Meló-előtt Munkavédelemről munkát vállaló fiataloknak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Meló-előtt Munkavédelemről munkát vállaló fiataloknak"

Átírás

1 Meló-előtt Munkavédelemről munkát vállaló fiataloknak

2 Készült a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a munkavédelmi bírságok felhasználása keretében nyújtott támogatásból Összeállította: Hajdók Marcell 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ old. 1. MINDENKINEK SZEREPE VAN A MUNKAVÉDELEMBEN old. 2. A MUNKA VILÁGÁNAK SZABÁLYAI old. 3. MUNKAHELYI VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK old. 4. BALESETEK old. 5. IRODAI MUNKAHELYEK old. 6. MUNKAESZKÖZÖK old. 7. VESZÉLYES ANYAGOK old. 8. ELEKTROMOSSÁG old. 9. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK old. 10. BIZTONSÁGI JELZÉSEK old. 11. TŰZVÉDELEM old. FOGALOMTÁR old. JOGTÁR old. MEGOLDÁSOK old. 3

4 ÚTMUTATÓ A kiadványban feltűnik néhány piktogram: LEÍRÁS Általános ismertetést tartalmazó rész PÉLDA A fejezetekben magyarázatként példákat találsz MAGYARÁZAT Valamely fogalom magyarázata, részletezése FONTOS! Fontos információ(k) a Részedre! MEGJEGYZÉSEK/TANÁCSOK Kiegészítések, tanácsok a témával kapcsolatosan FELADATOK A fejezetek végén gondolatébresztőként rövid teszteket találsz, az egyes tesztek megoldásai a kiadvány utolsó oldalán találhatók LÁSD A NETEN! Ha érdekel az adott téma, az interneten részletesebben utána tudsz nézni MEGTALÁLOD A FOGALOMTÁRBAN/JOGTÁRBAN A kiadvány végén található fogalomtárban, illetve jogtárban megtalálod a vonatkozó fogalmat, és a fejezethez kapcsolódó jogszabályokat FILM NÉZD MEG A NETEN A fejezetek elején található linkekre kattintva az interneten megnézheted a (kis)filmeket KISKORÚ TANULÓKNAK SZÓLÓ RÉSZ Kimondottan a éves korosztályra vonatkozó részek, kiegészítő szabályok 4

5 1. MINDENKINEK SZEREPE VAN A MUNKAVÉDELEMBEN 1.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilm A szereplők A munkavégzés körülményei akkor megfelelőek, ha azok biztonságosak és az egészséget nem veszélyeztetik. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításában, betartásában minden egyes érintett részt vevőnek megvan a maga szerepe, feladata. A munkahelyen a munkavédelem csak akkor lehet igazán eredményes, ha abban mindenki kiveszi a részét és elvégzi a saját feladatait. A CÉG A világoskék téglalap magát a céget jelöli. A cégnél a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltató a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat leoszthatja a szervezeti struktúrában (felépítésben) elhelyezkedő munkahelyi vezetőknek. Alul a munkavállaló helyezkedik el. A munkavállalók csoportjának egy kiemelt csoportját alkotják a fiatal munkavállalók. A munkáltatónak kötelessége munkavédelmi szakembert alkalmazni (egyben a munkabiztonsági szaktevékenység ellátását biztosítani). A munkavédelmi szakember gyakran a cég saját alkalmazottja. Ezzel szemben a munkáltató a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást/szakembert (pl.: foglalkozás-egészségügyi orvos), illetve ezzel együtt a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátását általában külső szolgáltatóval oldja meg (ezért helyezkedik el ez inkább a kereten kívül, azaz a cégen kívül). A munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos jogaik biztosítására, érdekeik hatékonyabb érvényesítésére bizonyos feltételek mellett munkavédelmi képviselőket választhatnak maguk közül. A munkavédelmi hatóság ellenőrzéssel, tájékoztatással-tanácsadással segíti elő a munkavédelmi szabályokban foglalt rendelkezések betartását. Ha a munkáltató nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel bizonyos munkaeszközök, technológiák, egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatához, akkor külső céget/szolgáltatást vesz igénybe a felülvizsgálat elvégzéséhez. 5

6 A munkáltató felelőssége és feladatai A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításáért. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok (jogszabályokra és szabványokra lásd 2. fejezet) keretein belül a munkáltató határozza meg. A munkáltatónak a munkahely kialakításánál, az adott munkához szükséges munkaeszközök, és munkafolyamatok megválasztásánál az emberi tényezőt figyelembe kell vennie. Különösen igaz ez az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére. A munkáltatónak minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelnie kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és olyan megelőző intézkedéseket kell tennie, amelyek biztosítják a kockázatok csökkentését, kiküszöbölését. (KOCKÁZATÉRTÉKELÉS) A munkavédelmi feladatok ellátására munkavédelmi és munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket kell foglalkoztatnia. A szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak, munkavédelmi képviselőknek meg kell adnia. Elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatást is kell tartania a munkáltatónak, hogy a munkavállaló elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismereteivel. (OKTATÁS+TÁJÉKOZTATÁS) Rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. (ELLENŐRZÉS) 6

7 A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell biztosítania a munkavállalók részére. A tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul ki kell vizsgálnia, a szükséges intézkedéseket meg kell tennie, az érintetteket értesítenie kell, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést le kell állítania. A munkabaleseteket nyilvántartani, kivizsgálni köteles, a foglalkozási megbetegedéseket is beleértve bejelentési kötelezettségének eleget kell tennie. Biztosítania kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, azok kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. A munkáltató létszámát és tevékenységét figyelembe véve foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kell biztosítania. Mi az a kockázatértékelés? A munkáltató annak érdekében, hogy megelőzze a baleseteket és egyéb károsodásokat, értékeli, hogy az adott munkahelyen milyen kockázatok fordulnak elő. Ezt nevezzük kockázatértékelésnek. A munkáltató köteles számba venni és értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat (pl. zaj, rezgés, leesés, elcsúszás). A kockázatértékelés végrehajtásához mennyiségi vizsgálatok, mérések is szükségesek, például az egyes egészségkárosító kockázatok esetében, amikor a konkrét helyzetet valamilyen határértékkel kell összevetni (például zajmérés). Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi vonzata van (például a munkahelyi megvilágítás mérése). A kockázatértékelés céljai: a kockázatok kiküszöbölése, illetve elfogadható mértékűre csökkentése, a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő sorrend felállítása. 7

8 A munkavállaló (fiatal munkavállaló) jogai és kötelességei A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (kipihenten, alkohol és egyéb tudatmódosító szerek, drogok hatása alatt nem állhat), a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni (pl. szemrevételezéssel), azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; Mi a rendeltetésnek megfelelő (rendeltetésszerű) használat? A rendeltetésszerű használatot az adott munkaeszköz gyártója a munkaeszköz üzemeltetési dokumentációjában (pl. használati utasítás) határozza meg. Az üzemeltetési dokumentációnak figyelmeztetést kell tartalmaznia azon használati módokra vonatkozóan is, amelyek a tapasztalatok szerint előfordulhatnak, de tiltottak, így pl. az adott gépet hogyan nem szabad használni. Az üzemeltetési dokumentációt az adott gép, berendezés részeként kell kezelni, és állandó tartozékként kell biztosítani. Az egyéni védőeszköz rendeltetésnek megfelelő használatát a gyártó az egyéni védőeszköz úgynevezett tájékoztatójában (ez esetben ez tekinthető használati utasításnak) határozza meg. a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; Forgó géprészek közelében bő ruházat, kesztyű, kibontott hosszú haj, ékszerek (pl. nyak- vagy karlánc, gyűrű) viselése tilos! A bő ruházat felcsavarásos, behúzásos balesetet okozhat: a gyorsan forgó géprész a bő ruhát elkapva felcsavarja a ruhát a munkavállalóval, vagy testrészével együtt. 8

9 Gyűrű viselése kézi anyagmozgatási (terhek emelésével, cipelésével járó) munkáknál is tilos, hogy miért, íme a példa: egy 46 éves munkás a jobb kezén, a középső ujján jegygyűrűt viselt. Megemelt egy raklapot - kb. 20 kg - a gyűrű beleakadt, és az ujját letépte. munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a munkahelyi vezetőtől; minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni; a munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket (lásd: 6. Fejezet, Munkaeszközök); a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. 9

10 Ha a zárttéri vagy szabadtéri (pl. nyári szabadtéren végzett munkák) munkahelyen a hőmérséklet a 24 Cot meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt általában C hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. Ha szabadtéri munkahelyen a +4 C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-ot nem éri el a hőmérséklet a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni A fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos sajátos követelmények Miért szükséges külön rendelkezéseket hozni a fiatal munkavállalók foglalkoztatására? Az európai statisztikák (Eurostat) szerint a éves fiatal munkavállalók körében előforduló munkabalesetek bekövetkezésének aránya 50%-kal magasabb, mint a munkavállalók bármely egyéb korosztályában. Baleset bárkivel megtörténhet, akár már az első munkanapon is. Egy 17 éves lány csupán egy órával a szünidei munkájának megkezdése után részlegesen elvesztette egy ujját. Az ujjait egy tésztakészítő gép zúzta össze a pékségben, ahol dolgozott Egy 18 éves szerelőgyakornok meghalt négy nappal azután, hogy súlyos égési sérüléseket szenvedett egy munkabalesetben. A főnökének segített benzin-gázolaj keveréket önteni egy veszélyes hulladékgyűjtő tartályba, amikor a benzin berobbant A fiatal-, illetve a kezdő munkavállalók újak a munkahelyen és a munkakörben, nekik újdonságot jelent a munkahely, a munkakörnyezet, a légkör, amikor életükben először vállalnak munkát teljes-, vagy akár részmunkaidőben. A fiataloknak, kezdő munkavállalóknak még nincs meg a kellő tapasztalatuk, és előfordulhat, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az őket érintő kockázatokra, illetve azok elkerülésére: még hiányozhat a fizikai és a pszichológiai érettségük, nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel, vagy nem részesültek ez ideig megfelelő képzésben, 10

11 nem ismerik munkáltató kötelességeit, valamint nincsenek tisztában saját jogaikkal és kötelességeikkel (megjegyzendő, hogy sajnos ez nem csak a fiatalokra jellemző), nem beszélnek a problémáikról. A munkáltató sem biztos, hogy figyelembe veszi, és érdemben kezeli a fiatalok speciális helyzetét a szükséges képzések, felügyelet, biztonsági intézkedések, valamint a fiatalok számára megfelelő munkakör biztosítása során. A fiatal munkavállalók védelme elsősorban a munkáltató feladata, de biztonságod érdekében Te magadnak is tisztában kell lenned az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés játékszabályaival, jogaiddal, kötelességeiddel, amikor belépsz a munka világába! A fiatal munkavállalók foglalkoztatásának általános feltételei A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg [33/1998. NM rendelet ]. Továbbá meghatározott munkakörök betöltését szakképesítéshez és gyakorlati időhöz kötheti. A fiatalkorú munkavállalót csak jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol - a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, - foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, 11

12 - foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, - mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult. Tiltott munkakörök A munkáltatónak írásban kell meghatároznia azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját szintén a 33/1998. NM rendelet tartalmazza (Lásd még 3. Fejezet 3.4. pont) A munkáltató feladatai a fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan Ahogyan ez korábban bemutatásra került, a munkavédelmi szabályok értelmében a munkáltató feladata, hogy biztosítsa az alkalmazásában álló fiatal munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésének feltételeit. Kockázatértékelést kell végrehajtania, amelynek eredményei alapján intézkedéseket kell tennie. Biztosítania kell a fiatal munkavállalók számára a szükséges képzést és felügyeletet, egyéni védőeszközöket, munkaszervezési intézkedéseket (pl. pihenőidő, szünetek biztosítása), továbbá olyan munkakört kell biztosítania számukra, amelyben a jogszabályi előírások figyelembevételével foglalkoztathatók. Munkáltatóként különös figyelmet kell fordítania a fiatal munkavállalók igényeire is. Feladatai: fiatal munkavállalók munkába állása előtti kockázatértékelés végrehajtása (az alkalmi munkavállalók, valamint a szakképzésben részt vevő, vagy szakmai gyakorlatot teljesítő fiatalok vonatkozásában is), kockázatértékelés alapján intézkedések megtétele a fiatal munkavállalók védelme érdekében, 12

13 annak biztosítása, hogy a fiatal munkavállalók a szükséges felügyelet mellett végezzék munkájukat, annak eldöntése, és írásban történő meghatározása, hogy a fiatal munkavállalóknak engedélyezhető-e bizonyos munkák végzése, vagy bizonyos területekre való belépésük, tájékoztatás nyújtása a fiatal munkavállalóknak a munkahelyükön őket érintő kockázatokkal kapcsolatban, valamint arról, hogy milyen lépéseket tett a munkáltató e kockázatok kezelésére, a fiatal munkavállalók számára a munkájuk biztonságos elvégzéséhez szükséges képzés biztosítása (ideértve a kockázatok felismerésére és kezelésére vonatkozó képzést, valamint a vészhelyzetekben való reagálást), a megváltozott munkaképességű, speciális igényű fiatal munkavállalók védelmének biztosítása, a fiatal munkavállalók és képviselőik részére konzultációk megszervezése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseiről, ideértve a fiatalok érdekében tett intézkedéseket is. Mit tehetsz Te a biztonságod érdekében? ismerned kell a jogaidat, és azt, hogy hová fordulhatsz segítségért; kérdezz, ha bármiben bizonytalan vagy! ne végezz munkát, addig, amíg megfelelő képzésben nem részesültél, tartsd be a képzés során tanultakat; tudd, mit kell tenned a veszélyes helyzetekben; 13

14 ismerd meg a munkahelyi veszélyeket, kockázatokat; jelentsd a felmerülő problémákat. Számos helyről kaphatsz segítséget, ha valamilyen kérdés, probléma merül fel. Az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésedre: beszélhetsz a főnököddel a felmerülő problémákról, beszélhetsz a munkavédelmi szakemberrel, a foglalkozás-egészségügyi orvossal vagy a munkavédelmi képviselővel is (ha van ilyen); beszélhetsz a szüleiddel, törvényes képviselőddel; beszélhetsz tanáraiddal vagy azzal, aki a szakmai gyakorlatot szervezi, szükség esetén felveheted a kapcsolatot a munkavédelmi hatósággal ( ben, telefonon, akár névtelenül, vagy személyesen! Panaszt nyújthatsz be a hatóság felé! A munkavédelmi hatósághoz benyújtandó panasz lehetőségéről, továbbá a hatóságra vonatkozó egyéb információkról a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján tájékozódhatsz. (Lásd: elérhetőségekre 1.3. pont) Szakemberek feladatai Munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos segíti a munkáltatónak meghatározni és alkalmazni a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, betartani a követelményeket; A munkahelyi biztonsággal és egészséggel kapcsolatos bármilyen kérdés vagy észrevétel esetén is megkereshetik a munkavállalók a szakembereket; Feladatuk munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek elvégzése; 14

15 Szakmailag irányítják a kockázatértékelést, illetve részt vesznek az elvégzésében, illetve; A munkavédelmi szakember kivizsgálja a baleseteket; A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkaegészségügyi szaktevékenység körébe tartozó feladatok elvégzése, továbbá az egészségügyi felügyelet, pl. orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése; Javaslatokat tesznek az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítására, a megfelelő munkáltatói intézkedések megtételére A külső szakértők (szakértő, akkreditált testület szolgáltató cég) feladatai Bizonyos munkaeszközöket (pl.: veszélyes munkaeszközöket) vagy egyéni védőeszközöket időszakosan felül kell vizsgálni. Például: emelőgépek, villamos berendezések, leesés elleni egyéni védőeszközök. Ha a munkáltatónak nincs meg hozzá a szakembere, külső szolgáltatás igénybevételével oldja meg a feladatot. A szolgáltatónak minden felülvizsgálat alkalmával észrevételeket, javaslatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell átadnia a munkáltató számára. A felülvizsgálat elvégzésének, valamint a munkaeszköz megfelelő, biztonságos állapotának egyértelmű jelölésére gyakran ragasztanak hologramos matricát A munkavédelmi képviselő, munkavédelmi bizottság feladatai Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló együttműködjön, illetve konzultáljon (megbeszélés) egymással a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseiben; Ennek érdekében, ha a cégnek 50-nél több munkavállalója van, akkor a munkavállalók jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőket választani, a feltételeket a munkáltatónak biztosítania kell; 15

16 Ha 3 fő munkavédelmi képviselő működik a cégnél, a konzultáció a képviselők által alakított Munkavédelmi Bizottság keretein belül zajlik; A Munkavédelmi Bizottság a munkavédelemre vonatkozó javaslatokat fogalmaz meg, véleményt ad (a munkáltatóval folytatott egyeztetéseken); Bizonyos esetekben a munkáltatónak ki kell kérnie a munkavédelmi képviselő/bizottság véleményét. Például: új egyéni védőeszközök beszerzésekor vagy egy munkabaleset kivizsgálásakor. A munkavédelmi képviselők választásának egyszerűen magyarázható indoka van. A munkáltató a munkavállalókkal való kötelező együttműködését, konzultációt nehézkesen oldja meg például egy 1000 fős cég esetében, de akár 100 fő esetében is. Ilyen munkavállalói létszámoknál az egyeztetés célravezetőbb és hatékonyabb lehet egy választott képviselővel, vagy éppen a 3 fős bizottsággal A munkavédelmi hatóság jogai és feladatai (kiemelten) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék; Valamennyi munkahelyen hatósági ellenőrzést tartani; A munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; A munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén a veszélyes tevékenység, illetőleg pl. üzem működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag használatának felfüggesztését elrendelni; 16

17 Munkavédelmi bírságot alkalmazni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi hatóság a bírságot a munkáltatóra határozattal szabja ki, utólag. A hatóság felügyelője helyszíni bírságot munkavállalóra nem szabhat ki, a munkavállalót nem büntetheti meg, csak a munkáltatót. A munkavédelmi bírság összege Ft-tól Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabásánál természetesen a hatóságnak bizonyos körülményeket (cég mérete, tevékenység veszélyessége) kötelezően mérlegelnie kell a vonatkozó jogszabály alapján. 17

18 1.3. Honnan tájékozódhatsz jogaidról és kötelességeidről? A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapja: /MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT/ /Munkajogi Információs Szolgálat/ Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat részeként működő ingyenes, telefonos munkavédelmi információs szolgálat, tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és a munkavédelem kérdései iránt érdeklődők számára. Témakör: Munkahelyi biztonság, munkahelyi egészség Mobil telefonról is ingyenesen hívható zöld szám: Hívható: hétfőtől-csütörtökig: pénteken Az érdeklődők névtelenségüket megőrizhetik a szolgáltatás igénybevételekor, mely telefonon, személyesen és írásos formában történhet. Az ben, postai úton, faxon, feltett kérdésekre a munkavédelmi tanácsadó írásban, a kért módon válaszol. 18

19 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség https://osha.europa.eu/hu?set_language=hu (magyar nyelvű) 19

20 Teszt 1. Mikor szakíthatod meg a munkavégzést? a) engedély nélkül soha b) ha a munkatársak azt mondják, hogy a munkát félbeszakíthatom c) ha közvetlen és súlyos veszély áll fenn 2. Melyik a legjobb megoldás a veszélyes helyzetek és veszélyes cselekedetek kezelésére az alábbiak közül? a) egyéni védőfelszerelés(ek) használata b) gyorsabb munkavégzés. c) kollektív védőeszköz(ök) használata. 3. Milyen intézkedéseket foganatosíthat a munkavédelmi hatóság a munkahelyen? a) személyeket tarthat bent és hallgathat ki az irodájában. b) az üzem működését felfüggesztheti. c) pénzbüntetést szabhat ki és szedhet be az ellenőrzés helyszínén. 20

21 2. A MUNKA VILÁGÁNAK SZABÁLYAI 2.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek Mi a munkavédelem? A munkavédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation, ILO) meghatározása szerint: A munkavédelem feladata a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozásban, a dolgozók körében a munkakörülményekből származó egészségi károsodások megelőzése, a dolgozók védelme az egészségük ellen ható veszélyektől, olyan munkakörnyezet biztosítása és fenntartása, amely a dolgozók fiziológiai és pszichológiai adottságaihoz alkalmazkodik. A munkavédelemről szóló XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerint a munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A két fogalom-meghatározás között van egy alapvető különbség. A WHO-ILO fogalom bővebb meghatározást tartalmaz, mint a magyar törvény. E szerint nem csak az egészség megóvása és a biztonság fontos a munkahelyeken, hanem az ott dolgozó munkavállalók (szociális) jó közérzetének biztosítása is. Mit jelent a szociális jó közérzet? A szociális jó közérzet biztosítása, az úgynevezett szociális munkavédelem figyelembe veszi az egyes munkavállalói csoportok (például a fiatalkorúak, nők, terhes nők, megváltozott munkaképességűek) igényét a munkahelyi védelmük szempontjából, továbbá biztosítja a munkavállalók részére a munkaidő és pihenőidő védelme, valamint a szabadság kiadásának szabályai érvényesítését is. Megfelelő mértékű munkahelyen biztosítandó napi pihenőidő és a szabadság biztosítása nagymértékben hozzájárul az egészség megóvásához, a munkavállalók regenerálódásához. 21

22 Belgiumban augusztus 4-én került kiadásra a dolgozók jólétéről szóló belga törvény, mely már címében is utal arra, hogy a belga munkavédelmi szabályozás az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei biztosításán túl már szabályozza például a munkavállaló egyes pszichoszociális kockázatok (például az erőszak, a megfélemlítés és a zaklatás) elleni védelmét is A munkavédelem szabályai A munkahelyi biztonságra, egészségre vonatkozó alapelveket, alapszabályokat a munkavédelemről szóló XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) határozza meg. A törvény általános jelleggel rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatosan az állam, a munkáltatók és munkavállalók feladatairól, jogokról és kötelességekről, valamint meghatározza, melyek azok a személyi, tárgyi és szervezési feltételekre vonatkozó szabályok, melyek betartásával a biztonság és az egészség megőrzése hosszútávon a munkavállalóknak a munka világában eltöltött teljes idejére vonatkozóan, a munka világába való belépésétől egészen a nyugdíjazásig a munkahelyeken biztosítható. A törvényi rendelkezések alkalmazási módja, a konkrét és részletes szabályok, illetőleg az alapelvekben foglalt követelmények gyakorlati megvalósítása további jogszabályokban (kormányrendelet, ágazati rendeletek, ágazati biztonsági szabályzatokban), és egyéb jogszabálynak nem minősülő munkáltató által kiadott szabályozókban, valamint szabványokban kerül meghatározásra. A munkavédelemmel kapcsolatos jogforrások és egyéb szabályok hierarchiája Törvényi szint: Alaptörvény - alkotmányos alapelvek, szociális jogok évi XCIII. tv. a munkavédelemről, Kormányrendeleti szint: Kormányrendeletek Miniszteri r. szint: Miniszteri rendeletek, Biztonsági szabályzatok Szabványok Nemzeti-, nemzetközi és EU szabványok Munkáltatói szint: Munkáltató által kiadott munkavédelmi tartalmú szabályzatok 22

23 Mit jelent a jogforrások hierarchiája? A magyar jogrendrendszerben az egyes jogszabályok alá- és fölérendeltségének rendszerét jelenti. A fenti ábrán jelölt szabályok közül csak a vastag pontozott piros vonal feletti szabályok minősülnek jogszabálynak! A fentiekből tehát jogszabálynak minősül a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet és a miniszteri rendelettel kiadott biztonsági szabályzat. Az Alaptörvény (az ábrán is legfelül elhelyezkedő jogszabály) Magyarország jogrendszerének alapja, ezt követik az Országgyűlés által elfogadott, kiadott különféle törvények. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. A hierarchia alsóbb szintjén álló jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve alsóbb szintű jogszabály a felsőbb szintűvel (például: miniszteri vagy kormányrendelet a törvénnyel)! A fentiekben bemutatott jogszabályok, szabványok és egyéb rendelkezések egyaránt munkavédelemre vonatkozó szabályoknak minősülnek, azaz mindegyik betartása kötelező, be nem tartásuk súlyos következményekkel (pl. akár büntetőjogi felelősségre vonás) járhat! Az egyes szabályokról röviden Az alkotmányos alapelvek A munkavédelem szükségessége a munkavállalók részére az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított szociális jogok köréből, illetve az Alaptörvényben rögzített alkotmányos alapelvekből, vezethető le. Az Alaptörvény a Szabadság és Felelősség Fejezetében a következőket rögzíti a munka világával kapcsolatban: XII. cikk Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XVII. cikk A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. A XVIII. cikk a gyermekek foglalkoztatásával kapcsolatban a következőket rögzíti: Gyermekek foglalkoztatása testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos. Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét. Általánosságban a XX. cikkben kinyilvánított alkotmányos alapelv úgy szól, hogy az A XX. cikk kinyilvánítja, hogy: mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. adott állam területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az egészség ebben az értelmében a teljes testi, lelki jó közérzet mellett a társadalmi jó közérzetet is magában foglalja. 23

24 Ezt a jogot az állam többek között a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével valósítja meg. A munkavédelem tehát több más területtel egységben a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog biztosítékának tekinthető a munka világa vonatkozásában. Másképpen megfogalmazva, a nemzetközi emberi jogi egyezményekből átvett, már említett megfogalmazás összhangban azt is kell, hogy jelentse, hogy a munkavédelem, vagyis az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez, munkavégzéshez fűződő jog kifejezetten alapjog, az ember veleszületett, elidegeníthetetlen, és állami garanciákkal védett joga. A fent említett alapjog védelmére vonatkozó állami garanciát a munkavédelemről szóló törvény és a törvényi rendelkezések végrehajtására kiadott további jogszabályok és egyéb szabályzók jelentik (lásd: jogforrások hierarchiája). Melyek azok a külön intézkedések, amelyekkel biztosítják a fiatalok munkahelyi védelmét? Európában a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK Irányelv egységesen szabályozza a fiatal munkavállalók munkahelyi védelmének minimális követelményeit. Magyarországon külön rendelet ez alapján nem került kiadásra. Az Irányelv szerinti rendelkezéseket több jogszabály tartalmazza a magyar munkavédelmi szabályozásban. A legfontosabb ezek közül a 33/1998. NM rendelet. A törvényi szabályozás jellemzői Összetett és általános: az Mvt. meghatározza a munkavédelem összes alapkérdését, tárgykörét (pl. állami, illetve az egyes ágazatok feladatai, a munkáltatók, munkavállalók jogai, kötelezettségei, személyi és tárgyi feltételek a munkavédelemben, érdekképviselet, hatósági eljárások) valamennyi szervezett munkavégzésre kiterjedően. Keretjellegű: az Mvt.-hez számos rendelet csatlakozik, amelyek az általános követelményeket, a keretet részletes tartalommal töltik ki. 24

25 Rendeletek Miniszteri szintű rendeletek kerültek kiadásra az Mvt. egyes rendelkezéseinek részletes végrehajtására. A foglalkoztatás politikáért, valamint az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben kerültek megállapításra például a munkahelyek, munkaeszközök minimális munkavédelmi követelményei, továbbá a munkavállalókat érő egyes egészségkárosító kockázati tényezők (például zaj, rezgés) csökkentésére, kiküszöbölésére vonatkozó részletes követelmények. A fenti végrehajtási szabályokhoz biztonsági szabályzatok kapcsolódnak. Ezek az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a tevékenység szerint illetékes miniszter által kiadott miniszteri rendeletek (pl.: Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzat, Emelőgép Biztonsági Szabályzat, Hegesztési Biztonsági Szabályzat). Szabványok A szabványok alkotják a munkavédelemmel kapcsolatos szabályrendszer legszerteágazóbb, legnagyobb mennyiségű szintjét. A nemzeti szabványok kiegészülnek a nemzetközi és az Európai Uniós szabványok előírásaival. Jelentős változást eredményezett az Európai Unió szabályozásában foglalt követelmények átvétele, miszerint a szabványok alkalmazása nem lehet kötelező erejű. Az európai uniós jogrendben a szabványok alkalmazása önkéntes, azonban amennyiben a termék előállítója, vagy a szolgáltatás nyújtója az adott termék, szolgáltatás vonatkozásában rendelkezésre álló szabványt vagy irányelvet nem veszi figyelembe, akkor ő köteles bizonyítani, hogy az általa alkalmazott megoldás legalább egyenértékű a szabványban meghatározottakkal. Munkáltató által kiadott munkavédelmi tartalmú szabályzatok Az Mvt. szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg. Ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy a munkáltató köteles ezt írásban megtenni, így a munkáltatónak nem kell kötelezően pl. munkavédelmi szabályzatot kiadnia (munkavédelmi szabályzat kiadása csak ajánlott). Az Mvt. konkrétan előír bizonyos munkáltatói kötelezettségeket, melyeket a munkáltatónak írásban kell megtennie (például az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét írásban kell meghatároznia.). Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató által kiadott írásos szabályozás, ahogyan arra már korábban is felmerült munkavédelmi szabálynak minősül, ugyanúgy, mint egy munkavédelemmel kapcsolatos jogszabály. 25

26 Kapcsolódó (jog)szabályok: a munkavédelmi szabály rendszerhez kapcsolódó jogszabályok, amelyek nem kifejezetten munkavédelmi tárgyúak, de egyes munkavédelmi feladatok, eljárások, kötelezettségek tekintetében részletes háttérszabályt nyújtanak. Például az energiatörvények, a bányatörvény, a tűzvédelmi törvény, a katasztrófavédelmi törvény, a kémiai biztonságról szóló törvény, az egészségügyi törvény számos definíciót, részletkérdést állapít meg. A munkajog, a fogyasztóvédelmi szabályok (beleértve: a termékbiztonságra vonatkozó szabályokat is), továbbá a szabványosítás előírásai számos ponton kapcsolódnak a munkavédelemhez Mi a munkavédelmi törvény célja? Az Mvt. célja, hogy az alkotmányos elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket Melyek a munkavédelmi törvény alapelvei? az állam felelőssége (meghatározza a jogalkotás és a szabványosítás keretében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási, ellenőrzési intézményeit) a munkáltató elsődleges felelőssége (egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg) adatvédelem elve (személyes és a különleges adatok védelme, pl. a bekövetkezett balesetekkel, egészségkárosodásokkal összefüggő adatok) munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása (bizonyos, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához szükséges egyes tevékenységek elvégzése megfelelő 26

27 szakképesítéshez kötött, munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szakember feladata) együttműködés elve (pl. állam hatóságok, munkáltató munkavállaló) munkavállalók bevonása, konzultáció (a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos döntéseinek meghozatalába, az egyes intézkedések megtétele előtt a munkavállalók véleményének kikérése. A munkavédelem akkor működik jól, ha ebben együttműködő partnerként viselkedik a munkavállaló is, éreznie kell, hogy a különféle munkavédelmi intézkedések érte és nem ellene vannak.) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmének az elve (amellett, hogy az Mvt. hatálya kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra is, a munkáltató részére további többletintézkedési követelményt fogalmaz meg a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is pl. látogatók, vendégek, más szervezetek munkavállalói, lakosság, szolgáltatás igénybevétele) 2.6. Mit nevezünk munkavédelemnek? Munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi Munkabiztonság a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények végrehajtása, munkabalesetek megelőzése, a biztonságos munkakörülmények biztosítása. Munkaegészségügy a szervezett munkavégzésre vonatkozó egészségügyi követelmények végrehajtása, foglalkozási megbetegedések megelőzése, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása. 27

28 Milyen további területek tartoznak a munkabiztonság és munkaegészségügy (együttesen munkavédelem) tárgykörébe? Munkaeszközök biztonsága Gépek, szerszámok, berendezések, azaz minden eszköz, amelyet a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben használnak, biztonságos állapotának biztosítása, ennek az állapotnak folyamatos fenntartása. Munkahelyi higiénia veszélyes anyagok, zaj, sugárzás, rezgések, baktériumok-vírusok összefoglalva az egészségkárosító kockázatok elleni védekezés. Pszichoszociális kockázatok a negatív stressz elkerülése, az erőszak, a megfélemlítés és a zaklatás megelőzése. Ergonómia a munka(folyamat), ideértve a munkakörnyezetet és a munkaeszközöket is, illesztése a munkavállalók fizikai és mentális adottságaihoz (megvilágítás, zaj, munkaeszközök, munkahelyek stb.) Az ember gép (munka)környezet kapcsolatának legmegfelelőbb kialakítása az ember fizikai és mentális adottságaihoz. Megfelelő munkahely, munkakörnyezet kialakítása munkahelyekre vonatkozó jogszabályban meghatározott minimális munkavédelmi követelmények kielégítése, megfelelő munkakörnyezeti feltételek (pl. megfelelő légállapot, hőmérséklet), továbbá egyéb szükséges helyiségek biztosítása (pl. tisztálkodó helyiségek, étkező, pihenőhely). Sérülékeny (kiemelt) csoportok védelme a terhes és szoptató anyák, a fiatalkorúak, a megváltozott munkaképességűek sajátos igényeinek figyelembe vétele, bizonyos korlátozások alkalmazása a foglalkoztatásuk során. A munkavédelem szakmai feltételeinek biztosítása a munkáltató érdeke és egyben törvényben meghatározott kötelezettsége, hogy megfelelő képesítéssel és ismeretekkel rendelkező munkavédelmi szakembereket foglalkoztasson (munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember). 28

29 Munkahelyi környezetvédelem a veszélyes- és kommunális hulladékok biztonságos gyűjtése, tárolása Az Mvt. feladatrendszere, az állami feladatok Az Mvt. alapvetően három fél részére határoz meg feladatokat. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtására kötelezettségeket határoz meg - az állam, - a munkáltató, - a munkavállaló részére. Állami feladatok a munkavédelemben Az állami feladatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: - általános irányítási feladatok (pl. oktatás-nevelés, Nemzeti Munkavédelmi Politika meghatározása, kutatás-fejlesztés) - ágazati (irányítási) feladatok (pl. ágazati szabályok kiadása, tájékoztatás, továbbképzés az ágazati tapasztalatokat felhasználva), - hatósági felügyeleti tevékenység megszervezése (a jogszabályok betartásának ellenőrzése hatóságok kijelölése, működtetése). 29

30 2.8. Honnan tájékozódhatsz a jogszabályokról? A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján: A Magyarország Kormányzati portálon: Jogszabálytár 30

31 Közvetlenül: 31

32 Teszt 1. A munkavédelmi törvény rendelkezései kire vonatkoznak? a) kizárólag a munkáltatóra b) a munkáltatóra és a munkavállalókra c) kizárólag a munkavállalókra 2. Kinek kell tájékoztatást kapnia az elvégzendő munka kockázatairól? a) minden munkavállalónak b) csak az idősebb munkavállalónak c) csak a szakképzetlen munkavállalónak 3. Mi a kockázatértékelés célja? a) a munkahelyi kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása b) a megfelelő munkavégzés előkészítése c) minden kockázat kiküszöbölése 32

33 3. MUNKAHELYI VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK 3.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilm Mi a veszély és a kockázat? Mi a különbség? A veszély(forrás) és a kockázat két különböző fogalom. Ahhoz, hogy megismerjük a munkahelyen előforduló veszélyeket, kockázatokat fontos ezek fogalmát előzetesen tisztázni. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre (pl. látogató, vendég, szolgáltatást igénybe vevő, stb.) veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Milyen veszélyforrások fordulhatnak elő?(nem teljes felsorolás) Fizikai veszélyforrások Kémiai veszélyforrások Biológiai veszélyforrások - munkaeszközök, járművek, mozgása, - termékek és anyagok mozgása, - szerkezetek egyensúlyának megbomlása, - csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - szintkülönbség, - zaj, - rezgés, - világítás, - elektromágneses sugárzás (tér), - ionizáló sugárzások, stb. Az egyes veszélyes anyagok és keverékek (gőz, gáz, vagy egyéb halmazállapotban) pl.: - robbanó, - oxidáló, - gyúlékony, - sugárzó, - mérgező, - maró, stb. anyagok. + a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel - mikroorganizmusok: - baktériumok és hasonló organizmusok, - vírusok, - paraziták, - gombák. - makroorganizmusok, (növények, állatok). Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Röviden: KOCKÁZAT = VALÓSZÍNŰSÉG x SÚLYOSSÁG Például: 1. egy burkolatlan villamosvezeték a munkahelyen, egy közlekedési útvonalon. Ha minden nap több száz ember halad át a vezeték fölött, akkor a megbotlás VALÓSZÍNŰSÉGE nagy, illetve mondhatjuk, hogy 33

34 az eleséssel bekövetkező sérülés SÚLYOSSÁGA viszonylag kicsi (pl.: horzsolás). 2. fedetlen nyílás a tetőn az építési területen, alatta 3 méter mélységben vasbeton elemek. Az áttörést körbe kerítették piros-fehér szalaggal, megjelölték, mindenki számára ismert a veszélyforrás, a (be)leesés VALÓSZÍNŰSÉGE így már kisebb, de a sérülés SÚLYOSSÁGA (halál) nagy. A valószínűség az egészségkárosító veszélyforrásoknál (pl. zaj, mérgező veszélyes anyag) függ a veszélyforrás mértékétől (hangos zaj, tömény koncentrációjú mérgező anyag), a veszélyforrásnak való kitétel időtartamától és a kitétel gyakoriságától, ezt nevezzük összességében expozíciónak, a kitétel idejét pedig expozíciós időnek. Minél nagyobb a valószínűsége egy bekövetkező eseménynek/sérülésnek, és minél súlyosabbak a következmények, annál nagyobb a kockázat! 3.3. Veszélyek és kockázatok összefüggése (példák) Tevékenység Veszélyforrás Kockázat(ok) Tetőn vagy állványzaton (magasban) végzett munka Szintkülönbség Leesés, leeső tárgyak Zajos munkaeszközökkel végzett munka (fúrás) Zaj Halláskárosodás Pneumatikus gépekkel (pl. légkalapács) végzett munka (bontási munkák) Kültéren, éjszaka végzett munka Rezgés Nem megfelelő megvilágítás Ér, csont és izületi elváltozások Elesés, elbotlás Esztergával végzett munka Forgó, mozgó géprész Behúzás, felcsavarás Targoncával végzett munka (gépi anyagmozgatás) Tartályban végzett karbantartási munkák Villanyszerelés Nagy aktivitású ( nagymértékben sugárzó ) radioaktív forrás (anyag) közelében végzett munka Rádió-berendezések, antennák javítása, karbantartása Járművek mozgása Zárt terek (pl. tartályok, csatornák) /oxigén hiány Elektromos áramköri feszültség Ionizáló sugárzás Elektromágneses sugárázás (tér) Elütés Fulladás Áramütés, égési sérülés Égési sérülés, daganatos megbetegedés (hosszabb távon) A rossz vérellátású, hőérzékeny szervek (pl. herék, szem) felmelegedése/károsodása, szédülés, szemkáprázás Irodai munkavégzés (takarítás, felmosott padló) Csúszós felületek Elcsúszás, elesés 34

