre, tájra, urbánus egységére, a termıföld hasznosítására, pozitív hatások) A terület jelenlegi mőszaki felszereltsége Az ipari zóna jelenlegi infrastruktúrája bizonyos mértékben hasznosítható az Új Energiai Forrás építkezésénél, fıleg a jelenlegi ivóvíz rendszerre, a szennyvíz csatornára és a telekommunikációra való rácsatlakozás lehetıségét tekintve az építkezés idıtartamára az elektromos vezetékhez (22 kv) és gázvezetékhez való csatlakozó kiépítésével. Az Új Energia Forrás építési területének szabadon hagyása érdekében szükség lesz egyes mőszaki útvonalak áthelyezése. Az építési zóna nyugati részén vezet a Hriadky Trebišov állami út, mely hasznosítható az Új Energia Forrás megközelítéséhez, úgy személyi, mint teher szállítás céljából. A zóna déli részén csatlakozni lehet a jelenlegi vasúti átjáró igénybevételével a helyi közúti hálózatra. Az ipari zóna déli részén vasúti korridor található, ahol a széles nyomtávú vasút mellett a normál nyomtávú sínek futnak. Szállítással csatlakoztatható a terület a normál nyomtávú vasútra és nyugatra az állomástól a széles nyomtávú vasútra a széles nyomtávú vasút váltó állomásából. Az ipari zóna keleti határán folyó Trnávka alkalmas recipiens az esı- és talajvizek kibocsátására és hasznosítható még a nyers víz szükség utánpótlására is. Az ipari zóna határain kívül található a 110 kv Trebišov-i elosztó, amelyre adott esetben csatlakoztatni lehet a saját fogyasztáshoz szükséges tartalék csatlakozót. Az elektromos teljesítmény 400 kv hálózatba való kivezetésénél számítani lehet a 400 kv teljesítményő Veľké Kapušany vagy Lemešany elosztóra. Az Új Energiai Forráshoz szükséges földgázt a cca. 5 és 6 km távolságban lévı gázvezetékekbıl. Az Ondava folyó keleti partján húzódik a DN 300 gázvezeték, az ipari zónától délnyugatra a DN 700 gázvezeték. Mindkét vezetékben a gáz nyomása 6,4 MPa. Az Új Energiai Forráshoz szükséges nyers vizet az Ondava folyóból lehetséges, ahol 1 m 3 /s szabad víz áll rendelkezésre. Az Ondava alkalmas víztároló (recipiens) az ipari szennyvizek befogadására. Az Új Energia Forrás környékén potenciális fa anyag készletek vannak és a beruházó jelenleg a lehetséges faforgács forrásokat kutatja. Ezt a fafeldolgozó üzemektıl lehetne beszerezni, ahol a faforgács hulladékként, vagy termékként jelentkezik. A villany-elıállításához a terv nem számol faforgács gyártásával. A szélesebb terület jelentıs elhelyezési lehetıséget biztosít az energiai termelésnél jelentkezı melléktermékre, mint építıanyagra. A Kelet-Szlovákia területén tervezett autó-pályaépítési és más közlekedési útvonal létesítési tervek szempontjából, reálisan meg kell fontolni az energiai termelésnél 162

