lengyelország a lengyel gdp alakulása 2015* grzegorz schetyna janusz PieCHoCiŃski (milliárd złoty, nominális érték folyó árakon)

Átírás

1 lengyelország a napi gazdaság melléklete november a lengyel gdp alakulása (milliárd złoty, nominális érték folyó árakon) *előrejelzés 2015* janusz PieCHoCiŃski A lengyel eu-csatlakozás 10. évfordulóján és a rendszerváltás 25. évfordulóján büszkék lehetünk arra, amit elértünk grzegorz schetyna derűlátással töltenek el bennünket a magyarországgal való kapcsolatok

2 PROFIZMUS AZ IPAR TERÜLETÉN Az ORLEN OIL PKN ORLEN A PLATINUM MAX EXPERT Az ORLEN OIL köszöntő Ez nem egy csoda! Lengyelországban gyakran anekdotázunk azzal, hogy ha valami kifejezetten jól sikerült, akkor arra mindig úgy tekintünk, mint valamiféle csodára. Ilyennek látjuk például a bolsevik Oroszországgal folytatott háború során 1920 augusztusában néminemű magyar segítséggel megvívott győztes csatánkat, amelyet a történészek és a szakértők a hadviselés egyik mesterművének és egyben a történelem egyik legfontosabb csatájának tartanak. Ez az esemény kulcsfontosságú szerepet játszott az emberiség történelmének alakulásában, ennek ellenére Lengyelországban mégis leginkább csak a Visztula menti csodaként emlegetik. Gyakran hasonlóan tekintünk az elmúlt évszázad nyolcvanas éveire, amikor a Szolidaritás forradalma után a lengyelek kénytelenek voltak elviselni a hadiállapot nagyon nehéz időszakát, majd tíz évet követően vérontás nélkül sikerült visszanyerni szabadságunkat és megkezdeni a demokratikus átalakulás felé vezető utunkat. Sokan csodálkoznak azon, hogyan volt mindez lehetséges. Sokszor ugyanezt a kérdést tesszük fel magunknak, amikor az elmúlt 25 évünk szabadságáról kezdünk el töprengeni, amelynek során annyi nehézség és kihívás ellenére sikerült elérnünk az általunk korábban kitűzött összes politikai célt. A NATO és az Európai Unió tagállamaivá váltunk, a lengyel gazdaság pedig e korszak kezdetétől fogva folyamatosan növekszik összességében több száz százalékos növekedést elérve napjainkig, pozitív eredményeket mutatva fel az elmúlt időszak gazdasági válsága során is, amikor a többi országnak komoly problémákkal kellett szembenéznie. Ezekre a gazdasági sikerekre is úgy kéne tekintenünk, mint valamiféle csodára? Nem utolsósorban pedig a közelmúltban történelmi sikert értünk el, 2:0-ra legyőzve labdarúgásban a német válogatottat a Varsói Nemzeti Stadionban. Ez a labdarúgás csodája lenne tán? Mindezt azután, hogy a lengyelek megnyerték a férfiröplabda-világbajnokságot! Túl egyszerű lenne mindezeket csodákkal megmagyarázni. Az, amit az elmúlt negyed évszázad során sikerült elérnünk, a lengyelek nehéz és kitartó munkájának köszönhető. Még ha nem is minden úgy sikerült, ahogyan azt egyesek korábban elképzelték, vagy ha lehettek volna még ennél is jobb eredmények, akkor is tisztán látni fogjuk az elmúlt 25 év szabadságából adódó eredmények megvizsgálásakor, hogy élni tudtunk az adott lehetőséggel. Lengyelország mára már egy másik országgá vált, fontos partnerei vagyunk az Észak-atlanti Szövetségnek, az Európai Uniónak, valamint a visegrádi csoportnak. Országunkra ma sokan úgy tekintenek, mint a pozitív átalakulás mintaállamára, amely tudott élni az Európában rejlő lehetőséggel, továbbá bár lehet, hogy ez nem hangzik túl szerényen mint a siker országára. Számos félelmük ellenére a lengyelek egyre inkább tudatában vannak ennek a sikernek, ami lehetővé teszi számunkra, hogy újabb, egyre merészebb és ambiciózusabb kihívások felé vegyük az Lengyelország a Világbank Doing Business 2015 rangsorában a 32. helyet érte el. Ez azt jelenti, hogy Lengyelországban egyre kedvezőbbek a feltételek a befektetések számára a legkedvezőbb, ha az Európai Unió közép-keleteurópai tagállamait vesszük figyelembe. Az idei már a 12. kiadása volt a Doing Business rangsornak, amelyben a világ 189 államát osztályozzák az üzleti környezet színvonala alapján. Lengyelországnak az egymást követő hatodik alkalommal sikerült feljebb lépnie a listán. irányt. Napjainkban a lengyelek közel 90 százaléka támogatja országunk uniós tagságát, továbbá támogatjuk szomszédaink európai ambícióit, akik csak most tartanak az általunk már jól ismert út elején. Remélem, hogy hangunk most még fontosabbá válik, amikor lengyelek töltenek be olyan fontos pozíciókat az újonnan választott uniós intézményekben, mint Donald Tusk korábbi miniszterelnök, aki ma már az Európai Tanács elnöke, vagy Elżbieta Bieńkowska korábbi miniszterelnök helyettes, aki az Európai Bizottság egyik kulcsfontosságú, gazdasággal kapcsolatos biztosi posztját látja el. Nem csak Lengyelország iránt érzünk felelősséget, hiszen sikereink Európa, barátaink és szomszédaink sikereitől is függnek. Talán végre egyre jobban hiszünk saját magunkban és egyre kevésbé a csodákban. Egy ilyen sokszínű, ambiciózus, fejlődő, pozitív és optimista Lengyelországgal szeretnénk Önöket megismertetni az immár a negyedik alkalommal a Napi Gazdaság gondozásában megjelenő kiadvány hasábjain. Meg szeretném köszönni a szerkesztőség és mindazok munkáját, akik segítettek e melléklet elkészítésében. Önnek pedig kellemes olvasást kívánok! Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete A lengyel köztársaság nagykövetsége idén nyáron elindította polonica.hu szolgáltatását amelynek célja egy olyan adatbázis létrehozása, amely összefoglalja a lengyelországgal és a lengyelekkel kapcsolatos magyarországi helyszíneket és történelmi-kulturális emlékhelyeket. ( szívesen várjuk az adatbázis bővítésével kapcsolatos további javaslatokat. ORLEN OIL SP. Z O.O. ul. Opolska 100, Kraków, Poland tel. (+48) eksport@orlenoil.pl napi gazdaság Ügyvezető igazgató: Keresztesi Péter Lapigazgató: Madarász János Olvasószerkesztő: Pajor Péter Tördelőszerkesztő: Dupka Zsolt Képszerkesztő: Koncz György Nyomás: PHARMA PRESS Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Fabók Dávid cégvezető Megjelenik a Napi Gazdaság mellékleteként a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének támogatásával. Kiadja a Napi Gazdaság Kiadó Kft. a lap bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. a napi gazdaság melléklete LengyeLország november 3

3 Folyamatos a gazdasági növekedés, az EU-hoz való csatlakozást követően 2013-ra a GDP a korábbi érték másfélszeresére nőtt. A lengyelországi gazdasági szabadság 25. évfordulójának alkalmából Tisztelt Hölgyeim és Uraim, 2014-ben három, a lengyelek számára nagyon fontos évfordulót ünnepelünk: a rendszerváltás 25. évfordulóját, a NATO-csatlakozás 15. évfordulóját, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás 25. évfordulóját. Ezen időszak alatt hatalmas politikai, gazdasági elemzők véleményei gazdasági, valamint társadalmi változások mentek végbe. Örülök, hogy én is részese lehettem ezeknek a folyamatoknak. A lengyel gazdaság ereje és a további fejlődés szilárd alapjai garantálják a beruházások jövedelmezőségét hazánkban. A többi európai uniós tagországgal összehasonlítva a mi gazdasági eredményeink rendre pozitívak, az európai növekedési rangsorban vezető helyet foglalunk el. A Bloomberg hírügynökség 2013-ra vonatkozó adatai szerint a kelet-közép-európai régióban mi vagyunk a legalkalmasabb ország üzleti tevékenység folytatására, míg az Ernst & Young tanácsadó cég által végzett Európai Befektetési Vonzerő 2012" felmérés szerint Európában az elkövetkező három évben Németország után mi leszünk a második legvonzóbb ország a beruházók számára. A nemzetközi vállalatok ezért is választják egyre gyakrabban új beruházásaik helyszínéül Lengyelországot. Ezeket a kiváló eredményeinket többek között a beruházásokat ösztönző Gazdasági Minisztérium tevékenységének köszönhetjük. A minisztérium olyan szabályokat vezetett be, amelyek megkönynyítik az üzleti tevékenységet Lengyelországban. Így leegyszerűsítettük a törvényeket és kiiktattuk a felesleges akadályokat, de a befektetők pénzügyi támogatást is kaphatnak többek között a munkaerőképzéshez vagy az innovatív beruházások finanszírozásához. A gazdaságösztönzés egyik legfontosabb eszköze a különleges gazdasági övezetek (SSE-k) bevezetése volt, amelyek a kezdetektől hatékony formái a beruházások ösztönzésének, de segítenek a foglalkoztatás növelésében, valamint a régi ipari vagyon felhasználásában. A külföldi vállalkozások, amelyek országunkban új gyárakat építenek és új szolgáltatásokat vezetnek be, egyre gyakrabban választják ezeket a területeket közvetlen befektetéseik helyszínéül. Ennek köszönhetően pedig javul Lengyelország nemzetközi versenyképessége, hiszen ebből adódóan új technológiák és szakmai tudás érkezik az országba. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy 2013 végére 1709 vállalkozónak volt érvényes engedélye gazdasági tevékenység folytatására SSE-területeken. Az elmúlt évben 253 engedélyt adtunk ki, ami több mint 51 százalékkal haladja meg a 2012-es adatot. A befektetett tőke kumulált értéke meghaladta a 93 milliárd złotyt, míg az új munkahelyek száma 196 ezerre tehető. Lengyelország márkájának építéséhez és pozíciójának erősödéséhez a professzionális, képzett munkaerő is hozzájárul. Az ország kiválóan képzett munkaerőt ajánl a befektetők számára, amelyek megállják a helyüket bárhol a világon. A termelési és munkaerőköltségek mellett így a hozzáadott érték tekintetében is fel tudjuk venni a versenyt a konkurensekkel, de szintén hozzájárul a sikerhez Lengyelország földrajzi elhelyezkedése, Európa közepén ideális beruházási helyszín mind a nyugat-, mind a kelet-európai vállalatok számára. Az ország olyan vonzó és stabil gazdasági partner, ahol kedvező feltételeket teremtünk a vállalkozások fejlődéséhez, elértük, hogy az export bővüljön és hogy egyre vonzóbb célpont legyünk a külföldi befektetők számára. Ennek köszönhetően mostanra stabil gazdasággal rendelkezünk. A lengyel EUcsatlakozás 10. évfordulóján és a rendszerváltás 25. évfordulóján büszkék lehetünk arra, amit elértünk. Ne felejtsük el, hogy ez közös siker, amelyen a jövőben tovább kell dolgoznunk! Janusz Piechociński, a Lengyel Köztársaság miniszterelnökhelyettese, gazdasági miniszter A lengyel gazdasági növekedés húzhatja a régiót 2015-ben. Az elmúlt években látott stabil gazdasági teljesítmény, valamint a kiszámítható gazdaságpolitika következtében sokáig Lengyelország volt a befektetők célállomása a kelet-közép-európai régióban. Az augusztustól életbe lépett orosz gazdasági szankciók importembargó a lengyel mezőgazdasági termékekre azonban már kismértékben rontották a gazdasági kilátásokat, amelyek így egyelőre homályosak. A vártnál lényegesen nagyobb októberi kamatvágással a jegybank a jelenlegi deflációs környezetet próbálja orvosolni, a következő hónapok reálgazdasági mutatói nagyban befolyásolják a monetáris döntéshozók további lépéseit. Összességében elmondható, hogy a lengyel gazdaság továbbra is egyensúlyban van és véleményünk szerint jövőre a legerőteljesebb gazdasági bővülést prezentálhatja a régióban. Adkins-Ballér Kata, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa Közös múltunk és jövőnk Egy különleges barátság Lengyel, magyar két jó barát szól a közmondás, amelyet Lengyelországban minden gyermek ismer. Gyakran idézzük kétoldalú kapcsolataink során, és most csak azért hivatkozom rá még egyszer, hogy hangsúlyozzam, nincs még egy olyan nemzet, mint Magyarország, amelyről mi lengyelek oly meleg szavakkal szólnánk. Kivételes viszony fűz bennünket ugyanis egymáshoz, amely az évszázadok során a különböző területeken kialakult kapcsolatok nyomán nyert megerősítést a közös harctól, történelemtől kezdve a kultúrán és az erős gazdasági kapcsolatokon át. Öszszeköt bennünket a kölcsönös szimpátia, a jóakarat és az a készség is, hogy segítséget nyújtsunk egymásnak és másoknak egyaránt, ha arra szükség van. Mi sem jobb bizonyíték erre, mint az 1848-as Népek Tavasza vagy az 1956-os budapesti felkelés. Közös, testvéri történelmünk a sors ajándéka, amelynek egyfelől örülnünk kell és egyben megerősítenünk, másfelől arra kötelez bennünket, hogy megosszuk tapasztalatainkat másokkal, akiknek ilyen kiváltságban nincs részük. A lengyeleknek és a magyaroknak kivételes jóindulatot és érzékenységet kell tanúsítania a szomszédok demokráciára és a jövő szuverén megválasztására vonatkozó törekvéseivel kapcsolatban. Magunk törtünk utat magunknak, hogy béklyók nélkül hozhassunk döntéseket, és ebben másokat is segítenünk kell. A lengyelek és a magyarok történelmük során sok nagyszerű, de egyben számos nehéz pillanatot éltek át. Ezek gyakran a mai napig rányomják bélyegüket gondolkodásunkra és cselekvésünkre. Nagyon fontos, hogy ismerjük a történelmet, elemezzük és igyekezzük megérteni, annak érdekében, hogy ne kövessük el a múlt hibáit. A 2014-es és 2015-ös esztendő tele van olyan rendkívüli évfordulókkal, amelyek nemcsak arra késztetnek bennünket, hogy megemlékezzünk a háború tragikus éveiről hanem arra is, hogy megfontoljuk, mit sikerült jobban vagy rosszabbul megvalósítanunk, mennyire használtuk ki azt az esélyt, hogy visszanyertük szabadságunkat és szuverenitásunkat 25 évvel ezelőtt, beléptünk a NATO-ba 15 évvel ezelőtt és csatlakoztunk az Európai Unióhoz 10 évvel ezelőtt. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden történelmi számvetésnek és évfordulóval kapcsolatos ünnepségnek csak akkor van értelme, ha a jövőt szolgálja és megerősíti valódi értékeinket. Akkor értékelhetjük kellőképpen az országainkban végbement változások súlyát, ha ezen évfordulók távlatából tekintünk rájuk. Hatalmas támogatást kaptunk, amikor megkezdtük a demokratikus átalakítás folyamatát, most mi támogatjuk azokat, akiknek ilyen segítségre van szükségük. Amennyiben nekik ugyanúgy sikerül kihasználniuk a lehetőséget, mint nekünk, ők is megoszthatják másokkal elért eredményeiket. Derűlátással töltenek el bennünket a Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok. Nagy és állandó növekedést könyvelhetünk el az utóbbi években az európai gazdaságban jelentkező komoly válság ellenére. A forgalomnak a nem egészen tíz év alatti megháromszorozódása és a 7 milliárd eurós éves szint elérése önmagáért beszél. Együttműködésünknek ezen a területén még mindig sok olyan tartaléka van, amelyet hatékonyan ki kell aknáznunk, a további növekedés egyik lényeges feltétele pedig kétségtelenül a távközlési és közlekedési infrastruktúra javítása. Országaink számára óriási esélyt nyújt az új pénzügyi perspektíva, amelynek keretében Lengyelország és Magyarország is az egyik legmagasabb támogatást kapja. Személy szerint örülök annak, hogy a lengyelországi magyar boltok és éttermek immár nem számítanak ritkaságnak, és az önök kitűnő csemegéi, köztük a bor, egyre gyakrabban kerülnek a lengyel asztalokra. Továbbra is komoly lehetőséget látunk a visegrádi együttműködésben. A két legutóbbi, rendkívül sikeres lengyel és magyar elnökség lényegesen megerősítette a visegrádi márkát. Ezt ma elsősorban gazdasági, de egyben politikai téren is ki kell használnunk, nem feledkezve meg az értékeken, a kommunizmus közös tapasztalatain és a sikeresen véget ért szabadságharcunkon alapuló együttműködésünk gyökereiről. Ez a kötelességünk. Minden országnak megvannak a maga érdekei, és vannak ügyek, amelyekre eltérő módon lehet tekinteni, de vannak olyan kérdések, amelyekben egységre van szükség. Annál is inkább, mert a visegrádi csoport egysége áttételesen mérhetően nagyobb jelentőséget biztosít régiónknak az Európai Unión belül, s ez mindannyiunk számára fontos kell hogy legyen. Számítok arra, hogy az országaink közötti együttműködés kedvező tapasztalatai nemcsak hogy megmaradnak a közeljövőben, hanem lendületesen fejlődni is fognak. Tartozunk ezzel egymásnak, elődeinknek, de elsősorban a jövendő nemzedékeknek, amelyeknek szintén ismerniük kell a közmondást és azonosulniuk vele lengyel, magyar két jó barát. Biztosítom Önöket, részemről mindent megteszek, hogy így legyen! Grzegorz Schetyna, a Lengyel Köztársaság külügyminisztere gazdasági elemzők véleményei Az EU-csatlakozás óta Lengyelország a kelet-közép-európai térség egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Részben a beáramló hatalmas külföldi működőtőke révén, részben a hazai közepes és nagyvállalatok megerősödése nyomán gazdasági-politikai vezető szerephez jutott a régióban. Az ország jó úton halad a hagyományos tevékenységek leépítésében (mint a hajógyártás) és a modernizációs iparágak és szolgáltatások (mint az elektronika vagy az energiaracionalizálás) meghonosításában. Vértes Andr ás elnök, GKI november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 5

4 Honvédelem Új válaszok kellenek a védelmi kihívásokra A kontinens keleti felén zajló események és a közel-keleti helyzet alakulása lényeges változásokat hozott a biztonságpolitikában. Az Ukrajnában folyó háború, valamint az iszlám radikalizmus már régen elvesztették lokális dimenziójukat, és igen komoly kihívást jelentenek egész Európában. Az új fenyegetések hatással vannak az egész Közel-Kelet, Afrika és Ázsia biztonsági helyzetére, sőt, ahogy a legutóbbi kanadai események megmutatták, közvetlenül érintik Észak-Amerikát is. A nemzetközi színtéren végbemenő változások előreláthatóan tartós jellege arra utal, hogy jelentős mértékben felül kell vizsgálni a biztonsági kérdések eddigi megközelítését és alkalmazkodni kell az új valósághoz. Lengyelország három alapvető pillérre építi biztonságpolitikáját: az Észak-atlanti Szövetségben és az Európai Unióban való tagságára, valamint a kétoldalú nemzetközi kapcsolatokra, ezen belül elsősorban az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségre. Ezek mellett komoly jelentőséget tulajdonítunk a regionális együttműködésnek. A számos területen zajló kooperáció keretében például már folynak az előkészületek a visegrádi harccsoport 2016 ban induló készenléti szolgálatának a felállítása kapcsán. Természetesen kiemelt figyelmet fordítunk saját nemzeti védelmi képességünk fejlesztésére is. A kitűzött célunk az, hogy a Lengyel Köztársaság fegyveres erői, amelyek az állam védelmi rendszerének alapvető pillérét képezik, csatlakozzanak az európai államok legkorszerűbb hadseregeihez annak érdekében, hogy a többi szövetségessel együtt erősítsék a lengyelek biztonságérzetét, valamint hozzájáruljanak a kollektív biztonság szintjének növeléséhez az Európai Unió és a NATO keretein belül. Meg vagyunk győződve arról, hogy csak jól kiképzett és felszerelt, a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodni képes fegyveres erők tudnak eredményesen szembeszállni a jövő kihívásaival. lengyelország szorosan együttműködik a weimari háromszög országaival, franciaországgal és németországgal, a visegrádi csoport keretében Csehországgal, szlovákiával és magyarországgal, valamint a balti államokkal, így litvániával, lettországgal és észtországgal. Ennek érdekében olyan műszaki modernizációs programot vezettünk be, amely a lengyel hadsereget az állam biztonságpolitikájának korszerű és hatékony eszközévé, valamint az európai és euroatlanti közösség katonai és politikai potenciáljának fontos elemévé teszi. Javítani akarjuk a hadsereg hatásosságát és mobilitását, a felderítési és parancsnoki rendszer hatékonyságát, valamint a bevetési képességet. A tervek szerint 2023-ig több mint 100 milliárd złotyt, mintegy 25 milliárd eurót fogunk a haditechnika korszerűsítésére fordítani. Az Ewa Kopacz miniszterelnök asszony expozéjában ismertetett alapelvekkel összhangban úgy tervezzük, hogy 2016-tól Az ország 2009 óta a legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek. A tagság ideje alatt a saját hozzájárulás kifizetését követően összesen nettó 250,5 milliárd złoty, azaz 61,4 milliárd euró támogatásban részesült. Ez azt jelenti, hogy az uniós költségvetésbe fizetett minden złoty után hármat kaptak vissza. a GDP 2 százalékára növeljük a védelmi kiadásokat, a gyakorlatban ez további 800 millió złotyt jelent a lengyel fegyveres erők részére. A lengyel fegyveres erők modernizációs programjának nagy jelentősége van a lengyel hadiipar fejlődése és a modern hadi technológia bevezetése szempontjából is. Ebben az összefüggésben a műszaki korszerűsítési folyamatot úgy kezeljük, mint esélyt arra, hogy hosszú távú gazdasági kapcsolatokat alakítsunk ki és szorosabbra fűzzük a haditechnikai együttműködést regionális partnereinkkel, valamint az Európai Védelmi Ügynökség keretében más országokkal és a szervezettel magával is. A newporti NATO-csúcson a közelmúltban hozott döntések megerősítik a transzatlanti egységet és a szövetségi szolidaritást, de a NATO azon képességét is, hogy alkalmazkodjon az Európa keleti és déli szomszédságából áradó fenyegetettséghez. Lengyelország támogatni fogja a NATO védelmi funkciójával kapcsolatos konszolidációt, ezen belül a katonai szervezet keleti szárnyának stratégiai megerősítését. Támogatjuk ezt a nehéz feladatot, bár tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a megvalósítása erőfeszítéseket követel meg az összes szövetséges részéről, így javaslatot kívánunk tenni szövetségeseinknek a tervezett nagyon gyors reagálású alakulat felállításával kapcsolatban és a keleti régióban rotációs alapon tartózkodó erők koordinálására. A terv az, hogy mi is hozzájáruljunk a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez. Fontos számunkra az is, hogy a ma 13 ország katonáit tömorítő Észak-Kelet Hadtest valóban olyan reális struktúra legyen a NATO parancsnoki rendszerében, amely képes az egyesített szövetséges műveletek irányítására. Továbbra is részt fogunk venni azokban a katonai műveletekben és missziókban, amelyek az ENSZ és az EBESZ felhatalmazása alapján országunk határain kívül valósulnak meg. A műveletekben való részvételünket úgy tekintjük, mint a szövetségeseinkkel való szolidaritás és egység, valamint a nemzetközi biztonságért viselt felelősség megnyilvánulását. A soron következő NATO-csúcs házigazdája 2016-ban Lengyelország lesz. Ezen megtisztelő szerepre való felkérésre úgy tekintünk, mint a szövetség megerősítése és a transzatlanti kapcsolatok erősítésének érdekében tett lengyel lépések és kezdeményezések elismerésére. Ez fontos jelzés a NATO keleti szárnyának összes országa számára is. Szeretnénk, ha ez a csúcs összefoglalná a Newportban hozott határozatokat és új szakaszt nyitna a szövetség történetében. Tomasz Siemoniak, a Lengyel Köztársaság miniszterelnökhelyettese, honvédelmi miniszter külpolitika A lengyel Európa-politika prioritásai Sikeres tíz esztendőn van túl Lengyelország, ez idő alatt az ország olyan megbízható és felelős partnerré vált, amely képes a konstruktív együttműködésre az Európai Unió (EU) összes tagállamával. Ez olyan felbecsülhetetlen tőke, amelyre építeni lehet a jövőben is, hiszen jó alapot ad az elkövetkező évek Európa-politikai építkezésének. A stabilitás és a politikai kiszámíthatóság ugyanis hatalmas érték egy állam külpolitikájában. A prioritások az elmúlt években nem változtak, hiszen a kihívások is ugyanazok maradtak. A siker kulcsa a szövetségek építése és fenntartása, éppen ezért értékeljük olyan nagyra a visegrádi csoport keretében folytatott együttműködést. Az Európa-politikának a régió országai számára fontos területeken történő koordinálása felerősítette hangunkat az EUban és hozzájárult közös érdekeink hatékonyabb érvényesítéséhez. Ezért a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy erősítsük az eddigi együttműködést Kelet-Közép-Európa többi országainak esetében is. Az elkövetkező időszak fontos kérdése lesz a 2020 utáni európai klíma- és energiapolitika. A A legutóbbi tíz túlságosan nagyvonalú széndioxidkibocsátás-csök- esztendő volt a legjobb kentési tervek károsak lehetnek a lengyel gazdasági Európa-politikánk növekedés és versenyképesség számára, különösen ha a globális partnerek részéről hiányzik a megfelelő egész történetében. csökkentési törekvés. Az EU nagyra törő céljainak megvalósítása nem mehet végbe a szegényebb tag- még mindig elsősorban politikai országok gazdaságainak rovására. tényezők alakítják. nak az az álláspontja, hogy az energiabiztonsághoz Lengyelország- Az európai országok egy része arról próbál meggyőzni minket, hogy a nem megújuló forrásoknak vezető út az erős belső piac kiépítésén, az átlátható az európai energiamixben való csökkentése hozzájá- mechanizmusokon és az EU energiafüggőségének rul az innovatív gazdaság fejlődéséhez és függetlenít csökkentésén át vezet. bennünket a külső beszállítóktól. Nem szabad azon- Javasoljuk tehát egy olyan energiaunió zását, amelyben egy funkcionális, jól integrált belső létrehoban elfelejtenünk, hogy a szénnek az energiamixből történő erőltetett kizárása a kívánatossal ellentétes energiapiac működik, gördülékeny forgalmi mechanizmusokkal. Ezt a célt azonban nem lehet elérni a hatást érhet el: gazdasági veszteségeket és az energiabiztonság gyengülését, ami elsődleges kérdéssé szállítások hatékonyan működő biztonsági mechanizmusainak megteremtése nélkül. Ez különösen vált az Európa keleti felén kialakult feszült helyzet tükrében. jól látható a gázszektorban, ahol még mindig hiányzik az átfogó uniós rendszer azoknak a geopolitikai Az ukrajnai válság ugyanis megmutatta, hogyan lehet az energiahordozókat politikai célok megvalósítására használni az átlátható forgalmi mecha- keleti helyzet hiánya, továbbá az orosz politikai-gaz- kockázatoknak az értékelésére, amelyek a stabil nizmusok kiépítésének destabilizálása révén. A dasági stratégia miatt eszkalálódnak. Az egész EU gázszállítás területén a nagymértékben hosszú távú szintjén olyan operatív tervre van szükség, amely a szerződéseken alapuló kereskedelmi kapcsolatokat lehetséges válsághelyzeti forgatókönyveken és a tagországok szolidáris akcióinak változatain alapul. A közösségnek erősítenie kell alkupozícióját a globális piacon is, az út ehhez pedig az egyes tagországok tárgyalási pozícióinak kiegyenlítésén Az elmúlt tíz évben az uniós országokba való közvetlen lengyel befektetések át vezet. A régió országainak gyakran nincsenek összege közel harmincszorosára nőtt, megfelelő eszközeik, hogy önállóan hatékony tárgyalásokat folytassanak olyan szállítókkal, mint amíg 2003-ban ez az összeg 4,6 milliárd złotyt tett ki, addig 2013-ban már elérte Oroszország. Pedig mind a gázpiac átláthatóságának növelése a hosszú távú szerződések a 137 milliárd złotyt. közösségi joganyaggal való megfelelésének fokozottabb ellenőrzése révén, mind pedig a gázkereslet önkéntes összesítési mechanizmusa bevezetésének megfontolása például a regionális együttműködés keretében olyan megoldások lehetnek, amelyek minden tagország számára hasznosak lehetnek. Egy olyan, európai szinten alkalmazott mechanizmus, amelynek alapján ismert volna az importált gáz ára, az EU és az egyes tagállami piacok szintjén erős hivatkozási alap lehetne az egyes tagállamok és konszernjeik ártárgyalásai során. Az energiaunió megvalósítása megerősíti Európa pozícióját a nemzetközi fórumon és a szomszédos országokat is az uniós energiapiaci elvek bevezetésére ösztönzi. Ez lehetővé tenné a partnerekkel való átlátható, tartós piaci viszonyok kialakítását a globális energiapiacon. A jövőben Európa-politikánk fontos eleme lesz az egységes piac működésének javítása, különösen a digitális piac és a szolgáltatások szabad áramlása terén. Örülünk, hogy a belső piacért, az iparért és a vállalatokért felelős jövendő biztos, Elżbieta Bieńkowska bejelentette, fontos feladatának tartja az uniós szolgáltatási irányelv bevezetését, amely liberalizálja az EU szolgáltatási piacát és hasonlóan tekint a szakképesítések elismeréséről szóló korszerűsített irányelvek megalkotására is. az elveszett évtized A kifejezés japánnak az 1990-es évekbeli válságkorszakára utal, amikor a kipukkadt ingatlanbuborék következményeként a szigetország állandó deflációval és egyre növekvő adóssággal küzdve átlagosan csupán 1 százalékos éves gazdasági növekedést produkált. Folytatni fogjuk aktív részvételünket az EU gazdasági növekedésének élénkítésére vonatkozó vitában. Mindent el kell követni ugyanis azért, hogy az EU elkerülje az úgynevezett elveszett évtizedbe való belépést, amelyet a munkanélküliség magas szintje és az alacsony növekedés jellemez. Az ezen a téren meglévő elkötelezettségünk egyik megnyilvánulása Mateusz Szczurek lengyel pénzügyminiszter felvetése, amely az Európai Beruházási Bank keretében előirányozza az Európában megvalósuló köz- és magánberuházásokat támogató páneurópai beruházási alap létrehozását. Ez nem sértené az EU fiskális stabilitását, ugyanis nem idézné elő a tagországok adósságának növekedését. Rafał Trzaskowski, a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériumának Európa-ügyi államtitkára november LengyeLország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete LengyeLország november 7

