HÍRLEVÉL 38. HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL 38. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Az Országgyűlés megszavazta az új katasztrófavédelmi törvényt Kétharmados többséggel megszavazta az új katasztrófavédelmi törvényt a parlament. A szabályozás január elsején lép hatályba. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény összhangban Magyarország új alaptörvényével a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát. Újra létrejönnek az állami tűzoltóságok: A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az önkormányzat intézményeként működik, ami intézményi függőséget okoz. Az újonnan elfogadott törvénnyel azonban a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megszűnik, helyébe az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép. A törvény a tűzvédelem állami kézbe helyezésével számos problémát old meg, elősegíti a helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer létrejöttét. Az állami tűzoltóság a meglévő kapacitások jobb kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabban látja el tűzvédelmi feladatait, az anyagi források pedig ésszerűbben használhatók fel. A megelőzés fontossága Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően megszülessenek azok az intézkedések és döntések, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Ez a megelőző időszak lehetőséget biztosít arra, hogy egy előre kidolgozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében. A polgári védelmi kötelezettség: Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az alaptörvényben is nevesített polgári védelmi kötelezettséget is, kiegészíti a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, lefekteti a többi között a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén is e kötelezettség részletszabályait. Képzett közbiztonsági referens: A 2010 május-júniusi árvizek során bebizonyosodott: a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a védekezésért helyi szinten felelős személyek rendelkezzenek alapvető katasztrófavédelmi ismeretekkel. A helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása valósul meg a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével. A közbiztonsági referensek közvetlenül segítenék az

2 önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. Iparbiztonság és katasztrófavédelmi bírság: A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében a törvény bevezeti a kisebb súlyú jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság jogintézményét. A bírság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesülését. A katasztrófavédelem 2007 óta rendelkezik a közúti veszélyesáru-szállítás ellenőrzésére vonatkozó hatósági jogosítványokkal, január elsejétől ez a jogkör a vízi, légi és vasúti szállításra is kiterjed majd. A törvény szerint az új típusú veszélyhelyzeti irányítási rendszerben megalakuló egységes iparbiztonsági hatóság a megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát majd el, amelyben jelentős szerepet kap a szankciók körének bővítése a veszélyes áruk szállítása terén. A törvény megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyesáru-szállítás szabályainak megszegése esetén bírságot szabhasson ki. A törvény alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, valamint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni a hivatásos katasztrófavédelemi szervezet központi szervének. A hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. Megújuló együttműködés a vegyipari riasztásról Megújította együttműködési megállapodását szeptember 20-án a BM OKF és a Magyar Vegyipari Szövetség Vegyipari Riasztási Információs Központ. A BM OKF és a MAVESZ VERIK között 2008 májusában megkötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatát a két szervezetnél bekövetkezett változások tették szükségessé. Az együttműködés kiemelt szakterülete a vegyi elhárítás azon belül is a veszélyes anyagok szállítási baleseteinél keletkező károk megelőzése és felszámolása, célja pedig a katasztrófák elleni védekezés során az együttműködésben részt vevő szervek elhárító képességeinek, információinak és tapasztalatainak minél hatékonyabb