A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és Betegellátás Szak Gyógytornász Szakirány Gyógytornászok A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok mentális és fizikai állapota Kató Csaba Krajnyák Cintia konzulens 2015

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Szakirodalmi áttekintés Az egészségügy helyzete Magyarországon A gyógytornász szakma ártalmai Burnout szindróma A kiégés fogalma Mérése Tünetek Szakaszai Következmények Kezelés Megelőzés Anyag és módszer A kutatás módszere A vizsgált alanyok Az adatok feldolgozása Eredmények Alapadatok Szakmai végzettség Munkakörülmények Fizikai hatások Mentális hatások Megbeszélés Összefoglalás

3 1. Bevezetés Bármilyen munkakörülményeket teremtünk, a munkavégzés során az emberi szervezet különböző igénybevételekkel számolhat. A munkafolyamat fizikai és pszichés terheléssel jár. Különösen jellemző ez az egészségügyi területen dolgozókra, akik a beteg emberekkel való folyamatos érintkezés során különféle veszélyeknek vannak kitéve. Feladataik elvégzése során nagy valószínűséggel fordulnak elő munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések. Hegedűs és munkatársai 2008-as kutatásában azonos számú, életkorú, nemű és iskolai végzettségű egészségügyi és nem egészségügyi dolgozót vizsgálva megállapította, hogy bizonyos testi és lelki mutatók rosszabbak az egészségügyben dolgozó embereknél, mint a más szférában elhelyezkedőknél. Lehetséges okként a munkahelyi és családi túlterheltséget jelölték meg. 1 Egy másik, 2004-es publikációban Hegedűs és munkatársai azokat a dolgozókat figyelte meg, akik súlyos betegekkel foglalkoznak. A kutatás eredményei arról számoltak be, hogy a foglalkoztatottak ezen csoportjában magasabb a kimerültség, a káros szenvedélyek és a stressz. 2 Egyre több kutatás készül ebben a témakörben Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek többnyire az egészségügyi dolgozókról általánosan, orvosok, ápolók helyzetéről és állapotukról számolnak be. Kifejezetten gyógytornászokat vizsgáló kezdeményezésekkel azonban csak elvétve találkozunk. Tanulmányaim előrehaladtával és a gyakorlati tapasztalataim megszerzésével egyre inkább láthatóvá vált számomra, hogy ez a csodálatos szakma bizony tartogat bőven negatívumot is. A nem éppen kedvező egészségügyi helyzetben dolgozó fizioterapeuták saját testi és lelki épségüket teszik kockára a betegek gyógyítása érdekében. Az egészségük ugyanis a rossz infrastruktúra, az eszközök hiánya és a rossz munkafeltételek következtében nem nevezhető ideálisnak. Fizikai terhelésük említésre méltó, hiszen a hirtelen, nehéz súlyok, eszközök, betegek emelése és a gyakori helytelen testtartások kedvezőtlen hatással bírnak. Felelősségteljes szakma révén a feladatok 1 Hegedűs Katalin; Szabó Nóra; Szabó Gábor; Kopp Mária: Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók? Összehasonlító vizsgálat ( ); Nővér, február, 21. évfolyam 1. szám 2 Hegedűs K, Riskó Á, Mészáros E (2004): A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota. Lege Artis Medicinae, 14 (11):

4 végrehajtása mögött pedig széleskörű, alapos tudás van. A szakma társadalmi presztízse és a megfelelő kihasználtsága azonban megkérdőjelezhető. Az iskolapadban megszerzett ismeretek széles tárházának alkalmazására lehetőség nem nyílik kórházi kereteken belül, az egy napra jutó betegek nagy száma miatt ennek csak kis része teszi ki a gyógytornász munkáját, hiszen nincs elegendő idő a változatos, alapos kezelések végrehajtására. Az elismertség hiánya pedig leginkább az elvégzett munkával aránytalanul kevés fizetéssel jellemezhető. Ennek következtében a legtöbben másodállásra kényszerülnek kereset kiegészítés céljából. Az ezzel töltött órák és energia a szükséges pihenőidőt csökkenti. Ez kihatással van a teljesítményre, a magánéletre és az egészségre, melyek további feszültséghez, s végül kiégéshez vezethetnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik legfrissebb felmérése kimutatta, hogy a burnout szindróma 2030-ra első helyen állhat a legtöbb áldozatot követelő betegségek között, megelőzve a szívinfarktust. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy ennek a világméretű jóslatnak mennyire lelhetőek fel az előjelei a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok körében. Vizsgálatom helyszíne tehát a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház volt. Kíváncsi voltam a szakma, a munkakörnyezet negatív és pozitív hatásaira, s a nem kívánt hatások megelőzésének eszközeire. A lelki és testi egészségügyi állapot felmérése mellett a kialakult munkával kapcsolatos elégedettségi szint megkérdezésére is kitértem. Lényeges lehet a probléma intézményi vetülete is, hiszen ezek szervezettsége, felszereltsége és az általuk teremtett munkafeltételek eltérőek lehetnek és nagyban befolyásolhatják dolgozóik teljesítményét. 3

5 Hipotézisek A miskolci kórházakban dolgozó fizioterapeuták elégedettségi mutatója alacsony. A burnout szindróma nagy valószínűséggel fordul elő a gyógytornászok körében. A gyógytornász szakmában dolgozó emberek körében gyakran fordulnak elő munkavégzés közben kialakuló sérülések, akut és krónikus mozgásszervi megbetegedések. A fizikai és mentális egészségromlás többnyire egyszerre, kölcsönhatásban észlelhető ebben a munkakörben. A gyógytornász szakmában a nemi különbségeknek szerepe van. A férfiak ellenállóbbak a munkájuk során őket ért mentális és fizikai negatív hatásokkal szemben, mint a nők. 4

6 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. Az egészségügy helyzete Magyarországon Két világszervezet, a WHO és a European Observatory on Health Systems and Policies által 2011-ben végzett országos kiterjedésű tanulmány szerint Magyarország egészségügyi mutatói a legrosszabbak között helyezkednek el Európában. A születéskor várható átlagos élettartam emelkedett a rendszerváltás óta, de az utolsók közt van Magyarország Európában, ami azt jelenti, hogy 5,1 évvel el van maradva az átlagtól. A népességfogyás és a népegészségügyi helyzet nagyon rossz, főleg a hagyományosan egészségtelen magyar étrend, a kiugróan magas alkoholfogyasztás és a dohányzás miatt ben a 15 évesnél idősebb népesség 31,4 százaléka rendszeres dohányos volt, ez az arány Európában mindenhol alacsonyabb. Az alkoholhoz és a dohányzáshoz köthető halálozások aránya kétszerese az európai átlagnak, illetve Magyarország emellett élen jár a rákos és a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát tekintve is. Habár a népegészségügyi helyzet nagyon rossz, ennek ellenére a magyar egészségügyre fordított pénz régóta nem elegendő ben Magyarország még a nemzeti kiadások 7,1 százalékát fordította az egészségügyre, 2009-ben már csak 5,2 százalékát ben a Nemzeti Népegészségügyi Program költségvetése csupán a harmada volt a 2003-asnak. Ezzel szemben Európában az egészségügyre szánt források növekedése a jellemző. A betegeknek nagymértékben hozzá kell járulniuk anyagilag a saját gyógyításukhoz. A gyógyszerárak magasak, illetve a hálapénzfizetést a rendszer hagyományai és felépítése is ösztönzi. Óriási eltérések alakultak ki területenként az ellátás minőségében, és habár az egyenlőtlenségek kis mértékben csökkentek a rendszerváltás óta, a helyzet így sem ideális. Sok területen van orvoshiány, ami a háziorvosoknál, az intenzív ellátásban, a radiológiákon, a gyermekambulanciákon és a neurológiai területen a legérezhetőbb. A betegek közti egyenlőség biztosítása kimerül a várólisták összeállításában, és az 5

7 ellátás minőségének mérésére nem létezik hatékony rendszer, noha kísérleti jelleggel indultak ilyenek. A WHO Magyarországról szóló 2011-es országos tanulmánya ezen kívül megállapítja azt is, hogy a kórházak és berendezésük leromlottak a beruházások hiánya miatt. A megvalósuló beruházások nem átgondoltak, ezek inkább a helyi gazdasági érdekekhez, nem pedig a rendszer vagy a népesség szükségleteihez igazodnak óta az egészségügyi rendszerben végrehajtott változtatásokat a spórolási szándék motiválta A gyógytornász szakma ártalmai Az Európai Unióban a munkavállalók mintegy 10%-a dolgozik az egészségügyiés szociális szférában, jelentős részük kórházakban. Magyarországon az egészségügyben dolgozó munkavállalók száma több mint fő. Európában az egészségügy az egyik legnagyobb foglalkoztatási ágazat, ehhez különböző munkakörök tartoznak. Külön figyelmet érdemel az is, hogy az egészségügyben dolgozóknak mintegy 77%-a nő. Az egészségügyi ágazat főbb kockázati tényezői: balesetveszély (elcsúszás, vágás, elesés, tűszúrás, elektromos áramütés stb.); a váz- és izomrendszer nagyfokú terhelése: nehéz terhek cipelése, kézi anyagmozgatás, betegmozgatás, megerőltető testtartás, állás, járkálás; biológiai kóroki tényezők (mikroorganizmusok) kémiai kóroki tényezők: például fertőtlenítők, altató gázok, érzéstelenítők, antibiotikumok, allergizáló anyagok, bőr- és légzőrendszer károsítók, emberi rákkeltők; fizikai kóroki tényezők: sugárzás (ionizáló-, nem-ionizáló-), zaj-, rezgésexpozíció; 3 Health Systems in Transition Vol.13 No , Hungary, Health System Review 6

8 fokozott pszichés terhelés és pszicho-szociális kóroki tényezők (stressz, kiégés, munkahelyi erőszak, agresszió a betegellátás során, munkaszervezés: váltóműszak, éjszakai munka, ügyelet). Az egyik leggyakoribb munkahelyi egészségügyi problémát Európában a váz- és izomrendszeri megbetegedések jelentik, ez több millió munkavállalót érint. A váz- és izomrendszeri megbetegedések nemcsak azért adnak aggodalomra okot, mert befolyásolják az egyes munkavállalók egészségét, hanem azért is, mert gazdasági hatásai vannak a vállalatokra, intézményekre és növelik a szociális költségeket. A WHO becslései szerint a világ 35 millió egészségügyi dolgozója közül nagyjából 3 millióan vannak kitéve vér útján terjedő fertőzéseknek évente. Felmérések szerint a magyarországi megkérdezett egészségügyi dolgozók 83-86%- ánál már előfordult, hogy munkája során megszúrta vagy megvágta magát. A Hepatitis B (HBV), Hepatitis C (HCV) és a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta fertőzés kockázatával kell számolni leggyakrabban. 4 Számtalan tanulmány bizonyította az egészségügyi dolgozók nagy fokú pszichés megterhelését és a pszicho-szociális tényezők hatását. Ezek a kutatások kiemelik a krónikus distressz (negatív érzelmekkel járó feszültségi helyzet) következtében megjelenő testi és lelki tünetek gyakoriságát e munkavállalói csoportban. A kiégés (burnout) szindróma vizsgálata az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban, amely hosszú távú túlzott megterhelés nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülést jelent. Vizsgálatok szerint a munkával összefüggő balesetek előfordulási aránya Magyarországon 34%-kal magasabb az európai átlagnál. Bejelentett és a munkavédelmi felügyelőségek által kivizsgált foglalkozási megbetegedés gyanúját feltételező esetek alakulása ágazatok szerint (2013) 4 7

9 Nemzetgazdasági ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 9 Bányászat, kőfejtés 67 Feldolgozóipar 44 Építőipar 3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 Szállítás, raktározás 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 73 Egyéb ágazatok 17 Összesen 221 Esetszám 1. táblázat - Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (NMH MMI) A gyógytornászok körében különösen az alábbi tényezők miatt merülhetnek fel a kockázatok: a beteg vagy a testrész, amelyet mozgatni kell, túl nehéz, illetve nagyméretű; a tehermozgatási tevékenységhez el kell fordulni, le kell hajolni, a testtől távol kell dolgozni vagy nyújtózkodni kell; a munkamódszer vagy a mozdulatsor nem megfelelő (például hirtelen, lendülettel történik) betegmozgatás, nagy súlyú anyagok mozgatása: következményei gerincbántalmak, húzódások, izom és idegsérülések lehetnek; állás, járás: ízületi bántalmakat, vénás keringési zavart, statikus gerincfájdalmakat és izomfájdalmat okozhatnak; kényszertartásos helyzetek: izom és ízületi fájdalmak, deformitások kialakulásához vezethet. 5 5 Az egészségügyi ágazatban dolgozó munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi kockázatok- A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE,A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE,TÁMOP /

10 2.3. Burnout szindróma A kiégés fogalma Herbert J. Freudenberger (1974) pszichoanalitikus alkotta meg a kiégés fogalmát. Freudenberger a következőképpen definiálta ezt: Krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. A fogalmat Ditsa Kafry 1981-ben kissé módosította: A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben. 6 A fogalom jelentése tehát, hogy tartós érzelmi megterhelés, stressz hatására a személy fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapotába kerül, és ezt már nem tudja megoldani. Gyakran összetévesztik a krónikus fáradtsággal, a kimerüléssel, de ezek esetén nem jelenik meg a reményvesztettség, a tehetetlenség és a nincs kiút érzése. Ennek a tünetegyüttesnek egyre nő az irodalma, elméleti és gyakorlati vizsgálata. A 20. század utolsó és a 21. század első negyedének egyik pszichológiai slágerfogalmaként nevezhető meg a burnout szindróma. Magyarországon a 90-es évektől folyamatosan növekvő érdeklődés van jelen ezzel a témával kapcsolatban. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb az esélye. Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, ez vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi megbecsülés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, a túlzott igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, mert nekik nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről. A nem megfelelő intézményi támogatás, a vezetőség motiváló 6 A kiégés- (burnout) szindróma, WEBBeteg - Dr. Kónya Judit- 9

11 jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma lehet. A kiégési szindróma kialakulásában nagy szerepet játszik a személyiség is. A kiégés az empátiás kapacitás kimerülése, a segítő hivatását nem gyakorolhatja hatékonyan, ha a klienst tárgyként kezeli Mérése Több kutató nevéhez fűződik a kiégés fokozatait mérő kérdőív, ilyen típusú Pines (1992), Freudenberger (1980) és Appelbaum (1981) testi és pszichológiai tüneteket is szem előtt tartó kérdőíve. A leggyakrabban használt kérdéssor Maslach és Jackson nevéhez fűződik, ők a jelenséget többdimenziósnak írták le. Az általuk összeállított kérdőív a Maslach Burnout Inventory (MBI), ami három dimenzió mentén mér, használata nagyon elterjedt. Az érzelmi kimerülés a kiégés vezető tünete. Ez arra utal, hogy a személy érzelmi erőforrásai kifogytak, és úgy érzi, nincs semmi, amit másoknak lelkileg adhatna. A második a deperszonalizáció, ami a negatív és személytelen hozzáállás kialakulása azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik a személy. A felmérő harmadik része a személyes teljesítmény és hatékonyság csökkenése, ami arra vonatkozik, hogy az egyén teljesítménye eltér attól, amit önmagától elvár és ehhez még negatív önértékelés is társul Tünetek A kiégést a következő tünetekből ismerhetjük fel: Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és pszichoszomatikus tünetek, mint a fejfájás, emésztési zavar és alvászavar. Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, tehetetlenségérzés, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény és a munkába vetett hitnek az elvesztése. Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához és a kollégákhoz. 7 Bordás Andrea: A kiégés-szindróma a külföldi és a hazai szakirodalomban; Educatio folyóirat, XIX. évf. (2010) 4. sz. /Oktatás és politika/ old. 10

12 A munka morál romlása. 8 A kiégés tüneteire a gyorsuló spirál jellemző. Ez azt jelenti, hogy a tünetek jelentkezésével a munkateljesítmény romlik, ami növeli az egyén szorongását. Így persze a munkateljesítmény tovább romlik, ami további szorongáshoz, reménytelenséghez vezet Szakaszai A vizsgálatokból felállítható a burnoutra jellemző lefolyás, mely nagyjából minden érintettnél hasonlóképpen zajlik le: Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény. A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés már csökken, az egyén tisztában van képességeivel, lehetőségeivel és korlátaival, reális képet alkot önmagáról és a munkájáról. A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, feladatait rutinszerűen végzi. A frusztráció fázisa: A szakember ingerlékeny, feszült, stressztűrése csökken. Az apátia, fásultság fázisa vagy a pálya elhagyása, amikor az illető már a magánéletben sem talál örömet. 9 A kiégés egy visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges Következmények A kiégés különféle veszteségeket okozhat. A folyamatban a fáradtság, közöny, fásultság fokozódik, a személy teljes mértékben elveszíti a motivációit. Egyes kapcsolatokban csökken a személyes kötődés, kerülik a saját munkával kapcsolatos beszélgetéseket. Elhatalmasodik a depresszió, az eredménytelenség, reménytelenség és magányosság érzése és különböző pszichoszomatikus betegségek jelenhetnek meg. A teljes kiégettség állapotában a személy munkaképtelenné, önpusztítóvá válik

13 Az immunrendszer legyengül, képtelen a kikapcsolódásra, alvászavarok, rémálmok, a szexuális élet zavarai léphetnek fel. Jellemző tünet a mellkasi szorítás, a gyorsabb pulzus, a kézremegés, emésztési zavarok, az émelygés, a testsúlyváltozás. Gyakran megnő az alkoholfogyasztás, a kávé, dohány, egyéb drogok használata, valamint az alkoholizmus, a gyógyszerfüggőség veszélye. Állandósulnak a családi és házassági problémák is. Baráti és szociális kapcsolataikat egyre jobban elhanyagolják és visszahúzódnak Kezelés Az egyik leglényegesebb kiutat a burnout szindrómából az önerő jelenti, ugyanis a kiégés válsága személyes fejlődést indíthat el. Ebben az életszakaszban az ember képes elhatározni, hogy saját érdekében védekező és megküzdő stratégiákat építsen ki. Kihasználhatja az alkalmat, hogy felfedezze képességeit, saját erősségeit, gyengeségeit és azt, hogy mi számára a fontos. 10 Egy ilyen típusú krízishelyzet leküzdéséhez mindenképpen külső segítségre van szükség. A leghatékonyabb természetesen az lenne, ha az érintettek munkakörülményei változnának, a túlterheltség mérséklődne, de erre nem mindig van lehetőség. A pszichoterápia ajánlott azoknak, akiknek ez a probléma sejthetően valami más, korábbi problémából származik, így a szakember segít kideríteni a hátteret, és a tudatos rendezést. Mivel ez is valahol egy veszteségélmény, így a gyászdinamika jellemzi az ilyen beszélgetéseket. A krónikus stressz okozta kiégés egyik kiváló gyógymódja lehet az autogén tréning vagy bármilyen stresszoldó technika, amit néhány ülés alkalmával segíthet elsajátítani például egy képzett pszichológus. Segíthet egy tanácsadó (coach) is, aki az önmegismerésünket veszi kezelésbe, így pedig teherbírásunkat állítja biztosabb alapokra. Elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, ha a kiégés nagyon súlyos, és szorongás, depresszió kíséri, illetve a felsoroltak nem segítettek érdemben. Ez viszont már a pszichiáter hatáskörébe tartozik. 10 Petróczi Erzsébet: Kiégés elkerülhetetlen? ; Budapest, Eötvös József Könyvkiadó,

14 Súlyos esetben akár munkaterület-váltás is szükségessé válhat Megelőzés A fokozatos terhelés, a személyes problémák figyelembevétele, a nem túl szigorú szabadságolási rendszer kialakítása segít megelőzni a kiégést. Hasonlóan preventív erejű lehet bármilyen képzés, továbbképzés, tréning is, és ha támogató munkahelyi közeg veszi körül a munkavállalót. Ha egy munkáltató rendszeresen biztosít például olyan képzéseket, amelyek a saját mentálhigiéné ápolását, a feszültség csökkentését, a munkatársi csoportépítést célozzák meg, akkor már csökkennek a kockázati tényezők a tünetegyüttest illetően. A foglalkozás tudatos megválasztása, igényeink, képességeink megfigyelése, motivációink, attitűdjeink tisztázása és szétválasztása már csökkentheti a burnout veszélyét. Munkavállalóként tisztázni kell már nagyon korán azt is, hogy mely helyzetek azok, amelyekben a túlterheltség jelei jelentkeznek. Bármilyen nehéz is, mindig kell időt szánni a munkahelyi és magánéleti problémák megoldására, a kellemetlen beszélgetésekre, és rendszeresen be kell iktatni pihenőt, szabadságot is a munkarendbe. Szétválasztani, mely terheink szükségesek és mely terheink megvalósíthatatlanok. Nem megfelelő az a munkahely, ahol folyamatosan azt érezzük, hogy nem becsülnek meg minket, sem anyagilag, sem erkölcsileg, és a szakmai túlterheltséget is érdemes elkerülni. A tehermentesítés lenne a legjobb prevenció. A segítő foglalkozásúaknál segíthet a kliens és a segítő közti ideális távolság beállítása, a stressz racionális megközelítése. Azok, akik képesek egy reménytelen helyzetet kontrollálhatóvá alakítani, ki tudnak kerülni ebből a folyamatból. Ehhez három alapfeltétel szükséges. Először is a magabiztosság, önbecsülés, az energia arra való fordítása, hogy a környezet harmonikus részeként éljen. Alapvetően szükséges, az önbizalom, a környezetben és a saját, benne elfoglalt helyben való hit. 11 Ambrus Aliz: Burnout-szindróma (Kiégés szindróma) tünetei és kezelése; 13

15 Szükséges még a figyelem világra való fordítása. Amíg a figyelem befelé irányul, addig nehéz észre venni a környezetünket. Észlelni kell azokat a külső eseményeket is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban az elérendő célokkal. A harmadik dolog az új megoldások felfedezése. Ahhoz, hogy valaki megbirkózzon egy helyzettel, azokra az akadályokra kell összpontosítani, melyek a cél elérését akadályozzák. Illetve szükséges a teljes helyzetre is figyelni, beleértve saját személyünket. Szinte minden élethelyzet biztosít lehetőséget a fejlődésre. Ezek észrevétele utat jelenthet a harmonikus, kiegyensúlyozott élethez. Ahogy a stresszorokkal teli környezet kiégéshez vezethet, úgy a pozitív hatások éppen ellentétes hatást válthatnak ki Petróczi Erzsébet: Kiégés elkerülhetetlen?; Budapest, Eötvös József Könyvkiadó,

16 3. Anyag és módszer 3.1. A kutatás módszere A szakdolgozatom célszerűségét tekintve az alkalmazott kategóriába sorolható. A gyógytornász szakmával kapcsolatos létező jelenségek feltárását, a problémák megvilágítását és erre tett javaslatokat fogalmaz ugyanis meg. Az általam kijelentett hipotézisek korreláció-típusúak, összefüggéseket és következményeket ír le. Ezek vizsgálatának elkészítéséhez adatfelvételi módszert alkalmaztam. Ezt közvetett úton, egy 77 kérdésből álló kérdőív segítségével végeztem el. A kérdőív összeállításakor két kérdésfajta kombinációjára törekedtem. Főleg zárt, eldöntendő és skálakérdésekből állt, de néhány nyitott kérdést is tartalmazott, melyből sok hasznos kiegészítő információt vonhattam le. A megkérdezés anonim módon történt, az alanyok sem a kapott válaszokból, sem az eredmények közléséből nem beazonosíthatóak. Az őszinte válaszadás megkönnyítése céljából sokszor a kivetítés lehetőségét biztosítottam. Általánosítással lehetőséget adtam arra, hogy a válasz egy általános igazságként jelenjen meg, illetve a fiktív válasz lehetőségével egy-egy elképzelt dologra kérdeztem rá. Szerkezetét tartalmi logika szerint építettem fel, sorra tértem ki az egyes kutatási területekre A vizsgált alanyok A kutatásom célja a közvetlen környezetünkben lévő problémák feltárása volt, így a Miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok segítségét vettem igénybe, ezen személyek szubjektív véleménye jelenti a vizsgálat tárgyát október 15-én kérvényt nyújtottam be a szakdolgozati kutatásom elvégzésének engedélyezésére a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházhoz és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházhoz. A hivatalos engedélyek után kerültek kiosztásra a kérdéssorok, melyek minden november között aktívan dolgozó fizioterapeutához eljutottak. 15

17 3.3. Az adatok feldolgozása Összesen 58 kitöltött kérdőív érkezett vissza, 24 darab a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházból és 34 darab a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházból. A begyűjtött adatokat Microsoft Excel táblázatba felvéve kerültek feldolgozásra. A legjelentősebb eredményeket oszlop-, sáv- és kördiagramokkal emeltem ki, illetve tettem még szemléletesebbé, melyeket a kapott válaszokból százalékos eloszlásban átszámítva készítettem el. Először az összes, mindkét intézményből beérkezett adatokat tüntettem fel, a kérdőív témakörönkénti felépítése szerint közölve azokat. Ezután azokat a területeket vizsgáltam és írtam le, ahol eltérést találtam a két kórházból beérkező válaszokból. Ez ugyanis az intézmények közti különbségekre világít rá. Végül pedig olyan összefüggéseket kerestem, ahol a kapott válaszok ok-okozati viszonyban állhatnak egymással egy kitöltött kérdéssoron belül, és ez az eset több személynél is felfedezhető volt. 16

18 4. Eredmények 4.1. Alapadatok Az alapadatok feldolgozása után a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászokról először tájékoztató jellegű eredmények születtek. A fizioterapeuták átlagéletkora 32,7 év. Átlagosan 8,4 éve vállalnak munkát szakmájukban, 75%-uk pedig csupán 10 vagy annál kevesebb éve dolgozik gyógytornászként. Ez az adat alacsonynak tekinthető annak a ténynek figyelembevételével, hogy hazánkban a nyugdíjkorhatár jelenleg egészen 65 évre tolódik ki. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Magyarország, 2012 című értékelésében pedig a munkaerőpiacon lévő éves korúak vannak a legnagyobb számban. 13 A szakmát választók nemi aránya jelentős különbséget mutat, 94,8%-uk nő és csupán 5,2%-uk férfi, de ez az adat normálisnak tekinthető. Az Amerikai Munkaügyi Hivatal által végzett kutatásban az ápolói szakma bekerült ugyanis a tipikus női szakmák közé, ez a csekély eredmény tehát nem számítható kiugró adatként. Ennek lehetséges okaként meg kell említenünk a szakmával járó csekély fizetést, mely a férfiakat a családfenntartó szerep miatt valószínűleg a pályakerülésre kényszerítheti. Habár kutatást nem végeztem ezzel kapcsolatban, de már a főiskolai tapasztalataim is azt mutatják, hogy kevés férfi választja ezt a szakmát. 14 Családi állapotot tekintve 48,3% házas, 37,9% egyedülálló, 6,9% elvált és 1,7% párkapcsolatban él. A 2011-es népszámlálásból kiderül, hogy 44,4% házas, 32,6% egyedülálló, 11,6% elvált. A kapott eredményeket a népszámlálásból származó adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy a gyógytornászok körében többen élnek házasságban és az elvált személyek aránya is majdnem a fele az országos felméréshez képest. Feltételezhető ennek okaként a segítő szakmában való tevékenykedés, mely következtében olyan pozitív személyiségvonásokkal gazdagodik az ember, mint a 13 Magyarország 2012, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Az öt legkevésbé férfias szakma,

19 megfelelő konfliktuskezelés, empátia, kitartás és elfogadás képessége. Az egyedülállók száma kicsivel az átlag felett van a megkérdezettek közt, ennek okaként azonban a nagyszámú fiatal munkaerő jelölhető meg. 2. ábra - Összehasonlítás a családi állapotot tekintve a megkérdezett gyógytornászok és a 2011-es népszámlálás adatai között A testsúly és testmagasság eredményeit felhasználva, a BMI (Body Mass Index) mérőszám átlagosan 22,9, mely a normál alkat kategóriájába esik. A túlsúlyos kategóriába 17,2%-uk tartozik. Ha ezt az értéket hasonlítjuk össze a magyarországi helyzettel, akkor a gyógytornász szakma jó hatást gyakorol a testsúly értékre. Valószínűleg a szakma fizikai igénybevétele, az állandó erőkifejtések és mozgás révén hozzájárul az egészséges testsúly megtartásához. Egy 2012-ben végzett reprezentatív vizsgálat szerint ugyanis Magyarországon az átlag BMI index eléri a 26-ot, a népesség 54%-a pedig csekély vagy jelentős súlytöbblettel bír Nem változott az elhízottak aránya az elmúlt 4 évben, Szinapszishttp:// 18

20 4.2. Szakmai végzettség A miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok közül kivétel nélkül, mindenki főiskolai, azaz BSc alapképesítéssel rendelkezik. A mesterdiploma megszerzésén kívül a szakma sokszínű továbbtanulási lehetőséget, speciális kezelési módszereket kínál. Szakemberként előnyös dolog ezek közül minél többet elsajátítani, így a megkérdezettek körében a továbbképzések változatosságot mutatnak. A miskolci fizioterapeuták 55,2%-a Kineziológiai Tape, 37,9%-a McKenzie módszer, 17,2%-a Schroth terápia, 13,8%-a Terrier-féle lágyrészmobilizáció alkalmazására képesített. Ezeken kívül más specifikus, a többitől eltérő technikákat is elsajátították néhányan, de módszerenként ezeket csupán egy-egy személy végezte el, mint például a Lymphoedema, Dorn, Perifériás idegmobilizálás vagy Szegmentális stabilizációs kezelési technika. 3. ábra - A megkérdezett gyógytornászok körében elvégzett legnépszerűbb továbbképzések 4.3. Munkakörülmények Átlagosan a fizioterapeuták által elvégzett kezelések száma magas, 16,1 darab naponta, ezt heti 40 órában végezve. Egy-egy betegre vagy csoportra így pontosan fél óra jut. Az átlag számtól találunk magasabb darabszámot is, ebben az esetben 19

21 valószínűleg a nem elegendő idő a munka minőségének rovására megy. A naponta végzett kezelések kiugróan magasak azoknál az alkalmazottaknál, akik nem csak egy, hanem több osztályon is dolgoznak egyszerre. Természetesen a gyógytornász feladata nem csak az osztályon fekvő személyek kezelése, ezen a számon belül ambuláns betegek ellátását is végzik a dolgozók 63,8%-a. A legmegterhelőbb munkaterületek a gyógytornász munka szempontjából a Stroke, a neurológiai, az ápolási, a belgyógyászati és a traumatológiai osztály a válaszadók szerint. Kedvelt szakterületnek a mozgásszervi rehabilitációs, traumatológiai, gyermek rehabilitációs és a reumatológiai osztályok bizonyultak. Kiugróan kedvelt a Mozgásszervi rehabilitációs osztály mindkét intézményben egyaránt. Azok is szívesen vállalnának munkát itt, akik már dolgoztak ezen a területen és azok is, akik még nem. A kórházi alkalmazottak együttműködése fontos a betegek ellátása érdekében, ez csak csapatmunka keretein belül működhet eredményesen. Ez nem csak az ápolásban különböző szerepet betöltők között lényeges, hanem egy-egy foglalkozású csoportokon belül is. A megkérdezettek 82,6%-a szerint a munkakörnyezet befolyásoló tényezőként hat a teljesítményre. Ezeket a körülményeket a legtöbben jónak és közepesnek ítélték meg, néhány válasz érkezett csak az elfogadható és a rossz kategóriában. A kollégákkal kialakult kapcsolat és a dolgozói közösség minősítése is 98,3%-ban jónak bizonyul. A kapott válaszokból kiderül, hogy az alkalmazottak 84,5%-a szeret kórházban dolgozni, s csupán csak 15,5%-ban született nemleges válasz. A negatív válaszok a traumatológiai, neurológiai, légzőszervi és sebészeti osztály gyógytornászaitól érkezett. Habár kedvelt munkahelyszín a kórház, a válaszadók 63,8%-a szívesebben helyezkedne el más jellegű intézményekben. A legtöbben magánpraxisban dolgoznának, melyre 43,1%, magánkórházban, melyre 32,7%, illetve wellnessközpontban, melyre 20,7% válasz érkezett. Ideális munkahelynek ítélnék meg még a válaszadók a sportklubokat, edzőtermeket és az otthonápolást is. A megkérdezettek 43,1%-a szeretne magánpraxisban munkát vállalni, de csupán 20,7% végez jelenleg mellékállásként privát kezeléseket. Az egyéni vállalkozás 20

22 elindításához és fenntartásához stabil anyagi és szellemi tőke, illetve széles kapcsolati rendszer szükséges, melyek megszerzése nem egyszerű. 4. ábra - Azon intézménytípusok listája, ahol a kórházban dolgozó gyógytornászok szívesebben helyezkednének el A miskolci gyógytornászok körében gyakori a másodállás vállalása, 67,2%-uk ugyanis heti 14,8 órában kórházi beosztása mellett dolgozik. Heti 14,8 órában végzik ezt a munkát, ami megközelítőleg naponta 3 óra hosszát jelent munkanapokon a kórházban ledolgozott 8 óra mellett. Ennek okaként egyértelműen az anyagi okok lettek megjelölve, az alacsony fizetés miatt szükség van kereset kiegészítésre. Ennek módja többnyire otthonápolási, magánkezelések és oktatás keretében történik. A fizetéssel való elégedetlenség egyértelmű, ugyanis a gyógytornászok 81%-a egyáltalán nem, 20,7%-uk pedig nem igazán tartja elegendőnek azt. Egyetlen pozitív válasz sem érkezett a fizetéssel való megelégedésre. A nem megfelelő anyagi juttatás számtalan negatív következménnyel jár. Motiválatlanságot, a munkába vetett energiát és lelkesedés csökkenését okozhatja, mivel a fizetés egyfajta elismertséget is szimbolizál. Kereset kiegészítés céljából másodállásra kényszerül a munkavállaló, ez pedig a pihenéstől és a magánélettől veszi el az energiát. 21

23 4.4. Fizikai hatások A gyógytornász mozgásterápián keresztül, a természet erőit felhasználva segíti elő a beteg gyógyulását. Ennek a tevékenységnek aktív résztvevője, ami nehéz fizikai munkának minősül. A megkérdezett fizioterapeuták 65,5%-a közepesen, 34,5%-uk pedig nagyon megterhelőnek tartja munkáját. Akik nagyon megterhelőnek ítélik meg munkájuk fizikai terhelését, azoknak jelentős része az átlagosnál jóval több kezelést végez naponta. A gyógytornászok többségénél gyakran, havi és heti rendszerességgel jelentkeznek mozgásszervi panaszok. Ezek a leginkább igénybevett testtájakon, a derék, a háti, a nyaki területen és a vállakban jellemzőek. 5. ábra - A munka közben bekövetkező mozgásszervi sérülések, fájdalmak leggyakrabban előforduló helyei fizioterapeutáknál A sérülések legvalószínűbb okaiként a megkérdezett fizioterapeuták a hirtelen nagy erőkifejtéseket, az állandó kényelmetlen testtartást és az egy napra jutó betegek nagy számát jelölték meg. Habár a munkahelyen szerzett mozgásszervi panaszok csekély esetben indukáltak műtéti eljárást, ezen okból 37,9%-ban volt szükség orvosi, 63,8%-ban pedig fizioterápiás kezelésre. Az átlagtól magasabb kezelési számot végző gyógytornászok 50%-ánál szükség volt orvosi ellátásra. Egy, a Magyarország egészségügyi rendszeréről és szociális helyzetéről szóló közleményből kiderül, hogy a foglalkozási megbetegedések 13%-át az egészségügyi és szociális ágazat teszi ki, a 22

24 keresőképtelenség leggyakoribb okai pedig a mozgásszervi megbetegedések. A mozgásszervi betegségek között pedig jelentős részt foglal el a gyógytornászok közt is elterjedt gerinc-, és derék problémái. Az ezek következtében kialakuló keresőképtelen vagy táppénzre szoruló személyek a társadalom gazdasági helyzetére is negatívan hatnak. Sérülés, betegség esetén a táppénz lehetőségét a gyógytornászok 46,6%-a minden esetben, 36,2%-a általában nem veszi igénybe, 17,2 %-a pedig nem minden esetben tudta használni ezt a lehetőséget. 6. ábra - A munkasérülések leggyakoribb okai a gyógytornászok körében A még ki nem alakult egészségügyi problémák kivédése az elsődleges feladat, a prevenció hirdetésével és alkalmazásával kivédhetőek a munkavégzés közben bekövetkező egészségkárosodások nagy része. A megkérdezett gyógytornászok 89,7%-a igyekszik figyelmet fordítani a megelőzésre. Ennek eszközeiként többnyire az ízület és gerincvédelmi szabályokat, a főiskolai tanulmányok során elsajátított helyes testtartásokat és fogásokat alkalmazzák. Habár a gyógytornászok többsége próbálja betartani a gerinc és ízületvédelmi szabályokat a kezelések végrehajtása során és a nehéz fizikai feladatok megoldására segítséget kér, az optimális testhelyzet felvétele állításuk szerint mégsem mindig kivitelezhető. Azok, akik nem veszik igénybe munkatárs segítségét, indokként a körülményességet és az erre való lehetőség hiányát írták le. A válaszokból kiderül, hogy betegmozgató eszközök, mint elektromos állítógép, emelőgép, denevérpad, ízületi mozgatógép, csupán 50%-ban 23

25 állnak rendelkezésre. Ahol azonban elérhetőek, ott a kihasználtságuk 96,551%. Saját védelem eszközeiként a válaszadók körében elterjedt még az ergonómiai kialakítású lábbeli, a gumikesztyű és a derékfűző használata is. A mozgásszervi sérülések kivédése érdekében fontos megemlítenünk a testmozgást is. A megfelelő állóképesség, az izomerő és ízületi mobilitás fontos képességei a gyógytornászoknak a napi munkavégzés során. Ezek megszerzése és megtartása csak testedzéssel érhető el. A miskolci kórházakban dolgozó fizioterapeuták nagy része odafigyel a testmozgásra. 74,1%-uk heti rendszerességgel végez mozgásos vagy rekreációs tevékenységet, mellyel 3,5 órát tölt hetente. 20,7% részt szokott venni sportrendezvényeken, ezek a személyek többnyire valamilyen tömegsportot választanak. Az állandó betegekkel való közvetlen testi érintkezés a fertőzés veszélyét is magában rejti, ilyen eset 31%-ban fordult elő a megkérdezettek pályafutása alatt. A megkérdezett gyógytornászok 74,1%-a szerint foglalkozásuk befolyásolja egészségügyi állapotukat. S habár az eddigiekben több tény is szólt a szakma káros hatása mellett, a válaszadók többsége korának megfelelőnek és egészségesnek ítéli meg saját magát. Véleményük szerint a folyamatos igénybevétel ellenére, teljesítőképességük sem romlott a munkaévek során, és fizikai állóképességük, erejük is elegendő a munkájuk megfelelő elvégzéséhez Mentális hatások Az egészségügyi dolgozók esetében nem elég csak a külső fizikai hatásokról beszélni. Mivel az ezen a területen dolgozók a beteg emberek ellátásában vesznek részt, fokozott empátiára van szükségük, és ez alól a gyógytornászként dolgozó szakemberek sem kivételek. Egy-egy fizioterápiás kezelés alkalmával nem elég csak a test gyógyításában való részvétel, a lélek gondozására is figyelmet kell fordítani. A megkérdezett gyógytornászok 62%-a többnyire, 22,4%-uk pedig minden alkalommal szerepet vállal a kezelések során a pszichés vezetésben is. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében szükség van befektetett energiára fizikálisan és 24

26 mentálisan is. A gyógytornászok a már fentebb említettek szerint fizikailag is, emellett lelkileg pedig 62,1%-a időnként, 25,9%-a többnyire, 5,2%-a pedig nagyon megterhelőnek tartja a munkáját. 7. ábra - A fizioterapeuta munkakör lelki terheltsgének szintje a megkérdezettek szerint 25

27 Gyógytornászként a legnagyobb lelki nehézséget a betegek személyes problémáinak meghallgatása és motiválatlansága okozza a válaszadók tapasztalatai szerint. Többségük sokszor találkozik halálesettel is a kórházakban, ami szintén nagy hatást gyakorol az érintettekre. A mentális nehézségekre főként a mozgásszervi rehabilitációs és a belgyógyászati osztályon dolgozók panaszkodtak. 8. ábra - A leginkább jellemző mentális nehézségek a gyógytornász szakmában Felvetődik a kérdés, hogy a lelki megpróbáltatások könnyebben elviselhetőek-e a pályán eltöltött évek alatt szerzett tapasztalattal, hozzá lehet-e szokni az embertársak elesettségének elfogadásához. Kitértem tehát ennek vizsgálatára is. A válaszokból az derül ki, hogy kezdőként csak kevesen érezték nehezebbnek a szakma pszichés megterhelését elviselni. 50%-nak ritkán, 15,5%-nak pedig egyáltalán nem okozott gondot foglalkozásuk ezen része. 24,1% sokszor, 10,3% pedig nagyon nehéznek érezte a szakma lelki hatásait elviselni. A pályakezdők döntő többségének tehát nem okozott nagy megpróbáltatást. Az évek során megszerzett tapasztalattal és gyakorlattal ez kis mértékben még javult a válaszadók 43,1%-ánál, 29,3% sokkal egyszerűbbnek érzi, 20,7% pedig nem vesz észre változást. 26

28 Fontos dolog a fizikai hatások mellett a mentális hatások minél hatékonyabb megelőzése és kezelése is, hiszen gyógytornászként a betegekkel való állandó érintkezés a válaszadók 58,6%-a szerint okozhat lelki megbetegedéseket. A prevenció egyik alapvető feltétele a munka és a magánélet elkülönítésének a képessége. A munkavégzés során szerzett pozitív és negatív élményekről a válaszadók 41,4%-a néha, 37,9%-a pedig gyakran számol be családtagjainak, barátainak, de ez a tény nem mutatkozik súlyosnak, hiszen a vizsgált személyek 75,9%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy el tud-e szakadni a munkaidő lejártával az ott szerzett élményektől. Az Európai Munkahelyi Bizottság és Egészségvédelmi Ügynökség által készített felmérés szerint az európai munkavállalók közül leginkább az egészségügyben és az ápolási ágazatokban dolgozók vannak kitéve a munkahely okozta stresszhatásoknak. Számtalan következménnyel járhat az állandó stresszorok jelenléte. A munkahelyi gondok elengedési képtelenségének fő jele az alvászavar. A foglalkozási stresszből származó alvászavarok a gyógytornászok körében is fellelhető, de ez 34,5%-nál jelentkezik csupán, változó gyakorisággal. Az egyszerre több osztályról érkező betegeket is ellátó, főként fiatalok érintettek. A kapott eredményekből az is kiderül, hogy a karrier mellett jut elegendő energia a magánélet különböző területeire is. A megkérdezettek 51,7%-a többnyire, 17,2%-a mindig tud megfelelő időt fordítani a családra és a barátokra. A hatékony munkavégzésnek a megfelelő elismertség elengedhetetlen kelléke. Mind a társadalmi, a szakmai és az anyagi megbecsülés ösztönzően hat a munkakedvre és a teljesítményre. A fizioterapeuták 96,6%-a saját szakmai szerepük betöltésével elégedett. Változó eredmény született azonban a munka társadalmi elismertségével kapcsolatban. 43,1% szerint nem igazán, vagy egyáltalán nem megfelelő szakmájuk presztízse, ezzel ellentétben 39,7% többnyire vagy tejes mértékben meg van elégedve azzal. 27

29 Az egyik legjelentősebb, összegző kérdésként emelném ki azt, mely a gyógytornász szakma iránti szeretetre tér ki. Az eredményes munkateljesítmény eléréséhez ez sem elhanyagolható. Ebben a témában egyértelműen pozitív eredmény született, a válaszadók 56,9%-a többnyire, 36,2%-a nagyon szereti a munkáját. 9. ábra - A válaszadók szakma iránti szeretete Többségüket mind mentálisan, mind szakmailag érik pozitív hatások, s még mindig találnak kihívást foglalkozásukban. Akik nem érzik szakmájuk pozitív hatásait, azoknál szinte mindenkinél jelentkeznek munkahelyi stresszből adódó alvászavarok. A gyógytornász munka végzésekor a legnagyobb örömet az emberekkel való foglalkozás, a segítségnyújtás és az önálló munkavégzés lehetősége adja. A tényt tovább erősíti az is, hogy 62% igen, 25,9% talán és 12% nem válasz érkezett arra a kérdésre, hogy újra ezt a hivatást választaná-e. Akik a nemleges lehetőséget karikázták be, kevés keresettel, az elismertség, megbecsülés hiányával és a túlterheltséggel indokolták válaszukat. Csupán 5,2% szeretne más szakmában elhelyezkedni, 18,9%-uk pedig kiegészítő munkát szeretne vállalni. 37,9% fontolóra vette, a pályaváltást, s véletlenszerűen ugyanennyien, 37,9% csakis gyógytornászként akar dolgozni. Azok a gyógytornászok közül, akik több osztályról is látnak el beteget és kiugróan magas az egy napra jutó kezelések száma, 88,8%-uk felvetette a 28

30 pályaváltás lehetőségét. A felvetés jellemzően megfigyelhető még azoknál a gyógytornászoknál, akik 10 évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkeznek. A 10 évnél nem több ideje pályán lévő fizioterapeuták 42,2%-a fontolóra vette szakmája elhagyását. Ez összeköttetésbe hozható a már fentebb említett eredménnyel, miszerint a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok átlagéletkora nagyon alacsony. Ez az adat pedig ennek a statisztikának a romlásához járulhat hozzá. 29

31 5. Megbeszélés Első hipotézisemként azt a gondolatot fogalmaztam meg, hogy a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok elégedettségi mutatói alacsonyak. Kérdőívem összeállításában törekedtem arra, hogy ezt több szempontból is megvizsgáljam. Ez leginkább a fizetés kapcsán igazolódik be, a válaszadók egyöntetűen fejezték ki fizetéssel kapcsolatos elégedetlenségüket. Hasonló vélemény született a szakmával járó presztízs és elismertség kapcsán is, ezt is keveslik a megkérdezettek. Más eredmény született azonban a saját szakmai értékelés kapcsán. A többség elegendőnek tartja a betegekkel végzett saját munkáját. Az elégedettség mellett szólnak azok a válaszok is, melyek többnyire amellett szólnak, hogy a gyógytornászok szeretik a munkájukat, szeretnek kórházban dolgozni és ismét ezt a szakmát választanák. Az előző hipotézisemhez kapcsolódóan megfogalmaztam azt is, hogy nagy a valószínűsége a burnout szindróma előfordulásának a fizioterapeuták között. A jelenségre jellemző tüneteket és a kérdőív eredményeit összevetve kiderül, hogy csupán egyes területeken észlelhetőek az előjelek, de összességében ez a megállapításom nem igazolódott be. Habár nagy a munkatempó, fizikailag és mentálisan megterhelők a hétköznapok, és az elismertség hiánya is jelen van, a fizioterapeutákon nem lelhetőek fel a kimerültség, a fáradtság és a reményvesztettség jelei. A legtöbb válaszadó szereti a szakmáját, szeret jelenlegi munkahelyén, vagyis kórházban dolgozni, nem tervez más területen való elhelyezkedést, folyamatosan pozitív élmények és új kihívások érik őket. Alvászavarok nem jellemzőek, elegendő energiát tudnak fordítani a magánéletre is, saját egészségügyi állapotukat, fizikai állóképességüket koruknak megfelelőnek ítélik meg és a munkaévek során nem észleltek romlást szakmai teljesítőképességükben. Az erre vonatkozó eredmények összegzése és mérlegelése után az a következtetés vonható le, hogy jellemzően nem lelhető fel a kiégés szindróma tünetegyüttese a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok körében. A szakmával kapcsolatban megfogalmaztam azt is, hogy gyakoriak a munkahelyi balesetek, sérülések, akut és krónikus mozgásszervi megbetegedések. A fájdalom 30

32 jelentkezése gyakori a megkérdezettek körében, legtöbbjüknél hetente és havonta fordul elő, ami gyakorinak nevezhető. Főleg a derék, a hát és a nyak területein, a kényelmetlen testtartások és a nagy erőkifejtések következtében. A sérülések kezelésére orvosi és műtéti beavatkozásra többnyire nem volt szükség, de fizioterápiás kezelésre igen. Ezek kivédésére egyébként az alkalmazottak figyelmet fordítanak. Ennek eszközei a rendszeres testmozgás, a gerinc és ízületvédelmi szabályok betartása, a védelmi eszközök alkalmazása és a betegmozgató eszközök használata. Azonban ezeknek a preventív módszereknek az alkalmazása nem elegendő, hiszen mindezek a szempontok és önvédelemből alkalmazott eljárások ellenére is beigazolódott a gyakori egészségkárosodással kapcsolatos állításom. Mivel fizikailag és mentálisan is érintett az ebben a munkakörben dolgozó személy, úgy gondolom, hogy e két területen egyszerre, s egymás kölcsönhatásában jelentkeznek a panaszok. A kijelentésem igaznak bizonyul a kérdéssorok elemzése után. A kiértékelés azt mutatja, hogy mind fizikailag, mind lelkileg közepesen megterhelő a gyógytornász szerepe, mértékük egyensúlyban van. Sérülések gyakran jelentkeznek mindkét szempontból. A fizikai igénybevétel kapcsán mozgásszervi sérülések alakulnak ki, de mint ahogy az kiderült, a terápiához a betegek lelki támogatása is egyaránt hozzátartozik. Ezen a téren a halálesettel, különböző kórképekkel való találkozás, a tehetetlenség érzése és a betegek általános problémáinak meghallgatása hatással van a segítő szerepet betöltő személy, azaz a gyógytornász mentális egészségére is. A válaszadók többsége szintén egyetért abban, hogy a betegekkel való állandó érintkezés kihatással van a lélek egészségére is. Mindkét szempontból, a fizikai és a lelki oldalról érkező hatásokkal szemben is ellenállóbbnak állapítottam meg a férfiakat. Ezzel kapcsolatban azonban nem tudok kimutatható értékelést adni, mivel a válaszadók között csak 3 férfi volt. A nemek közötti valós különbség így nem elemezhető ki. Ennek a kis számú megkérdezett férfi válaszait elemezve a nők válaszainak átlagához viszonyítva nagy eltérés nem mutatkozik. A munkájukat ők is közepesen tartják megterhelőnek, a munkanap végére közepesen fáradnak el. Lelkileg a férfiak is többnyire megterhelőnek tartják a szakma lelki vonatkozását, részt vesznek a beteg pszichés vezetésében, ők is megosztják a családdal, barátokkal a munkahelyi élményeket. Az eredményekben 31

33 különbség csak abban jelentkezik, hogy a férfi gyógytornászok ritkábban éreznek mozgásszervi fájdalmat, mint kolléganőik. Mivel szakdolgozatomban a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok döntő többségét megvizsgáltam, így a városban működő mindegyik állami egészségügyi központból gyűjtöttem be adatokat. Mivel a fizioterapeutákra nagy hatással vannak a munkakörülmények, így az összesítő eredmények után összehasonlítást végeztem a két intézményből beérkezett adatokból. Jelentősen eltérő eredmények azonban nem születtek. 32

34 6. Összefoglalás Szakdolgozatom megírásával azt a célt tűztem ki, hogy a miskolci kórházakban dolgozó gyógytornászok helyzetéről, az általuk végzett munka hatásairól készítsek kutatást. A modern egészségügyi ellátásban a fizioterapeuta meghatározó szerepet játszik, szinte minden területen van alkalmazható eszköze, módszere a gyógyítás érdekében. Széles körű tudás, empátia, erős fizikai erőnlét és kitartás, mindezzel rendelkezik egy jó szakember. Ahogy tanulmányaim előrehaladtával egyre több időt töltöttem együtt a már szakmájukban dolgozó gyógytornászokkal való együttöltött idővel, felkeltette az érdeklődésemet, hogy milyen pozitív és negatív hatásokkal jár ez a hivatás. Vizsgálatomat kiterjesztettem mind a mentális, mind a fizikai jellemzők kutatására, hiszen beteg emberek gondozásakor mindkettőre szükség van. Az általam összeállított kérdőíveket Miskolc mindkét kórházába eljuttattam, ahol nagy számban dolgoznak gyógytornászok. Az eredmények feldolgozása után láthatóvá vált, hogy kutatásom kezdeményezése nem volt alaptalan. A szakma fő negatív tulajdonságaiként rajzolódik ki a fizikai túlterheltség, az egy napra jutó betegek nagy száma, a lelki igénybevétel, az erkölcsi és az anyagi megbecsülés hiánya. Szakdolgozatomban fény derül ugyanakkor arra is, hogy a helyzet mégsem teljesen annyira elkeserítő, mint ahogy azt hipotéziseimben állítottam. Az emberekkel való foglalkozás pozitív hatásait is észlelik az érintettek, hivatásuk iránti szeretetük pedig kiemelkedő. A kapott eredményekből valószínűsíthető tehát, hogy problémát nem a szakma, hanem a körülmények jellemzői okozzák. Több gyógytornásszal, megbecsüléssel, a szakmai kibontakozás lehetőségével, megfelelő munkafeltételekkel és a fizetés megemelésével kaphatnák meg e segítő szakma képviselői a kellő tiszteletet. Az ehhez vezető út hosszú, megkezdéséhez mindenképp a problémák széles körű kutatására van szükség. Szakdolgozatom célja ezeknek a kezdeményezéseknek a támogatása. S még ha csupán kis részben is, remélem dolgozatom sikeresen hozzájárul az egészségügyben dolgozók nehéz helyzetének megvilágításához és segítéséhez. 33

Szloboda Imréné 1[1] ápolási igazgató, Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet

Szloboda Imréné 1[1] ápolási igazgató, Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet A 2002. évi 50%-os béremelés és tanulói társadalmi ösztöndíj hatása a szakdolgozói létszámellátottságra és létszámutánpótlásra észak-kelet Magyarország hat megyéjében Szloboda Imréné 1[1] ápolási igazgató,

Részletesebben

A kiégés jelensége pedagógusoknál, pszichológusoknál és a segítő beavatkozás módszerei

A kiégés jelensége pedagógusoknál, pszichológusoknál és a segítő beavatkozás módszerei Borsi Andrea, FMPSZ Gárdonyi Tagintézmény, Pszichológus, Integratív Gyermek Pszichoterapeuta A kiégés jelensége pedagógusoknál, pszichológusoknál és a segítő beavatkozás módszerei Az egészségpszichológia

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE M U N K A V É D E L M I K É P V I S E L Ő K X X I I. O R S Z Á G O S F Ó R U M A S I Ó F O K, 2 1 6. J Ú N I U S 9. "A világ

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Konzulens: Dr. Dózsa Csaba

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg.

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg. ÖSSZEFOGLALÓ a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálatához végzett tájékozódásról amely az Országos

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543

Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543 Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543 a globalizáció, az információs technológiák térhódítása, a létszámcsökkenés, az időkényszer,

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László HELYZETJELENTÉS Az egészségügyi szakképző intézetek felmérése a Dél Dunántúli régióban EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BUDAPEST 2006. Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László Közreműködők:

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Stressz és stresszorok

Stressz és stresszorok A JÓ ÉS A ROSSZ STRESSZ Nagyon gyakran hallhatjuk napjainkban, hogy éljünk nyugodt, stresszmentes életet. Viszont a gyakorlatban nincsen stresszmentes élet, a stressz mindennapjaink részévé vált. Egy olyan

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Egészségügyi panaszok %-os

Egészségügyi panaszok %-os Munkahelyi stresszt okozó pszichoszociális kockázatok felmérése és értékelése Dr. Plette Richárd Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet e-mail: plette@omfi.hu 2010. Bevezetés A munkáltatóknak

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatáról (2014. március

Részletesebben

Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért

Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért Kovács Zsuzsa Tókos Katalin A jelen tanulmány a 2010-ben lefolytatott, A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben 2. című kutatás (Vámos,

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Egészséges társadalom helyzetkép a magyar népesség egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak. érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól

Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak. érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól 30083/2013-5440 Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól [2013. október 2 - október 18.] A munkaügyi hatóság a 2013. évi munkaterv szerint - a

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

A traktorvezetéssel töltött munkaórák hatása a hát alsó részén és a csípőben jelentkező megbetegedések kialakulására

A traktorvezetéssel töltött munkaórák hatása a hát alsó részén és a csípőben jelentkező megbetegedések kialakulására MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 5.6 A traktorvezetéssel töltött munkaórák hatása a hát alsó részén és a csípőben jelentkező megbetegedések kialakulására Tárgyszavak: traktorvezetés; csípőfájdalom;

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán

Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán Határok nélküli tudomány Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Tudományos Rendezvénye Szeged, 2010. november 17. Az tisztelettel

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatáról (2013. május 06. - június 30.) Budapest, 2013. július 29. I. A célvizsgálat elrendelésének előzménye A

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) módosításainak hatása a pedagógus burnout -ra

A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) módosításainak hatása a pedagógus burnout -ra TISÓCZKI József A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) módosításainak hatása a pedagógus burnout -ra Bevezetés 1. (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása,

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre

Részletesebben

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE *9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

ALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN

ALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN medicus universalis XXXVI/4. 2003. SEMMELWEIS EGYETEM, EFK, EGÉSZSÉGPOLITIKAI ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK, BUDAPEST ALAPELLÁTÓ ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK SZEREPE A DOHÁNYZÁSRÓL VALÓ LESZOKTATÁSBAN

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

FÉLÚTON ALAPÍTVÁNY. 2013. évi SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FÉLÚTON ALAPÍTVÁNY. 2013. évi SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Adószám: 18057966-1-42 FÉLÚTON ALAPÍTVÁNY 2013. évi SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 Félúton Alapítvány 2013. évi Közhasznúsági jelentése, szakmai és pénzügyi beszámolója Félúton Alapítvány a 2013. évi közhasznú

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni? Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység

Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység Benedek Elek Oktatási És Módszertani Intézmény Oroszlány Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység Oroszlány, 2010-07-19 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK Egészség: a WHO az 1948-as alkotmányában kimondja:

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A nemek kérdésének bevonása a kockázatfelmérésbe

A nemek kérdésének bevonása a kockázatfelmérésbe Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. A nemek kérdésének bevonása a kockázatfelmérésbe Folyamatos erőfeszítések szükségesek a körülmények javításához, mind nők mind férfiak részére.

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben