Fogyasztási szokások és hulladékképz dés vizsgálata lakótelepi környezeteben

Átírás

1 A munka világa és a Dunaújvárosi F iskola közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi kistérségben és a Közép-Dunántúli Régióban Fogyasztási szokások és hulladékképz dés vizsgálata lakótelepi környezeteben Zárótanulmány és összegzés Összeállította: dr. Hári László f iskolai tanár Dunaújváros, november 1

2 Tartalomjegyzék 1. Felmérés célja Áttekintés A felmérést végz k A Mintavétel területi eloszlása A felmérés jellegzetességei 8 2. A fogyasztást leíró modell kialakítása A modellek szerepe Vizsgálati technikák Korrelációs mátrix használata Regressziós technikák használata Egyéb feldolgozási technikák Adatbázis felépítése Feldolgozás módszere A Lakossági minta jellemzése Háztartásban él k száma, megoszlása Háztartások szociális helyzete Vásárlási adatok elemzése Üdít vásárlási adatok vizsgálata Szörp vásárlási adatok vizsgálata Sörvásárlási adatok vizsgálata Konzerv vásárlási adatok vizsgálata Kakaópor vásárlási adatok vizsgálata Sampon vásárlási adatok vizsgálata Mosószer vásárlási adatok vizsgálata Eldobható pelenka vásárlási adatainak vizsgálata Tartós fogyasztási cikkek cseréje Környezetvédelmi akciókban való részvétel Szelektív hulladékgy jtés támogatási adatai PET palack zsugorításban való részvétel támogatása A háztartási hulladékok fogyasztásalapú becslése Az értékelés háttere Számszaki értékelés Következtetések Fenntartható fejl dés központú értékelés Lakásszövetkezet-gazdálkodási értékelés Megállapítások 80 Felhasznált irodalom 2

3 1. Felmérés célja 1.1. Áttekintés Magyarország valamennyi településén napjainkig létez megoldatlan probléma a települési szilárd hulladék elszállítása. A legtöbb községben és városban havi, illetve negyedéves átalánydíjat fizetnek az igénybevev k a szolgáltatásért. Ez Dunaújvárosban is hasonlóképpen m ködik, azonban július 2-a óta alkalmaznak egy újfajta, úgynevezett vonalkódos szemétszállítási rendszert a családi házas övezetben. Dunaújváros Közgy lése pályázatot írt ki a hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére, és a nyilvános pályázat alapján a pályázók közül a Dunanett Kft-t találta a legalkalmasabbnak, hogy ellássa ezeket a feladatokat. A Kft és annak jogel djei 40 éve látják el a város közigazgatási területén a szilárd hulladék összegy jtésének, elszállításának és ártalmatlanításának munkálatait, valamint a város közigazgatási és közterület fenntartási feladatait. A Kft feladatai közé tartozik a hagyományosan, az emeletes és családi házak környékén elhelyezett, nyitható tetej konténerekben gy jtött hulladék elszállítása éppúgy, mint a szelektív hulladékgy jtés keretében megvalósított, a gy jt szigeteken elhelyezett zárt konténerek ürítése és elszállítása. Az el bbiért a lakosság elszállítási díjat fizet, de a szelektív hulladékgy jt ürítésének és elszállításának költsége közvetlenül már nem terheli a háztartásokat. konténerek 1. ábra. Dunaújvárosban rendszeresített hulladékgy jt konténerek. 50 l-es, családi házakhoz kihelyezett m anyagkonténer és társasházi 900 l-es fémkonténer 3

4 A szelektív hulladékgy jtés az újrafeldolgozás els lépése. Ennek során a lakosság aktív közrem ködésével, anyag szerint szétválogatva gy jtik a hulladékokat. A hulladékgy jtés megvalósítására kijelölt szigetek helyét a 2. ábra, a gy jt edényzetet a 3. ábra mutatja. 2. ábra. Dunaújvárosi szelektív hulladékgy jt szigetek 3. ábra. Dunaújvárosi hulladékgy jt sziget konténerei 4

5 A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti el nyök származnak: nincs szükség az alapanyagok kibányászására, jelent sen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése, a hulladéklerakók telítettsége. Városunkban 2004-óta már m ködik a szelektív hulladékgy jtés, melynek tapasztalatait már többen összefoglalták [1], [2]. A települési szilárd és a nem veszélyes ipari hulladékok végleges elhelyezése, lerakása városi hulladéklerakón kerülnek elhelyezésre. A mintegy 20 hektáros területen 1982 óta folyik az elhelyezés. A lerakó m szaki védelem nélkül üzemel, nem felel meg a jelenlegi környezetvédelmi el írásoknak. A hagyományos konténeres és a gy jt szigeteken megvalósuló szelektív hulladék gy jtés tárgya egyaránt a lakások háztartásaiban keletkez hulladékok. Ennek kódjait, és a vele ekvivalens hulladékokat a hulladékok listájából az alábbiakban azonosíthatjuk [3]: 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GY JTÖTT HULLADÉKOKAT IS. A lakásokban és háztartásokban gy jtött hulladékok tehát az Európai Hulladék Katalógus (EWC) alaplistájában a 20-as f csoportszámot viseli. A f csoportok két számjegy, az alcsoportok négy számjegy, a hulladékok hat számjegy megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek. kóddal rendelkeznek. A (*)-gal A 3 alcsoportot tartalmazó 20-as f csoport lakótelepi hulladékai részben háztartásokban, részben intézményekben, közterületeken vagy lakossági szolgáltatást nyújtó olyan egységekben keletkeznek, melyek különböznek az ipari üzemekt l elkülönítetten gy jtött hulladék frakciók papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok ruhanem textíliák * oldószerek * savak * lúgok * fényképészeti vegyszerek * növényvéd szerek * fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok * klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések étolaj és zsír 5

6 * étolaj és zsír, amely különbözik a t l * veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a t l * veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek mosószerek, amelyek különböznek a t l * citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek a t l * elemek és akkumulátorok, amelyek között , vagy a kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a tól * veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a és kódszámú hulladékoktól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a , és kódszámú hulladékoktól * veszélyes anyagokat tartalmazó fa fa, amely különbözik a t l m anyagok fémek kéménysöprésb l származó hulladékok közelebbr l nem meghatározott egyéb frakciók kerti és parkokból származó hulladékok (a temet i hulladékot is beleértve) biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is piacokon keletkez hulladék úttisztításból származó hulladék emészt gödrökb l származó iszap szennyvíz tisztításából származó hulladék lom hulladék közelebbr l nem meghatározott lakossági hulladékok A fenti lista alcsoportjába tartozik az élelmiszerek csomagolásra használatos üveg-, m anyag,- papír- és fémhulladék is. A tartós fogyasztási cikként árusított TV, h t szekrény, DVD, video, mosógép a kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések csoportjába tartozik, melyek közül néhány berendezés tartalmazhat veszélyes anyagokat is. A bútorzat cseréjénél sorrendben fa-, m anyag- és fémhulladékok keletkeznek. Ismeretes, hogy az égésgátlókkal impregnált fa veszélyes hulladéknak számít. A háztartásokban képz d összes hulladék felsorolása nem célunk. A tanulmány azokra a csoportokra koncentrál, melyek jelent s mennyiségben vannak jelen, és amelyek mennyiségének változását a fogyasztói szokások lényegesen befolyásolják. 6

7 1.2. A felmérést végz k A felmérést munkairányítók, kérdez biztosok és értékel személyek végezték. A projekt hulladékos moduljának munkairányítója, egyben a téma gazdája dr. Hári László, a Dunaújvárosi F iskola f iskolai tanára volt. Több tárgy mellett a Hulladékgazdálkodás c. tárgy el adója. Korábbi munkája során, az eddigieknél sz kebb termékkörben már találkozott a vásárlási szokások és a hulladékképz dés problémakörével és lehet sége volt a befolyásoló faktorok meghatározására. A korábbi vizsgálatok kiterjesztésével, azt nagyobb mintán és többféle fogyasztási cikken megismételve remény szerint mód nyílhat többféle hulladékot eredményez csomagolású fogyasztási cikk mennyiségi jelleg vásárlási adatainak, valamint azok okainak feltárására. A felmérést szervez teamvezet feladata volt a kérdések összeállítása, a kérd ív összeállítása, próbakérdezés végrehajtása, a kérdésekre adott válaszokból kialakított adatbázis felállítása, az adatbázisban rejl információk kinyerése. Ez utóbbinak részét képezte az adatbázis lev adatok ellen rzése, sortisztítása, tesztelése, feldolgozása. A felmérésben résztvev, a kérd ívvel lakásonként megjelen felmér személyek a Dunaújvárosi F iskola hallgatói voltak. A felmérésben résztvev személyek száma 25 f volt. Ezek közül 18 f férfi, 7 f n. Közülük 5 f dunaújvárosi, a többi 20 f pedig a f iskola kollégiumában lakó vidéki személy, azaz a valamennyi a várost jól ismer ember volt. A felmérést végz k választott szakmája a következ : 12 f kohász és anyagmérnök szakirányos, 3 f környezetvédelmi szakirányos, 10 f pedig tanár szakos hallgató volt. A felmérésben való részvétel lehet ségét a felmérést vezet k többször is meghirdették a Hulladékgazdálkodás c. tárgy óráján. A meghirdetés és a kezdeti lelkesedés ellenére ebb l a körb l kevés jelentkez akadt. A kell létszámot a már korábban más témában felméréseket végz tanár szakos hallgatók és a kohászok biztosították. Motivációjuk egyszerre volt anyagi és szakmai jelleg. A kérdezés elvégzésére 2006 december február hónapokban került sor. A hallgatók normája a fejenkénti 40 lakás megkérdezése volt a feladatuk. A lakossági felmérés lehet legzavartalanabb lebonyolítása érdekében elengedhetetlennek tartottuk a válaszadók bizalmának megnyerését. Ennek érdekében a f iskola hallgatói el re elkészített, fényképpel és névvel ellátott kit z vel és a f iskolai projektvezet aláírásával ellátott igazoló pecsétes levéllel kopogtattak az ismeretlen személyek lakásán. Ennek, valamint a Rádió 24 rádióban többször is sugárzott ismertetés hatására a fogadókészség a vártnál jobb lett. Az elutasítások aránya kb. 10 % alatt volt. 7

8 1.3. A mintavétel területi eloszlása Tekintve a város jellegét, a területi földrajzi eloszlásban is megnyilvánuló szociális különbségeket, nagy súlyt fektettünk arra, hogy a város mindegyik része népességi súlyának megfelel arányban legyen képviselve a kiszemelt 1000 f s mintában. A fentiek biztosítására a város területét térkép alapján kb. azonos lakosságú zónákra osztottuk, melyben az amúgy is azonos lakosságeloszlást kívánó szavazókörzetek határait vettük alapul. Ezek utcanevei ismertek voltak pl. az internetr l [4]. A 47 szavazókörre osztott város f s, azonos létszámú szavazói esetekt l függ en 3-10 utcában laknak. Ez az alapinformáció hasznosnak bizonyult a hulladékgazdálkodási adatbázis felállításához szükséges területek kijelöléséhez is. A statisztikai adatok szerint 2007-ben Dunaújvárosban lakás és összesen f lakos van [5]. Az egyéb adatok szerint Dunaújváros további jellemz adatai az alábbiak. - A lakásállomány nagy többsége (65,3 %-a) kétszobás lakásból áll, - A három és többszobás lakások aránya 20,8%, lakásra átlagosan 217 szoba jut, - Egy lakás átlagos alapterülete Dunaújvárosban 54,7 m2, - A lakásállománynak 9%-a található családi házban [5]. Fenti adatokból következ en 2-2 szomszédos szavazókör összevonásával kaphatjuk a kb lakásból és lakosból álló 23 körzetet. Ez az a terület, melyet 23 f felmér nek (+ 3 f tartalék személynek) felmérést kellett készítenie. Ennek megfelel en a megkérdezett háztartások az egész város területére vonatkoztak és az összes dunaújvárosi háztartás 4,4 %-át tették ki. Az arány igen jónak mondható, f leg akkor, ha egyes politikai kutatóintézetek 1000 f s mintán az egész ország politikai véleményét akarják lemérni. A felmérés területi eloszlását meghatározó körzetek ún. sajátos jellegzetességekkel rendelkeznek. Ezek pl. az alábbiak: - A Technikum városrész és a Dunasor lakói régi 4 emeletes lakásokban laknak, jelenleg f leg nyugdíjasok. - A Magyar úttól északra es területek (Újtelep, Temet út környéke) lakói kertes családi házakban laknak, k a középosztályhoz tartoznak. - A Béke és a Római városrészek lakosai tízemeletes blokkházakban laknak, lakói f leg alkalmazottak. 8

9 1.4. A felmérés jellegzetességei A 20 f kérdez többszöri teamvezet i tájékoztatáson vett részt. Az eligazítások témái az alábbiak voltak: Tájékoztató felmérés indításáról, célokról. Ennek keretében a teamvezet tájékoztatást adott a megjelenteknek a nyertes pályázatról, annak céljáról, a követelményekr l és a mellékereseti lehet ségekr l. Felmérés hallgatói résztvev i szándékokról. A téma bejelentését meglehet s siker kísérte. Ennek f leg kereset kiegészítési okai, mintsem szakmai okai lehettek. Tájékoztató a csomagolási és kommunális hulladékokról, a fogyasztás és a hulladékképz dés összefüggéseir l. Ennek keretében a felmérést végz k rövid tájékoztatást hallgattak a hulladékok keletkezésének mechanizmusáról, az egyes élelmiszerek és elektronikai cikkek csomagolóanyagairól. Tájékoztató a felmérésben szerepl kérdésekr l és az id pontról. Vélemény kérése. A teamvezet ismertette az összeállított kérdéseket. Hozzászólások, kiegészítések hangzottak el, melyet mérlegelve beillesztettek a kérd ívbe. Tájékoztató a lakossági bizalom megnyerésének témájában. Kérdések és tanácsok. Ennek keretében a teamvezet felhívta a kérdez k figyelmét a megjelenés fontosságára. Egyértelm volt, hogy a kérdez legyen ápolt, jól vagy közepesen jól öltözött, jól fésült, általában bizalmat kelt. A kérdez szakmailag is jó benyomást kell, hogy keltsen, ennek megfelel en jól tagoltan érthet en, a felesleges szakkifejezéseket mell zve kell, hogy tájékoztassa a lakosokat. Adott esetben a kérdez nek a kérdéseket megvilágító példákat kell szolgáltatnia. A többszöri egyeztetésen átesett kérd ívet sokszorosítottuk és a kérdez k között kiosztottuk. A kérdez k egyedül vagy párban, a rendelkezésre álló szabadid ben járták a lakásokat. A felmérések napi eloszlásának zöme az alkalmazottakat magába foglaló körzetekben 15,00-18,00 h közötti területre esett. Ezt az id intervallumot a munkaid vége (14,00 h), a családtagok hazaérkezése és legfontosabb teend inek elvégzése, valamint a korai sötétedés alakította ki. A felmérés vegyik jellegzetessége volt a válaszadók titkosságának garantálása. A rutinszer vizsgálat részletei az alábbiak voltak: becsöngetés, bemutatkozás, a személyi igazoló okmányok bemutatása, a megkeresés céljának közlése (1 perc); belépés, kabát, cip levetése, kérd ív el készítése (2-3 perc), kérdések feltevése és a válaszok rögzítése (30-35 perc); válaszok megköszönése, felöltözés, elköszönés (1-2 perc). 9

10 A felmér munka a kijelölt id n túl (december, január) egy hónappal elhúzódva február végéig tartott. Ennek f oka az volt, hogy a közbejöv vizsgaid szak lassította az eseményeket. A vizsganehézségekkel küzd k közül 2-3 f lemondta a részvételt, helyettük új személyeket állítottunk be, illetve a kiváló eredménye elért személyeket új körzetben való közrem ködésre kértük fel. A kérdez k a kérd ívek visszaszolgáltatásakor kedvez lakossági fogadtatásról számoltak be. Durva fogadtatásról, provokatív reakciókról, egyéb kellemetlenségekr l nem érkezett híradás. 10

11 2. A fogyasztást leíró modell kialakítása 2.1. A modellek szerepe A társadalmi-gazdasági jelenségek modellezése arra készteti a kutatókat, hogy fogalmaikat pontosan definiálják és megtalálják azokat a hatótényez ket, amelyek a vizsgált jelenség viselkedése szempontjából dönt nek tekinthet k. A számítástechnikai eszközöknek az utóbbi években való gyors fejl dése megkönnyíti az adatok egyre gyorsabb feldolgozását, különösen akkor, amikor egyes informatikai programok kész feldolgozó algoritmusokat is tartalmaznak. A tanulmány célja ebben a kötetben - ideális esetben - az élelmiszer- és iparcikkek fogyasztását leíró modell megalkotása. Általában igaz, hogy a modell mindig a valóságnak valamilyen el re meghatározott cél szempontjából jellemz tulajdonságait, részeit mutatja csak be. Az egyes alkotóelemek kapcsolódásait egyenletek formájában fejezzük ki. Minden tudományág, köztük a gazdaság- és társadalomtudomány is használ modelleket. Ezek kialakításának és használatának célja az, hogy a bonyolultabb folyamatokat leegyszer sítse, és, ezáltal tegye lehet vé a jelenségek tanulmányozását. A tanulmányozás közben fontos, hogy a kapcsolatot a y = f(x) formában keressük, ugyanis csak bemen változók, vagy csak a kimen változók közötti kapcsolat keresése pl. y i = f(y i+n ) formában, több ok miatt is félrevezet, még akkor is, ha az ilyen esetekben szoros korrelációs kapcsolat van a két változó között.. 4. ábra. A hulladékgy jtési rendszer viselkedését kutató rendszer f jellegzetességei A természettudományoktól eltér en - ahol mesterséges körülmények között tág lehet ség van a kísérletezésre a társadalomtudományok, közöttük a közgazdaságtudományok területén a folyamatok állandóan változó körülmények között mennek végbe, és a kísérletezés helyett csak a jelenségek egyszeri megfigyelése lehetséges. Ezeket tehát nagy körültekintéssel kell végezni, mivel az ismétlés változatlan körülmények mellett általában nem lehetséges. A modellkészítés a feladat pontos meghatározásával kezd dik. Ez azért fontos, mert a probléma jellege egyúttal az egyes tényez k jelent ségét is meghatározza. Ha pl. valamelyik termék iránti keresletet kívánjuk számszer síteni, akkor nem szükséges a modellbe szerepeltetni pl. a lakosszámot, vagy a termék csomagolását, de ezzel szemben a családi jövedelmet, a fogyasztó életkorára jellemz adatokat, vagy a termék árát célszer a modellben 11

12 figyelembe venni. Ennek alapján a feladat meghatározását az azzal kapcsolatos valamennyi befolyásoló tényez számbavétele és az adatbázis megteremtése követi. A feladat definiálása és a releváns tényez k számbavétele után a modellezés legnehezebb szakasza következik, melyben dönteni kell arról, hogy milyen tényez k kerüljenek be a modellbe. Erre nézve legcélravezet bb a szignifikancia vizsgálat elvégzése, melynek eredményeképpen csak az ún. szignifikáns változók maradnak a modellben. A modell matematikai alakjának felállítása után annak verifikálása, azaz a valósággal való szembeállítása következik Vizsgálati technikák Korrelációs mátrix használata A korrelációs mátrix mint alkalmazható kutatási eszköz az egyszer bb módszerek közé tartozik. Meghatározása szinte automatikusan történik a felállított adatbázisból. A mátrix tulajdonképpen egy sorokban és oszlopokban elrendezett összefüggéshalmaz, a vizsgálatba vont összes változó között. Alakját pl. 4 változóra az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat. Egy négyváltozós képzeletbeli korrelációs mátrix alakja X 1 X 2 X 3 X 4 X 1 1 X 2 0, X 3 0,1254-0, X 4-0,6580 0,2984 0, A mátrix els sora és oszlopa megnevezi a változókat. A mez ben az összes kétváltozós korrelációs együtthatót találjuk, melynek értéke [ ] közötti érték lehet. a f átlóban szerepl 1-es érékek magyarázata az, hogy önmagával minden változó teljes mértékben korrelál. A mátrix sajátossága még az, hogy szimmetrikus, ezért a f átló feletti értékeket el lehet hagyni. A szimmetria oka az, hogy az x 2 és a x 3 közötti korreláció ugyanolyan érték nek kell lennie, mint az x 3 és az x 2 közöttinek. További sajátosság, hogy a negatív el jel fordított összefüggésre utal, a pozitív egyenesre. Az egyhez közelálló abszolút érték számok szoros összefüggésre, a 0-hoz közeliek laza összefüggést sejtetnek. Az 1. táblázat 1. oszlopában szerepl r ij értékek szerint az x 1 változó szoros egyenes arányosságot mutat az x 2 -vel, az x 3 -mal való szorossága igen laza, míg az x 4 -gyel szoros, fordított összefüggésben van. 12

13 A korrelációs mátrix, mint értékelési technika el nye, hogy gyors tájékoztatást tesz lehet vé. Kvantitatív megállapításokra nem alkalmas. El sz rési célra felhasználása indokolt lehet Regressziós technikák használata A gazdaság- és társadalomtudományban jórészt statisztikai modelleket használnak, melyek szinte már rutinszer en használatos regressziós modellek. A fogyasztási modellek összefüggéseket leíró számos változó között vannak releváns, és a jelenséggel kevésbé szoros összefüggésben lev tényez k, olyanok, melyeknek hatását a kapcsolat szempontjából véletlennek tekinthetjük. Fenti eset azt példázza, hogy az összefüggés legtöbbször sztochasztikus, azaz valószín ségi. A regressziós egyenletek lehetnek technikai egyenletek, magatartási egyenletek, definíciós egyenletek stb. Ezek közül a jelenleg érdekes magatartási egyenletek arra adnak választ, hogy bizonyos megfigyelési egységek, (háztartások, vállalatok) hogyan reagálnak a gazdasági élet különböz jelenségeire. Ilyenek pl. a keresleti függvények, melyek a termékek iránti keresletet a reáljövedelem, stb. függvényében írják le [6]. A regressziós egyenletek lehetnek egy- vagy többváltozósak, azonkívül, mindegyik lehet lineáris, parabolikus, logaritmikus, stb. Meg kell jegyezni, hogy a viszonylag nem szoros összefüggéseket leíró többváltozós modellekben a lineáris alakot részesítik el nyben. A lineáris többváltozós regressziós egyenlet általános alakja Y = x 0 + x 1 a 1 + a 2 x 2 + a 3 x 3 formában írható le, ahol x 0, a 1, a 2, a 3 a regressziófüggvény ismeretlen paraméterei. A regressziófüggvényhez szorossági mutatókat kapcsolódnak, mely a független és a függ változók közötti összefüggés szorosságát írják le, illetve a regressziós együttható szignifikanciájáról tájékoztatnak. Ezek a mutatók a következ k: - r = korrelációs együttható (egyváltozós regresszió esetén), - r 2 = determinációs együttható. - R = többszörös korrelációs együttható (többváltozós függvény esetén). - R 2 = többszörös determinációs együttható (többváltozós függvény esetén). A többszörös determinációs együttható azt mutatja meg, hogy a figyelembe vett magyarázó változók (x 1, x 2, x 3, ) az eredményváltozó (y) varianciájának hányad részét magyarázzák meg. 13

14 - r yi.j = parciális korrelációs együttható. A parciális korrelációs együtthatók azt mutatják meg, hogy egy adott magyarázó változó (i) milyen szoros kapcsolatban van a függ változóval (y), miután a többi magyarázó változó (j) hatását, mind a vizsgált magyarázó változóból, mind a függ változóból kisz rtük. - F = F (Fisher)- szám. Annak megállapítására szolgál, hogy a valamennyi a i paraméterre vonatkozó értékek szignifikánsan különböznek-e zérustól. Kiszámítását általában a feldolgozóprogramok elvégzik, az alábbi képlet szerint: melyben R 2 /(m-1) F = (1-R 2 )/(n-m) m = magyarázó változók száma, n = adatok száma. A nullhipotézis tesztelése úgy történik, hogy a fenti képlettel számított F értéket összehasonlítjuk az F-táblázatban az adott szabadságfoknál talált kritikus értékkel. Ehhez el ször rögzíteni kell a valószín ségi szinteket, melyre a hipotézis ellen rzését építjük. Ez az ún. szignifikanciaszint. Ez azt mutatja, hogy a, hogy milyen ún. els fajú hibát engedünk meg a nullhipotézis tesztelésénél. Ha ez a szint 5 %, ez azt jelenti, hogy maximálisan 5% annak valószín sége, hogy a nullhipotézist elvetjük, noha az helyes volt. Ha a számított F-érték kisebb, mint a táblázatbeli érték, a nullhipotézist az adott szinten elfogadjuk [6]. - t = a Student-próba az egyes a i regressziós együtthatók szeparált tesztelésére szolgál. A tesztelés során a számítógépes output adatok által szolgáltatott t értékeket össze kell hasonlítani egy táblázatbeli t értékkel, melyet az adott szabadsági fokok függvényében kell meghatározni. Ha a számított érték kisebb, mint a táblázatbeli, akkor a nullhipotézist el kell fogadni. Fentiek után a globális és parciális mutatókkal a minden szempontból szignifikáns fogyasztási modellt az alábbi paraméterekkel kell jellemezni. Y = a 0 + a 1 x 1 + a 2 x 2 + a 33 ; t i = [t o ; t 1 ; t 2 ; t 3 ] R =.., F =. 14

15 Fenti többváltozós regressziós egyenlet együtthatóit (koefficienseit), Student értékeit, R és F paraméterét a kereskedelemben kapható EXCEL program automatikusan meghatározza. Ennek gépi outputjait sokan idézik, anélkül, hogy az egyes jelek értelmével tisztában lennének. Az egyenlet általános megoldása a legkisebb négyzetek módszerén alapul. Az ún. optimális (vagyis a csak szignifikáns együtthatókat tartalmazó) egyenlet meghatározása az adatbázisból az ún. Backward-féle eliminációs módszerrel történik [6] Egyéb feldolgozási technikák Az el bbi két leggyakrabban alkalmazott adatfeldolgozási technikán túl egyéb értékelési módszerek használatával is éltek a kutatók. Ezek zöme az Excel program statisztikai és adatelemzési moduljába tartozó vizsgálatok voltaknak az alábbiak szerint: gyakoriság, hisztogram, leíró statisztika, A vizsgálatot végz k az adatbázis értékeléshez felhasználták még az adatbázisok gyors kiértékelésére használt SPSS programcsomag több szolgáltatását is Adatbázis felépítése Az adatbázis rekordjait háztartásonként 1 sorban rögzítettük, miközben az egyes kérdésekre adott válaszok 1 oszlopban helyezkedtek el. Valamennyi oszlop fejlécet tartalmazott, mely egyben az azonosítást is szolgálta. Az adatállomány 1 oszlopa egy technikai azonosítást lehet vé tev sorszámokat tartalmazott, mely lehet vé tette a többszöri sorbarendezés, sz rés után lehet vé tette az eredeti adatállomány visszaállítását és egyéb szempontok szerinti újrafeldolgozását. Az adatállomány input jelleg oszlopainak azonosítóit a 2. táblázat tartalmazza. Ebb l megállapíthatjuk, hogy a figyelembe vett független változók száma 16 db. A kés bbi vizsgálatok kiderítették, hogy ezek közül csak egy töredéke bizonyul relevánsnak. Az input jelleg változók min ségét, számát tapasztalataik és a családi modellek tulajdonságai alapján a felmérés irányítói határozták meg. Ennek alapján a fogyasztást magyarázó változók a család szociális helyzetével (létszámmal, gyerekek, keres k és nyugdíjasok számával) valamint a jövedelmi viszonyokkal magyarázták. Felt nnek a magyarázó változók között olyanok is, melyek életkori sajátosságnak vagy mások pl. az életvitel elengedhetetlen eszközének min sülnek. 15

16 2. táblázat. Az adatállomány input jelleg változói Sorszám Megnevezés Oszlop értelmezése 0 Sorsz Sorszám rekordok szerint 1 Összes lakó Háztartás összes lakója, f 2 ÖsszGy Háztartásban lakó összes gyerek (nem keres és nem gyugdíjas) 3 GY0-2év Háztartásban él 0-2 év közötti gyermekek száma, f 4 GY2-5év Háztartásban él 2-5 év közötti gyermekek száma, f 5 GY15-20év Háztartásban él év közötti gyermekek száma, f 6 GY20felett Háztartásban él 20 év feletti (eltartott) gyermekek száma, f 7 Nyugdíjas Háztartásban él nyugdíjasok száma, f 8 FelnFfi Háztartásban él keres feln tt férfiak száma, f 9 FelnN Háztartásban él feln tt, keres n k száma, f Ezer alatt Háztartás nettó havi jövedelme 100 E Ft alatti Ezer Háztartás nettó havi jövedelme E Ft közötti Ezer Háztartás nettó havi jövedelme E Ft közötti Ezer Háztartás nettó havi jövedelme E Ft közötti Ezer Háztartás nettó havi jövedelme E Ft közötti Ezer fel Háztartás nettó havi jövedelme 500 E Ft feletti 16 Jöved Háztartás becsült havi jövedelme fizetésekkel és nyugdíjakkal Az adatállomány output jelleg (azaz függ ) változói vagyis a fogyasztási cikkek heti vagy havi fogyasztása általában a bemen változók hatására generálódik A vásárolt áruk kiválasztottságuk szerint- az elengedhetetlen létfenntartási cikkek, vagy a már nem luxuscikknek számító üdít italok közé tartoznak, illetve a higiénikus testápolást szolgálják. Mindezek a cikkek jellemz csomagolással rendelkeznek, melyek a használat után a hulladékgy jt konténerbe kerülnek, azaz a fogyasztás után, mint fém,- üveg- és m anyaghulladékként jelennek meg. Ezek a cikkek a csomagolás különböz sége szerint több alcsoportra oszthatók. Számos egyéb (nem fogyasztási cikk jelleg ) változó csak min ségi ismérveket tartalmaz. Ezeket kés bb megmagyarázzuk. Nem szerepeltetjük a változók között a vásárolt szolgáltatásokat sem, mivel általában nincs csomagolásuk. A függ változók megnevezését a 3. táblázat tartalmazza. 16

17 3. táblázat. Az adatállomány output jelleg változói (háztartás heti fogyasztása), db Sorszám Megnevezés Oszlop értelmezése 1 Tf mk Tejfölfogyasztás m anyag-kisdoboz csomagolás 2 Tf mn Tejfölvásárlás m anyag-nagydoboz csomagolás 3 TK mk Tej és kakaóvásárlás, m anyag-kisdoboz csomagolás 4 TK mn Tej és kakaóvásárlás, m anyag-nagydoboz csomagolás 5 TK ppk Tej és kakaóvásárlás, papír-kisdoboz csomagolás 6 TK ppn Tej és kakaóvásárlás, papír-nagydoboz csomagolás 7 TK ük Tej és kakaóvásárlás, üveg, kicsi csomagolás 8 TK ün Tej és kakaóvásárlás, üveg nagy csomagolás 9 KO mk Konzervvásárlás, m anyag-kisdoboz csomagolásban 10 KO mn Konzervvásárlás, m anyag-nagydoboz csomagolásban 11 KO fdk Konzerv, fémdoboz, kisméret 12 KO fdn Konzerv, fémdoboz, nagyméret 13 KO ük Konzerv, üveg, kisméret 14 KO ün Konzerv, üveg, nagyméret 15 KM mk Ketchup- és mustárvásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 16 KM mn Ketchup- és mustárvásárlás m anyag, nagy csomagolásban 17 KM fdk Ketchup- és mustárvásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban 18 KM fdn Ketchup- és mustárvásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban 19 KM ük Ketchup- és mustárvásárlás üveg, kicsi csomagolásban 20 KM ün Ketchup- és mustárvásárlás üveg, nagy csomagolásban 21 OC mk Olaj- és citromlévásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 22 OC mn Olaj- és citromlévásárlás m anyag, nagy csomagolásban 23 OC ük Olaj- és citromlévásárlás üveg, kicsi csomagolásban 24 OC ün Olaj- és citromlévásárlás üveg, nagy csomagolásban 25 KP mk Kakaópor vásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 26 KP mn Kakaópor vásárlás m anyag, nagy csomagolásban 27 KP ppk Kakaópor vásárlás papír, kicsi csomagolásban 28 KP ppn Kakaópor vásárlás papír, nagy csomagolásban 29 KP fdk Kakaópor vásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban 30 KP fdn Kakaópor vásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban 31 KP ük Kakaópor vásárlás üveg, kicsi csomagolásban 32 KP ün Kakaópor vásárlás üveg, nagy csomagolásban 33 ÜD mk Üdít italvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban 34 ÜD mn Üdít italvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban 35 ÜD ppk Üdít italvásárlás, papír, kicsi csomagolásban 36 ÜD ppn Üdít italvásárlás, papír, nagy csomagolásban 37 ÜD fdk Üdít italvásárlás, fémdoboz, kicsi csomagolásban 38 ÜD fdn Üdít italvásárlás, fémdoboz, nagy csomagolásban 39 ÜD ük Üdít italvásárlás, üveg, kicsi csomagolásban 40 ÜD ün Üdít italvásárlás, üveg, nagy csomagolásban 17

18 4. táblázat. Az adatállomány output jelleg változói, folytatás (háztartás heti vásárlása), db Sorszám Megnevezés Oszlop értelmezése 41 SÖ mk Sörvásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 42 SÖ mn Sörvásárlás m anyag, nagy csomagolásban 43 SÖ fdk Sörvásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban 44 SÖ fdn Sörvásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban 45 SÖ ük Sörvásárlás üveg, kicsi csomagolásban 46 SÖ ün Sörvásárlás üveg, nagy csomagolásban 47 SZÖ mk Szörpvásárlás m anyag kicsi csomagolásban 48 SZÖ mn Sörvásárlás m anyag, nagy csomagolásban 4 SZÖ ük Sörvásárlás üveg, kicsi csomagolásban 50 SZÖ ün Sörvásárlás üveg, nagy csomagolásban 51 TE mk Teavásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 52 TE mn Teavásárlás m anyag, nagy csomagolásban 53 TE ppk Teavásárlás papír, kicsi csomagolásban 54 TE ppn Teavásárlás papír, nagy csomagolásban 55 TE fdk Teavásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban 56 TE fdn Teavásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban 57 KÁ mk Kávévásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 58 KÁ mn Kávévásárlás m anyag, nagy csomagolásban 59 KÁ fdk Kávévásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban 60 KÁ fdn Kávévásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban 61 KÁ ük Kávévásárlás üveg, kicsi csomagolásban 62 KÁ ün Kávévásárlás üveg, nagy csomagolásban 63 MP mk Mosóporvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban 64 MP mn Mosóporvásárlás, m anyag, nagy csomagolásban 65 MP ppk Mosóporvásárlás, papír, kicsi csomagolásban 66 MP ppn Mosóporvásárlás, papír, nagy csomagolásban 67 MG mk Mosogatószer vásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban 68 MG mn Mosogatószer vásárlás, m anyag, nagy csomagolásban 69 MG ppk Mosogatószer vásárlás, papír, kicsi csomagolásban 70 MG ppn Mosogatószer vásárlás, papír, nagy csomagolásban 71 BH fdk Borotvahab, fémdoboz, kicsi csomagolásban 72 BH fdn Borotvahab, fémdoboz, nagy csomagolásban 73 DZ fdk Dezodor fémdoboz, kicsi csomagolásban 74 DZ fdn Dezodor fémdoboz, nagy csomagolásban 75 DZ ük Dezodor üveg, kicsi csomagolásban 76 DZ ün Dezodor üveg, nagy csomagolásban 77 SP mk Samponvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban 78 SP mn Samponvásárlás, m anyag, nagy csomagolásban 79 TÁ mk Testápolókrém vásárlás m anyag, kicsi csomagolásban 80 TÁ mn Testápolókrém vásárlás m anyag, nagy csomagolásban 81 TÁ fdk Testápolókrém vásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban 82 TÁ fdn Testápolókrém vásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban 18

19 A tartós fogyasztási cikkek esetében a célszer kérdés az volt, hogy hány évenként cserélik le a berendezéseket. Erre vonatkozóan a televízió, videó-dvd, mosógép, kisgépek, bútor, számítógép, gázt zhely, és a mobil cseréjére kérdeztünk rá. A kérdésre vonatkozó válaszokat óvatosan kellett kezelni, mivel a 0 és a - jelek egyaránt azt jelenthették, hogy nincs készülék, nem cserél. Az egyéb kérdések zömmel vélemények voltak pl. mi a véleménye a szelektív hulladékgy jtésr l, vagy vásárolna-e m anyag palackzsugorítót? A feldolgozásaik megértéséhez nem kell részletes el tájékoztató Feldolgozás módszere A feldolgozás elemi eszközei széles körben ismertek. Ezek ismertetése nem célunk. Több figyelmet érdemek az optimális regresszióegyenlet meghatározásnak kérdése. A különféle optimalizáló módszerek közül (a regressziófüggvények teljes halmaza alapján történ meghatározás, a Forward-féle szelekciós módszer, a Stepwise -féle módszer és a Backwardféle eliminációs eljárás) a résztvev k a szemléletes, egyszersmind könny Backward-féle módszert használták. A módszer lényege, hogy az els lépésben olyan regressziófüggvényt kell meghatározni, mely valamennyi magyarázó változót tartalmazza, majd az így kapott regressziófüggvényb l ki kell szelektálni (eliminálni) azokat a változókat, melyek nem járulnak hozzá szignifikánsan a reziduális négyzetösszegek csökkentéséhez. Ezután (egy magyarázó változó kihagyása után) folytatni kell a folyamatot, mindaddig, ameddig csak szignifikáns változók maradnak a regressziós egyenletben. A lépések a következ k: - Valamennyi magyarázó változót tartalmazó regressziófüggvény meghatározása. - A magyarázó változó együtthatóira külön- külön kiszámoljuk a t -értéket. - A legalacsonyabb abszolút érték t-értéket mutató változót elimináljuk az adatbázisból, ha annak értéke nem szignifikáns. - A megmaradt magyarázó változók alapján újabb regressziófüggvényt állítunk fel, és ennek is megvizsgáljuk a t-értékeit, majd döntünk a kizárásról. Az eljárást addig folytatjuk, ameddig csak szignifikáns együtthatók maradnak a regressziófüggvényben. Az eliminációs eljárás bemutatását kés bb egy konkrét cikk vásárlási modelljének vizsgálata alapján fogjuk bemutatni. 19

20 3. A lakossági minta jellemzése A válaszokat adó lakossági minta feltevésünk szerint egész Dunaújváros lakosságát leképezte. Eleve ennek a célnak a megvalósítására irányult a körzetek kijelölése is. Az átlagtól való eltérést azonban nem lehet teljesen kizárni, hiszen a helyszíni felmérés körülményeit a minél gyorsabb haladás motiválta és nem okvetlenül létesítették el nyben az egyenletes mintavételi körülményeket Háztartásban él k száma, megoszlása A megkérdezett 1000 db háztartás átlagában háztartásonként feln tt férfi: f feln tt n : 997 f gyermek: f nyugdíjas: 452 f Összesen: f Feln ttnek a keresettel rendelkez ket számítottuk, gyermekként tartottuk számon a keresettel nem rendelkez 0-24 éves fiatalokat korra és nemre való tekintet nélkül. Külön felmértük a gyerekek koreloszlását. Ez az alábbiak szerint alakult. 0-2 éves gyermek: 50 f, 2-5 éves gyermek: 237 f, 6-14 éves gyermek: 693 f, éves gyermek: 201 f, 20 év feletti gyermek: 338 f. Összes gyermek: f A feln ttek, gyermekek és nyugdíjasok adott fogyasztási cikkek esetén külön-külön keresletalakító tényez knek bizonyultak. Az egyes korspecifikus fogyasztási cikkek közül tipikus eset a pelenka, mely csak a 0-2 éves korosztály fogyasztására jellemz. Meg kell még említeni a szörpöket, az elektronikai 20

21 szórakoztatóeszközöket vagy a dobozos sört is melynek fogyasztása, vagy annak nélkülözése szintén jellemz lehet egy korosztályra. Jellemz, hogy bizonyos cikkek fogyasztása (presztízsfogyasztás) korosztályi jellemz ként hat és nem függ a család jövedelmét l Háztartások szociális helyzete A felmér k természetesen nem készíthettek vagyonleltárt. A szociális helyzetre utaló számos kérdés közül csak a háztartás jövedelme kérdés feltevésére volt lehet ség. Ennek alapján a kérd ív összeállítói a következ válaszadási lehet ségeket jelölték be: Háztartás havi jövedelme 100 E Ft alatti, Háztartás havi jövedelme E Ft közötti, Háztartás havi jövedelme E Ft közötti, Háztartás havi jövedelme E Ft közötti, Háztartás jövedelme E Ft feletti, Háztartás havi jövedelme 500 E Ft feletti. A felmér k kérték a válaszadókat, hogy az összes nettó jövedelem szerepeljen a válaszok között, beleértve a nyugdíjat is, de nem levonva a lakásrezsit. Az adatok statisztikai feldolgozása alapján a felmért 1000 háztartás havi nettó átlagjövedelme számtani átlag szerint 170 E Ft. Az a jövedelem pedig, amelynél a családok fele ugyanannyit keres, mint a másik (vagyis a jövedelmek mediánja), az 150 E Ft. Ugyancsak 150 E Ft a jövedelmek módusza is, vagyis ez a leggyakoribb jövedelemszegmens. A jövedelmi viszonyokat az 5. és a 6. ábra szemlélteti. Az 5. ábra oszlopai arra utalnak, hogy a háztartások zömének meghatározó jövedelme a E Ft sávba esett, melynek az átlagával számoltunk a továbbiakban. Az ábrára jellemz az eloszlás aszimetrikus jellege is. A háztartási jövedelmek országos és más területi adatainak vizsgálata alapján egyértelm, hogy a jövedelmek eloszlása nem normális jelleg. 21

22 5. ábra. A kérd ívben szerepl háztartások bevallott jövedelme 6. ábra. A kérd ívben szerepl háztartások kumulált jövedelme a medián és a számtani átlag bejelölésével 22

23 Köztudott, hogy a különböz eloszlásokra jellemz számított és helyzeti középértékek csak akkor egyeznek meg, ha az eloszlás normális. Mivel esetünkben ferde (balra hosszan elnyúló) eloszlásról van szó, a medián kisebb, mint a számtani átlag. Célszer adatainkat az országos átlaggal összehasonlítani. Ezt az 5. táblázatban tesszük meg, mely szerint a háztartások jövedelme Ft. A szóródást mutató fels és alsó decilis aránya F = / = 5,1. 5. táblázat. Az egy f re jutó diszponibilis jövedelem Magyarországon, 2002-ben [7] Decilisek Háztartás összjövedelme Átlagos rezsi (Ft/hó) Diszponibilis jövedelem Háztartás - nagyság Egy f re jutó diszponibilis jövedelem alsó decilis decilis , decilis , decilis decilis decilis fels decilis Total A dunaújvárosi 1000-es mintában a mért fels 10 % és alsó 10 % jövedelmek arányát nehéz becsülni, mivel ezt csak a görbér l való szerkesztéssel tehetjük meg, azzal a megszorítással, hogy a 100 E Ft alatti jövedelmeket 75 E Ft-nak vettük, az 500 E Ft felettieket pedig 600 E Ftnak. Az alsó decilis határának szerkesztéssel való meghatározása alapján 40 E Ft adódik. A fels és alsó decilisek hányadosából kapott mutató értéke F 1 = 285/40 = 7,1 ami egyébként jellemzi a magyarországi átlagot is. A vizsgált 1000 f s dunaújvárosi háztartási minta és a magyarországi teljes halmaz közötti eltérés tehát nem jelent s. 23

24 4. Adatok elemzése Az adatok elemzésére az egyszer statisztikai mutatókat, a korrelációs mátrix adta lehet ségeket és a regressziószámítási technikákat használtuk. Az összesített adatbázis adatait átlagolva az egyes áruk fogyasztását háztartásonként és hetente a következ táblázat mutatja. 6. táblázat. Árucikkek heti átlagos fogyasztása csomagolási módonként (db/hét) Árucikk Csomagolási mód Volumen Megnevezés m anyag kicsi m anyag nagy papír kicsi papír nagy doboz kicsi doboz nagy üveg kicsi üveg KM liter/hét ün nagy Üdít 0,38 6,20 0,03 0,22 0,02 0,03 0,03 0,32 13,16 Szörp 0,12 0, ,10 0,03 0,37 Tea 0,16 0,10 0,62 0,27 0,01 0, ,63 Kávé 0,45 0, ,22 0,04 0,06 0,01 0,18 Sör 0,09 0, ,59 0,70 0,37 0,47 0,93 Tej, kakaó 0,35 1,19 0,27 2, ,51 Tejfel 0,88 0, ,53 Vaj, margarin 0,62 0,44 0,09 0, ,41 Joghurt, kefir 2,86 0,85 0,05 0, ,85 Konzerv 0,14 0, ,35 0,25 0,31 0,22 0,54 Ketchup, mustár 0,62 0, ,17 0, ,39 Olaj, citromlé 0,57 0, ,86 Kakaópor 0,29 0,08 0,16 0, Sütemény 0,27 0,18 0,22 0, Felvágott 0,47 0,85 0,46 0, Hús 0,12 0,57 0,32 1, Mosópor 0,23 0,94 0,11 0, Mosogatószer 0,54 1, Borotvahab ,57 0, Dezodor ,56 0,28 0,53 - Sampon, tusfürd 0,73 1, Testápoló krémek 0,51 0, A feltüntetett csomagolású áruk fogyasztása, az áru tartalma, kiszerelése és csomagolási módja között sajátos, hosszabb rövidebb id közönként változó sajátos összefüggés van. 24

25 4.1. Üdít ital fogyasztásra ható tényez k vizsgálata Az üdít italok és ásványvizek vásárlása kb. a as évekt l egyre meghatározóbb szokása lett a társadalomnak, mely már a századforduló el tt elengedhetetlenné vált. Az italok min sége sokrét. Elég megemlíteni az általában PET-palack és fémdoboz csomagolású szénsavas italokat, a PET és papírcsomagolású rostos üdít ket, az üvegcsomagolású ásványvizeket. Az üdít italok összefoglalású különböz tartalmú üdít k és ásványvizek fogyasztása összességében és külön-külön is korosztályi jelleg. A literben mért heti fogyasztás és az azt meghatározó tényez k közötti összefüggések feltárására a standard statisztikai vizsgálatokat és a regressziós technikát alkalmaztuk. Az átlagfogyasztási adatokat 1000 f re és egy hétre a 7. táblázat mutatja. 7. táblázat. Az üdít ital-fogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele ÜD mk ÜD mn ÜD ppk ÜD ppn Ü fdk Ü fdn Ü ük Ü ün Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg 0,10 0,18 0,05 0,14 0,02 0,028 0,45 0,65 Fajl hulladék, kg/ht/hét 0,038 1,109 0,002 0,030 0,000 0,001 0,013 0,209 Tömegarány, % 2,7 79,1 0,1 2,2 0,03 0,06 0,93 14,9 A lakossági üdít ital fogyasztás összesített csomagolási hulladékát tehát m anyagok teszik ki. Az adatok többszöri rendezésével, az életkorbeli szokások ismeretével feltártuk a két meghatározó tényez közötti összefüggést. Kiderült, hogy a háztartások heti összesített fogyasztása egyenes arányban van a háztartásban él nyugdíjasok számával, és fordítottan függ a feln tt férfiak számával. A fentiek bizonyítására az adatállományt nyugdíjas és nyugdíjasok nélküli csoportokra bontottuk. Az átlag 2 f nyugdíjast, 0,89 feln tt férfit, ugyanannyi feln tt n t tartalmazó és 149 E Ft nettó jövedelm háztartás kb. kétszeres üdít italmennyiséget fogyasztott az 1,01 feln tt férfit, ugyanannyi n t és 0,97 gyereket stb. magába foglaló nyugdíjasok nélküli és 150 E Ft nettó jövedelm átlagcsaládokhoz képest. Az adatokat részletezi a 8. táblázat. 8. táblázat. A f leg nyugdíjas és nyugdíjasok nélküli átlagháztartások italfogyasztása Minta Összes gyerek Nyugdíjas Feln tt férfi GY20felett Jöved (E Ft) Feln tt n Átlag, 1000 f 1,52 0,45 1,02 0, ,00 Nyugdíjas, 130 f 0,18 2,05 0,89 0, ,89 Nyugd. nélk. 200 f 1,87 0,00 1,01 0, ,02 25

26 Minta ÜD mk ÜD mn ÜD ppk ÜD ppn ÜD fdk ÜD fdn ÜD ük ÜD ün Átlag liter/hét Átlag, 1000 f 0,38 6,20 0,03 0,22 0,02 0,03 0,03 0,32 0,90 13,1 Nyugdíjas, 130 f 0,41 7,77 0,03 0,13 0,02 0,18 0,02 0,18 1,09 16,1 Nyugd. nélk. 200 f 0,35 4,11 0,03 0,17 0,00 0,00 0,01 0,18 0,61 8,8 Egyéb, hasonló vizsgálatok szerint meglep dést okozva kiderült, hogy a háztartásban él gyerekek számától nem függ az italfogyasztás. A táblázatok és a bel lük szerkesztett 7. ábra egyben feltárják az italfogyasztás csomagolás szerinti struktúráját is. Az adatokból kiderül, hogy a különböz csomagolású üdít italok közül a legnépszer bb a 2 l-es csomagolású. A 8-féle csomagolás és kiméret közül, ez képviseli a fogyasztás darabszám szerinti 85 %-át, illetve az rtartalom szerinti 94 %-át. 8,0 7,0 Heti üdít fogyasztás, palack 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Nyugdíjas Nyugdíjas nélküli 0,0 ÜD mk ÜD mn ÜD ppk ÜD ppn ÜD fdk ÜD fdn ÜD ük ÜD ün Átlag 7. ábra. A nyugdíjasok és nyugdíjasok nélküli háztartások üdít ital-fogyasztása Az üdít ital-fogyasztás és a háztartás jövedelme, illetve az 1 f re jutó jövedelem szerinti vizsgálat nem hozott szignifikáns eredményt. A 8. ábrán szemléltetjük, hogy az átlagosan 395 E Ft és 75 E Ft nettó bevétel háztartások üdít ital-fogyasztási struktúrája lényegesen nem különbözik. Kimutatható viszont az, hogy a kisebb jövedelm kategóriában valamivel népszer bb a nagyobb kiszerelés, 2 l-es csomagolásban kapható üdít. 26

27 8,0 Heti üdít fogyasztás, palack 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 395 E Ft 75 E Ft 0,0 ÜD mk ÜD mn ÜD ppk ÜD ppn ÜD fdk ÜD fdn ÜD ük ÜD ün Átlag 8. ábra. A háztartások jövedelme és az üdít ital-fogyasztás közötti összefüggés Az összfogyasztást meghatározó tényez k tesztelésére regresszióanalízist készítettünk. Ennek keretében az EXCEL program segítségével meg kívántuk határozni a fogyasztást befolyásoló faktorokat és az optimális regressziós egyenletet. E célból a 9. táblázatban ábrázoltuk az összes szóba jöhet változót és a hozzá tartozó parciális és globális szorossági mutatót. Az el bbiekre a Student-számot, az utóbbiakra az R és az F mutatókat választottuk. 9. táblázat. Az üdít ital-fogyasztás optimális regressziós egyenlete meghatározásának lépései Eliminációk száma Együtthatók* Változó Tengelymetszet 5,20 6,49 9,80 10,89 10,88 10,94 13,45 Feln n 0, Feln ffi -1,47-1,45-2,01-1,96-1,96-2,00-1,81 GYE0-2 1,13 1,12 1,13 1,14 1, GYE3-5 0,95 0,95 0,95 0, GYE6-14 1,18 1,19 1,19 1,20 3,36 3,15 2,36 GYE ,11 1,11 1,12 1,12 1,78 1,47 1,47 GYE20felett 1,10 1,10 1,11 1,11 2,31 2,01 1,43 Összes GYE -1,04-1,04-1,07-1,07-1,86-1,50-0,93 Nyugdíjas 1,80 1,80 1,88 1,84 1,85 1,81 0,97 1 f re es jöv. 0,50 0, Összjövedelem -0,28-1,18 0, R 0,166 0,166 0,165 0,165 0,162 0,157 F 2,41 2,64 2,92 3,26 3,59 3,96 27

28 Az els futtatásra kapott Student számok a 8. táblázat 1. oszlopában találhatók. Amennyiben ezek közül valamelyik abszolút értékben kisebb, mint a kritikus Student tényez (kb. 2,0 ), akkor ezek közül az abszolút értékben legkisebbet kihagyjuk változók közül (elimináljuk) és újra futtatjuk a megfelel programot. Addig folyik az elimináció, ameddig csak a kritikus értéknél nagyobb Student-érték változók maradnak az egyenletben. Az elimináció során megfigyelhet az egyes t-értékek javulása, valamint a globális mutatók közül az R kismérték csökkenése és az F általános javulása. A táblázatban a félkövérrel jelzett Student-értékek mutatják az eliminálandó változókat. Az optimális regressziós egyenlet együtthatóit az utolsó lépést követ en érdemes feljegyezni. Esetünkben az optimális regressziós egyenlet matematikai alakja a következ : Ü = 13,45 1,81*(Feln.ffi) +2,36*(GYE6-14) + 1,47*(GYE15-20) + 1,43*(GYE20fel) 0,93* (Ösz GYE) + 0,97*(NYUGD) [liter/hét] (1) Az egyenlet valamennyi összes tagja legalább 85 %-os szinten szignifikáns. Ezt a 10. táblázat mutatja. 10. táblázat. A regressziós egyenlet adott szinten szignifikáns magyarázó változói Szignifikanciaszint 95 % 90 % 85 % Tengelymetszet Tengelymetszet Tengelymetszet Feln. Ffi Feln.ffi Feln.ffi GY6-14 GY6-14 GY6-14 GY15-20 GY20felett GY20felett GY20felett ÖGYE Nyugdíjas Nyugdíjas Az egyenlet globális változók szerinti szignifikanciavizsgálata szerint az (1) egyenletre adódó F-szám (3,96) nagyobb, mint az adott szabadságokhoz tartozó kritikus érték (2,11), ezért az egyenletet elfogadjuk a kis R érték ellenére is elfogadjuk [6]. Az (1) egyenletb l levonható tanulságok az üdít ital-fogyasztásra vonatkozóan hasznosak. Az egyenlet változóiból megállapítható, hogy a háztartás heti üdít ital-fogyasztására a vizsgált tényez k közül szignifikánsan befolyásoló tényez a család összetétele, ezek közül is a feln tt férfiak száma, a 6-14 éve gyerekek száma, a éve gyerekek száma, a 20 év feletti gyerekek száma, az összes gyerekek száma és a nyugdíjasok száma. 28

29 Fenti változók közül a feln tt férfiak számának 1 f vel való növelése a fogyasztást -1,81 liter értékkel változtatja, (csökkenti), míg a 6-14 éves, a éves és a 20év feletti gyerekek számának 1-f vel való növelése sorrendben + 2,36 literrel, +1,47 literrel és +1,43 literrel növeli a fogyasztást. Az összes gyerekek számának növelése az egyenlet szerint - 0,93 literrel változtatja (csökkenti) a fogyasztást, míg a nyugdíjasoknak 1 f vel való növelése ugyancsak 0,97 literrel növeli a fogyasztást. Az egyenletben szerepl összes gyerekek száma nev mesterséges változó meghagyása nem szerencsés, ugyanis, nehezen értelmezhet vé teszi azt az alapkövetelményt pl. hogy a 6-14 éves gyerekek számának 1 f vel való növelése, miközben a többi változó értéke állandó marad (beleértve az összgyerek - számot is). Az a multikollinearitást okozó hiba akkor lép fel, amikor a magyarázó változók között is szoros összefüggés áll fenn. A fenti változók kihagyva, az üdít ital-fogyasztásra vonatkozó optimális egyenlet alakja a következ : Ü = 13,79-2,10*(Felnffi) + 1,41*(GY6-14) + 0,94* NYUGD (2) Az egyenlet magyarázó ereje a megnövekedett F-számnak (6,5) köszönhet en n tt. Az egyenlet együtthatói közül az els kett 95%-os szinten szignifikáns, míg az utolsó 90%-os szinten. A két alak között nincs lényeges különbség. Mindkett b l levonható az a következtetés, hogy az üdít fogyasztásra a háztartásban él gyerekek és a nyugdíjasok számának növelése emeli, a feln ttek számának növelés viszont csökkenti. A begy jtött adatbázisból viszont nem mutatható ki összefüggés sem az összjövedelem, sem pedig az 1 f re jutó jövedelem vonatkozásában. Ne növeli a fogyasztást a háztartásban él feln tt n k számának növelése sem. A (2) egyenlet szerint pl. egy hagyományos 4 f s család (1-1 f feln tt féri és n, 2 f általános iskolás gyerek) esetén Ü = 13,79-2,1*1 +1,41*2 = 14,5 liter, azaz 0,52 liter/nap/f. Ez az érték hozzávet leg jó, hiszen köztudott, hogy szinte minden gyerek 0,50 literes üdít itallal vagy házi készítés teával megy iskolába. Ezzel a szokással magyarázható a 9. és 10. ábra kis m anyagdobozos fogyasztása, viszont minek köszönhet a m anyag- nagydobozos csomagolású fogyasztás? Ez nyilván a családban fogy el, tehát ha elfogadjuk a 0,52 liter/nap/f átlagos adatot, akkor abban legnagyobb szerepet a 2 literes m anyag csomagolású ital játsza a f szerepet. A 14,5 literes háztartási modellfogyasztás megvalósítás pl. napi 1 db 2 literes palack vásárlásával valósítható meg. Ez egy 4 f s átlagos háztartásban elképzelhet. 29

30 A különböz csomagolási módok hatása a fogyasztásra a m anyagos csomagolás mellett elhanyagolható. Ezek aránya a 7. és az 8. ábrán is tetten érhet, de ezt er síti meg a 9. ábra is, mely a háztartás jövedelemének függvényében csoportosítja a heti fogyasztást. Az ábra szerint a jövedelmek csökkenésével általában csökken a fogyasztás, és csökken a 2-literes üdít k fogyasztása is. Megfigyelhet egyébként az a tendencia, hogy az átlagfogyasztó el nyben részesíti a nagyobb kiszerelés italokat. 10,0 9,0 Heti üdít fogyasztás, palack 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 ÜD ün ÜD ük ÜD fdn ÜD fdk ÜD ppn ÜD ppk ÜD mn ÜD mk 0,0 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft 9. ábra. Az üdít ital-fogyasztás csomagolási mód szerinti struktúrája 4.2. Szörpfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A szörpök az üdít italok kiegészít i. Vízzel vagy szódavízzel hígítva a fogyasztó maga gyártja az italt, melyet ráadásul az ízlésének megfelel koncentrációban állíthat el. Jellemz je a kis térfogat, melyb l adódik, hogy heti üdít szükségletünket kb. egyszeri vásárlással és az ennek megfelel egyszeri hazaszállítással oldhatjuk meg. A szörpvásárlás gyakorlati praktikussága tehát adott. Az egységárak ismeretében könnyen ellen rizhetjük, hogy gazdaságos is, mivel egy kb. 300 Ft-os 1 literes szörpb l kb liter 30

31 üdít ital készíthet, melynek beszerzését egyébként 5-6 db 2 literes kiszerelés szénsavas üdít kkel helyettesítve kb Ft-ból valósíthatnánk meg. A szörpital, - mint összefoglaló név leggyakrabban málna, meggy, fekete ribiszke, alma, narancs, ritkábban áfonya, berkenye, bodza, csipkebogyószörp, som, szeder ízesítési min ségben áll a vev k rendelkezésére. Kiszerelésük általában 0,5 literes, üveg vagy 0,5 literes, illetve 2 literes m anyag flakon. A fogyasztás mennyiségi mutatóit a 11. táblázat mutatja. A fogyasztási adatok alapján, megállapítható, hogy a meghatározó szörpcsomagolás meghatározó anyaga az üveg. 11. táblázat. A szörpfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele SZ mk SZ mn SZ ppk SZ ppn SZ fdk SZ fdn SZ ük SZ ün Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg 0,1 0, ,45 0,85 Fajl hulladék, kg/ht/hét 0,012 0, ,047 0,029 Tömegarány, % 11,8 15, ,8 27,7 A szörpök fogyasztása a felmért területeken jelent s. Leggyakoribb befolyásoló tényez i a háztartás összjövedelme, az 1 f re es jövedelem és a háztartás összetétele. 0,70 0,60 Heti szörpfogyasztás, db flakon 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 SZÖ ün SZÖ ük SZÖ mn SZÖ mk 0, E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft 0 Ft 10. ábra. A szörpfogyasztás és a háztartás jövedelme közötti összefüggés 31

32 Heti szörpfogyasztás, db flakon 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 SZÖ ün SZÖ ük SZÖ mn SZÖ mk 0, E Ft/f E Ft/f E Ft/f E Ft/f E Ft/f 11. ábra. A szörpfogyasztás és a háztartás 1 f re es jövedelme közötti összefüggés A fogyasztás mennyiségi viszonyait illet en meghatározó tényez a háztartások jövedelme. A szörpfogyasztás ezzel egyenesen arányos. Ez az egyenes arányosság érvényesül nagyjából az 1 f re es jövedelem esetében is. Azoknál a háztartásokban, ahol nagyobb az összjövedelem és az 1 f re es jövedelem, azok nagy üvegcsomagolásban veszik a szörpöt, míg a szerényebb jövedelm háztartásoknál a kis kiszerelés (0,33-0,5 literes) m anyag csomagolású szörpök dominálnak. A háztarásban él gyerekek száma szintén befolyásoló tényez. Ez a magyarázó változó az összfogyasztás mellett a csomagolás szerinti struktúrát is érinti. Ez látható a 12. ábrán. 0,20 Heti szörpfogyasztás, db palack 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 Gyerek nélküli Sokgyerekes 0,00 SZÖ m k SZÖ m n SZÖ ük SZÖ ün Átlag 12. ábra. A gyerek nélküli és a sokgyerekes háztartások szörpfogyasztása 32

33 A felmérés szerint a sokgyerekes háztartások fogyasztása minden kategóriában nagyobb, mint a gyerek nélkülieké. A legnagyobb a különbség a nagykiméret m anyag csomagolású szörpök esetén. Mindezek mellett a kisjövedelm és nagy átlagos jövedelm háztartások volumenben kifejezett fogyasztása közötti különbség kicsi, kb. 20 %. A szörp összfogyasztását leíró változók további feltárása regressziószámítással történt. Az 1. futtatás után kapott összesít tábla t-érték oszlopának 2-nél nagyobb abszolút érték tagjai világosítanak fel a szignifikáns magyarázó változókról. Ezek szerint a - Gyerek (2-5 év), a - Gyerek (15-20 év) és a - Gyerek (20 év felett) családtagok száma növeli a szörpfogyasztást, míg a - Nyugdíjasok számának növelése csökkenti. A jövedelem és az 1 f re es jövedelem növekedése nem szignifikáns tényez k. 12. táblázat. Háztartások heti szörpfogyasztását meghatározó tényez k ÖSSZESÍT TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0,190 r-négyzet 0,036 Korrigált r-négyzet 0,031 Standard hiba 0,480 Megfigyelések 949 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F Regresszió 5 8,1 1,6 7,1 Maradék ,0 0,2 Összesen ,1 Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Fels 95% Alsó 85,0% Fels 85,0% Tengelymetszet 0,159 0,039 4,060 0,000 0,082 0,235 0,102 0,215 GY2-5 év 0,091 0,029 3,143 0,002 0,034 0,148 0,049 0,133 GY15-20 év 0,055 0,033 1,704 0,089-0,008 0,119 0,009 0,102 GY20 felett év 0,060 0,020 2,945 0,003 0,020 0,100 0,031 0,089 Nyugdíjas f -0,040 0,022-1,790 0,074-0,084 0,004-0,073-0,008 Jövedelem 2,58E-04 0,000 1,499 0,134 0,000 0,001 0,000 0,001 33

34 A háztartások szörpfogyasztását leíró regressziós egyenlet együtthatóinak számítási eredményeit mutatja a fenti táblázat. Ebb l az egyik leglényegesebb a t érték mely a szignifikanciaszint mutatója. Ennek alapján a korábbiakkal összhangban megállapítható, hogy a szörpfogyasztásra pozitívan hat a háztartásban lev éves gyerekek száma, éves gyerekek száma, - 20 év feletti gyerekek száma és a - a háztartás nettó bevétele. Csökken a szörpfogyasztás, ha n a - nyugdíjasok száma. A háztartás jövedelme az adott esetben szignifikánsabb tényez nek számít, mint az 1 f re es jövedelem. Az adatok egy része jó illeszkedést mutat az életkori viszonyokkal összefügg fogyasztási szokásokkal. A szörpfogyasztást leíró egyenlet alakja a következ : SZÖRP = 0, ,091*GYE (2-5 év) + 0,055*GYE (15-20 év) + 0,060*GYE(20 év felett) 0,040*NYUGD + 25,8*10-3 *(Jövedelem, E Ft) (liter/hét) (2) Az egyenlet valamennyi tagja legalább 95 %-os szinten szignifikáns (kivéve az aláhúzott tényez ket, melyek 85 %-os szinten szignifikánsak). Az egyenlet szerint a különböz korú gyerekek különböz mértékben járulnak hozzá a szörpfogyasztáshoz. Ezek a keresettel nem rendelkez családtagok. Érdekes jelenség, hogy a nyugdíjasok számának növelésével a fogyasztás csökken. Növeli a fogyasztást a háztartás bevétele is, mégpedig minden havi 1000 Ft-ból 25 fordítódik szörpfogyasztásra. A feln ttek száma nem szerepel az egyenletben. Az fogyasztásukat összevontan a tengelymetszet foglalja magába. 34

35 4.3. A sörfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A sör malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, söréleszt vel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital. Kis alkoholtartalma lehet vé teszi az üdít italok helyettesítését. A söritalok csoportosítása az alábbiak szerint történik. Szín szerint: Világos sör: sárga szín ital, habja fehér. Félbarna, vörös sör: vöröses barna, vörös szín ital, fehér vagy krémszín habbal. Barna sör: barnás, sötétbarna, fekete szín ital, krémszín habbal. Alkoholtartalom szerint: Alkoholmentes sör: alkoholtartalma legfeljebb 0,5% (V/V). Alkoholszegény sör: alkoholtartalma 0,5 és 1,5% (V/V) közötti. Sör: alkoholtartalma 1,5 8% (V/V) között változhat. Nagy alkoholtartalmú sör: alkoholtartalma több, mint 8,0% (V/V). Készítés szerint: Hagyományos sörök Különleges sörök: melyek színe eltérhet a fentiekt l vagy az ízhatás kialakításához a komló helyett vagy mellett egyéb ízesít anyagot is felhasználhatnak. Erjesztési mód szerint: Alsó erjesztés sörök (lager- vagy ászok) Fels erjesztés sörök (búza, brit és belga ale). Maláta szerint: Árpasör: kizárólag árpamaláta, esetleg egyéb pótanyagok felhasználásával készül. Búzasör vagy fehérsör: min. 50% búzamalátából készül. Rozssör: min. 50% rozsból készül. Csomagolás szerint a sörök hagyományosan üvegpalackban, újabban fémdobozban kerülnek értékesítésre. A leggyakoribb palackok rmérete: üvegb l: 0,33 liter és 0,5 liter; fémb l 0,20 liter és 0,33 liter. A sör fogyasztásával párosuló csomagolóanyag szerinti választás egyrészt praktikussági, másrészt divat kérdése. A hagyományos félliteres üvegb l történ fogyasztás mellett, f leg a fiatalok körében el térbe kerül a fémdobozos sör vásárlása is. Több alkalomra (pl. kirándulásokra) ez praktikus is, mivel a fémdoboz nem törik. 35

36 A sörfogyasztás mennyiségi átlagos adatait a 13. táblázat mutatja. 13. táblázat. A sörfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele SÖ mk SÖ mn SÖ ppk SÖ ppn SÖ fdk Sö fdn SÖ ük SÖ ün Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg 0,100 0, ,020 0,030 0,450 0,650 Fajl hulladék, kg/ht/hét 0,008 0, ,012 0,021 0,165 0,303 Tömegarány, % 1,5 4, ,2 3,9 31,1 57,2 A sörfogyasztásra ható tényez k közül a jövedelmi viszonyok lényegesek. A jövedelemnövekedés hatására a sörfogyasztás általában n. Ennek hatása azonban csak kis jövedelemt l közepes jövedelmig érvényesül, efölött a sörfogyasztás kb. 3 palack/hét szinten állandósul. Megfigyelhet, hogy az egyes jövedelmi kategóriákban a kiméret és csomagolás szerinti fogyasztás eltér az átlagtól. 3,5 Heti sörfogyasztás, db doboz 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, Jövedelem, E Ft/hó SÖ ün SÖ ük SÖ fd n SÖ fd k SÖ mn SÖ mk 13. ábra. A sörfogyasztás mértéke jövedelmi és csomagolási kategóriák szerint Az üvegcsomagolásban árusított sör fokozatosan n a háztartásonkénti E Ft nettó jövedelm háztartásokban. A fémdobozos kiszerelés sörök fogyasztása népszer bb az üvegcsomagolásúakénál a E Ft nettó jövedelm háztartásokban, a kb. 450 E Ft-os kategóriában a két értéke egyezik, míg a 600 E Ft-os bevétellel rendelkez háztartásokban az üvegcsomagolású sörök a kelend bbek. A zárható kupakkal rendelkez m anyagcsomagolású 36

37 sörök fogyasztói ebb l a szempontból a 3. helyet érik el. F kategóriából kerülnek ki. fogyasztói a 350 E Ft-os A jövedelmeket önkéntesen 2 átlagosan 300 E Ft-os és átlagosan 75 E Ft-os nettó bevételekre osztva, a két kategória jelent s eltéréseket mutat a sörfogyasztás struktúrájában. Szinte valamennyi kategóriában a nagy jövedelm kategória mutat többletfogyasztást. Legkiugróbb eredmények a fémdobozos sör fogyasztásának különbségében jelentkeznek. 1,20 Heti sörfogyasztás, db doboz 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 Nagy jöv. Kis jöv. 0,00 SÖ mk SÖ mn SÖ fd k SÖ fd n SÖ ük SÖ ün Átlag 14. ábra. A sörfogyasztás mértéke a kis- és nagyjövedelm háztartásokban csomagolási kategóriák szerint A sörfogyasztás korosztályi jellemz is. Ezen hatás vizsgálata céljából a háztartásokat Feln tt és Fiatal kategóriákba csoportosítottuk. A két csoport közül a 80 f s Feln tt 2,21 f keres férfit és 0,07 f 20 év feletti gyereket foglalt magába, míg a 46 f s Fiatal jel csoportban 0,76 f feln tt és 2,30 f 20 év feletti személy volt. Megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi sörcsomagolási kategóriában többet fogyasztanak a keres feln ttek. A csak kísérleti jelleggel folyó és ezért sz kebb körökben ismert m anyagcsomagolású fogyasztási adatok száma kevés, ezért ezek kevésbé megbízhatóak. 37

38 Heti sörfogyasztás, db doboz 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 SÖ mk SÖ mn SÖ fd k SÖ fd n SÖ ük SÖ ün Átlag Feln tt Fiatal 15. ábra. A jellemz en feln tteket és a jellemz en fiatalokat magukba foglaló háztartások sörfogyasztási adatai Az egyéb faktorok vizsgálata céljából regressziós egyenletet készítettünk, melynek egyes változóit a szokásos szignifikancia módszerrel ellen riztük. A 3 db eliminációt követ en megmaradó változókat a 14. táblázatban megadott összesít tábla mutatja. A vizsgálattal feltárt tényez k jó egyezést mutatnak a közismert családi szokásokkal, és a hétköznapi gyakorlattal. A regressziós egyenlet többszörös korrelációs tényez je kicsi, viszont F-értéke alapján az egész egyenlet szignifikáns. 14. táblázat. A sörfogyasztást befolyásoló tényez k korrelációs adatai ÖSSZESÍT TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0,292 r-négyzet 0,085 Korrigált r-négyzet 0,078 Standard hiba 1,481 Megfigyelések 955 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F Regresszió 7 193,3 27,6 12,6 Maradék ,1 2,2 Összesen ,4 38

39 Koefficiensek Standard hiba t érték p- érték Alsó 95% Fels 95% Alsó 85,0% Fels 85,0% Tengelymetszet -0,010 0,178-0,059 0,953-0,360 0,339-0,267 0,246 GY0-2 év, f -0,287 0,199-1,438 0,151-0,678 0,105-0,574 0,001 GY2-5 év, f 0,135 0,087 1,551 0,121-0,036 0,306 0,010 0,261 GY15-20 év 0,188 0,100 1,878 0,061-0,008 0,383 0,044 0,331 GY20 év felett 0,400 0,062 6,473 0,000 0,279 0,521 0,311 0,489 Feln.Ffi, f 0,770 0,118 6,504 0,000 0,538 1,003 0,600 0,941 Feln N, f -0,390 0,134-2,906 0,004-0,653-0,126-0,583-0,196 1 f re es jöv.e Ft/f 0,005 0,002 2,844 0,005 0,001 0,008 0,002 0,007 A táblázat adatai a sörfogyasztási volument (liter/hét) leíró egyenlet azon együtthatóit tartalmazza, melyek egyrészt legalább 95 %-os szinten szignifikánsak, másrészt legfeljebb 85 %-os szinten. A 95 %-os szinten is megbízhatónak bizonyuló változók a következ k: - GYE (15-20 év), - GYE (20 év felett), - Feln ffi, - Feln n és az - 1 f re es jövedelem. Fentiek közül a feln tt n k számának 1 f vel való növekedése csökkenti a sörfogyasztást. A regressziós egyenletet a legalább 85 %-os szignifikanciaszintet mutató változókkal kiegészítve, a következ regressziós egyenletet kapjuk. SÖ = -0,010 0,287*GY(0-2év) +0,135*GYE (3-5 év) + 0,188*GY(15-20 év) + 0,40*GYE (20év felett) + 0,77*(Feln Ffi) - 0,39*(Feln N ) + 0,005*(1 f re es jöv.) [liter/hét] (3) ahol az e f re es jövedelmet EFt/hó mértékegységben kell érteni. A különböz korú gyerekeknek a sörfogyasztásra gyakorolt hatása eltér okokra vezethet vissza. A 0-20 év és a 3-5 éves kategóriákban a hatás közvetett. Ennek okai ismeretlenek. Feltételezhetjük, hogy az ellátandó személyek számának növelése csökkenti a sörvásárlásra fordítható összeget. A feln tt férfiak és 20 év feletti férfiak esetében a fogyasztás közvetett jelleg. A n k számának növekedésével beálló sörfogyasztás-csökkenés elemzése helyzettanulmányt érdemelne, azonban feltételezhetjük, hogy ennek oka a jelenléttel járó fegyelmez hatás. Megállapítható, hogy ha feln ttek fogyasztását 100 egységnyinek vesszük, akkor a 20 év feletti önálló keresettel nem rendelkez fiatalok fogyasztása 52 egység, a éveseké pedig

40 4.4. A konzervfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A konzerv számos élelmiszer csomagolásának összefoglaló neve. Tartalom szerint a konzervek jelent része zöldségféle, savanyúság vagy húskészítmény. Az alábbi, nem teljes felsorolás ebbe enged betekinteni. Készételek Babf zelék kolbásszal 380g, Löncshús 130 g, Marhamájkrém 65g, Melegszendvicskrém provanszi 300g, pacalpörkölt 380g, Rakott káposzta 380g, Rakott káposzta 380g, Székelykáposzta 380g, Töltöttkáposzta 380g. Májkonzervek Sertésmájkrém 65 g, Szárnyasmájkrém 65 g, Marhamájkrém 65 g, Családi Sertésmájas 190 g, Családi Baromfimájas 190 g, Családi Marhamájkrém 190 g Zöldségkonzervek Bébirépa 200 g, Csemegeuborka 6-9 cm 720 ml, üveges, Lecsó 30% paprikával 720 ml, üveges, Morzsolt csemegekukorica 170 g, Morzsolt csemegekukorica 340 g, Zöldbab, sárgahüvely, vágott 720 ml, üveges, Zöldborsó 200 g, Zöldborsó 400 g, Zöldborsó 720 ml, üveges, Zöldborsó bébirépával 200 g Fagyasztott termékek - Gyorsfagyasztott zöldségek Fejtett bab 750 g, Hagymakocka 450 g, Sárgahüvely zöldbab, vágott 450 g, Sárgahüvely zöldbab, vágott 750 g, Zöldborsó 450 g, Zöldborsó 750 g Gyümölcsbef ttek Meggybef tt, Cseresznyebef tt, Szamócabef tt, Szilvabef tt, Sárgabarackbef tt, Egresbef tt, Almabef tt, Vegyes gyümölcsbef tt. Lekvár, méz Fekete áfonyadzsem 450 g, Sárgabarack dzsem 450 g, Szamóca dzsem 450 g, Sárgabarack íz 900 g, Vegyes íz 900 g, Akácméz 500g, Akácméz 900 g, Virágméz 500 g, Virágméz 900 g. A konzervalapú és -csomagolású élelmiszerek köre tehát igen tág. Fogyasztásának és a bel le képz d hulladékok körének felmérése szerteágazó, összetett feladat. A konzervtermékek leggyakoribb csomagolóanyagai az üvegek, fémek, ritkábban m anyagok (lásd 16. ábráka). 40

41 . 16/a ábra. Különböz gyártók csemegeuborka konzervei üvegcsomagolásban 16/b ábra. Különböz gyártók borsókonzervei üveg- és fémdoboz csomagolásban 16/c ábra. Különböz kiméret és tartalmú méz- és dzsemízesít k üvegcsomagolásban 16/d ábra. Különböz tartalmú és csomagolású pástétomok 41

42 17/a ábra. Különböz csomagolású húskészítmények és köretek /b ábra. Különböz csomagolású bef ttek A dunaújvárosi 1000 f s mintában a konzervvásárlási szokások küls tényez kt l való függését a jövedelem és a háztartásban él k megoszlása függvényében vizsgáltuk. A statisztikai adatokat a 15. táblázat mutatja: 15. táblázat. A konzervfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele KO mk KO mn KOppk KO ppn KO fdk KO fdn KO ük KO ün Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg 0,10 0, ,200 0,250 0,450 0,650 Fajl hulladék, kg/ht/hét 0,015 0, ,070 0,061 0,141 0,303 Tömegarány, % 3,0 3, ,2 12,5 28,7 37,9 A mennyiségi adatok kiértékelése szerint a konzervfogyasztás meghatározó hulladéka a tömegarányok szerint az üveg. A háztartások jövedelme szerinti vizsgálat eredménye szerint nem lehet jelent s strukturális különbségeket találni a különböz jövedelm háztartások konzervfogyasztása között. Ennek alapján a 150 EFt és 450 EFt nettó jövedelm család hozzávet leg ugyanazokat a konzervféleségeket fogyasztja. Kisebb kivételek számítanak a 600 E Ft jövedelm háztartások, 42

43 melyekben az átlagosnál kevesebb a m anyag csomagolású konzervek fogyasztása és valamivel több a fémcsomagolású konzerveké. A fogyasztott termékek zöme a zöldség és gyümölcsbef tt, lekvár, húskészítmény körb l kerül ki. A fogyasztási cikkek csomagolóanyagai, a darabok %-ában kifejezve az alábbiak: - M anyag, kicsi: 10,5 % - M anyag, nagy: 7,5 % - Fém, kicsi: 25,5 % - Fém, nagy: 17,5 % - Üveg, kicsi: 23,0 % - Üveg, nagy: 16,0 % Összesítve: - M anyag: 18,0 % - Fém: 43 % - Üveg: 39 % Amennyiben a darabszám mellett az egyes csomagolóanyagok tipikus tömegeit figyelembe vesszük akkor a 15. táblázat 2. számsorában közölt hulladékarányokat kapjuk. A jövedelem szerinti konzervfogyasztási struktúrát a 18. ábra mutatja. 3,0 2,5 Heti vásárolt konzerv, db 2,0 1,5 1,0 0,5 KO ün KO ük KO fdn KO fdk KO m n KO m k 0,0 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft 0 E Ft 18. ábra. A konzervfogyasztás csomagolási mód szerinti struktúrája 43

44 A konzervek mennyisége és az összefogyasztás közötti összefüggés az ábra szerint elég világos. A nettó jövedelem növekedése növeli a konzervfogyasztást. Ha pl. a 75 E Ft-os jövedelemhez tartozó fogyasztást 100 %-nak vesszük, akkor E Ft-os kategóriákban a fogyasztás indexe 144 %, míg a 600 E Ft jövedelm háztartásokban pedig 200 %. 0,60 0,50 Heti konzervfogyasztás, db 0,40 0,30 0,20 0,10 Nagyjöv. Kis jöv. 0,00 KO m k KO m n KO fdk KO fdn KO ük KO ün Átlag 19. ábra. A konzervfogyasztásra alakulása a különböz jövedelmi kategóriákban A fogyasztás szerkezetére ható tényez k közül a regressziószámítás nem volt eredményes. Az adatok különböz feltételezett magyarázó változók szerinti csoportosítása és rendezése alapján elmondható, hogy a háztartások darabszám szerinti konzervvásárlására hatást gyakorol annak jövedelme és a háztartásban el feln ttek száma. A mintából kigy jtött 400 E Ft átlagjövedelemmel számított nagyjövedelm ek átlagfogyasztása 0,30 db/hét volt, míg a kisjövedelm kategóriába kerül 75 E Ft jövedelm ek re ez a mutató 0,16 db/hét volt. Az életkorbeli csoportosítás alapján az 1000 mintás háztartásokat a 16. táblázatban részletezett nem keres Fiatal és keresettel rendelkez Feln tt csoportra bontottuk, hogy az életkorbeli és jövedelmi viszonyokat is megvizsgálhassuk. 16. táblázat. Az életkorbeli sajátosságok hatása a konzervfogyasztásra GYE év, f GYE 20év felett, f Feln n, f Feln Ffi, f Összes fogyasztás, db Feln tt 0,18 0,08 1,34 2,22 3,65 Fiatal 0,15 0,60 0,94 0,96 1,89 44

45 A darabban számított összfogyasztást mutató 16. táblázat és a szerkezeti adatokat tükröz 16. ábra szerint a feln ttek átlagosan és a legtöbb kategóriában kb. 2-szer többet fogyasztanak, mint a fiatalok. A legnagyobb (kb. 4,5-szeres) a különbség a kis üvegcsomagolású konzerveknél, mely lekvár, uborka egyaránt lehet. A m anyagcsomagolású termékek fogyasztása azonban kiegyenlített, ebben a kategóriában az életkorbeli (és a hozzá járuló kereseti) tényez k nem játszanak szerepet. 0,60 0,50 Heti vásárolt konzerv, db 0,40 0,30 0,20 0,10 Feln tt Fiatal 0,00 KO m k KO m n KO fdk KO fdn KO ük KO ün Átlag 20. ábra. Az életkorbeli tényez k hatása a konzervfogyasztásra 45

46 4.5. A kakaóporfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A kakaó fogyasztása általában életkorhoz és alkalomhoz kötött. Hagyományos fogyasztói a kb év alatti gyerekek. Fogyasztása általában a reggelihez, ritkábban a vacsorához köt dik. Kiegészít je a tej, mellyel elegyítve kakaóital gyanánt kerül elfogyasztásra. Kiegészít felhasználása általában süteménykészítéshez, tortadíszítéshez köt dik. Általában papír, vagy m anyag kiszerelésben kerül forgalmazásra. Ezek közül néhányat a 17. ábra mutat. 21. ábra. Kapaópor papír és m anyagcsomagolásban Az 1000 háztartási mintára kiterjed statisztikai fogyasztási adatokat a 17. táblázat mutatja. 17. táblázat. A kakaóporfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele KP mk KP mn KP ppk KP ppn KP fdk KP fdn Kp ük KP ün Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg 0,07 0,10 0,04 0,07 0,08 0, Fajl hulladék, kg/ht/hét 0,021 0,008 0,007 0,002 0,000 0,000 0,000 0,000 Tömegarány, % 53,8 20,5 17,2 6,4 1,3 0,8 0 0 A kakaópor fogyasztása tehát túlnyomórészt m anyagdobozból történik. Ez összhangban van azzal a mellékes funkciójával, miszerint a dobozt többszöri kimérés után le kell zárni. Üveg és fémdoboz csomagolása nem ismeretes. Az erre adott 1-5 f s válaszok feltehet en félreértésen alapulnak. A kakaópor fogyasztására ható tényez k közül meg kell említeni a minden fogyasztásra ható jövedelmi viszonyokat. Ez a 22. ábrából vizsgálható. 46

47 0,80 Heti kakaópor fogyasztás, doboz 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 KP ün KP ük KP fdn KP fdk KP pp n KP ppk KP mn KP mk 0, E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft 22. ábra. A háztartások heti kakaóporfogyasztása és a nettó jövedelem közötti összefüggés A mennyiségi fogyasztási adatok és a jövedelem közötti összefüggés szerint az összkakaó fogyasztás a jövedelemmel egy darabig n, majd egy állandó szinten stabilizálódik. A viszonylag kisjövedelm háztartásokban a fogyasztás kb. 0,45 doboz/hét, mely a jövedelemnek 250 E Ft értékénél 0,70 doboz szintet ér el, mely a jövedelem további növekedésével már nem n. A strukturális vizsgálatokból megállapítható, hogy a kakaó legnagyobb mennyisége a kis m anyagdoboz csomagolásból fogy el. A 2. és 3. helyen lev nagy m anyag és kis papír csomagolások csomagolások egymás kiegészít i. A m anyag csomagolásokban vásárolt áru mennyisége pozitívan korrelál a háztartás jövedelmével, ezzel ellentétben a kis papír csomagolásban vásárolt kakaópor mennyisége a jövedelem növekedésével csökken. Az egyéb csomagolásokban vásárolt kakaópor mennyisége elhanyagolható. A háztartásokban él gyerekek száma hatásainak vizsgálatára az adatbázist kis és nagy gyereklétszámú csoportokra bontottuk. Az így kapott adatokat a 18. táblázat mutatja. 18. táblázat. A gyerekhatás kimutatásának figyelembe vétele Össz. gyerek, Össz. KP mk KP mn KP ppk KP ppn f feln tt, f Sokgyerekes 2,29 2,41 0,32 0,11 0,14 0,05 Gyerek nélküli 0,48 2,41 0,30 0,02 0,21 0,03 47

48 0,35 Kakaópor fogyasztás, doboz 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 Sokgyerekes Gyerek nélküli 0,00 KP mk KP mn KP ppk KP pp n 23. ábra. A háztartásban él gyerekek számának hatása a kakaópor fogyasztásra A csoportosítás szerint a sokgyerekes átlagcsaládokban több kakaó fogy. Ebben a csoportosításban a sokgyerekes családokat a 2-20 év közötti korosztály összgyerekeinek száma szerinti csoportosításból adódott. A regressziós vizsgálat szerinti csoportosításból további részletek derültek ki. Ezek szerint a 2-5 év közötti korosztály létszáma korrelál a legszorosabban a kakaófogyasztással. Ennek értéke 0,141 doboz/hét/f. Ha az erre vonatkozó korrelációs együttható értékét relatíve 100 %-nak vesszük, akkor a éves korosztály fogyasztása csak ennek a 37-%-a, míg a 20 év felettiek a referenciakorosztály kakaófogyasztásának csak 24 %-át érik el. A fentieken túl a jövedelem hatása 4,34*10-4 es együtthatót eredményez, vagyis minden 100 ezer Ft havi jövedelemb l heti 0,043 db kakaóport tartalmazó doboz kerül levásárlásra. 19. táblázat. A kakaóporfogyasztásra kapott regressziós vizsgálat eredményei ÖSSZESÍT TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0,255 r-négyzet 0,065 Korrigált r-négyzet 0,061 Standard hiba 0,383 Megfigyelések

49 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F Regresszió 4 9,69 2,42 16,51 Maradék ,41 0,15 Összesen ,10 Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Fels 95% Alsó 85,0% Fels 85,0% Tengelymetszet 0,083 0,027 3,07 0,002 0,030 0,135 0,044 0,121 GY 2-5 év 0,141 0,023 6,26 0,000 0,097 0,185 0,109 0,174 GY év 0,060 0,026 2,32 0,021 0,009 0,110 0,023 0,097 GY 20 év felett 0,023 0,015 1,50 0,133-0,007 0,053 0,001 0,045 Jövedelem, EFt 4,34E-04 0,000 3,23 0,001 0,000 0,001 0,000 0,001 Fentiekre alapozva a kakaópor fogyasztást leíró regressziós egyenlet: KP = 0, ,141*GYE (2-5 év) + 0,060*GYE(15-20 év) + 0,023*GYE(20 év felett) + 0,000424*Jövedelem ( E Ft) [doboz/hét] (4) A kakaópor fogyasztására vonatkozó vizsgálataink egy viszonylag laza, a többi cikk fogyasztásához képest azonban jól azonosítható összefüggést eredményeztek, melynek eredményeképp szignifikáns összefüggést találtunk a családi kormegoszlás és a jövedelem között A sampon és testápolószer-fogyasztásra ható tényez k vizsgálata A sampon és egyéb testápolószerek fogyasztása a hagyományos szappantermékek specializálódott utódai. Higiéniai szerepükön túl divathatásuk sem elhanyagolható. Fogyasztásuk jelenleg f leg közszükségleti jelleg, a kisebb jövedelm családokban feltehet en még a luxuscikk kategóriába tartoznak. Leggyakoribb csomagolási módjuk a 24. ábrán látható. Néhány sampon és testápolószer márka az alábbi: WU2 sampon (1000 ml), Kallos sampon (1000 ml), Head and Shoulders (250 ml és 400 ml) Palmolive tusfürd (250 ml és 400 ml), Dove tusfürd (250 ml). 49

50 24. ábra. A leggyakoribb sampon és testápolószerek csomagolási módja A dunaújvárosi 1000 háztartásra kiterjed mintán mért értékek 20. táblázatban láthatók. 20. táblázat. A sampon és testápolószerek fogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele SP mk SP mn SP ppk SP ppn SP fdk SP fdn SP ük SP ün Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg 0,10 0, Fajl hulladék, kg/ht/hét 0,073 0, Tömegarány, % 27,6 72, A dunaújvárosi átlagos háztartások tehát 0,72 kisdobozos és 1,277 db nagydobozos sampont vásárolnak hetente. A vásárlás viszonylag nagyobb részét a nagyobb kiszerelés termékek teszik ki. Valamennyi sampon és testápolószer m anyagcsomagolású. A fogyasztási adatokat befolyásoló tényez k megválasztásánál el ször a jövedelmi viszonyokat vizsgáltuk. Az eddigi cikkekkel való összhangban megállapítható a jövedelem és a fogyasztás közötti pozitív korreláció. Ezt mutatja a 25. ábra, mely szerint a háztartások nettó jövedelmének növekedése jelent sen befolyásolja a cikk vásárlását. Ugyancsak megállapítható, hogy a jövedelem növekedésével mindét kiszerelés vásárlása egyenletesen b vül. A kis flakonok fogyasztását mutató drasztikus visszaesést a nagyjövedelm háztartások kis mintaszáma miatt nem tartjuk bizonyítottnak. 50

51 Heti samponvásárlás, flakon 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft Kis flakon Nagy flakon 25. ábra. A háztartások jövedelme és a heti samponvásárlás közötti összefüggés Az ábrából megállapítható, hogy havi átlagosan 75 E Ft nettó bevétel mellett a háztartások kb. 1,7 flakon sampon t vesznek, míg 450 E Ft nettó bevétel mellett 4,0 flakont. A kis kiszerelés cikkb l valamivel kevesebb fogy, mint a nagyobb kiméret ekb l. További vizsgálatok szerint de egyébként a 25. ábrából is láthatólag a kis- és nagytöltet flakonokból történ vásárlás azonos mérték a nettó 75 E Ft jövedelm háztartásokban és ez az 1:1 arány megmarad a jövedelem növekedésével nem változik. További vizsgálatainknál az életkori sajátosságokból kiindulva feltételeztük a tinidzser korosztály meghatározó szerepét. Ennek bizonyítására célzatosan rendeztük az adatállományt és megállapítottuk, hogy a nagyobb gyerekszám mellett lényegesen több sampon fogy. A többlet fogyasztás a 21 táblázat szerint, szinte teljes mennyiségben a nagy flakonokból valósul meg. 21. táblázat. A háztartásokban él gyerekek számának hatása a samponfogyasztásra Jövedelem, E Ft Feln ttszám, f Gyerekszám, f SP mk SP mn 172 1,77 2,16 0,71 2, ,98 0,00 0,79 0,70 A részletes regresszió vizsgálat feltárta, hogy a családból milyen generációk hatnak jelenlétükkel, és melyek nem. Nem szignifikáns tényez a 0-2 éves gyerek, a feln tt n és a 51

52 feln tt férfi, viszont markáns szignifikáns és pozitív összefüggés van a 2-5 éves, a éves, a 20 év feletti fiatalok száma között, ugyanakkor a nyugdíjasok száma er s de negatív korrelációt mutat a samponfogyasztással. Kimutatható, hogy a legnagyobb hatást gyakorló éves korosztály számának 1 f vel való növekedése heti 0,45 db flakon fogyasztással jár. Ha ezt a tényez t 100 %nak tételezzük fel, akkor a 2-5 éves korosztály ehhez képest 51 %-ot fogyaszt, a 20 év feletti gyerekek pedig 44 %-ot. Ugyanitt kimutattuk, hogy minden 100 EFt jövedelemb l a fenti tényez k állandósága mellett 0,224 db többletflakon sampon megvásárlására kerül sor. A feln ttek samponfogyasztása mely természetesen megvalósul, de nem szignifikáns a tengelymetszetben más adatokkal összevontan jelentkezik. Az output adatokból meghatározható a fogyasztást leíró egyenlet alakja is. A kapott regresszióval kapcsolatos részleteket a 22. táblázat mutatja. SP = 0,60 + 0,23*GY(2-5 év) + 0,45*GYE (15-20 év) + 0,20*(GYE 20 év felett) 0,15* NYU + 0,00224*(Jövedelem, EFt) [flakon/hét] (5) 22. táblázat. A samponvásárlásra kapott regressziós vizsgálat eredményei ÖSSZESÍT TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0,402 r-négyzet 0,162 Korrigált r-négyzet 0,158 Standard hiba 0,981 Megfigyelések 955 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F Regresszió 5 176,5 35,3 36,7 Maradék ,7 1,0 Összesen ,2 Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Fels 95% Alsó 85,0% Fels 85,0% Tengelymetszet 0,60 0,08 7,48 0,000 0,439 0,752 0,481 0,710 GY 2-5 év, f 0,23 0,06 3,96 0,000 0,117 0,347 0,148 0,316 GY év, f 0,45 0,07 6,78 0,000 0,320 0,582 0,355 0,547 GY 20 év felett, f 0,20 0,04 5,03 0,000 0,124 0,282 0,145 0,261 Nyugdíjas, f -0,15 0,05-3,19 0,001-0,236-0,056-0,212-0,080 Jövedelem, E Ft 0, ,00 6,40 0,000 0,002 0,003 0,002 0,003 52

53 4.7. A mosószerfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A mosás és mosogatás a XX. és valószín leg a XXI. század egyik alapvet háztartási tevékenysége. Megvalósítása a lakók alapvet higiéniai érdekeit szolgálja. A mosás elvégzéséhez a háború el tt tekn és mosószappan, a es évekt l mosógép és mosószer szükséges. A technika haladása szerencsére elsöpörte ezt a múltat. Ma már az automata mosógépekkel és az egyre tökéletesebb hatású mosószerekkel gyerekjáték a nagymosás. A szintetikus mosószerek alig százéves múltjukkal óriási fejl désen mentek keresztül ben jelent meg a piacon az els szabadalmaztatott mosószer, a Persil, amely már mosóhatást segít nátriumvegyületeket is tartalmazott, fehérít - és stabilizálószerként. El tte a szappan uralkodott, amelynek valószín leg egyik els, ékírással agyagtáblába vésett receptjét Mezopotámiában jegyezték föl, id számításunk el tt mintegy 2500 évvel (keverj össze egy liter olajat és 5,5 liternyi, növényb l, például datolyapálmából nyert hamuzsírt). Az ókori görögök és kés bb a rómaiak elfelejtették, vagy sohasem tanulták meg a szappankészítés receptjét, k hamulúgot használtak a mosáshoz, testüket meg olajjal kenegették. Használtak szappanf gyökeret is, amely vízzel összekeverve habzó keveréket alkot. A rómaiak amellett igencsak döbbenetes anyagot is alkalmaztak a ruhanem k tisztítására: állott emberi vagy állati vizeletet. A mosást nem is bízták n kre, ezt akkortájt férfi vizeletspecialisták végezték. A szappangyártás mesterségét a VII-VIII. században végül is az arabok fejlesztették ki - zsiradékot, hamulúgot vagy természetes szódát kevertek össze égetett mésszel, és ebb l készítettek szilárd szappant. A mórok által került át a technológia spanyol földre és innen terjedt tovább. A tisztálkodásból és a mosásból ma hatalmas iparágak élnek. A terepet f leg multinacionális cégek uralják, amelyek állandó innovációval, mindig újabb megoldásokkal próbálnak helytállni a rendkívül er s versenyben. A ma már évek óta bevált, nálunk is jól ismert granulátumok, porok mellett újabban egyre nagyobb teret hódítanak a nagyméret "megagyöngyökb l" álló mosószerek, a tabletták meg a folyadékok. Amellett a különféle textilszálakhoz, anyagokhoz, színekhez különböz hatóanyagokat is kínálnak, melléjük sorakoztatva az öblít, vízlágyító, vasaláskönnyít szerek impozáns választékát. Van olyan anyag (például a selyem és a gyapjú), amelyet sok habbal célszer mosni, hogy a szálak ne súrlódjanak, és van egy sereg anyag (például a pamut), amelynél éppen a habzás fékezése a cél. 53

54 Mi minden lehet egy mai mosóporban? Jelent s része, százaléka vízlágyító (például zeolit vagy polikarboxilát). Ennek az a feladata, hogy a vízben lév magnéziumot meg kalciumot lekösse, és így a vizet mosásra alkalmassá tegye. Viszonylag nagy arányban (10-20 százalék) van jelen fehérít anyag, ez távolítja el a fehér anyagokból a színes foltokat. A piszok feloldásáról a felületaktív anyagok, a tenzidek gondoskodnak, arányuk - a mosandó anyag fajtájától függ en - 5 és 20 százalék között lehet. Aránylag kis mennyiségük ellenére igen nagy jelent ség feladatokat látnak el a különféle enzimek: ezek távolítják el a fehérjetartalmú foltokat. A járulékos összetev k közé tartoznak az aktivátorok, segítségükkel alacsonyabb h mérsékleten is jól lehet mosni fehér ruhanem ket. A gátlószerek feladata, hogy megakadályozzák a színek átvándorlását egyik ruháról a másikra. Az adalékok egyik fajtája a habzást csökkenti, a másik a ruha színét fényesíti, míg a szagosítók kellemes illatot adnak a tiszta ruhának. Ebb l a menüb l aztán igen sokféle mosópor állítható el. A leggyakoribbak az univerzális szerek, amelyek mindenfajta ruhára alkalmasak, a gyapjú és a selyem kivételével, mert ezekre habosító, kímél szereket ajánlanak. A mosás h mérséklet-tartománya is széles lehet. A színes ruháknak speciális mosóporok járnak, ezek nem tartalmaznak fehérít t. Vannak aztán a mosóhatást er sít, a foltokat eltávolító különleges mosóanyagok is. Amilyen nagy az egyre újabb mosószerek kínálata, ugyanolyan látványos fejl désen mennek át a mosógépek is. Ezek az újdonságok nem csak hatékonyabb mosóhatással törnek el, hanem takarékosabbak is. A folyamatos innováció eredményeképpen kevesebb vizet és kevesebb villamos energiát használunk a mosáshoz. Alig harminc év alatt átlagosan harmadára esett a mosás energiaigénye, negyedére a vízfogyasztása. De maga a szükséges mosószermennyiség is jócskán megfogyatkozott: míg 1970-ben egy mosáshoz átlagosan 300 gramm mosószert kellett használni, a modern porokból, folyadékokból, tablettákból már 70 gramm is elég ugyanakkora ruhamennyiséghez. A versenynek azonban egyáltalán nincs vége. A multiknál kutatók és fejleszt k serege keresi az újabb megoldásokat. Izgalmas új ötletekben nincs hiány. Ilyen például a mikroemulzió, amelyb l még kevesebbet kell majd használni a mosáshoz, mint a mostani rekorder tablettákból és megagyöngyökb l. A mikro-emulzió lényegében olaj-, vízcseppecskék és tenzidek hármasa. Rendkívül hatékony mosóhatást fejt ki, de egyel re csupán a fejlesztés stádiumában van, megvásárlására még jó pár évet kell várnunk. A mosásban egészen új utat követnek az elektronikai cégek. A japán Sanyo és a koreai Daewoo elektrolízissel kombinált ultrahangos mosógéppel lépett színre. Az ultrahang apró buborékokat kelt a vízben, és ez kisulykolja a ruhából a piszkot, az elektrolízissel pedig szétbontják a piszokszemcséket. 54

55 Állítólag csak a nagyon makacs szennyez dések eltávolításához kell némi mosószert is használni. Japánban már három éve kapható az ultrahangos mosógép. Nem túl olcsó, mintegy ezer euró (250 ezer forint) az ára. A legizgalmasabb újdonság a nanotechnológia gyermeke. Két hongkongi kutató azt javasolja, hogy a pamut ruhanem t 20 nanométer vastag titán-dioxiddal vonják be. Ha napsugár éri az anyagot, ultraibolya összetev je hatására elektronok szabadulnak föl a titán-dioxidból, amelyek a leveg oxigénjével reakcióba lépnek, és a keletkez oxigén-ionok szétbontják a szennyez dést. Hatásos és érdekes megoldás, csak nagy kérdés, mit szól a tartós használathoz az emberi b r, az emberi szervezet. Ahogyan a kit n és roppant hatékony szintetikus mosószerek is egyre több embernél okozhatnak allergiát [8]. A magyar háztartások évente 35 milliárd forintot költenek mosószerekre. A legnépszer bb márkának a Henkel Tomi Kristálya és a Procter & Gamble Arielje számít. A piacon csaknem valamennyi nagy gyártó jelen van, és a versenyt jelzi, hogy az eladások legnagyobb részét kitev mosóporok átlagára az AC Nielsen piackutató adatai szerint 2005 szeptembere és októbere között hat százalékkal, kilónként 372 forintra csökkent az el z év hasonló id szakához képest. A márkás mosószereknek nemcsak egymással, hanem a keresked k saját márkás termékeivel is versenyezniük kell. Utóbbiak egy év alatt a duplájára, tizenegy százalékra növelték részesedésüket. Egyre több hatkilósnál nagyobb kiszerelés mosópor fogy, és növekszik a folyékony mosószerek népszer sége is [9]. A felmérés éveiben Magyarországon forgalmazott mosószerek, valamint a mosás kiegészít i a vízlágyítók, folttisztítók és illatosítók számos márkája kapható. A mosószerek fizikai megjelenési formája szerint hagyományosan porok, újabban folyadékok, koncentrátumok és gélek formájában kerül forgalomba. A mosogatószereknél hasonló a helyzet. 26. ábra. Néhány mosószer, öblít és vízlágyító különböz kiszerelésben 55

56 27. ábra. Különféle mosogatószerek és koncentrátumok csomagolása A Dunaújvárosban felmért 1000 háztartás mosószerekre, mosogatószerekre és öblít kre vonatkozó felmérése alapján a fenti cikkek fogyasztására és a bel lük képz d hulladékokra a 23. táblázatban részletezett adatok derültek ki. 23. táblázat. A mosószerek és mosogatószerek fogyasztásból keletkez hulladékadatok Csomagolás jele MP mk MP mn MP ppk MP ppn MP fdk MP fdn MP ük MP ün Darabszám/hó Csomagolás tömege, kg 0,025 0,100 0,025 0, Fajl hulladék, kg/ht/hó 0,006 0,090 0,003 0, Tömegarány, % 5,5 86,2 2,6 5, A képz dött csomagolószerek hulladékainak mennyiségi adatai a mosószerfogyasztás és a felhasznált csomagolószer szorzatából adódik. A felmérés szerint a mosó- és mosógatószerek dönt többségét (mosogatószerek esetén 100 %-át) a m anyagcsomagolásban hozzák forgalomba. Legnépszer bb kiszerelési mód a 86,1 %-os arányt elér nagytömeg m anyag csomagolás. Fém- és üvegcsomagolású mosószer nincs. A mosó- és mosogatószerek összefogyasztására, valamint a fogyasztás struktúráját feltáró vizsgálatainkat a jövedelmi viszonyok hatásainak tisztázásánál kezdjük. A felmérési adatok vizsgálata során kisderült, hogy szoros az összefüggés a háztartás jövedelme és a mosóporfogyasztás között. További feltárásra került, hogy a 75 E Ft/hó, valamint a 150 és 250 E Ft/hó jövedelm háztartások fogyasztása, kb. azonos struktúrájú és 1,3-1,5 kg/hó érték. A nettó jövedelemnek 350 E Ft-ra való növekedésével a fogyasztás 1,7 kg-ra n, majd 450 E Ft 56

57 jövedelemnél 4,0 kg/hó érték re fut fel. A 600 E Ft bevétel háztartások mosószerfogyasztása érdekes módon lecsökken kb. 2,0 kg/hó értékre. A csökkenés különösen nagy a nagykiszerelés m anyagcsomagolású mosószerek kategóriájában, melyet részben ellensúlyoznak a nagytömeg és papírcsomagolású szerek. Az új tendenciák oka többrét lehet. Ez utóbbi kategória értékelésénél továbbra is fennáll a kis mennyiség adatból következ torzítás. Másrészt feltételezhet, hogy a háztartás anyagi viszonyai lehet vé teszik a saját mosás helyett a mosodák igénybevételét, míg a nagy tömegben megjelen papírcsomagolású szerek feltehet en a különleges célú és finom áruk tisztításához szükséges, egyúttal drága anyagokat tartalmaznak. Ilyenek pl. a Calgon vízlágyító, a különleges szappanok, a Domol mosogatógép tabletta. Havi mosó és mosogatószer fogyasztás, db 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft MPppn MP ppk MP mn MP mk 28. ábra. A háztartás jövedelmének hatása a mosó- és mosogatószerek fogyasztására A fentieken túlmen vizsgálatok nem adtak a családi állapottal vagy az 1 f re jutó jövedelemmel összefüggésbe hozható szignifikáns eredményt. A még lehetséges faktorok feltárására szánt részletes korrelációs vizsgálat az alábbi eredményt hozta: MP = 3,07 + 0,0056*(Jövedelem, E Ft) (kg/hó/ht) (6) Az egyenletre jellemz R = 0,102, F = 10,0. A szignifikáns mutatók ellenére az egyenlet felhasználhatósága kétséges. 57

58 4.8. Eldobható bébipelenka fogyasztására ható tényez k vizsgálata Az eldobható pelenka fogyasztása tipikusan az olyan háztartásokra jellemz, ahol 0-2 éves gyermek található. A cikk a 90-es évek végére vált nélkülözhetetlenné, mivel a nedvszívó pelenka megakadályozza a gyermek fenekének kisebesedését. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok szerint a cikk vásárlása nem korrelál a bevételekkel, sem az 1 f re es háztartási jövedelemmel. Egyedüli, de szoros összefüggést mutat viszont a háztatásban él 0-2 éves gyermekek számával. Valamennyi háztartás vásárolt a pelenkából. Felmérésünk során 38 háztartásban volt 0-2 éves gyermek, melyek közül 1 háztartásban 3 f, további három háztartásban 2-2 f volt. A többi 34 háztartásban 1-1 f volt a 0-2 évesek száma. A megfelel adatokat koordinátarendszerben téve kaptuk a 29. ábrát. 29. ábra. A havi eldobható pelenkavásárlás és a családban él 0-2 éves személyek száma A megfelel korrelációs egyenletbe helyettesítve az érdekelt gyerekek háztartásonkénti számát azt kapjuk, hogy 1 f esetén havi 33 db, 2 f esetén havi 78 db, 3 f esetén havi 124 db vásárlása becsülhet. A kapott adatok szerint az átlagos háztartások éves gyermek megléte esetén - napi 1,1-1,3 db pelenkát használnak el. Az adatok teljesen egyeznek a gyermekek fiziológiai szükségleteivel. 58

59 4.9. Borotvahab fogyasztására ható tényez k vizsgálata Aki nem visel szakállat, annak a borotválkozás a napi teend i közé tartozik. A hagyományos borotválkozás zsilettpengével történik, mely el tt a sz rt borotvahabbal, zselével puhítani kell. A es évekig használatban lev borotvaszappanos és ecsetes habfelvitelt már felváltotta az illatosítókat, aromákat vagy egyéb adalékokat tartalmazó el regyártott és tubusokban forgalmazott borotvahab. A borotválkozás kiegészít szere a borotválkozás utáni arcvíz amellett, hogy fert tlenít és visszaállítja a b r ph-értékét, kellemes friss illatot is áraszt. Akinek a b re érzékeny, használja az alacsonyabb alkoholtartalmú szereket, s olyanokat, amelyekben nyugtató anyagok (allantoin, panthenol) is találhatók. Akinek feszül a b re, borotválkozás utáni szer (arcszesz, "aftershave") helyett használjon inkább balzsamot. Az elektromos készülékek kevésbé irritálják a b rt. A habos-pengés módszer azonban, habár stressz a b rnek, jó min ség eszközzel tökéletesebb eredményt ad. Azok a feln tt férfiak, akik szakállt hordanak, vagy villanyborotvát használnak, természetesen nem vásárolnak borotvahabot. A hab csomagolása és forgalmazása festett, fémdobozokban történik. Néhány márkatermék a 26. ábrán látható. 26. ábra. Borotvahabok csomagolása A borotvahabot általában 200 ml, 250 ml, ritkábban 300 ml vagy 400 ml-es flakonokban forgalmazzák. A flakon használata után eldobandó, újrahasználatára nincs lehet ség. A borotvahab tubus acéllemezb l készül, melynek anyaga gy jtés és el kezelés után újrahasznosítható. A jelent s festék és a hajtógázok miatt reciklálása óvatosságot igényel. A 59

60 hasznosítás els lépése a gy jtés. A gy jtéssel biztosítható mennyiség becslése még a gy jtést is megel zi. A dunaújvárosi 1000 háztartáson végzett mintában 724 vásárolt borotvahabot. A fogyasztás volumene és szerkezete szerint az alábbi befolyásoló tényez kelt találtuk. A jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapítjuk, hogy a nettó jövedelem növekedésével a borotvahab iránti kereslet er sen n, Ennek példája, hogy a 75 E Ft nettó jövedelm háztartásokban havi 2 dobozra becsülhet 470 ml borotvahab fogy el, míg a 600 E Ft-os nettó bevétel családokban kb.8 dobozra tehet 1700 ml fogy el. A fogyasztás szerkezetét illet en megállapíthatjuk, hogy a kis és nagy dobozok hozzávet leg egyensúlyban vannak, mindkét termék kereslete a bevétel növekedésével párhuzamosan b vül. Borotvahab fogysztás, doboz/ht/hó 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0, E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft BH n BH k 31. ábra. A borotvahab fogyasztás és a háztartások jövedelme közötti összefüggés A fogyasztásra ható tényez k okainak feltárására egyértelm nek az okokat a férfiak számára koncentrálni, ugyanis életkorukból következ leg a 0-2 és a 3-5 éves korosztály ezt nem vásárolhatja. A témában végzett korrelációs vizsgálat szerint a meghatározó tényez a háztartásokban él feln tt férfiak száma. Ezek 1 f vel való növekedése 0,074 dobozzal növeli meg a háztartás havi borotvahab fogyasztását, míg a éves és a 20 év feletti nem keres gyerekek számának 1-1 f vel való növelése 0,0319, illetve 0,0318 db dobozzal növeli a fogyasztást. Figyelembe véve, hogy a kérdez k nem tettek különbséget a gyerekek nemében, továbbá feltételezve, hogy a gyerekek fele lány, megállapíthatjuk, hogy a fiatal fiuk fogyasztása a feln ttekének a 86 %-a. Érdekes módon a feln tt n k fogyasztás egy szignifikáns negatív tényez vel -0,0238 dobozzal csökkenti a háztartási borotvahab fogyasztását. 60

61 A fogyasztást leíró egyenlet matematikai alakja: BH = 0, ,0319*(GYE év)+ 0,0318*GYE (20év felett) +0,0741*(Feln ffi) - 0,0218*Feln n + 0,00044*(Jövedelem E Ft) [doboz/hó] (7) A regressziós együtthatók a 24. táblázatból ellen rizhet k. Látható, hogy valamennyi együttható legalább 95 %-os szinten szignifikáns. 24. táblázat. A borotvahab fogyasztásra ható tényez k ÖSSZESÍT TÁBLA Regressziós statisztika r értéke 0,505 r-négyzet 0,255 Korrigált r-négyzet 0,251 Standard hiba 0,108 Megfigyelések 955 VARIANCIAANALÍZIS df SS MS F Regresszió 5 3,8 0,8 64,9 Maradék ,0 0,0 Összesen ,7 Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Fels 95% Alsó 85,0% Fels 85,0% Tengelymetszet 0,0014 0,012 0,12 0,905-0,022 0,024-0,016 0,018 GY15-20 év, f 0,0319 0,007 4,39 1E-05 0,018 0,046 0,021 0,042 GY 20 év felett, 0,0318 0,004 7,21 1E-12 0,023 0,040 0,025 0,038 Feln. Ffi, f 0,0741 0,009 8,28 4E-16 0,057 0,092 0,061 0,087 Feln. N, f -0,0238 0,010-2,46 0,014-0,043-0,005-0,038-0,010 Jövedelem, E Ft 0, ,000 11,06 8E-27 0,000 0,001 0,000 0,000 A regressziós egyenletbe helyettesítve az átlagcsalád létszámát és változtatva a háztartás nettó jövedelmét pl. a már többször felvett 75 E Ft, 150 E Ft stb. értékek között, a következ táblázatot kapjuk: 25. táblázat. Az átlagos nettó jövedelem hatása a háztartások havi borotvahab vásárlására Jövedelem, E Ft Borotvahab ml/hó Borotvahab doboz/hó 0,4 0,5 0,7 0,8 1,0 1,2 61

62 Az adatok kissé eltérnek a 31. ábrán közöltekt l, melyek oka, hogy a 25 táblázatban számított értékek 1000 adat trendje alapján készültek, míg a 31. ábra konkrét mérések alapján készült, melynek kisebb-nagyobb csoportokból képzett átlagai nem okvetlenül tükrözik a teljes adatállomány tendenciáját. 5. Tartós fogyasztási cikkek csereidejének vizsgálata A lakótelepeken képz d hulladékok egy speciális esete a tartós fogyasztási cikkekb l származó hulladékok mennyisége és min sége. A tartós fogyasztási cikk nem hulladékkategória, hiszen olyan lakótelepi bútorokat foglal magába, mint az elektromos és elektronikus készülékek zöme, ezenkívül bútorokat és egyéb eszközöket. Fenti cikkek egyébként f leg a lomtalanítási vagy csereakciók révén kerülnek el a házakból. A tartós használati cikkekb l képz d hulladékok mennyiségét illet en dönt a lakosságnak az a késztetése, hogy milyen id közönként hajlandó vagy képes berendezéseit újra cserélni. Fentiek részleges felmérésére a következ cikkek lecserélési idejét kérdeztük meg: televízió, videó, DVD, mosógép, kisgépek, bútor. A kérdésekre adott adatokat több szempont szerint csoportosítottuk. Az adatok felmérése közben készített ábrák több szempontból is tanulságosak. Ezekben éppúgy tetten érhet a feltárni kívánt válasz, mint a számos sztereotip válasz. Ezeket mutatja a 32. és 33. ábra. 32. ábra. Tartós fogyasztási cikkek cseréjével kapott válaszok általános értékelése 62

63 33. ábra. A tartós fogyasztási cikkek sematikus ábrázolásával kapott jellemz helyzetek és értékelési hibalehet ségek Fentiek ismeretében a kérdésekre adott válaszok a 26. táblázatban találhatók. 26. táblázat. A tartós fogyasztási cikkek cseréjének id eloszlása különböz kis- és nagyjövedelm (KJ és NJ) háztartásokban Eszköz TV TV DVD DVD MG MG KG KG B B Jövedelem NJ KJ NJ KJ NJ KJ NJ KJ NJ KJ 0-1 év év év év év év év A táblázatban a kumulatív értékek azokak az éveknek a számát jelentik, melyen belül az adott számú személy készüléket, eszközt cserél. A táblázat adataiból els sorban szociológiai jelleg következtetések vonhatók le, ezek azonban szoros kapcsolatban vannak a hulladékképz déssel is. 63