felhasználása, a védekezés eredményessége szempontjából fontos információk lehető leggyorsabb eljuttatása a közvetlenül irányító és a védekezésben részt vevő szervezetekhez. A szerződés parafálását megelőzően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója köszöntötte a MAVESZ VERIK képviselőit. Mint mondta, a VERIK szolgáltatásait jól ismeri, azok fontosságával tisztában van, nem véletlen, hogy sor került az együttműködési megállapodás megújítására. A tábornok emlékeztetett arra, hogy jelentős mérföldkőhöz ért a honi katasztrófavédelem, hiszen az országgyűlés elfogadta az új katasztrófavédelmi törvénycsomagot. Ez pedig, fogalmazott a főigazgató, azt is jelenti, hogy a jövőben a katasztrófavédelem a mostaninál nagyobb mélységben fogja vizsgálni a veszélyes anyagokat, a veszélyesanyag-szállítmányokat. Bakondi György hozzátette, a tapasztalatok

3 sajnos azt mutatják, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó cégeknél bizony vannak hiányosságok, főleg a kisebb vállalkozásoknál. Blazsek István, a MAVESZ VERIK elnöke a vegyipari szövetség közel húszéves történetének felidézésekor elmondta, annak idején a veszélyes tevékenységet végző nagy vegyipari vállalatok arra vállalkoztak, hogy mindent megtesznek a környezet, az állampolgárok biztonságáért gyáraik kerítésén belül és kívül egyaránt. A résztvevő szakértők az alapítás óta folyamatosan mélyítik, szélesítik ismereteiket, tapasztalatot és információt cserélnek, ezzel is növelve versenyképességüket. A VERIK központok Magyarország területét lefedik, a nap 24 órájában tudnak segítséget nyújtani. Ez, mondta Blazsek István, az elmúlt időszakban telefonos segítséget, illetve 4-5 olyan esetet jelentett, amikor a VERIK szakértői személyesen, a helyszínen vettek részt a haváriák elhárításában. Vasúton, vízen, levegőben együttműködés a KBSZ-el Megújított együttműködési megállapodást írt alá szeptember 22-én Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a BM OKF főigazgatója és Dr. Becske Loránd, a Közlekedésbiztonsági Szervezet főigazgatója. A BM OKF és a Közlekedésbiztonsági Szervezet között december 30-án megkötött együttműködési megállapodás tartalmát aktualizálták, pontosították az OKF és a KBSZ szakértői. Az új megállapodásban megjelenik, miként változtak a szakterületre vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályok. Mindezek eredményeképpen az eddig érvényes szerződéshez képest egy részletesebben kidolgozott, a feladatok pontosabb meghatározását és határidőket tartalmazó együttműködési megállapodás jött létre. Az új dokumentum aláírása apropóján Dr. Bakondi György elmondta, egyebek mellett az utóbbi időben bekövetkezett események, például repülőgép-, hőlégballonos, illetve vasúti balesetek tették szükségessé a közel hároméves együttműködési megállapodás megújítását, hogy a jogszabályoknak, illetve az Európai Unió elvárásainak megfelelően rendezett kapcsolat legyen a két szervezet között. A tábornok hangsúlyozta, különös aktualitást és nagyobb nyomatékot ad az együttműködés újragondolásának az, hogy a katasztrófavédelem a hét elején elfogadott új törvény alapján jövő januártól a veszélyes anyagok szállítását már nemcsak közúton, hanem a vasúton, illetve a légi és a vízi szállítás esetében is ellenőrizheti majd. Dr. Becske Loránd úgy fogalmazott, hogy a balesetekről szóló tudósítások képkockáit nézve úgy tűnhet, mintha sok ember cél nélkül mászkálna a helyszíneken. Ez azonban korántsem igaz, több szervezet munkatársai nagyon is tudatosan teszik a dolgukat a vasúti, légi, vagy vízi balesetek esetében a sok ember között ott vannak a Közlekedésbiztonsági Szervezet szakértői is. A főigazgató hozzátette, nyilván a katasztrófavédelem szakembereinek és saját kollégáinak más eljárási kötelezettségeik vannak, hiszen előbbiek dolga az elhárítás, mentés, a KBSZ munkatársai pedig az okokat kutatják. Az alapcél azonban mindkét szervezetnél ugyanaz, mondta Becske Loránd: hogy ne is történjenek balesetek. Ehhez szolgál egyfajta eszközül az új együttműködési megállapodás, amely nemcsak a megszokott elemeket tartalmazza, hanem hangsúlyt fektet a jogszabályalkotásban és a képzésben való közös munkára is.