35 Rákot okoz a mobiltelefon sugárzása? A közvélemény körében elterjedt hiedelem, hogy az elektromágneses sugárzások daganatos megbetegedéseket, azaz rákot okoznak. A rákkeltő hatás felmerült a mobiltelefonok használata, elterjedése kapcsán (agydaganat), illetve korábban már a magasfeszültségű távvezetékekkel kapcsolatban is. A rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzásokról tudományosan nem bizonyított, hogy rákot okoznak. A mobiltelefonok által keltett elektromágneses tér a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség besorolása alapján a lehetséges emberi rákkeltő (2B) kategóriába tartozik (mint pl. a feketekávé!). Megjegyzendő, hogy ez a kategória a lehetséges (nem bizonyított) rákkeltő anyagokat tartalmazza, e fölött két besorolási kategória is létezik a (2A) valószínűleg rákkeltő és a (1) rákkeltő. A (1) rákkeltő kategóriába tartozik például a dohányfüst, melyről tudományos kutatások bizonyították, hogy rákkeltő hatású. A mobiltelefon és egyéb elektromágneses sugárzást kibocsátó berendezések egészségre gyakorolt hatásairól az alábbi linkeken tájékozódhatsz, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet honlapján. Mikrohullámú sütő, mikrohullámú sugárzás A mikrosütő feltalálása egy radarberendezés fejlesztéséhez kötődik. A szakember a fejlesztés során észrevette, hogy az elektromágneses térben a véletlenül ott felejtett csokoládé a táskájában megolvadt. Innen a találmány. Az 50-es évek elején piacra dobták az első hűtőszekrény méretű mikrosütőt (Raytheon cég - USA). A mikrohullámú sütőt napjainkban a családok 90%-a használja. A mikrosütőnél alkalmazott védelem: fémből készült burkolat, fémháló (betekintő ablak) összességében egy Faraday ketrec, amely nem engedi kijutni az elektromágneses sugarakat ( kollektív, műszaki védelem). Az ajtó kinyitása a mikrohullámú sugárzás azonnali leállítását eredményezi (biztonsági berendezés). Érdekesség, hogy a mikrosütő működési frekvenciája 2,45 GHz, hullámhossza ~ 12 cm (ez a mikrohullámok tartományába esik), hasonlóan a wifi és bluetooth működési frekvenciájához. A wifi és a bluetooth energia kibocsátása igen kicsi. Mi az ionizáló sugárzás? Ionizáló sugárzás olyan sugárzás, amelynek elegendő energiája van ahhoz, hogy az atomokban lévő és az atomok közötti kötéseket felhasítsa.(ezzel szemben az előbbiekben említett rádió- és mikrohullámok nem ionizáló sugárzások, mert nincs elegendő energiájuk a kötések felszakításához). Egyfajta felosztás szerint megkülönböztetünk α (alfa), ß (béta), γ (gamma) sugárzást. Az alfa és a béta sugárzás részecskesugárzás, a 35

36 gamma-sugárzás fizikai tulajdonságát tekintve hullámtermészetű sugárzás. Az alfa-sugárzás esetén egy, két protonból és két neutronból álló hélium atommag (nagyméretű részecske) lép ki az izotópból, béta sugárzás esetén egy elektron (kisebb méretű részecske). Az ionizáló sugárzás természetes forrásai a környezetben bárhol megtalálható radioaktív izotópok és a mélyűrből származó kozmikus sugarak. A mesterséges elektromos úton előállított ionizáló sugárzás a röntgensugárzás. Az alfa részecske levegőben akár pár centiméter út alatt, vagy az emberi bőr külső részén, vagy egy egyszerű papírlapon elnyelődik. A béta sugárzás elektronja a levegőben körülbelül 1-1,5 m út alatt, vagy egy alumínium lemezen elnyelődik. A gamma- és a röntgen-sugárzást gyakran áthatoló sugárzásoknak is nevezik, mert azokat csak ólom, vagy pl. megfelelő vastagságú betonfal állítja meg. Ennek okán szükségesek a röntgenhelyiségekben az ólom kötények (egyéni védőeszközök), vagy az ólomparavánok, falakon, ajtókon az ólomburkolatok, mint kollektív védelem. Egy tisztán alfa sugárzó izotópot akár papírba csomagolva biztonsággal szállíthatunk, de az emberi szervezetbe jutva (pl. lenyelés útján) ez okozza a legnagyobb pusztítást. Az ionizáló sugárzás, illetve a radioaktív izotópok a mindennapokban is számos helyen kerülnek felhasználásra: pl. atomerőművek, orvos diagnosztika A fiatal munkavállalók részére tiltott kockázatok, korlátozások Tiltott kockázatok (nem teljes felsorolás) Kéz/kar rezgés (2,5 m/s 2 expozíció felett); Egész testre ható rezgéssel járó munka (0,5 m/s 2 expozíció felett); Ionizáló sugárzás; Elektromágneses sugárzás (tér); Zajexpozíció: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 db(a) egyenértékű zajszintet meghaladó napi (8 órára vonatkoztatott= napi munkaidő) expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 db(c) csúcs (maximális) zajszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás (pl. lövészaj); Túlnyomásban végzett munka (pl. búvármunkák); Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), mutagén (genetikai károsodást okozó) veszélyes anyagok expozíciója. 36

37 Korlátozások külön munkaköri alkalmassági vizsgálat dönt a fiatalkorú foglalkoztatásáról (nem teljes felsorolás) Kényszertesthelyzetben végzett munka (pl. hideg burkoló munka); Hőexpozícióban (melegben) végzett nehéz fizikai munka; 10 kg-nál nagyobb tömeg emelésével járó munka; Nedves munkakörnyezetben végzett munka A munkahelyi kockázatok honnan származhatnak? A munkahelyi kockázatok az alábbi körülményekből, tényezőkből származhatnak: A végzett tevékenységek, munkafolyamatok Ilyen tevékenység lehet például: a magasban-, a veszélyes anyagokkal-, súlyos terhekkel, a veszélyes gépekkel, elektromos (feszültség alatt álló) berendezéseken végzett munka. A munkahely kialakítása, munkavégzés helye A munkahelyek kialakításának szigorúan előírt biztonsági és egészségügyi minimum követelményei vannak, tehát egy megfelelően kialakított munkahely alapvetően és önmagában nem jelenthet nagyobb kockázatot. Kiemelten kockázatosak viszont az azokon a helyeken végzett munkák, amelyek nem minősülnek munkahelynek. Így például a zárt terekben (pl. csatornák, tartályok, tároló silók) végzett munkák (jellemzően karbantartási, javítási, ellenőrző munkák), mivel ezek nem munkahelyek, így a munkahelyekre előírt minimum követelmények nem teljesülnek. Például a megfelelő levegőellátásról adott esetben ezeken a helyeken külön kell gondoskodni (pl. szellőztető berendezéssel, vagy palackos egyéni légzésvédő eszközzel). Használt munkaeszközök A veszélyes munkaeszközökkel végzett munkák (pl. asztalos faipari gépek - szalagfűrész, gépi hajtású emelőtargoncák, daruk, kézi láncfűrész). Zajos munkaeszközökkel végzett munkák (pl. láncfűrész, fúrógépek). 37

38 A munkavállalók személyi feltételeinek hiányossága Kockázatot jelent, ha a munkavállaló adott munkakör betöltéséhez szükséges személyi feltételei hiányosak. Személyi feltételek az alábbiak: Életkor (pl. 18 év alatti személyt foglalkoztatnak határértéket meghaladó zajexpozícióban lásd 3.4. pont); Egészségügyi alkalmasság (az adott szakmára és az adott munkakörre is alkalmasnak kell lennie. Ha valaki egészségileg nem alkalmas kockázatot jelenthet); Megfelelő szakmai képesítés Például: hegesztési munkák végzéséhez megfelelő szakképesítés szükséges, képesítés szükséges a targoncavezetéshez (vezetői engedély/jogosítvány is szükséges lehet). Bizonyos munkákhoz megfelelő szakmai képzettség mellett gyakorlati tapasztalat szükséges (elmélet és gyakorlat). Általános követelmény, hogy fokozott baleseti veszéllyel járó munkát tapasztalatlan munkavállaló ne végezzen. A gyakorlat és a szakmai képesítés fontos a veszélyes helyzetek (kockázatok) felismeréséhez és a megfelelő válaszreakcióhoz. Munkavédelmi képzettség A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal (kötelező elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatás). Napi munkavégzésre alkalmas állapot A munkavállalónak kipihenten kell megjelennie a munkahelyén. Alkohol, drog és egyéb szerek (ideértve bizonyos gyógyszereket is, az ilyen mellékhatásokra a gyógyszer tájékoztatója utal) hatása alatt lévő munkavállaló nem alkalmas a napi munkavégzésre, illetve munkavégzése kockázatot jelenthet önmagára, és a munkatársaira nézve is. 38

39 A munkavállalók hozzáállása és magatartása Fontos leszögezni, hogy a munkahely nem olyan, mintha otthon dolgoznánk. Otthon, egyedül saját felelősségünkre van bízva, hogy hogyan dolgozunk, a munkahelyen a felelősségek megoszlanak, és ha nem felelősségteljesen végzed a munkádat, az súlyos következményekkel járhat Rád és a kollegáidra nézve is, és persze balesethez vezethet. Például egy nem megfelelő állapotú munkaeszköz használata nem biztonságos. Neked is fel kell vállalnod a felelősséget, és biztonságosan kell dolgoznod. A sietség, kapkodás hibához, illetve ebből következően baleset bekövetkezéséhez vezethet. A nem rendeltetésszerű használat, a munkaeszközökkel való játék kockázatos. Ne felejtsd el a biztonsági rendszabályok mindenekelőtt a Te testi épséged, és egészséged védelmét szolgálják! Fontos: senki sem sebezhetetlen. A vagánykodás, a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, a biztonsággal szemben mutatott közöny szintén balesetekhez vezethet. A munkavállalókat érő pszichoszociális teher Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Tartós stresszt például a munkahelyi bizonytalanság, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, illetve túlzott munkateher okozhatnak Általános megelőzési követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános megelőzési követelményeket: a veszélyek elkerülése - a munkáltató alakítson ki olyan munkakörülményeket, alkalmazzon olyan technológiát, munkaeszközöket, amelyek használata mellett lehetőleg nem jelenik meg veszély, illetőleg kockázat a munkahelyen; a nem elkerülhető veszélyek értékelése - a jelenlegi műszaki fejlettségi szint mellett sem lehet minden tevékenységet teljesen kockázatmentesen végezni. Ebből következik, hogy a munkáltató kötelessége a nem elkerülhető veszélyek 39

40 meghatározása és a veszélyek, kockázatok mértékének és várható hatásának megállapítása és a megfelelő megelőző intézkedések megtétele; a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése - a nem elkerülhető veszélyeket elsősorban a keletkezési helyükön kell megszüntetni. Így például egy olyan munkahelyen, ahol az egészségre ártalmas gőzök, gázok keletkeznek, közvetlenül a munkahelyen alkalmazott helyi elszívás kialakítása és működtetése szükséges, az általános szellőzés (amely lehetővé teszi, hogy a gázok, gőzök szétterjedjenek) alkalmazása helyett. Ezen elvárás lényege, hogy ne kerülhessen a munkát végző érintkezésbe a kockázattal; az emberi tényező figyelembevétele - a munkahely kialakításánál az ergonómiai szempontok (az ember mentális és fizikai tulajdonságai) figyelembevétele a munkahely, munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál, vagy pl. az egyhangú vagy kötött munkavégzés időtartamának mérséklése, illetve káros hatásának csökkentése, a munkaidő/pihenőidő megfelelő beosztása; a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása - a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása kötelező a munkáltató részére. A munkaeszközök, védőeszközök beszerzésénél fokozottan kell érvényesítenie ezt a szabályt, továbbá szükséges folyamatosan vizsgálni, hogy jelent-e meg olyan, korszerűbb termék a piacon, amely alkalmazásával a veszélyforrás/kockázat elkerülhető, vagy jobban kiküszöbölhető; a veszélyes helyettesítése veszélytelennel, vagy kevésbé veszélyessel - a műszaki, technikai fejlődés eredményeként napról napra új megoldások, anyagok születnek. Kívánatos elérni, hogy a legkevésbé veszélyes anyagot, megoldást alkalmazzuk (pl. festésnél az aromás oldószerek kiküszöbölése érdekében víz bázisú festék alkalmazása); egységes és átfogó megelőzési stratégia (politika) kialakítása - a munkáltató részéről az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása melletti elkötelezettség kinyilvánítását, és egyben e cél(ok) elérését 40

41 szolgáló hosszú távú tervezés alapját jelentő dokumentum és a munkáltató szervezetének és tevékenységének minden szintjére beépülő szemlélet megteremtése; a kollektív védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest - a munkáltatónak a fennmaradó kockázatok elleni védelmet elsődlegesen kollektív védelmi megoldásokkal kell csökkentenie, megszüntetnie, az egyéni védőeszközök csak utolsó védelmi vonalként alkalmazhatók. Például: zajcsökkentésre elsősorban nem zajos vagy zajszigetelt (zárt) technológiákat, munkaeszközöket vagy kollektív zajvédelmi eszközöket (pl. zajvédő fülke) kell alkalmazni. Az egyéni hallásvédő eszközök (füldugó, fültok) használata csak akkor lehetséges, ha a kollektív védelem nem áll rendelkezésre, vagy nem alkalmazható, illetve ha annak alkalmazásával nem csökkenthető a kockázat elfogadható mértékűre (jogszabályban meghatározott határérték alá). a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása - a megfelelő utasítás alatt a kellő időben, pontosan, jól érthetően (anyanyelvén, vagy az általa értett nyelven) megfogalmazott, a munkavállaló által betartható utasítást kell érteni, amely alapján a munkahelyi kockázatok elkerülhetők (pl. technológiai utasítások). Fontos, hogy a munkáltató által kiadott utasítások legyenek összhangban az egyes munkaeszközök üzemeltetési dokumentációjában a rendeltetésszerű használathoz előírt gyártói követelményekkel. a munkáltató ellenőrzési és intézkedési kötelessége - a munkáltató köteles folyamatosan ellenőrizni (ellenőriztetni) a munkahelyeket és a munkavállalókat, hogy betartják-e a szabályokat és az általa kiadott utasításokat. Hiba, rendellenesség vagy hiány észlelése esetén intézkedési kötelezettség terheli a munkáltatót. A tudomásra jutott rendellenességet, bejelentést haladéktalanul köteles megvizsgálni és a szükséges intézkedést megtenni, pl. szükség esetén a tevékenységet, munkát leállítani. 41

42 Teszt 1. Melyik lehet munkahelyi veszélyforrás az alábbiak közül? a) a munkavállaló ismereteinek és tapasztalatának hiánya b) ha a cég sokféle tevékenységet végez c) a kollektív védőeszközök használata 2. Mi a megelőzés? a) a munkahelyi biztonsággal foglalkozó szolgáltatás b) a balesetek és kvázi balesetek kivizsgálása c) valamennyi intézkedés a kockázatok elkerülése vagy csökkentése érdekében 3. A munkavállaló milyen viselkedése növelheti a balesetek keletkezésének kockázatát? a) az ülőmunka során beszélgetés a kollégákkal b) védőszemüveg és védőkesztyű viselése c) érdektelen viselkedés és negatív hozzáállás 42

43 4. BALESETEK 4.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek 011-safety-in-and-outside-of-work / Napo-filmek 4.2. Mi a baleset, munkabaleset, üzemi baleset? Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Mit is jelent ez? 1. sérült akaratától függetlenül a szándékosan/akarattal előidézett baleset a fogalom szerint nem baleset; 2. hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt a hatás másnap, vagy több óra elteltével bekövetkezik (az ennél hosszabb behatás eredménye a betegség); 3. egyszeri hatás a hatás egyszeri behatás eredménye (többszöri, ismételt behatás eredménye a betegség); 4. külső hatás pl. a szívroham nem baleset 5. mérgezés pl., ha a hatás azonnal, vagy rövid idő alatt, már a szervezetbe jutás után egyből jelentkezik (pl. szén-monoxid mérgezés) Munkabaleset Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. 43

44 - anyagmozgatás (kézi, gépi tehermozgatás cipelés, szállítás), - tisztálkodás (a munkáltatónak biztosítania kell megfelelő öltöző, pihenő és étkezőhelyet, lehetőséget), - szervezett üzemi étkeztetés (a munkáltató által biztosított étkezés), - foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (orvosi alkalmasság vizsgálaton való részvétel a munkakör betöltéséhez kötelező, nem jószántából megy a munkavállaló) - a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek): - az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, - kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Miért kivétel? A munkáltató felelősségi körébe tartozik a munkáltató saját tulajdonú járművének üzemeltetése, illetve a jármű-bérlés is. Ez alapján az ilyen járművel történt baleset munkabalesetnek minősül Úti (üzemi) baleset Az első esetkör, a lakásról (szállásról) munkahelyre, illetőleg a munkahelyről lakásra (szállásra) menet közben történt baleset úti (üzemi) balesetnek minősülhet feltéve, hogy a menet/utazás valóban a lakás (szállás) és a munkahely közötti legrövidebb úton történt (tömegközlekedéssel, vagy saját gépjárművel). Ugyanúgy jár érte a teljes társadalombiztosítási, úgynevezett baleseti ellátás (ingyenes kórházi kezelés, gyógyszerek, stb.) A legrövidebb út fogalmi körébe nem tartozik bele például, ha valaki munkaidő után a munkahelyről moziba megy és közben, vagy a mozi után szenved balesetet. 44

45 Miért szükséges különbséget tenni? A munkáltatónak a munkabalesetek megelőzésére minden esetben intézkednie kell, a munkabaleset az ő felelősségi körébe tartozik. Az úti (üzemi) baleset kívül esik a munkáltató felelősségi körén. A munkáltató ez esetben nem tud érdemi intézkedést tenni a hasonló balesetek megelőzésére. Itt pl. annak a cégnek a vezetője a felelős, aki nem intézkedett télen a jeges felületű villamosmegálló jégmentesítésére. (pl. a munkába igyekvő munkavállaló azon elcsúszott és balesetet szenvedett.) Egyszerű példa Építési területen egy kéziszerszám leesik az állványzatról. Egy személy megsérül, és egy hétre munkaképtelenné válik. Ez az esemény: - baleset, ha a sérült személy egy járókelő - munkabaleset, ha a sérült személy egy munkavállaló Ha sérülés keletkezett: - akkor ez baleset, - ha senki sem sérült meg, akkor ez egy kvázi-baleset ( majdnem baleset ). Figyelem! Az okok ugyanazok. A kvázi-balesetek ezért ugyanolyan jelentőségűek, mint a hasonló okból bekövetkező sérüléssel járó balesetek. A kvázi balesetek megelőzésére is intézkedéseket kell hoznia a munkáltatónak! 45

46 Jéghegy-elmélet Lényege, hogy a munkahelyeken egyébként a legnagyobb számban bekövetkező kvázi balesetek (sérüléssel nem járó balesetek) alapos kivizsgálásával, a megfelelő munkáltatói intézkedések meghozatalával a tényleges (sérüléssel járó) balesetek száma is csökkenthető! Mi az üzemi baleset? Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat (pl. munkavállalót) a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset), ahogy arról korábban volt szó. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Milyen baleset nem minősül üzemi balesetnek? - kizárólag a sérült ittassága miatt következett be, - munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be, - a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt (lásd előző mozis példa) A munkabaleset és az üzemi baleset elhatárolása Egy baleseti esemény minősítését gyakran befolyásolja, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset fogalma keveredik. 46

47 - A munkavédelmi szabályok a munkáltató megelőzési lehetőségeire fektetik a hangsúlyt a munkabaleset fogalomkörének meghatározása során. A munkáltató dönt arról, hogy a részére bejelentett baleseteket munkabalesetnek tekinti-e. - A társadalombiztosítási szabályok alapján elsődlegesen az egészségbiztosítási, szolidaritási szempontokat mérlegelve hatósági szerv minősíti üzeminek, vagy nem üzeminek a baleseteket. Fontos! A munkáltató és a hatóság döntése ellen is van helye jogorvoslatnak (panasz, fellebbezés)! A munkavállaló, ha nem ért egyet a munkáltató döntésével, az ellen az illetékes munkavédelmi hatósághoz (illetékes megyei, vagy a fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve) benyújtott panasszal élhet! Jogorvoslat lényege: ha valaki nem ért egyet egy döntéssel, azt jogaira, érdekeire sértőnek érzi, más szervhez fordulhat, mint aki az első döntést hozta. Konkrét példa az üzemi és a munkabalesetek elhatárolására: Ha a munkavállaló a bejárati küszöbben megbotlik és elesik (akár munkába menet, akár onnan hazafelé, és akkor szenved sérülést) akkor: - munkabaleset: ha a dolgozó a munkáltató területére esik - üzemi baleset: ha a dolgozó a közterületre esik - magán baleset: ha magánterületre esik Mi a súlyos munkabaleset? Az a munkabaleset, amely: - a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült - orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben - életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta; - valamely érzékszerv, érzékelő-képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta; - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; - súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); 47

48 - beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott A balesetek okai A balesetek minden esetben több okra vezethetők vissza. Beszélhetünk ilyenkor a körülmények összejátszásáról, vagy dominó-effektusról. Egy kedvezőtlen tényező olyan láncreakciót indíthat el, amely végül balesethez vezet. Fontos! SOHASEM lehet egy baleset oka a véletlen! A balesetek okai rendre visszatérő tényezők, bizonyos szempontból MINDEN esetben ugyanazok az okok! A baleset ok-okozati összefüggésének tényezői: - emberi hiba (tett vagy mulasztás) - veszélyes cselekedet vagy helyzet (közvetlen okok) - baleset - sérülés Veszélyes cselekedet: ami a jó gyakorlattal és a munkavédelmi szabályokkal nem összeegyeztethető munkavállalói tett, szabálytalanság Példák a veszélyes cselekedetekre: - egy gép (munkaeszköz) védelmének a kiiktatása (a körfűrész védőburkolatának eltávolítása); - a biztosított egyéni védőeszközök használatának mellőzése (védősisak nélkül az építési területen); - a munkaeszközök, szerszámok nem rendeltetésszerű használata (csavarhúzót feszítőként használni); - hibás munkaeszközök használata (törött fokú létra); - szakértelem nélkül végzett munka (megfelelő képzettség nélkül targoncát vezetni). 48

49 Veszélyes helyzet: ami a jó gyakorlattal nem összeegyeztethető helyzet, állapot Példák: - védőberendezések hiánya (munkaeszköz burkolata hiányzik); - rossz megvilágítás; - vészkijárat, vagy menekülési útvonal eltorlaszolása; - rendetlenség, szennyezett padlózat. ( házi gyártmányú munkaeszköz) (munkahelyi rend ) A leggyakrabban közvetlen emberi hibából (mulasztás, vagy tett) alakulnak ki a veszélyes helyzetek, és az ember cselekedete okozza a veszélyt is. Kijelenthető tehát, hogy a legtöbb balesetet emberi hiba okozza. Ezek a hibák adódhatnak a szükséges ismeretek hiányából (nem megfelelő szakképzettség, nem megfelelő munkavédelmi oktatás, tapasztalatlanság), a képességek hiányából (valaki valamilyen munka ellátására nem alkalmas), illetve sajnálatosan gyakran az akarat hiányából (fegyelmezetlenség, szabályok figyelmen kívül hagyása, hanyagság) Mi tehetsz a balesetek elkerülése érdekében? - Állítsd meg a veszélyes cselekedetet, szüntesd meg a veszélyes helyzetet! Kérj intézkedést a felettesedtől! Figyelj oda az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatáson! Kérdezz, ha valami nem világos, akár a munkavédelmi szakembertől, akár a felettesedtől! - Ismerd meg az általad végzett munkafolyamatot, a munkaeszközöket, egyéni védőeszközöket és a munkakörülményeket! - Légy tisztában a veszélyekkel, kockázatokkal! 49

50 - Használd a számodra biztosított egyéni védőeszközöket! - Gondolkodj, mielőtt cselekszel! Ne kapkodj a munkavégzés során! - Ne vállalj olyan munkát, amihez nincs meg a megfelelő szakképzettséged! - Ha nincs meg a kellő tapasztalatod, és bizonytalan vagy valamiben: kérdezz! - Tarts rendet, tisztaságot a munkahelyen! 4.5. A munkáltató teendői munkabaleset bekövetkezése eseté Általános szabály, hogy a munkabalesetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni A balesetek bejelentése A bejelentés egyrészről azt jelenti, hogy a balesetet a sérült munkavállalónak magának, vagy a balesetet észlelő személynek kötelessége jelenteni a felettesének (munkahelyi vezetőnek). Másrészről a munkáltató is köteles a baleset kivizsgálása után bejelenteni (munkabaleseti jegyzőkönyvet küldeni) a nála történt munkabaleseteket a jogszabályban meghatározott szervezetek felé. Például súlyos munkabaleset esetén, azonnali bejelentési kötelezettsége van a munkavédelmi hatóság felé. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak telefonon, ben, telefaxon vagy személyesen haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak! A munkabalesetek nyilvántartása A munkáltató minden munkabalesetet, a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni. A munkabaleseti nyilvántartás az alábbi fontosabb adatokat tartalmazza: a sérült személyes adatait (név, cím, stb.), a sérült munkakörét; a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását, a sérült ellátására tett intézkedést, illetve annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját. 50

51 A munkabalesetek kivizsgálása A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó (súlyosabb sérüléssel járó baleset, pl. lábtörés, munkanap kiesés, betegszabi ) munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset (ujj elvágása, nincs munkanap kiesés) körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét baleseti nyilvántartásba kell venni. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a balesetet kiváltó és abban közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat (pl. védőeszköz nem megfelelősége, munkavédelmi oktatás elmaradt, a munkavállaló nem rendelkezett megfelelő szakértelemmel). FONTOS! A baleset kivizsgálásának legfőbb célja a hasonló munkabaleset megismétlődésének megakadályozása, azaz a hatékony, pontos, egyértelmű munkáltatói megelőző intézkedések meghatározása, meghozatala! Elsődleges a probléma, hiányosság feltárása és megszüntetése, nem a felelősök keresése. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a munkáltatónak munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a munkabaleseti jegyzőkönyvet: - a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának, - a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, - a társadalombiztosítási szervnek, - munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak. A munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma és formája is kötött. A jegyzőkönyv formátumát és tartalmi kellékeit jogszabály határozza meg. Bár ne forduljon elő ilyen helyzet, de ha munkanap kieséssel járó munkabaleseted történik, Neked is kapnod kell egy példányt a jegyzőkönyvből! 51

52 A munkavállaló kötelessége a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni! A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Tanulói balesetek A nevelési-oktatási intézményben (tehát a suliban) bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket munkabalesetekhez hasonlóan nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ez esetben is feladat a kivizsgálás során a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okok feltárása, a szükséges megelőző intézkedések meghozatala. Ezeket a baleseteket elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy papíron jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén pedig a szülőnek Mi a teendő baleset esetén? 1. Súlyos sérült esetén értesíteni kell a mentőszolgálatot [104-es vagy 112-es hívószám] és a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó személyt, könnyebb sérülés esetén a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó személyt. 2. Győződjünk meg róla, hogy nem sérült-e meg más is. 3. A még fennálló veszélyeztetés megszüntetése (pl. gázszivárgás szivárgás megszüntetése, áramütéses baleset áramtalanítás ) 4. Elsősegélynyújtás azonnali megkezdése a segítség megérkezéséig. 52

53 3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fenn, mi történt? Szorítkozz a tényekre, minél rövidebben és pontosabban add át az információkat, annál hamarabb indulhat a segítség. Jelezd például, hogy ha mérgezéses, vagy áramütéses baleset történt! A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. A lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet. 4. Adj át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet. 5. Nyújts elsősegélyt a mentő megérkezéséig. Ne szakítsd meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheted a mentésirányító telefonos instrukcióit. A munkabaleseti statisztikákról a munkavédelmi hatóság honlapján olvashatsz: 53

54 Teszt 1. Melyik baleset nem tekinthető munkavégzéssel összefüggő balesetnek? a) a munkavállaló foglalkozás-egészségügy vizsgálatra igyekezett, amikor a rendelő lépcsőjén elesett, kézsérüléseket szenvedett b) a munkából hazafelé menet megcsúszott a járdán elesett és eltört a lába c) a munkavállaló egy kihelyezett munka elvégzése után hazafelé tartott a munkáltató saját járművével ( céges gépkocsi ) és közúti balesetet szenvedett 2. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak a) azonnal be kell jelentenie a munkavédelmi hatóság illetékes szervének b) azonnal be kell jelentenie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek c) azonnal be kell jelentenie az illetékes egészségpénztárnak 3. Mely baleseteket kell jelenteni a munkáltatónak? a) csak a személyi sérüléssel járó baleseteket b) minden balesetet jelenteni kell c) csak a 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó baleseteket 54

55 5. IRODAI MUNKAHELYEK 5.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek lighten-the-load / Napo-filmek 5.2. A témához kapcsolódó tanulságos balesetek A sérült irodájából kilépve megcsúszott a frissen mosott folyosón és beütötte a fejét. A kórházban súlyosabb agyrázkódást állapítottak meg nála. A sérült a lépcsőn lefelé haladva az első emelet lépcsőfordulójában megcsúszott egy hibás lépcsőfokon és jobb boka zúzódást szenvedett. A fenti balesetek ugyan nem súlyos balesetek, de ezek alapján sem lehet azt mondani, hogy egy irodában nem történhetnek balesetek, illetve, hogy nincsenek kockázatok, amelyek a munkavállalók egészségét vagy biztonságát veszélyeztetnék Mi a munkahely? Minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. 55

56 használatát, a tűzjelzés és tűzoltás feltételeit, valamint megfelelő menekülési utakat és vészkijáratokat kell kialakítani. (Lásd: 5.6. pont) Nem csak a fentiekben említett telepített munkahelyek (pl. iroda) kialakításának vannak jogszabályban meghatározott minimális munkavédelmi követelményei, hanem az úgynevezett ideiglenes vagy változó építési munkahelyeknek is. Az építőipari kivitelezés során (az építési területen) is biztosítani kell az ott dolgozó munkavállalók részére a telepített munkahelyhez képest természetesen némileg eltérő minimális követelményeket. Itt is biztosítani kell például tisztálkodó helyiséget, étkezőt, pihenőhelyet, mellékhelyiséget, közlekedési- és menekülési útvonalakat, stb., továbbá a lehetőségekhez képest a munkakörnyezeti tényezők megfelelő szintjét (szellőzés, hőmérséklet, megvilágítás, stb.), amely a munkavállalók egészségét, vagy testi épségét nem veszélyezteti Irodai munkahelyek Napjainkban egyre többen végeznek irodai, ülő (szellemi) munkát, amely jellemzően kiegészül a számítógép használatával (képernyős munkahelyek). Sajnos jellemezően a munkáltatók és a munkavállalók sem foglalkoznak kellő mértékben az irodai munkavégzés veszélyeivel, általános nézet, hogy az irodai munkavégzés egyáltalán nem veszélyes, hiszen nincsenek veszélyes munkaeszközök, munkafolyamatok, veszélyes anyagok. Ennél a helyzet azonban nagyobb figyelmet igényel. Az irodai munkahelyeken is ugyanúgy jelentkeznek a veszélyek, kockázatok, mint egy termelőüzemben. Veszélyességük talán pont abban rejlik, hogy nem veszünk ezekről tudomást, és vannak olyan elsősorban egészségkárosító (betegséget okozó) kockázatok (pl. váz- és izomrendszeri megbetegedések hát-, gerinc megbetegedések), amelyek hatását csak hosszú idő után, talán csak évek múlva érezzük meg. De kockázatot jelent továbbá az elcsúszás, a botlás, az elesés is, vagy éppen az áramütés, és a tűz is, bár ezek valószínűsége megfelelő feltételek mellett elenyésző. A nem megfelelően kialakított irodai munkahely nem csak a munkavállalók egészségére, biztonságára jelenthet veszélyt, kockázatot, de a végzett munka hatékonyságát is jelentősen csökkenti. A nem megfelelő ergonómiai feltételek hosszú távon váz- és izomrendszeri, mozgásszervi megbetegedéseket, idegrendszeri problémákat, a nem megfelelő képernyős munkahelyek pedig látásromlást idézhetnek elő. 56

57 5.5. Irodai munkahelyek veszélyforrásai, kockázatai Az alábbi táblázat tartalmazza a munkahely legfontosabb tárgyi feltételeinek, az irodában végzett, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek felsorolását, illetve az azokhoz kapcsolódó veszélyforrásokat, kockázatokat. A munkahely feltételei, végzett tevékenységek Veszélyforrás(ok) Kockázat(ok) Padlózat állapota, küszöbök kialakítása, vezetékek hosszabbítók elhelyezése, lépcsők Közvetlenül veszélyes tárgyi feltételek, hibák (pl.: törött ajtó- ablaküveg, stb.) Irodai munkaeszközök, munkahelyi beszélgetés Képernyő előtti munkavégzés (képernyős munkahelyek), képernyős munkahely kialakítása, ergonómiai tényezők megfelelősége Villamos hálózat (pl.: kapcsolók, dugaszoló aljzatok, hosszabbítók) állapota, megfelelősége Megvilágítás állapota, megfelelősége A munkahely tisztaságának, rendjének, hulladékok tárolásának állapota, megfelelősége Nem megfelelő cipő viselése, futva történő közlekedés Kézi tehermozgatás (anyagok emelése, szállítása) Egyenetlen felületek Éles felületek Zaj Ergonómiai hiányosság(ok) a munkahely kialakításában, nem megfelelő megvilágítás Ergonómiai hiányosság(ok) a munkahely kialakításában Pl. időkényszer, monoton munkavégzés Elektromos áramköri feszültség Nem megfelelő megvilágítás Csúszós felület, akadályok az útban Egyenetlen, csúszós felületek, akadályok az útban Tárgy súlya, alakja, tömege Elesés, elbotlás Vágás Koncentrációt zavaró hatás, pszichés (mentális) megterhelés stressz Látásromlás Fizikai állapotromlás (váz- és izomrendszeri megbetegedés) Pszichés megterhelés Áramütés Elesés, elbotlás Elesés, elbotlás, elcsúszás Elesés, elbotlás, elcsúszás Pl. hátsérülés, tárgy leesése a lábra, elesés, elbotlás Létrák, fellépők használata Szintkülönbség Leesés 57

58 Mit jelent a váz- és izomrendszeri megbetegedés? Miért fontos erről beszélni? Az irodai munkavégzés során jellemzően az elsősorban egészségkárosodást előidéző kockázatok tekinthetőbbek veszélyesnek. Ezek közül a legfontosabb a váz- és izomrendszeri megbetegedések. Ha drasztikusan fogalmaznánk, sajnos ezek a betegség(ek) ma már népbetegség hazánkban is. A váz- és izomrendszeri (gyakran nevezik angol rövidítése után MSD-nek, musculoskeletal disorder) vagy mozgásszervi megbetegedések kifejezés több különféle betegséget, egészségügyi problémát jelent. A mozgásszerveknek a csontok, izmok, izületek, inak, szalagok rendszerét kell tekinteni. A test tartását elsősorban a csontok, a mozgatását a vázizmok végzik (ezért használják a váz- és izomrendszer megnevezést is). A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések tehát legtöbbször hosszú idő alatt alakulnak ki, vagy magának a munka során végzett tevékenység, vagy pedig a munkakörnyezet kedvezőtlen (nem megfelelő) tényezői hatására. A váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hátat, a vállat, valamint a felső végtagokat (felső végtagokat érintő károsodást ismétlődő terhelés által okozott károsodás -nak nevezik Repetitive Strain Injury RSI), ritkábban az alsó végtagokat érintik. Mik lehetetnek a megbetegedés okai? A váz- és izomrendszeri megbetegedések okai többek között a következő lehet: a kézi, vagy segédeszközzel történő tehermozgatás (emelés, szállítás, cipelés ), a nem megfelelő testhelyzet (képernyős munkahelyek, munkakörök), valamint a gyakran ismétlődő, monoton munkavégzés. Kézi tehermozgatás A kézi tehermozgatás természetesen nem csak az irodai munkavégzés során fordulhat elő, hanem szinte minden munkahelyre jellemző tevékenység. A váz- és izomrendszeri megbetegedések első számú oka lehet, elsősorban a hátsérülések kialakulásában jelent kiemelt kockázatot. A munkáltató felelős az ilyen jellegű veszélyek feltárásáért, a kockázatok értékeléséért megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló megelőző intézkedések végrehajtásáért. A munkáltatónak: - A kockázatok csökkentésére hatékony intézkedéseket (terhek csökkentése, segédeszközök biztosítása) kell hoznia, - A terhek emelésének és szállításának módjáról tartson oktatást és adjon utasításokat, - Ha a terhek emelésére és mozgatására a szervezési intézkedések nem elégségesek, kötelessége beszerezni segédeszközöket; 58

59 - Ha a munka nem végezhető biztonságosan, akkor más munkamódszert kell bevezetnie; - Ha a munka hátsérülések kockázatával jár, biztosítania kell a munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatokat. Mi tehetsz Te a kockázatok csökkentése, kiküszöbölése érdekében? 1. A kézi anyagmozgatás esetén a helyes mozgatási technikák nyújtanak védelmet. A teher emelése előtt meg kell tervezned a feladatot. Ügyelj a következőkre: - tudd, hová mész; - a munka körüli terület legyen akadálymentes; - az ajtók legyenek nyitva, és ne legyen a padlón semmi, ami balesetet okozhatna; - jól fogd meg a terhet; - ha mással együtt emeled meg a terhet, mindkettőtöknek tudnia kell, mit tesztek, mielőtt hozzákezdenétek. 2. A teher emeléséhez el kell sajátítanod a megfelelő technikát: - a teher a lábad között legyen, ne hajolj a teher fölé, illetve próbálj meg a testeddel a lehető legközelebb kerülni a teher elé; - az emeléshez használd a lábizmaidat; - egyenesítsd ki a hátad; - húzd a terhet a testedhez olyan közel, amilyen közel csak lehet; - a terhet egyenes karral emeld fel és vidd; - kerüld a hát elfordulását, csavarását és hajlítását! 59

60 3. Segédeszközzel (pl. kézikocsi, raklapemelő targonca) történő tehermozgatás során a terhek tolásakor és húzásakor alábbiakra figyelj oda: - a tolás és a húzás a test saját tömegének felhasználásával történik azaz toláskor dőlj előre, húzáskor pedig dőlj hátra; - legyen megfelelő tapadás a padlón az előre-/hátradőléshez; - kerüld a hát elfordulását, csavarását és hajlítását; - a segédeszközön legyen megfelelő fogantyú/markolat, hogy az erő kifejtéséhez a kezedet használhasd. Az emelési magasságnak a váll és a derék között kell lennie, hogy a tolást/húzást a helyes, természetes testhelyzetben végezhesd; - a segédeszközöknek megfelelően karbantartottnak kell lenniük, hogy kerekeik akadálytalanul gördülhessenek; - a padló legyen kemény, vízszintes és csúszásmentes. 5.6 Az irodai- és a képernyős munkahely kialakítása A számítógépek használat mára szinte minden irodára jellemező. Ennek következtében nem csak az általánosan a munkahelyekre előírt általános munkavédelmi minimum követelményeknek kell egy irodának, irodahelyiségnek megfelelnie, hanem a képernyő előtti munkavégzés minimális munkavédelmi követelményeinek is Irodák, iroda helyiségek kialakításának főbb általános munkavédelmi követelményei A helyiség (alapterület, belmagasság) Az irodahelyiségeknek a munkavállalók létszámnak megfelelő alapterülettel, padlózattal, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkájukat egészségük, biztonságuk vagy kényelmük veszélyeztetése nélkül végezhessék. Valamennyi munkavállaló számára legalább 2 m 2 szabad területet kell biztosítani a mozgáshoz. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg és legalább 1 m 2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m 2 méretű, szabad mozgást biztosító helyet kell kijelölni. A legkisebb szabad belmagasság mérete 2,2 m-nél kisebb nem lehet. 60

61 A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és a nyílászárók Az irodában csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. A helyiségek padlózatait oly módon kell kialakítani, hogy azoknál a szükséges higiéniát biztosítani lehessen, tisztításuk és felújításuk megoldható legyen. (E követelmény vonatkozik a falakra, különösen az üvegből készült elválasztófalakra is.) Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztófalakat az irodahelyiségekben vagy azok közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell. E falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek biztonságosak, azokat a munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni, megakadályozva azt, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek, vagy annak betörése esetén megsérüljenek. Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgozókra. Az ajtók elhelyezését, számát és méretét, a helyiségek és terek jellege, használata alapján kell meghatározni. Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan jelezni kell. Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat, amelyeknek az átlátszó betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata. Csak olyan gépi működtetésű ajtó üzemeltethető, amelynek használata nem jelenthet baleseti veszélyt a munkavállalóra. Az ilyen ajtókat könnyen felismerhető és jól hozzáférhető biztonsági szerkezettel kell ellátni, és úgy kell kialakítani, hogy áramkimaradás esetén ha maguktól nem nyílnak ki kézi erővel is nyithatóak legyenek. Szellőztetés, természetes- és mesterséges szellőztetés Az irodákban lehetőség szerint elsődlegesen természetes szellőztetés útján kell biztosítani az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt. A levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása miatt óránként és személyenként legalább 30 köbméter friss levegőtérfogat áramot kell a helyiségbe beengedni, vagy annak bejutását biztosítani. Mesterséges szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell: 61

62 - állandó, hatékony működőképességüket; - meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet; - rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását; - a szennyező anyagok, porok felkavarásának megakadályozását; - a kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzat) kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a 0,1 m/s légsebesség megtartását. A betáplált levegőt szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz-minőségű víz használatával nedvesíteni kell. Hőmérséklet Az iroda hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie. A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt (bármilyen fűtőtest, radiátor), hogy az a munkavállalónak kényelmetlen érzést okozzon. Az irodában (szellemi munkához) biztosítandó hőmérséklet, hideg évszakban: ~20 22 C, meleg évszakban az adott hely léghőmérsékletét, a levegő nedvességtartalmát és a légsebességet (a levegő áramlási sebessége) figyelembe véve: ~21 24 C, maximum ~31 C. Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait (árnyékolás). A légkondicionáló (klíma) Ha az irodai klímaberendezéseket nem vagy nem megfelelően tisztítják és fertőtlenítik, betegségeket okozó baktériumokat, vírusokat és gombákat juttathatnak a levegőbe. Éppen ezért fontos a klímaberendezések rendszeres karbantartása (pl. a nyári hőség előtt). A klíma használatának másik kockázata, hogy ha túl nagy a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, vagy kellemetlen huzathatás, légáramlat lép fel (megfázás lehet az eredménye). Az a munkavállaló, aki pedig a beömlőnyílás alatt ül, az ízületeiben is érezheti a kellemetlen tüneteket. Javasolt tehát úgy beállítani a berendezést, hogy a kinti hőmérsékletnél legfeljebb nagyjából 6-7 fokkal hűvösebb levegőt biztosítson. 62

63 Világítás Lehetőség szerint biztosítani kell az irodában az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. Azokban az irodákban, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő megvilágítási értékeket kell biztosítani (nemzeti szabvány határozza meg ezen értékeket). A szabvány előírásai szerint az előírt megvilágítás értékek (összehasonlítás a természetes megvilágítás értékeivel): Fénymásolóban: 300 lux, Írás, olvasás, gépelés, adatfeldolgozás során: 500 lux, Műszaki rajzhoz: 750 lux, Előadó teremben: 500 lux, Holdvilágos éjjel: 0,1-0,2 lux, Felhős égbolt: 1000 lux, Derűs égbolt árnyékban: lux, Napsütéses égbolt nyáron: lux. Irattárban: 200 lux Közlekedési útvonalak A közlekedési útvonalakat, beleértve a szabadtéri munkahelyeket, a lépcsőket (a rögzített létrákat) úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a gyalogosok részére könnyű, biztonságos és megfelelő hozzáférést tegyenek lehetővé úgy, hogy az ilyen közlekedési útvonalak közelében dolgozó munkavállalók ne kerülhessenek veszélyes helyzetbe. Az elesések, botlások, elcsúszások leggyakrabban a lépcsőn való közlekedés során történnek. Ennek oka lehet, ha a lépcsőfok sérült vagy a munkavállaló helytelenül közlekedése. A lépcsőn való elesés, elcsúszás megelőzése érdekében tartsd be az alábbi szabályokat: - ne szaladj a lépcsőn, ne ugorj át lépcsőfokokat, - az egyik kézzel mindig kapaszkodj a korlátba (a korlát használata csökkenti az elesés kockázatát), 63

64 - ne szállíts kézben olyan anyagokat a lépcsőn, amelyek takarják a kilátást és mindkét kezed foglalt, - a viselt cipőknek (magas sarkú cipő, bőrtalpú cipő) megfelelő óvatossággal közlekedj, - Sötétben mindig kapcsold fel a villanyt (még akkor is, ha jól ismered az utat)! - ne hagyj semmit a lépcsőkön vagy a lépcsők körül! Elsősegélyhelyek elsősegélynyújtás Minden munkahelyen a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani Képernyős munkahely Mit jelent a képernyős munkakör, képernyős munkahely? Olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz (értsd ebben az esetben: számítógép) használatát igényli. A képernyős munkahely olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, egér, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (nyomtató, modem stb.), esetleges tartozékok, szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. 64

65 munkatársakkal, az erőszak és megfélemlítés, a munka és a magánélet egyensúlyának hiánya). FONTOS! Nem csak a munkahelyen lehetsz kitéve a képernyős munkahelyek kockázatainak! Ha netfüggő, vagy játékfüggő vagy, otthonodban, saját számítógéped előtt is hasonló kockázatokkal kell számolnod! Fájhat az alkar, a csukló, a kézfej, a nyak és váll (lásd: 5.5. pont MSD és RSI). A nyaki és a vállfájdalmak a rossz testtartás miatt alakulnak ki, ami az otthoni számítógépes környezet nem megfelelő (ergonómia tényezők figyelmen kívül hagyása) kialakítására vezethető vissza A képernyős munkahely kockázatainak csökkentése, kiküszöbölése A megfelelő munkahely kialakításával, megfelelő munkaeszközök biztosításával a képernyős munkahelyek kockázatai csökkenthetők, kiküszöbölhetők. Képernyő A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható, és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. Billentyűzet A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet 65

66 előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. Munkaasztal vagy munkafelület A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. Munkaszék A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani. Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Megvilágítás Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. Tükröződés és fényvisszaverődés A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, kialakítani hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne 66

67 idézzenek elő tükröződést a képernyőn. A monitort az ablakfelületre merőlegesen kell elhelyezni. Szervezési feltételek A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. A munkáltatónak kötelessége továbbá biztosítani a képernyős munkakörben dolgozó munkavállalók munkaköri alkalmasság vizsgálatát évente, mely 2 évenkénti gyakorisággal kiegészül szemészeti szakvizsgálat elvégzésével. Mi tehetsz Te a kockázatok csökkentése, kiküszöbölése érdekében? FONTOS! Ne csak a munkahelyen, de otthon is figyelj oda a számítógépes sarkod, munkahelyed megfelelő kialakítására, és a játékhoz, netezéshez megfelelő billentyűzet, egér és egyéb perifériák használatára. Tanácsok (+ ábra): - Tarts szüneteket! Munka, játék vagy netezés közben is! Állj fel, mozgasd meg a végtagjaid! - A billentyűzetet és a monitort helyezd magad elé, az egér pedig legyen a billentyűzet mellett, - A monitor teteje legyen a szemmagasságodban (lásd ábra), ha feljebb helyezed el (pl., ha a képernyő közepe a szemmagasságban van), hosszú távon kényelmetlen lesz, jellemzően nyaki fájdalmak jelentkeznek, 67

68 - Könyöködet tartsd az oldalad mellett, - A szék és az asztal magasságát úgy állítsd be, hogy a billentyűzet és az egér a könyököddel egy vonalban vagy az alatt legyen. - az egeret úgy helyezd el, hogy használata közben könyököd ne mozduljon el az oldala mellől, - biztosítsd a lábad megfelelő alátámasztását, - vállaidat, karjaidat, csuklóidat és kezeidet tartsd lazán. 68

69 Teszt 1. Milyen az ideális testtartás egy tárgy megemeléséhez? a) nyújtott térdekkel és hajlított háttal b) hajlított térdekkel és egyenes háttal c) nyújtott térdekkel és egyenes háttal 2. Hogyan kell közlekedni a lépcsőn szabályosan? a) sötétben, erősen kapaszkodva mindkét kézzel b) egyik kézzel kapaszkodva, lassan c) a korlátba kapaszkodva, több lépcsőfokot átugorva 3. Képernyős munkahelyen dolgozó munkavállalónak hány évente kötelező a szemvizsgálat? a) évente b) félévente c) 2 évente 69

70 6. MUNKAESZKÖZÖK 6.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek safe-maintenance 006-stop-that-noise 6.2. A témához kapcsolódó tanulságos balesetek A rutinos, 58 éves esztergályos bő, lógó nyakú pólóját a tokmány (gyorsan forgó géprész) elkapta és a forgó rész feltekerte, a munkás felső teste és a feje roncsolódott. Ipari tanuló tanműhelyben körfűrészgépen szabadkézből fűrészelt, enyvezett lemezcsíkokat, a védőburkolat eltávolításával. A lemezfűrészelés közben átnyúlt a fűrésztárcsán és közben a forgó szerszámba nyúlt, bal kezének hüvelykujját csonkolta. Bő, lógó nyakú póló? Tanulságok? Védőburkolat eltávolítása?. A munkavállaló köteles a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket

71 6.3. Mi a munkaeszköz? Minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak. Az alábbi gépek, berendezések, készülék közül melyik nem munkaeszköz? (A helyes válasz, hogy mindegyik az.) 6.4. Munkaeszközök típusai, csoportosításuk A munkaeszközök lehetnek: - hordozható (kézi) munkaeszközök o kézi motoros munkaeszközök kézben tartva, külső energiaforrással működnek (például: pneumatikus/sűrített levegővel működő- vagy villamos kézi szerszámok) o egyszerű kéziszerszámok (kalapács, reszelő, csavarhúzó, stb.) - telepített munkaeszközök (CNC forgácsoló gép, gyalugép, körfűrészgép, eszterga gép, állványos fúrógép, stb.) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából megkülönböztetünk: - veszélyes munkaeszközöket, - nem veszélyes (értsd: veszélyesnek nem minősülő) munkaeszközöket. 71

72 Mi az a veszélyes munkaeszköz? Miért kell különbséget tenni? Veszélyes munkaeszközök tételes felsorolását jogszabály tartalmazza. A jogszabályi besorolás alapján veszélyes munkaeszköznek minősülnek: pl. a daruk, targoncák, mezőgazdasági traktorok, faipari gépek, kézi láncfűrészek. Veszélyesnek minősülnek továbbá a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök is (nyomástartó edények pl. kazánok). Munkaeszközök üzembe helyezése felülvizsgálatok A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésére, biztonságos üzemeltetésére szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a nem veszélyes munkaeszközökre. Az üzembe helyezésük írásos munkáltatói nyilatkozathoz kötött, az üzembe helyezést megelőző vizsgálat elvégzése pedig munkavédelmi, illetve foglalkozás-egészségügyi orvos felelős közreműködését igényli (szaktevékenység). A veszélyes munkaeszközök üzemeltetése során is szigorúbb követelményeknek kell megfelelni a munkáltatónak, mint egy átlagos munkaeszköz esetében. Szintén munkavédelmi szakembernek (vagy szakértőnek, szakértői szervezetnek) kell eljárnia az időszakos biztonsági felülvizsgálat megfelelő időközönként történő elvégzésében. A két vizsgálat között eltelt időtartam nem haladhatja meg az 5 évet. Ennél rövidebb időtartamot szabvány, illetve a gyártó határozhat meg. Összefoglalva: Az üzemeltetést megelőzően és az üzemeltetés időtartama alatt elvégzett vizsgálatok biztosítják a munkaeszközök, veszélyes munkaeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatát, üzemeltetését A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható munkaeszközök Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen: - a villamos köszörűgép, - a barkácsgép faesztergálásra, - a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, 72

73 - a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint - a jogszabályban, üzemeltetési dokumentációban veszélyesnek minősített gép, eszköz. A tízévesnél (10+) idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: - a villamos fúrógép, - a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, - a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, - a 230 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett pillanat - forrasztópáka, - a villamos háztartási gép, - a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), - a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló) Munkaeszközök jellemző veszélyei és kockázatai Veszélyforrás(ok) Kockázat(ok) Példák Vágó részek Vágás vagy levágás (pl. ujjak) Körfűrészgép Mozgó, forgó elemek Forgó elemek Feszültség alatti (aktív) részek Behúzás vagy befogás, felcsavarás (bő ruházat, hosszú haj) Kivetés, ütés (kirepül a megmunkált anyag) Áramütés Asztali fúrógép, eszterga Köszörű Pl. sérült elektromos kéziszerszám használata Zaj Halláskárosodás Pl. présgépek, fúrógépek Rezgés Kéz-kar rezgés Pneumatikus kéziszerszámok (pl. véső, légkalapács) 73

74 Zaj és rezgés A zaj egészségkárosító és zavaró hatásai: halláskárosodás; idegrendszerre gyakorolt káros hatás (magas vérnyomás, idegrendszeri károsodás); figyelmet, koncentrációt befolyásoló hatás (közvetett káros hatás - pl.: balesetveszély, a munkavállaló nem hallja pl. a figyelmeztető jelzést). A rezgés egészségkárosító hatásai: a csontokat, izmokat, ízületeket, idegrendszert károsítja, vérkeringésben okozhat zavarokat. Mind a rezgés, mind a zaj esetében FONTOS, hogy a jogszabályokban előírt határértékek betartását a munkáltató biztosítsa! A halláskárosodás megelőzése érdekében a munkaeszköz használatához előírt hallásvédő eszköz viselése kötelező! 6.7. Munkaeszközök megfelelősége A munkáltató kötelessége a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére. De milyen lehet a megfelelő munkaeszköz? A megfelelő munkaeszköznek rendelkeznie kell: - EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. minőségi tanúsítvány); - magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval (kezelési-, használati utasítás); Amennyiben a munkaeszköz már nem új, fontos, hogy a rendszeres felülvizsgálata biztosított legyen, ennek igazolására rendelkeznie kell: - időszakos felülvizsgálatot igazoló dokumentummal (veszélyes, nem veszélyes munkaeszközök, villamos kéziszerszámok) Mi az EK-megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány? EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak. Pl. veszélyes (munkaeszköz) gép esetében szükséges tanúsítvány: EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet (független vizsgáló szervezet) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép típusmintája (gép mintadarabja, egy változata) a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. 74

75 A két dokumentum lényege, hogy a gyártó nyilatkozzon arról, hogy az általa gyártott gép megfelel a biztonsági követelményeknek, illetve a független szervezet írásban tanúsítsa, hogy az általa elvégzett vizsgálat alapján a gyártó gépe megfelel a biztonsági követelményeknek. Mi a jelölés? Bizonyos termékek esetében CE (Conformité Européenne európai megfelelőség ) jelölést kell feltüntetni. Ilyen termékek például a gépek, a gyermekjátékok, liftek, egyéni védőeszközök, villamos berendezések. A CE jelölés tanúskodik arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, beleértve a biztonsági követelményeket is. További információk a CE jelzéssel kapcsolatosan: Miért fontos a CE jelölés, az EK-megfelelőségi nyilatkozat és EK-típusvizsgálati tanúsítvány? Új munkaeszköz beszerzése esetén ezek az alapvető biztosítékai annak, hogy a munkáltató megfelelő munkaeszközöket biztosítson a munkavállalók részére azok üzembe helyezésekor. Ellentétes esetben: ha a munkáltató a piacon szerez be pl. egy CE jelölés nélküli munkaeszközt, az nem biztos, hogy a biztonsági előírásoknak megfelel, s ezáltal annak használta veszélyeztetheti a munkavállalók biztonságát! Ugyanez a helyzet a háztartásban használt eszközök esetében is. Ha kétes eredetű, dokumentumok és CE jelölés nélküli mikrohullámú-sütőt vagy hűtőgépet vásárolunk nincs garancia annak biztonságára. 75

76 Elektromos kéziszerszámok A munkaeszközökre vonatkozó követelmények vonatkoznak a villamos kéziszerszámokra is, de ezek mellett pl. sajátos felülvizsgálati követelmény vonatkozik ezekre a munkaeszközökre: - az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a kéziszerszámokon évenként kell végrehajtani (szerelői ellenőrzés). II. érintésvédelmi (kettős szigetelésű) osztályba tartoznak (lásd: 8. Fejezet). Egyszerű kéziszerszámok Sok szakmában, munkahelyen dolgoznak egyszerű kéziszerszámokkal (kerti eszközök, kalapácsok, csavarhúzók, villáskulcsok stb.), illetve kézben tartott, de gépi meghajtású (villamos) eszközökkel (pl. fúrógép, csiszológép stb.). Az ilyen eszközökkel szemben támasztott követelmények: - a rendeltetésének megfeleljen, - méretei igazodjanak a megmunkálást végző testrészhez (kéz), illetve a munkát végző méreteihez, - mérsékelje a felhasználó erőkifejtését A munkaeszközökkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatok A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. A munkáltatónak pl. a munkaeszköz karbantartása, megvizsgálása, felülvizsgálata elvégzésére a munkavállalót írásban kell megbíznia! Csak olyan munkavállaló bízható meg ilyen feladattal, aki rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal! 76

77 Munkaeszköz kezelőként (kezelő: az a munkavállaló, akinek feladata a munkaeszköz használata) tartsd be az alábbi szabályokat: - FONTOS! Bizonyos munkaeszközök kezeléséhez megfelelő szakképzettséggel kell rendelkezned, fontos lehet továbbá a megfelelő tapasztalat is. - Bármilyen munkaeszköz használatát megelőzően elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatáson kell részt venned! - Ismerd meg a gépet, a védőburkolatait és biztonsági berendezéseit. - Használd a védő- és biztonsági berendezéseket, soha ne távolítsd el ezeket! - Ellenőrizd hol található a vészleállító gomb; - Használd az előírt egyéni védőeszközöket (védőkesztyű, védőszemüveg, hallásvédő stb.) FONTOS! Forgó alkatrészek közelében soha ne használj nem megfelelő védőkesztyűt (fúrógép, stb.) fennáll a felcsavarás veszélye! - Soha ne vond el a munkaeszközt használó munkatárs figyelmét (rossz mozdulat baleset kockázata); - Tilos: bő ruházat, kibontott hosszú haj, ékszerek (gyűrű, hosszú nyaklánc)! A munkaeszközök használata munkavédelmi oktatás A munkáltató köteles a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben munkavédelmi oktatás keretében tájékoztatni, kiemelten: - a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról; - a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről; - a munkaeszközök rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról; - a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről; - a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz, vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről; - a védőburkolatok és biztonsági berendezések használatáról; - a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról; - a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről. 77

78 Védőburkolatok, biztonsági berendezések A munkaeszköz (gép) mozgó alkatrészeit megfelelő védőburkolattal el kell határolni. Telepített munkaeszközök biztonsági berendezései, például: - a kétkezes vezérlés (pl. papírvágó gép, prések): a kezelő mindkét keze szükséges a működtetéséhez, a kezelő - fotocellák (a gép azonnal leáll, ha a kezelő benyúl a védett térbe); - vészleállító gomb: piros színű, gomba formájú gomb sárga háttér előtt,vészhelyzet esetén lehetővé teszi a gép gyors leállítását. Nem indulhat újra a gép! 78

79 Teszt 1. Mi az egyszerű kéziszerszám használatának egyik alapvető követelménye? a) mindig viseljünk kesztyűt a használathoz b) külön szakképesítés szükséges a használatukhoz c) a kéziszerszámot annak rendeltetése szerint kell használni 2. Mi a biztonságos munkavégzés feltétele oszlopos fúró használata esetén? a) tilos kesztyűt viselni b) a munkadarabot szilárdan meg kell ragadni a kezünkben c) a fúró forgácsát kézzel kell eltávolítani. 3. Hány évente kötelező a villamos kéziszerszámok érintésvédelmi időszakos felülvizsgálata (szerelői ellenőrzés)? a) 1 évente b) 2 évente c) 3 évente 79

80 7. VESZÉLYES ANYAGOK 7.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek A témához kapcsolódó tanulságos baleset A galvanizáló üzemben áramköri elemek kénsavas kezelése közben kénsav fröccsent az operátor szemébe Mi a veszélyes anyag? Minden anyag vagy ezek keveréke, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló (túlérzékenységet okozó), fertőző, rákkeltő (karcinogén), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag. Összefoglalva: minden olyan anyag, amely az ember egészségére és a környezetre veszélyt jelenthet. Hol találunk veszélyes anyagokat a mindennapi életünk során? A veszélyes anyagok a mindennapi életünk során szinte mindenhol jelen vannak. Veszélyes anyagok például az iskolában kémia órán használt egyes vegyszerek, az otthonunkban használt tisztítószerek, festékek. De veszélyes anyagok rendszeresen előfordulnak a munkahelyen is (különösen festékek, lakkok, oldószerek, kenőanyagok olajok, tisztítószerek, stb.).

81 Fiatalkorú munkavállalók számára a nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, rákkeltő, teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), mutagén (genetikai károsodást okozó) veszélyes anyagok használata tilos! 7.4. A veszélyes anyagok szervezetbe jutásának útjai Ahhoz, hogy pontosan tisztában legyünk a veszélyes anyagok által okozott kockázatoknak, fontos áttekinteni, hogy a veszélyes anyagok milyen módon okozhatnak kockázatot. Ennek alapján három különféle utat különböztetünk meg. 1) Belélegzéssel (légzőszerveken: orron és szájon, tüdőn keresztül) Porok, gázok és gőzök: különösen veszélyesek (pl. szénmonoxid, sósav, azbeszt, keményfapor stb.) 2) Bőrön át való felszívódással (szemen, bőrön keresztül) Közvetlen bekerülés a véráramba (pl. seb: vágás vagy karcolás útján). oldószerek, ásványolaj származékok Például 3) Lenyelés (szájon és az emésztőrendszeren át való bejutás) A veszélyes anyag ez esetben nem csak lenyeléssel (pl., valaki beleiszik a veszélyes anyagba), hanem a szájhoz emelt szennyezett kéz útján, vagy például szennyezett kézzel való cigarettázás során is bekerülhet a szervezetbe. Ezért kiemelten fontos a veszélyes anyagok használatánál a munkahelyi higiénia kérdése: a megfelelő kézmosás étkezés előtt, illetve az étkezés, ivás tilos a munkahelyen! 7.5. Mérgezés A mérgezés olyan tünetek összessége, amelyet a mérgező veszélyes anyagok nem kívánt hatásaik révén hoznak létre a szervezetben (ez lehet károsodás, betegség vagy halál). 81

82 Példák a mérgezés okozta hatásokra: migrén, szédülés, egyensúlyproblémák, gyomorgörcsök, émelygés, hányás, remegés, idegesség, homályos vagy kettős látás, stb. Ha a hatás azonnal, gyorsan, már a szervezetbe jutás után egyből jelentkezik: akut mérgezés (pl. CO szénmonoxid mérgezés) Ha a hatás hosszantartó és/vagy ismétlődő kitettség után jelentkezik: krónikus mérgezés (pl. rák, magzatkárosodás, genetikai rendellenességek - azbeszttől, oldószerektől, nehézfémektől) A CO mérgezésről A szén-monoxid-mérgezés szén-monoxid gáz belélegzése okozta mérgezés, amely akár halált is okozhat. Az egyik leggyakoribb háztartásban előforduló baleset, amelyet legtöbbször a helytelenül használt, vagy hibás, nem megfelelően karbantartott tüzelőberendezés (kályha, cirkóberendezés, stb.) okoz, de más oka is lehet (pl. gépjármű járatása zárt térben). Megelőzés: a tüzelőberendezések megfelelő karbantartása, CO érzékelők használata. (www.youtube.com /keresés: CO mérgezés) 7.6. Veszélyes anyagok címkézésével, csomagolásával kapcsolatos változások A veszélyes anyagok osztályozásának, címkézésének és csomagolásának szabályozása világ szinten átalakulóban van (ennek végrehajtására Európában nemrégen került kiadásra a Classification, Labelling, and Packaging az úgynevezett CLP szabályozás ). Ennek megfelelően a leglátványosabb változásként végéig folyamatosan megújul a veszélyes anyagok címkézése. Ezért az alábbiakban a jelenlegi és a jövőbeli szabályozás szerinti címkék, szimbólumok is bemutatásra kerülnek Veszélyes anyagok osztályozása, szimbólumok Szimbólum (jelkép) Leírás Kockázatok Példa Új Szimbólum (jelkép) Robbanásveszélyes Bizonyos hőmérséklet, más anyagokkal érintkezés, ütés vagy súrlódás robbanást okozhat TNT (Trinitro- toluol), robbanóanyagok Égést tápláló (oxidáló) Olyan anyag, amely oxigént szabadít fel, ami heves reakcióba lép más anyagokkal és táplálja az égést Oxigén Tűzveszélyes (F), fokozottan tűzveszélyes (F+) Olyan anyagok, amelyeknek a gőze könnyen meggyullad Benzin, aceton, lakkbenzin Mérgező (T), nagyon mérgező (T+) Belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés esetén még kis mennyiségek mellett is súlyos hatások jelentkeznek Metanol, fémgőzök (higany, ólom, stb.) 82

83 Szimbólum (jelkép) Leírás Kockázatok Példa Új Szimbólum (jelkép) Ártalmas Belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés esetén veszélyes a hatások korlátozottak Festékek, lakkok, ragasztók - Irritáló / izgató Belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés esetén veszélyes a hatásai korlátozottak A legtöbb háztartási tisztítószer - Maró / korrozív Bőr, szem, tüdő, nyelőcső súlyos károsodása, súlyos égési sérülést okozó anyagok Tömény savak és lúgok (pl. kénsav, nátronlúg) Környezetre veszélyes Ártalmas a környezetre: levegőre, vízre, talajra, állatvilágra, növényvilágra Rovarirtó szerek, ammónia, nehézfémek Egyetlen narancsfekete szimbólummal nem jellemezhető!!! Egyes szervekre mérgező hatású anyagok, rákkeltő hatás, irritatív hatás Az anyag belélegzése veszélyes: mérgező, rákkeltő, irritáció Benzol Egyetlen narancsfekete szimbólummal nem jellemezhető!!! Akut mérgezés, ózonkárosító hatás Mérgezést okozó anyag (mely különbözik a halálfej szimbólumtól), vagy környezetre veszélyes Oldószerek (pl. széntetraklorid), növényvédőszerek Egyetlen narancsfekete szimbólummal nem jellemezhető!!! Nyomás alatt lévő gázok Hő hatására robbanhat Nitrogén, CO 2 Természetesen a fenti táblázat szerinti besorolásnál a veszélyes anyagok osztályozása sokkal összetettebb eljárás! A táblázat célja elsősorban a szimbólumokban bekövetkező változás bemutatása Veszélyes anyagokkal kapcsolatos információforrások Címke A veszélyes anyag gyári csomagolásán található címke az elsődleges információforrás, amely a veszélyes anyag felhasználásához tájékoztatást nyújt. A címke jogszabályban meghatározott tartalommal kell, hogy a veszélyes anyag gyári csomagolására rákerüljön. A címkének feltétlenül tartalmaznia kell: - a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését; - a gyártó megnevezését és teljes címét, telefonszámát; - a veszélyes anyag, használatával kapcsolatosan felmerülő veszély(ek) megjelölését és a veszély(ek) jelképét (szimbólumát); - a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával kapcsolatos R és S mondatatokat (R Risk Kockázat / S Safety Biztonsági rendszabály); - EU-s jegyzékszámot, egyéb azonosító számot. 83

84 Példa a veszélyes anyagok címkézésére (a régi és az új szabályozás szerinti címke ugyanannál az anyagnál). A címkén legszembetűnöbb változás a szimbólumokban, illetve a címkén található mondatok jelölésében van (R és S, illetve H és P mondatok). Mik azok az R S illetve H és P mondatok? Az R betű az angol RISK, magyarul kockázat szót jelöli, az R mondat tehát a veszélyes anyag használatával járó kockázatokra hívja fel a figyelmet. Az S betű az angol SAFETY, magyarul a biztonság szót jelöli, az S mondat tehát a veszélyes anyag használata során betartandó biztonsági rendszabályokat határozza meg. Az új szabályozás szerint ugyanezen funkciót töltik be a H HAZARD és a P - PRECAUTION mondatok, ahol a H mondat az anyag kockázatait, a P mondat az biztonsági rendszabályokat határozza meg. A gyártó a veszélyes anyag kockázatait figyelembe véve jogszabályban meghatározott módon hozzárendeli a veszélyes anyaghoz a megfelelő R és S, illetve a H és P mondatokat Biztonsági adatlap Korábban láttuk, hogy a munkaeszközökhöz kötelezően biztosítani kell üzemeltetési dokumentációt (pl. használati utasítás). A biztonsági adatlap (material safety data sheet MSDS) tulajdonképpen a veszélyes anyag kb. 4-5 oldalas használati utasítása. Információkat nyújt a felhasználók részére a veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, valamint azok biztonságos használatáról (pl. a használatos egyéni védőeszközökről), tárolásáról. A felhasználó teljes körű tájékoztatást kap a veszélyes anyag kezelésének munka-, tűz-, környezetvédelmi követelményeiről, illetve például, ha már 84

85 megtörtént a baj, az elsősegélynyújtás szabályairól is. A biztonsági adatlapot a gyártónak, forgalmazónak a vásárláskor kötelezően biztosítani kell a veszélyes anyaghoz. Mit kell tartalmaznia pontosan a biztonsági adatlapnak? A biztonsági adatlapok tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. Biztonsági adatlapnak tartalmaznia kell az alábbiakat: 1. az anyag/keverék megnevezése 2. és a társaság/vállalkozás azonosítója; 3. a veszély azonosítása; 4. összetétel/az alkotórészekre vonatkozó információ; 5. elsősegély-nyújtási intézkedések; 6. tűzvédelmi intézkedések; 7. intézkedések baleset esetén; 8. kezelés és tárolás; 9. az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem; 10. fizikai és kémiai tulajdonságok; 11. stabilitás és reakciókészség; 12. toxikológiai információk; 13. ökológiai információk; 14. ártalmatlanítási szempontok; 15. szállítási információk; 16. szabályozási információk; 17. egyéb információk Fontos! A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók részére a biztonsági adatlapokhoz való hozzáférést mind a veszélyes anyagok tárolási-, mind a felhasználási helyén! A munkahelyen használt veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak tartalmáról a munkavállalókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A veszélyes anyagokat tároló szekrényben megtalálhatók a szekrényben tárolt anyagok biztonsági adatlapjai, továbbá az ott tárolt anyagokról szóló jegyzék. 85

86 7.9. Veszélyes anyagok csomagolása, tárolása A csomagolással kapcsolatosan alapvető szabály, hogy a veszélyes anyag olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az a veszélyes anyag felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését ( gyári csomagolás ). A csomagolóeszközzel szembeni követelmények: - akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiömlését, - a tartalom ne károsítsa a csomagolóanyagot, - a többször használatos záróelem többszöri használat után is feleljen meg a rendeltetésének. Lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagok csomagolása esetén: - nagyon mérgező, mérgező és maró anyagokat tartalmazó csomagolást gyermekbiztos zárral (pl. nehezen nyitható kupak) és a veszélyre utaló, kitapintható jelképpel kell ellátni, - ártalmas, fokozottan tűzveszélyes és tűzveszélyes anyagokat tartalmazó csomagolást a veszélyre utaló, kitapintható jelképpel kell ellátni. Fontos szabály! A veszélyes anyagok kiürült csomagolásában tilos élelmiszert tárolni, élelmiszerek kiürült csomagolásában tilos veszélyes anyagot tárolni! Veszélyes anyagok tárolása: - megfelelő csomagolásban és feliratozással történhet (legmegfelelőbb a már bemutatott gyári csomagolás és címkézés), 86

87 - a tűzveszélyes anyagok tárolása során a tűzvédelmi előírások betartása (pl. tűzbiztos, fém szekrény), - ha az adott veszélyes anyag nem az eredeti csomagolóanyagban kerül tárolásra, akkor a tárolóedénynek kémiailag és mechanikailag ellenállónak és jól zárhatónak kell lennie, - nem az eredeti csomagolóanyagban tárolt veszélyes anyagot minden esetben feliratozni kell! - a veszélyes anyag megfelelő kiszerelésben történő biztosítása (200 literes hordó helyett, pl. 2 literes kiszerelés a munkavállalók által könnyebben használható, a hordóból még át kell tölteni más, megfelelő tároló edénybe) - a munkavégzés helyén csak a napi munkavégzéshez szükséges mennyiségű veszélyes anyag tárolható, a többi veszélyes anyagot a megfelelően kialakított tárolóhelyen (pl. raktárban, szekrényben) kell tárolni. 87

88 7.10. Védelmi megoldások, intézkedések a veszélyes anyag kockázatainak kezelésére A veszélyes anyagok esetében az általános megelőzési követelményekkel összhangban (3. Fejezet 3.6. pont) többféle kockázatkezelési megoldás létezik. A megelőzési követelmények sorrendje 1. A kockázat kiküszöbölése a forrásnál 2. Kollektív (műszaki) védelem alkalmazása 3. Egyéni védőeszközök használata + Expozíciós idő csökkentése 1. A kockázat csökkentése/kiküszöbölése a forrásnál - a veszélyes anyagok helyett nem veszélyes anyagok használata. Ez viszonylag ritkán megoldható, de ha van nem veszélyes anyag, amely ugyanolyan hatású, akkor nem veszélyes anyagot kell választani a munkafolyamathoz. - a veszélyes anyag helyettesítése kevésbé veszélyes anyaggal (pl. oldószeres festék helyett vízbázisú festék használata), - alkalmasabb anyag használata, pl. a könnyen szétszóródó porok helyett tabletták használata (pl. egyes tisztítószerek esetében), - munkaszervezéssel csökkenteni kell a munkahelyen levő anyag mennyiségét és készletét (csak a napi munkavégzéshez szükséges mennyiség). 88

89 2. Kollektív (műszaki) és egyéni védelem Veszélyes anyagok koncentrációjának belélegzése ellen megfelelő kollektív védelmet nyújthat egy megfelelően kiépített, hatékony mesterséges szellőzés (szellőző rendszer). Jobb megoldás azonban, ha a veszélyes anyag koncentrációjának a munkahely légterébe való bekerülése előtt helyi elszívással ( pont elszívás, a fenti képen) a veszélyes anyag gázát, gőzét, porát eltávolítjuk. A veszélyes anyagok használatakor jellemzően köztelező az egyéni védőeszközök használata. Ha a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az előírt határértéket, hatékony szellőzés hiányában légzésvédő eszközök használata kötelező. A bőrrel való érintkezés kockázata a veszélyes anyagnak ellenálló, megfelelő védőkesztyű használatával kiküszöbölhető. Savak, lúgok kezelésekor kötelező a teljes arcvédő használata, sőt például tömény savak, lúgok esetében a teljes védőruházat és a védőlábbeli (saválló gumicsizma) használata is indokolt. 3. Expozíciós idő csökkentése A munkavállalók veszélyes anyagnak való kitettségét (expozícióját) további szervezési intézkedésekkel is lehetséges csökkenteni. Az expozíciós idő csökkentés a kollektív és egyéni védelem biztosítása mellett is szükséges lehet. Az expozíciós idő csökkentését jelentik a munkarendben kötelezően beiktatott szünetek, de az is lehet, hogy az adott, veszélyes anyaggal szennyezett térben történő tartózkodás, vagy egy légzésvédő egyéni védőeszköz használatának ideje már eleve korlátozott. Belégzés útján történő expozíció: az a folyamat, amely során a levegőben jelenlévő veszélyes anyagokat (gáz, gőz, por) a munkavállaló belélegzi. 89

90 Teszt 1. Hogyan lehet elkerülni, hogy a veszélyes anyagok lenyeléssel (a szájon és az emésztőrendszeren át) a szervezetbe jussanak? a) mindig kesztyűt kell viselni b) légzésvédő eszközt kell használni c) alaposan kezet és arcot kell mosni, mielőtt az étkezőben asztalhoz ülünk. 2. Ez a jelzés (szimbólum) látható a csomagoláson. Milyen anyagot tartalmaz a csomagolás az alábbi szimbólum szerint? a) ártalmas b) maró (korrozív) hatású c) környezetre veszélyes 3. Az alábbiak közül melyek tartoznak biztosan a veszélyes anyagok körébe? a) a munkafolyamat során felhasznált minden nyersanyag b) például az oldószereket tartalmazó festékek és lakkok c) például üres aeroszolos palackok és festékes dobozok

91 8. ELEKTROMOSSÁG 8.1. Kapcsolódó, tanulságos retro rövidfilmek A témához kapcsolódó tanulságos balesetek A lakatos szakképzettségű munkavállaló, hegesztési munkákat végzett. A kábeldobra feltekercselt kábel a nagy áramerősség miatt felmelegedett, majd a kábelszigetelést a hő megolvasztotta. A munkavállaló a munka előrehaladtával egy másik állásra szeretett volna menni, amihez a kábel lecsévélésére lett volna szükség. Hozzáért a szigetelés nélküli elektromos kábelhez, és halálos áramütést kapott. A sérült rövid ujjú szakács öltözetben és csúszásgátló lábbeliben az élelmezési blokk karbantartási munkáival összhangban az ételosztó helyet takarította. A munka során az oldalfalakat borító alumínium hullámlemezről a szennyeződést fém szivaccsal és mosószeres vízzel távolította el. Az oldalfalon kábelvédő tokban elektromos vezetékek futnak. A kábelvédő tok fedele mintegy 4 m hosszon hiányzott. A tokban futó vezetékeket sodrással és szigetelőszalaggal összekötötték. A mennyezet tisztítása közben a sérült fedetlen jobb karja a szigetelő szalaggal borított kötésekhez ért és áramütés sérülést szenvedett. Mik lehetnek a fenti balesetek tanulságai? A fejezet végére megtudod! 8.3. Mi az elektromosság, hogyan jellemezhető? Az elektromos áram negatív töltésű részecskék (elektronok) áramlásából adódik. Az elektromos áram tulajdonságait gyakran hasonlítják a vízhez, a víz áramlási tulajdonságaihoz. Természetesen ez a megközelítés eléggé elnagyolt, de az elektromosság lényege a vízzel, a víz áramlásával összehasonlítva könnyedén megérthető. Az elektromosság és az alkalmazott védelmi megoldások megértéséhez fontos tisztában lenni az alapfogalmakkal.

92 A víz (vízáramlás) összehasonlítása az elektromossággal, az elektromos árammal VÍZ szintkülönbségre (két pont közötti magasságbeli különbség) van szükség ahhoz, hogy a víz áramoljon, folyjon nincs szintkülönbség, nincs vízfolyás van szintkülönbség, van vízfolyás áramlás, folyás erőssége az átáramlási keresztmetszet (minél kisebb, annál nagyobb akadályt jelent) az útvonal hossza (minél hosszabb annál nagyobb akadályt jelent) a víz az áramláshoz könnyebb utat választja ELEKTROMOSSÁG a potenciál különbségre ( elektromos feszültségre ) van szükség ahhoz, hogy az elektromos töltések áramoljanak nincs potenciálkülönbség, az elektromos áram nem folyik a potenciálkülönbséget jellemzik a Voltban (V) kifejezett feszültséggel (U). A 230 V a potenciálkülönbség a konnektorban található áram, és a föld között. Van potenciálkülönbség (feszültség), van áramfolyás (áram) áramerősség (I) Amperben (A) kifejezve az egységnyi hosszú áramvezetőnek (pl. vezeték) az ellenállása (R) [meghatározza az átmérője és anyaga (pl. réz vezeték)] Ohmban (Ω) kifejezve a vezető hossza (szintén befolyásolja az ellenállást) az elektromos áram a könnyebb utat választja Egyszerű példa: Ha egy földön (0 potenciál, szint ) álló ember (az emberi test maga is vezető) megérint egy aktív részt, például egy 230 V-os feszültség alatt álló (fázis)vezetéket ( 230 V potenciál, szint) a testén keresztül áram fog folyni, hiszen van potenciálkülönbség (230 V). Az áramkör így az emberi testen keresztül (kéz, test, láb útján) záródik a föld felé. Az áramfolyás erősségét befolyásolja az ember test (mint áramvezető közeg) ellenállása. Az emberi test ellenállása ~ Ω között változhat, de ettől az értéktől is jelentősen eltérhet a körülményektől függően (pl. nedves bőr ellenállása kisebb, vagy a pl. egy gyermek testének ellenállása kisebb, mint egy felnőtté). Fizikából mindenki számára ismerős törvény Ohm törvénye: R = U/I. Egy áramütéses baleset esetén is természetesen érvényesül ez a törvényszerűség, így fontos ennek a lényegét áttekinteni. A képletből következik: változatlan ellenállás mellett, ha nő a potenciálkülönbség (feszültség) [U], nő az áramerősség is [I], illetve, változatlan feszültség mellett, ha nő az ellenállás [R], csökken az áramerősség [I].

93 Áramütéses példa : ha a szabványos emberi testet (ha ellenállása nem változik) az otthoni hálózati feszültség (230V) helyett, egy V-os távvezeték hatásának teszik ki, az áramerősség jelentősen megnő. A potenciálkülönbség növeléséből adódó áramerősség növekedés a magyarázat a sokkal súlyosabb hatásokra. Ha a szabványos emberi testre, például a munkavállaló kezére szigetelő kesztyűt húzunk (az ellenállást növeljük), ugyanolyan feszültség mellett (230V), akkor az áram erőssége lecsökken, megfelelő szigetelő kesztyű esetén akár 0-ra Az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt hatása Az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt hatása sokféle tényezőtől függ. A hatást, azaz az áram veszélyességét alapvetően a következő tényezők határozzák meg: - A feszültség mértéke: kis-, vagy nagyfeszültség A fenti példából látszott, hogy állandó ellenállás mellett a feszültség növelésével az áramerősség is nő. 50 Hz-es váltakozó feszültség esetén kisfeszültség: a feszültség 50V-nál nagyobb, de 1000V-nál kisebb. Nagyfeszültség: a feszültség 1000 V-nál nagyobb. Beszélhetünk törpefeszültségről is, itt a feszültség mértéke 50V-nál kisebb. A hatások szempontjából az 50V-nál kisebb feszültséget figyelmen kívül lehet hagyni. A törpefeszültség érintését a szabályozás elfogadható mértékű kockázatnak tekinti (50 V az érintési feszültség felső határa váltakozó áram esetében). - Az áram jellege: egyen- vagy váltóáram Az egyenáram általában kevésbé veszélyes, mint a váltóáram. Például: egyenárammal működik a gépkocsi akkumulátora, váltóáram folyik az otthoni villamos hálózatban. A váltóáram szervezetre gyakorolt hatása nagymértékben függ annak frekvenciájától. - Az áram frekvenciája A Magyarországon is használt 50 Hz-es frekvenciájú váltóáram kifejezetten veszélyes a szívre. - Az áram be-, illetve kilépési pontján jelentkező ellenállás Például száraz, vastag bőr ellenállása nagyobb, a vékony bőré jóval kisebb (férfiaknál, nőknél, gyermeknél ez is alapvetően különbözik). 93

94 - Az áramerősség 1 ma az érzékelési küszöb (ezt már érzékeljük), az ennél gyengébb áramerősség nem érezhető ma az elengedési áramerősség, az e feletti érték izomgörcsöt okoz, ami elegendő ahhoz, hogy az áramkörből való önálló kiszabadulást lehetetlenné tegye (az illető nem tudja elengedni az aktív részt). 1 A áramerősség esetén a szívleállás kockázata már nagyon magas, valamint súlyos (pl. bőrfelületi) égési sérülések alakulnak ki. - Az áram útja a testben Fontos kérdés, hogy az áram áthalad-e életfontosságú szerveken (tüdő, szív, agy). Számít az is, hogy a test melyik részén lép be az áram és melyik részén lép ki. Például, ha potenciálkülönbség van a bal és a jobb kézzel egyszerre érintett tárgyak között (pl. sérült vezeték és fűtőtest egyszerre történő megfogása esetén) az áram útja a szíven és a tüdőn keresztül fog vezetni. - Az árammal való érintkezés (a behatás) ideje Minél hosszabb ideig tart az érintkezés, annál súlyosabb a hatás, nagyobb a károsodás. Ennek megfelelően az aktív érintésvédelmi berendezéseknek (lásd: védelmi megoldások) fontos ismérvük, hogy igen hamar reagálnak a kialakult áramütéses veszélyhelyzetre, lekapcsolva az áramütés-veszélyes berendezést. - Az áramkörbe került személy egyéni adottságai és aktuális fizikai és mentális állapota Például testsúly, fizikai erőnlét, egyéni érzékenység, bőr finomsága/durvasága és állapota (izzadt, nedves), izgalmi állapot, ittasság stb. - Az aktív résszel való érintkezés felülete (nagyobb felület, nagyobb áram) - Annak a felületnek az ellenállása, amelyen az illető személy áll (Az illető személy állhat egy megfelelő szigetelést jelentő szőnyegen, de állhat térdig érő vízben is, a hatások a vízben álló személy részére súlyosabbak) 8.5. A villamos balesetek okai és következményei A villamos balesetek leggyakoribb okai: - Hibás, vagy nem megfelelő gép, berendezés (hosszabbító) vagy vezeték használata, - A vezetékek meghosszabbítása (szigetelőszalag alkalmazása átmenetileg megfelelő megoldást jelenthet, de az nem helyettesíti a vezeték eredeti szigetelését, lásd: baleseti példa 8.2. pont). 94

95 - A villamos kéziszerszámok, elektromos berendezések nem rendeltetésszerű használata, - Figyelmetlenség, hanyagság vagy tudatlanság (otthoni, szaktudás nélkül végzett villanyszerelés). Ez ideiglenes megoldásnak sem elfogadható! A villamos balesetek következményei: - Az áram áthaladása a testen, az áramütés, - Az áram emberi testtel történő érintkezése során bekövetkező égési sérülések (nagyfrekvenciás áram, vagy nagyfeszültség esetén), - Áramütés utáni ösztönös reakciókból adódó balesetek (a munkavállaló létráról való leesése vagy egy szerszám leejtése], - Tűz kialakulása túlterhelés vagy rövidzárlat miatt Megelőzés - védelmi megoldások Az elektromos árammal nem csak a szigeteletlen fázisvezeték (az áramkör feszültség alatti vezetéke) érintésével kerülhetünk kapcsolatba, hanem például egy meghibásodott elektromos berendezés fém burkolatának érintésével is. A probléma ott jelentkezik, hogy ez esetben a kézzel érintett rész üzemszerűen feszültségmentes (nem lehetne rajta feszültség), de egy elektromos meghibásodás folytán feszültség alá kerül (ekkor az úgynevezett testzárlat jön létre). Az érintésvédelem feladata minkét eset megelőzése: a feszültség alatti álló aktív rész 95

96 érintésének megakadályozása, illetve a testzárlat miatt létrejövő életveszély elhárítása, illetve megelőzése. Ez alapján megkülönböztetünk passzív, illetve aktív érintésvédelmet Passzív érintésvédelem A passzív érintésvédelem lényege, hogy megfelelő fizikai védelem alkalmazásával hozzáférhetetlenné tesszük az áramot vezető (aktív) részeket. Ilyen megoldások például: a villamos berendezés elkerítése, burkolása, a vezetékek megfelelő szigetelése (szigetelés nem vezető anyag gumi, műanyag). Kizárólag villamos berendezések elhelyezésére használt helyiségek, terek leválasztása, lezárása. A villamos berendezéseket (pl. kapcsolók, dugaszoló aljzatok) szabvány által meghatározott védettségi fokozatokba (IP) sorolják be. Az IP betűk után elhelyezkedő két szám közül az első a mechanikai (szilárd testek behatolása) elleni védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz behatolása elleni védettséget (0-tól 8-ig) jelöli. A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű berendezések mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár puszta kézzel is hozzá lehet érni az aktív részhez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a finom por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve, míg a 8-as jelölésűek vízbe merítés ellen teljesen szigeteltek (lásd: táblázat). Kültéren minimum IP 44 védettségű berendezés használható (a képen). IP 44 96

97 Szintén passzív megoldás a villamos kéziszerszámoknál alkalmazott úgynevezett kettős szigetelés (II. érintésvédelmi osztály). Ebbe az osztályba tartoznak általában a villamos kézi szerszámok, berendezések. Például a kézi (villamos) fúrógép, vagy otthoni gyakori példaként a hajszárító. A védelmet a külső szigetelő (műanyag) burkolat, illetve az alatta található, az aktív részeket fedő másik szigetelő burkolat jelenti (kettős védelem). A villamos kéziszerszámokat a munkáltatónak éves rendszerességgel, szakemberrel ellenőriztetnie kell. Jelzése: A III. érintésvédelmi osztályba az úgynevezett törpefeszültségű (50 Hz-es váltakozó feszültség esetén max. 50 V) berendezések tartoznak. Például beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa, de ide tartoznak érthető okból az elektromos gyermekjátékok is. A munkahelyen olyan esetekben használnak ilyen berendezéseket, amikor a 230V-ról üzemelő munkaeszközök használata pl. a munkavégzés körülményei miatt túl kockázatos (például: nagy kiterjedésű fémszerkezetekben tartály belsejében végzett munka). Gyermekjátékok esetében az 50V-os feszültség fele a megengedett maximális feszültségérték. Jelzése: Aktív érintésvédelem Az aktív érintésvédelem hatását úgy fejti ki, hogy a testzárlatos berendezést az előírt (rövid) időn belül a hálózatról lekapcsolja. Az aktív érintésvédelmi megoldás a védővezető alkalmazása, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet burkolatát összekötik a villamos hálózat 0 potenciálú pontjával, amely hiba (testzárlat) esetén kellően nagy zárlati áramot létrehozva működésbe hozza a berendezés túláram védelmét, lekapcsolja a berendezést. 97

98 Például az asztali számítógép (230V a számítógép tápegységéig megy) fémburkolatához is kapcsolódik védővezető, amely meghibásodás (áram burkolatra kerülésekor) esetén működésbe hozza a berendezés túláram védelmét, lekapcsolja a berendezést. A védővezető a számítógép tápkábelén keresztül csatlakozik a burkolathoz. A tápkábelben 3 vezeték található : a fázis (bemenő áram), a nulla ( kimenő áram) és a védővezető. Normál esetben védővezető a dugaszoló aljzaton is megtalálható, így folytonossága, illetve működése, azaz a megfelelő érintésvédelem is biztosított. Az ilyen fémburkolatú, védővezetős védelemmel ellátott berendezések tartoznak az I. érintésvédelmi osztályba (pl. mikrohullámú sütő, mosógép). A védővezetős érintésvédelmi módhoz kacsolódó aktív védelmi megoldás az áramvédő kapcsoló. Az áramvédő kapcsolót életvédelmi funkcióval tervezték, ennek megfelelően a villamos hálózatba építése hatékony védelmet jelent a testzárlat miatt létrejövő veszély elhárításában. Általában 30mA-s értékű áramvédő kapcsolót használnak, amely 30mA-t meghaladó testzárlat esetén megszakítja az áramkört. Nem véd a túlterhelés, túlmelegedés ellen. A munkahelyeken a munkáltatónak intézkednie kell az áramvédő kapcsolók havi rendszerességgel történő ellenőrzéséről (villanyszerelő szakember végzi). Ezen a megoldáson kívül a megszakítók, biztosítók (elterjedt téves elnevezéssel biztosítékok) is védelmi funkciót látnak el, bár ezek elsősorban nem érintésvédelmi okokból építik a hálózatba. A hálózat tervezetten leggyengébb pontjaként elsődleges feladatuk a rövidzárlatok, és a hálózat túlterhelésének megakadályozása berendezések, illetve az áramkör egyes elemeinek védelme céljából. A megszakító, vagy a biztosító leold, ha bármely okból (pl. egy alkatrész meghibásodása miatt) az áramkörben a megengedettnél nagyobb áram folyik. Nem az áramkör elemeinek megfelelő, túlméretezett megszakító vagy biztosító nem 98

99 tudja ellátni megfelelően a funkcióját, így nem ez lesz a hálózat leggyengébb pontja. Ilyen esetben fordulhat elő a vezetékek vagy a védett berendezés túlmelegedése. Megfelelően kiválasztott megszakító, illetve biztosító esetén is előfordulhat azonban máshol, például egy nem megfelelő kötésnél túlmelegedés, ami tüzet is okozhat. megszakító biztosító(k) (köznapiasan: biztosíték) Az elektromos árammal működő munkaeszközök, elsősorban a villamos kéziszerszámok használata során gyakran nem a munkaeszköz nem megfelelő érintésvédelme okoz balesetet, hanem a használat során alkalmazott hosszabbító. A megfelelő minőségű és állapotú hosszabbító a biztonság szempontjából ugyanannyira fontos, mint a megfelelő munkaeszköz. A hosszabbító kiválasztása során fontos, hogy az, az alkalmazandó munkaeszköz(ök) által felvett teljesítménynek megfelelő legyen. A megengedett teljesítményt W-ban (watt) a hosszabbítón megjelölik. Az építőiparban, de a családi házakban, kertekben is gyakran használnak hosszabbító kábeldobokat a munkavégzés során. Fontos: a hosszabbító kábeldobról a vezetéket mindig teljes hosszában le kell csévélni, ellenkező esetben úgynevezett tekercshatás léphet fel (a dobra felcsévélt vezetéken), amelynek következménye a kábel felmelegedése, ami a vezeték szigetelését (gumi, műanyag) megolvasztja. A sérült szigetelésű hosszabbító vezetékkel dolgozni (főleg pl. kültéren, nedves, párás időben) életveszélyes! A vezeték teljes lecsévélése azért is fontos, hogy a munkavállaló meggyőződjön a szigetelés megfelelőségéről a vezeték teljes hosszában. 99

100 A munkavállaló kötelessége a munkaeszközt megvizsgálni (munkakezdés, használat előtt). Az elektromos árammal működő munkaeszközök használata előtt szemrevételezéssel mindig meg kell győződni a megfelelő állapotukról: - kábelek és csatlakozók, illetve a berendezés szigetelésének, burkolatának sérülésmentessége, - új elektromos berendezésen - a CE jelzés megléte A villámlás, villámcsapás okozta balesetek Szerencsére nem gyakori baleseti ok a villámcsapás (kicsi a valószínűsége), viszont eléggé gyakran halálos (az esetek kb. 30%-a) a következménye. Villámcsapás érhet közvetlenül vagy közel becsapó villám következtében. A közvetlen, nagy áramhatás ( A) mellett, gyakoriak az égési sérülések, illetve a hangrobbanás következtében kialakuló járulékos károsodások. Miért nem villámlik és dörög egyszerre? Fontos tudnod, a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést. A villámlás távolsága egyszerűen kiszámolható. Mennydörgéssel járó vihar esetén számold a villámlás és a dörgés közötti másodperceket, hogy megtudd, milyen messze is van a vihar. A kiszámításhoz tudnod kell, hogy a hang sebessége 340 m/s. Ajánlott menedéket keresned, ha a villámlás és a dörgés közötti idő 30 másodpercen belül, azaz körülbelül 10 kmen belül van. Ha már biztonságos helyen tartózkodsz, várj az utolsó dörgés után 30 percet, csak utána hagyd el a menedékhelyet! Tartsd észben, a villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vedd komolyan a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villám akár 15 km-re is becsaphat attól a helytől, ahol egyébként esik. 100

101 Villámlással kapcsolatos biztonsági tippek a szabadban - Mielőtt kimész a szabadba, tájékozódj, hogy milyen az időjárás. Tanácsos megbizonyosodnod arról, hogy nem készül-e vihar! - A sötétedő ég, a villámok és az erősödő szél vihart jelezhetnek. Számold a másodperceket a villámlás és a dörgés között, ha a kettő közötti idő 30 másodpercen belül van, keress egy biztonságos menedéket! - Biztonságos menedék: menj be egy közeli épületbe, vagy szállj be egy teljesen zárt gépjárműbe. A gépjárművön belül is maradj távol a fémes részektől! - Zivatar idején lehetőség szerint kerüld a kiemelkedő, kimagasló tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét! - Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést/recsegést lehet hallani (bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta). Ha ilyenkor csoportban vagytok kint, mielőbb szóródjatok szét, és guggoljatok le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság! Villámokról többek között az alábbi honlapokról tájékozódhatsz részletesebben: 101

102 Teszt 1. Melyik állítás igaz? a) ha növelem a feszültséget (ellenállás állandó) csökken az áramerősség b) ha csökkentem a feszültséget (ellenállás állandó) nő az áramerősség c) ha növelem a feszültséget (ellenállás állandó) nő az áramerősség 2. Milyen anyag használható leginkább szigeteléshez az alábbiak közül? a) alumínium b) műanyag c) fa 3. Hogyan kell megfelelően dolgozni egy hosszabbító kábeldobbal? a) a kábelnek felcsévélve kell maradnia b) nem szabad túl nehéz kábeleket használni c) a kábelt teljesen le kell csévélni

103 9. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK 9.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek A témához kapcsolódó tanulságos baleset A munkavállaló jogosulatlanul használta a műhelyben lévő köszörűt. Tevékenységét a köszörű mellett talált, számára nagyméretű védőkesztyűben végezte. Köszörülés közben a nagyméretű kesztyű hozzáért a koronghoz és az berántotta a munkadarabot és sérült bal mutatóujját, melynek utolsó ujjperce csonkolódott. Mik lehetnek a baleset tanulságai? 9.3. Az egyéni védőeszköz Napjainkban már nem létezik olyan munkahelyi kockázat, amelynek kezelésére ne állna rendelkezésre megfelelő minőségű, korszerű egyéni védőeszköz. Az egyéni védőeszköz az utolsó védelmi vonal. A munkáltatónak előzetesen lehetőség szerint ki kell zárnia a kockázatokat (pl. nem veszélyes anyagok használata). A nem kizárható kockázatokat értékelnie kell (kockázatértékelés), elsődlegesen kollektív védelmi megoldásokat kell alkalmaznia, szóba jöhetnek munkaszervezési intézkedések is (pl. szünetek beiktatatása), s végül, ha a kockázatokat így sem lehet elfogadható mértékűre csökkenteni, akkor egyéni védőeszközöket kell biztosítania a munkavállalók részére. A védelmi megoldások alkalmazásának a sorrendiségéből látszik, hogy a munkavállalókat igyekeznek megkímélni az egyéni védőeszközök használatától, de számos esetben így sem marad más védelmi lehetőség.

104 A megelőzési követelmények sorrendje 4. A kockázat kiküszöbölése a forrásnál 5. Kollektív (műszaki) védelem alkalmazása 6. Egyéni védőeszközök használata + Expozíciós idő csökkentése Mi az egyéni védőeszköz? Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából (munkaeszközök+eljárások) eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Mi az, ami nem egyéni védőeszköz? - a munkaruha, egyenruha, illetve formaruha, - mentőszolgálatok által használt - mentést és betegszállítást biztosító felszerelések, - a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz, - a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés, - a sportfelszerelés és sporteszköz, - az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz. Miért fontos ennek ismerete? Az egyéni védőeszközökre sajátos szabályok vonatkoznak. Fontos sajátossága az egyéni védőeszköznek, hogy azt a munkáltatónak térítésmentesen kell biztosítani, tehát nem kell érte a munkavállalónak fizetnie. Továbbá egy egyszerű munkaruhának nincsen szabvány által tanúsított védelme (valamilyen) munkahelyi kockázat ellen. Például a katonai védőeszközökre (pl. repeszálló sisakok, lövedékálló mellények) szintén eltérő követelmények vonatkoznak. Sport és az egyéni védőeszközök Ugyan nem tartoznak az egyéni védőeszközök kategóriájába a sportfelszerelések, a sportolás során a használt egyéni védőeszközök, de azok is megfelelő védelmet nyújtanak az adott sporttevékenységgel járó kockázatok ellen. Ennek megfelelően például szigorú szabványi követelményeknek kell megfelelnie a jégkorongozók, a síelők, a kerékpárosok, gördeszka, görkorcsolya használók részére fejlesztett sisakoknak is. 104

105 Jó példa a sportban - NFL Talán mindenki számára köztudott, hogy az amerikai foci az egyik legkeményebb sport, s annak ellenére, hogy a játékosok szinte teljes védőfelszerelésben lépnek pályára sajnálatosan a kisebb-nagyobb sérülések így is mindennaposak. Éppen ezért amerikai Nemzeti Futball Liga (National Football League - NFL) rendszeresen programokat indít, tudományos kutatásokat támogat a felnőtt profi játékosok, valamint a gyermek- és fiatalkorú játékosok biztonságának növelése érdekében. Ezen törekvések részeként az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül az alkalmazott védőfelszerelések is, s így például a sisakok védelme folyamatos fejlesztésének is köszönhetően érdemben csökkent a súlyos fejsérülések száma. Ne feledd: legyen az akár sport (bringázás, deszkázás, síelés, stb.), akár munka, ami egyéni védőeszköz alkalmazását igényli, mindig használd az egyéni védőeszközöket, mert azok akár súlyos sérülésektől óvhatnak meg! 9.4. Az egyéni védőeszköz minőségi követelményei, szükséges dokumentumok Az egyéni védőeszközök minőségét, megfelelőségét jogszabályok, illetve szigorú általában európai (honosított) szabványok garantálják. A különféle típusú védőeszközöknek sajátos, az adott egyéni védőeszközre vonatkozó vizsgálati szabványoknak kell megfelelnie. Így például: a szemvédő eszközök mechanikai (különféle anyagok becsapódása elleni) védelmét szabványban előírt körülmények között, szabványos sebességgel kilőtt, szabványos méretű teszt golyó becsapódásával vizsgálják. Honnan tudhatjuk, hogy megfelelő a védőeszköz? Az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalához, használatba vételéhez is kötelező az EKmegfelelőségi nyilatkozat és az EK-típustanúsítvány (hasonlóan, mint a veszélyes munkaeszközöknél, lásd: Munkaeszközök, 6. Fejezet). Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a védőeszköz a rá vonatkozó előírásoknak megfelel. Az EK-típustanúsítvány pedig a tanúsítást végző bejelentett szervezet (a védőeszközök vizsgálatára feljogosított, tanúsító szervezet, harmadik fél ) által kiadott dokumentum annak 105

106 igazolására, hogy a védőeszköz a típusvizsgálat alapján megfelel előírásoknak. Ezen dokumentumokat a gyártónak, forgalmazónak biztosítania kell a védőeszközhöz. A védőeszköz megfelelőségéről tájékozódhatunk magáról a védőeszközről is. A vizsgálati szabvány száma, a CE jelölés, illetve tanúsító fél azonosító száma rendszerint megtalálható magán a védőeszközön. Ezek a jelölések már egyfajta garanciát jelentenek a védőeszközök megfelelő minőségére, a megfelelő védelmi szintjére. A megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztása, meghatározása a munkáltató felelőssége és a munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos feladata! A munkavállaló, vagy a munkavédelmi képviselő a kiválasztás, meghatározás folyamatában jogosult részt venni és konzultálni a kérdésben a munkáltatóval. Az egyéni védőeszköz tájékoztatója Hasonlóan az előző fejezetekben már bemutatott üzemeltetési dokumentációhoz (munkaeszközök esetében) és a biztonsági adatlaphoz (veszélyes anyagok esetében) az egyéni védőeszközökhöz is biztosítani kell a használati utasítást. A védőeszközök esetében ez a használati utasítás az egyéni védőeszköz tájékoztatója. A tájékoztatót magyar nyelven kell biztosítani a munkavállalók részére. különösen: A tájékoztató a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely tartalmazza - a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan; - az EK típusvizsgálatok alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védelmi szintet, továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetve használata nem engedélyezhető; - a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési jellemzőit; - a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt); 106

107 - a védőeszköz biztonságos szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot; - a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését; - azokat a különleges, a használathoz szükséges ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek Az egyéni védőeszközök biztosításával, használatával kapcsolatos követelmények Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét (amely tartalmazza például a munkakörre, tevékenységre meghatározott védőeszközöket) a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, tehát ez munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos feladata. 1. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a védőeszköz: - úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt (pl. gépek használata, forgó mozgó géprészek és a nem megfelelő védőkesztyű használata); - feleljen meg a munkavégzés körülményeinek (fontos, hogy a munkavégzést a védőeszköz a lehető legkevésbé korlátozza.); - az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen (egyes védőeszközök használata külön alkalmasság vizsgálatot igényelhet); - igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére (megfelelően illeszkedő, mérethelyes védőeszközöket kell biztosítani), - több védőeszköz használta esetén a védőeszközöknek összeilleszthetőségét és hatékonyságát a fennálló kockázatokkal szemben (pl. hallásvédelem, ipari védősisak, arcvédő együttes használata esetén). Egybeépített megoldással az összeilleszthetőség problémája kiküszöbölhető 107

108 2. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. Karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen (pl., ha egy védőeszközt több munkavállaló használ). 3. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi. 4. Elméleti és gyakorlati képzéssel biztosítja, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. 5. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. Miről kell tájékoztatást kapnia a munkavállalónak? Mit kell oktatni a védőeszközök használatával kapcsolatosan? Elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatás keretében a védőeszköz használatával kapcsolatos munkavállalói kötelezettségeket, a védőeszköz használatával, tisztításával, karbantartásával, ellenőrzésével kapcsolatos konkrét információkat, feladatokat. Összefoglalva a védőeszköz tájékoztatójában, a gyártó által előírt minden lényeges, munkavállalóra vonatkozó információt. Egyes védőeszközök, például a leesés elleni egyéni védőeszközök, vagy egyes légzésvédő eszközök (külső levegőtől független, un. izolációs légzésvédők, pl. palackos) használatát a munkavállalóknak készség szintjén el kell sajátítaniuk, tekintettel arra, hogy ezek használata halálos, vagy súlyos balesettől mentheti meg őket. Ilyen védőeszközök használatakor bármilyen hiba, vagy bizonytalanság, késlekedés halálos kimenetelű balesettel járhat Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkavállalói kötelezettségek 1. Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. (Főszabályként a tisztítás a munkáltató feladata. A munkavállaló köteles a védőeszközt például letörölgetni, kisebb tisztítási műveleteket elvégezni, de például egy lángálló öltözet tisztítása (pl. a mosása különleges eljárást igényel) nem az ő feladata.) 2. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. (a védőképesség elvesztése eseteit a védőeszközzel kapcsolatos oktatáson a munkavállalóval ismertetni kell a gyártói tájékoztató alapján) 3. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. (A munkavállaló munkaköréhez, egyes tevékenységéhez meghatározott védőeszköz(ök) viselése kötelező! Nem, vagy nem megfelelő viselés esetén a munkáltató szankciót alkalmazhat a munkavállalóval szemben!) 4. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét. 108

109 9.6. Az egyéni védőeszközök fajtái (példák) Manapság kijelenhető, hogy nincs olyan kockázat amelyre végső megoldásként ne állna rendelkezésre megfelelő védőeszköz. Léteznek például kommunikációs lehetőséget biztosító hallásvédő fültokok, vagy tűszúrás ellen (is) védő kesztyűk. A fej védelme Hallásvédelem - Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok (leeső tárgyak és fej beütődés elleni védelemre) - Fejvédők, védősapkák (csak fej beütődés elleni védelemre) - Fültokok, egyszer- és többször használatos füldugók (ábra) - Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők - Fültokok rádió adóevővel, bluetooth-szal felszerelve - Fültokok mikrofonnal ellátva, a beszédhangot átengedi (felerősítik), a határérték feletti zajokat nem (ábra) - Zajszűrővel ellátott füldugók, amelyeket előzetes méretvétel után egyedileg a fül formájához gyártanak Szem- és arcvédelem - Szemüvegek - Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek - Arcvédő maszkok - Ívhegesztő maszkok és sisakok 109

110 Légzésvédelem - Porszűrők, - Gázszűrők - Légellátóval (pl. palackkal) felszerelt készülékek - Búvárfelszerelések Kézvédelem Védőkesztyűk: - mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen - vegyszerek (veszélyes anyagok) ellen - villanyszerelő és hő ellen védő kesztyűk A lábfej és a lábszár védelme Az egész test védelme - Félcipők, magasszárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák - Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők - Hőellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák - Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák - Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak - Leesés elleni védőeszköz: leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelésminden szükséges kellékekkel) fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel) a testet tartó eszközök (védő övek) - Védőruházat: mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen veszélyes anyagok hatása ellen olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás ellen hőálló védőöltözések, fűthető ruhák 110

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8. Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények PTE Munkavédelmi Szabályzat 10. számú melléklete A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelésekkel járó munkakörök, illetőleg munkakörülmények A Pécsi Tudományegyetemen

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi EGYÉB HASZNOS ÚTMUTATÓ ÖSSZEFOGLALÓ FIGYELEMFELHÍVÁS Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Dr. H. Nagy Judit főosztályvezető NMH MMI Munkavédelmi Főosztály A bekövetkezett balesetek időpontja 25000 20000

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET

KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET Munkavédelem a mindennapokban Komárom-Esztergom megye munkavédelmi helyzetének alakulása 2014. december 1. KEMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Szervezeti

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Mire tanítanak a súlyos balesetek? Előadó: Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

Munkavédelem és képviselet a kereskedelemben. Kégl Judit - Spar 2013. március/április

Munkavédelem és képviselet a kereskedelemben. Kégl Judit - Spar 2013. március/április Év Szeletelő Csont-fűrész Késsel vágás Anyagmozgatás rossz mozdulat Rolli kocsi, hűtőkonténer Rossz lépés Törött áru Ajtónak nekiment, ajtóhoz csukta Polc éle megvágta Egyéb Össz. Munkavédelem és képviselet

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez. A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések

8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez. A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések 8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések [A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Békés Város Önkormányzata Intézményeinek munkavédelmi helyzetéről Előkészítette: Gál András osztályvezető Ilyés Péter környezetvédelmi referens Véleményező bizottság: Műszaki Osztály

Részletesebben

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási

Részletesebben

A vibráció mint kockázati tényező

A vibráció mint kockázati tényező A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:

Részletesebben

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 A tantárgy modulja: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy címe: Munkahelyi egészség

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások:

Tárgyalásra kerülő témakörök: Témakört érintő legfontosabb előírások: TANTÁRGY:LÉTESÍTÉS ÉS LÉTESÍTMÉNYEKMUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYE II. FÉLÉV Tárgyalásra kerülő témakörök: Építési munkahelyeken az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei

A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban Visegrád 2014. november 6-7. Dr. Káldi Zoltán bányakapitány Az előadással

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Nesztinger Péter

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Az egyéni védőeszközök kiválasztásának gyakorlata A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről 192. sz. Ajánlás a mezőgazdaság munkavédelméről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2001. június

Részletesebben

A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.

A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza.

Részletesebben

Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem

Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai Munkavédelem Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Cím: 1106 Budapest, Fehér út 10. Postacím: 1476 Budapest, Pf. 75. 1993. évi XCIII.

Részletesebben

A (32/2011. (VIII.25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

A (32/2011. (VIII.25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Csanytelek Önkormányzat.Munkavédelmi Szabályzat CSANYTELEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL Csanytelek Volentér János tér 2 Csanyteleki Napköziotthonos Óvoda, Csanytelek Kossuth u. 12. Csanytelek Önkormányzat,

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések

Részletesebben

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak

Részletesebben

Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban

Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI ELLENŐRZÉSI ÉS HATÓSÁGI HIVATAL Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban Göd, 2007. május 30. Összeállította: Rávai Attila mk. ezredes

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei 1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei A Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal képernyő előtti munkavégzésről szóló szabályzatát a képernyő előtti munkavégzés

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről

156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről 156. sz. Ajánlás a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet

Részletesebben

Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Kis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Kis cég? Kis kockázat? Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV Készült 2009 - ben (kézirat lezárva: 2009. 11. 21.), a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során a Fiatal Színházművészetért Alapítvány által elnyert támogatásból,

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat

S z o l n o k i F ő i s k o l a. Munkavédelmi Szabályzat S z o l n o k i F ő i s k o l a Munkavédelmi Szabályzat 1 PREAMBULUM A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola munkavédelmi feladatellátásához a munkavédelemről szóló 1993. évi

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET... 4 Hatályba léptetés... 4 Munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 4 A Munkavédelmi szabályzat hatálya... 4 II. FEJEZET...

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. 1023 Budapest, Lajos u. 1-5.

Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. 1023 Budapest, Lajos u. 1-5. Országos Munkavédelmi Központi Iroda Kft. Képviselet: 1134 Budapest, Taksony u. 14. telefon/fax: 061-239 29 16 email: omki@omki.hu web: http://www.omki.hu Munkavédelmi szabályozás Than Károly Ökoiskola,

Részletesebben

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. 1134 Budapest, Dózsa György út 136.

Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. 1134 Budapest, Dózsa György út 136. Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola 1134 Budapest, Dózsa György út 136. A munkavédelmi szabályozások egységes rendje 2013. 08. 01 KÉSZÍTETTE: Keszthelyi Zoltán s.k. Munkavédelmi Technikus MVT/BP/2007/41

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1 a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szövege, a normál

Részletesebben

1 / 56 2013.07.02. 14:08

1 / 56 2013.07.02. 14:08 1 / 56 2013.07.02. 14:08 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2013.07.01 44 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Kis cég, kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Kis cég, kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Kis cég, kis kockázat? A munkáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttműködése Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes NMH MMI Munkavédelmi Főosztály 1988. évi 13. törvényerejű

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 1 / 43 2012.05.30. 16:58 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben [A vastag betűs szedés az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

munkabaleseti jegyzőkönyv.

munkabaleseti jegyzőkönyv. MUNKAVÉDELEM Új munkabaleseti jegyzőkönyv A tavalyi évben kiadott módosítás után 2005. január 1-jétől ismét változott a munkabalesetek kivizsgálását és bejelentését szolgáló Munkabaleseti jegyzőkönyv.

Részletesebben

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Munkavédelmi szervezet Szabályozások Munkavédelmi szakember képzés Vezetői képzés H&S Stratégia támogatás MEBIR támogatás Munkavédelmi oktatások

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben