A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

Átírás

1 A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA 2005 (AKTUALIZÁLT VÁLTOZAT)

2 Készítette a Vasi-Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából, a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával a Pannon Projektum Térség és Humánfejleszt Bt. A program helyzetelemzését készítette: Palkovits István (küls szakért ) A program koncepcióját készítette: Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.) A program stratégiai és operatív programrészét készítette: Kovács István (Pannon Projektum Bt.) Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.) A program frissítését elvégezte a Pannon Projektum Bt. munkaközössége

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 3 I. Helyzetelemzés Bevezetés Területi lehatárolás A fejlesztés küls feltételrendszere Nemzetközi és európai trendek Hazai trendek Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása Természeti adottságok, térségi er források A kistérség társadalmi területi folyamatai A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A népességszám alakulása és összetev i A népesség szerkezete A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A gazdaság területi folyamatai Általános jellemz k A gazdasági szerkezetr l Környezetállapot M szaki infrastruktúra alakulása Közlekedési hálózatok Kommunális infrastruktúra Energia ellátás Hulladékgazdálkodás Távközlés, média Lakáshelyzet Telephelykínálat Kistérségi kulturális értékek Kulturális örökség Kistérségi civil szféra Esélyegyenl ség kérdései Vallási és nemzetiségi megoszlás N k esélyegyenl sége Vidéki fekvésb l ered hátrányok A kistérség településhálózata és térszerkezete Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe Fejlesztési koncepciók, programok és tervek Települési szint tervezés; koncepciók és elvárások Kistérségi tervezési dokumentációk SWOT-analízis Er sségek, gyengeségek, veszélyek, lehet ségek Stratégiai irányok II. Koncepció

4 II. 1. A területfejlesztés f céljai és irányai II.1.1. A területfejlesztési program célrendszere II.2. Várható hatások követelmények a monitoringgal szemben II.3. Köztes értékelés prgram aktualizálás (2005) III. 1. A programalkotás módszertana III. 2. A stratégiai és operatív program felépítése, struktúrája III. 3. Kapcsolódás egyéb programozási dokumentumokhoz III Nemzeti szint tervezés III Regionális szint tervezés III.4. Stratégiai és operatív programok III.4.1. A stratégiai programok szerkezete III.4.2. Az operatív programok szerkezete I. Gazdaságfejlesztés I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program I.1.2. Erd telepítés és -hasznosítás program I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketingprogram I.2. Turizmusfejlesztés operatív program I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése I.3.1. Információs pontok kiépítése I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése I.3.3. Térségi összefogás és együttm ködés a gazdasági élet szerepl i között I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés I.3.6. Térségi befektetés-ösztönz program II. Humáner forrás-fejlesztés II.1. Örökségvédelem II.1.1. Hagyomány rzés II.1.2. Épített örökség védelme II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat b vítése II.2. Térségi együttm ködési háló fejlesztése II.2.1. Civil társadalom er sítése program II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása II.2.3. Térségi közmunka program II.3. Térségi szociális program II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program II.3.2. Vállalkozóvá válás er sítése III. Infrastruktúra-fejlesztés III.1. M szaki infrastruktúra fejlesztése III.1.1. Közvilágítás fejlesztése III.1.2. Belterületi utak, járdák III.1.3 Külterületi, mez gazdasági úthálózat III.1.4. Településeket összeköt utak III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése III.2.2. Közösségi rádió III.2.3. Szociális háló fejlesztés

5 III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése IV. Természet- és környezetvédelem IV.1. Környezeti terhelés csökkenése IV.1.1. Szennyvíz-program IV.1.2. Hulladékgazdálkodás IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása IV.2. Környezeti aktivitás növelése IV.2.1. Csörnöc-Herpeny -menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében V. Településfejlesztés V.1. Települési vonzer program V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás V.1.2. Otthonteremtés támogatása V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása VI. Esélyegyenl ség VI.1. Kisebbségek esélyegyenl sége operatív program VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek VI.1.2. Fogyatékosok VI.2. N k esélyegyenl sége operatív program VI.2.1. N i esélyegyenl séget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése VI.2.2. Egyéb esélyegyenl séget biztosító intézkedések VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása operatív program VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhet ség javítása érdekében VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése III.5. Indikatív forrástérkép III.6. Összefoglalás III.7. Zárszó MELLÉKLET

6 I. HELYZETELEMZÉS

7 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 1. BEVEZETÉS 1.1. Területi lehatárolás A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, 474 km 2 területtel a megye harmadik legkisebb kistérsége. Összesen 23 település, ebb l egy város (Vasvár) és 22 község alkotja. (1. ábra) Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, amennyiben a Nyugat- Dunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) és szlovén határhoz helyezkedik el, igaz jelent s távolságra a f várostól. Ugyanakkor viszont Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, amennyiben a legdinamikusabb pólusoktól (Szombathely-K szeg agglomerálódó térség, Sárvár) viszonylag távol, s több pólus vonzáskörzetének peremén van. Mindez különösen az er sebb vonzások érvényesülése - azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem kell képpen érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés el nyei, viszont regionális besorolása alapján a kistérség megítélése ( hivatalos versenyképessége ) - a realitásoktól kissé elszakadó módon - országosan kedvez volt. Mindebb l az következik, hogy a kistérség fejl dése nem követte (komoly er feszítések és jelent s eredmények ellenére) a régió és Vas megye fejl désének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott. Torony S 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete és az érintett települések Nem esb d B ögöt Porpác C sénye Gy r-moson-sopron Vép meg ye K sz Csep Répce SZO M B A TH E L B ozzai K enéz M egyehíd Bü Ikervár Y Táplánszentkereszt Sárv Celldö m Sótony SZO MB A Veszprém AUSZT R I Pecöl János N árai A m eg ye Tanakajd Vasv V asszécsén y N y gér Körm B alogunyom C sem peszkopács Szentgott M eggyeskovácsi riszentp Zala megye SZLO VÉNI SorkikápolnaN em eskolta B ejcgyertyános A Ják Kisunyom R ábat tt s Sorokpolány Sorkifalud R um Egervölgy G yanógeregye Zsennye Egyházasrádóc N em esrem pehollós Püspökm olnári R ádóckölked R ábahídvég Nagykölked H arasztifalu Egyházashollós M olnaszecs d M agyarszecs d V asvár Kám Szem enye C sipkerek A lsóújlak O szkó D öröske M agyarnádalja KÖ R M EN D Pácsony K em estaródfa Szarvaskend D öbörhegy Olaszfa Nagym izdó H alogy H egyhátszentpéter sákánydoroszló Katafa Gersekarát Pet m ihályfagy rvár D araboshegy N ádasd Hegyhátsál Andrásfa m arác H alastó H egyháthodász Sárfim izdó Telekes átszentm árton C sehim indszent Sitke N agysimtokorcs onyi G ércev ásárosm iske B ögöte M esteri K em eneskápolna Köcsk Egyházashetye Káld B orgáta Kissom lyó V ashosszúfal Duka H osszúpereszteg u C sehim ikosszéplak B érbaltavár N agytilaj K eléd rim agyarósd Sz ce I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt Szombathely, Karmelita u 1.

8 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 1.2. A fejlesztés küls feltételrendszere Nemzetközi és európai trendek A Kistérség fejl désére és fejlesztésére ható küls tényez k sorában alapvet meghatározottságot jelent az a világgazdaság fejlettebb részéb l - így a hazánkkal határos Európai Unióból kiinduló egységesülési folyamat, melyet összefoglaló néven általában globalizáció néven szoktak említeni. A globalizáció által meghatározott legfontosabb trendek közt szokás említeni az új gazdaság térnyerését ezzel összefüggésben az e-üzleti formák gyors fejl dését, a tömegtermelés kevésbé fejlett országokba való kitelepítését és a globális nagyvállalatok, a multik terjeszkedését -, az információs-informatikai robbanást - ezzel együtt a tudásalapú fejl dés megjelenését -, a biotechnológia robbanásszer fejl dését, stb. Tekintve, hogy a globalizációnak nevezett folyamat egyik legfontosabb jellemz je éppen az, hogy gyakorlatilag a világgazdaság egészére, annak minden ágazati és területi szegmensére kihat, így hazánk s benne bármely területi egység fejlesztési elképzeléseinek rendszerbe foglalásakor annak hatásaival feltétlenül számolni kell. Hasonlóképpen figyelembe kell venni, hogy hazánk uniós csatlakozásával az egységes európai piac és tér tagjai közé integrálódik, mely folyamat bizonyára sok el nnyel, de ezzel együtt számos sok esetben el re nem is látható nehézséggel járhat. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a térség eddigi fejl dését az uniós csatlakozás szemszögéb l is megvizsgáljuk, s fejlesztési elképzeléseit és rendszerét a csatlakozás figyelembe vételével alkossuk meg Hazai trendek A rendszerváltással Magyarországon megindult dinamikus változási folyamatok egyik gócpontja közismerten a nyugati határmente: e térség, illetve e sávon belül egyes települések váltak az ország térszerkezetében bekövetkezett átrendez dés egyik nyertesévé, mind a pozitív trendek hozadékai, mind a negatív mellékhatások mérsékeltsége tekintetében. Így az ismét el nyössé váló földrajzi helyzet, annak szerteágazó pozitív hatásai, a humán tényez k min sége, az örökölt gazdasági szerkezet, a társadalmi konfliktusok viszonylagos mérsékeltsége és egyéb adottságok következtében ma Vas megye gazdasága országos viszonylatban jóval átlag feletti feltételek között jóval átlag feletti prosperitást mutat. Az általános megítélés alapját képez kedvez statisztikai mutatókkal szemben azonban számos érv és tapasztalati tény hozható fel, melyek alapján jóval árnyaltabb és ellentmondásosabb kép festhet. A megfigyelhet prosperitás mögött egy er sen polarizált, duális jelleg, egyes szektoraiban jelent s versenyképességi, gazdálkodási problémákkal terhelt gazdasági bázis, ennek hátterében pedig számos pozitívuma mellett - egy kedvez tlen demográfiai trendekkel és jelent s infrastrukturális hiányosságokkal terhelt társadalmi-települési környezet áll Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása A fejlesztés küls feltételrendszerét a különböz területfejlesztési programozási dokumentumok is nagyban meghatározzák. Ezek közül a Program bevezetésében mindenekel tt a hatásában talán legjelent sebbet, Vas megye területfejlesztési programját ismertetjük röviden míg az ennél is magasabb szint tervezési dokumentációkat a stratégiai és operatív program vonatkozó részében; a helyi szint tervezés meghatározottságait pedig I. Helyzetelemzés 8

9 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja annak térségi jelent sége miatt a Helyzetelemzés önálló fejezetében ismertetjük (ld. 8. fejezet - Fejlesztési koncepciók, programok és tervek). A fent említett trendek, kihívások árnyékában született meg 2001-ben összhangban a régió középtávú területfejlesztési koncepciójával és programjával - Vas megye területfejlesztési programja, mely középtávon keretéül szolgál a fejlesztési tevékenységnek - nemcsak megyei, de kistérségi és sok tekintetben települési szinten is. E program a következ a kistérség számára is iránymutató prioritásokat fogalmazza meg: (1) Humán er források fejlesztése (2) A gazdaság versenyképességének er sítése (3) Megyeépítés; küls kapcsolatok bels kohézió er sítése (4) Az életmin ség javítása A prioritások szem el tt tartása és az azok alapján megfogalmazott programokhoz (1. táblázat) kapcsolódás lehet ségeinek keresése megkerülhetetlen követelmény a kistérségi fejlesztési program számára. 1. táblázat: Vas megye területfejlesztési programja, stratégiai és operatív programok Humán er források fejlesztése Fels oktatás, kutatásfejlesztés Komplex fels oktatás-fejlesztési program Kutatás-fejlesztési kapacitás növelése, kutatóhelyek kialakítása Min sített szakemberek megtartása, idevonzása Munkaer piac fejlesztése A gazdaság versenyképességének er sítése Megyeépítés; küls kapcsolatok, bels kohézió er sítése Az életmin ség javítása Vállalkozásfejlesztés Elérhet ség javítása Természet- és környezetvédelem Kis- és középvállalkozások fejlesztése Klaszter-program Ipari parkok, kisvárosi és községi ipari területek támogatása Innováció-orientált gazdaságfejlesztés Információs, informatikai program Innovációs fejlesztési intézményhálózat kiépítése Az életen át tartó tanulás feltételeinek a létrehozása Egyenl esély program Alap- és középfokú oktatás fejlesztése Innovációs befektetési program Alkalmazott K+F kapacitás növelése Turizmusfejlesztés A megye küls elérési viszonyainak Szennyvíz- és hulladékprogram, javítása energiagazdálkodás Megyén belüli összeköttetések Vízbázisok védelme, árvíz-, javítása belvízvédelem Utazási feltételek, szolgáltatási Védett területek kiterjesztése, színvonal emelése magasabb szintre emelése Agrár- és vidékfejlesztés, Egészségügyi és szociális bels kohézió er sítése program Agrár- és vidékfejlesztési program A megye ellátási rendszerének eredményesebbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele Településhálózat fejlesztése, kisvárosi Min ségfejlesztés, min ségbiztosítási rendszerek m ködtetése funkciók er sítése Kistérségi intézményrendszerek és Megyei szociális program. együttm ködések fejlesztése, informatikai hálózat létrehozása Szakképzés-fejlesztés (kereslethez Gyógy- és termálturizmus program A megye nemzetközi kapcsolatrendszerének igazodás, rugalmasság) kiszélesítése Min ségbiztosítás az alap- és Vidéki turizmus fejlesztése Regionális kapcsolatok, régióépítés, középfokú oktatásban Szombathely regionális szerepkörének er sítése Egészségmeg rzés, Idegenforgalmi termékfejlesztés és egészségnevelés marketing Forrás: Vas megye területfejlesztési programja, Bevezetés Küls kapcsolatrendszer Kulturális értékek rzése er sítése és er sítése Megyei EU integrációs stratégia elkészítése Épített környezet védelme, kastélyprogram, falumegújítás Önszervez dések, civil szféra, hagyomány rzés támogatása A megye kulturális arculatának er sítése I. Helyzetelemzés 9

10 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ER FORRÁSOK A Vasvári kistérség természetföldrajzi besorolása és nevezéktana nem egyértelm, ami a táj köztes helyzetéb l adódik. Az egyik lehetséges besorolás szerint a térség a Hegy- és Kemeneshát középtáj (vö. 2. ábra, 3-as számmal jelölt egység) egyik kistája, mely középtáj egy ívelt hátság, amelyik benyomul a Kisalföld területére, s északi irányban egyre alacsonyodó, kiemelt kavicstakaró. A Hegyhát kistájat a Kemenesháttól a Sárvíz-patak völgy választja el. Egyes források a területet Alsó-Kemeneshátnak is hívták. A hegyhát természeti adottságai a Kemenesháttal mutatnak nagyfokú rokonságot. Rába-völgy Alsó- rség 2. ábra: Vas megye tájbeosztása Fels - K szeg-hegyalja K szegihegység Vashegy rség Hetés 2 Pinka- 2 fennsík Répce-sík 4 Gyöngyössík 3 Hegyhát Fels -Zalavölgy 4 3 Grafika: Kocsis Zs. Forrás: Bokor P. alapján, Vas megye területfejlesztési programja, 1996 Rába-sík Cser 5 Kemeneshát közép- és kistájai Marcalvölgy Kemenesalja Vas megye A táj elnevezésben ma tapasztalható kett sség (Vasi-Hegyhát/Hegyhát, vs. Kemeneshát) a földrajzi és a történeti-néprajzi terminológia különböz ségével magyarázható. A táj természetföldrajzi eredetét és adottságait jól jellemzi Vas megye kézikönyvének leírása, eszerint a dombhát a nyugat-dunántúli pleisztocén kavicstakaró része, melynek délkeleti, lankásabb oldalát pedig az s-rába alakította ki. A szélesebb értelemben vett Kemeneshát tehát tulajdonképpen egy dombsági jelleg tanúhegy, amelyet a kavicstakaró védett meg a lepusztulástól. A terület ásványi nyersanyagokban szegény, történetében meghatározó szerepet játszott azonban a Rába-Csörnöc árterében található üledékes eredet gyepvasérc, amely a középkorban biztosította a helyi vaskohászat nyersanyagát. A Vasvár körüli dombok jó min ség agyagot is rejtenek, melyet régebben a helyi téglagyárak hasznosítottak. Fontos természeti er forrás továbbá a felszín alatt 2100 méterrel található 90 fokos termálvíz, a már hasznosított vasvári mellett további kutak is (Kám, Nagytilaj, Oszkó, Gersekarát) említhet k. I. Helyzetelemzés 10

11 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 2. táblázat: Éghajlati jellemz k a Vasi-Hegyháton A vizsgált paraméter Mérték-egység Érték Napsütés Napsugárzás évi összege MJm Napsugárzás januári összege MJm Napsugárzás júliusi összege MJm Napfénytartam évi összege óra Napfénytartam januári összege óra Napfénytartam júliusi összege óra H mérséklet Évi középh mérséklet C 9-9,5 Januári középh mérséklet C -2,5 - -2,0 Júliusi középh mérséklet C 19,0-19,5 Fagyos napok száma db H ségnapok száma db 8-12 Els fagyos nap X X.20. Utolsó fagyos nap IV IV.20. Csapadék Csapadék évi összege mm Márciusi csapadékösszeg mm Áprilisi csapadékösszeg mm Májusi csapadékösszeg mm Júniusi csapadékösszeg mm Júliusi csapadékösszeg mm Augusztusi csapadékösszeg mm Szeptemberi csapadékösszeg mm Zivataros napok száma db Hótakarós napok száma db Felh zet és a párolgás Derült napok száma borultság 20% alatt 50 alatt Borult napok száma borultság 80% felett Tényleges párolgás évi összege mm Tényleges párolgás téli összege mm 125 felett Tényleges párolgás nyári összege mm Szél Viharos napok száma db Átlagos szélsebesség áprilisban m/s 5-4,5 Átlagos szélsebesség októberben m/s 4,5-3,5 Leggyakoribb szélirány égtáj É Forrás: Vas megye területfejlesztési koncepció alapján, MTA RKK, Vas Megyei Kutatócsoport, A terület éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlat között, amelyet nagyban befolyásol az Alpok közelsége. Az id járás az országosnál kissé h vösebb és csapadékosabb. (2. táblázat) A területet egykor összefügg erd ségek borították, a fennsíkon gyertyános-tölgyesek, a déli oldalon cseres-tölgyesek, az északin bükkösök terültek el, az ártereket k ris-, szil- és égerligeterd k borították. A modern erd gazdálkodás révén terjedtek el az akác és a feny különféle fajtái. Napjainkra a természetes növénytakarót jórészt kiirtották, a fennsíki részen 25-50%-ban, a Rába-Csörnöc síkságon 50-75%-ban maradt fenn. A még így is jelent snek mondható erd ségeknek és ártéri területeknek köszönhet en a vidék gazdag állatvilággal rendelkezik. I. Helyzetelemzés 11

12 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEV I A vasvári kistérségben évi népszámlálás végleges adatai szerint f lakik, ami 1238 f vel kevesebb, mint 1990-ben. A változás 7,5 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az rség után a második legnagyobb. A népességszám el reszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkez évtizedben ha a számítás alapját képez körülmények és tényez k nem változnak jelent sen - az el z höz hasonló ütem lesz (3. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,7 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010-ben valószín leg már csak 5,58% lesz. 3. táblázat: A lakónépesség változása Terület Változás (%) 2010** Változás (%) Vasvári kistérség , ,8 Vas megye , ,9 Nyugat-Dunántúl , ,1 Magyarország , ,7 Forrás: Népszámlálás 2001., KSH. Budapest,; ** népesség el reszámítás Hablicsek L KSH. Budapest A lakónépesség az egyes települések között a következ eloszlást mutatja: 4. táblázat: A lakónépesség száma; n k, férfiak a Vasvári kistérség településein (2001) Megnevezés Lakónépesség száma Lakónépességb l a férfiak száma Lakónépességb l a n k száma Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Gy rvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Pet mihályfa Püspökmolnári I. Helyzetelemzés 12

13 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen Forrás: KSH TSTAR TEIR A Vasvári kistérség lakónépességének csökkenése messze alatta van mind a megyei, mind a régiós, de az országos átlagnak is: 3. ábra: A lakónépesség változása ( ) Forrás: KSH TSTAR - TEIR A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán háromnak (Telekes, Püspökmolnári és Kám) n tt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében er teljesebben csökkent, mint Vasváré. I. Helyzetelemzés 13

14 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 4. ábra: A népességszám változás a vasvári kistérségben Balogunyom Csempeszkopács Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Kisunyom Rábat tt s Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Zsennye Egyházasrádóc Nemesrempehollós Püspökmolnári Rábahídvég Magyarszecs d Egyházashollós Molnaszecs d Vasvár Kám Szemenye Alsóújlak Oszkó Döröske Pácsony Szarvaskend Olaszfa Nagymizdó Döbörhegy Hegyhátszentpéter Gersekarát Pet mihályfa Gy rvár Hegyhátsál Andrásfa Halastó Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes Csipkerek Forrás: Népszámlálás El zetes adatok KSH Budapest Csehimindszent Csehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj Káld Bögöte Borgáta Kissomlyó Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Egyházashetye Keléd Népessészám-változás (3) (5) (9) (6) Kemenespálfa Jánosháza Nemeskeresztúr A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosan és regionálisan, els sorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezd dött és er teljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között is kifejezetten kedvez tlen (csak az rségénél jobb) (4. táblázat). A természetes fogyást alapvet en az élveszületések számának az er teljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta a megyei átlagnak megfelel, azonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. Mindezzel összefügg az is, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a n k körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál. 5. táblázat: A népességszám változás összetev i (%) Terület Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Vasvári kistérség -6,89 (-1137 f ) -0,61 (-101 f ) Vas megye -4,4 ( f ) 1,6 (4333 f ) Nyugat-Dunántúl -3,9 ( f ) 3 (29445 f ) Forrás: Népszámlálás KSH. Budapest ; TEIR Az élveszületési és mortalitási mutatók jelent s differenciáltsága miatt a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (4a ábra). A 23 település közül mindössze egy helyen (Telekes) pozitív a természetes szaporodás, a többi esetében mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Egervölgyön (-17,4%), Olaszfán (-17,7%), Sárfimizdón (-17,8%) és Andrásfán (-17,9%) történt, de további hét településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-9,4%), mint Vasváré (-2,6%). I. Helyzetelemzés 14

15 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 5(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a vasvári kistérségben (%) a) b) Csempeszkopács Egyházashetye Csempeszkopács Meggyeskovácsi Káld Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Rábat tt s Kissomlyó Sorkifalud Rábat tt s Sorokpolány Rum Egervölgy SorokpolánySorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Duka Jánosháza Zsennye Vashosszúfalu Gyanógeregye Kám Zsennye Kám Szemenye Hosszúpereszteg Nemesrempehollós Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Nemesrempehollós Püspökmolnári Rábahídvég Csipkerek Rábahídvég Alsóújlak Bögöte Csipkerek Egyházashollós Alsóújlak Bögöte Keléd Egyházashollós Molnaszecs d Csehimindszent Molnaszecs d Csehimindszent Vasvár Oszkó Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Csehi Mikosszéplak Döröske Döröske Pácsony Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Szarvaskend Nagymizdó Bérbaltavár Olaszfa Hegyhátszentpéter Nagymizdó Döbörhegy Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Természtes szaporodás Gersekarát Pet mihályfa Gy rvár Gersekarát Pet mihályfa Gy rvár Nagytilaj Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa -3% -nál nagyobb Hegyhátsál (4) Andrásfa (8) Halastó Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes (6) Halastó Hegyháthodász (5) Sárfimizdó Telekes Forrás: Népszámlálás El zetes adatok. KSH Budapest. Borgáta Kissomlyó Duka Vashosszúfalu Egyházashetye Keléd Vándorlási különbözet (6) 0-6 (5) -5-0 (8) (4) Jánosháza A kistérségi szint negatív vándorlási egyenleg els sorban Vasvárnak köszönhet, ahol a népességelvándorlás számottev mérték volt, miközben a térség falvai összesen vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéb l pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Legnagyobb vándorlási aktívuma Püspökmolnárinak (9,7%), Oszkónak (8,5%), Kámnak (7,2%) és Szemenyének (7,0%) van, de pozitív a mutató további hat községben, Sárfimizdón pedig éppen nulla (4b ábra). Ugyanakkor a falvak feléb l még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csehimindszent, Pácsony, Hegyhátszentpéter és Bérbaltavár esetében A NÉPESSÉG SZERKEZETE A több mint két évtizedes népesség fogyása, a férfiak nagyobb halandósága és az ebb l fakadó elöregedés következtében hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez a Vasvári kistérségben is tovább romlott a nemek egyensúlya és kissé er södik a n többlet ben vasvári kistérség lakói közül 7976 n és 7332 férfi élt (ld. 2. táblázat adatai). A települések közül mindössze Oszkóban volt (csekély) férfitöbblet. A többi településen hasonlóan a magasabb területi egységek trendjeihez - n többlet volt. Ismerve a népességszám el rejelzéseket és a nemek mortalitási trendjeit, valószín síthet, hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a n többlet. A korstruktúrát illet en: az egyik legnagyobb probléma hazánkban a humán er források terén a népesség általános elöregedési folyamata. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó élettartammal függ össze, de hatásai sokrét ek és alapvet en negatívak. A vasvári kistérségben a gyermekkorúak aránya (18%) számottev en magasabb a megyei átlagnál. Mivel az id skorúak aránya (24%) nagyobb mértékben haladja meg azt, a korösszetétel általános állapotára vonatkozó végeredmény az, hogy a térség lakossága id sebb korösszetétel, mint az egyébként is öreg korstruktúrájú Vas megye (6. táblázat). I. Helyzetelemzés 15

16 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 6. táblázat: Korstruktúra Vas megye kistérségeiben (2001) Kistérség 14 éven aluliak aránya a teljes lakónépességhez 60 év felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva Celldömölki 0,17 0,23 Csepregi 0,16 0,23 Körmendi 0,17 0,2 K szegi 0,18 0,19 riszentpéteri 0,15 0,28 Sárvári 0,16 0,21 Szentgotthárdi 0,15 0,22 Szombathelyi 0,16 0,19 Vasvári 0,18 0,24 Vas megye 0,164 0,22 Forrás: KSH TSTAR - TEIR A helyzet abszolút mértékben tehát egyáltalán nem tekinthet kedvez nek, ráadásul az el rejelzések szerint az öregedés fokozódik, habár a térségben kisebb mértékben, mint a megyében, s e folyamattal párhuzamosan tovább csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál: 7. táblázat: El rejelzés a korstruktúrára vonatkozóan (2010) Terület x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 15,2 22, ,3 Csepregi 15,0 22, ,0 Körmendi 15,4 19, ,9 K szegi 15,7 17, ,8 riszentpéteri 13,3 28, ,2 Sárvári 14,6 21, ,4 Szentgotthárdi 15,3 19, ,8 Szombathelyi 15,3 19, ,8 Vasvári 16,9 23, ,2 Vas megye 15,1 20, ,5 Nyugat-Dunántúl 14,9 20, ,3 Forrás: Hablicsek L KSH. Budapest I. Helyzetelemzés 16

17 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 6. ábra: Az öregségi index (60 év felettiek és 14 év alattiak aránya) a Vasvári kistérség településein, Forrás: KSH TSTAR TEIR A kistérség öregségi indexe 1,32, ezen belül a falvaké 1,4, míg Vasváré 1 körüli értéket mutat. Telekes kivételével minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az id skorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Nagytilaj, Csipkerek, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa és Egervölgy, mely falvakban legalább kétszer több az id skorú, mint a 14 éven aluli gyermek. I. Helyzetelemzés 17

18 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 7. ábra: Öregségi index a Vasvári kistérség településein (2001) Forrás: KSH TSTAR - TEIR A népesség struktúrájának rendkívül fontos elemét képezi az iskolázottság, melynek ismerete nélkülözhetetlen egy pontos kép körvonalazásához: I. Helyzetelemzés 18

19 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Település az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma 8. táblázat: A Vasvári kistérség népessége a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001) az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma az általános iskola 8. osztályát végzettek száma egyetemi, f iskolai végzettség oklevél nélkül A 7 éves és id sebb népességb l egyetemi, f iskolai végzettség oklevéllel középiskolai végzettség középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül középiskolai végzettség középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel középiskolai végzettség középiskolai érettségivel, általános oklevéllel középiskolai végzettség középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel 0 osztályt végzettek száma Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Gy rvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Pet mihályfa Püspökmolnári Rábahidvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen Forrás: KSH TSTAR TEIR I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt Szombathely, Karmelita u 1.

20 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja A kistérség népességének iskolai végzettségét részletez adatok szórása alapján megállapíthatjuk, hogy az adatok egyik csomópontja az általános iskolai végzettségek (8. táblázat els három oszlopa) körül csoportosul. Ez persze nagymértékben összefügg az adatforrás struktúrájával, hiszen jelen lekérdezés esetén a statisztika a 7 évesnél id sebb népességet vizsgálja, azaz nyilvánvaló módon beleesnek az alsóbb kategóriákba azok a korosztályok is, melyeknek márcsak életkoruk folytán is eleve nem lehet még magasabb iskolai végzettségük. Ennél jóval informatívabb tehát azaz adat, mely a középiskolai érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkez népesség számát mutatja hiszen közismert a szakmunkás végzettség munkaer elhelyezkedésének nehézsége az egyik oldalon -, míg a másik oldalon a megfelel szakemberek hiánya. Az adatokból lesz rhet a középiskolai végzettség középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel kategória túlsúlya (2818) mind az általános középiskolai (gimnáziumi) végzettség ekkel (626), mind pedig az érettségivel és szakmai oklevéllel rendelkez kkel szemben (1450). A statisztika szerint 2001-ben 200 olyan személy volt a 7 éves és id sebb korosztályokból a Vasvári kistérségben, akik nem rendelkeztek semmiféle iskolai végzettséggel. Ugyanekkor 615 f rendelkezett lezárt fels fokú tanulmányokkal, melyb l 66 f csak abszolutóriummal, azaz nekik (még) nem volt megszerzett fels fokú diplomájuk. Ezen a ponton eljutottunk a gazdasági aktivitás kérdéséhez, hiszen egy térség népessége, s a humán er források min sége benne hangsúlyozott módón a fels fokú végzettség ek aránya (ld. fenti ábra 5. oszlopa) - alapvet módon meghatározza a gazdaság teljesít képességét. A rendszerváltás következtében - az országos trendekhez hasonlóan - Vas megyében is nagymértékben csökkent a népesség gazdasági aktivitása, s ezzel párhuzamosan n tt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya, bár a népesség gazdasági aktivitása a megyében még ezzel együtt is magasabb, mint országosan. (Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka volt aktív keres a megyében, míg országosan csak 39,8 %.) 9. táblázat: Az aktív keres k foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Mez gazdaság Ipar Tercier Celldömölki 24,0 29,2 46,9 Csepregi 30,4 22,3 47,4 Körmendi 23,8 36,0 40,2 K szegi 10,6 45,8 43,7 riszentpéteri 39,2 29,4 31,4 Sárvári 25,4 41,1 33,5 Szentgotthárdi 17,8 45,7 36,6 Szombathelyi 10,8 36,6 52,7 Vasvári 33,3 28,7 38,0 Vas megye 18,4 36,3 45,3 Nyugat-Dunántúl 16,1 38,0 45,9 Magyarország 18,1 38,7 43,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest Mint az a 10. táblázat adataiból jól látszik, a rendszerváltás kezdetén Vas megyében a tercier szektor határozott túlsúlya volt kimutatható, s az ipar második helye mellett a mez gazdaságban foglalkoztatták a dolgozók több mint 18%-át. Ezek az arányok a Vasvári kistérség esetében az iparral szemben er teljesen a mez gazdaság javára tolódtak el; az riszentpéteri után a Vasvári kistérségben volt a legnagyobb súlya a mez gazdaságnak. A rendszerváltozást követ en azonban hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keres k foglalkozási szerkezete. Nagymértékben lecsökkent a mez gazdasági keres k I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt Szombathely, Karmelita u 1.

21 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja aránya - ez a megyében 1996-ban 8,1 % volt -, s jelent sen megn tt az ipari dolgozóké (43% 1996-ban), valamint kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké (49%). Ezt követ en Vas megye gazdaságában a foglalkoztatás terén - tovább csökkent a mez gazdaság súlya, ugyanakkor visszaesett a tercier szektor, s n tt az iparban foglalkoztatottak részaránya: 8. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint Vas megyében (2002) 48% 6% 46% Foglalkoztatottak száma a mez gazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR TEIR Ugyanez az adatsor 2001-ben a Vasvári kistérségben a következ megoszlást mutatja: 9. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint a Vasvári kistérségben (2001) 16% 17% 67% Foglalkoztatottak száma a mez gazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR TEIR Jól látható, hogy ugyan a rendszerváltás óta eltelt id szakban az ipar nagymértékben el retört, de a mez gazdaság továbbra is rzi er s pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemz tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mez gazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség jelensége. Általánosan elterjedt nézet, hogy az ország nyugati részei benne a kistérséggel általában e tekintetben a szerencsésebb területek közé tartoznak. Ha makroszinten esetleg el is I. Helyzetelemzés 21

22 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja fogadható e nézet, ugyanakkor a mikroszint ez esetben kistérségi tagozódás már jóval árnyaltabb képet mutat; azaz a viszonylag kedvez bb térségi, megyei adatok mögött gyakran er sen differenciált mutatók húzódnak meg. A munkanélküliség adatai márcsak az er s társadalmi érintettség következtében is gyakran kerülnek az érdekl dés homlokterébe. (Olykor maguknak a mutatóknak a megítélése sem egyértelm.) 10. ábra: Munkanélküliségi ráta a Vasvári kistérségben ( ) Fenti diagram adatsorából tökéletesen kirajzolódik a fentebb említett kett sség: egyrészt a kistérség adatai szinte tökéletesen az országos trendekkel mozognak együtt; másrészt ugyanakkor ezek a munkanélküliségi értékek messze a regionális és megyei adatok fölött helyezkednek el (melyek szintén együtt futnak). Közvetlenül érzékelhet tehát a Vasvári kistérség közvetlen környezetéhez viszonyított elmaradottsága. Érdemes röviden néhány szót szólni a munkanélküliség trendjeinek rövidebb távú, közelmúltbeli változásairól is, a munkanélküliségi adatokat más megyei kistérségek hasonló mutatóival összevetve a következ kép rajzolódik ki: I. Helyzetelemzés 22

23 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 10. táblázat: Munkanélküliségi ráta kistérségi szinten (2002., 2004.) Kistérség dec jún. Celldömölki 4,3 5,0 Csepregi 3,5 * Körmendi 3,0 7,4 K szegi 4,0 5,3 riszentpéteri 5,3 * Sárvári 3,4 5,3 Szentgotthárdi 4,7 9,5 Szombathelyi 2,9 4,7 Vasvári 5,6 7,5 * A Csepregi és az riszentpéteri kistérség nem rendelkezik munkaügyi kirendeltséggel, így adataik a Sárvári ill. a Körmendi kistérségnél jelennek meg. Forrás: KSH adatai. (2002) és Munkaügyi Központ tájékoztatása (2004) A táblázat adataiból kirajzolódó tendencia minden Vas megyei kistérség esetében egyértelm en a munkanélküliségi ráta emelkedését mutatja. Ennek hátterében nyilván az utóbbi id szak gyárbezárásai állhatnak, melyek leginkább felel ssé tehet k pl. a Körmendi és Szentgotthárdi kistérség munkanélküliségi mutatójának drasztikus romlásáért (ld. Marccip gyár bezárása). Ezzel is összefüggésben szembet n Vas megye déli részének rossz szereplése az itt elhelyezked területek 7% fölötti munkanélküliségi rátát mutatnak s e tekintetben a Vasvári kistérség sem jelent kivételt a maga 7,5%-os értékével. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mérték ek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (mindenütt 10% feletti) Pet mihályfán, Telekesen, Andrásfán, Bérbaltaváron és Nagytilajban, míg a legalacsonyabb Püspökmolnáriban, Kámban és Hegyhátszentpéteren. Vasváron csak kevéssel marad el a mutató a kistérségi átlagtól. Említést érdemel, hogy a regisztrált munkanélküliek mintegy fele tartósan napon túl - regisztrált. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megn tt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvez bb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a Vasvári kistérség kissé kedvez tlenebb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (39,5%) a megyei átlagnál alacsonyabb. Az ellátásban nem részesül munkanélküliek aránya a kistérségben kirendeltségi körzetek közül a legmagasabb. A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemz knek. A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány azonban a kistérségben még ehhez képest is látványosan egy oldalra billen, amennyiben a regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi. Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettség eknek nagyobb az esélye a munkaer piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében hasonlóan a népesség iskolázottságához a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettség ek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága e megyei mutatóktól tendenciózusan eltér: egyértelm az eltolódás az alacsonyabban kvalifikáltak irányába. I. Helyzetelemzés 23

24 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. A vasvári kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek jóval nagyobb hányada (90%) fizikai dolgozó, s közülük sokkal több a segéd- és betanított munkás, mint Vas megyében. A szellemi foglalkozásúak aránya kifejezetten alacsony. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi Összesen Munkás együtt együtt Vasvári 4,9 28,6 10,3 15,3 2,8 13,9 Vas megye 5,9 20,7 18,6 17,2 4,4 14,9 Nyugat-Dunántúl 11,0 31,3 18,9 21,7 12,0 19,7 Magyarország* 12,2 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * csak országos összes áll rendelkezésre A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhet, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehet ségeit. 12. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a vasvári kistérségben Általános iskolák Oktatás Középiskolák száma tanulói egy osztályra (megyei átlag) száma tanulóinak száma 1000 lakosra (megyei átlag) (20) 1 (12) (36) Egészségügy Háziorvos és Egy háziorvosra és Gyógyszertárak Járóbeteg szakellátás évi M köd kórházi házi gyermekorvos házi gyermekorvosra rendelési órái ágy jutó lakos száma db (m. átl.) 1000 óra A megyei adat %-ában lakosra (1453) 1 5 0, bölcs dei fér helyre jutó beírt gyermek Id sek klubja fér helyek ezer 60 év feletti lakosra Szociális ellátás Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesül k munkanélküli jövedelempótló egyéb önkormányzat tám. közgyógyellátási igazolvány (m. átl.) szám (megyei átlag) ezer f re (m.átl.) ezer f re (m.átl.) ezer f re (m.átl.) 150 (122) 8 (21) 8 (4) 221 (415) 49 (32) Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000; Az oktatás ágazatot mindenekel tt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvet en nem tér el az országos ellátottsági szintt l, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvez tlen demográfiai folyamatokat. A jellemz en alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a m köd k közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik. 11. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben I. Helyzetelemzés 24

25 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja K szeg Szombathely Meggyeskovácsi Sárvár Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kisunyom Rábat tt s Kissomlyó Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Duka Zsennye Kám Vashosszúfalu Óvoda Egyházasrádóc Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Általános iskola Nemesrempehollós Rábahídvég Középiskola Csipkerek Alsóújlak Bögöte Egyházashollós Keléd Molnaszecs d Csehimindszent Magyarszecs d Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Döröske Körmend KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Nagymizdó Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Katafa Gersekarát Pet mihályfa Gy rvár Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa Halastó Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes Zalaegerszeg Forrás: kérd íves felmérés, MTA RKK Vas megyei Kutatócsoport, Hat településen nincsen sem óvoda, sem iskola (Andrásfa, Csehi, Nagytilaj, Pet mihályfa, Sárfimizdó, Szemenye) három községben (Hegyhátszentpéter, Kám, Pácsony) csak óvoda, négy helyen (Alsóújlak, Bérbaltavár, Csipkerek, Telekes) óvoda és alsó tagozatos iskola, Mikosszéplakon pedig csak utóbbi m ködik, s csupán kilenc település (Vasvár, Csehimindszent, Gersekarát, Egervölgy, Püspökmolnári, Gy rvár, Rábahídvég, Olaszfa, Oszkó) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. (Ez más kistérségekhez képest egyáltalán nem különösen kedvez tlen.) Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (11. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de er sen különböz ek a lehet ségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. Ezek, s a fokozatosan csökken gyereklétszám ugyanakkor együttesen negatív irányban formálja át a meglév iskolahálózatot; így pl szével az oszkói önálló iskola megsz nik. A kistérség egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mely az általános képzés mellett postaforgalmi szakirányán postai forgalomellátókat képez) Vasváron m ködik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. Ezen egyetlen helyi (összesen mintegy kétszáz nappali tagozatos hallgatóval rendelkez ) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Vasvár nagyságrendjének. A 7. ábrán megfigyelhet, hogy a választás lehet ségét számos kistérségen kívüli lehet ség biztosítja: legalább öt további település bír jelent s vonzer vel a helyi középiskolás korúak számára. 12. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben I. Helyzetelemzés 25

26 A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Szombathely Meggyeskovácsi Káld Háziorvos Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kisunyom Fogorvos Rábat tt s Kissomlyó Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyerekorvos Gyanógeregye Szakellátás Duka Zsennye Kám Id Vashosszúfalu sek klubja/otthona Egyházasrádóc Szemenye Hosszúpereszteg Nemesrempehollós Püspökmolnári Ment állomás Rábahídvég Csipkerek Ügyelet Alsóújlak Bögöte Egyházashollós Véd n Keléd Molnaszecs d Csehimindszent Gyógyszertár Vasvár Oszkó Magyarszecs d Csehi Mikosszéplak Döröske KÖRMEND Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Nagymizdó Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Katafa Gersekarát Pet mihályfa Gy rvár Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa Halastó Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes Forrás: KSH Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégít szint nek min síthet. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag alatti, a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma ugyancsak, míg kórházi ágyak egyáltalán nincsenek a kistérségben (12. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhet sége természetesen a legjobb Vasváron, ahol a szakrendelés rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhet ségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszeresség helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (12. ábra) A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehet en az országos helyzethez hasonlóan a közm vel dés és annak háttere. Noha a települések három kivétellel mindegyikén van m vel dési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Vasváron), ezek fizikai és tartalmi jellemz i e mennyiségi mutatóknál jóval kedvez tlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városok és egyes községeken (Oszkó, Gy rvár) kívül alig van helyi (közösségi) m vel dési lehet ség, a programok min sége és az azokkal kapcsolatos érdekl dés egyaránt szerény. (A probléma meglehet sen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehet ségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) Figyelmet érdemel a teleházak kérdése: egy megközelítés szerint e számos funkciót betölteni képes, több környékbeli példa szerint is jelent s közösségszervez hatású intézmények a kistérségben egyel re nem képviseltetik magukat kell számmal, de közelebb áll a realitásokhoz az az állítás, miszerint a két helyi (több községre is kisugárzó hatású) ilyen intézmény (Gy rvár, Oszkó) felállása és dinamikus m ködése nagy eredménye az utóbbi évek közösségi er feszítéseinek. A teleházak mellett meg kell említeni az utóbbi években kiépül e-magyarország pontokat, melyek ugyan sok tekintetben korlátozottabb lehet ségeket nyújtanak, ugyanakkor viszonylag több településen elérhet k. I. Helyzetelemzés 26