Akár hasznos is lehet

Átírás

1 nőknek második otthon Akár hasznos is lehet a pletyka Hallottad? A Béla szerint a jövő hónapban elbocsátanak 50 embert. Képzeld a nagyfőnök asszisztense, tudod, a Gizike, azt mondta, hogy jövőre nem lesz fizetésemelés céges pletykák. Ilyeneket és ehhez hasonlókat biztos mindenki hallott már a munkahelyén. A megítélésük negatív, pedig akár pozitív dolgokra is használhatók. SZÖVEG: Mittelholcz Dóra FoTÓ: tóth milán A céges ügyekről szóló munkahelyi pletykákról a legtöbbeknek az a véleménye, hogy elkerülhetetlenek. Szvetelszky Zsuzsanna pletykakutató szerint azonban ez nem így van: egy jó vezető, ha nyitott a munkatársaira, a pletykákat képes használni, pozitív irányba fordítani. Ezáltal pedig előbb-utóbb akár megszüntetni azt, hogy azok szárnyra kapjanak. A legfrissebb kutatások is azt mutatják, hogy érdemes foglalkozni ezekkel a szájról szájra terjedő hírekkel, mert a vállalatok dolgozói 70-90%-ban elfogadják, elhiszik a terjedő pletykákat. A céges legendáriumok sokkal fontosabbak számukra, mint a vállalati hírlevél vagy az intraneten lévő adatok. Így a pletyka értéke könnyen belátható: a formális kommunikáció forrásait a dolgozók többsége lehetőleg mellőzi, nem olvassa a hírlevelet, de a szervezet és az információáramlás mégis működik. - A pletykák csökkentésének egyik fontos eleme, hogy nem szabad tájékoztatás nélkül hagyni a munkavállalókat, mert annak hiányában, maguk kezdenek el információkat gyártani. Emellett azonban jól meg kell tudni választani azt, hogy milyen mennyiségű és típusú hírt szolgáltatunk nekik: nem lehet őket felesleges félinformációkkal, jelentéktelen dolgokkal traktálni, mert azzal ugyanazt a hatást érjük el, mintha nem látnánk el őket megfelelő tudással a hírek terén mondja Szveteleszky Zsuzsa a pletykák kapcsán. Hozzáteszi: a pletykák esetében felesleges erős tiltakozással közbeavatkozni, mert azzal csak negatív eredményt érhetünk el. Ennek hatására ugyanis még jobban terjed a pletyka. Itt érdemes megjegyezni, hogy mivel a pletyka megelőzi a vezetői tájékoztatást, s hamarabb juttatja el a megfelelő helyre az információkat, mint a formális kommunikáció, ezért kialakulhat az a stabil hiedelem, hogy minden pletyka be is fog igazolódni. Mit tehet akkor egy vezető a pletykákkal? A szakértő szerint azt, hogy különböző technikákkal, eljárásokkal, megérti a szervezetnek az információs hálózatát és elkezdi megfelelően használni azt. Fontos, hogy a magasabb pozícióban lévő emberek és a beosztottak közötti rendszerben legyen átjárás, mert az információáramlás útvonala, a hálózat működése csak így látható át. Egy vezetőnek mindenképpen meg kell találnia az utat a beosztottjaihoz: nagyon fontos, hogy a munkavállaló azt érezze: az ő véleményét is meghallgatják. Ez alatt természetesen nem azt értjük, hogy egy vezérigazgatónak vagy egy osztályvezetőnek le kell ülnie mindenkivel beszélgetni, mert ez lehet, hogy feszélyezné az alacsonyabb beosztásban dolgozókat. De minden szervezetben megvannak azok a személyek, akikben megbíznak a többiek, akiknek a szavára adnak. Ők azok, akik a véleményeket szállítani tudják a felsőbb vezetés felé, és ugyanúgy ők tudják visszafelé is eljuttatni a híreket, tudnivalókat. Ezeket a véleményszállítókat, disztribútorokat kell megtalálni. A segítségükkel kezelhető a pletyka, megismerhető a dolgozók véleménye. A pletykának negatív kicsengése van, az emberek leginkább negatív jelentéstöltetet csatolnak hozzá. Mégis, hogy lehet pozitív ez a fajta híresztelés egy cég életében? Egy vezető, ha odafigyel és megérti az információáramlás rendszerét, akkor nagyon jól tudja használni a pletykát. Ráadásul a pletyka kétirányú: saját magunknak is információt nyerhetünk belőle, de általa el is juttathatunk tudnivalót az emberekhez, persze ehhez kell az előbb említett disztribútorok segítsége. A pletyka felhasználható arra, hogy megismerjük vele a közösség gondolkodását. Rajta keresztül ezt sokkal jobban meg tudjuk tenni, mint kérdőívvel vagy online kutatással. Megfigyelése lehetőséget biztosít arra, hogy tájékozódjunk a szervezeten belüli hiedelmekről. Persze tudni kell kiszűrni azt is, hogy mivel érdemes ezek közül törődni és mi az, amit el kell engedni a fülünk mellett. Az olyan típusú híresztelésekkel, amelyek például arról szólnak, hogy az alkalmazottak azt gondolják, hogy nem kapnak elég eszközt a munkájuk elvégzésére, mindenképpen érdemes törődni. Az ebből a pletykából szerzett tudás birtokában el lehet dönteni, hogy mit kell megváltoztatni, ahhoz, hogy a helyzet jobb legyen. Szvetelszky Zsuzsa Hogyan lehet felhasználni a pletykát arra, hogy a dolgozókhoz juttassunk el vele információt? Szintén a már említett vélemény szállítók segítségével. Egyegy információt, amelyet szeretnénk, ha eljutna a munkavállalókhoz de nem adjuk még ki hivatalosan érdemes pletyka formátumként megfogalmazni és elmondani a megfelelő embereknek. Ők majd továbbítják az alkalmazottak felé. Rajtuk keresztül olyan információkat is eljuttathatunk a munkavállalókhoz, amelyeket szabályozni tudunk. Például, ha azt tervezzük, hogy a következő héttől a gyermekes anyáknak elég fél nyolc helyett csak kilencre járni dolgozni, hogy nyugodtan elvihessék a gyermekeket iskolába és óvodába, de kíváncsiak vagyunk az előzetes reakciókra, akkor ezt az információt pletykaként továbbíthatjuk az érintettek felé. Például a következő formában: Béla és a Guszti előterjesztették a javaslatot, hogy gyermekes anyáknak később kelljen dolgozni jönni, az igazgató úr pedig már azon munkálkodik, hogy ez az ötlet megvalósuljon. A közösség hatalma A közösség addig tud erős lenni, amíg fős a létszáma. Egy több ezer munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat esetében már kisebb közösségek jönnek létre. Ilyen nagy cég esetében az elképzelhetetlen, hogy mindenki mindenkit ismerjen és mindenki mindenkiről mindent tudjon. A pletykákhoz pedig arra van szükség, hogy ismerjük azokat, akik

2 nőknek második otthon A pletykák fajtái A pletykák tematizáltak. A következő témájú pletykákat különböztetjük meg vállalatok esetében: szex, kompetencia, hatalom, stílus, devianciák és az integráció, amely arról szól, hogy ki mennyire illeszkedett be az adott szervezetbe. ről szól ezért általában a divíziókon belül terjed a pletyka. Ez alól persze kivételt képez a nagyfőnökről szóló híresztelés, mert az mindenkit érdekel. A róla szóló szájról szájra járó hírek a különböző részlegeken keresztül is terjedhetnek, akárcsak a cég egészére vonatkozó, például leépítésről szóló információk is. A pletykák intenzitása, általában krízis helyzetben várható, például az előbb említett leépítések apropóján. De ugyanígy az előléptetésekről, nagyhatású pozitív változásokról szóló információk esetében is gyorsabban szárnyra kap, sebesen terjed. A pletyka azért is erős tud lenni, mert nem a hatalom eszköze, hanem a szervezeti működés megtagadhatatlan része. Napjainkban a pletykakutatások száma nő: a legtöbb helyen a vállalati vezetés egyre jobban figyel rá. A kutatások eredményeiből persze nem a dolgozók magánéletét ismeri meg a vezetőség, hanem az informális rendszer hibáit, a rejtett bizonytalanságot. A legfontosabb és a legnehezebb egy vezetőnek elfogadni, hogy a pletyka erősíti a közösséget, sőt hozzá kell tenni, hogy erősebb közösségben a pletyka is erősebb. A terjedés megállításának érdekében sok vállalatnál úgymond kézzel-lábbal kapálóznak a pletykák ellen A hatalomnak mindig érdeke lesz a pletykát nyilvánosan elítélni, hiszen a pletyka erős, nem lehet szabályozni. Spontán eszköze a sokaságnak. Éppen ezért a hatalom számára a pletyka félelmetes dolog. Meg lehet állítani a pletykát? Érdemes közbeavatkozni? Olyan szinten belenyúlni, hogy megpróbáljuk leállítani vagy befejeztetni az emberekkel a pletykálkodást nem szabad. Mert ez újabb olaj a tűzre és még inkább gerjeszti a terjedését. Kezelni viszont lehet. Ami fontos, hogy nem szabad túlzottan reagálni rá. Nem szabad értékítéletet mondani. Egy-egy jó visszakérdezéssel remekül befolyásolható a folyamat. Például a következővel: Tényleg ezt mondják? Hát ez nagyon érdekes. Ezzel azt fejezi ki az ember, hogy nem hiszi el a pletykát, nem tartja igaznak. Megfogalmazni azonban nem szabad azt, hogy én nem hiszem el azt, amit hallok, mert azzal csak azt erősítjük, hogy igaz a pletyka. Egy másik jó megoldás a kezelésre, ha unalmat fejezünk ki. Ha például megkérdezik tőlünk, hogy igaz-e a pletyka, hogy ötven embert elbocsátanak, akkor például a következőt lehet mondani: Elbocsátásokról mindig beszélnek, ez a helyzet sem más. Egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy nem, nem igaz. Ami azonban lényeges, hogy ha valóban szó van elbocsátásokról, akkor nem szabad hazudni. Akkor még csak véletlen se mondjuk azt, hogy nem igaz. Mert ha kiderül, hogy nem mondtunk igazat, az visszaüt. Kritikus helyzetben meg kell tudni, hogy mit gondol a közösség, mit tervez, miért gondolják azt, amit és ezekre kell reagálni. A pletyka kezelése A pletykákat azonban nem csak a vállalatok vezetői használhatják fel céljaik elérésre, hanem a dolgozók is. Simon Anna, a Next Consulting tanácsadója a munkája során már találkozott ilyen példával is. A pletykákat a dolgozók is fel tudják használni a céljaik elérésére. Az egyik legutóbbi példa erre az, amikor egy jó szakember a cégnél, ahol dolgozik, szeretett volna feljebb jutni a ranglétrán, azonban ezt nem merte egyenesen megmondani a főnökének. Ezért a kollégáknak kezdte el mondogatni, hogy vágyna az új pozícióra, a munkatársak pedig pletykaként továbbadták ezt az információt. Végül a hír eljutott az illetékeshez is, aki megtette a szükséges lépéseket az ügy érdekében. Az ő esetében ez a módszer sikeres lett, de persze az ilyen fajta tájékoztatás veszélyes is lehet, mert nem biztos, hogy ezt mindenki jól tudja kezelni. Simon Anna Milyen módon terjed ma a pletyka a vállalatoknál? Egyrészt még hagyományosan szájról-szájra, másrészt azonban online területen is egyre jobban erősödik. A közösségi oldalak a pletyka terjedésének melegágyai. Egyrészt a chat funkció segítségével rögtön meg lehet beszélni dolgokat, nem kell személyesen találkozni hozzá, másrészt a falakon való kiírások alapján is terjednek a pletykák. Mennyire használják tudatosan a vállalatok vezetői a pletykákat információk megszerzésére? Úgy vélem, hogy manapság még nem tudatosan használják őket erre a célra. Általában van néhány besúgó ember, akinek a véleményére hallgatnak, mert tudják róluk, hogy a szervezetből össze tudják gyűjteni az információkat. A mi tapasztalataink szerint azonban ezt most még inkább zsigerből teszik, mintsem tudatosan. Volt már arra precedens, hogy egy pletyka okán hoztak meg valamilyen döntést egy cégnél? Olyannal még nem találkoztunk, hogy tisztán pletyka miatt hoztak volna meg egy döntést. De azt már láttuk, hogy ha valamiről amúgy is dönteni szerettek volna, akkor a pletykát katalizátorként vagy bizonyos fajtájú befolyásoló tényezőként használták. Volt már olyanra is példa, hogy a terjengő híresztelések hatására a vezetők meggyorsították a döntést az adott témában. Van olyan a vállalatoknál, hogy direkt kiszivárogtatnak pletykákat valamilyen cél érdekében? Természetesen ilyen előfordul. A pletyka kétirányú információs csatorna és az okos veztő ezt jól tudja használni. Tisztában van azzal, hogy kinek kell az adott információt átadnia ahhoz, hogy eljusson a dolgozókhoz. Például egy-egy nyilvános bejelentés előtt is alkalmazott módszer az, hogy kiszivárogtatnak részleteket, hogy ezzel előkészítsék magát a tényleges eseményt, hírt. Mennyire lehet a pletykáknak negatív hatásuk az egyes dolgozókra? Mennyire kell vigyázniuk ezzel a vállalatoknak? Nagyon. Sokan azért válnak nyitottá egy-egy fejvadász megkeresésére vagy kezdenek el állást keresni, mert hallanak például egy pletykát arról, hogy átalakítás lesz a szervezeten belül. Egy ilyen mondat elég ahhoz, hogy a cégen belüli lojalitás csökkenjen. Ezért is kell odafigyelniük a vezetőknek és tudniuk gyorsan és okosan reagálni, mert jó munkatársakat lehet a pletykák miatt elveszíteni

3 nőknek második otthon Összetartó erő és stresszoldás A pletykáknak valamilyen szinten összetartó erejük is van, hiszen ezekkel a munkahelyi csoportok kifejezik és fenntartják közös értékeiket, érdekeiket, szabályozzák konfliktusaikat, a kollégákról szóló történetek pedig bizonyítottan csökkentik a stresszt. Tipikus szervezeti pletykatartalmak: kompetencia, stílus, integritás (ki mennyire tudott beilleszkedni a szervezetbe), hatalom, pénz, szex, devianciák (alkoholizmus, drog). Ezek azok, amelyek általában nem a hivatalos kommunikáció részei, a hivatalos kommunikációtól idegen tartalmak pedig kizárólag pletyka útján terjedhetnek egy-egy vállalaton belül (pl. belső hatalmi harcok, szexuális jellegű hírek, fizetések stb.). Ráadásul ezekre a könnyedebb hírekre az embereknek szükségük van a napi dolgozói léthez, ahhoz, hogy jobban be tudjanak illeszkedni a közösségbe. A pletyka legalább részben kárpótol a másról beszélnek fent, mint lent tünetből fakadó elnyomatottság érzéséért. Az eddigi pletykákról szóló kutatások számos olyan pletykafunkciót tártak fel, amelyek nagyvállalatokra vonatkoztathatóak.. Egyik fő funkciója az események újbóli, közös átélésének a biztosítása: ezzel a tájékozódást és az összehasonlítást is támogatja. Így például az új dolgozó is azonnal érzékeli a munkahelyi légkört a többiek viselkedéséből, attitűdjéből pletykáikból. Ez a navigációs pletyka, emellett a vállalatok legelterjedtebb pletykatípusai a portrépletyka (egy-egy emberről szóló, személyiséget leíró) és a gyógypletyka (ami rehabilitál valakit). A pletyka a felgyülemlett feszültség levezetésének is eszköze, funkciója ennek fényében az úgynevezett jól kibeszélés. A közösség tagjai a kisebb-nagyobb botrányokon keresztül folyamatosan újrafogalmazzák a csoport eszményeit. Terjedés a vállalaton kívül Zsuzsa arra is figyelmeztet, hogy a cégekről szóló pletykák nem állnak meg szervezeten belül. A külső terjedés ellen különböző technikákat próbálnak meg bevetni a vállalatok. Van olyan cég például, ahol a pletyka külsős terjedése érdekében aláíratnak egy papírt a munkavállalóval, hogy amíg náluk dolgozik, addig nem mondhat semmi rosszat a vállalatról. A másik eszköz, amivel ez gátolható, hogy olyan képzéseket, juttatásokat adnak, amelyek miatt az emberek lojálisak lesznek a céghez és nem pletykálnak róla mondja Zsuzsa, majd hozzáteszi: a nyugati embereknél a cégről való panaszkodás a legtöbb elképzelhetetlen, hiszen azzal magukról is kiállítják a bizonyítványt. Egyrészt a személyiségükről, másrészt arról, hogy az illető nem tartja magát sokra, mert hajlandó olyan cégnél dolgozni, ahol rosszul bánnak vele. Ez azonban a magyarok esetében más, mert nálunk a panaszkultúra nem az igazi. Szeretünk panaszkodni, sokszor akkor is szidjuk az adott céget, ha azzal semmi problémánk nincs. Hn a pletykakezelés lépései megismerni a szervezet információs hálózatát megtalálni a véleményszállítókat meghallgatni, hogy milyen hiedelmek élnek a szervezetben kiszűrni, hogy melyekkel érdemes foglalkozni eldönteni a prioritásokat nem lehet mindig mindenkinek megfelelni megtenni a szükség lépéseket a változtatás érdekében