5 Külföldi tőke Vonzó befektetési célpont még ma is A több mint két évtizeddel ezelőtt megindult demokratikus és ami fontos békés átmenet azt eredményezte, hogy Lengyelország megtalálta méltó helyét Európában. Beléptünk az Európai Unióba (EU) és bekerültünk a külföldi tőke legvonzóbb európai befektetési célpontjainak exkluzív klubjába. Sőt, egyes ágazatok, mint például az outsourcing, tekintetében a világ élvonalához tartozunk. Nem nehéz egyértelmű kapcsolatot felfedezni a lengyel gazdaság fejlődési szakaszai és a külföldi tőke beáramlása között. A külföldi befektetők megjelenése akkor kezdődött, amikor 1994-ben a Párizsi Klubbal folytatott tárgyalások eredményeképpen befejeződött a lengyel adósság szerkezetátalakításának első szakasza. Ez a folyamat 1996-ban jelentősen felgyorsult, amikor Lengyelország az OECD teljes jogú tagja lett, és ugyanebben az évben a legelső Különleges Gazdasági Övezet (SSE) Mielecben kiadta az első engedélyt gazdasági tevékenység kedvezményes feltételekkel való folytatására. Ezek mellett szintén nagy jelentőséggel bírt az 1999-es NATO-csatlakozás, ami a külföldi befektetők számára azt jelentette, hogy az ország geopolitikailag stabil, majd öt évvel később az EU-ba való belépéssel Lengyelország teljesen megnyitotta az utat a külföldi tőke előtt. Az utóbbi években, a gazdasági világválság idején mi lettünk Európa zöld szigete. Lengyelország megítélése a külföldi befektetők szemében nagyot javult. A gazdaság elkezdett jelentős mértékben fejlődni. Ebben a tekintetben jelenleg nincs hozzánk hasonló ország Kelet-Közép-Európában és szorosan Nyugat-Európa fejlett országainak nyomában vagyunk. A befektetői elvárások ugyan különbözőek, de mi meg tudunk felelni számos kihívásnak. Az országban most is jelen vannak azok a multinacionális cégek, amelyek az átmenet utáni első években érkeztek. A PAIiIZ (Polska Agencja Informacji i Inwestycji Zagranicznych Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség) támogatta az IKEA, a Toyota, a General Electric Manufacturing Poland, a Michelin és számos egyéb kulcsfontosságú befektető belépését a lengyel piacra. Egy évvel ezelőtt az amerikai óriás, a Procter & Gamble ünnepelte a Visztula folyó melletti jelenlétének huszadik évfordulóját. A külföldi vállalatok foglalkoztatják a munkavállalók mintegy harmadát, és ezen a területen nagy a fellendülés, különösen az egyre növekvő mennyiségű szolgáltatási projekteknek köszönhetően. Figyelembe véve a PAIiIZ által támogatott külföldi beruházásokat, 2013 végére 90 százalékos növekedés volt tapasztalható az új munkahelyek számában. Az ország vonzerejét mutatja az igen magas újrabefektetési ráta. A megtermelt profit ilyen mértékű visszaforgatása lengyel sajátosság, hiszen mintegy háromszor nagyobb, mint az európai átlag. A PAIiIZ által a as időszakban támogatott projektek 41 százaléka volt ilyen típusú befektetés, amelyek összértéke elérte a 2,3 milliárd eurót. A befektetők azért döntenek úgy, hogy további projektekbe fektetnek be Lengyelországban, mert a beruházás költsége itt a legalacsonyabb, amit olyan érvek is erősítenek, mint az új piacra való belépéssel járó kockázat hiánya, vagy az, hogy itt lehetőség van kihasználni a már meglévő üzleti kapcsolati hálót. Az idő múlásával természetesen jelentős változás figyelhető meg a Lengyelországba érkező befektetők profilját illetően, hiszen húsz évvel ezelőtt Az autóipar és a légi közlekedés mellett fontos szerepet töltenek be a gazdaságban a modern üzleti szolgáltatások és a kutatás-fejlesztési központok, míg Krakkó, Varsó és Wrocław gyakorlatilag egyedülálló a kelet-közép-európai régióban a BPO-szektor tekintetében. Az elmúlt évtized legnagyobb befektetője a német autóipari konszern, a Volkswagen, miután a cégcsoport 2014 márciusában bejelentette, hogy a 800 millió eurós beruházás keretében haszongépjárműveket fog gyártani Poznań városában. Az elmúlt tíz év legnagyobb beruházásai között ott van még a General Motors Manufacturing Poland millió eurós motorgyártókapacitásbővítése és a dél-koreai LG-Philips lcd-gyárának építése a maga 429 millió eurójával. A foglalkoztatás rekordot az Amazon tartja, a társaság 2013-ban mintegy 9 ezer munkavállalót foglalkoztatott. A vállalat óriási logisztikai és elosztó központjának helyszínéül Poznań és Wrocław környékét választotta, de ebből a szempontból ismét említést érdemel az LG-Philips beruházása is, amelynek köszönhetően 3000 új munkahely jött létre. A közvetlen külföldi befektetések értéke az elmúlt tíz évben meghaladta a 405 milliárd złotyt. Ez idő alatt az egész kelet-közép-európai régiót figyelembe véve Lengyelország volt a külföldi befektetők legkedveltebb célpontja, minden harmadik eurót itt fektettek be. az ország az alacsony munkaerőköltségekkel csábította be az külföldi cégeket, ami főként a tipikus termelővállalatokat vonzotta. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan az ország azonban egy magasabb szintre lépett. Napjainkban az érdeklődés egyértelműen a tudásalapú iparágak, mint például a működési folyamatok kiszervezése (Business Process Outsourcing BPO), a k+f, információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások felé fordult. Ez tükröződik a PAIiIZ által támogatott projektekben is. Az ügynökség portfóliójában szereplő beruházások 60 százaléka származik a szolgáltató ágazatokból és mindössze 30 százalék a gyártásból. A fennmaradó 10 százalékos részt pedig a logisztika és a megújuló energiaforrások, képzési központok, valamint sok más projekt adja. A lengyel gazdaságban minden projekt rendkívül fontos, de a szolgáltatások területén közel kétszer annyi munkahelyet lehet létrehozni, mint a gyártóberuházásokkal, igaz, a termelő beruházások lényegesen több tőkét vonzanak az országba. A külföldi befektetők tőkét és új munkahelyeket jelentenek Lengyelországnak, ezzel komoly szerepet játszva az ország sikerében. A tőkebeáramlás és az állásteremtés serkenti ugyanis leginkább a gazdaságot. A közvetlen külföldi befektetések értéke mostanra már csaknem elérte a 180 milliárd eurót (2012 év végi adatok alapján). Az arányok százalékban kifejezve is megdöbbentőek, a külföldi szektor részesedése a lengyel gazdaság teljesítményéből közel negyed évszázada 0,18 százalék volt, napjainkban pedig már eléri az 50 százalékot. A külföldi befektetők a know-how-t jelentik Lengyelország számára, ez a technológiai transzfer fejleszti a gazdaságot. Így lehetőségünk van arra, hogy tudás- és technológiaalapú gazdaságot építsünk, olyat, amely be tud kapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe. A külföldi befektetők közel kétharmados részesedéssel bírnak a lengyel exportból. Az elmúlt tíz évben Lengyelországban kulcsfontosságúak voltak a közvetlen külföldi befektetések és itt most sincs változás. A Volkswagen, a GM és az Amazon a legnagyobb és legújabb külföldi befektetők az elmúlt években, ezek a cégek a legjobb bizonyítékok arra, hogy Lengyelország most is hatalmas népszerűségnek örvend a külföldi befektetők körében. Monika Piątkowska, a Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség (PAIiIZ) igazgatóságának tagja Lengyelország számokban Az ország területe 312,7 ezer km 2 Népesség fő Főváros Varsó (1,8 millió fő) Közigazgatási felosztás 16 vajdaság, 314 járás, 2478 település Törvényhozó hatalom Szejm (460 képviselő), szenátus (100 képviselő) Végrehajtó hatalom köztársasági elnök (5 éves mandátum) minisztertanács (4 éves mandátum) Bírói hatalom legfelsőbb bíróság, bíróságok, közigazgatási bíróságok, katonai bíróságok Időzóna GMT + 1 Valutanem 1 złoty (PLN) = 100 groszy kb. 70 Ft Tagság a nemzetközi szervezetekben A csatlakozás éve ENSZ 1945 OECD 1996 NATO 1999 EU 2004 Forrás: PAIZ a lengyel gdp alakulása között (éves százalékos változás) * Lengyelországban az elmúlt néhány évben, az Európai Unió többi országával ellentétben, nem volt receszszió ben, amikor az EU összes tagállamában csökkent a GDP az előző évhez képest, Lengyelország 1,8 százalékos növekedést könyvelhetett el ben a GDP növekedési üteme Lengyelországban 3,9 százalékot tett ki ez volt az egyik legjobb eredmény az EU-ban. Lengyelország a 2011-es GDP adatával is az élmezőnyben végzett a növekedés ütemének tekintetében (4,5%-os GDP növekedés), 2012-ben a GDP 1,9%-kal, 2013-ben pedig 1,6%-kal növekedett. Várható éves GDP növekedés: 2014-ben 3,1%, 2015-ben 3,3%, 2016-ban 3,4%. 5,3 3,6 6,2 *I II. negyedév 6,8 5,1 1,8 3,9 4,5 1,9 1,6 3, november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 9

6 gazdasági kapcsolatok Egyre erősebb a lengyel magyar kereskedelmi együttműködés A lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődése töretlen. Évről-évre növekednek, az elmúlt évtizedben a két ország közötti kereskedelmi forgalom megháromszorozódott (2013-ban a lengyel Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kereskedelmi forgalom értéke elérte a csaknem 6,5 milliárd eurót, amiből a lengyel export értéke 3,9 milliárd eurót, míg az import értéke 2,6 milliárd eurót tett ki). Az elmúlt nyolc hónap adatai szintén optimizmusra adhatnak okot, hiszen a forgalom értéke ebben az időszakban elérte a 4,5 milliárd eurót, ami várhatóan a pénzügyi év végére rekord nagyságú, 7 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat fog eredményezni a két ország között. A legfontosabb lengyel exportcikkek az elektromos ipari gépek voltak (1,2 milliárd euró), köszönhetően a lég- és vákuumszivattyúk, a rádió- és televíziókészülékek, monitorok, kivetítők, valamint a belső égésű motorok és elektronikai berendezések szállításának. Nem nemesfémből készült termékek főleg rézgyártmányok 550 millió euró értékben érkeztek Magyarországra, ezt követték a jármű- és személygépkocsi-alkatrészek és -kiegészítők, valamint járművek és vagonok (450 millió euró), a dohánytermékek, a kész élelmiszerek pékáruk, csokoládé és más élelmiszer-készítmények (317 millió euró) és a műanyag termékek főleg gumikeverékek, gumiabroncsok és egyéb gumiáruk (311 millió euró). További jelentős tételek a lengyel exportban a vegyipari termékek, a sertéshús és a tejtermékek vagy éppen a bútorok. Figyelembe véve a Lengyelországba irányuló magyar export struktúráját, a 2013-as évet az elektromos ipari termékek uralták (717 millió euró), ezt követték a vegyipari (385 millió euró) és a műanyagipari termékek (335 millió euró), valamint a nem nemesfémből készült termékek (255 millió euró). További munkát igényel a kölcsönös befektetések mértékének előmozdítása. Azonban egyre több pozitív jel mutatkozik ezen a téren is. Különösen fontos megemlíteni egy jelentős új járműipari lengyel befektetést Magyarországon, az Alumetal cég csaknem 9 milliárd forintos beruházással Komáromban építi fel új gyárát, ahol 150 főt fog foglalkoztatni. Emellett örömünkre szolgál, hogy az Echo Investment valósítja meg Budapest XIV. kerületében a Mundo bevásárló központ felépítésével és a Bosnyák tér átalakításával kapcsolatos fontos beruházást. A Lengyel Nemzeti Bank adatai szerint 2012 végére a magyar állami beruházások értéke 939,2 LengyeL-magyar kereskedelem ÉrtÉke (MIllIáRD euró) 5,5 5,8 4,7 5,7 6,2 6,0 6,5 7, * *becsült millió eurót tett ki, és abban az évben a magyar cégek 183,4 millió eurót fektettek be Lengyelországban. Összességében ez idáig a legnagyobb értékű magyar beruházás a Richter Gedeon gyógyszergyár nevéhez fűződik, amely megvette a privatizált Polfa Grodziskot, de komolyabb befektetést hozott két ingatlanfejlesztő is, a TriGranit (Poznań City Center bevásárlóközpont) és a Futureal Csoport (a krakkói Cordia Cystersów Garden lakópark). A lengyel vállalkozások 2012-ben ezzel szemben 206,9 millió euró értékben fektettek be Magyarországon, amivel a lengyel befektetések összértéke 482,7 millió euróra nőtt. A legnagyobb lengyel befektető a Maspex, a piacvezető lengyel üdítőital-, gyümölcslégyártó, amely Kelet-Közép-Európában meghatározó az instant termékek (kávék, kakaók, kávékrémek, instant teák) területén. A továbbiakban említést érdemel a kozmetikumok, higiéniai és egészségügyi termékek gyártója, a Toruńskie Zakłady Materiałów Opatrunkowych, amelynek neve Magyarországon többek között a Bella és Seni termékcsalád révén lehet ismerős. Jelen van az országban a ruházati kiskereskedelemben érdekelt LPP (Reserved márka) és K AN (Tatuum márkák), cipőüzleteivel a CCC, valamint a rehabilitációs készülékek és nem invazív ortopédiai eszközök gyártója és forgalmazója, a Medort Csoport, de a magyar piac fontos olyan vezető lengyel vállalatok számára is, mint a kenőanyagokat gyártó Orlen Oil vagy a mezőgazdasági traktorokat forgalmazó Ursus. Magyarország Lengyelországnak a nyolcadik legfontosabb export partnere az EU országok tekintetében, Németország, Nagy Britannia, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Svédország után. a napi gazdaság melléklete LengyeLország november 11

7 Ágazatok autóipar Stabil alapok megfelelő támogatással Az erős gazdaságnak, a magasan képzett szakembereknek, a jól kidolgozott beruházásösztönzésnek és támogatásoknak köszönhetően az ország egyre több külföldi befektetőt vonz. A gazdaság vezető szerepet tölt be Kelet-Közép-Európában, ami azt is jelenti, hogy Lengyelország vonzó befektetési lehetőség a globális autóipari óriások szemében. A hatékony állami intézkedéseknek köszönhetően a Visztula menti terület az egyik legnagyobb autóipari régióvá vált Európában. Ambíciók a vezető szerepre Lengyelország fontos évfordulót ünnepel ben, az ország 25 évvel ezelőtt lépett a demokratikus átalakulás útjára, amelynek köszönhetően megnyíltak a kapuk a külföldi befektetők előtt is. Jelenleg vezető szerepet tölt be a régióban, hiszen a Visztula menti ország rendelkezik a legnagyobb és legerősebb gazdasággal, miközben az Európai Unión belül a válság idején rugalmasan tudott reagálni a problémákra. A 27 tagállam közül az egyetlen volt, ahol a gazdaság GDP-növekedést tudott felmutatni az elmúlt években is, így kiérdemelte a zöld sziget" címet és a külföldi befektetők elismerését. Ahogy az UNCTAD által készített World Investment Report 2014 jelentés is mutatja, Lengyelország globálisan is a legígéretesebb befektetési helyszínek élvonalába tartozik. A kontinensen belül a 6. helyen áll, ami a közvetlen külföldi tőkebefektetések értékét illeti, és 5. a beruházási vonzerejét tekintve. A Világbank legutóbbi Doing Business rangsorában az országot a 45. helyre sorolták mint vonzó befektetési helyszínt, ami messze a legjobb pozíció a régióban. Nem véletlen, hogy Európa ezen részét tekintve ide érkezik a legtöbb befektetés. Menedék a német befektetők számára Németország, Lengyelország fő kereskedelmi partnere és legfontosabb külföldi befektetője, nagyra becsüli a keleti szomszédjával való együttműködést. A németek elismerően nyilatkoznak az itteni lehetőségekről. A lengyel Gazdasági Minisztérium ben végzett felmérése szerint a német vállalatok saját hazájuk után legszívesebben itt fektetnek be ban a Német Lengyel Kereskedelmi Kamara (AHK) adatai alapján Lengyelországot a kelet-közép-európai befektetési célpontok rangsorában a legvonzóbb befektetési helyszínnek választották. Lengyelország nemcsak megelőzte a Cseh Köztársaságot és Magyarországot, de magasabb pontszámot kapott a felmérésben, mint a gazdasági óriás Kína. Lengyelország jó megítéléséről tanúskodik Goethe nemzetének szemében az is, hogy a német befektetők 80 százaléka fektetett már párszor be Lengyelországban és ért már el lengyel földön bevételt. A legtöbb tőke az autóipari szektorba érkezik, számos esetben a már jelen lévő vállalkozások indítanak új projektet: a BASF katalizátorgyárát bővítette, míg a Volkswagen többlettermelésbe fektetett. A termelés mellett, amely nem csak kész modelleket, de alkatrészeket és részegységeket is jelent, az Oderától keletre a német háttérnek köszönhetően megjelent a kutatás-fejlesztés is. Már csak azért is, mert az ország a magasan képzett lengyel szakembereknek köszönhetően az információs és kommunikációs ágazat tekintetében is kezd központi szerepet betölteni Kelet-Európában. A siker receptjét az emberek jelentik Az ország üzleti sikerének összetevői a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a jól kidolgozott befektetésösztönzési ajánlatok és támogatások mellett a kvalifikált munkaerő. Az országban mintegy 500 felsőoktatási intézmény található műszaki és gazdasági felsőoktatási intézmények vagy éppen orvosi egyetemek, amelyek közül egyre több tudományos műhely működik együtt a helyi vállalkozásokkal. A cél, hogy összehangolják az egyes helyeken folytatott képzéseket és tanulmányokat a piac és a környékbeli munkaadók igényeivel. A külföldi befektetők számára fontos magasan képzett munkaerő, jó idegen nyelvtudás és egyéb kommunikációs képességek mellett a megfelelő motiváltság és nyitottság is jellemző a lengyel munkavállalókra. A PAIiIZ Befektetési K líma kutatása, valamint az ügynökség partnereinek Az ország olyan fontos iparágakban, mint az autóipar, az elektronikai ipar, a háztartási eszközök vagy éppen a bútorok gyártása a termékek egyik vezető exportőre Európában, de jelentős mértékben nyújt szolgáltatásokat is az uniós piacon. visszajelzései alapján az it-szakemberek mellett a lengyel menedzserek és mérnökök is keresettek. Az utóbbiakat nagyra értékeli az amerikai General Motors és a német Volkswagen, a két legfontosabb külföldi szereplő a lengyel autóipari ágazatban. Fektessen be! Az erős gazdasági alapok mellett fontos a vállalkozásoknak kedvező légkör megteremtése is. Az állam által biztosított adókedvezmények, az egyszerűsített hivatali ügyintézés vagy a beruházási helyszínek kiválasztásához nyújtott központi támogatás mind hozzásegítik a vállalkozásokat ahhoz, hogy dönteni tudjanak egy-egy projekt elindításáról. A kormány által biztosított beruházásokhoz kapcsolódó támogatások elsősorban a gazdaság kiemelt ágazataiban érhetők el, úgy mint a biotechnológia, az elektronika, a kutatás-fejlesztés, a légi közlekedés, illetve az olyan modern szolgáltatások, mint a működési folyamatok kiszervezése (Business Process Outsourcing/Business Support Systems) területén. Természetesen ezek között található az autóipar is, hiszen ez az ország számára az egyik kulcsfontosságú ágazat mind a termelési érték, mind a foglalkoztatás, mind az exportrészesedés, mind pedig a beruházások tekintetében. Hogyan lehet hozzájutni az ilyen támogatáshoz? Az a befektető, aki megfelel a leírt feltételeknek a Lengyel Információs és Befektetési Ügynökséghez fordulhat a honlapon ( található kérdőív kitöltésével. A Gazdasági Minisztérium által nyújtott támogatást a felek között kötött megállapodás szabályozza, ebben rögzítik a kötelezettségvállalásokat, a támogatások kifizetése ugyanis ezzel arányosan történik. A foglalkoztatással kapcsolatos támogatások esetében például az autóipari befektetők eurónyi összegre számíthatnak munkahelyenként, ha legalább 250 új állást teremtenek és a befektetés költségei elérik a 40 millió złotyt. A beruházási támogatást igénylő vállalkozás a befektetési érték 2 12,5 százalékának visszatérítésére számíthat, azzal a feltétellel, hogy a beruházás értéke legalább 160 millió złotyt tesz ki és legalább 50 új munkahelyet hoz létre. Ösztönző övezetek A külföldi befektetők előszeretettel döntenek a különleges gazdasági övezetek (SSE-k) Az elmúlt tíz évben 2 millió új munkahely jött létre. programjának keretében történő lengyelországi letelepedésről. Az országban összesen 14 ilyen kiváló infrastruktúrájú zóna és autonóm terület működik, amelyekben a vállalakozó kedvezményes feltételekkel folytathat üzleti tevékenységet. Ezek a vállalatok 2026-ig mentesülnek a társasági adó alól, sőt egyes területeken az ingatlanadó alól is. Az elmúlt évek során kialakult egyfajta ipari specializáció is a zónákban. Az autóipari cégek legszívesebben a legnicai, a katowicei és a wałbrzyskai zónát választják, amelyek határosak a fő piacnak számító Németországgal, de a csehországi beszállítók is közel esnek. Az övezetek által nyújtott előnyök mellett további ösztönzést jelentenek a befektetők számára elérhető európai uniós források. Becslések szerint mostanáig az Innovatív Gazdaság Operatív Program keretében több mint 150 befektető részesült finanszírozási támogatásban, összesen mintegy 3,8 milliárd złoty értékben. A következő, közötti költség vetési ciklusban a lengyel állam további lehetőséget teremt a befektetők számára, hiszen a tagországok közül Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az uniós támogatásoknak. Az elképzelések szerint ezeket a támogatásokat elsősorban a vállalati kutatás-fejlesztésre fordítják. Az ország tehát nemcsak megbízható üzleti partner, hanem számos befektetési lehetőséget is tartogat. A lengyel gazdasági sikerben nagy jelentősége van a külföldi, elsősorban német befektetőknek, az általuk biztosított tőke és know-how nagyban hozzájárult a stabil lengyel gazdasághoz. A schengeni egyezménynek köszönhetően már nincs köztük határ, és ami összeköti a két országot, az a közös üzleti érdek és a közös cím, Európa két beruházási mágnese. gazdasági elemzők véleményei A lengyel gazdaságirányítás felismerte és tudatosan él a térség geopolitikai helyzetéből adódó lehetőségekkel és gazdaságpolitikáját ezzel összhangban alakítja. Az eurózónára jellemző lassuló növekedés, az ukrán orosz konfliktus gazdasági hatásai érzékelhetőek többek között az ipari termelés növekedési dinamikájának visszaesésében, de összességében a gazdaság fundamentumai erősek. Az inflációs folyamatok a lengyel jegybank további monetáris lazítását tehetik szükségessé, Marek Belka jegybankelnök utóbbi időszakban tapasztalható enyhülő hangvétele is ezt valószínűsíti. Pesuth Tamás vezető gazdasági elemző, Nézőpont Intézet november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 13

8 Ágazatok repülőgépipar Innovatív lengyel szárnyakon A világ bármely pontján repülő utasszállító repülőgépben van legalább egy alkatrész, amelyet Lengyelországban gyártottak. Az ágazat legfontosabb globális szereplői a polgári és a katonai szektorban egyaránt előszeretettel fektetnek be az országban. A repülőgépiparban tevékenykedő cégek száma meghaladja a 100-at és a teljes szektor közel 84 ezer munkavállalót foglalkoztat. Többek között gyártanak itt új repülőgép-szerkezeteket, alkatrészeket, navigációs rendszereket, de dolgoznak pilóta nélküli légi járművek innovatív koncepcióján is. Modernizációra 135 milliárd złoty A légi közlekedés olyan szektor, amelynek fejlődése nagymértékben függ három fontos tényezőtől: a kutatás-fejlesztési tevékenység kiadásaitól, a nemzetközi együttműködéstől és a világpiaci konjunktúrától. Jelenleg az iparágban a keresletet elsősorban az üzemanyagárak emelkedése és a környezetvédelmi normák alakítják, amelyek különösen a polgári légi közlekedésben teszik szükségessé az energiahatékony technológiák bevezetését a fenntartható fejlődés érdekében. (A légi közlekedés felelős ugyanis a világ széndioxid-kibocsátásának 2 százalékáért.) A szakértők szerint az olyan új feltörekvő piacoknak köszönhetően, mint Kína, vagy India biztosnak látszik a további növekedés. Annak ellenére is, hogy Európa és az USA védelmi költségvetésének mérséklése miatt a katonai megrendelésállomány csökken, hiszen a nem állami megrendelőkkel való kereskedelem egyre komolyabb felvevőpiacot jelent. A nemzetközi trendek jelentős mértékben befolyásolják az ágazat teljesítményét. Az ország Az uniós pénzeknek köszönhetően a 2004 és 2013 közötti időszakban több mint 160 ezer projektet sikerült megvalósítani. Többek között átadtak 673 km autópályát, építettek vagy felújítottak 808 km gyorsforgalmi utat és 36 ezer km hosszan csatornahálózat épült, továbbá 683 új szennyvíztisztító telepet is átadtak. helyzete azonban annyiban különleges, hogy a NATO-csatlakozás és az Európai Unióba történő belépés jelentősen hozzájárult a katonai és polgári légi közlekedés fejlődéséhez. Az utóbbi egy évtized során a védelmi költségvetés megduplázódott, és a légi közlekedés lett a lengyel védelmi ipar koronaékszere. A Technológiai Modernizációs Terv és a Fegyveres Erők Fejlesztési Programja bevezetésével a 2013-tól 2022-ig tartó időszakban a Nemzetvédelmi Minisztérium (MON) modernizációs kiadásokra kb. 135 milliárd złotyt szeretne elkölteni. A modernizáció során elsőbbséget élveznek a fegyveres erők, természetesen figyelembe véve a légvédelem fejlesztését is. A Nemzetvédelmi Minisztérium befektetést tervez többek között a harci támogató helikopterek, biztonsági és VIP légi szállítmányozás, valamint pilóta nélküli felderítő és támadó rendszerek és tanuló-gyakorló gépek gyártásának és használatának területén, ezen Az elmúlt húsz évben a repülőgépek gyártási volumene a globális piacon megduplázódott. új megrendelések és fejlesztések teljesítéséért, más cégek és kutatóközpontok mellett, a Varsói Légierő-technológiai Intézetet lesz a felelős. Fejlesztések minden téren Nem szabad persze megfeledkezni a polgári légi közlekedésről sem, amely az elmúlt időszakban látványos növekedést produkált. A lengyel légi közlekedés bevételeinek legnagyobb, közel egyharmad része ugyanis a személyszállításból származik. Itt évről évre jelentős növekedés tapasztalható, köszönhetően az Európai Unióhoz való csatlakozás miatti liberalizációnak. A Polgári Légiközlekedési Hatóság adatai azt mutatják, hogy öt év vel az EU-csatlakozás után a lengyel légi forgalom értékben már 130 százalékkal nőtt és évi közel 20 százalékkal bővült az átlagos utasszám. Ebben a folyamatban fontos szerepe volt a lengyel piacra belépő számos európai légitársaságnak, különösen az alacsony költségvetéssel repülő fapados társaságoknak, amelyek aránya mára 50 százalékra nőtt. A labdarúgó Európa-bajnokság megrendezése kifejezetten jó hatással volt az ágazatra, amíg ugyanis 2012-ben az utasok száma világszerte 3,9 százalékkal csökkent, addig Lengyelország 24,4 millió utast fogadott, ami 12,5 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Sőt, ha összehasonlítjuk ezeket az eredményeket az egy évtizeddel ezelőtti adatokkal, a növekedés mértéke 350 százalékos. A piaci liberalizáció, valamint a 2012-es Európa-bajnokság legnagyobb nyertesének minden bizonnyal a 12 regionális repülőtér bizonyult, amelyek részesedése az országos forgalomból napjainkra mintegy 60 százalékra nőtt. A sporteseményre történő felkészülés miatt bővíteni és korszerűsíteni kellett az addig működő repülőtereket és építeni kellett két teljesen új utat Modlinban (40 km-re Varsó központjától) és Lublinban. A légi forgalom gyors növekedése is ösztönözte a repülési infrastruktúra fejlesztéseit (felszállósávok, gurulóutak, parkolók), a földi kiszolgálás bővítését (check-in, kontroll, terminálok, poggyászrendszerek), továbbá a közlekedési infrastruktúra további építését (bevezető utak, vasúti csatlakozás), hotelek, éttermek és egyéb kiszolgáló egységek létrehozását. A magas beruházási intenzitás, valamint a légi műveletek támogatása és repülőterek építése Lengyelországban egyértelműen hatással volt a gazdaságra, különösen az érintett régiókban. Kis óriások A szektorban jelentős számú munkahelyet hoznak létre a kis- és közepes méretű vállalatok. Az ország területén több mint 20 ezer alkalmazottat foglalkoztatva közel 100 nemzetközi tanúsítványokkal rendelkező cég működik. A magasan képzett szakemberek, valamint a méretükből adódó rugalmasság miatt gyorsan tudnak reagálni a piaci igényekre és szinte minden megrendelést ki tudnak elégíteni. A versenyképesség növelésére is szükség van, hiszen az ágazat az exportra épít, a termelés 90 százaléka külföldre kerül. Az ágazat fontos jellemzője a kis- és középvállalati szegmens cégei és a nagy nemzetközi vállalatok közötti együttműködés, amelynek keretében a lengyel vállalkozások magas hozzáadott értékű alkatrészeket gyártanak partnereiknek, sőt a nemzetközi Az unióhoz való csatlakozást megelőző időszakhoz képest 2013-ban az ország háromszor annyi árut szállított az EU-ba, a kelet-közép-európai régióból exportált termékek közel 27 százaléka Lengyelországból származott (a lengyel cégek bevételének mintegy ötödét már az export adja). befektetői támogatásnak köszönhetően Lengyelországban egyre gyakrabban állítanak elő innovatív terméket. Erre számos példa akad. Az Avio Polska cég Bielsko Biała-i üzemében kisnyomású turbinákhoz rotorlapátokat gyártanak a GEnx2-es típusú repülőgépmotorokhoz. A vállalat kizárólagos beszállítója ezen termékek esetében a Boeingnek. Az Avio saját kutatás-fejlesztési részleggel rendelkezik, néhány éve a leginnovatívabb vállalat címet is elnyerték Lengyelországban. Dinamikusan fejlődik a könynyű, ultrakönnyű és vitorlázó repülőgépek gyártása is. Ezen a területen a jellemzően kicsi, de rendkívül modern vállalatok, érnek el komolyabb eredményeket, mint például az Aviacom. Az Ostrołękában bejegyzett társaság szorosan együttműködik a Varsói Műszaki Egyetemmel és a Pomerániai Technológiai-Kutatóparkkal, amelynek eredménye a kétüléses, egymotoros, teljes egészében szénszálas kompozit, ultrakönnyű AF 129-es repülőgép lett. A modern dizájnnak köszönhetően a termék szerepelt az OHIM (The Office of Harmonization for the Internal Market) által meghatározott európai ipari minták között. Egyre komolyabb érdeklődés övezi az UAV (pilóta nélküli repülőgép) gyártási technológiáját, illetve a pilóta nélküli légi járműveket. Az Ożarow Mazowieck-i székhelyű WB Electronics vállalat modern teleinformatikai megoldásokra specializálódott, a Flytronic technológiának köszönhetően általa kifejlesztett FlyEye könnyű repülőgép többek között fel van szerelve egyedi éjjel-nappali megfigyelőegységgel, hő- és tv-kamerával. Ez a projekt díjat kapott a Lengyel Belügyi és Közigazgatási Minisztériumtól és 2010-ben az első példányokat megvásárolta a lengyel hadsereg. Pilóta nélküli repülőgépek fejlesztésére irányuló kutatásokat a Lengyel Légierő Technikai Intézete is végez. A hadsereg támogatásával egy teljesen innovatív UAV-projekt is elkezdődött, a Koliber pilóta nélküli megfigyelő helikopter súlya kevesebb mint 4 kg, képes a függőleges fel- és leszállásra szinte bármilyen felületen, így nem igényel se kifutópályát, se kilövőállványt. Első a sorban az innováció A lengyel repülőgépgyártást magas szintű innováció jellemzi. Itt jól működik az ipar és a tudomány közötti kapcsolat és a konkrét termékekben, gyártási eljárásokban hasznosulnak a kutatási eredmények. Az ágazatnak ehhez persze szüksége van komoly beruházásokra a k+f területén, transznacionális együttműködésre a magán- és az állami szektor között, a hazai és külföldi kutatóintézetek, valamint a műszaki egyetemek és helyi repülésipari vállalkozások közös munkájára. Az ágazat lehetőségeinek bővülésével együtt mostanra az egész ország területén kialakultak a vezető regionális kutatás-fejlesztési központok. A Repülésipari Intézettel együttműködve az ezredforduló óta a General Electric itteni egysége a leggyorsabban növekvő kutató-összeszerelő létesítmény Európában. A központ, ahol 1500 mérnök és kutató dolgozik, többek között új repülőgépmotor-építési technológiák tervezésével és ellenőrzésével foglalkozik. Az egyik legújabb kutatási egység Kutatólaboratórium a Repülésipar Számára a Rzeszówi Műszaki Egyetemen található. Ez is része az Aeronet Dolina Lotnicza (Repülési Völgy) Fejlett Technológiák Központnak, a legnagyobb konzorciumnak az országban, amely ötvözi az üzleti és tudományos egységeket. Az ország ugyanezen részén működik 2012 óta a légi kutatási és kísérleti központ, a PZL Mielec, amely repülőgépek és helikopterek fejlesztésével és tesztelésével foglalkozik. Itt eddig több mint 60 millió złotyt fektettek a projektbe. Említést érdemel az Országos Kutatási és Fejlesztési Központ is, amely a Lengyel Repüléstechnológiai Platform, a kaliszi WieIkopolski Légi K laszter és a bielsko-białai Repülésipari Cégek Föderációjának közös kezdeményezése. A konzorciumnak közel 150 millió eurós költségvetés áll rendelkezésére. A közös programok eredményeként már közel 30 lengyel prototípust és technológiabemutató darabot hoztak létre, amelyek repülőgép-ipari termékekben alkalmazhatók, jellemzően kereskedelmi célokra. A legfontosabb, hogy a hangsúly mindig az innováción van, így lehet sikeres választ adni azokra a kihívásokra, amelyek előtt a lengyel repülőgépgyártás áll. Ehhez a szakértők szerint további támogatásra és nemzetközi partnerekre is szükség van. A lehetőség mindenesetre adott, hiszen Lengyelország a legvonzóbb befektetési célpont a kelet-közép-európai régióban, valamint K ína és az Egyesült Á llamok után globálisan is a harmadik legmegfelelőbb ország beruházások megvalósítására november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 15

9 FOTó: M. LIS FOTó: M. LIS FOTó: M. LIS FOTó: P. ULATOWSKI VARSóI KOPERNIKUSZ TUDOMÁNYKÖZPONT POSZTóCSARNOK A KRAKKóI FŐTÉREN GALÍCIAI PIACTÉR A SANOKI NÉPRAJZI PARKBAN EURóPAI SZOLIDARITÁSI KÖZPONT GDANSKBAN, AMELYET A DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS 25. ÉVFORDULóJA ALKALMÁBóL NYITOTTAK MEG Aktivizálódó társadalom Európai uniós forrásokból lendült fel a lengyel kultúra PODLASIEI OPERA ÉS FILHARMóNIA Az ország Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása új finanszírozási lehetőségeket teremtett a kulturális projektek számára. Az elmúlt tíz évben európai alapoknak köszönhetően egy sor program valósult meg a kulturális örökség védelme, a kultúra, valamint a képzőművészeti oktatás kiépítése és kibővítése terén. A megszerzett források nem csak lehetővé tették a meglévő sokéves mulasztások felszámolásának folyamatát, de jelentős mértékben megváltoztatták a lengyelországi kulturális beruházások térképét is, új kulturális létesítményeket rajzolva rá. Néhány FOTó: M. LIS megvalósult elképzelés mostanra már Lengyelország építészeti nevezetességévé vált. a kultúra aktivizálja a polgárokat Az uniós források eredményeképpen olyan nagyszabású projektek valósultak meg, amelyek nem csak kultúrát népszerűsítik a lakosság körében, de egyúttal segítik a városok és a régiók gyorsabb fejlődését is. Emellett ezek a lengyel kulturális beruházások hozzájárulnak az európai kulturális tér kialakításához, és lehetővé teszik a művészek és a polgárok számára az európai kulturális párbeszédben való mind teljesebb körű részvételt. Az Erasmus program keretében több mint 120 ezer lengyel diák tanulhatott az EU más országainak felsőoktatási intézményeiben. Lengyelország az eu élén Az ország már a közötti első programozási időszakban több mint 300 projekthez kapott mintegy 250 millió euró összegű forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Ezt követően a től 2013-ig tartó költségvetési ciklusban Lengyelország érte el a tárgyalások során a tagországok közül a kulturális projektekre fordítható EU-források legnagyobb keretét, mintegy 1,2 milliárd eurót. Ez az Európában kultúrára fordítható strukturális alapok teljes összegének mintegy hatoda volt, de az is fontos, hogy Lengyelország ezen pénzek felhasználásának hatékonysága terén is az élre került a kontinensen. Ennek eredményeként az uniós alapok komoly beruházási fellendülést hoztak mind az 50 millió euró feletti nagyprojektek, mind pedig az érdekes, kreatív helyi vállalkozások által megvalósított fejlesztések terén. A hazai program keretében a kultúrára az európai forrásokból több mint 533 millió euró jutott, csaknem 80 beruházás részesült a lengyel hozzájárulás összegével együtt összesen több mint 944 millió euró pénzügyi támogatásban. 1. A legfontosabb és legismertebb műemlékek felújítása, többek között az UNESCO kulturális világörökségi listáján található épületek, így például a krakkói Wawel Királyi Vár, a Varsói Királyi Vár, a Zamośći Óváros, a Toruńi Óváros. 2. Számos kulturális intézmény is támogatást kapott, így opera és hangversenyterem, színház, könyvtár, múzeum és más kulturális központ felújítására, megvalósuló A eredmények támogatott kulturális létesítmény/gyűjtemény felépült/átépült kulturális intézményi létesítmény felépült/átépült képzőművészeti iskolai és főiskolai infrastrukturális létesítmény akadálymentesített létesítmény felszerelt biztonsági rendszer virtuális múzeum, galéria, film- és hanggyűjtemény, digitális könyvtár Milyen változásokat hoztak a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) XI. prioritása keretében megvalósult projektek? AZ OKTATÁSI FELTÉTELEK JAVULÁSA A KÉPZŐMŰVÉSZETI ISKOLÁKBAN ÉS FŐISKOLÁKON 3 millió látogató KIBŐVÜLT KULTURÁLIS KÍNÁLAT Varsói Kopernikusz Tudományközpont Poznańi Vár Kulturális Központ A MEGLÉVŐ KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK SZÍNVONALÁNAK JAVULÁSA 220 ezer résztvevő kulturális rendezvényeken 9 ezer konzervált gyűjtemény 6 millió turista által évente megcsodált restaurált műemlék millió látogató az anyagi támogatásban részesült 2,9 millió múzeumokban, színházakban, filharmóniákban és könyvtárakban tanuló és diák az új vagy felújított képzőművészeti oktatási 20 ezer intézményekben SZÁMOS FELÚJÍTOTT MŰEMLÉK 300 ezer turista új állandó munkahely új ideiglenes munkahely milyen változásokat hoztak a környezetvédelem és infrastruktúra operatív Program (kiop) Xi. prioritása keretében megvalósult projektek? Az átadott létesítmények látogatottsága AZ ORSZÁG VONZEREJÉNEK NÖVEKEDÉSE A LAKOSOK ÉS A TURISTÁK SZÁMÁRA Białystoki Podlasiei Opera és Filharmónia ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK AZ ORSZÁG KULTURÁLIS TÉRKÉPÉN Sanoki Népi Építészeti Múzeum 230 ezer néző bővítésére vagy építésére került sor. Többek között ötven év óta először épült új színház (Gdański Shakespeare Színház), illetve új opera a Visztulától keletre (Podlasiei Opera és Filharmónia). 3. Fontos eredmény volt a képzőművészeti iskolák és felsőoktatási intézmények támogatása is, hiszen ezek káderkeltetők az innovatív és perspektivikus kreatív iparágak számára és nélkülözhetetlen helyszínek a jövőbeli kultúra alkotóinak és animátorainak képzése szempontjából. 4. Sor került számos értékes kézirat, archívum és filmgyűjtemény digitalizálására a jövőbeni megőrzés és szélesebb körű hozzáférhetőség érdekében. A központilag megvalósuló projekteken túl a 2007-től 2015-ig tartó időszakban a regionális programok keretében 770 projekt részesült összesen 630 millió euró támogatásban, valamint több ezer vidéki, helyi beruházás finanszírozása is megvalósult a Vidékfejlesztési Program keretében. A lengyelországi kulturális beruházásokat az Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusának és a Norvég Pénzügyi Mechanizmusnak a forrásaiból társfinanszírozott vállalkozások egészítik ki. Ez 2016-ig további 55 projektet jelent, több mint 164 millió euró értékben. befektetés a jövőbe Az európai alapok komoly hatást gyakoroltak a lengyelországi kulturális beruházások fejlődésére, egyúttal arra ösztönözték a kulturális szféra szereplőit, hogy kiegészítő finanszírozási források után nézzenek. Az országos szinten megvalósított projektekre vonatkozó adatokból az derül ki, hogy az európai forrásokból származó támogatás átlagos aránya nem haladja meg a beruházások értékének 60 százalékát, tehát a fennmaradó összegek az önkormányzati vagy állami költségvetésből vagy a projekteket megvalósító intézmények saját forrásaiból származnak. Az a tény, hogy a fejlesztési folyamatok minden résztvevője mozgósítja forrásait, igazolja a kulturális beruházások súlyát és jelentőségét az adott földrajzi terület fejlődése számára. A felújított és újonnan épült lengyelországi kulturális létesítmények közöttük számos olyan, amely a jelenkori építészet gyöngyszemének számít a városok nevezetességeivé válnak és váltak, több százezer turistát vonzva az adott régióba. Természetesen a formakialakítás fölött érzett elragadtatás mellett a hosszú távú siker kulcsa a tartalom, vagyis a különböző korcsoportoknak szóló vonzó kulturális kínálat marad, amely megfelelő módon alakít ki egyensúlyt a szabadidő eltöltésére vonatkozó ajánlat és a művelődés között. Az európai forrásokból társfinanszírozott kulturális projektek olyan befektetést jelentenek, amelyek a jövőben biztosan megtérülnek! november LengyeLország a napi gazdaság melléklete

10 gasztrokultúra Varsó elképesztően cool város Nem hiszem, hogy Európában létezik napjainkban nagyobb meglepetés Varsónál. Annak legalábbis biztos nem, aki az 1980-as években járt utoljára Lengyelországban. Varsó ugyanis elképesztően gyönyörű, pezsgő nagyváros lett. Azt, hogy milyen is volt, én csak régi fényképekről ismerem. Elvárásom pedig nem sok volt, hiszen milyen lehet egy város, amelyet szinte teljesen elpusztított a II. világháború. Varsóba késő tavasszal érkeztem, és valami szürkére, kicsit szomorúra számítottam, annak ellenére, hogy sok lengyel fiatallal találkozom Tokaj-Hegyalján, és ők egyáltalán nem voltak se szürkék, se szomorúak. Azt már a repülőtérről a szállodába vezető úton sejtettem, hogy hatalmasat tévedtem, de csak másnap reggel vált világossá, Varsó szép csendben felépítette mindazt, amiről én itt Budapesten csak álmodom. A város tágas utcáin szinte egymást érik a kávézók, sörözők és éttermek, ráadásul mindegyik kihasználja a hatalmas helyet, így csinos kis asztalkákkal hívogatnak a napsütésben. Szinte nem is láttam olyan bisztrót vagy sörözőt, amelyiknél ne ülhettem volna le kint a szabadban is. S, úgy tűnik, a lengyel nem az az otthon ülő nemzet, a látottak alapján az emberek többsége munka előtt beugrik valahova kávézni, de munka után is megtelnek a vendéglátóhelyek. A hatalmas parkok rendezettek és minden zöld. még az egyetem könyvtárának a tetejét is parkosították, és mivel bárki számára látogatható, fentről gyönyörű panoráma tárul elénk, nem mellékesen pedig a könyvtárból elképesztő látvány egy park a fejünk felett. A választék széles az olcsó, de kellemes sörözőtől a Michelin-csillagos étteremig minden megtalálható hangulatunktól vagy pénztárcánktól függően. Az pedig kelet-európaiként külön élmény volt, hogy az általunk jól ismert régi kocsmák és önkiszolgáló éttermek sem szűntek meg, hanem felújították őket, és ugyanott működnek tovább, ahol harminc éve is. Hányszor elhangzik itthon, hogy emlékszem-e, amikor itt vagy ott még tejivó működött? Nos, Varsóban most is jó eséllyel találunk ezekből a helyekből párat. A legolcsóbbak pont a régről itt maradt önkiszolgáló éttermek, ahol a konyhás néni meri a levest tányérba, a választékot a pult mellett haladva tekinthetjük át és így jutunk el a kasszáig, végül egy nagy közös asztalnál ehetjük meg az ebédünket fillérekért. Apropó, asztal: sok helyen választhatunk, hogy egy kétszemélyes asztalka mellett kávézunk reggel, esetleg borozunk este, vagy egy nagy, közös asztalnál tesszük mindezt, akár idegenekkel. A lengyelek leginkább ez utóbbit választják. Leülnek egymás Az évtizedes elmaradás bepótolva. Az elmúlt tíz évben külföldi állampolgárok több mint 630 millió alkalommal utaztak Lengyelországba, amiből a turistacélú beutazások száma 140 milliót tett ki. idén már a világ száz városának van közvetlen légi összeköttetése Varsóval, ami a Lengyelország EU-csatlakozását megelőző időszakhoz képest négyszeres növekedést jelent. mellé, beszélgetnek, vagy éppen nem, teszik, amihez kedvük van, de nem akarnak mindenáron csak a saját kis világukban ülni egyedül. A reggeli kávézók mellett nagy kedvencem a retró vodkázós kocsma, a Meta Seta Galareta volt. Első ránézésre tényleg semmi különös: egy kocsma, sörrel, vodkával, lengyel fiatalokkal. A lámpaburák a nyolcvanas évekből maradtak itt, a söntés ugyanolyan, mint bárhol a világon, és ha nem jut asztal, akkor bárszékeken ülhetünk a magas sörasztalok mellett, ott, ahol igazából állni szokás. A Meta Seta Galareta viszont nem véletlenül ilyen retró hangulatú, átmentették a XXI. századba azt, ami olyan jó volt a XX.-ban. A jó sört, a jó lengyel vodkát és azokat a sörkorcsolyákat, amiket lassan kezdünk elfelejteni pedig nemrég még sorba álltunk értük a pesti Mézes Mackóban. Imbisz, aszpikos tojás, tatárbifsztek, a világ legjobb és legropogósabb sós uborkája, mind-mind jól csúszik a jeges vödörben felszolgált vodka mellé. Természetesen a másik véglet is megtalálható Varsóban. Ez pedig a Michelin-csillagos Atelier Amaro étterem. Fantasztikus konyha lengyel alapanyagokból készített ételekkel, ahol a séf külön hangsúlyt fektet a természetközeliségre, ami éppúgy visszaköszön a felszolgált fogásokban, mint a dizájnban és a terítékben. Egészen különleges élmény: természet luxuskivitelben. A személyes kedvencem, ami igazán lázba hozott, az a nemzetközi slow food igen komoly jelenléte volt Lengyelországban. Ez egy olyan nemzetközi mozgalom, amely az egyes országok és régiók étkezési hagyományainak, a gasztrokulturális sokrétűségnek a megőrzése, védelme érdekében jött létre. A helyi alapanyagok, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatására alakult civil szerveződés elnevezésével a gyorsétkezdei fast food étkezési stílus ellentettjére, a lassú, odafigyelő, komótos étkezésre, a hagyományos és nemes táplálkozásra irányítja a figyelmet. A néhány nap alatt igazán csak kedvencemnek, a gasztronómiának hódolhattam, így hamarosan viszszatérek és végigjárom mindazt, amit kihagytam! Fűszeres Eszter fuszereslelek.blog.hu a napi gazdaság melléklete LengyeLország november 19

11 Mezőgazdaság A lengyel agrárexport az új globális kihívások tükrében A lengyelországi békés hatalomváltás egész Európában komoly változásokat hozott, emlékezzünk csak, a berlini fal ezt követően omlott össze. A lengyel nép akkori választásának következményei olyan politikai, gazdasági és társadalmi változások voltak, amelyek kiterjedtek a gazdaság minden területére, ezen belül természetesen a mezőgazdaságra is. Az ország sajátossága ezen a területen az volt, hogy a meghatározó állami szereplők mellett több mint kétmillió egyéni gazdánk is volt. Ez pedig jelentősen megkülönböztetett bennünket azoktól az országoktól, amelyek velünk együtt léptek be 2004-ben az Európai Unióba. Azt a tizenöt esztendőt, amely a békés átmenet kezdetétől az európai uniós csatlakozásig eltelt, arra használtuk fel, hogy megreformáljuk a gazdaságot. Folyamatos átalakulás Ez persze néha nagyon nehéznek bizonyult, ugyanakkor különösen fontos időszak volt a mezőgazdaság számára. Ekkor kezdődött az a modernizációs folyamat, amely kiterjedt mind az agrárgazdaságokra, mind a feldolgozóüzemekre. Ennek a munkának most érik be a gyümölcse, jelenleg Lengyelország elsősorban a hús- és tejágazatban a legkorszerűbbek üzemekkel rendelkezik. Az Európai Unióban való jelenlét tíz esztendejének mérlege kétségkívül pozitív az ország számára. A közösségbe való belépés olyan feltételek mellett történt, amelyek az akkori tárgyalások során elérhetők voltak. Ezek persze sokkal rosszabbak voltak, mint amilyenekkel a régi tagországok gazdái rendelkeztek, így az elért eredmény még inkább értékelendő. Az agrár- és élelmiszer-gazdasági elemzésekkel foglalkozó lengyel állami kutatóintézet adatai szerint 1999-ben közel 100 ezer gazdaság (a teljes állomány mintegy 5 százaléka) növelte javainak értékét. Ezzel Az unióhoz való csatlakozás óta több mint 700 ezer gazdaság szűnt meg. Elsősorban a legkisebbek, a többségük azonban nem eltűnt, hanem más gazdaságok része lett, ennek köszönhetően pedig nőtt a gazdaságok átlagos területe. A lengyel gazdák 53,7 milliárd złoty közvetlen támogatást kaptak az uniós költségvetésből a 2004 és 2012 közötti időszakban szemben 2013-ban ez már ezer gazdaságra (mintegy 17 százalék) vonatkozott, amelyek a hazai mezőgazdasági termelés mintegy kétharmad részét állították elő. A tejtermelés területén is kedvező változások zajlottak le. A teljes időszak alatt a tejhozam átlagos éves növekedési üteme közel 82 liter volt tehenenként. Ez a növekvő tejhozam ellensúlyozza az állomány csökkenését. A lengyel gazdák évente mintegy 12,7 millió tonna tejet állítanak elő, ezzel az Európai Unió negyedik legnagyobb termelői vagyunk. Nagyon fontos, hogy a tejet egyre nagyobb mértékben komoly hozzáadott értékű termékekké dolgozzák fel a termelők, így egyre több az érlelt sajt vagy a joghurt. A tejtermékek tejre átszámított nettó kivitele mintegy 1,3 millió tonna, értéke pedig eléri a 950 millió eurót. A feldolgozott termékek térnyerésének köszönhetően Lengyelország mintegy 185 ezer tonnával komoly sajtexportőrré vált az elmúlt időszakban. Napjainkban azonban a lengyel gazdákat büntetések fenyegetik azon tejkvóták túllépése miatt, amelyek hamarosan úgyis megszűnnek, mindemellett ebben a szektorban orosz embargóval nézünk szembe. A kihívások, amelyek az ágazat előtt állnak, tehát igen komolyak. Az utóbbi tíz év során végbement változásokat megemlítve nem szabad elfeledkezni a baromfihús-termelés növekedésének mértékéről sem. Az ezredfordulóhoz viszonyítva Lengyelországban a baromfitermelés mintegy háromszorosára, 1600 ezer tonnára, míg a kivitel tizenegyszeresére nőtt. Az EU-ban ennek a húsfajtának a negyedik legnagyobb termelője és harmadik exportőrei vagyunk, úgy, hogy 2013-ban a kivitel értéke elérte az 1,2 milliárd eurót. A legnagyobb termelők között Következetesen változott a növénytermesztés képe is. A legnagyobb termelők közé léptünk, Lengyelország az unió harmadik legnagyobb cukortermelője vagy éppen gabonatermesztője. A cukorrépa termőterületének 185 ezer hektárra való csökkenését ellensúlyozta a hozamnak hektáronkénti 630 mázsára való növekedése. A cukoripar és a nyersanyagbázis korszerűsítése hatással volt a cukorrépatermesztés és -feldolgozás hatékonyságára, ennek következtében az ágazat nettó exportja mintegy ezer tonnát tesz ki. A csatlakozás óta a repce és a párlófű terméshozama 48 százalékkal, a cukorrépáé 37 százalékkal, a búzáé 21 százalékkal, a vetőmagnak termesztett hüvelyes ta karmány növényeké pedig 15 százalékkal nőtt. A repce esetében nemcsak a termelés, de a feldolgozás és az export tekintetében is meghatározóak a lengyel gazdák. Az idén a termés mintegy 3 millió tonnára rúgott, amivel az Európai Unióban 11 százalékos részesedéssel Nagy-Britanniával együtt holtversenyben a harmadik helyen állnak. Ez a növénytermesztés leggyorsabban fejlődő ágazata. A termelés növekedésével és a repceolaj iránti lassan növekvő hazai kereslettel Lengyelország számottevő repceolaj-exportőrré vált. Nagyon jó eredményeket ért el az ország a friss kerti növények termesztésében. Lengyelország a negyedik legnagyobb termelő Spanyolország, Olaszország és Franciaország mögött. A közösségben a legnagyobb volumenben itt termesztenek meggyet, málnát, ribizlit és egrest ezek tekintetben a világelsőség is adott, vagy éppen almát, káposztát, répát és céklát, míg az eper-, az uborka- és a hagymatermelésben éppen csak lecsúszik az ország az elsőségről. A lengyel üzemek közel 50 százalékos részesedéssel bírnak az almalésűrítmény uniós előállításában. A gyorsfagyasztott gyümölcsök mint az eper, a meggy, a málna, a ribizli, az egres vagy szilva és a puha gyümölcsökből előállított lésűrítmények termelésében pedig ez az arány már meg is haladja az 50 százalékot. Érdemes megemlíteni, hogy már az uniós tagság második évében Belgium mögött a gyorsfagyasztott gyümölcsök egyik legfontosabb termelőjévé lépett elő az ország. Az arány máshol persze jóval kisebb, de a fejlődés üteme nem kevésbé látványos, a gyümölcs- és zöldségkészítmények össztermelésében Lengyelország uniós részesedése a csatlakozás előtti 5 százalékról között mintegy 10 százalékra nőtt. Az ország Kína mögött a világon a második a sűrített almalé előállítása és exportja tekintetében, az USA és Kína mögött pedig a harmadik a gyorsfagyasztott gyümölcsök és a puha gyümölcsökből előállított lésűrítmények termelése terén, de a kivitelt tekintve már a második helyen áll. Az utóbbi években a második helyre léptünk előre Kína mögött az almaexportban, de a 2012/2013-as szezonban Lengyelország kivitele ebből a gyümölcsből meghaladta az ázsiai országét. Komoly többlet a kereskedelmi egyenlegben A mezőgazdaságban bekövetkezett bővülés nem lett volna lehetséges az export nagyon gyors növekedése nélkül. A gazdák és a feldolgozóüzemek lehetőséget kaptak egy szélesebb fogyasztói kör elérésére, ehhez rendelkezésükre álltak a szükséges pénzügyi források és a közösségi piachoz való hozzáférés is adott volt. Ezeknek köszönhetően a jó minőségű lengyel élelmiszertermékek komoly elismerést vívtak ki az Európai Unió és a világ más országainak fogyasztói körében. A kedvező változások már a csatlakozás előtt elindultak, hiszen Lengyelország hosszú évek után először 2003-ban vált a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nettó exportőrévé. Ebben az évben 454 millió eurós pozitív forgalmi egyenleget értünk el a kivitel és a behozatal két számjegyű növekedési üteme mellett. A csatlakozás évében a lengyel mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelmi forgalma pedig további 30 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A pozitív egyenleg folyamatosan növekedett, és tíz évvel később, 2013-ban már 6 milliárd eurót tett ki, ekkor a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportja több mint 20 milliárd euróra rúgott. A lengyel gazdaság egyetlen más szektora sem büszkélkedhet ilyen eredményekkel. A lengyel mezőgazdaságnak az utóbbi évtizedben elért vívmányai, amelyeket szükségképp meglehetősen lerövidítve mutattunk be, azt bizonyítják, hogy jó irányt választottunk és jól boldogulunk a nem mindenki számára egyenlő feltételekkel rendelkező versenypiacon is. Az utóbbi években különböző uniós fórumokon többször hívtam fel a figyelmet a Közös Agrárpolitika egyszerűsítésének szükségességére, a legutóbbi reform azonban nem vezetett el hozzá. Embargós károk Jelenleg Európában komoly gondot okoz az orosz embargó. Az első uniós agrárminiszter voltam, aki ezzel kapcsolatban felszólalt az Európai Bizottságban. Javaslatomra az olasz elnökség összehívta az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának rendkívüli ülését, de sajnos az Európai Bizottság olyan kártérítési programot terjesztett elő, ami nem felel meg a probléma nagyságrendjének. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az embargó az egész közösségre vonatkozik, és olyan termékeket érint, amelyeket nem mindig lehet hosszabb ideig tárolni. Álláspontom szerint a kártérítésre szánt 125 millió eurós összeg túl alacsony. Ez a gyümölcs- és zöldségpiac hosszan tartó zavaraihoz vezethet, ami pedig később jelentősen nagyobb kiadásokat tehet szükségessé. Úgy vélem, hogy mindannyiunknak közösen kellene követelnünk az ilyen helyzetekre való reagálás hatékonyabb mechanizmusainak a kidolgozását. Ez a probléma az egész Európai Uniót érinti és csak közösen tudjuk megoldani. Nem elég, hogy az Európai Bizottság alacsony szintű összegkorlátokat állított fel, de bevezette az érkezési sorrend elvét is. Ha ez még kevés lett volna, megszegte az európai szolidaritás elvét, és a gazdákat jobbakra és rosszabbakra osztotta, differenciálva a szervezetten és az egyénileg gazdálkodók számára járó kártérítés díjmértékét. Ez rendkívüli lépés volt, hiszen 2011-ben az kólibaktérium kapcsán kirobbant válsággal összefüggésben sem osztották külön kategóriákba a gazdákat és az országokat, a feltételek mindenki számára egyformák voltak. Az Európai Unióban tágabb értelemben kellene szemlélnünk a dolgokat. A tudósok becslései szerint 2050-re a mostani állapotokhoz képest a világ élelmiszer-termelésének 70 százalékos bővülésére lesz szükség, hogy el tudjuk látni a növekvő lélekszámot. Ezt nem szabad elfelejtenünk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az európai mezőgazdaság aktívan részt vegyen ebben a növekedésben. Ez viszont csak akkor lesz lehetséges, ha ésszerűen gazdálkodunk és hatékonyan tudjuk leküzdeni a válságokat, akár azt is, amellyel jelenleg van dolgunk. A közmondás szerint kétszer ad, aki gyorsan ad. Az Európai Bizottság azonban nemcsak hogy jelképes szintre csökkentette a kártérítésre fordítható forrásokat, de valódi megoldást jelentő, hatékony intézkedéseket sem léptetett életbe. Marek Sawicki, a Lengyel Köztársaság vidékfejlesztési és földművelésügyi minisztere november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 21

12 Befektetések Nyolc indok a lengyel tőkepiac mellett 1. A régió pénzügyi és üzleti központja A Varsói Értéktőzsdével (WSE), valamint Lengyelország Központi Értéktárával (KDPW) mint a piac számára kulcsfontosságú intézményekkel jelenleg Varsó az egyike a leggyorsabban növekvő és nemzetközi szinten terjeszkedő európai pénzügyi piacoknak, amely egyaránt vonzó célpont nemzetközi kibocsátók és globális befektetők számára. A régió legnagyobb részvénypiaca itt található, a Varsói Értéktőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja 2014 első felében 148,2 milliárd euró volt, a forgalom elérte a 25,7 milliárd eurót, ami a legjobb eredmény az egyes országok tekintetében. A több mint 3,7 millió határidős részvényindexügylettel pedig a Varsói Értéktőzsde az ötödik legnagyobb piac volt Európában. 2. Vezető tőzsdeparkett Európában A lengyel tőkepiac a növekedés motorjaként szolgál az európai vállalkozások számára. A Varsói Értéktőzsde komoly hírnévre tett szert mint a régió meghatározó értékpapírpiaca, nemcsak a lengyel, de a külföldi vállalatok is megtalálják itt a lehetőségeket. A börzén 2014 júniusában összesen 59 külföldi vállalatot jegyeztek, csak 2011 óta 29 külföldi társaság döntött a varsói bevezetés mellett. A Varsói Értéktőzsdén jelen levő külföldi cégek olyan országokban működnek, mint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Izrael, Kanada, Kína, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A világgazdasági válság időszakában, 2008 és 2013 között az ország GDPje több mint 20 százalékkal bővült, így a legjobb eredményt érte el az unión belül sége is éppen ez a sokszínűség, hiszen egyaránt vonzza a lengyel és a külföldi, valamint az egyéni és intézményi befektetőket is. Az UTP kereskedési rendszer áprilisi bevezetésével újabb platform nyílt meg, többek között az algoritmikus kereskedéssel foglalkozó szereplők is megjelentek a parketten. Lengyelország Központi Értéktáránál jelenleg több mint 1,5 millió értékpapírszámla van regisztrálva. 4. Nemzetközi értékpapírpiac A külföldi megbízások aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt, mostanra a forgalom felét teszik ki ezek az ügyletek. A lengyel tőkepiacot a külföldi befektetők és a kibocsátók magas száma jellemzi, amiből adódóan ez a legnemzetközibb tőzsde az egész kelet-közép-európai régióban. A Varsói Értéktőzsdén a külső tagság közvetlen hozzáférést biztosít a külföldi befektetőknek a tőzsde kereskedési rendszeréhez, anélkül, hogy fizikailag jelen kellene lenniük az országban. Emellett a WSE tagja az STFI (Secure Financial Transaction Infrastructure) hálózatnak, amelyen keresztül 1500 intézményi befektető bármikor könnyen elérheti a piacot. Az ügyletek elszámolásáról megbízható infrastruktúra gondoskodik, Lengyelország Központi Értéktára (K DPW) és Lengyelország Központi Értéktárának Elszámolóháza (K DPW CCP) összesen 19 operatív összeköttetést 10 közvetlen és 9 közvetett két nemzetközi letétkezelőn, a Clearstream Banking Luxemburgon és az Euroclear Bankon keresztül tart fenn külföldi értéktárakkal. 5. Sokoldalú piac, széles termékpaletta A WSE az értékpapírok és pénzügyi instrumentumok széles körét kínálja: többek között részvények, származékos termékek, kötvények, elővásárlási jogok, befektetési jegyek, strukturált befektetési eszközök, tőzsdén kereskedett termékek (ETP), valamint tőzsdén kereskedett alapok (EFS) is szerepelnek a terméklistán. A kereskedés hét piacon folyik, a fő piac mellett létezik egy al- A WSE legfontosabb mutatója, a WIG30 a legnagyobb és leginkább likvid vállalatok részvényeit tartalmazza, a WIG50 közepes méretű cégek, a WIG250 pedig a kisebb vállalkozások árfolyamainak alakulásáról ad tájékoztatást. 3. Széles és változatos befektetői kör A lengyel tőkepiac lényegében minden befektetői kör számára megfelelő helyszín. A legfőbb erősternatív tőzsde a startupok és fejlődő cégek számára, egy származékos piac, két külön kötvényplatform a vállalati papírok és az állampapírok számára, egy strukturált termékeket kínáló piac, valamint egy árupiac, amelyen többek között villamos energiával, gázzal, széndioxidkvótákkal lehet kereskedni. A Varsói Értéktőzsde által számított és publikált mutató, a WIG30 index mellett is számos egyéb index található, de ezek mellett is számolnak 8 WSE indexet, 11 ágazati részindexet, 6 stratégiai indexet, 3 nemzeti indexet és van még 2 index a startupok és a fejlődő cégek számára. 6. Korszerű kereskedés utáni infrastruktúra Lengyelország korszerű elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrával rendelkezik, amelyet Lengyelország Központi Értéktára és Lengyelország Központi Értéktárának Elszámolóháza biztosít. A K DPW felelős a szabályozott piacon, valamint az alternatív kereskedési rendszeren (ATS) belül végrehajtott tranzakciók elszámolásáért, illetve a központi értéktár működtetéséért. Emellett számos szolgáltatást biztosít a kibocsátók részére, úgymint a részvényesek osztalékának kifizetésében való közvetítést, részvények asszimilációját, cseréjét, beváltását és megosztását, jegyzési jog érvényesítését. A KDPW kereskedési adattári szolgáltatásokat (KDPW TR) is kínál, amelyek teljes mértékben megfelelnek az EMIR követelményeinek. Az ESMA az Európai Unióban az elsők között vette nyilvántartásba, ennek a regisztrációnak köszönhetően a KDPW TR szabadon működhet az Európai Unió területén. A KDPW TR felügyeli a beszámolási kötelezettségek alá tartozó összes szerződés megfelelő jelentését, beleértve a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket is. 7. Modern elszámolási garanciarendszer A KDPW szervezetéből július 1-jével leválasztották a KDPW CCP elszámolóházat, amely a szabályozott piaci, az alternatív kereskedési rendszereken zajló és az OTC-piaci tranzakciók elszámolásával kapcsolatos feladatokat, valamint a számlák likviditását biztosító rendszer vezetését végzi. Az elszámolóház megfelelő infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kiszolgálja a lengyel és nemzetközi pénzügyi intézményeket. A KDPW CCP a KDPW 100 százalékos tulajdona, létrehozásával eleget tettek a legmagasabb nemzetközi normáknak, valamint jelentősen emelték a lengyel tőkepiac versenyképességét. Az egy főre jutó lengyel GDP 2013-ban vásárlóerő-paritáson mérve az EU 27 átlagának 68 százalékát érte el. Az elszámolóház legfőbb feladata a tranzakciók elszámolásainak lebonyolítása olyan mechanizmusok alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a feleknek a megkötött ügyletek kockázatának szisztematikus csökkentését. A K DPW CCP a lengyel piacon az el számolóház funkcióját az ún. központi szerződő fél (central counterparty CCP) modell alapján látja el. A tranzakciók kockázatának minimalizálása céljából az elszámolóház a világon SPAN módszertanként ismertté vált kockázatkezelési elven alapuló korszerű modellt alkalmazza végén, a társaság jegyzett tőkéje további forrásokkal lett emelve, ezáltal támogatva a többszintű elszámolási rendszer 223 millió PLN (53 millió euró) összegig történő növelését. 8. Lengyel beruházási program mint katalizátor A lengyel kormány által létrehozott beruházásösztönző program célja, hogy segítse a lengyel infrastruktúrába történő befektetéseket, azok hoz megfelelő és hosszú távú finanszírozást nyújtson hitelek, garanciák vag y tőke formájában. A ter vek szerint a beruházási program keretében a célzott társfinanszírozás értéke 2015-re elérheti a 10 milliárd eurós összeget, kötvénykibocsátás mellett saját tőkét is biztosítva forrásként. A beruházások főként az energetikára (termelés és elosztás), gázszállításra és -tárolásra, közlekedési infrastruktúrára (autópályák, vasút), önkormányzati projektekre (hulladékgazdálkodás), valamint az ipari és távközlési infrastruktúrára fognak koncentrálni. További információk: Varsói Értéktőzsde Lengyelország Központi Értéktára (KDPW) Lengyel Köztársaság Pénzügyminisztériuma november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 23

13 Turizmus Háborús romokon virágzó városok A turista ma Lengyelországot járva nehezen hiszi el, hogy mekkora pusztítást végzett itt a második világháború. A rombolásnak ugyanis nyoma sincs, de a lengyelek lelkében élénken élnek az emlékek. Az uniós szabályozás bevezetésének köszönhetően a roaming keretében történő hívás és adatátvitel díja a negyedére csökkent Lengyelországban. A külföldi turista számára is egyértelmű, hogy Varsó virágzik, nyoma sincs annak, hogy a második világháború alatt a történelmi Óváros 85 százalékát lebombázták. Az emberekben azonban a mai napig él többek között a gettólázadás vagy az 1944-es varsói felkelés emléke, és mindkét eseménynek monumentális emlékműve van a városban. Emellett arról sem feledkeznek el, hogy a világháború előtt Varsóban élt a legnagyobb európai zsidó közösség, többek között erre utal a város egyik főútjának, a Jeruzsálemi sugárútnak a neve is. A lengyelek láthatóan igyekeznek szakítani a holokauszt emlékével, a közelmúltban felavatott Zsidó Történeti Múzeum kapcsán így mindenütt azt hangoztatják, hogy nem elsősorban a világháborús szenvedést mutatja be, hanem a zsidóság évezredes történetét. Természetesen a város építészetére a háború utáni időszak is rányomta a bélyegét, elég csak Lengyelország legmagasabb épületét, a Kultúra és Tudomány Palotáját említeni, amely a szocialista-realista építészet ékes példája. A toronyház Sztálin személyes ajándéka volt a lengyel városnak, építését még 1952-ben kezdték meg. A palota megítélése mindig is ellentmondásos volt, sokáig a szovjet megszállás szimbólumaként tartották számon. A rendszerváltozás után az is szóba került, hogy lebontják, azonban az épület rengeteg múzeumnak, konferenciaközpontnak és irodának ad otthont, melyeket nem tudnának máshol elhelyezni, így végül maradhatott a helyén. A toronyház ráadásul mára Varsó egyik jelképévé vált, sokan nem is szívesen szabadulnának meg tőle. A Kultúra és Tudomány Palotája köré épült a modern Varsó városközpontja felhőkarcolókkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal. Ettől kicsit túlságosan is világvárosias lett a környék, keveset őrzött meg a helyi építészeti jellegzetességekből. Az Óvárost viszont szinte teljes egészében helyreállították, a világháború előtti képét tükrözi, ezt a városrészt 1980 óta az UNESCO is a világörökség részeként tartja számon. A városrész eredetileg reneszánsz és barokk stílusban épült, ezt kellett szinte teljesen újjáépíteni. Sokak szerint a háború utáni összefogás a mai napig fellelhető a lengyel néplélekben, ennek a pozitív példának köszönhető, hogy a közös célokért a mai napig össze tud fogni az ország. Erre a legutóbbi példa a 2012-ben Ukrajnával közösen rendezett labdarúgó Európa-bajnokság volt, mely szinte a teljes lengyel társadalmat megmozgatta, annak ellenére is, hogy gazdasági okokból sokan ellenezték a megrendezését. A város a híres varsóiakról sem feledkezett meg, Frederic Chopin nevét viseli például a város repülőtere, Marie Curie-Slodowska szülőházát pedig büszkén hirdeti egy utcai falfestmény az Óvárosban. Chopin életét külön interaktív múzeum is bemutatja Varsóban, emellett tavasztól őszig minden hétvégén szabadtéri zongorakoncerteken lehet élvezni a zeneszerző műveit a főváros egyik parkjában. Nyaranta sokan kifejezetten e koncertek miatt látogatnak el Varsóba. A modern Varsó egyik szimbóluma az egyik útkereszteződésben álló műpálma, amely kezdetben szintén nem örvendett osztatlan sikernek. Aztán megbarátkoztak vele az emberek, főleg a fiatalok, így az eredeti tervekkel ellentétben nem csupán néhány hónapig állt a körforgalomban, hanem már évek óta a környék egyik jelképe. Nem messze tőle található a város legabszurdabb építménye: a szocreál irodaház egykor a szocialista párt székháza volt, ma pedig Varsó egyik Ferrari-szalonja működik a földszintjén. Talán ez fejezi ki a legjobban a történelem és a modernitás együttélését a városban. Az Európai Unió támogatottsága a teljes lengyel társadalomban igen magas, 89 százalék. A Balti-tenger partján fekvő Gdansk mára szinte teljesen egybeépült Gdynyával és Sopottal, nem véletlenül emlegetik őket összefoglaló nevükön Hármasvárosként. A közigazgatásilag önálló városokat egységes busz- és villamoshálózat köti össze, így nem okoz gondot eljutni egyik helyről a másikra. A három város munkamegosztása évtizedek óta hasonló: a legnagyobbként Gdansk képviseli a történelmi központot, Gdynya a gyorsan fejlődő iparváros, Sopot pedig a tengerparti üdülőváros. A három település együttes lakossága tíz évvel ezelőtt már meghaladta az egymillió főt. Gdansk városképén ma egyáltalán nem látszik, hogy a világháborúban nyolcvan százalékban elpusztult a történelmi óváros. Varsóhoz hasonlóan mostanra szinte teljesen újjáépítették a települést a korábbi képére, a fejlődés évről évre jelentős, ma még látni lehet romos épületeket, de jó eséllyel fogadhatunk rá, hogy öt év múlva azok sem maradnak meg. A város összképe nagyon sok hatást tükröz: néhány ház akár Hollandiában is állhatna, a tengerhez vezető csatorna partja a londoni Temze-partot idézi, a belvárosi sétálóutca pedig mediterrán hatást kelt. Az óváros képét meghatározza a Szent Máriatemplom, amely a mai napig a világ legnagyobb téglából épült székesegyháza. Az 1379-ben építeni kezdett katedrális a világháborúban szintén nagyobb részben elpusztult, utána viszont hamar újjáépítették. A monumentális templomban 25 ezren férnek el egyszerre, a tornyába pedig több mint négyszáz lépcső vezet. Érdemes felmenni, innen a legszebb a kilátás a városra, tiszta időben pedig még a tenger is felsejlik a távolban. A székesegyházban gótikus, barokk és reneszánsz festmények díszítik a falakat, pedig csak az eredeti kincsek egy része került viszsza a háború után. Emellett említést érdemel a XV. századból származó asztronómiai óra, mely ma is működik. Ez a világ legnagyobb ilyen szerkezete, melyet 1945-ben Gdansk polgárai mentettek meg a szovjet csapatok elől, majd felújították. A templom mellett érdemes meglátogatni a városházát és a sétálóutcát, utóbbi leghíresebb látványossága a Neptunszobor, mely egy szökőkúttal párosul. Gdansk belvárosában az ember lépten-nyomon borostyánárusokba botlik, akik kirakodóvásár-szerűen árulják a különböző ékszereket. Szerencsés esetben a mesterek még a műhelyükbe is beengedik a turistákat, ahol beavatják őket az ékszerek csiszolásának művészetébe. A legszebben csiszolt darabok akár több ezer eurót is érnek, a legértékesebbek azonban nem az ékszerek, hanem azok a borostyándarabok, melyek ősi rovarok maradványait őrzik magukban. Gdansk a hajógyáráról a legismertebb, az ben épített üzem fénykorában húszezer embernek adott munkát, mára azonban már csak hajók javítását végzik 2200 főnyi munkaerővel. A gyár a huszadik század szimbóluma lett azzal, hogy két alkalommal is nagy sztrájk volt itt. Először 1970-ben tagadták meg a munkát a dolgozók, akkor a rendőrségi fellépés hat halálos áldozattal járt, majd ban az úgynevezett augusztusi egyezménnyel zárult le az újabb sztrájkhullám. Utóbbi esemény vezetett a Szolidaritás szakszervezet megalakulásához. Sokak szerint így indult a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlása. A hajógyár épületében ma már múzeum működik, mely interaktív formában mutatja be a Szolidaritás történetét. A város híres szülötte Lech Walesa, aki a Szolidaritás vezetője volt, majd 1983-ban Nobel-békedíjat kapott. A 71 éves egykori politikus a mai napig a városban él, azonban megítélése ellentmondásos Lengyelországban ban egy konferencia keretében Varsóban volt szerencsém személyesen is találkozni Walesával, aki akkor még azt tervezte, hogy visszatér a politikai pályára, azonban a lengyelek szerint már szinte senkit sem érdekelnek a volt szakszervezeti vezető elképzelései. Vagyis tiszteletben tartják az egykori politikus tevékenységét, de a többség már elutasítja elmaradottnak tartott politikai nézeteit. Ha valaki Gdanskban jár, a környékről sem szabad megfeledkeznie: a Hármasváros legkisebb tagja, Sopot például néhány évtizede még dalversenyéről volt világhírű, mára viszont üdülővárossá nőtte ki magát luxusszállodákkal, éttermekkel. A harmadik város, Gdynya elsősorban iparilag fejlődött az elmúlt években, ma is folyamatosak az építkezések, felújítások. Érdemes lehet akár egy teljes napot eltölteni a Gdansk melletti Westerplatte meglátogatásával. Ezen a helyen dördültek el a második világháború első ágyúlövései szeptember 1-jén, amikor egy német hadihajóról elkezdték lőni Lengyelországot. A Westerplattéhoz egyébként viszonylag könnyű eljutni, Gdanskból naponta többször viszik sétahajók a turistákat megfizethető áron, oda-vissza nagyjából másfél óra az út időtartama. Gdansk egyik külvárosa, Oliwa katedrálisáról híres, pontosabban a katedrális orgonájáról. Már önmagában az sem mindennapi, hogy a hangszernek 7876 sípja van, emellett külön attrakció, hogy a sípok egy része miniatűr fabábukkal van összekötve, vagyis a koncertek közben úgy tűnik, mintha az angyalszobrok zenélnének. Mindezt a rövid napi koncerteken és az évente megrendezett orgonafesztiválon lehet élvezni, ezekre az eseményekre nemritkán teljesen megtelik a templom. Beke Károly, a Napi Gazdaság munkatársa Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Budapest, Károly krt Tel.: Fax: Web: a napi gazdaság melléklete lengyelország november 25

14 1000 éves barátság barátság Közös történelmünk fontos helyszíne Az uniós források eredményeképpen a lengyel iskolák több mint felét, mintegy 20 ezer intézményt láttak el számítógépes termekkel. Engedje meg, hogy Przemyśl elbűvölje Önt! Jöjjön el, fedezzen fel minket! További információ: Lengyelország egyik legrégebbi városa Lenyűgöző műemlékek és látnivalók Az Osztrák Magyar Monarchia legnagyobb erődrendszere Festői szépségű táj, kiváló kiránduló útvonalakkal Modern sí- és szánkópályák a téli sportok szerelmeseinek A hagyományos lengyel konyha műremekei SHAKESPEARE SZÍNHÁZ GDANSKBAN, ÁTADVA 2014 SZEPTEMBER 19-ÉN, FOT. P. ULATOWSKI; tadeusz kantor-centenárium 2015 A lengyel színház nagy jubileumi éve Nem léphetsz büntetlenül a színházba. Ez állt a német megszállás alatt annak a krakkói szobának az ajtaján, amelyben Tadeusz Kantor Független Színháza tartotta előadásait. A feliratban volt némi morbid humor, hiszen akkoriban mindennemű lengyel nyelvű kulturális tevékenységért halálbüntetés járt. Ezenkívül persze volt a feliratban blaszfémia és játék is, amitől e mondást akár a teljes életmű fölé odaírhatnánk mottóként. Tadeusz Kantor, aki alighanem a XX. század utolsó par excellence avantgárd művésze volt, meggyőződéssel vallotta ugyanis, hogy a művészet nem a valóság tükrözése, hanem felelet a valóságra. Már gyerekkorától szenvedélyesen izgatta a színház, de tagadta, hogy a krakkói Cricot 2-ben színházi előadásokat szervezett volna, inkább a megismerés színházi útjáról beszélt, olyan emberi rituálékról, ami nyilván informeljeihez, emballageaihoz és happeningjeihez nyúlik vissza. Nem véletlenül, hiszen nehéz lenne eldönteni, hogy festő volt-e vagy rendező, költő, színpadi szerző, színész, esetleg szcenográfus. Az biztos, hogy spektákulumaiban tudatosan semmibe vette a műfaji határokat, véleménye szerint aki ezt feszegeti, az rosszul teszi fel a kérdést, mert a színház totális művészet, amibe minden kreativitás belefér. Ettől függetlenül nagyon határozott színházi esztétikája volt, több színházi kiáltványt is közzétett az autonóm színházról, az informel színházról, a zéró színházról, a halálszínházról, és mindvégig az illúzió és a realitás, a forma és az anyag, a tudat és a tárgy, a halál és az élet más-más módon meghatározott és színre vitt ellentmondása foglalkoztatta. Egyébként ha nincs a metafizikai nyugtalanság Witkacyja, azaz Stanisław Ignacy Witkiewicz ( ), az exhibicionista, erotomán, grafomán, de önmagára is állandóan nyelvet öltő különc író-festő, aki 1939 szeptemberében a Kelet-Lengyelországot megszálló szovjet csapatok megindulásakor önkezével vetett véget életének, a Kantor-színház nem létezik, vagy nem az, ami. Kantor és Witkacy: ez külön fejezet Kantor új és új szellemi labirintust kereső művészi fejlődésrajzában, de külön fejezet a lengyel színháztörténetben is. Ma már egyfelől kézenfekvő, hogy Kantor szélsőséges effektusokkal élő, titokzatos és extravagáns színpadi nyelve, álomlogikája, exhibicionista önkényessége csak a virtuális Witkacy-színház kódjaival bírható szóra; másfelől senki olyan szervesen és eredeti módon nem folytatta és kamatoztatta Witkacy örökségét, mint Tadeusz Kantor. Azért persze korántsem volt ez mindig magától értetődő, ugyanis Witkacyt csupán az 1960-as évek második felétől fedezte fel a lengyel színjátszás, Kantor pedig TadeUsz kantor ( ) festő, szobrász, rendező, díszlet- és jelmeztervező, performance-művész, író, költő, 1939-ben végzett a krakkói képzőművészeti Akadémián. egy évvel később krakkóban illegális művészcsoportot alakított konspirációs színház néven. A művész korai rajzaira, festményeire és díszletterveire a konstruktivizmus és az expresszionizmus, valamint Witkiewicz és schulz írásai és színpadi művei hatottak, de 1948-tól már nem állíthatta ki műveit. m. jaremával 1955-ben közösen létrehozta a Cricot 2 elnevezésű kísérleti színházat, amelynek bemutató előadása Witkiewicz tintahal című darabja a lengyel színházi avantgárd manifesztumává vált. Forrás: lengyel intézet ekkor már a Vízityúkkal, Az őrült és az apácával nemzetközi sikerszériát tudhat maga mögött, ám a hazai kritika még jó ideig páriaként, provinciális sarlatánként kezeli. Az elismerést A halott osztály hozta meg 1975-ben, ez a Witkacy-logikával építkező, önéletrajzi fogantatású Kantor-előadás a halott emlékezet egyedüli valóságáról, amivel megleli a maga legtalálóbb emblémáját is, a halálszínházat, és végleg beírja magát az európai színház klasszikusai közé. Ezt követően még számos hasonló szellemű mű következik, de egyik sem homályosítja el A halott osztály sikerét. Így lett maga Kantor is, aki sehogy sem illett bele a kánonba, sőt tagadta annak érvényét, pátoszát, emblematikus alakjait, a lengyel színházi kánon vitathatatlan nagysága. Éppen ebből fakad a lengyel színházművészet fő ereje: az újítók által kíméletlenül kérdőre vont, vitatott, kigúnyolt elődök tovább élnek az utódok műveiben. Ahogy Słowacki, Wyspiański vagy Gombrowicz kritikája ma is élteti Mickiewiczet, ahogy Mrożek élteti Wyspiańskit és Witkacyt, úgy lehelt Kantor is életet nemcsak Witkacyba, hanem mindazokba, akikből a nagy előd táplálkozott. Annak tehát, hogy a jövő évi Kantor-centenárium egybeesik Witkacy születésének 130. évfordulójával és a hivatásos lengyel színház 250 éves jubileumával, jelképes jelentése is van. Az utolsó lengyel király, Szaniszló Ágost a francia felvilágosodás lelkes híveként ugyanis 1765-ben hívta életre a varsói Nemzeti Színházat, de mintha ezzel az aktussal lelkére kívánta volna kötni a színház alkotóinak és közönségének, hogy bizony nem léphetnek büntetlenül Thália szentélyébe, a kapott örökséget, ha ostorozva és tagadva is, de folytatniuk kell. Utóvégre Lengyelország 1795-ös felosztása után jó százhúsz évig önálló lengyel állam nem létezett, és a nemzet öntudatát a mostoha körülmények közt tovább bontakozó lengyel színházművészetnek kellett ébren tartania. Ez sikerült, hiszen a modern lengyel színház ebből a hagyományból táplálkozva olyan világklasszisokkal hívta fel magára a figyelmet, mint Konrad Swinarski, Jerzy Grotowski, Andrzej Wajda vagy éppen Krystian Lupa és Krzysztof Warlikowski. A budapesti Lengyel Intézet támogatva a Nemzeti Színház kiállítását, amely tavasszal Tadeusz Kantor színházi pályafutását mutatja be ősszel a Kantor-életmű által inspirált nagy interdiszciplináris projektet tervezve ezt a kivételes örökséget is meg kívánja mutatni. Azt a lengyel színházat, amely mélyen gyökerezik az európai kultúrában és amely úgy tudott nemegyszer társadalmi és politikai fórum lenni, hogy művészileg is úttörő szerepet játszott. Pályi András, író, műfordító a napi gazdaság melléklete LengyeLország november 27

15 bemutatkozik a kulturális sokszínűség Programokban gazdag Lengyel Évad Kínában Az EU országaiban élő lengyel munkavállalók a 2004 és 2012 közötti időszakban 35,8 milliárd złotyt utaltak haza, ami az unió összes tagállamába átutalt összeg nettó 60 százalékát teszi ki. További fontos állomás lesz májusban és júniusban a kortárs lengyel művészet bemutatása, Az élet állapotai elnevezésű kiállítás a Łódźi Nemzeti Múzeum felügyelete mellett valósul meg, együttműködésben a Mickiewicz Intézettel. A függetlenség visszanyerése, a társadalmi változások, a gazdasági átalakulás azok a fő témák, amelyeket a kortárs lengyel művészek e kiállítás keretében bemutatandó alkotásai érintenek. A tervek szerint 2015 első felében Kínában megvalósul egy sor olyan további projekt is, amely a lengyel kultúra népszerűsítését segíti elő. A legfontosabbak között érdemes megemlíteni a Lengyel Kamarazenekar májusi koncertjeit Pekingben az Előadó-művészetek Nemzeti Központjában, Tiencsinben a Tiencsini Nagyszínházban Fotók: Panato A Kincsek Chopin országából című kiállítás a legnagyobb lengyel festészeti, szobrászati és iparművészeti gyűjteményekből több mint 350 igen értékes, XV. és XX. század között készült alkotást mutat be. Ez lesz a lengyel művészet első nagy kínai bemutatkozása egy olyan közönségnek, amelynek zöme most érintkezik először Lengyelországgal, ezzel az ismeretlen vagy esetleg csupán a népszerű Chopin-szerzemények révén ismert országgal. A kiállítás a Krakkói, a Poznańi és a Varsói, valamint a Pekingi Nemzeti Múzeum együttműködésének köszönhetően jön létre. Az első lengyel kínai kulturális kapcsolatok Michał Boym ( ) kutató és misszionárius ázsiai utazásainak idejére nyúlnak vissza. Az együttműködés az évszázadok során lendületesen fejlődött, különösen igaz ez az elmúlt közel harminc évre. A két ország 1986-ban kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írt alá, amelyet 2011-ben stratégiai partnerség egészített ki. A lengyel kínai kulturális együttműködés megerősödését mutatja az is, hogy 2014 májusában megnyitották Pekingben a Lengyel Intézetet, amelynek tevékenysége jelentősen segíti a lengyel kultúra Kínában történő bemutatását. A két ország közötti erős kulturális kapcsolatok egyik legfontosabb mozzanata, egyúttal a lengyel kultúra külföldön történő népszerűsítésének fontos eleme lesz a 2015-ös Lengyel Évad. A rendezvények fő koordinátora az Adam Mickiewicz Intézet, az a kulturális intézmény, amely a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériumának felügyelete alatt a lengyel kultúra külföldi promóciójáért felelős. Az intézet évek óta sikeresen valósítja meg az Ázsia Projektet, vagyis a lengyel alkotók Kína és más ázsiai országok legnagyobb művészeti eseményein történő bemutatását. A legutóbbi rendezvények közül fontos megemlíteni többek között Krystian Lupa Perszóna. Marilyn (Persona. Marilyn) című színművének előadását, valamint Elżbieta Sikora Madame Curie című operájának bemutatóját a Gdański Balti Opera társulatának előadásában a Tiencsini Nagyszínházban (Tianjin Grand Theatre). A Kínában megrendezendő Lengyel Kulturális Évad kétségtelenül egyik legfontosabb eseménye lesz az ország legrangosabb kiállítótermében, a Pekingi Nemzeti Múzeumban február és május között megrendezendő Kincsek Chopin országából című kiállítás, amely a lengyel képzőművészet széles vertikumába enged majd betekintést. A kiállítás kezdete a Tavasz Ünnepéhez kapcsolódik, amely kiemelkedő esemény a kínai naptári évben. és Vuhanban a Qintai Koncertteremben. Ezt megelőzően februárban Beata Bilińska zongoraművész pekingi és vuhani előadóútja érdemel említést, míg márciusban és áprilisban a lengyel filmművészet mutatkozik be a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon, áprilisban turnézik az Octava és az Arte dei Suonatori együttes Kínában, és számos színházi bemutató is lesz, így májusban a Tiencsini Nagyszínházban, július és augusztus folyamán a Pekingi Népművészeti Színházban, augusztusban pedig a Wrocławi Filharmónia zenekar előadóútja népszerűsítheti a lengyel kultúrát. A Lengyel Évad megkoronázza a lengyel zeneszerzőknek a kínai Tiltott Város Kamarazenekarral (Forbidden City Chamber Orchestra) folytatott együttműködését, amelynek köszönhetően a művészek legújabb darabjai állandó részeivé válnak a kínai repertoárnak, és amelyeket október-november folyamán mutatnak be a kínai nagyközönségnek. Természetesen számos könyv és egyéb kiadvány is megjelenik majd Lengyelországgal kapcsolatban, köztük két igen fontos a lengyel művészetről. A lengyel művészet története és a Kortárs lengyel művészet címmel megjelenő könyveket hasonló témájú kiállítások is kísérik majd. Ezek mellett említést érdemel a lengyelországi kortárs színházi eseményeket bemutató, a Színházi Intézet által kiadott, Lengyel teátrumok című könyv, a filmművészet iránt érdeklődők számára pedig a Polish Cinema Now kötet nyújt betekintést a lengyel mozgóképek világába november Lengyelország a napi gazdaság melléklete a napi gazdaság melléklete lengyelország november 29

16 szabadságunk mérföldkövei gazdaság: 10 ÉV növekedés Mrd PLN 48,8% 20,0% 208 Mrd PLN -13,5 Mrd PLN 207 Mrd PLN 4,6 Mrd PLN 24 Mrd PLN ( ) 6,76% Mrd PLN 68% 13,4% 639 Mrd PLN 100,5 Mrd PLN 759 Mrd PLN 137 Mrd PLN 371 Mrd PLN ( ) 4,42% GDP Az egy főre jutó GDP PPS-ben az EU átlaghoz képest Munkanélküliség Teljes export Az EU-val való kereskedelmi mérleg egyenlege Közvetlen külföldi befektetések Lengyelországban Lengyel külföldi befektetések az EU-n belül Uniós alapokból származó támogatások A 10 éves államkötvények kamatlába LengyeLország Jobban kihasználja az unió által nyújtott LeHetŐsÉgeket mint a többi tagállam Halmozott gazdasági növekedés a gdp % szerint 50% Lengyelország 49% a gdp növekedése a gazdasági válság alatt ( ) 40% 20% EU 9 27% 30% 20% EU 27 11% 10% 0% 1% EU 27 0% Lengyelország EU 9 az eu belső piacából származó előnyök Az FDI összetétele Lengyelországban 759 Mrd PLN Az EU-ba irányuló export 476 Mrd PLN Az EU-val való kereskedelmi mérleg 100 Mrd PLN Az uniós országokban való közvetlen lengyel befektetések nagysága az utóbbi 10 évben a több tucatszorosára nőtt, míg 2003-ban ez az összeg még csak 4,6 Mrd zlotyit, addig 2013-ban már 129 Mrd zlotyit tett ki. a LengyeLek rajonganak európáért a eu támogatottsága Lengyelországban % 90% 80% 70% támogatók ellenzők határozatlanok Annak ellenére, hogy a gazdasági válság kicsit csökkentette a lengyelek lelkesedését, az Unió támogatottsága még mindig nagyon magas (2014 márciusában - 89%). 60% A lengyelek 67%-a az Unió állampolgárának 40% tartja magát (teljes 30% EU átlag - 59%), 56% jelentette ki, hogy 20% ismeri az uniós 10% állampolgárságból eredő jogait (teljes EU 0% átlag - 43%). A válaszadók nagy része szerint pozitívan hatott az EU-hoz való csatlakozás a mindennapi élet legtöbb területén: 71% szerint megfigyelhető az EU pozitív hatása a lengyel gazdaságra 69% - a lengyel mezőgazdaságra 65% - az országunk biztonságára 50% 1989 II. 6. IV. 5. Kerekasztal-tanácskozások a kormány és az ellenzék képviselői között, amely az átalakulási folyamat kezdetét jelentette Lengyelországban VI. 4. és 18. A lengyel Szejm tagjainak első, részben szabad és demokratikus megválasztása, valamint a Szenátus tagjainak első szabad és demokratikus megválasztása a második világháborút követően VII. 1. A kötött élelmiszer árak feloldása, amelynek eredményeképpen a központilag szabályozott árakat felváltják a szabadpiaci árak XII. 31. Az alkotmány módosítása, így a Lengyel Köztársaság elnevezés, valamint a koronás lengyel sast ábrázoló államcímer visszaállítása 1990 I. 1. Életbe lép a piacgazdaság alapvető feltételeit megteremtő, valamint a makrogazdaságot stabilizáló, tíz részből álló törvénycsomag V. 27. Életbe lép az március 8-án elfogadott, a helyi önkormányzatokról szóló törvény V. 27. A helyi önkormányzatok tagjainak első szabad és demokratikus megválasztása VIII. 1. Életbe lép az július 5-én elfogadott, a gyülekezési jogról szóló törvény VIII. 17. Életbe lép az július 28-án elfogadott, a politikai pártokról szóló törvény XI. 25. és XII. 9. A Lengyel Köztársaság elnökének első, szabad és közvetlen úton történő megválasztása a második világháborút követően 1991 IV. 16. Az Értéktőzsde (GEP) megkezdi működését Varsóban X. 27. A lengyel Szejm, valamint Szenátus tagjainak első, szabad és demokratikus megválasztása a második világháborút követően XI. 26. Lengyelország felvétele az Európa Tanács tagjai közé 1992 I. 16. Életbe lép a Lengyel Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság között november 14-én elfogadott határmegállapodás XII. 8. Életbe lép az október 17-én elfogadott alkotmánymódosítás eredményeképpen az úgynevezett kis alkotmány 1993 IX. 17. Az Orosz Federáció katonai egységei befejezik a kivonulást Lengyelország területéről (a Szovjetunió 1944-től állomásoztatott haderőt az országban) 1995 I. 1. A lengyel zloty denominálása XI. 1. Életbe lép az 1994 június 29-én elfogadott, a nyilvános statisztikai adatokról szóló törvény 1996 XI. 22. Lengyelország csatlakozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez 1997 X. 17. Életbe lép a Lengyel Köztársaság április 2-án elfogadott új alkotmánya 1998 III. 31. Megkezdődnek Lengyelország az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások 1999 I. 1. Életbe lép az oktatást, nyugdíjrendszert, közigazgatást és egészségügyet megreformáló kormányprogram III. 12. Lengyelország csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) 2000 A lengyel zloty árfolyam-szabályozásának a megszüntetése 2002 XII. 13. A Lengyelország uniós tagságáról szóló tárgyalások lezárása 2003 VI. 7. és 8. Népszavazás Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozásáról 2004 V. 1. Lengyelország csatlakozik az Európai Unióhoz (Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával egyetemben) VI. 13. Első európai parlamenti választások Lengyelországban 2007 XII. 21. Lengyelország csatlakozik a schengeni övezethez 2011 VII. 1. XII. 31. Lengyelország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait 8[bbW >kd] h_w A\j$ (&'* +* a[h[ia[z[bc_ a fl_i[b[j '- ehip ]XWd" l_ipedj[bwz a,+ ehip ] f_wy d A Bella-Hungária Kft óta látja el a TZMO SA hazai kereskedelmi képviseletét. A TZMO cégcsoport dinamikus növekedése és fejlôdése következtében mára több, mint 65 ország piacán forgalmazza higiénés termékeit. Jelen van a Föld lakosságának egyharmadánál az Amerikai Egyesült Államoktól Európán át Indiáig. W B[d]o[b A pj hiwi ] [bd a[ j hiwi ]kda^ep b je]wjejj Bronisław Komorowski, a Lengyel Köztársaság elnöke kíséretével céglátogatásra érkezett március 21-én, pénteken az egerszalóki székhellyel mûködô Bella-Hungária Kft-hez. A lengyel elnöknek ez volt a második látogatása a cégcsoportnál, áprilásban megtekintette a csoporthoz tartozó Plastica gyáregységet. (&')#XWd ` hwaj h[]oi ]][b X l bj da A TZMO SA magyarországi leányvállalata új raktáregységét adta át november 21-én. A bôvítés minôségileg összetettebb megoldást jelent a Bella-Hungária Kft. számára a raktározás, a készletgazdálkodás és az áruszállítás technikai, szervezési folyamataiban. A májusban indult beruházás 1336 raklaphellyel bôvíti az egerszalóki raktárterületet.

17