az egész életen Bevezetés András Kredittanács Oktatáskutat Nyíregyh

Átírás

1 Partnerségépítés az egész át t tartó tanulás koncepciójának nak közös k s kialakítása érdekében Bevezetés Derényi András Országos Kredittanács Irodája Oktatáskutat skutató és s Fejlesztő Intézet Nyíregyh regyháza, június j 5.

2 A projekt bemutatása A projekt szakmai kontextusa A projekt céljai, c résztvevr sztvevői, tevékenys kenységei A mai esemény célja, c programja

3 Az EU emberi erőforr forrás fejlesztése se Az LLL politikai-szervezeti dimenziója: A lisszaboni stratégia a versenyképess pesség g növeln velése érdekében kulcsszerepet szánt az emberi erőforr források fejlesztésének. Az a paradigma, amelyben az EU az emberi erőforr források fejlesztéséről l gondolkodik, különbk nböző közpolitikák k találkoz lkozási pontjában helyezkedik el (oktatáspolitika, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, gazdaságpolitika, gpolitika, egészs szségpolitik). A konkrét t részpolitikr szpolitikákat kat összetartó fogalmi keret az egész át t tartó tanulás.

4 Az LLL és s az EU Az LLL egyéni dimenziója Az egész át t tartó tanulás s az iskolai előkész szítéstől l a nyugdíj j utáni korig terjedően en magában foglal minden formális, nem-form formális és informális tanulást. Tehát t az egész át t tartó tanulás s fogalmába minden olyan tanulási tevékenys kenység g beleértend rtendő,, amely tudás, készsk szségek és s képessk pességek fejlesztése se céljc ljából l törtt rténik - személyes, állampolgári, társadalmi t és/vagy foglalkoztatási szempontból. l. (Az Európai Tanács határozata az LLL-ről (2002/C 163/01) [ ] A fenti értelemben jelent meg az élet minden terület letére kiterjedő tanulás s (life( life-wide learning) fogalma is

5 A tanácsi határozat által kijelölt lt 6 prioritás az egész át t tartó tanulás s lehetőségének biztosítása sa mindenki számára életkortól l függetlenf ggetlenül, l, a legrászorultabb személyekre, az oktatásban és képzésben részt r nem vevőkre, valamint a bevándorl ndorlókra irányul nyuló különleges intézked zkedéseket is beleértve, amelyek segítik a társadalmi t beilleszkedést; st; alapvető készségek elsajátítására és/vagy korszerűsítésre sre irányul nyuló lehetőségek biztosítása, sa, beleértve az új j alapkészs szségeket, pl. számítástechnikai stechnikai készségek, idegen nyelvek ismerete, technológiai kultúra, vállalkozv llalkozási és s társadalmi t készsk szségek; a tanárok és s oktatók k képzk pzése, toborzása és s felkész szítése se az egész át t tartó tanulás s fejlesztésére;

6 6 prioritás s (folyt ) a hivatalos képesk pesítések, sek, valamint a nem-form formális és informális tanulmányok nyok hatékony érvényesítése se és elfogadása nemzetközi zi szinten és s az oktatási ágazatok között, a fokozott átláthatóság és s jobb minőségbiztos gbiztosítás segíts tségével; az egyes célcsoportok c számára az egész át t tartó tanulás s lehetőségeir geiről és s előnyeir nyeiről l szóló különleges informáci ciók, iránymutat nymutatás és s tanácsad csadás s jój minősége és széles körűk hozzáférhet rhetősége; a jelentősebb ágazatok beleértve az ifjúsági ágazatot is képviseletének ösztönzése már m r létezl tező vagy jövőbeni j hálózatokban és s struktúrákban, kban, valamint az e területen végzett munka. A Tanács nemzeti stratégi giák k megalkotására szólította fel a tagországokat gokat

7 Az EU az együttm ttműködésről A határozat előzm zményeként nt az Európai Bizottság 2001-ben elfogadott nyilatkozatában (Az egész át t tartó tanulás s európai térst rségének valóra váltása) a Bizottság g megállap llapította, hogy az egész át t tartó tanulás s rendszerének nek kiépítésére a hagyományos intézm zmények egymagukban és s jelenlegi viszonyrendszerükben alkalmatlanok, és s egy új j típust pusú együttm ttműködés kibontakoztatása szüks kséges

8 A magyar LLL stratégia Az egész át t tartó tanulásr sról l szóló stratégia 2005 őszén n (2212/2005. (X. 13.) Korm.. Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került október berében ben Az egész át t tartó tanulás stratégi giájának megvalósítását t szolgáló feladatokról szóló 2212/2005 (X.13) kormányhat nyhatározat is született a stratégia végrehajtv grehajtását t segítend tendő A stratégi giából l következk vetkező feladatok megvalósításának koordináci ciójára (Kormányhat nyhatározat 2.és s 3. pont) egy tárcakt rcaközi bizottság g jött j létre l novemberében. ben. (A bizottság g elkész szített ügyrendje értelmében konzultatív, értékelő,, vélemv leményező,, javaslattevő és koordináló testületk letként dolgozik.)

9 A magyar prioritások A stratégia az oktatás-képz pzés s minden szintjét t lefedi, az alapképz pzésektől l a felnőttk ttképzésig, a formális képzéstől l az informális tanulásig. A stratégia öt t prioritást határoz meg: Az oktatás, képzk pzés s esélyteremt lyteremtő szerepének erősítése; se; Az oktatás, képzk pzés és s a gazdaság g kapcsolatainak erősítése; se; Új j kormányz nyzási módszerek, m közpolitikai k eljárások alkalmazása; Az oktatás, képzk pzés s hatékonys konyságának nak javítása, össztársadalmi ráfordr fordításainak növeln velése; Az oktatás, képzk pzés s minőségének nek javítása;

10 A magyar fejlesztési si kulcsterületek letek 1. Alapkészs szségek és s kulcskompetenciák k fejlesztése se a közoktatásban; 2. Széles és s gazdag kínálat k a szakképz pzésben, felsőoktat oktatásban és s a felnőttkori tanulásban; 3. Folyamatosan bővülőb tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás); 4. Pályaorientáció,, tanácsad csadás és s pályakp lyakövetés; 5. Az informális és s nem-form formális tanulás s elismerése; se; 6. Hátrányos helyzetű és s munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatt mogatása (lemorzsolódás s megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra); sra); 7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása sa (új( pedagógusszerepek, gusszerepek, minőségkult gkultúra).

11 Az LLL megvalósítása sa Az LLL szemlélet let többft bbféle módon m érhető tetten: már r a stratégia előtt elinduló folyamatokban (NFT1, szabályoz lyozás s [felsőoktat oktatási törvt rvény, kétszintű érettségi, NAT felülvizsg lvizsgálat lat stb.]) közvetetten az ÚMFT prioritásaiban közvetlen, direkt módon m az elfogadott kormányhat nyhatározatban és s az azt követk vető munkákban. kban.

12 Az életminőség átfogó javítása Versenyképesség növelése Társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése Fenntartható növekedés és környezetvédelem Az egész át tartó tanulás stratégiája Esélyteremtés Oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése Az oktatás, képzés minőségének fejlesztése Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek kiemelt támogatása Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi feltételeinek javítása Tanulási lehetőségek bővítése Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés Nem formális, informális tanulás elismerése Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek összehangolt fejlesztése Munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat-építés) Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció erősítése Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása Oktatás, képzés hatékonyságát segítő eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás) Tanulásba, képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetése ösztönzése Mérési, értékelési, minőségirányítási rendszerek fejlesztése Új tanítási, tanulási kultúra Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése Oktatási infrastruktúra fejlesztése

13 A megvalósítás általános problémája A stratégia megvalósításának főf problémái i a tárcakt rcaközi kommunikáci ció és s kooperáci ció nem igazán n hatékony módja, illetve a pénzhip nzhiány. ny. Az LLL stratégi giájának megvalósításáról l a Kormány részr szére készk szült jelentés hangsúlyozza, hogy az magas szintű szektorközi zi együttm ttműködést, szélesk leskörű partnerséget és s szakmai konszenzust igényel. A stratégia hatékony végrehajtv grehajtása szempontjából l szorosabbra kell fűzni f a koordináci ciót. A széles értelemben vett partnerség és s kommunikáci ció ma még m g jelentős s fejlesztésre sre szorul. A partnerséget gyakran egyenlővé teszik a puszta konzultáci cióval, vagy a tripartit érdekegyeztetéssel. Gyakran nem egyértelm rtelmű, hogy ki is lehet a partner, kikkel kellene konzultálni. lni. Gyakran pedig az idő hiánya, illetve az időmenedzsment nem megfelelő színvonala akadályozza azt, hogy az egyeztetések során n a konzultáci cióból l valódi partnerség váljon.

14 A projekt céljai, c résztvevr sztvevői, tevékenys kenységei

15 A projekt felépítése Az Oktatási és s Kulturális lis Minisztérium az LLL nemzeti stratégi giájának magyarországi gi megvalósítására irányul nyuló pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz az Oktatás és s KépzK pzés s 2010 Munkaprogram keretében. Az elnyert projekt ( Partners( Partnerségépítés ) szervezését, kooridnálását az OKM megbízásából l a Tempus Közalapítvány végzi. v A TKA-t a projekt lebonyolításában ban szakért rtők segítik. A projekt 3 régir gióban zajlik, párhuzamos p tevékenys kenységekkel A tevékenys kenységek megvalósítását t régir giónként nt 3-33 (megyénk nként nt 1-1) 1 1) koordinátor segíti

16 A projekt céljac Partnerségépítés az egész át t tartó tanulás koncepciójának nak közös k s kialakítása érdekében Az LLL koncepció közös értelmezése az érintett szereplők k bevonásával, val, a társadalmi t tudatosítást st is szem előtt tartva; Helyi LLL szakmapolitikák k kialakítása a szakmapolitikai elképzel pzelések és s a gyakorlat kapcsolatának elmély lyítése, valamint a helyi intézked zkedések ösztönzése

17 A projekt célcsoportjaic A társadalmi t partnerekkel való együttm ttműködésnek nincsenek meg a hazai működésben m bejáratott útjai, ezért ezeket most szüks kséges lenne kialakítani. Ehhez egyfelől l meg kell találni lni az érdekelt szereplőket, másfelm sfelől ki kell építeni az együttm ttműködés s hatékony struktúráit. A projekt keretében tehát t szüks kség g van mind helyi kormányzati szinten, mind a munkaadói és s munkavállal llalói körökben, kben, mind a civil szektorban az érdekelt szereplőket megtalálni lni és s megszólítani. Oktatási intézm zmények vezetői Tanárok, pedagógusok gusok Munkaadók Munkavállal llalók Közművelődési intézm zmények Önkormányzatok nyzatok mint fenntartók Civil szervezetek

18 Tervezett tevékenys kenységek Jó példák k bemutatása és s beszélget lgetések révén/keretr n/keretében az érdekelt szereplők k azonosítj tják k esetlegesen már m r létezl tező vagy elképzelhet pzelhető jövőbeni helyüket és s szerepüket a folyamatban, másfelm sfelől, l, a folyamat szempontjából l már m létrejött tt jój gyakorlatok, illetve termékek megtalálj lják k a helyüket a rendszerben. Helyi LLL kontaktok hálózath zatának kialakítása, helyi műhelyek és s beszélget lgetések az LLL kontaktok segíts tségével: beszélget lgetések és s jój példák k bemutatói új helyszíneken, azaz kávézókban, k kban, könyvtk nyvtárakban, művelődési házakban, h stb. Három kiválasztott régir gióban rendezvényre, nyre, összesen 12 eseményre kerül l majd sor az év svégéig (1-1 műhelymegbeszélés és s 3-33 oktatási café ).

19 Tervezett tevékenys kenységek 2 Nagyközöns nséget célzc lzó figyelemfelkeltő média- és internetes kampány szélesebb kört k céloz c meg: oktatási témákkal t foglalkozó újságírók, médiaszakemberek m meghívása a café beszélget lgetésekre, stúdi dióbeszélgetések megszervezése se a helyi tévé-t és s rádir diócsatornákon, jelenlét t (hírek, bannerek, stb. formájában) az Interneten a leglátogatottabb hírportálokon és s közössk sségi oldalakon. projekt honlap működtetm dtetése: a szakmai közönsk nségnek könyvtár,, ahol rendszerezett formában elérhet rhetőek ek a vonatkozó dokumentumok, hátth ttéranyagok, a rendezvények nyek anyagai, a rendezvények nyek résztvevr sztvevőinek szóló fórum (nyilvános nos és s korlátozott hozzáférésű részekkel), a résztvevr sztvevők blogjai jai,, valamint a jój példák, esettanulmányok nyok gyűjtem jteménye. A szélesebb közönsk nség érdeklődésének felkeltése kvízekkel és élethosszig tanulók naplóival.

20 Tervezett eredmények a projekt eredmények nyeként nt egyfajta LLL hálózath zat létrejötte, tte, amelyben egyre több t szereplő fogalmazhatná meg elképzel pzeléseit, illetve kamatoztathatná és s fejleszthetné tudását; t; egy helyi szintű általános LLL elemzés, kiegész szítve regionális célokkal c és s ajánl nlásokkal; az egész át t tartó tanulás s koncepciója megfoghatóbb valóságg ggá válik szélesebb társadalmi t csoportok számára.

21 A mai program céljac hogy a résztvevr sztvevők k közösen k értelmezzék és alakíts tsák k az egész át t tartó tanulás koncepcióját; hogy elkész szüljön n egy regionális problémat matérkép, célrendszer és s a jövőre j vonatkozó terv.

22 A mai program szerkezete Előad adások LLL fejlesztésr sről, tevékenys kenységekről, színterekr nterekről l különbk nböző közreműködők, k, szervezetek képviselői i részr széről az LLL tájkt jkép p felvázol zolása Kerekasztal-besz beszélgetés s helyi problémákr król, kihívásokr sokról, célokrc lokról, l, tervekről Közben kávészk szünetek (11.30-kor és s kor) Ebéd d ( ) 13.15) Köszönöm m figyelmüket. Eredményes eszmecserét kívánok! [derenyi@kreditiroda.hu]