Kerettanterv a Célnyelvi civilizáció tantárgy. tanításához

Átírás

1 KÁROLYI MIHÁLY FŐVÁROSI GYAKORLÓ KÉTTANNYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Két tanítási nyelvű osztályok ( évfolyamok) Kerettanterv a Célnyelvi civilizáció tantárgy tanításához Bevezetés Az élő idegen nyelvek tudásának és oktatásának előtérbe kerülése az utóbbi évtizedben a két tanítási nyelvű iskolák számának fokozatos növekedéséhez vezetett. Ezekkel az intézményekkel szemben hangsúlyozottan érvényesül az a követelmény, amely elvet az általános idegen nyelvi kerettanterv a nyelvoktatás egészére vonatkozóan fogalmaz meg, hogy a tanulókat a nyelvi készségek fejlesztése mellett meg kell ismertetni a célnyelvi országok kultúrájával is. A Célnyelvi civilizáció tanítása során a *kultúrát* a lehető legtágabb értelemben kell vennünk: ide tartoznak a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, történelmével, irodalmával, művészetével kapcsolatos átfogó ismeretek, de be kell mutatnunk tanulóinknak a célnyelvi társadalom, illetve a különböző társadalmi rétegek és csoportok mindennapjait, életkörülményeit, szokásait, ünnepeit,

2 értékrendjét is. Foglalkozzunk az európai és az Európán kívüli célnyelvi országok mind teljesebb körével, megfelelő arányokat kialakítva. Az egyes témák feldolgozásakor vegyük figyelembe a tanulók érdeklődési körét, személyiségét, építsünk korábbi ismereteikre és tapasztalataikra, és hívjuk fel figyelmüket a más tantárgyak témáival való kapcsolatokra. Óraszámok A Célnyelvi civilizációt a kéttannyelvű osztályokban 11. és 13. évfolyamon heti 2-2 órában, 12. évfolyamon heti 3 órában kell tanítani. Alapelvek A célnyelvi civilizációs ismeretek tanítása során fel kell ébresztenünk tanulóinkban az érdeklődést a célnyelvi kultúra iránt, és segítenünk kell őket abban, hogy a célnyelven szerzett és rendszerezett információk útján minél átfogóbb képet kapjanak a célnyelvi országok kultúrájáról, fejlődjön érzékenységük más kultúrákkal és azok képviselőivel szemben, tudjanak a közös

3 Európában gondolkodni. A saját és a célnyelvi kultúrák állandó összehasonlítása révén saját kultúrájukat is jobban megismerjék és megértsék. Az utóbbi években az egyetemek is külön hangsúlyt helyeznek a célnyelvi civilizációs ismeretek számonkérésére a felvételi vizsgákon, így elengedhetetlen, hogy a kéttannyelvű osztályokban alaposan felkészítsék a diákokat az egyetemek által állított követelményekre. Az összóraszámból az egyes témakörök feldolgozására fordítható idő meghatározása a következő alapelv szerint történik: a teljes óraszám kb. 1/3 részét kell a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, társadalmának, gazdaságának, irodalmának, művészetének tanítására felhasználni, ugyancsak 1/3 részt pedig a célnyelvi országok társadalmának, mindennapjainak bemutatására. Az összóraszám fennmaradó 1/3 részét minden két tanítási nyelvű középiskola saját iskolatípusának, illetve pedagógiai programjának megfelelően szabadon tervezheti. E kerettanterv követelményei alapján tehát a két tanítási nyelvű középiskolák saját elképzeléseiket, érdekeiket is figyelembe véve dolgozhatják ki a Célnyelvi civilizáció helyi tanterveit, majd az arra épülő egyes tanmeneteket.

4 Célok és feladatok: A Célnyelvi civilizáció tantárgy a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, művészetének, sportéletének megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokásait, viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját. A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja, hogy a diákok jól elsajátítsák a célnyelvi ország(ok)ról hallott kultúrtörténeti tartalmakat és integrálni tudják a már korábban megszerzett ismereteik közé. A tanulók a célnyelv országa(i) és Magyarország gazdasága, történelme, politikai viszonyai, kultúrája közötti kapcsolatok, hasonlóságok és különbségek vizsgálatával találják meg és értsék meg ezek földrajzi, gazdasági és történelmi okait, gyökereit. A tantárgy tanítása foglalja magába a célnyelv Európán kívüli országainak a kultúráját is, és hasonlítsa össze a más földrészeken található, de azonos nyelvi közösségek kultúráit. A tantárgy tanításának célja az is, hogy a diákoknak bővüljön általános, nyelvi kommunikációs és civilizációs műveltségük, látókörük, fogadják el és becsüljék a saját kultúrájuktól eltérő kultúrák másságát. Az irodalmi művek, zene- és képzőművészeti alkotások elemzésekor fejlődjön erkölcsi és esztétikai értékrendszerük. Mivel a tanulók az idegen nyelvet eszközként használják a

5 célország kultúrájának megismerése során - a célnyelvi civilizációs ismeretek elsajátításán kívül - a másik legfőbb cél a nyelvi készségfejlesztés: A tanulók képesek legyenek az önálló kutató munkával megszerzett ismereteiket társaik számára érthetően, folyékonyan és összefüggően, a megfelelő előadásmódban és stílusban továbbítani vagy írásban kifejteni. A célnyelven írt tanulmányok, publicisztikai vagy irodalmi szövegek elovasása és megértése után emeljék ki a lényeget, fontos információkat. Alkossanak véleményt az olvasottakról. Képesek legyenek véleményüket a logika szabályai szerint, példákkal alátámasztva kifejteni. Legyen módjuk tévéhírek, ismeretterjesztő és játékfilmek megtekintésével megismerkedni a célország kultúrájával. A dokumentumfilmek megtekintésével bővüljenek tudományos ismereteik, a játékfilmek segítsenek a magyartól eltérő viselkedési formák, szokások, gondolkodásmód megfigyelésében és rögzítésében. Ismerjék és tudják használni az eltérő műfajú és stílusú szövegek, irodalmi szemelvények, különböző korszakokból származó szövegrészletek szókincsét, kifejezéseit, ismerjék azok stílusbeli különbségeit.

6 Fejlesztési követelmények Törekedjünk arra, hogy tanulóink *tudjanak következtetni a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból a gazdasági jellemzőre, annak hatásaira a mindennapi életben. *ismerjék a főbb történelmi csomópontokat, történelmi személyiségeket, az azokhoz kapcsolódó művészeti (irodalmi, képzőművészeti, zenei) alkotásokat, hatásukat a korszellemre, és meg tudják ítélni jelentőségüket a huszonegyedik század emberének gondolkodásában, értékrendjében, ideáljaiban. *legyenek tisztában azzal, hogy milyen hivatalos képet igyekszik a célország politikai vezetése kialakítani az országról és miért. *értsék meg az államok politikai rendszerének és társadalmi viszonyainak fejlődését, hogyan jutottak el a jelenlegi formához, és az mennyiben szolgálja állampolgárainak boldogulását, jólétét napjainkban. *ismerjék azokat a főbb társadalmi problémákat, amelyekkel az ott élő állampolgároknak nap, mint nap meg kell küzdeniük. *pontos ismeretekkel rendelkezzenek az ország hagyományairól, ünnepeiről, gasztronómiájáról, szokásairól stb. *tudják vizsgálni a célország kultúráját érintő interkulturális

7 hatásokat, a kapcsolatokat a célnyelvet beszélő különböző országok és Magyarország között. Tartalom 1. Földrajzi fekvés, a célország(ok) híres városai és látványosságai. 2. Gazdasági jellemzők, Termelés, főbb termékek, vállalatok, márkák, közlekedés, fizetőeszközök. 3. A célországok történelmi, művészeti, irodalmi és vallástörténeti fejlődésének főbb csomópontjai. 4. A társadalom és intézményrendszere: Politikai viszonyok. Kormányzó pártok, a szavazás menete, a parlament felépítése és működése. A célországok és Magyarország politikai rendszerének összehasonlító elemzése. A célországok és Magyarország nemzetiségeinek, más nyelvű lakosainak ismerete, célnyelvi dialektusok. A szociológiai helyzet. A nők helyzete a társadalomban. A fiatalok helyzete és lehetőségeik. Munka és munkanélküliség. Súlyos társadalmi problémák, a bűnözés és a drog. A társadalombiztosítás. A lakáshelyzet.

8 Az oktatás: alap-, közép- és felsőfokú képzés a célországokban. A kéttannyelvű oktatás története. Eltérések és azonosságok a célországok oktatási rendszerében és a magyar oktatási rendszerben. A vallás. Az egyház szerepe a társadalomban. Milyen vallású a lakosság a célországokban? A magyarországi vallások. 5. Hagyományok, népszokások, népzene, néptánc, népviselet. Fontos nemzeti ünnepek a célország(ok)ban és Magyarországon. Gasztronómia. Hagyományok, tipikus ételek és italok, étkezési szokások. A célország(ok) konyhaművészete és a hagyományos magyar konyha. 6. Életmód. Eltérő és azonos gondolkodásmód, az adott társadalmakra jellemző ideálok, értékek. Mindennapi élet, életmód. A családi ünnepek és megtartásuk módja a célországban és Magyarországon. Eltérő napirendek, mindennapi rítusok. A társadalmi érintkezés módja, az eltérő gesztusnyelvek. Játékok, táncok. 7. Környezetvédelem Az emberiség közös problémái. Eltérések és azonosságok a célországokra jellemző környezeti ártalmak, a leküzdésükre tett erőfeszítések és a magyarországi viszonyok között. 8. Tömegkommunikáció, média A tömegkommunikációs eszközök hatása a mindennapi életre, színvonalas és kevésbé színvonalas sajtóorgánumok, tévéműsorok stb. a célországban és Magyarországon. A tévéfüggőség kialakulása, a filmek által közvetített agresszió. Telefon és mobiltelefon. A számítógép és az internet. A virtuális világ térhódítása.

9 9. Sportok Az olimpiai sportágak, a szabadidősportok, extrém sportágak. A sport szerepe a mindennapi életben. Egy-két kiemelkedő külföldi ill. magyar sportoló pályájának általános ismertetése. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes: * összetettebb konkrét vagy elvont tartalmú tanulmányokat elolvasni, megérteni, a lényeges és a specifikus információt felismerni és kiemelni, az írott anyag logikus vázlatát elkészíteni és összefoglalni, szóban és írásban egyaránt. Ki tudják fejteni udvarias formában egyetértésüket vagy ellenvéleményüket az olvasottakkal kapcsolatban. *rövidebb szépirodalmi alkotást vagy nagyobb lélegzetű mű részletet elolvasni és megérteni, azzal kapcsolatos gondolataikat megfogalmazni mind szóban, mind írásban. elemezni grafikonokat, ábrákat, sajtóban megjelenő képanyagot stb. *tévéhíreket, ismeretterjesztő filmeket megérteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, fontos és specifikus információkat kiemelni. A látott filmmel kapcsolatban információt cserélni, megfelelő szókinccsel helyes választ adni a feltett kérdésekre, a látottakat összefoglalni.

10 *társaik előadását megérteni, értékelni, vitában részt venni, véleményt cserélni, saját véleményüket másokéval összehasonlítani, a nem világos, kevésbé érthető részekre rákérdezni, kifejezni kérdéseit, kétségeit az adott témával kapcsolatban. *rövid (10-15 perces), logikusan felépített, árnyaltan megfogalmazott, bonyolultabb struktúrákból álló beszámolókat szabadon, helyes hanglejtéssel, a hallgatóság számára érthetően elmondani. * szavas, érvekkel alátámasztott logikusan felépített esszét írni, változatos nyelvi eszközök felhasználásával, a műfajnak, a témának megfelelő stílust követve. Munkaformák: A Célnyelvi civilizáció tanítása során különösen fontos szerepet játszik, hogy változatosan használjuk az egyes munkaformákat. A tantárgy sokszínűségéből következik, hogy nem elegendő az órákon mindössze a frontális osztálymunka használata. A tanórákon kapjon helyet a partneri, a kiscsoportos és az egyéni munka. A tanórán belüli munka mellett fordítsunk figyelmet a tanórán kívüli munkaformákra is(önálló kutatómunka és projekt munka), amelyek során a tanulók

11 megtanulnak tanári segítség nélkül, önállóan dolgozni (pld. könyvtárhasználat, interjú, felmérés készítése). Tanulói tevékenységek: *a különböző tanulási technikák és stratégiák, valamint az egyes munkaformák megismerése *a célnyelvi órai utasítások megértése és követése *füzetvezetés, jegyzetelés *kézikönyvek használata *audiovizuális eszközök használata *számítógép, Internet használata *szövegmagyarázat és -értelmezés *kiselőadások *közös projektek készítése *viták *iskolai és házi dolgozatok *javítások értelmezése

12 A "Célnyelvi civilizáció" tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival A "Célnyelvi civilizáció" tantárgy komplex ismereteket tanít, ily módon számos tantárggyal összefüggésbe hozható, egyes esetekben pedig kimondottan a más szaktárgyak által tanított tananyagra épül. Épp ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a szaktanárok egymás munkáját ismerjék és segítsék. Külön ki kell emelni a "Célnyelvi civilizáció" tantárgy szoros kapcsolatát a földrajzzal, a történelemmel és a művészettörténettel, hiszen elképzelhetetlen egy kéttannyelvű érettségi anélkül, hogy a tanulóknak számot kellene adniuk arról, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a célország földrajzáról, történelméről és művészetéről. Amennyiben egy két tanítási nyelvű középiskola úgy dönt, hogy önálló tantárgyként vezeti be a Célnyelvi civilizációt, problémát okozhat a célnyelvi órák és a civilizációs ismeretek tantárgyi tartalmának pontos elhatárolása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Célnyelvi civilizáció tanításakor nem a nyelvi készségek fejlesztése a fő cél, hanem az e kerettantervben megfogalmazott tantárgyi tartalmak, ismeretek elsődlegesek. Egy konkrét példán bemutatva: Mig a célnyelvi órán az *Étkezések, étteremben* téma keretében fejlesztjük a tanulók e témához kapcsolódó általános és kommunikációs kompetenciáját (szókincs,

13 kiejtés, fogalomkörök, kommunikációs szándékok - például meghívás vacsorára -, szövegértés és szövegalkotás - például beszélgetés éttermi szituációban -, stílus, hangnem, stb.), addig a Célnyelvi civilizáció tanítása során - a célnyelvi órán tanultakra építve - megismertetjük őket a célnyelvi országok gasztronómiájával, gasztronómiatörténetével. Az átfedések teljes mértékű kiküszöbölése természetesen nem lehetséges, erre nem is kell törekednünk, hiszen a célnyelvi órán is dolgozunk például irodalmi vagy civilizációs témájú szövegekkel, és a civilizációs ismeretek célnyelven történő tanítása is fejleszti a tanulók nyelvi készségeit.

14 Előfeltételek A Célnyelvi civilizáció az adott célnyelven folyik, így a tárgy tanulásakor elengedhetetlen feltétel, hogy a tanulók a tárgy tanulásáig már eljussanak egy olyan nyelvi szintre, amely nyelvi tudás ismeretében különösebb nehézségek nélkül tudják befogadni az adott kultúrtörténeti tartalmakat és kifejezni saját gondolataikat, véleményüket az adott témakörben. Ezen nyelvi szint a nyelvtani anyagok nagy részének készségszintű ismeretét és megfelelő szókincset jelent. (Lásd. B2) Feltételek A Célnyelvi civilizáció tanítása - hasonlóan a célnyelvi órákhoz - csoportbontásban a leghatékonyabb. Az órákat célszerű olyan szaktanteremben tartani, ahol rendelkezésre állnak, illetve használhatók a szükséges tanári és tanulói segédletek: kézikönyvek, szöveggyűjtemények, képzőművészeti albumok, újságok, folyóiratok, prospektusok, képek, filmek, hanganyag, statisztikai táblázatok, CD-ROM-ok, illetve írásvetítő magnetofon, TV, videólejátszó, számítógép Internet-kapcsolattal. A tantárgy tartalmi összetettsége miatt sok forrásból kell dolgoznunk,

15 így biztosítani kell a fénymásolási lehetőséget. A két tanítási nyelvű osztályok számára a Célnyelvi civilizáció tanulása szempontjából is különösen fontos, hogy az iskola lehetőségeinek megfelelően szervezzen diákcseréket, illetve célországbeli utazásokat. Az iskolák éljenek a Szókratész és Leonardo programok nyújtotta pályázati lehetőségekkel. A Célnyelvi civilizáció tanításához szükséges személyi feltételek között ki kell emelnünk, hogy a tantárgyat tanító tanárnak széleskörű interkulturális és más tantárgyak anyagához kapcsolódó ismeretekkel kell rendelkeznie (l. Kapcsolat más tantárgyak témáival című fejezet), ezért biztosítani kell számára a rendszeres továbbképzés, önképzés lehetőségét és a szakirodalomhoz való hozzáférést. Ellenőrzés, értékelés A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola célnyelvi civilizáció óráin a tanuló előrehaladását, a tanórákra való készülését írásban és szóban egyaránt, az érettségi vizsga feladatait és követelményrendszerét figyelembe véve arányosan és rendszeresen mérjük. A szaktanár a félév folyamán a feladat komplexitásától, az anyag terjedelmétől függően értékeli a tanulók munkáját. Egy-egy tanulónak félévenként minimum annyi jegyének kell lennie, amennyi a heti óraszám + az írásbeli nagydolgozatok száma, amit hangsúlyozottan veszünk figyelembe.

16 1. Az írásbeli beszámoltatások rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés formái: a) Kötelező írásbeli dolgozat (nagydolgozat) A nagydolgozat nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. A nagydolgozatot egy nagyobb anyagrész lezárásakor íratjuk, és szükség esetén összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Ezeknek az írásbeli számonkéréseknek az eredményét a tanulók tudásának értékelésénél nagyobb súllyal vesszük figyelembe, ezért az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal, az adott hónap érdemjegyei közé kékkel írjuk be. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk Elégtelen osztályzat esetén 2 héten belül, egy alkalommal a tanuló részére javítási lehetőséget kell biztosítani. Elégtelentől különböző osztályzat esetén is felajánlhat a szaktanár javítási lehetőséget, mellyel újabb osztályzat szerezhető. A javító dolgozat osztályzatát az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal írjuk be (ez csak egyszer szerepel). Az egész órás, a félév-év végi összesítés során súlyozottan (duplán) figyelembe veendő nagydolgozatok keretén belül a tanulók a félév-év folyamán tanult szaktárgyi témakörökből esszé, illetve teszt jellegű feladatokat oldanak meg. Célnyelvi civilizációból félévenként egy-egy témazáró nagydolgozatot írnak a tanulók. b) Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat egy-egy anyagrész lezárására szolgáló számonkérési forma, mely maximum 45 percet vehet igénybe. Értékelése egy osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz ír be a szaktanár. A témazáró dolgozatot egy héttel előbb be kell jelenteni és szükség esetén összefoglalás előzi meg. c) Rövid írásbeli számonkérés A rövid írásbeli számonkérés kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzésére szolgál. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Ezen belül értékeljük a tanulók - célnyelvi - felkészültségét az utóbbi néhány órán elsajátított országismereti anyagrész tekintetében. d) A tanulmányi időbe beépített rendszeres vizsgák A kéttannyelvű osztályok esetén a 13. év végén április közepéig szóbeli felmérést tartunk az érettségi követelményéből a tanulók érettségi vizsgára jelentkezését figyelembe véve differenciáltan, melynek százalékos teljesítményét az előírásoknak megfelelően értékeljük. Hiányzás esetén a tanuló pótolja a vizsgát. A záró vizsgára való felkészítés folyamatosan történik. Ezen felmérések eredménye zöld színű tollal kétszer kerül beírásra az osztálynaplóba.

17 Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy megtekintse és észrevételezze azokat. A kötelező írásbeli nagydolgozatot a szaktanár a tanév végéig megőrzi, a tanév végén leadja irattárazásra. A kiemelkedő teljesítményt félévenként szaktanári dicsérettel értékeljük. Az elégtelenre álló tanulók szüleit első alkalommal az első és/vagy a harmadik negyedév végén az ellenőrző könyvben, másodszor pedig az iskola bélyegzőjével ellátott, hivatalos, tértivevényes és ajánlott levélben legkésőbb a félévi, illetve az év végi lezárás előtt 10 nappal értesíteni kell. 2. Szóbeli számonkérés: A szóbeli számonkérések módja, változatai A tanulók rendszeresen szóban is számot adnak arról, hogy milyen mértékben sajátították el az előző néhány óra anyagát. Az írásbeli és szóbeli számonkéréseken kívül a tanulónak lehetősége van arra, hogy szorgalmával, ötleteivel, gyorsaságával jeles osztályzatot szerezzen szorgalmi feladataira vagy órai munkájára. Pozitívan értékelhetjük ezen kívül a tanuló precíz, áttekinthető füzetvezetését is. A tanulónak a félévi és év végi jegylezárások előtt két héttel lehetőséget adunk arra, hogy jelezze javítási szándékát. A szaktanár ebben az esetben átfogó feladatsort állít össze, szóban és írásban is beszámoltatja a tanulót a félév súlypontozott tananyagából. 3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. Általános elvek a házi feladatok kiadásánál: 1. Ösztönözni kell a tanulókat a házi feladat rendszeres elkészítésére. 2. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 3. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 4. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. 4. A nyelvi készségek fejlesztésére irányuló fakultatív feladatok

18 a, Kiselőadás A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. b, Iskolai pályázatok, vetélkedők Az idegen nyelvi munkaközösség minden tanév elején meghatároz változatos, érdekes témaköröket az iskola tanulói számára, melyet a pályázati kiírásnak megfelelően adnak le az érdeklődő tanulók szaktanáruknak. A sikeres pályázatokat, a vetélkedőkön való eredményes szereplést jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. c, Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával késztethetjük a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk. A taneszköz választás elvei Olyan tananyagokat és taneszközöket választunk, melyek segítségével az ismeretek spirálisan bővíthetők, a szelektív, ill. totális megértés kiegészíthető. Az oktatás alapjául szolgáló eszközöknek lehetővé kell tenniük a reproduktív gyakorlást és el kell juttatni a tanulókat a produktivitást igénylő feladatok sikeres megoldásához, miközben változatos módszereket kínálunk az ismeretek elsajátításához. Az OM által kiadott tankönyvjegyzékéből ajánljuk a tankönyvcsaládokat. A taneszközökről mindig az előző tanév első félévének végén dönt a munkaközösség a kereskedelmi forgalomban lévő és a korszerű követelményeknek megfelelő anyagokból válogatva.

19 A középszintű érettségi vizsga témakörei NÉMET CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ Témakörök 1. A célnyelvi országok földrajza Középszint 1.1 A célnyelvi országok földrajzi fekvése, felszíne, tájegységei Elemezze térkép segítségével a megadott szempontok alapján a célnyelvi országok földrajzi fekvését. Mutassa meg térképen az egyes célnyelvi országok nagytájait és legfontosabb felszíni vizeit. Ismertesse a nagytájak felszínformáit. 1.2 Nemzeti jelképek Mutassa be az egyes célnyelvi országok nemzeti jelképeit (zászlók, címerek). 1.3 Közigazgatási régiók, Mutassa be Németország, Ausztria és Svájc autonómiák közigazgatási rendszerét és annak működését (Németország, Ausztria: tartományi, Svájc: kantonrendszer.) Nevezze meg Németország és Ausztria közigazgatási régióit és azok központjait 1.4 Éghajlat Jellemezze a célnyelvi országok éghajlatát. 1.5 Népesség, nemzeti kisebbségek 1.6 Leghíresebb városok, turisztikai központok, nevezetességek 2. A célnyelvi országok gazdasága 2.1 Gazdasági adottságok, lehetőségek, jellemzők Ismertesse az egyes célnyelvi országok népességére vonatkozó adatokat (lakosságszám, népsűrűség). Jellemezze a népesség eloszlásának területi sajátosságait, tudja megnevezni ennek természeti és társadalmi gazdasági okait és következményeit. Ismertesse a bevándorlók szerepét az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás, és a 90-es évektől kezdődően a bevándorlás korlátozásának okait. Nevezze meg a célnyelvi országokban élő kisebbségeket, jellemezze helyzetüket a célnyelvi országok társadalmaiban. Mutassa be az egyes célnyelvi országok egy-egy leghíresebb turisztikai látványosságát szemléltetve a városnéző, a természetjáró és a nyaraló turizmus legismertebb helyszíneivel. Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein földrajzi fekvése, a gazdasági fejlődést meghatározó domborzati, vízrajzi, népességi viszonyaik, főbb

20 2.2 A célnyelvi országok gazdasági ágazatai 2.3 Nemzetközi viszonylatban is ismert termékek, márkák, nagyvállalatok. Fogyasztóvédelem 2.4 A célnyelvi országok Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatai ásványkincseik Németország: energiagazdaság kohászat, gépgyártás, vegyipar, elektrotechnika mezőgazdaság kül- és belkereskedelem Ausztria: energiagazdálkodás, nehézipar Mezőgazdaság Turizmus Svájc: energiagazdálkodás, ipar helyi nyersanyagok Hiánya Mezőgazdaság Turizmus A német nyelvű országok néhány a vizsgázó által szabadon választott, nemzetközi viszonylatban aktuálisan ismert termékének, márkájának, nagyvállalatának megnevezése, rövid bemutatása A német nyelvű országok egy-két, Magyarországon aktuálisan jelenlévő nagyvállalatának rövid bemutatása 2.5 Közlekedés A német nyelvű országok főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalai, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságai 2.6 Pénzügyek, fizetőeszközök, bankrendszer 2.7 A célnyelvi országok és az Európai Unió, illetve más gazdasági integrációk kapcsolatai 3. Politikai viszonyok 3.1 A célnyelvi országok politikai és választási rendszere 3.2 A törvényhozó és a végrehajtó hatalom működése A német nyelvű országok fizetőeszközei a második világháború után Az euro bevezetése Németországban és Ausztriában Németország és Ausztria helye, szerepe az Európai Unió gazdasági és politikai rendszerében, kulturális programjaiban Svájc függetlenségi hagyományai A német, az osztrák és a svájci állam felépítése Állam és közigazgatás összefüggései Választási rendszerek a német nyelvű országokban, a választójog szabályozása, parlamenti, tartományi, önkormányzati és európai parlamenti választások A népszavazás szerepe Svájcban Politikai alapjogok Németország: Bundestag, Bundesrat, Bundesver- Sammlung Landtage Bundesregierung, Bundeskanzler, Bundesminister Länderregierungen Gemeinden Ausztria: Nationalrat, Bundesrat, Bundesver-

21 Sammlung Landtage Bundesregierung, Bundeskanzler, Bundesminister Landesregierungen Gemeinden Svájc: Nationalrat, Ständerat, Bundesversammlung Bundesrat, Departmente Kantone und Gemeinden 3.3 Az államfő politikai szerepe 3.4 Kormány- és ellenzéki pártok A főbb politikai pártok rövid jellemzése Németország: SPD CDU/CSU Bündnis 90/Die Grünen FDP PDS Ausztria: ÖVP SPÖ FPÖ Die Grünen 3.5 Kisebbségi problémák, politikai feszültségek 3.6 A célnyelvi országok és Magyarország politikai Rendszerének hasonlóságai, eltérései 4. Társadalmi viszonyok 4.1 Társadalmi csoportok, helyzetük, együttélési formáik, problémáik 4.2 Célnyelvi dialektusok 4.3 A célnyelvi országok oktatási rendszere, eltérések és hasonlóságok a célnyelvi országok és Magyarország oktatási rendszerében. A német nyelvű országok és Magyarország politikai rendszerének összehasonlítása a következő szempontok alapján: - az állam felépítése, közigazgatás - választási rendszer, választójog - a törvényhozó hatalom működése - a végrehajtó hatalom működése - főbb politikai irányzatok Legyen képes a társadalom néhány kiemelt rétegének, öregek, fiatalok, nők, kisebbségek vagy bevándorlók aktuális helyzetének ismertetésére, a célnyelvi országokban fellelhető problémák, társadalmi feszültségek bemutatására, az esetleges megoldások ill. próbálkozások felvázolására. Tudja ismertetni a német, osztrák ill. svájci valamint a magyar iskolarendszer felépítését. Legyen képes a rendszerek összehasonlítására, az előnyök és hátrányok bemutatására.

22 4.4 Munkavállalás, munkanélküliség, Ismerje a munkavállalás feltételeit a célnyelvi szakszervezetek országokban. Tudja felsorolni a munkanélküliség kialakulásának okait. Tudjon példákat felsorolni ezen problémák megoldásának kísérleteire. Legyen képes a szakszervezetek társadalmi szerepének bemutatására. 4.5 Egészségügy, társadalombiztosítás Legyen képes a célnyelvi országok egészségügyi és 4.6 Súlyos társadalmi problémák, bűnözés, droghelyzet társadalombiztosítási rendszerét bemutatni. Ismertesse a célnyelvi országok súlyos társadalmi problémáit: bevándorlás, idegen gyűlölet,, tolerancia a hátrányos helyzetűekkel és idősekkel szemben, esélyegyenlőség a társadalomban. Tudja felsorolni a kiváltó okokat és legyen képes a lehetséges megoldások közül néhányat felsorolni. Tudja ismertetni a bűnözés főbb irányait, a társadalom ellenreakcióit. 4.7 A vallás és az egyházak szerepe a társadalomban 5. Mindennapi élet, életmód 5.1. A család szerepe, családi élet, családi ünnepek, mindennapi rítusok 5.2. A gyermekek helyzete a családban és a társadalomban 5.3. Városi és vidéki élet, urbanizáció 5.4. A szabadidő eltöltése, szórakozás, nyaralási és pihenési szokások 5.5. Gondolkodásmód, jellemző ideálok, értékek Tudja elhelyezni a drog-kérdést a társadalmi problémák között. Ismertesse a célnyelvi országokban jelenlévő főbb vallási irányzatokat, ezek egyházait és hatásukat a társadalom tagjainak életére. Mutassa be a célnyelvi országokban napjainkban legjellemzőbb családszerkezeteket és családi szereposztásokat. Tudja röviden bemutatni a legelterjedtebb családi ünnepeket és ismerjen néhány hozzájuk kapcsolódó, a magyartól eltérő szokást. Hasonlítsa össze a vidéki és a városi életformát a célnyelvi országokban. Mutassa be a célnyelvi országok fiatal és felnőtt lakosságának jellemző otthoni és házon kívüli szabadidős tevékenységeit. Mutassa be az egyes célnyelvi országok fiatal és felnőtt lakosságának nyaralási és pihenési szokásait (pl. az utazások célja, időtartama, úticélja). Hasonlítsa össze a német nyelvű országokban és Magyarországon aktuálisan jellemző értékrendeket. ( pl. anyagi javakhoz való viszony, érvényesülés, munka, erkölcs, emberismeret, tolerancia, egészséges életmód, tudományos-technikai fejlődés alapján) Hasonlítsa össze egy német nyelvű ország és

23 5.6. Társadalmi érintkezés, etikett, gesztusnyelvek 6. Hagyományok, szokások, ünnepek 6.1 A célnyelvi országok nemzeti ünnepei és jelképei 6.2 Népszokások, népzene, néptánc, népviselet, népi játékok 6.3 A célnyelvi országok gasztronómiája, tipikus ételei és italai, étkezési szokásai 6.4 Tradicionális és modern konyhaművészet 7. Tömegkommunikáció, média 7.1 A sajtó, a TV és a rádió helyzete, szerepe a célnyelvi országokban 7.2 A célnyelvi országok legjelentősebb sajtóorgánumai, TV- és rádióadói, ifjúsági és diáksajtója Magyarország fiataljainak életérzését és jövőképét. Tudjon bemutatni röviden a célnyelvi országok mindegyikéből egy-két olyan jelentős történelmi vagy kortárs személyiséget, akik munkásságukkal méltán lehetnek a ma fiataljai számára példaképek. Ismerje a társadalmi érintkezés alapszituációiban (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegezésmagázás, érkezés időpontra, meghívás, vendéglátás, társalgás) a célnyelvi országokban elvárt magatartásformákat. Legyen képes megfelelően reagálni a célnyelvi országokban használt legfontosabb gesztusokra és tudja tisztázni a számára ismeretlenek jelentését. Ismertesse Németország, Ausztria és Svájc nemzeti ünnepeit / Tag der Deutschen Einheit; 3. Okt. in D. ; Österreich: 26. Oktober ; Schweiz 1. August / az ehhez történelmi hátteret. Ismertesse a célországok nemzeti jelképeit ezek szimbólum rendszerét és jelentését. Ismertessen néhányat az egyik célnyelvi ország történelméhez, vallásához kapcsolódó népszokásai közül, említsen ehhez kapcsolódó népdalt, néptáncot és népviseletet. Ismertessen néhány tipikus táj jellegű ételt és italt. Tudja egy-egy szabadon választott tipikus étel elkészítési módját, receptjét. Tudja összehasonlítani a német, osztrák és magyar konyhát, étkezési szokásokat. Legyen képes a hagyományos és modern médiák megkülönböztetésére, ismertesse a különböző sajtó termékek fajtáit és jelentőségüket az információ szerzés területén. Ismerjen néhány német, osztrák és svájci napi lapot, egyéb sajtó terméket. Legyen képes a sajtóban előforduló főbb szövegfajták jellemzésére, ismerje fel ezeket. Nevezze meg a német nyelvű TV-csatornákat, mondjon példát a különböző műsorokra, ismertessen néhányat a német nyelvű és magyar csatornákon is folyó műsorokból. Tudjon felsorolni néhány diáksajtó terméket, ismertesse ezek speciális tartalmát a célcsoporttól függően. 7.3 Telefon- és mobiltelefon-használat, Legyen tisztában a német és magyar telefonálási

24 etikai kódex szokások közti különbségekkel köszönés, szóhasználat a mobiltelefon használat szabályozásával és etikai szabályaival. 7.4 Sajtószabadság 7.5 Reklám 7.6 A számítógép és az Internet szerepe a célnyelvi országokban, a virtuális világ 8. Környezetvédelem 8.1.Globális és regionális környezeti problémák a célnyelvi országokban 8.2. Környezetvédelem a mindennapokban 8.3. A célnyelvi országok környezetvédelmi politikája 8.4. Zöld mozgalmak, állatvédők 8.5. A környezetvédelem és a gazdasági helyzet főbb összefüggései 9. Sport 9.1 A sport szerepe, a legnépszerűbb sportágak a célnyelvi országokban 9.2 Tömegsport, szabadidősport, élsport Tudja felsorolni a célnyelvi országok globális és regionális környezeti problémáit (klímaváltozás, levegő-, talaj- és vízszennyezés, atomenergiahasznosítás, szemétkezelés) és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse az egyes országok környezeti károk enyhítésére irányuló törekvéseit, azok eredményeit és kudarcait. Jellemezze a célnyelvi országok polgárainak környezettudatos magatartását alátámasztva a mindennapi életből vett példákkal. Nevezzen meg egy célországbeli fontos környezetvédő szervezetet és tevékenységi területeit. A sport szerepe a mindennapi életben Németország, Ausztria és Svájc egy-két népszerű sportágának - pl. sísport, labdarúgás, tenisz - helyzete 9.3 A célnyelvi országok kiemelkedő sportolói Egy kiemelkedő eredményeket elért, a vizsgázó által szabadon választott német, osztrák vagy svájci sportoló pályájának, közéleti szerepének bemutatása 10. A célnyelvi országok történelme, irodalma, művészete 10.1 A német történelem kezdetei A germán törzsek és életmódjuk Az ókori római kultúra hatása a germán népek életére 10.2 A középkor 2.1. A kora középkor A Frank Birodalom történetének főbb állomásai A hűbériség kialakulása I. Ottó birodalomépítő politikájának lényege

25 A császár és a pápaság konfliktusa, az invesztitúraharc és lezárása 2.2. A középkori német birodalom fénykora és hanyatlása (XI-XV. századig) 2.3. Mindennapok a középkorban A Hohehstaufen dinasztia Itália-politikája; a német fejedelemségek megerősödése A rendi társadalom felépítése Német városalapítások, Városszövetségek Nemesi, polgári és paraszti életformák 2.4. Ausztria a középkorban (X-XV. századig) 2.5. Az Eidgenossenschaft kialakulása és fejlődése a középkorban 2.6. Művelődés és művészetek a középkorban 3. A reformáció és az ellenreformáció kora (XVI-XVII. század) 3.1. A humanizmus és a reneszánsz A lovagi kultúra és értékrend főbb elemei Walter von der Vogelweide lírája A romanika és a gótika stílusjegyeinek bemutatása példákon keresztül A német humanizmus jellemző jegyei és néhány képviselője A német reneszánsz stílusjegyeinek bemutatása példákon keresztül 3.2. A reformáció A reformáció előzményei és főbb irányzatai (lutheránus, kálvinista) és elterjedése a német nyelvterületen Luther Márton bibliafordításának jelentősége A könyvnyomtatás felfedezése 3.3. Az ellenreformáció Az ellenreformáció kibontakozása és hatása Vallási üldözöttség, művelődés, iskolaalapítások

26 3.4. A barokk művészet A barokk építészet jellemző jegyeinek ismertetése néhány világhírű építészeti alkotás (pl. Wiener Karlskirche, Dresdner Zwinger) bemutatásán keresztül A barokk zene egy-két kiemelkedő alakjának (pl. J. S. Bach, G. F. Händel) és azok munkásságának rövid bemutatása 4. Az abszolutizmus kora 4.1. A felvilágosodás A német felvilágosodás politikai és társadalmi vonatkozásai 4.2. A felvilágosult abszolutizmus A felvilágosult abszolutizmus jellemzői Ausztriában és Poroszországban A német felvilágosodás alapeszméi 4.3. A felvilágosodás irodalma G. E. Lessing egy szabadon választott drámájának elemző bemutatása 4.4. A német klasszicizmus J. W. Goethe és F. Schiller munkásságának bemutatása Életművük jelentős tényei Egy-két főbb művük értelmezése (témák, kérdésfeltevések, műfajok, kifejezésmód, motívumok) A bemutatott művek elhelyezése az adott életműben, az adott korszakban 4.5. A német romantika 5. Az iparosodás kora 5.1. Az 1848-as forradalmak A német romantika főbb jellemzői E. T. A. Hoffmann egy szabadon választott művének elemző bemutatása Az 1848-as német forradalmak célkitűzései, átmeneti eredményeik és bukásuk 5.2. A német nemzetállam születése A német nemzetállam kialakulása 5.3. Az ipari forradalom Az ipari forradalom hatása a német nyelvterület gazdaságára és környezetére

27 5.4. A realizmus ( ) A realizmus főbb jellemzői (műfajai, esztétikai alapelvei, témái, motívumai, ábrázolásmódja) 5.5. A naturalizmus ( ) Theodor Storm vagy Theodor Fontane egy szabadon választott művének elemző bemutatása 5.6. A szecesszió 6. A német nyelvű országok a XX. században 6.1.Az I. világháborút lezáró békék hatása Németországra és Ausztriára Az I. világháborút lezáró Versailles-i és St. Germain-i békék területi és etnikai vonatkozásai 6.2. A Weimari Köztársaság 6.3. A nemzetiszocializmus és a II. világháború A nemzetiszocializmus hatalomra jutásának körülményei A náci Németország jellemzői Németország háborús érdekei A nácizmus bukása 6.4. A két német állam megalakítása és fennállása A két német állam megalakításának főbb állomásai ( ) Az eltérő gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés jellemzői 6.5. A német újraegyesítés 6.6. A XX. század német nyelvű művészetéből A német újraegyesítés főbb állomásai Az egyesítést követő gazda-sági és szociális nehézségek Az expresszionizmus irodalmi irányzatának rövid bemutatása (élményanyaga, életérzése, műfajai, nyelvezete, formai újításai és képviselői) Bertolt Brecht epikus színházának jellemzői egy műve alapján A XX. századi német nyelvű líra főbb irányzatai (szürrealizmus, társadalomkritikai irányzat, konkrét költészet) Egy szabadon választott költő életművének bemutatása A XX. század kiemelkedő német nyelvű epikai

28 alkotásaiból: Thomas Mann művészetének bemutatása egy választott műve alapján Franz Kafka szerepe és hatása a német nyelvű irodalomra egy választott műve alapján