18 keletkezett melléktermékekrıl, azok útpályába történı felhasználásával. Nem elhanyagolható hasznosítási lehetıség az árvízelleni gátak építési területe sem valamint a hulladék rekultivációja. A létezı objektumok és mőszaki berendezések hasznosításának lehetısége minimális, gyakorlatilag minden épített objektum, kivéve a redıket, vagy eltávolították vagy eltávolításra kerülnek, esetlegesen (sporadikus) az iszap mezık egyes földgátai kerülnek hasznosításra. A már létezı üzemekre kifejtett hatás nem kimutatható, az ipari zónában még meglévı élelmiszereket elıállító üzemek az Új Energia Forrás építésével nem érintettek ill. azok mőködését nem zavarja meg. A régi üzemek és berendezések megsemmisítése Az Új Energia Forrás területén a volt technológiai berendezések már megsemmisítésre kerültek. Az építési objektumok álló torzói (néhány kivétellel) szétszerelésre és megsemmisítésre kerülnek, hasonlóképpen mint a illegális szemétlerakó helyek. A jelenlegi gyártás és üzemelés jellemzıi Az Új Energia Forrás építési területén nincsenek gyártó kapacitások, az elızı üzemek más jellegőek voltak mint a tervezett Új Energia Forrás. Csupán az energetikai központ céljaiban és jellegével kis teljesítményő villamosmőveknek felelt meg. Környezet terhelésének jelenlegi állapota Az Új Energia Forrás építésével érintett területek az életkörnyezet 2. És 3. Fokozatába sorolható az ötfokozatú értékelési skálán (a 17/1992 számú környezetvédelemrıl szóló törvény 11 szerint), azaz a terület megfelelı és enyhén sérült. Az emissziós helyzet jónak értékelhetı, a Trebišov-i járás nem tartozik a szabályozott levegıminıségő területhez. A járás területén 6 nagy levegıt szennyezı forrás és kb. 250 közepes forrás található. Jelentısek a kis források és a közúti forgalom. A járás levegıjének minıségét részben a szomszédos járásokban lévı nagy források befolyásolják. Ilyen a: Elektráreň Vojany, Bukocel Hencovce a Energetika s.r.o. Strážske. Az immisszós megterhelés szempontjából a járás jelenlegi regionális szennyezését nem lehet értékelni, ugyanis a járás területén nincs mérı állomás, mely része lenne a SzK területén mőködı mérı állomás hálózatának. A járás területén szintén nem található semmilyen automatikus monitoring állomás (Nemzeti monitoring hálózat része), mely a helyi levegıszennyezés mértékének analízisét elvégezné. A Trnávka folyó vizének minıségét a STN számú szabvány szerint értékeltük, már a Trebišov város feletti részen is a IV. és V. minıségi osztály közé sorolható, ami erısen szennyezett vízminıséget jelent. A rendkívül rossz minıség oka elsısorban a szerves szennyezés okozza (CHSK Cr ) oldott oxigén koncentrációkkal kísérve. A megfigyelt területen az Ondava folyó vizének minıségét a Horovce (rkm 29,10) és Brehov (rkm 4,20) térségben mérik. A mutatók fıbb csoportjai: oxigén viszonyok, alapvetı fizikális-vegyi mutatók, táplálók (nutrieták), mikrobiologikus mutatók a III. (szennyezett víz) és a IV. (erısen szennyezett víz) minıségi kategóriában vannak a fent említett norma szerint. A szennyezés jellege a CHSK Cr érték, azaz a foszforú és a mikrobiológiai mutatók emelkedése, rámutat az okra kommunális szennyvizek. Összehasonlítva a Trnávka folyóval ezek az értékek kedvezıbbek, ami összefüggésbe hozható elsısorban az Ondava folyó alsó szakaszának alapvetıen magasabb víz atereszével. Délkeletre, a tervezett Új Energia Forrás építkezésének szomszédságában a Kelet-szlovákiai Kassai Vízmő Társaság Rt. kezelésében találhatók a nyilvános víz források. Ezek védelmi sávjait az Új Energia 163

19 Forrás építése nem érinti közvetlenül, mert az építkezéstıl védik a meliorációs csatornák és a Szlovák Államvasutak széles-nyomtávú és normál-nyomtávú vágány sávjai. A volt cukorgyár területe mint kontaminált terület nem regisztrált. Trebišov város északi része ipari zónaként jellemezhetı. Az ember által erısen befolyásolt területrıl van szó. A terület beépített részei, a romos és ki nem használt terület antropogén életközösségi egységet képeznek, az adott jellegzetes környezethez alkalmazkodó növény- és állatvilággal. Az elhagyatott és lepusztított terület lassan illegális (és veszélyes) szemét lerakóvá alakul. A szeméthalmokban a növényi gaz, rágcsálók és többi parazita fellehetı, amelyek erısen veszélyeztetik az élı környezetet, beleértve az emberek egészségét. Ezen kívül az elhagyatott terület balesetveszély tartós lehetıségét hordozza magában, az itt elıforduló tilosban járó idegenekre nézve. A területrıl készült elızetes környezetvédelmi átvilágítás összegzésében megállapítja a talaj transzformátor olajokkal, vegyszerekkel való szennyezettségét, az elhagyatott és talajban lévı győjtık megteltek nem elemzett vegyszerekkel és olajokkal. Nincs kizárva, hogy a romok alatt azbeszt maradványok vannak. Az ipari zónában és környékén több ipari jellegő zajforrás található, mely jentısen befolyásolja az akusztikus helyzetet. A Hriadky Trebišov állami közút a legforgalmasabb közúti vonal. A 24 órás forgalom számlálási adatok, az alábbi átlag órás közlekedési intenzitást mutatja: Nappal (6:00-tól 18:00-ig) 407,6 jármő /ó Esti órákban (18:00-tól 22:00-ig) 165,5 jármő/ó Éjszaka (22:00-tıl 6:00-ig) 52,6 jármő /ó A széles- és normál nyomtávú vasúti hálózat zaj forrása, mely zaj befolyásolja a Trebišov város akusztikai helyzetét, fıleg a Pribinova, Varichovská és a Sadovská nevő utcákban. A vasúti sínek mellett közvetlenül lakó zóna helyezkedik el - fıleg családi házak. A Milhostov-tól délre (Trebišov városrész) végzett zaj mérések minden esetben a megengedett zajszint feletti értékeket mutattak, nappali, esti és éjszakai idıszakban. Védett sávok, védett területek, kulturális emlékek Az Új Energia Forrás Trebišov területe nem képez különösebben védett terület és más védett területnek sem a része, melyre külön védettségi szintek vonatkozhatnának. Az Új Energiai Forrás Trebišov a Sever (Észak) nevő ipari területen fekszik. Az Új Energia Forrás területén az alábbi védett és biztonsági sávok találhatók: Gázmővek berendezései: - Gázvezeték és csatlakozók (megtalált és betartott sáv) Technológiai objektumok (megtalált és betartott sáv) Vasutak: - Regionális és állami vasutak (megtalált és betartott sáv) - Vontató pálya (megtalált és betartott sáv) 164

20 Az Ondava folyón lévı nyers víz szivattyú állomásai, beleértve a víz bevezetı csatorna rendszert és a szennyvíz elvezetı csatornarendszerét az Ondava folyótól cca. 6 km távolságban nem esik bele egyik védett övezetbe sem. Az említett területen nincs különösen védett növényvilág és állatvilág fajta sem. A környezetvédelem itt fıleg a mezıgazdaság által használt füves rész védelmét szolgálja, mely formálja a terület biodiverzáns értékeit. Az Új Energia Forrás területét nem érinti egyetlen védett felszíni vízforrás terület sem. Az Új Energia Forrás területén nincsenek olyan objektumok, melyek a kulturális emlékek jegyzékében szerepelnek. A terület ökológiai stabilitási fok, az érintett területen a természetes, féltermészetes és antropogén egységek arányos elıfordulásával jellemezhetı. A terület ökológiai térbeli minısége kedvezıtlen. A terület ökostabilitásának értékelése szerint ez a terület az 5. szinten van, az ökostabilitás igen alacsony. Konkrétan az építkezési terület antropikus hatásokkal sérült, védett területek nélküli, kevésszámú védett övezettel, ember által telepített növényzettel ill. enyhén lepusztult vagy vegetáció nélküli terület igen csekély biodiverzióval. Az Új Energia Forrás létesítésének területe a közvetlenül érintett terület Trebišov város mellett megépülı terület. Erısen ember formálta környezetrıl van szó. Ütközı zónát képez, melynek hasznosítása jellemzıen hatással lesz a jelenleg fokozatosan stabilizált és újonnan biotikus állapotba formált környezetre az egyedek és fajok minıségi és stabilitás szempontjából. Az ökostabilitás relatív megítélésében és a jelenlegi területi stabilitás szempontjából a terület ökológiailag instabil. Az Új Energia Forrás tervezett létesítési és üzemelési a Trebišov város hatókörzetében valósul meg. A környezeti hatások a terület látképében és levegıszennyezésben mutatkoznak majd. Ideiglenes környezeti hatásként jelenik meg az Ondava folyóból való vízkinyerés, valamint a szennyvizek Trnávky folyóba és Ondava folyóba való kibocsátása. Trebišov térségben már most mutatkoztak a víz minıségének veszélyeztetését jelentı potenciális források: 1. A felszíni vizek infiltrációja, fıleg az Ondava folyó viszonylatában, ami a nem polárisan extrahált anyagok értékek, amónn ionok és másodsorban a vas és mangán növekedésével jár. 2. Lokális források, fıleg mezıgazdasági üzemekbıl, melyek a nitrogén anyagok növekedésével járnak. 3. Szennyezés, amely a felszíni vizekkel érkezik Ukrajnából, fıleg ipari balesetekbıl származó olajjal szennyezett víz, valamint az Ágcsernyı Vasútátrakokó állomásról. A vízminıségének romlási tendenciáit pl. az alábbi intézkedésekkel lehet megoldani: - szerves anyagokkal való szennyezés mértékét csökkenteni (a csatorna hálózat kiépítése, fáradt olaj begyőjtése, mérgezı anyagok eltávolítása), - a mezıgazdasági területeken használt mőtrágyák helyes alkalmazásával, - elvégezni a Trebišov-i vízkezelı állomáson a víztisztítási technológia kiegészítését, a vízkezelést oxigén adagolással in situ elvégezni. 165

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés

Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés Alsóregmec Csörög között tervezett közúti összeköttetéséhez készített Natura 2000 hatásbecslés HUBN10007 Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges rendeltetésű Natura 2000

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

A javasolt tevékenységnek a természeti környezetre és az egészségre gyakorolt közvetlen hatásaira vonatkozó adatok 29

A javasolt tevékenységnek a természeti környezetre és az egészségre gyakorolt közvetlen hatásaira vonatkozó adatok 29 Tartalomjegyzék A Alapvetı adatok I. Az indítványozóra vonatkozó alapvetı adatok 6 1. Cégelnevezés (név) 6 2. Azonosítószám 6 3. Székhely 6 4. Az indítványozó meghatalmazott képviselıjének vezeték- és

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG HATÁSA A VÍZMINİSÉGRE

A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG HATÁSA A VÍZMINİSÉGRE A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG HATÁSA A VÍZMINİSÉGRE A. VÍZVÉTELI IGÉNYEK Az élıkörnyezet jelenlegi állapotának értékelésébıl kiderül, hogy: Az Ondava folyó a) A terület legnagyobb folyója az Ondava, mely a trebišovi

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában

Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában Hirka Ferenc Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülıtér létesítésének,

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

A vidékfejlesztés táji összefüggései

A vidékfejlesztés táji összefüggései V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,

Részletesebben

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl (Egységes szerkezetben a 16/2011. (X. 5.) * módosító rendelettel)

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Öcs Község Önkormányzati Képviselı-testülete 5/2010. (VI.16) Ö. rendelettel módosított 2/2000.(III.10.) Ö. rendelete a helyi környezetvédelemrıl (Egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Öcs Község Önkormányzatának

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Ezen a területen kivételesen megengedettek a következő építmények

Ezen a területen kivételesen megengedettek a következő építmények Rimaszombat város 36/1997 számú általános érvényűrendelete a Szabadkai /Rimaszombat/ tisztán lakási terület fejlesztésének és kiépítésének kötelező területi tervezési szabályozásáról A rimaszombati Városi

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

Hatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont. Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont

Hatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont. Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Hatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Hatályos szerkezeti terv részlet 2. módosítási pont 11 Tervezett szerkezeti terv részlet 2.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS Brüsszel, 2007. május 30. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Jó projektek ismérvei

Jó projektek ismérvei Jó projektek ismérvei Dönsz-Kovács Teodóra Fenntarthatóság Felé Egyesület Uniós források a Magyar-Szlovák határrégióban 2013. október 17., Budapest, Aranytíz Kultúrház Mitıl jó? Célvezérelt A fenntarthatóságot

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben)

Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben) Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben) Abasár község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

... irányítószám település neve utca, út, tér házszám. irányítószám település neve utca, út, tér házszám

... irányítószám település neve utca, út, tér házszám. irányítószám település neve utca, út, tér házszám DTSZOLGÁLTTÁS PONTSZERŐ SZENNYEZİFORRÁSOK / SZENNYEZETT TERÜLETEK ORSZÁGOS SZÁMBVÉTELE TÉNYFELTÁRÁS ELİTTI DTOK DTLPJ BORÍTÓLP VONTKOZTTÁSI DÁTUM:... DTSZOLGÁLTTÁS TÍPUS: datszolgáltató ügyfél adatai 0.1

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 6/1992. (XI. 16. ) számú R E N D E L E T E Az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl. (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe foglalva:

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)

Natura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete A település környezetének védelmérıl [Módosította a 18/2009. (IX.29.) ÖR] (Egységes szerkezetben!) Tiszaszentimre

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 10.06.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: Andreas Varnakiotis görög állampolgár által benyújtott 0742/2007. számú petíció egy hulladéklerakó Akhájában

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Helyi árvízvédelem és multifunkcionális árvízvédelmi rendszerek Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. 1 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását,

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés Karakai Tamás, Védegylet Biodiverzitás: cél és eszköz Minél többféle élılény mőködik együtt (populációk sokfélesége és azon belüli változatosság) - annál életképesebb

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet

Részletesebben

Dunabogdány. Rehabilitációs Központ. településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó

Dunabogdány. Rehabilitációs Központ. településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó Dunabogdány Rehabilitációs Központ településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSSEL 2013 1 Jelen dokumentáció feladata, hogy Dunabogdány

Részletesebben

V É G Z É S. megszünteti. Jelen végzés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

V É G Z É S. megszünteti. Jelen végzés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/352-9/2012. Üi: Horeczky Veronika : 301-2922 veronika.horeczky@mbfh.hu Tárgy: fellebbezési eljárás megszüntetése

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS GYOMAENDRİD (0897/4 HRSZ-Ú TERÜLET) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ LEÍRÁS Békéscsaba, 2011. május Az Országos és Békés Megyei Területrendezési Tervek

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az épített

Részletesebben

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben