Az idegen nyelvi készségek fejlettsége angol és német nyelvbõl. a 2002/2003-as tanévben. Szakmai beszámoló az országos adatok alapján

Átírás

1 idegen_nyelv.qxd :16 Page 1 Az idegen nyelvi készségek fejlettsége angol és német nyelvbõl Idegen a 6. nyelvi és 10. készségek évfolyamon fejlettsége a 2002/2003-as tanévben Szakmai beszámoló az országos adatok alapján

2 idegen_nyelv.qxd :16 Page 2 Összeállították: A tanulmány szerzője: Nikolov Marianne A mérőeszközöket a Pécsi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének Lingua Franca Csoportja készítette. A függelék táblázatait, ábráit és a statisztikai számításokat Józsa Krisztián készítette. Kiadja: Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Felelős kiadó: Pósfai Péter Szerkesztő: Pála Károly Nyomdai kivitelezés: Eurotronik Rt.

3 idegen_nyelv.qxd :16 Page 3 Tartalom BEVEZETÉS A 2003-AS NYELVI FELMÉRÉS ADATGYÛJTÕ ESZKÖZEI Az angol és német nyelvi feladatlapok kidolgozásának háttere Az angol és német nyelvi feladatlapok tartalma Kérdõív a nyelvtanulóról A felmérés lebonyolítása A FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A 6. és 10. évfolyamosok országos átlagteljesítményei angol és német nyelvbõl A 6. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint angol nyelvbõl A 6. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint német nyelvbõl A 10. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint angol nyelvbõl A 10. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint német nyelvbõl A 6. és 10. évfolyamosok átlagteljesítményei angol és német nyelvbõl régió szerinti bontásban A 6. és 10. évfolyamosok átlagteljesítményei angol és német nyelvbõl az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A 6. és 10. évfolyamosok átlagai a település típusa szerinti bontásban angol és német nyelvbõl A heti óraszám és a 6. és 10. évfolyamosok átlagteljesítményei közötti kapcsolat angol és német nyelvbõl ÖSSZEGZÉS HIVATKOZÁSOK MELLÉKLETEK: MÉRÕLAPOK ÉS JAVÍTÓKULCSOK Angol olvasott szöveg értése 6. osztály A füzet Angol hallott szöveg értése 6. osztály Angol írás 6. osztály A füzet Angol írás 6. osztály A füzet megoldás Angol olvasott szöveg értése 10. osztály A füzet Angol hallott szöveg értése 10. osztály

4 idegen_nyelv.qxd :16 Page 4 Angol írás 10. osztály A füzet Megoldókulcs angol nyelvbõl a 6. és 10. évfolyamok hallott szöveg értése és olvasása feladataihoz Német olvasott szöveg értése 6. osztály A füzet Német hallott szöveg értése 6. osztály Német írás 6. osztály A füzet Német írás 6. osztály A füzet megoldás Német olvasott szöveg értése 10. osztály A füzet Német hallott szöveg értése 10. osztály Német írás 10. osztály A füzet Megoldókulcs német nyelvbõl a 6. és 10. évfolyamok hallott szöveg értése és olvasása feladataihoz Az angol és a német írásbeli feladat értékelési szempontrendszere a 10. évfolyamon Kérdõív a nyelvtanulásról

5 idegen_nyelv.qxd :16 Page 5 Bevezetés Az oktatási miniszter 30/2002. számú, a 2002/2003. tanév rendjérõl szóló rendeletének 24. (1) bekezdés d) pontja elrendelte, hogy a 2002/2003. tanév során országos mérés keretében meg kell vizsgálni a tanulók tantárgyi készségeit angol és német nyelvbõl a hatodik és a tizedik évfolyamokon a kiválasztott iskolákban. Az OKÉV feladata volt a méréssel kapcsolatos teendõk megszervezése és koordinációja december 15-én az érintett iskolák vezetõi értesítést kaptak arról, hogy bekerültek az országos mintába. A szervezéshez szükséges, az intézményektõl bekért adatok rögzítését és rendszerezését (nyelv, csoportok száma, a csoportban tanulók száma stb.) az OKÉV regionális igazgatóságain végezték a megbízott munkatársak január 15-ig. A begyûjtött intézményi adatok ellenõrzése, a hiányos vagy téves adatok módosítása és a megfelelõ egyeztetések után megtörtént az adatbázisba történõ felvitel. Az elkészült szakmai anyagot a megfelelõ számban az OKÉV sokszorosíttatta, ill. biztosította a logisztikai hátteret, a reprezentatív mintába került csoportok létszámáról, a méréssel kapcsolatos terem- és eszközigényrõl értesítette az iskolákat. A regionális igazgatóságokon központi képzésen vettek részt a mérést lebonyolító mérõbiztosok, akik csoportonként megkapták a megfelelõ számú mérõanyagot (adatlapok, feladatlapok, háttérkérdõívek, hangkazetták, jegyzõkönyvek). A reprezentatív mintába az eredeti jelentkezés alapján - 86 középiskola és 236 általános iskola került (1405 nyelvi csoport, tanuló). A mérõbiztosok a helyszínen - az elõírt egyeztetések után - lebonyolították a mérést, majd a dokumentumokat a megadott szempontok alapján csoportosították, és eljuttatták a regionális igazgatóságokhoz. Az OKÉV biztosította a mérõeszközöket a méréshez önként csatlakozó iskoláknak (2689 intézmény, tanuló) is. A mérés értékelését követõen az alábbi kiadványok és segédletek segítik az iskolai oktató-nevelõ munkát: országos jelentés a mérésben részt vevõ összes intézménynek és a reprezentatív mintába került iskolák fenntartóinak, (szakmai beszámoló, országos adatok és statisztikák), iskolai jelentés a reprezentatív mintába került intézményeknek és fenntartóiknak, feldolgozói szoftver a mérésben részt vevõ összes intézménynek, a feladatok és a javítókulcsok, amelyek megtalálhatók az OKÉV honlapján is ( Az adatbevitelt segítõ programot a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Értékelési Központja készítette, a reprezentatív mintát Csíkos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa állította elõ. A szakmai anyagot a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének Lingua Franca Csoportja állította össze Nikolov Marianne tanszékvezetõ egyetemi tanár vezetésével. A mérõeszközöket a KÁOKSZI Vizsgafejlesztõ Központjának munkatársai, Einhorn Ágnes és Major Éva lektorálták. Az elemzéseket, iskolai jelentéseket és az országos összegzõ táblázatokat Józsa Krisztián, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa készítette, az összefoglaló tanulmányt Nikolov Marianne írta. Köszönet illeti Csapó Benõ egyetemi tanárt és Bogárné Németh Mária kutatásszervezõt (Szegedi Tudományegyetem), akik hasznos tanácsokkal segítették a munkát. 5

6 idegen_nyelv.qxd :16 Page 6 A 2003-as nyelvi felmérés adatgyûjtõ eszközei Az angol és német nyelvi feladatlapok kidolgozásának háttere Az idegen nyelvi készségeket angol és német nyelvbõl három területen vizsgáltuk: a hallott és olvasott szöveg értése és az íráskészség. Szóbeli vizsgálatra a felmért résztvevõk igen magas létszáma miatt nem kerülhetett sor. A nyelvi felmérést egy háttérkérdõív egészítette ki, mely minden diák esetében azonos volt. A hatodik és tizedik évfolyamok számára különbözõ tesztfüzetek készültek. Ezek tartalmaztak úgynevezett horgonyfeladatokat is, amelyek lehetõvé teszik, hogy a készségek fejlettségét a 2003-as felmérést megelõzõ mérések adataival is egybe tudjuk majd vetni. A német és az angol tesztfüzetek szerkezete megegyezik egymással. Az olvasott szöveg értését mérõ tesztfüzetekbõl, valamint a hatodik évfolyamos írásfeladatokból két-két A és B változat készült. Ezekben a tesztfüzetekben a feladatok teljes mértékben azonosak, csak a feladatok sorrendje különbözik. A hallott szöveg értését mérõ feladatlapban a feladatok sorrendjét nem lehetett felcserélni, mivel minden tanulócsoport azonos idõben oldotta meg õket. A nyelvi felmérés konstruktuma a nyelvtudás elméleti modellje mindkét nyelvbõl és évfolyamon azonos. Tehát az angol és német feladatlapokon mért teljesítmények egymással összehasonlíthatóak. A nyelvi készség mérésére a nyelvi jelentésen és nem a nyelvi formán alapuló feladatokat dolgoztunk ki, amelyek helyes megoldásához a diákoknak a hallott és olvasott szövegeket meg kellett érteniük. Ilyen módon nem a begyakorolt nyelvtani struktúrákat, szókincset, nyelvrõl való ismereteiket mértük fel, hanem a mindennapi élethelyzetekben a lehetõ legjobban használható nyelvtudásukat (Bachman és Palmer, 1996). A feladatok tartalma és nehézségi szintje a felmért készségekre a Nemzeti alaptantervben (1995) és a kerettantervekben (2000) meghatározott szintekhez, témakörökhöz, feladat- és szövegtípusokhoz igazodik. Hasonlóképpen összhangban vannak a feladatok a hatszintû európai követelményrendszerrel (Közös európai referenciakeret, 2002). A feladatok nehézsége a hatfokú skálán a hatodik évfolyamon az alapszintû nyelvhasználótól elvárható készségen belül a minimumszint alsó felét (A1), a tizedik évfolyam feladatai az alapszintû felhasználó alapszintjét (A2) fedik le. A tizedikes írásfeladat és az olvasott szöveg értését mérõ feladatok közül néhánynak a szintje az önálló nyelvhasználó alsó, küszöbszintjén (B1) helyezhetõ el. Látható, hogy az egyes készségekre készült feladatok nehézségi szintje nem teljesen azonos. Összegezve: a feladatok a hatodik évfolyamon az európai hatfokú skála szintjei közül a legalsó egy részét, a tizedik évfolyamon a másodikat és a harmadik szint egy részét fedik le. Feltételezésünk szerint a felmért diákok teljesítményét leginkább megbízhatóan az olvasott szöveg értését mérõ feladatok mérik, mivel ezek a nyelvi készségek szélesebb skáláján adnak lehetõséget a diákoknak nyelvtudásuk megmutatására. A tesztfüzeteket és az egyes feladatokat úgy állítottuk össze, hogy a negyedik évfolyamon a legalacsonyabb óraszámban kezdõ, illetve a már a kötelezõ nyelvtanulást megelõzõen is a célnyelvet minimális vagy emelt óraszámban tanuló diákok várható teljesítményeit egyaránt fel tudjuk mérni. Mivel a konstruktum, a feladatok és szövegek típusa a két nyelvbõl azonos vagy egymáshoz igen hasonló, az eredményeket az angol és német nyelvbõl össze tudjuk hasonlítani. A két nyelven mért teljesítmények összehasonlíthatósága érdekében arra törekedtünk, hogy a feladat- és szövegtípusok, valamint az itemek száma a lehetõ legközelebb álljon egymáshoz. Az olvasott és hallott szöveg értését mérõ feladatokban a szövegek lényegét kell megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kell kikeresni a szövegbõl. Mivel nem tudhattuk, hogy a diákok milyen szókincset ismernek, hiszen a tankönyvek széles választékából és lényegesen eltérõ körülmények között tanulnak, elõfordulhat, hogy szerepel a szövegben olyan elem, mellyel még nem találkoztak. Az itemek többségében a szövegbõl a helyes megoldást így is ki lehet következtetni. Külön gondot fordítottunk arra, hogy a receptív készségeket mérõ feladatokban egyszerû szópárosítással ne lehessen megtalálni a helyes megoldást, csak az itemben szereplõ szöveg megértésének segítségével. Így a feladatok a diákok stratégiai kompetenciáját is mérik, mely azt mutatja meg, mennyire képesek az esetleges nyelvi nehézségek áthidalására. 6

7 idegen_nyelv.qxd :16 Page 7 A három készség mérését három külön tesztfüzettel oldottuk meg, melyek kitöltésére két 45 perces tanóra állt rendelkezésre. Az egyik tesztfüzet az olvasott szöveg értését, a másik a beszédértést, a harmadik az íráskészséget vizsgálja. Az egyes feladatok egy- vagy kétoldalasak, a kétoldalas feladatok egymással szemközti lapon helyezkednek el a könnyebb áttekinthetõség érdekében. (A mellékletekben ez nem feltétlenül van így, mivel a könyv formátum nem tette lehetõvé a leporellószerû elrendezést.) A tesztfüzetek hossza kettõ és hat oldal közötti, az olvasott szöveg értését mérõ feladatlapok leporelló elrendezésûek. A tesztfüzetek részletes szerkezetét és tartalmát angolból az 1. és 2. táblázat, németbõl a 3. és 4. táblázat mutatja be. Mindkét nyelvbõl és mindkét évfolyamon két feladat mérte a beszédértést, öt az olvasott szöveg értését. Az egyes feladatokban az itemek száma 7 és 15 között volt. Az íráskészséget a 6. évfolyamon objektíven értékelhetõ integrált olvasási és írásfeladatok mérték, míg a 10. évfolyamon öszszefüggõ szöveget kellett a diákoknak létrehozniuk irányított fogalmazási feladatban. Ezeket az írásokat központilag, azonos szempontsor (lásd a Mellékletben) segítségével értékelték erre a konkrét feladatra kiképzett angol és német szakos értékelési szakemberek. A 10. évfolyamon az angol olvasási feladatok közül egyet (lásd 5. számú feladat) a British Council vizsgaprojektjének keretében dolgoztunk ki, melyet elõzõ és évi - felméréseinkben is használtunk. A szövegek kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy minden feladathoz autentikus szövegeket használjunk fel, melyek nem nyelvtanulás céljára íródtak, hanem a célnyelv valós, mindennapi használatát tükrözik. Arra is törekedtünk, hogy a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválóak legyenek, és megfeleljenek az életkori sajátosságoknak, valamint olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek a tantervekben és tananyagokban megtalálhatóak. A 6. évfolyamon az írásfeladatokhoz kiindulásként használtunk autentikus szöveget, melyet a diákok nyelvi szintjéhez és a feladat típusához adaptáltunk. Mivel osztálytermi megfigyeléseink alapján (pl. Nikolov, 1999, Bors, Lugossy, Nikolov, 2001) feltételeztük, hogy a beszédértés a legkevésbé fejlesztett készség a hazai közoktatásban, a felméréshez gondosan elõkészített, könnyen követhetõ szövegeket választottunk, melyeket a diákok kétszer hallgattak meg. A hallott szöveg értését mérõ feladatokhoz olyan életszerû szituációkat terveztünk és vettünk fel magnetofonra anyanyelvû beszélõkkel, melyek szintje (A1 és A2), hossza és minõsége legjobban megfelelt a felmérés céljainak. A beszélõk kiejtése és beszédtempója hasonló volt a tankönyvek hanganyagaiban megszokotthoz. Mivel hazánkban zömmel brit kiadású hanganyagokat használnak az iskolák, brit angolt használtunk. A felmérés lebonyolítása során a hallott szöveg értését mérõ feladatokat minden helyszínen azonos minõségû, központilag sokszorosított kazettáról hallották a diákok. Az összes feladathoz angolul, illetve németül adtuk meg az egyszerûen megfogalmazott, közérthetõ utasításokat, hogy az anyanyelv és a célnyelv közötti váltást elkerüljük. A feladatok mindegyike példával kezdõdik, hogy azoknak a diákoknak se okozzon gondot a konkrét feladat megoldása, akik az utasítást nem értik, vagy esetleg nem olvassák el. A feladattípusok és szövegtípusok kiválasztásához a hazai gyakorlatban leggyakrabban használt tankönyvek, feladatgyûjtemények, ismert vizsgaanyagok széles választékát, valamint a közoktatás követelményeit és az európai ajánlásokat tekintettük át. Olyan feladattípusokat választottunk, melyekrõl feltételeztük, hogy a felmért populáció számára ismerõsek. A minta mérete miatt lehetõség szerint az objektíven értékelhetõ feladattípusokat részesítettük elõnyben. Kivételnek tekinthetõk ez alól a 10. évfolyamon a produktív készséget mérõ írásfeladatok, amelyek fogalmazások, így nem értékelhetõek objektíven. A hallott és olvasott szöveg értését mérõ feladatokban az itemek betûkkel jelölve szerepelnek (a tesztfüzetek és feladatok a Mellékletben találhatók), a megoldáshoz a számokkal jelölt lehetõségek közül kell a szám beírásával a megfelelõt a megadott helyre beírni. Ilyen módon a nagyszámú résztvevõ megoldásai a leggyorsabban rögzíthetõk számítógépen. Lényeges jellemzõje a párosításon alapuló feladatoknak, hogy a szükségesnél mindig több lehetõség közül kell az odaillõt kiválasztani (multiple matching). A feladatlapok itt következõ részletes leírásait az A változatokra készítettük el. A Mellékletben is az A változatok szerepelnek. 7

8 idegen_nyelv.qxd :16 Page 8 Az angol és német nyelvi feladatlapok tartalma 1. táblázat: a 6. évfolyam három tesztfüzetének felépítése és tartalma angol nyelvbõl Készség Feladat Bemenet Válasz Olvasás 1 Szavak párosítása definícióval Szó és definíció Számok beírása Olvasás 2 Felirat párosítása hellyel Feliratok és helyek Számok beírása (feleletválasztós) Olvasás 3 Interjúkérdések párosítása válaszokkal Cikk ifjúsági magazinból Számok beírása Olvasás 4 Kvíz kérdések párosítása válasszal Kvíz kérdések és válaszok Számok beírása Olvasás 5 Címek párosítása szöveggel Címek és szövegek Számok beírása Beszédértés Feleletválasztós Párbeszédek (editált) Számok beírása 1 Beszédértés Feleletválasztós Képek és szöveg (editált) Számok beírása 2 Írás 1 Hiányos szöveg kiegészítése Rövid hiányos szöveg és szavak Szavak értõ másolása Írás 2 Személyes adatlap kitöltése Rövid szöveg Szavak értõ másolása A 6. évfolyamon az angol nyelvtudást mérõ olvasási feladatok (1. sz. táblázat) autentikus szövegekre épülnek. Az elsõ feladatban olyan szavakat és a hozzájuk tartozó meghatározásokat kell a diákoknak összepárosítaniuk, melyek a kezdõ nyelvkönyvekben is megtalálhatóak. A definíciók gyerekeknek szóló egynyelvû szótárakból valók. Tizenegy meghatározást kell szavakkal párba állítani úgy, hogy egy lehetõség felesleges. Például: sheep a grass-eating animal kept for its wool and meat chair a piece of furniture to sit on, usually it has four legs A két fenti példából látható, hogy nem szükséges a rövid meghatározások minden szavát pontosan megérteni ahhoz, hogy a 6. osztályos diák a szóhoz illõ definíciót megtalálja. A feladat a rövid szövegek lényegének megértését és a szókincset méri. A második feladatban köztéri feliratokról kell négy megadott válasz közül kiválasztani, hogy az adott szöveg hol látható. A helyes válasz számát kell beírni megadott helyre. Például: TRAIN FOR MANCHESTER 1 on a T-shirt 2 at a castle 3 at a station 4 in a library A harmadik feladat szövege egy ifjúsági magazinból származik. Egy tizenévessel készített rövid interjú kérdéseit kell a megadott válaszok közül a kontextusba illõkkel párosítani. A kérdések és válaszok egyaránt a nyelvkönyvek tipikus szövegeihez hasonlóak, a mindennapi nyelvhasználatot rövid, életszerû közlések tükrözik. Például: What s your hobby? Hanging out with friends, computer games, and horror movies. A negyedik feladat egy ismeretterjesztõ kvíz kérdéseket tartalmazó könyv szövegeire épül. A kérdésekre a szükségesnél több válasz közül kell kiválasztani a helyeset. A kérdések különbözõ kérdõszavakkal kezdõdnek, azonos kérdõszóval több is. A szövegek lényegét kell megérteni a helyes megoldáshoz. A kérdések földrajzi, biológiai háttértudás nélkül is megoldhatóak, de a világnak a hatodik évfolyamon elvárható ismerete feltétlenül szükséges. Például: 8

9 idegen_nyelv.qxd :16 Page 9 What season is it in December in Australia? The hottest summer, just like July or August in Europe. Az ötödik feladatban könyvcímekhez kell hozzáilleszteni a könyvrõl szóló rövid ismertetõket. A szövegek gyerekek számára ajánlott olvasmányok prospektusaiból valók. Például: THE LADYBIRD DICTIONARY This book is full of information on English. It includes 4000 words, colourful illustrations, and even new words. A special symbol helps with spelling. A beszédértést két feladat méri, mindkettõ stúdióban felvett férfi és nõi hangok összefüggõ, rövid, jól tagolt párbeszédeire épül. Az elsõ feladatban tíz különbözõ rövid szituációban hangzik el beszélgetés. A hallott szövegbõl azt kell megállapítani, hogy például hol hangzik el a párbeszéd. Például: Where are these people talking? 1: at a party 2: in a bathroom 3: in a garden A második feladatban három-három kép közül kell a hallott szöveg alapján kiválasztani, melyik ábráról szól az elhangzó szöveg (l. Melléklet). Az írásfeladatok közül az elsõ egy tavaszi kerti partira invitáló meghívó, melybõl 12 szó hiányzik. A megadott 15 szó közül kell a megfelelõ helyre az odaillõt bemásolni. Például a Dear szót kell bemásolni a következõ megszólításba a vonallal jelölt helyre: David and Doris, A második írásfeladatban egy 12 éves fiúról szóló ötsoros angol szöveg alapján kell kitölteni egy levelezõtárs keresésére szolgáló jelentkezési lapot. A szövegbõl 15 szót kell a megfelelõ helyre értelemszerûen bemásolni. Például: a vezetéknevet, életkort, milyen országból szeretne levelezõ társat. Mindezek az adatok a szövegben adottak. 2. táblázat. A 10. évfolyam három tesztfüzetének felépítése és tartalma angol nyelvbõl Készség Feladat Bemenet Válasz Olvasás 1 Interjúkérdések párosítása válasszal Interjúkérdések és válaszok Számok beírása Olvasás 2 Könyvcímek párosítása ajánló szöveggel Könyvprospektusok szövegei Számok beírása Olvasás 3 Reklámok párosítása hiányzó szövegrésszel Hiányos reklámok Számok beírása Olvasás 4 Feleletválasztós Újságcikk Számok beírása Olvasás 5 Hiányos szöveg kiegészítése Újságcikk Számok beírása Beszédértés 1 Képen látható cselekvések párosítása szöveggel Párbeszéd (editált) Számok beírása Beszédértés 2 Feleletválasztós Rövid párbeszédek Számok beírása Írás Irányított fogalmazás Utasítás a levél tartalmáról Személyes levél A 10. évfolyamos angol feladatok (2. sz. táblázat) közül az elsõ olvasott szöveg értését mérõ feladatban egy ifjúsági magazinból való interjú kérdéseit kell a rájuk adott válaszokkal párosítani. Például: If you were an animal, what would you be? I d be a bird, so I could fly and see everything from a bird seye view. 9

10 idegen_nyelv.qxd :16 Page 10 A második feladatban különbözõ prospektusokból származó, az életkori sajátosságoknak megfelelõ könyvcímekhez kell társítani a hozzájuk tartozó ajánlások szövegét. Például: GROW IT INDOORS Designed for both beginning and experienced owners, this practical how-to book contains all the information you need to have a house full of beautiful plants. It describes more than 250 plants from familiar to exotic. A harmadik feladatban magazinokból, napilapokból származó rövid hirdetések szövegeibõl hiányzó részeket kell a megfelelõ helyre beilleszteni. Például: a 9-es helyére kell beilleszteni a Best for your skin választ. Coolest body wash for you Moo Moo Milk Creamy Moisturising Body Wash with Jojoba, 2.49, enriched to pamper and soothe 9 A negyedik feladat egy repülõtéren szolgáló kutyáról szóló újságcikkre épül. A megadott négy lehetõség közül a szöveg alapján kell a helyeseket kiválasztani. Például: Why is Ms Glinski often kicked? Because 1 foreigners don t like dogs. 2 some people are afraid of her. 3 she does not want Rex to be hurt. 4 passengers are aiming at her. Az ötödik feladatban egy rövid újságcikkbõl hiányzó kilenc, néhány szavas szövegrészt kellett tíz közül kiválasztva a megfelelõ helyre beilleszteni. A történet egy légi utas botrányos viselkedésérõl szól. A példában az aláhúzott rész a beillesztett szöveg. The aircraft s second officer was called from the flight deck to try to subdue the man, who broke free and tried to open the rear door. A 10. évfolyamon a hallott szöveg értését mérõ elsõ feladat egy parkban zajló eseményeket ábrázoló képre épül. A képrõl szóló beszélgetés hallgatása közben kell kiválasztani az ábrának megfelelõ válaszokat úgy, hogy az elhangzó item számát kell a megadott helyre beírni. A második feladatban tíz rövid párbeszéd alapján kell vagy a lényeget megérteni vagy konkrét információt kikeresni. A válaszokat a megadott lehetõségek közül kell kiválasztani. Például: Where will they go tomorrow? 1 on a boat trip 2 to a museum 3 to a museum and on a boat trip Az írásfeladat teljesítéséhez internetes felhívásra kell egy álom szünidõrõl megírni hova, hogyan és kivel utazott a levél írója, milyen volt a hely, milyen érdekes dolog történt, és mik a következõ szünidõre vonatkozó tervek (Melléklet). Német nyelvbõl azonos volt a feladat. A feladatokat megegyezõ szempontsor (Melléklet) alapján központilag értékeltük erre a feladatra kiképzett, tapasztalt szakemberek közremûködésével. A 6. évfolyam német (3. sz. táblázat) olvasás feladatai közül az elsõben gyerekek számára írt egynyelvû szótárban található definíciók közül kell a megadott szavakhoz illõket kiválasztani. Például: Computer - Das ist ein elektronisches Gerät, mit dem man arbeiten und auch spielen kann. 10

11 idegen_nyelv.qxd :16 Page táblázat. A 6. évfolyam három tesztfüzetének felépítése és tartalma német nyelvbõl Készség Feladat Bemenet Válasz Olvasás 1 Szavak párosítása definícióval Szó és definíció Számok beírása Olvasás 2 Felirat párosítása hellyel Feliratok és helyek Számok beírása (feleletválasztós) Olvasás 3 Könyvcímek párosítása Könyvcímek és Számok beírása ajánlások Olvasás 4 Hiányos szöveg kiegészítése Levél háziállatról Számok beírása Olvasás 5 Interjúkérdések párosítása válaszokkal Interjú ifjúsági Számok beírása magazinból Beszédértés Feleletválasztós párbeszédrõl Párbeszéd (editált) Számok beírása 1 Beszédértés Feleletválasztós párbeszédrõl Képek és szöveg (editált) Számok beírása 2 Írás 1 Személyes adatlap kitöltése Rövid szöveg és adatlap Szavak értõ másolása Írás 2 Hiányos szöveg kiegészítése Rövid meghívó és szavak Szavak értõ másolása A második feladatban tíz - gyakran elõforduló - felirathoz kell kiválasztani négy megadott lehetõség közül azt a helyet, ahol a felirat látható. Például: für trockene Haare an der Tür eines Geschäfts im Zoo im Park 4 auf Shampooverpackung A harmadik feladatban gyerekeknek szóló, autentikus prospektusokból való könyvcímekhez kell a hozzájuk illõ ajánlószövegeket kiválasztani. Elegendõ a témát, a kulcsszót vagy kifejezést megérteni a helyes megoldáshoz. Például: SONNTAG IM ZOO 54 Tierarten sind in diesem großen Tierpark-Bilderbuch versammelt, und mehr als 140 Tiere gibt es zu betrachten. Ein farbenfreudiges Bilderbuch für Kinder ab 4 Jahren, als Vorbereitung für den ersten Besuch im Tierpark. A negyedik olvasásfeladat szövege egy tinédzsereknek szóló magazinból való rövid cikk, melyben gyerekek írnak saját kedvenc háziállataikról. A rövid bekezdésekbõl kiemelt mondatokhoz kell az odaillõket kiválasztani és a kontextusba behelyezni. A példában az aláhúzott részt kell a szövegbe illeszteni. Emi ist ein tüchtiger Jäger. Wenn sie eine Maus hat, bringt sie die Mäuse immer ins Badezimmer. Wenn sie einen Vogel hat, bringt sie den immer in den Abstellraum. Die toten Tiere tun mir dann immer voll Leid, aber Emi hat ihren Genuss daran. Az ötödik feladatban egy ifjúsági magazinból vett interjú szövegében kell a kérdésekre az odaillõ válaszokat kiválasztani. A kérdések és válaszok egyaránt a tankönyvek szövegeire emlékeztetnek Például: Was für Musik hörst du gern? Eminem ist mein Lieblingssänger. A hallott szöveg értését mérõ elsõ feladatban, az angol feladathoz hasonlóan, különbözõ egyszerû, ismerõs szituációkban elhangzó rövid párbeszédek alapján kell három lehetõség közül kiválasztani a megfelelõt. Például: 11

12 idegen_nyelv.qxd :16 Page 12 WO SPRECHEN DIE LEUTE? 1. im Klassenzimmer 2. beim Arzt 3. am Bahnhof A második beszédértést mérõ feladatban három-három, az angol feladatban használttal azonos kép közül kell a hallott szöveg alapján kiválasztani, melyikrõl szól az elhangzó szöveg (Melléklet). A két írásfeladat olvasással integrálja az írást. Az elsõben egy 12 éves lányról szóló hétsoros német szöveg alapján kell kitölteni egy adatlapot úgy, hogy a szövegbõl 15 szót kell a megfelelõ helyre bemásolni. Például: az életkort, hajszínt és testmagasságot. Ezek az adatok és szavak a szövegben adottak. A második írásfeladat egy egyszerû meghívó, melybõl tíz szó hiányzik. A megadott 14 szó közül a megfelelõ helyre kell az odaillõt bemásolni. Például: Tanzen, Wann, April. 4. táblázat. A 10. évfolyam három tesztfüzetének felépítése és tartalma német nyelvbõl Készség Feladat Bemenet Válasz Olvasás 1 Kérdések párosítása válaszokkal Kvíz kérdések és válaszok Számok beírása Olvasás 2 Hiányzó szöveg beillesztése kontextusba Rövid hirdetések szövege Számok beírása Olvasás 3 Alcímek párosítása szöveggel Rövid cikk és alcímek Számok beírása Olvasás 4 Feleletválasztós Újságcikk ifjúsági magazinból Számok beírása Olvasás 5 Kérdések párosítása válaszokkal Interjú ifjúsági magazinból Számok beírása Beszédértés 1 Képen látható cselekvések párosítása szöveggel Párbeszéd (editált) Számok beírása Beszédértés 2 Feleletválasztós Rövid párbeszédek Számok beírása Írás Irányított fogalmazás Utasítás a levél tartalmáról Személyes levél A 10. évfolyam német nyelvû olvasás feladatai közül az elsõ fiataloknak szóló kvíz kérdésekre és az azokhoz tartozó válaszokra épül. A szöveg értelmének megfelelõen kell a kérdéseket a válaszokkal párosítani. Például: Welche Ameisen sind am gefährlichsten? Den zweieinhalb Zentimeter großen australischen Riesenameisen genügen 5 Sprühangriffe, um einen Menschen zu töten. A második olvasott szöveg értését mérõ feladatban magazinokból és napilapokból származó rövid hirdetések szövegébe kell a hiányzó részeket beilleszteni. Például: az F item helyére a Konditorei szó illik. Eine Sünde wert! F WAGNER Eigengebackene Zuckerkuchen für Hochzeiten und Veranstaltungen mit Lieferung. Genießen Sie die süße Seite des Lebens! A harmadik szöveg ismeretterjesztõ jellegû, a tigrisekrõl szól. Tíz megadott alcím közül, melyeket az eredeti szövegbõl kiemeltünk, a megfelelõ nyolc helyre kell az odaillõket a szöveg értelmének megfelelõen beilleszteni. A példában az aláhúzott szó a következõ szöveg alcíme. Aussehen Tiger haben das typische runde Katzengesicht mit den langen Schnurrhaaren über dem Maul. Ihr Fell ist auf dem Rücken und an den Beinen rötlich-gelb bis rostrot. Ihr Fell ist mit schwarzbraunen Streifen gezeichnet. 12

13 idegen_nyelv.qxd :16 Page 13 A negyedik olvasott szöveg értését mérõ feladat szövege egy rövidebb újságcikk, melyben a négy megadott lehetõség közül kell a megfelelõt kiválasztani. A szövegbõl konkrét információt kell kikeresni, illetve a lényegét megérteni. Például: Wer hat das verlorene Geld des reichen Mannes gefunden? 1. Der kluge Richter. 2. Ein ehrlicher Mensch. 3. Ein reicher Freund. 4. Niemand. Az ötödik olvasás feladat szövege egy motorversenyzõ lánnyal készült riport, mely fiataloknak szóló magazinból származik. Az interjú kérdéseivel kell a megadott válaszok közül a megfelelõt hozzá társítani. Például: Bist du immer das einzige Mädchen? Ja, ich kenne es nicht anders, als mit Männern zu fahren. Keine Ahnung, ob es leichter wäre, wenn es in Deutschland, so wie in den USA, eine eigene Frauenklasse geben würde. A hallott szöveg értését mérõ 10. évfolyamos feladatok közül az elsõben, egy parkban játszó és sportoló fiatalokról hangzik el beszélgetés. Azt kell megérteni, mikor, kirõl beszélnek. A kép megegyezik az angol hallott szöveg értését mérõ feladatnál használttal, az elhangzó szöveg is hasonló. A második beszédértés feladat rövid párbeszédek szövegeire épül, melyekbõl a lényeget vagy konkrét információt kell megérteni. A helyes válaszokat három lehetõség közül kell kiválasztani. Például: Was für einen Videofilm wollen sie ausleihen? 1. einen Aktionsfilm 2. einen Zeichentrickfilm 3. einen Abenteuerfilm Az írásfeladat teljesítéséhez, hasonlóan az angol írásfeladathoz, internetes felhívásra kell egy nagyszerû, álom szünidõrõl megírni hova, hogyan és kivel utazott a levél írója, milyen volt a hely, ahova utazott, milyen érdekes dolog történt, és mit tervez a következõ szünidõre (Melléklet). A fogalmazásokat képzett szakemberek központilag értékelték azonos szempontsor (Melléklet) alapján. Kérdõív a nyelvtanulóról A nyelvi tesztfüzetek megoldásán kívül minden diák egy rövid kérdõívet is kitöltött (Melléklet). Ebben a diákok nemére, szüleik iskolai végzettségére és annak az idegen nyelvnek a tanulására vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, amelybõl a feladatokat megoldották (tehát vagy angolra, vagy németre, akkor is, ha esetleg mindkét nyelvet tanulják). A kérdésekre a válaszok bekarikázásával adtak feleletet. Megkérdeztük az elõzõ tanévben kapott év végi osztályzatukat, a heti óraszámot, melyben a feladatok megoldásának tanévében a célnyelvet tanulják, valamint a nyelvtanulással töltött évek számát, és az esetleg tanult egyéb nyelvre, valamint az iskolán kívüli nyelvtanulásra is rákérdeztünk. A résztvevõk véleményét kértük a megoldott feladatok nehézségi szintjérõl és arról, hogy a feladatok mennyire voltak számukra ismerõsek. A felmért nyelvvel kapcsolatos továbbtanulási tervekre vonatkozóan hat lehetõség közül választhattak: (1) Szeretném abbahagyni a nyelvtanulást, amilyen hamar csak lehet. (2) Ebbõl a nyelvbõl szeretnék érettségizni. (3) Ebbõl a nyelvbõl középfokú nyelvvizsgát szeretnék tenni. (4) Ebbõl a nyelvbõl felsõfokú nyelvvizsgát szeretnék tenni. (5) Ebbõl a nyelvbõl szeretnék fõiskolai végzettséget szerezni. (6) Ebbõl a nyelvbõl szeretnék egyetemi végzettséget szerezni. 13

14 idegen_nyelv.qxd :16 Page 14 A felmérés lebonyolítása A felmérést az OKÉV mérõbiztosai segítségével bonyolítottuk le. A feladathoz részletes útmutató készült annak érdekében, hogy a körülmények a lehetõ legjobban kontrolláltak legyenek. A lebonyolításért felelõs szakembereknek az OKÉV regionális igazgatóságain tartottak közös tájékoztatót egy-két héttel a felmérés elõtt. A sokszorosított anyagok (feladatlapok, hangkazetták és kérdõívek) átvétele is itt történt meg. A mérõbiztosok vitték a helyszínre a mérõanyagokat, majd a mérés lebonyolítása után visszajuttatták azokat az OKÉV regionális igazgatóságaira. A felmérésre április 8-án került sor az ország 236 általános és 86 középiskolájában. Összesen fõ vett részt a felmérésben. A diákok a feladatlapokat és a kérdõíveket lekódolva töltötték ki. A felmérés teljes folyamatában gondosan ügyeltünk a személyiségi jogok védelmére. A háromféle feladatlap kitöltésére mindkét évfolyamon és mindkét nyelvbõl azonos idõ, kétszer 45 perc állt rendelkezésre: egyszer 45 perc az olvasott szöveg értését mérõ feladatokra, és perc a hallott szöveg értését és az íráskészséget mérõ feladatlapokra. A kétszer 45 perc sorrendje felcserélhetõ volt, mivel egyes iskolákban a kiváló minõségû magnó biztosítása problémát jelenthetett a párhuzamos csoportokban. A beszédértést mérõ feladatok kazettáról kerültek lejátszásra. A kazettákon az utasítások egyszer, a szövegek kétszer voltak felvéve egységes hosszúságú szünetekkel. A magnós feladat elõtt egységesen egy perc állt a diákok rendelkezésére, hogy a feladatlapot áttekintsék, és ugyancsak egy perc a válaszok véglegesítésére a szövegek elhangzása után. A diákok egymástól olyan távol ültek, hogy szomszédjuk feladatait ne láthassák. A felmérés kezdetekor a mérõbiztosok a lebonyolítási útmutatónak a feladatlapokhoz igazodó szövegét olvasták fel, minden mérési helyszínen azonosat. A feladatok megoldásához segédeszköz vagy szóbeli segítség sehol sem állt rendelkezésre. A feladatok instrukciói célnyelven voltak megadva, és minden feladatot egy példa vezetett be. Ez szóban is elhangzott, és külön felhívták a diákok figyelmét a példára. Azok a résztvevõk, akik a feladatokkal a megadott idõ elõtt végeztek, a helyükön várakoztak. Mindenki egyszerre hagyta el a helyszínt. A felmérést követõen az OKÉV regionális igazgatóságai összegezték és rendszerezték a mérõbiztosok által visszajuttatott mérõanyagokat, majd azok az OKÉV Fõigazgatóságára kerültek. Április 24-én a kitöltött olvasott és hallott szöveg értését mérõ feladatlapok az OKÉV Fõigazgatóságáról az adatbevitel helyszínére kerültek, ahol az adatokat számítógépbe vitték. Az írásfeladatokat két helyszínen (Pécsett és Szegeden) angol és német szakos szakemberek értékelték május és június folyamán. A hatodikos feladatokat részletes javítókulcs alapján pontozták, míg a tizedikes fogalmazásokat egységes szempontsor segítségével. A szempontsor egységes értelmezésének és használatának biztosítására mindkét helyszínen tréninget szerveztek. Az értékelésben csak olyan kollégák vehettek részt, akik a standardizáló képzés során megbízhatóan értékelték a mintafogalmazásokat. A fogalmazások egy véletlenszerûen kiválasztott hányadát egy újabb független értékelõ újból értékelte mindkét nyelvbõl. A teljes adatbázis összeállítására, valamint az Oktatási Minisztérium és az iskolák számára készült statisztikai táblázatok, elemzések és visszajelzések elkészítésére 2003 augusztusában és szeptemberében került sor. 14

15 idegen_nyelv.qxd :16 Page 15 A felmérés eredményei Az angol és német nyelvi felmérések eredményeit a következõk szerint ismertetjük. A hatodik évfolyamos eredményeket elõbb angol, majd német nyelvbõl tekintjük át, és ezt követik a tizedikes eredmények. Az országos átlageredményeket elõször általában értékeljük, majd az adatokat mindkét nyelvbõl és évfolyamon elõször abból a szempontból elemezzük, hogy a résztvevõ diákok milyen típusú oktatási intézményben tanulnak. Ezután a régiók szerint, majd a szülõk iskolázottsága, a település típusa és a heti óraszám szerinti bontásban. Az országos eredményeket a teljes populációra és a nyelvi csoportokra lebontva is ismertetjük. Az egyes évfolyamokon és a két nyelven belül a tanulói teljesítményeket elõször a három felmért nyelvi készségre bontva tekintjük át, ezt követi az összesített idegen nyelvi készségekre kapott eredmény, melyet az iskolai nyelvi osztályzatokkal is összehasonlítunk. Az elemzések során röviden azt is vizsgáljuk, mennyire érezték a feladatokat könnyûnek, és milyen gyakran találkoztak velük nyelvtanulásuk során a felmérésben résztvevõ diákok. A 6. és 10. évfolyamosok országos átlagteljesítményei angol és német nyelvbõl Az összesített eredmények (Függelék) azt mutatják, hogy angol nyelvbõl mindkét felmért évfolyamon lényegesen jobb átlageredményeket értek el a diákok, mint németbõl. Ez teljes mértékben egybecseng a évi felmérés publikált eredményeivel (Csapó, 2001), mivel a szintén reprezentatív mintán végzett nyelvi felmérésben a német nyelvi átlagok rendre alatta maradtak az angol nyelvieknek. Szintén összhang van a felmért angol és német nyelvi eredmények és az iskolai átlagok között, mivel angolból rendre magasabb a felmért diákok országos átlaga, mint németbõl: 6. évfolyamon angolból 3,8, németbõl 3,5, míg 10. évfolyamon angolból 3,4, németbõl 3,1. A három felmért készség területén az eredmények a következõképpen alakulnak (5. sz. táblázat): a 6. évfolyamon az olvasott szöveg értésének országos átlaga angolból 51,4 míg németbõl 40,6 százalékpont, a beszédértést mérõ teszten elért átlag angolból 59,5 németbõl 44,6 százalékpont, az integrált írás és olvasási feladatokon pedig angolból 62,1 németbõl 49 százalékpont. Mindkét nyelvbõl a 6. évfolyamon az olvasott szöveg értését mérõ feladatokon a legalacsonyabb, és az integrált írás feladatokon a legmagasabb az országos átlag. Ez megfelel a várakozásnak, mivel a hatodikos írásfeladatokban a diákoknak kizárólag a szó szintjén kellett teljesíteniük, a megadott szavakat a kontextusnak megfelelõen kellett a megfelelõ helyre bemásolniuk. 5. táblázat: Az országos átlagok angol és német nyelvbõl 6. és 10. évfolyamon (%p-ban) Évfolyam Angol olvasás Angol beszédértés Angol írás Angol összes Német olvasás Német beszédértés Német írás Német összes 6. 51,4 59,5 62,1 57,7 40,6 44,6 49,0 44, ,2 78,4 32,2 48,8 32,9 68,1 16,9 39,4 A 10. évfolyamon az olvasott szöveg értésének országos átlaga angolból 36,2 míg németbõl 32,9 százalékpont, a hallott szöveg értését mérõ teszten elért átlag angolból 78,4 németbõl 68,1 százalékpont, az írás feladatokon pedig angolból 32,2 és németbõl 16,9 százalékpont. A hallott szöveg értését mérõ feladatokon elért országos átlag a legmagasabb. Ez szintén megfelel a feltételezéseknek, mivel a beszédértés feladatok nem autentikus szövegekre épültek, hanem editáltak voltak, gondosan elõkészített stúdiófelvételeken alapultak, és alapvetõ részkészségeket mértek: a rövid, egyszerû szövegek lényegének megértését, illetve konkrét információ kikeresését a hatfokú európai skála alapszintjén (A2). A legkevésbé sikeresen az egyetlen felmért produktív készség, az írás eredményei alakultak. Míg angolból az átlag a három készség közül a leggyengébb (32,2%p), addig németbõl még ennél is lényegesen alacsonyabb az országos átlag (16,9%p). Ennek a feladatnak a szintje meghaladta a beszédértés teszt szintjét, ezért nem meglepõ az igen alacsony teljesítmény. A évi felmérés országos átlagaival (Csapó, 2001) egybevetve, a három felmért készség aránya hasonlóan alakul. Ezúttal is az íráskészség a leggyengébben fejlett idegen nyelvi készség mindkét nyelvbõl. Lényeges és a nyelvtanítási folyamatra gyakorolt hatás szempontjából tanulságos, hogy a diákok többsége vagy meg sem kísérelte az írásfeladat megoldását, vagy elõre betanult szöveget írt le saját magáról, függetlenül a feladattól, vagy érthetetlen, ismerõs barátnak 15

16 idegen_nyelv.qxd :16 Page 16 szóló levelet írt, melybe bemásolta a feladatban szereplõ irányítási pontokat. Ezekben az esetekben a leírt szöveget elégtelen teljesítésként értékeltük (l. a Függelékben az értékelési szempontsort). Az országos átlageredmények összhangban vannak a diákok értékítéleteivel és önértékelésével, hogy mennyire tartották a feladatokat nehéznek vagy könnyûnek. Németbõl rendre nehezebbnek találták a feladatokat, mint angolból, és a legnehezebbnek mindkét nyelvbõl a 10. évfolyamos írásfeladatot tartották, németbõl nehezebbnek, mint angolból. A 6. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint angol nyelvbõl A 6. évfolyamosok angol nyelvi átlagteljesítményeit a Függelék 5. oldalán szereplõ négy táblázat mutatja be. Az országos átlagok az integrált írásfeladatokon a legmagasabbak (62,1%p), a beszédértést mérõ feladatokon alacsonyabbak (59,5%p), míg az olvasott szöveg értését mérõ feladatokon a legalacsonyabbak (51,4%p). Ezek az átlagok meghaladják a 6. évfolyamon németbõl elérteket. A diákok az írásfeladatokat találták a legkönnyebbeknek, és ezekrõl állították, hogy a leggyakrabban gyakorolnak ilyeneket a nyelvórákon. Legritkábban a beszédértést mérõ feladatokat gyakorolják, és ezeket találták a legnehezebbeknek. Az elsõ három táblázat adataiból jól látható, hogy az egyes feladatok nehézségi foka eltérõ, melyet a diákok átlagos teljesítményeinek eltérései mutatnak. Például az olvasott szöveg értését mérõ feladatok közül az elsõ és a második lényegesen könnyebb a negyedik és ötödik feladatnál. Így egyaránt kihívást jelentettek a feladatok az alacsony, illetve a magasabb szinten tudó diákok számára. A teljesítmények a képzési típus szerint élesen elkülönülnek: az általános iskolába járók 56,3 százalékpontos átlagával szemben a gimnáziumi osztályokban tanulóknak 75,7 százalékpontos az átlagteljesítménye. A tanulói teljesítmények eloszlását a Függelék 10. oldalának grafikonja mutatja. A grafikonon kimagasló a gimnáziumokban angolul tanuló 6. évfolyamos diákok teljesítménye. Míg a teljes hatodikos populáció eloszlása normálisnak mondható, addig a gimnazisták többsége a kiváló teljesítményû hatodikos közé tartozik. Ugyanezt a jelenséget illusztrálja a Függelék 13. oldalának grafikonja, melyen a csoportonkénti bontás is nyomon követhetõ. A lényegesen kevesebb gimnáziumi csoport többségének teljesítményei az általános iskolai 6. évfolyamosok felsõ harmadával állíthatóak párhuzamba, és mindöszsze két gimnáziumi csoport teljesítménye marad el az általános iskolások átlagától. A három készségre azonos tendencia a jellemzõ, ahogyan a Függelék 12. oldalának három ábrája a készségekre lebontott eredményeket csoportbontásban szemlélteti. A képzési típus szerinti eltérés az iskolai angol nyelvi osztályzatokban is tükrözõdik: az általános iskolai 6. osztályosok országos átlaga 3,7, a gimnáziumi tanulóké ennél lényegesen magasabb: 4,1. A 6. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint német nyelvbõl A 6. évfolyamosok átlagteljesítményei németbõl a Függelék 17. oldalán szereplõ négy táblázatban találhatók. Az országos átlagok az angolhoz hasonlóan - az integrált írásfeladatokon a legmagasabbak (49,0%p), a beszédértést mérõ feladatokon alacsonyabbak (44,6%p), míg az olvasott szöveg értését mérõ feladatokon a legalacsonyabbak (40,6%p). Ugyanakkor német nyelvbõl mindhárom készségbõl lényegesen gyengébb az átlag, mint angolból. A diákok az írásfeladatokat találták a legkönnyebbnek, és ezekrõl állították, hogy a leggyakrabban gyakorolnak ilyeneket a nyelvórákon. Legritkábban a beszédértést mérõ feladatokat gyakorolják, és ezeket találták a legnehezebbnek. Ezen a területen is azonosak a tendenciák az angol nyelv esetében tapasztaltakhoz. Mindhárom táblázat adatai utalnak az egyes feladatok eltérõ nehézségi fokára, mivel a diákok átlagos teljesítményei eltérõen alakulnak. Például az olvasott szöveg értését mérõ feladatok közül a harma- 16

17 idegen_nyelv.qxd :16 Page 17 dik és a negyedik lényegesen nehezebb a többi feladatnál. Tehát jó eséllyel helyesen oldották meg a könnyebb feladatokat az alacsonyabb nyelvi szinten tudó diákok, de a haladóbb szintû nyelvtudásúak számára is volt megfelelõ kihívást jelentõ feladat. A teljesítmények a képzési típus szerint határozottan elkülönülnek: az általános iskolába járók átlaga 44,0 százalékpont, szemben a gimnáziumi osztályokban tanulók 60,0 százalékpontos átlagával. Mindkét átlag lényegesen alacsonyabb az angol átlagoknál, de a trend azonos. A tanulói teljesítmények eloszlását a Függelék 22. oldalának grafikonja mutatja. A grafikonon kiemelkedik a gimnáziumokban tanuló 6. évfolyamos diákok teljesítménye, de az angolhoz képest kevesebb németül tanuló gimnazistára jellemzõ a kiváló teljesítmény. A teljes populáció eloszlása normálisan alakul, és az angolhoz képest jól látható, hogy a gimnazisták teljesítményeit megjelenítõ görbe kevésbé tolódik jobbra. Szintén a 6. évfolyamos németül tanulók teljesítményének eloszlását mutatja a Függelék 25. oldalának grafikonja, melyen a teljesítmények csoportonkénti bontásban is megjelennek. Az angolhoz képest lényegesen kevesebb gimnázium csoport teljesítménye állítható párhuzamba az általános iskolai 6. évfolyamosok jól teljesítõ csoportjaival. A gimnáziumi csoportok teljesítményei között lényeges különbségek mutatkoznak, és az általános iskolai csoportok közül többnek az átlaga meghaladja a gimnáziumi csoportokét. A három készségre azonos tendencia a jellemzõ, ahogyan a Függelék 24. oldalának három ábrája mutatja. Az írásfeladatokon minden gimnáziumi csoportban az általános iskolai csoportok átlagánál magasabb a csoportátlag. A képzési típus szerinti eltérést az iskolai német nyelvi osztályzatok átlagai is tükrözik: az általános iskolai 6. osztályosok országos átlaga 3,4, míg a gimnáziumi tanulóké 4,2. A 10. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint angol nyelvbõl A 10. évfolyamon angolul tanuló diákok átlagteljesítményeit a Függelék 29. oldalán található négy táblázat adatai mutatják a három felmért készségre külön és összesítve. Az országos átlagok a beszédértés feladatokon a legmagasabbak (78,4%p), az olvasott szöveg értését mérõ feladatokon lényegesen alacsonyabbak (36,2%p), míg az írásfeladaton a legalacsonyabbak (32,2%p). A tizedikes diákok a hallott szöveg értését mérõ feladatokat találták a legkönnyebbeknek, de állításuk szerint a legritkábban gyakorolnak ilyeneket a nyelvórákon. Leggyakrabban az olvasás feladatokat gyakorolják, de ezeket találták a legnehezebbnek. A táblázatok adataiból látható, hogy az egyes feladatok nehézségi foka eltérõ: az öt olvasott szöveg értését mérõ feladat közül a negyedik és ötödik magasabb szintû az elsõ háromnál, míg a beszédértést mérõ feladatok közül az elsõ nehezebb a második feladatnál. A teljesítmények a képzési típus szerint élesen elhatárolódnak: a szakiskolások összesített idegen nyelvi készségekre kapott átlaga 25,4 százalékpont, szemben a szakközépiskolába járók 44,0 százalékpontos és a gimnazisták 63,5 százalékpontos átlagával. A szakiskolások lemaradása az írásfeladaton a legdrámaibb: országos átlaguk 1,8 százalékpont, míg a szakközepeseké 25,2 százalékpont, a gimnáziumi tanulóké 52 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolások túlnyomó többsége nem volt képes az írásfeladat megoldására, jobbára hozzá sem fogtak az íráshoz. Az írások értékelési szempontjai szerinti teljesítményekbõl látható, hogy a szakiskolások pontjai mind a négy kritériumon igen alacsonyak. A szakközépiskolások és gimnazisták esetében a kommunikatív cél megvalósítására kapott pontok átlaga kismértékben meghaladja a szókincs gazdagságára, a nyelvhelyességre és a fogalmazás szerkesztettségére kapott pontokat. A gimnazisták pontszámai azonban a szakközepesekének kétszeresei. A tanulói teljesítmények eloszlását a Függelék 34. oldalának grafikonja mutatja. A grafikon görbéi a különbözõ iskolatípusokba járó diákok teljesítményeinek elkülönülését jelenítik meg. A teljes évfolyam görbéje balra tolódik, ami azt jelenti, hogy a mérõeszközök kissé nehéznek bizonyultak a teljes populá- 17

18 idegen_nyelv.qxd :16 Page 18 ció számára. Ezen belül azonban, a gimnáziumokban tanuló 10. évfolyamos diákok teljesítményének eloszlása a normálistól kissé eltér, mivel a görbe jobbra tolódik: számukra a feladatok viszonylag könnyûek voltak. A másik véglet a szakiskolások teljesítményeinek eloszlása: többségük az alsó harmadhoz tartozik, görbéjük balra tolódott és igen meredek. A szakközépiskolások teljesítményeinek megoszlása szintén balra dõl, számukra is viszonylag nehezek voltak a feladatok. Ugyanezeket a jelenségeket illusztrálja a Függelék 37. oldalának grafikonja, melyen a csoportonkénti bontás is tanulmányozható. A szakiskolások legjobb csoportjának átlaga nem éri el a szakközepes csoportok átlagát, és van olyan szakközépiskolai csoport, ahol az átlag a szakiskolások átlaga alatti. Ennél nagyobb az átfedés a szakközépiskolai és gimnáziumi csoportok teljesítményei között: számos szakközepes csoport jobb átlagot ért el a gimnáziumi átlagnál, és hasonlóképpen, a szakközepes átlag alatti gimnáziumi csoportok is szép számmal találhatók az ábrán. A csoportbontást bemutató három készséget megjelenítõ ábrákon (Függelék, 36. oldal) az összesített átlaghoz hasonló tendenciák jelennek meg, de az írásfeladaton nyújtott teljesítmények a legszélesebb skálán oszlanak el mindhárom iskolai típusban. A képzési típus szerinti eltérések az iskolai angol nyelvi osztályzatokban kevéssé tükrözõdnek: a szakiskolások országos átlaga 2,9, a szakközépiskolásoké 3,1, a gimnáziumi tanulóké 3,9. A 10. évfolyamosok teljesítményei képzési típus szerint német nyelvbõl A németül tanuló 10. évfolyamos diákok átlagteljesítményeit a három felmért készségre és összesítve a Függelék 41. oldalán található négy táblázat adatai szemléltetik. Az országos átlagok a beszédértés feladatokon a legmagasabbak (68,1%p), az olvasott szöveg értését mérõ feladatokon alacsonyabbak (32,9%p), míg az írásfeladaton rendkívül gyengék (16,9%p). Ez a teljes felmérés legalacsonyabb átlaga. A tizedikes diákok a hallott szöveg értését mérõ feladatokat találták a legkönnyebbeknek, de ezekrõl állították, hogy a legritkábban gyakorolnak ilyeneket a nyelvórákon. Leggyakrabban az olvasás feladatokat gyakorolják, de ezeket és az írásfeladatot találták a legnehezebbnek. Az elsõ táblázat adatai szerint az egyes feladatok nehézségi foka eltérõ: az olvasott szöveg értését mérõ öt feladat közül a negyedik és ötödik nehezebb az elsõ háromnál. A második táblázatban a beszédértést mérõ feladatok közül az elsõ nehezebb a másodiknál. Az átlagteljesítmények között lényeges különbségek találhatók a képzési típus szerint: a szakiskolások összesített idegen nyelvi készségekre kapott átlaga 23,1 százalékpont, a szakközépiskolások 39,7 százalékpontos és a gimnazisták 54,2 százalékpontos átlagával szemben. A szakiskolások az írásfeladaton negatív rekordot állítottak fel: országos átlaguk 1,4 százalékpont, míg a szakközepeseké 15,3 százaléktpont, a gimnazistáké 33,7 százalékpont. A szakiskolások és szakközépiskolások túlnyomó többsége nem volt képes az írásfeladat megoldására, jobbára hozzá sem fogtak az íráshoz. Az írások értékelési szempontjai szerinti átlagok a szakiskolások esetében igen alacsonyak, a nullához közeliek. A szakközépiskolások és gimnazisták kommunikatív cél megvalósítására kapott pontjainak átlagai minimálisan térnek el a szókincs gazdagságára, a nyelvhelyességre és a fogalmazás szerkesztettségére kapott pontoktól. A gimnazisták pontszámai a szakközepesekének több mint kétszerese. Összehasonlítva a 10. évfolyamos, szintén igen gyenge angol írás átlagokkal, a német fogalmazások átlagai a szakiskolák esetében igen hasonlóak (mindkét nyelvbõl nullához közeli), a másik két iskolatípusban azonban az angol nyelvi átlagok feléhez közeliek. A tanulói teljesítmények eloszlását a Függelék 46. oldalán található grafikon görbéi mutatják. A grafikonon jól láthatóan elkülönülnek a különbözõ iskolatípusokba járó diákok teljesítményei. A teljes évfolyam görbéje balra tolódik, tehát a mérõeszközök feladatai kissé nehéznek bizonyultak a teljes felmért populáció számára. Ezen belül azonban, a gimnáziumokban németül tanuló 10. évfolyamos diákok teljesítményének eloszlása a normálistól kissé eltér, mivel a görbe jobbra tolódik: számukra a feladatok arány- 18

19 idegen_nyelv.qxd :16 Page 19 lag könnyûek voltak, kevésbé jelentettek kihívást. A másik véglet a szakiskolások teljesítményeinek eloszlása: többségük az alsó harmadhoz tartozik, görbéjük balra tolódott és igen meredek. A szakközépiskolások teljesítményeinek megoszlása szintén balra dõl, számukra is viszonylag nehezek voltak a feladatok. Ugyanezeket a jelenségeket tanulmányozhatjuk a Függelék 49. oldalának grafikonján, melyen a csoportonkénti bontásban követhetõek az átlagok. Két szakiskolás csoport átlaga meghaladja a szakközepes csoportok átlagát, és három szakközépiskolai csoport átlaga a szakiskolások átlagánál alacsonyabb. Ennél lényegesen nagyobb az átfedés a szakközépiskolai és a gimnáziumi csoportok teljesítményei között: számos szakközepes csoport jobb átlagot ért el a gimnáziumi átlagnál, és hasonlóképpen, a szakközepes átlag alatti gimnáziumi csoport is található a mintában. Mindhárom iskolatípusban kéthárom csoport átlaga kiugrik pozitív és negatív irányban. A három készségre azonos tendencia a jellemzõ, ahogyan a Függelék 48. oldalának három ábrája csoportokra lebontva szemlélteti. Az olvasott és hallott szöveg értését mérõ feladatokon elért csoportátlagok alapján néhány csoport messze elmarad, vagy túlteljesíti saját iskolatípusának átlagát. A csoportok írásfeladaton nyújtott teljesítményeinek alakulása a legszélsõségesebb: a szakiskolás csoportok többsége nem teljesítette a feladatot, és közülük csak egyetlen átlaga haladta meg a szakközépiskolás csoportátlagot. Németbõl a felmérésben tapasztalt képzési típus szerinti lényeges eltérés az iskolai osztályzatokban kevéssé tükrözõdik: a szakiskolások országos átlaga 2,8, a szakközépiskolásoké 2,9, a gimnáziumi tanulóké 3,7. A 6. és 10. évfolyamosok átlagteljesítményei angol és német nyelvbõl régió szerinti bontásban A régiók szerinti adatokat mind a négy felmért csoportra négy-négy táblázat tartalmazza (Függelék 6., 18., 30., 42. oldal). Angol nyelvbõl a 6. évfolyamon az átlagok legmagasabbak a Nyugat-Dunántúlon, majd Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl átlagai következnek. Németbõl az elsõ helyen Közép-Magyarország, másodikon Nyugat-Dunántúl, majd Közép-Dunántúl adatai szerepelnek. A évi felméréshez képest (Csapó, 2001) a leglényegesebb változás, hogy Nyugat- és Dél-Dunántúl németbõl elveszítette, angolból megtartotta akkori vezetõ szerepét. Ez a tendencia az angol fokozatos térnyerését mutatja az általános iskolákban. A hagyományosan németül tanuló és jól teljesítõ populáció érdeklõdése az angol felé fordul. Hasonló tendencia érvényesül a 10. évfolyamon. A 10. évfolyamon angolból legjobb átlagteljesítményt Nyugat-Dunántúlon, második legjobbat Közép- Magyarországon, harmadikat Dél-Dunántúlon értek el. Német nyelvbõl elsõ helyre Közép-Magyarország, másodikra Nyugat-Dunántúl, harmadikra pedig, lényegesen elmaradva az elõbbi két régió átlagától, Észak-Alföld került. A évi felmérés regionális átlagaihoz képest (Csapó, 2001) a legfontosabb változás, hogy Nyugat-Dunántúl elé németbõl felzárkózott Közép-Magyarország, és ennek a két régiónak az átlaga messze meghaladja a többiben kapott átlagokat. Angolból Nyugat-Dunántúl 2003-ban is elsõ helyen szerepel, lényegesen magasabb átlaggal, mint a többi régió. A 6. és 10. évfolyamosok átlagteljesítményei angol és német nyelvbõl az anya legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban A diákok nyelvi teljesítményei és a szülõk iskolázottságának összefüggéseit a Függelék 7., 19., 31. és 43. oldalán található négy-négy táblázat adatai illusztrálják. Mindkét nyelvbõl és mindkét vizsgált évfolyamon egyértelmû kapcsolat látható: minél magasabb a résztvevõk anyjának iskolai végzettsége, annál magasabb az átlagteljesítmény. Hasonlóképpen alakul az iskolai osztályzat és a szülõ iskolázottsága közötti összefüggés: például a 10. évfolyamos diákok angol nyelvi készségeinek átlaga a 8 általánost végzett anyák esetében 31,3 százalékpont, és iskolai osztályzatuk átlaga 3,0, míg az egyetemet végzett anyák esetében 66,8 százalékpont és 4,0. 19

20 idegen_nyelv.qxd :16 Page 20 A 6. és 10. évfolyamosok átlagai a település típusa szerinti bontásban angol és német nyelvbõl A felmért populáció átlagteljesítményeinek alakulását az iskola település típusa szerinti bontásban a Függelék 8., 20., 32. és 44. oldalán található négy-négy táblázat adatai mutatják. A számok egyértelmû tendenciát tükröznek. Az idegen nyelvi készségek átlagai annál magasabbak, minél nagyobb településen található az iskola. A községekben kapott átlagok lényegesen elmaradnak a városok, megyei jogú városok és a fõváros adataitól. A községekben a 10. évfolyamon angolból és németbõl az átlagok szinte azonosak (22,2 és 22,0%p), holott az országos átlagokban lényeges az eltérés az angol javára. A 6. évfolyamon nagyobb a különbség a két nyelv között (angolból 47,9, németbõl 41,1%p). Mind a négy vizsgált csoportban a fõvárosban a legkedvezõbbek az átlageredmények. Az iskolai osztályzatok átlagainak alakulásában eltérés tapasztalható a fenti trendtõl: a 10. évfolyamon a községekben mindkét nyelvbõl magasabbak az iskolai nyelvi átlagok, mint a városokban. Angolból igen nagy a különbség: a községekben tanulók átlaga 4,1, a városokban tanulóké 3,3 és 3,5 közötti. A 6. évfolyamon arányosan emelkedik a nyelvi osztályzat átlaga a település méretével. A heti óraszám és a 6. és 10. évfolyamosok átlagteljesítményei közötti kapcsolat angol és német nyelvbõl A heti óraszám a nyelvtanítás minõségét és eredményességét meghatározó tényezõk egyike. Az óraszámra vonatkozó összefüggéseket a Függelék 9., 21., 33. és 45. oldalán lévõ négy-négy táblázat, mutatja. A két évfolyam között lényeges különbség, hogy a 6. évfolyamosoknál három óraszám kategória a jellemzõ: heti négynél kevesebb, heti négy és heti négynél több. A 10. évfolyamon az elsõ két kategória azonos, de a harmadikban heti öt, a negyedikben az ennél magasabb óraszámban tanulók adatai szerepelnek. A táblázatok adataiból jól látható, hogy a 6. évfolyamon angol nyelvbõl mindhárom készség átlaga a heti óraszámmal arányosan emelkedik. Németbõl kevésbé egyértelmû a kapcsolat, ugyanis a heti négy óránál magasabb óraszámban tanulók átlaga az írásfeladatokon alacsonyabb, mint a heti négy órában tanulóké, és lényegesen kisebb a különbség az összesített idegen nyelvi készségek átlagai között a heti négy vagy annál több órában tanulók esetében, mint a négynél alacsonyabb óraszámnál. Fontos adata a felmérésnek, hogy számos olyan nyelvi csoport szerepel a felmérésben, ahol a heti óraszám a kötelezõ hármat meghaladja. Tizedik évfolyamos angolul tanulók esetében legalacsonyabb a heti négynél kevesebb órában tanulók átlaga, ennél magasabb a heti négy, öt vagy ennél több órában tanulóké. Németbõl, a hatodikosok esetéhez hasonlóan, ellentmondásos a trend: a heti ötnél magasabb óraszámban tanulók átlaga alacsonyabb a heti ötórásokénál. Az eltérés egyaránt jellemzõ az olvasás és az írás feladatokon elért átlagokra, de a legnagyobb eltérés a fogalmazásoknál található: a heti öt órások 40,7 százalékpontos átlagával szemben a heti ötnél több órában tanulók 31,0 százalékpontos átlaga áll. Hasonló összefüggéseket találunk a heti óraszám és az iskolai osztályzatok alakulása között. Míg angolból azonos a 6. évfolyamon a heti négy és annál több, 10. évfolyamon a heti öt és az ötnél több órások átlaga, addig németbõl 6. évfolyamon alacsonyabb a heti négynél több órában tanulók átlaga a heti négyórásokénál, és 10. évfolyamon a heti öt órában tanulók osztályzatának átlaga szintén meghaladja a heti ötnél több órában tanulókét. Következésképpen az iskolai osztályzatok átlagai a felmérés eredményeivel összhangban vannak. Összegzés A felmérés átlageredményei angol nyelvbõl a 6. és 10. évfolyamon egyaránt magasabbak, mint németbõl. Ezen a téren hasonlóak az eredmények a jelen felmérés elõzményeiben találtakkal. Ez a tendencia az iskolai nyelvi osztályzatok átlagaira is jellemzõ: az angol nyelvi átlagok mindkét évfolyamon és mindhárom iskolatípusban meghaladják a német átlagokat. 20