4 Az önkéntes mentőszervezetek első országos seregszemléje Az önkéntes mentőszervezetekkel meglévő kapcsolatrendszer megújításának keretében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bevonásával október között Szolnokon megszervezi az Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezetek I. Országos Seregszemléjét. A rendezvénnyel egy időben zajlik az újonnan alakuló Tisza Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlata is. A seregszemle az önkéntes mentőszervezetek első országos szintű találkozója lesz, amellyel cél a lakosság és a tanulóifjúság megszólítása, a speciális mentési tevékenységet végző önkéntesek munkájának bemutatása, valamint a kapcsolatok építése. A rendezvényre előzetesen 32 önkéntes mentőszervezet 270 fővel jelezte részvételi szándékát. A találkozón bemutatóhelyeket állítanak fel a mentőcsapatok és a műszaki mentéssel foglalkozó cégek, ezeknél közelebbről meg lehet ismerkedni azok profiljával, tevékenységével. A Tisza Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlata a tiszaligeti horgásztónál zajlik majd, ahol a mentőcsoport különböző feladatokat hajt végre: erdős területen végeznek kutyás keresést, búvárok bevonásával kutatnak vízben eltűnt személy után, illetve egészségügyi ellátó pontot telepítenek. A terepgyakorlat után a Tiszavirág híd tiszaligeti hídfőjének közelében a mentőszervezetek tagjaiból összeállított tízfős csapatok Kelet-Nyugat Ötpróba keretében mérik össze erejüket és ügyességüket. Az ötpróba után kezdődnek a mentőszervezetek dinamikus bemutatói, amelyeken a Tiszából történő vízi mentést, kiépített kötélpályán alpintechnikai mentést, kutyás keresést, betonelem-vágást mutatnak be. Az éghajlatváltozás már most is probléma és még nagyobb lesz Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetőségeiről és korlátairól tartott előadást szeptember 23-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztályának a munkatársa. Az előadás bevezetőjében Szépszó Gabriella rendszerbe foglalta azokat a tevékenységi területeket, amelyekre a klímaváltozás nagy hatással lehet. Az időjárási szélsőségek, az árvizek, a szárazság miatti vegetációtüzek mind gyakoribb előfordulása miatt ezek alól a katasztrófavédelem sem kivétel. Már most is napjaink egyik fontos környezeti, gazdasági és társadalmi problémája az éghajlatváltozás. A szakember szólt arról is, hogy a közgondolkodásban, a közbeszédben, a médiában sok a pontatlan, félrevezető állítás. Egyedi szélsőséges jelenségeket mint például a augusztus 20-i nagy vihar a klímaváltozás megkérdőjelezhetetlen jeleként tüntetik fel, holott szélsőséges időjárási jelenségek mindig is voltak és lesznek, csak gyakoriságuk változó, esetünkben növekvő. Az éghajlat jövőbeli viselkedésének becslésére egyedüli út a számítógépes modellezés, és ma már szakmai szinten általánosan elfogadott alapvetés, hogy az éghajlati rendszer összetett működésének és jövőbeli viselkedésének tanulmányozására csakis a numerikus modellezés eszköztára szolgáltat megfelelő, objektív módszert. Ennek az éghajlati modellezésnek a rendkívül összetett rendszerét mutatta be Szépszó Gabriella.

5 A távlati regionális klímamodellek egyetértenek abban, hogy a XXI. században folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése a Kárpát-medencében. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez minden egyes évre érvényes lesz: továbbra is lesznek az es átlagnál hűvösebb évek és évszakok. A melegedés pontos mértékében eltérnek az egyes modelleredmények, különösen az évszakos tendenciákat figyelembe véve. A legnagyobb változásokat nyárra vetítik előre: a időszakban 1,4-2,6 fok, míg az évszázad utolsó évtizedeire már 4,1-4,9 fokos növekedésre számíthatnak utódaink. Az előadást követő kérdések-válaszok után kialakult beszélgetés során Dr. Papp Antal, a BM OKF Igazgatási Főosztályának vezetője, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke arról beszélt, miért nagyon szükséges, hogy a közgondolkodásban, a közélet minden szintjén tudatosuljanak a klímaváltozással járó rendkívüli következmények. Tűzoltósági területen történt "Együtt lehetséges új esélyek a közszolgáltatások terén" Ezzel a címmel rendeztek konferenciát az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül szeptember 22-én, Ausztrában, Eisenstadt városában, a Burgerlandi Tartományi Tűzoltószövetség létesítményében. A rendezvényen a magyar katasztrófavédelem több szakértője is részt vett. A konferencia II. blokkjában négy, a katasztrófavédelmi szervek határon átívelő együttműködésével volt kapcsolatos előadás hangzott el. Az első előadás a Bodeni-tó partján lévő mentőegységek együttműködési rendszeréről adott tájékoztatást, a közös bevetésekről, gyakorlatokról és a kiképzések struktúrájáról esett szó. A NeuRISK projektet bemutató előadásból kiderült, hogy annak célja az osztrák-magyar együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás fejlesztése. Ezután a Fertő-tó viharjelző rendszerének modernizálását és kiépítését megvalósító STWA projektről hallhattak a megjelentek. Mint kiderült, a modern viharjelző rendszer telepítésével és működtetésével is a határon átnyúló turizmus támogatása volt a cél. A projekt keretein belül felújították a tó partjain korábban telepített jelzőrendszert, valamint új berendezéseket telepítettek. A tó körül jelenleg összesen 11 berendezés üzemel, köztük a magyarországi Fertőrákoson lévő viharjelző berendezés. Az utolsó előadás segítségével a BrandHÁZ projekt egy regionális, határon átnyúló tűzoltási kiképzőközpont tervezése és létesítése megvalósítását ismerhették meg a konferencia résztvevői. A BrandHÁZ 2,8 millió euróból valósult meg, és több mint hároméves előkészítői és építési munkák után idén júniusban adták át a tűzoltók kiképzésében mérföldkőnek számító gyakorlóházat. A tűzoltók valós körülmények között, biztonságosan képesek gyakorolni a különböző beavatkozói feladatokat, és erről az előadást követő gyakorlati bemutatón a konferencián résztvevők is meggyőződhettek. A ház többek között alkalmas a garázsban, gépjárműben, lakásban keletkezett tüzek oltásának gyakorlására, de ezek mellett elektromos kapcsolószekrény tüzét, a flashover (teljes lángba borulás) jelenségét is tanulmányozni lehet. A gyakorlóházat a projekt megvalósításában részvevő soproni tűzoltóság hetente egy alkalommal, térítés ellenében használhatja. Tűzvédelmi hatósági ügyek

6 A Tűzvédelmi Főosztály szeptember 19. és szeptember 23. között három piacfelügyeleti ellenőrzést folytatott le, amely további vizsgálatokkal folytatódik. Egy tűzvédelmi szakértő tett sikeres vizsgát szakembereink előtt. A szeptember 6-án megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzatot a 28/2011. (IX. 06.) BM rendelet tartalmazza. A rendelet október 6-án lép hatályba, a felkészülés jegyében a Tűzvédelmi Főosztály regionális továbbképzéseket szervez, előadásokat és tájékoztatókat készít. A következő hét eseményei: A hét folyamán a Tűzvédelmi Főosztály két piacfelügyeleti ellenőrzést tervez végrehajtani. Egyeztetéseket folytat a Tűzoltósági Főosztály az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Kiképző Központjával a tűzvizsgálók képzésével kapcsolatban. A hét folyamán a terület szakemberei több eseményen is részt vesznek. Teskándon a kismotorfecskendő-bajnokság záró eseménye zajlik majd. A Komárom-Esztergom megyei országrészi szakmai versenyt a héten rendezik meg. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon tartják meg szeptember 30-án a tűzmegelőzési állomány első továbbképzését az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 573 tűzesethez vonultak és 517 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzvizsgálati eljárás megindítására 38 esetben volt szükség. A hét legjelentősebb lakossági beavatkozást igénylő eseménye Leszakadt egy födém Budapest bérházában Szeptember 22-én hajnali fél 4 kor Budapest IX. kerületében egy többszintes régi bérház egyik első emeleti lakásában 10 négyzetméternyi területen leszakadt a födém. Az esemény során kilenc ember öt gyerek, négy felnőtt szenvedett sérüléseket, ketten súlyosan, heten könnyebben. Az épületet kiürítették, az intézkedés több mint száz embert érintett. Több mint 70 ember számára megnyitották a közelben lévő, Timót u. 13. szám alatt található középiskolát, amelyet azonban nem vettek igénybe az érintettek. A helyszínen a fővárosi tűzoltók 12 fővel és 13 gépjárművel, a polgári védelmi kirendeltség-vezető, a rendőrség, a mentők és a szolgáltatók (áram és gáz) szakemberei dolgoztak. A keresésbe a tűzoltók kutyás keresőszolgálatát is bevetették. Az épület statikai állapotának vizsgálatára statikust hívtak a helyszínre. Az épületet áramtalanították és a gázt is elzárták, mivel a födém gázvezetékrendszere és az elektromos hálózat is megsérült. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata méréseket végzett a helyszínen, miután gázszagot is észleltek a lakók. A mérések eredményei nem mutattak egészségre ártalmas értékeket. A hét legjelentősebb műszaki mentése Összedőlt egy épület Versegen

7 Szeptember 19-én a kora esti órákban érkezett a jelzés, hogy egy használaton kívüli épület összedőlt a Pest megyei Versegen. A bejelentést követően azonnal a helyszínre vonultak a hatvani tűzoltók és megkezdték a beavatkozást. A baleset során két gyermek súlyos sérüléseket szenvedett, őket a mentőszolgálat a hatvani kórházba szállította. Tekintettel arra, hogy nem állt rendelkezésre információ az épületben tartózkodók számáról, speciális mentőegységeket is bevetettek. A romok átvizsgálásának érdekében a Jászberényi Mentőkutyás Egyesület tagjait riasztották a helyszínre. A civil mentőszervezet speciális kutató-mentő képességeivel hatékonyan egészítette ki a beavatkozás során a tűzoltók munkáját, így rövid idő alatt meggyőződhettek arról, hogy senki sem rekedt az összedőlt épület romjai alatt. A polgári védelem területén történt Országos katasztrófavédelmi ifjúsági verseny A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel és a Magyar Tűzoltó Szövetséggel közösen a 2011/2012-es tanévre is meghirdeti az országos katasztrófavédelmi ifjúsági versenyt, amelyre 5-8., illetve évfolyamos korosztályban négyfős csapatok jelentkezhetnek. A verseny célja, hogy az abban résztvevők játszva ismerjék meg korunk katasztrófavédelmi kihívásait, a tanév során sajátítsanak el veszélyhelyzeti ismereteket, tenni- és tudnivalókat, az ön- és mások mentésének lehetőségeit. A verseny az életkori sajátosságoknak megfelelő formában, a lehető legszélesebb körben, a versenyszellem erősítésével, élményszerűen zajlik. Nevezési díj nincs, a csapatok a területileg illetékes polgári védelmi kirendeltségen vagy irodán adhatják le jelentkezésüket. Annak határidejéről a kirendeltségek döntenek. A viadal háromszintű: a helyi fordulón továbbjutók a területi versenyen, az ott jó eredményt elérő csapatok végül az országos döntőn mérhetik össze tudásukat. A helyi és a területi versenyfordulókat a tanév 1. vagy 2. félévében rendezik, ezek pontos helyszínét és időpontját a megyei/fővárosi igazgatóságok, az országos döntő helyszínét és időpontját a BM OKF határozza meg. A felkészüléshez a korosztálynak szóló megfelelő szakirodalom ajánlásával a polgári védelmi kirendeltségek, irodák, illetve a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok munkatársai nyújtanak segítséget. A műhold becsapódására is felkészült a KKB Operatív Törzs A Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Operatív Törzse a NATO földrengés következményeinek felszámolására kidolgozott szcenáriója alapján szeptember 22-én törzsgyakorlatot hajtott végre a BM Nemzeti Helyzetértékelő Központban. A KKB Operatív Törzs vezetője, Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, a BM OKF polgári védelmi főfelügyelője ismertette a NATO által kidolgozott forgatókönyvet, amely szerint időbeni eltolódással négy földrengés rázta meg Európát. A rengések epicentruma Grúziában, Lengyelországban, Montenegróban és Romániában volt. A legelső információk szerint a sérültek száma több ezerre tehető, ezrek maradtak fedél nélkül, súlyos károk keletkeztek a lakó- és kereskedelmi épületekben, valamint fennakadás van az alapvető szolgáltatásokban is.

8 A forgatókönyv szerint a lengyelországi földrengés hatásait Magyarországon is lehetett érezni, Budapesten például megszűnt az áramszolgáltatás, nem üzemelt a villamos, a metró, a HÉV, a fő vasúti pályaudvarokat, és három nemzetközi repülőteret is lezártak. A KKB Operatív Törzs tagjai aktívan részt vettek a szituáció feldolgozásában, szakterületenként elemezték, értékelték a kialakult magyarországi helyzetet, javaslatokat tettek az események kezelésére. A gyakorlat során a törzs kitért a várható műholdesemény elemzésére is. A Földre becsapódó műhold kapcsán a BM OKF folyamatos kapcsolatot tart az EU Monitoring és Információs Központtal (EU MIC), amely a NASA-tól beérkezett adatok alapján tájékoztatást ad többek között arról is, hogy a zuhanást esetleg átvészelő műhold darabjai a Föld melyik térségében csapódhatnak be. Annak ellenére, hogy pontos előrejelzést leghamarabb az esemény előtt két órával lehet adni, a KKB Operatív Törzs felkészült a megelőző intézkedések megtételére. A hét jelentős eseményei a polgári védelem területén Ülésezett a Felsőszintű Munkacsoport Szeptember 22-én Székesfehérváron ülésezett a Kormányzati Koordinációs Bizottság Felsőszintű Munkacsoportja (a továbbiakban: FMCS), amelyen a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigazgatója, Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok ismertette a Magyar Honvédség országos katasztrófavédelmi rendszerben betöltött szerepét és feladatait. Ezt követően megbeszélték az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (a továbbiakban: OBEIT) felülvizsgálatát, és az OBEIT alapján készítendő útmutatók kidolgozottságát. A BM OKF részéről Dr. Gyenes Zsuzsanna tű. őrnagy ismertette az OBEIT jogi alapjairól, valamint az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer felépítéséről és működéséről szóló útmutatót. A plenáris ülést követően a Magyar Honvédség helikopteres és eszközbemutató révén ismertette a nukleárisbaleset-elhárítás céljára alkalmazható és felajánlott légi és földi sugárfelderítő moduljait, valamint eszköz- és személymentesítő képességeit. Vis maior Az elmúlt héten Baranya és Pest megyéből érkezett vis maior igény. A kérelmek esőzés és vihar miatt önkormányzati utakban, épületben keletkezett károk felszámolási költségeinek támogatására irányult. Az érintett igazgatóságok a helyszíni vizsgálatot lefolytatták. A következő hét eseményei Szeptember között közgyűlést és szemináriumot tart a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF). A szeminárium fő témája a katasztrófavédelmi és baleset-elhárítási rendszerek, gyakorlatok megismerése. A fukushimai atomerőműben bekövetkezett baleset kapcsán vetődött fel a kérdés, hogy az Európai Unió atomerőműveket üzemeltető tagországai megfelelő eszközökkel rendelkeznek-e arra az esetre, ha nukleáris létesítményeiket természeti katasztrófa éri. A nemzetközi konferencián a BM OKF képviselője ismerteti majd a magyar katasztrófavédelmi rendszer működését, különös tekintettel a nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységre. Szeptember 30-án helyszíni bejárást tartanak Mohiban a BM OKF nukleárisbalesetelhárítási szakemberei. A Szlovák Köztársaság 2009-ben kezdte meg a Mohi Atomerőmű

9 tervezett 3-as és 4-es blokkjának engedélyezési eljárását. A lakosság biztonságának érdekében fejleszteni kell a két ország közötti radiológiai monitoring adatcserét. Ennek keretében a BM OKF a Mohi Atomerőmű körzetében három radiológiai mérőállomás telepítését javasolta, majd 2011 júliusában a szlovák fél és a BM OKF elfogadta a magyar tulajdonú mérőállomások telepítési helyére vonatkozó javaslatokat. Ennek megfelelően Ógyalla (Hurbanovo), Gyűgy (Dudince) és Mohi (Mochovce) településeken állítják majd fel a magyar mérőállomásokat. Szeptember 30-ig beérkeznek a BM OKF-hez a Nemzeti Katasztrófa Kockázat Elemzési Konferencián létrehozott munkacsoportok első részjelentései. A részjelentésekhez a tagok további észrevételeket tehetnek. A végleges részjelentések elkészítésének határideje október 31. Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes ipari üzemek (SEVESO) ellenőrzése A szeptember 19. és szeptember 23. közötti időszakban az Iparbiztonsági Főosztály két időszakos hatósági ellenőrzést bonyolított veszélyes ipari üzem területén, amelynek során a biztonsági elemzés valóságtartalmát, illetve a veszélyes anyagok mennyiségét vizsgálták. A veszélyes hulladékok felső küszöbértéket elérő mennyisége miatt a hatóság az üzemeltetőt biztonsági jelentés elkészítésére kötelezte. A szeptember 22-i közigazgatási államtitkári értekezleten két, veszélyes anyagokkal kapcsolatos végrehajtási kormányrendelet fogadtak el. Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos (ADR) ellenőrzések A szeptember 19. és szeptember 25. közötti időszakban 14 igazgatóság 19 helyszínen végzett veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzést közúton, amelyek során 312 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 41 ellenőrzött gépjármű közül öt volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést két igazgatóság három helyszínen végzett. Hatósági eljárást öt közúti szállítás kapcsán indítottak. Befejeződött a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzésével kapcsolatos kormányrendelet-tervezetek egy rendeletbe történő összevonása, azokat szakembereink továbbították a Belügyminisztériumnak. A következő hét eseményei A szeptember 26. és 30. közötti időszakban az Iparbiztonsági Főosztály az ütemtervnek megfelelően négy veszélyes ipari üzemben folytat időszakos hatósági ellenőrzést. Gyakorlatok, ellenőrzések Szeptember 20-án Dunaújvárosban a Helyi Védelmi Bizottság törzsvezetési gyakorlatot tartott külső védelmi terv alapján. Ezzel párhuzamosan a város valamennyi oktatási

10 intézményében tűzriadó és elzárkóztatási próbát tartottak, ezek mellett a MoLaRi hangos üzemű próbája is lezajlott. A városban lévő felső küszöbértékű veszélyes üzemben a belső védelmi terv alapján a tűz esetén végrehajtandó feladatokat gyakorolták. Szeptember 21-én Gyöngyös és Nagyfüged településeken tartottak helyi vízkár-elhárítási gyakorlatot a helyi polgári védelmi szervezetek a társszervekkel közösen. Békés megyében vezetési törzsgyakorlat zajlott egy veszélyes üzemben, ahol a megyei igazgatóság állománya a veszélyes anyag kijutása esetén teendő feladatokat gyakorolta. Szeptember 22-én Komáromban egy veszélyes ipari üzemben tartottak részleges belső védelmi gyakorlatot. Vámosszabadiban pedig magyar-szlovák katasztrófa-elhárítási konferencia és együttműködési gyakorlat zajlott Tömegbaleset 2011 elnevezéssel. Egyéb területen történt Az Országgyűlésben történt Szeptember 19-én az országgyűlés elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A parlamenti zárószavazáson jelen volt Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató a helyetteseivel és a hivatalvezetővel. Délelőtt az Alkotmányügyi Bizottság is megtárgyalta a törvényjavaslatot, előkészítve a zárószavazást. A főügyelet eseményeiről Szeptember 20-án a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hírközlési Főügyeletének képviselői tettek látogatást a Főügyeleti Főosztályon. Tájékozódtak a katasztrófavédelem ügyeleti rendszeréről és megtekintették a főügyeletet, valamint az RSOE diszpécserszolgálatot. Szeptember 26-án a Marathon Terra rendszeren katasztrófavédelmi kommunikációs gyakorlat zajlik a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a megyei védelmi bizottságok, áramszolgáltatók és a társzervek bevonásával. Szeptember 27-én továbbképzés keretében tesznek látogatást a Főügyeleti Főosztály tagjai az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Obszervatóriumában. Utóbbinál a földrengésjelzésekkel kapcsolatban tájékozódnak. A vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás és újjáépítés helyzete szeptember szeptember 23. Szeptember 19. és szeptember 23. között összesen 1340 köbméter törmeléket és köbméter szennyezett anyagot szállítottak a kijelölt lerakóhelyre. A külterületekről eddig összesen köbméter szennyezett anyagot és köbméter bontási törmeléket hordtak be. Az elmúlt héten a vörösiszap-szennyezés által érintett területen a közúti közlekedés zavartalan volt. A helyreállításban, újjáépítésben az elmúlt héten naponta átlagosan kétszázhetven ember dolgozott mintegy száznyolcvan eszközzel.

11 A héten a szálló por napi átlagkoncentrációja a szakaszos porminta-vétel eredményei alapján Kolontáron, Devecseren az egészségügyi határértéket nem haladta meg. A Torna-patak vizének heti átlagos ph értéke 8,1 8,29 között mozgott. A Vidékfejlesztési Minisztérium és az ÁNTSZ szakemberei folytatták a vörösiszap-szennyezés által érintett területek vízminőségének ellenőrzését, amelynek eredményei szerint minden vizsgálati paraméter megfelelő, az ivóvíz továbbra is biztonságosan fogyasztható. Szeptember 19. és 23. között az Újjáépítési Katasztrófavédelmi Törzs vállalkozói kárenyhítésről és helyreállítási támogatásról szóló szerződést nem kötött. Az Önkormányzati Kárrendezési és Újjáépítési Csoport egy pénzbeli támogatásról szóló szerződést kötött. A vállalkozói ingatlanok 78 százalékát, a 14 bontandó ingatlanból 11-et lebontottak és azok törmelékeit el is szállították. A devecseri Kastélyparkban a termőtalajt rakodták és terítették, a munkálatok a végéhez közelednek. Somlóvásárhelyen és Tüskeváron nagy erőkkel zajlik a kiskertek földjének visszatöltése. Somlóvásárhelyen a munkálatok közel 90 százalékával, Tüskeváron 20 százalékával végeztek. A külterületek mentesítése tovább folytatódott a hét során. A Torna-patak medrének kotrási munkálatai már több mint 90 százalékban elkészültek. A Marcalon a kisvízi meder kotrását, valamint a kitermelt szennyezett anyag elszállítását végezték. A héten folytatódott Devecserben a vörösiszap-katasztrófa által sújtott terület rehabilitációja keretében épülő közpark kivitelezése. A látványtavak elkészültek, jelenleg a tavak körüli tereprendezést és a humusz terítését végzik nagy erőkkel az érintett útszakaszok helyreállításával együtt. Kolontáron pedig már az emlékhelyhez vezető út térkövezését végezték.