LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok"

Átírás

1 LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, június 30. Tartalom Jogszabályok oldal évi CXII. törvény a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 130 Utasítások 10/2013. (VI. 12.) LÜ utasítás a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás módosításáról /2013. (VI. 28.) LÜ utasítás a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás módosításáról /2013. (VI. 28.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról Körlevelek 3/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevél a büntetés-végrehajtási felügyeleti szakterületen bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről /2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevél a büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseiről /2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevél a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről Személyi hírek Elismerések Kinevezések Áthelyezés és kinevezés Áthelyezés és megbízás Áthelyezés Megbízások Kirendelés Szolgálati viszony megszűnések Halálozás Igazolványok érvénytelenítése Közlemények A évi Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottjai Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére Pályázati felhívás ügyészségi fogalmazói állások betöltésére

2 130 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Jogszabályok évi CXII. törvény a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról* 1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló évi XXXVIII. törvény módosítása 1. (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 46. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. (2) Az Nbjt a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Ha a terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik. (3) Az Nbjt. VII. Fejezet 1. Címe a következő 84/A. -sal egészül ki: 84/A. E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni. 2. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosítása 2. (1) A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. (1) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A törvényszék hatáskörébe tartoznak) k) az 554/B. b) pontja szerinti korrupciós bűncselekmények az ott meghatározott esetekben; l) a hivatali visszaélés (Btk ); (2) A Be. 16. (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A törvényszék hatáskörébe tartoznak) r) a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk (6) bekezdés a) pont], különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk (6) bekezdés a) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk (2) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk (6) bekezdés a) pont]; s) a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk (4) bekezdés c) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk (3) bekezdés c) pont]; * A törvényt az Országgyűlés a június 21-i ülésnapján fogadta el.

3 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 131 (3) A Be. 64/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 64/A. (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a következő esetekben: a) ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, b) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet) miatt, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) miatt, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, c) a megismételt eljárásban (XVI. Fejezet), d) ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el (138/A. és 138/B. ), ha a terhelt mentelmi jogát, illetve diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességét felfüggesztették (XXVIII. Fejezet), kiemelt jelentőségű ügyben (XXVIII/A. Fejezet), a 408. (1) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett perújítási indítvány alapján elrendelt perújítási eljárásban, továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnökének határozata vagy a bíróság elnökének rendelkezése alapján. (2) Az eljárás soron kívüli lefolytatása során az (1) bekezdés szerinti sorrendet kell figyelembe venni azzal, hogy a d) pontban meghatározott eljárások lefolytatásának sorrendjét az ügyek érkezésének időpontja határozza meg. (4) A Be (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Ha a terhelt az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. A lakhelyelhagyási tilalom, illetve a házi őrizet szabályai megszegésének minősül az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai eszköz működését akadályozza. Ebben az esetben az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti tartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani. (5) A Be (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetve a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. (6) A Be (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség a terhelt hozzájárulásával a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. Nincs szükség a terhelt hozzájárulására, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának a 132. (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik. (7) A Be. 554/C. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 554/C. Az eljárás soronkívüliségét az eljárás minden részvevője a saját eszközeivel köteles biztosítani. (8) A Be. Hatálybalépés alcíme a következő 606/A. -sal egészül ki: 606/A. E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 16. (1) bekezdés k), l), r) és s) pontját a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni. 3. Hatályát veszti a Be. a) 138/B. (5) bekezdése, b) 403. (2) bekezdése, c) 411. (4) bekezdése, d) 552. (3) bekezdése, e) 554/B. f) pontja. 3. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosítása 4. (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény a következő 5. -sal egészül ki: 5. (1) E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni. (2) Az Egri Törvényszék és az Egri Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Debreceni Ítélőtábla bírálja el.

4 132 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám (3) A Szolnoki Törvényszék és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Szegedi Ítélőtábla bírálja el. (2) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 4. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló évi CCXXIII. törvény módosítása 5. (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: évi CCXXIII. törvény) 6. h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Be. 16. (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:] h) a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. ); (2) A évi CCXXIII. törvény 6. k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Be. 16. (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:] k) a Be. 554/B. b) pontjában meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmények; (3) A évi CCXXIII. törvény 6. n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Be. 16. (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:] n) a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. ], a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. (6) bekezdés a) pont és (8) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. (3) bekezdés d) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. (3) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. (4) bekezdés b) pont] és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. (3) bekezdés b) pont]; (4) A évi CCXXIII. törvény 14. alcíme a következő 320/A. -sal egészül ki: 320/A. E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni. 5. Záró rendelkezések 6. Ez a törvény szeptember 1-jén lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

5 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám melléklet a évi CXII. törvényhez 2. melléklet a évi CLXXXIV. törvényhez Az ítélőtáblák illetékességi területe 1. FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA Budapest főváros Fejér megye Nógrád megye Pest megye Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bács-Kiskun megye 3. PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Békés megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Zala megye 4. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Hajdú-Bihar megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Heves megye 5. GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Vas megye Veszprém megye Utasítások A legfőbb ügyész 10/2013. (VI. 12.) LÜ utasítása a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. A sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás 1. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a kijelölés visszavonásához a Kabinet előzetes véleményét kell kérni. A sajtószóvivő kijelölését csak az új sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni. 2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

6 134 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám A legfőbb ügyész 11/2013. (VI. 28.) LÜ utasítása a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. (1) A Belügyminisztérium (BM), a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetés-végrehajtási tevékenysége, továbbá a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartások, valamint a szabálysértési nyilvántartás felett a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály), a főügyészségek illetékességi területén működő és a törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett az illetékes főügyészség ügyészei látják el a törvényességi felügyeletet. (2) Az Önálló Osztály a főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az eljárásra más ügyészséget, illetőleg ügyészt jelölhet ki. 2. Az Ut. 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol: a) a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés végrehajtása, b) a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása, c) a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása, d) a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosítása, e) a büntetések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és az intézkedések végrehajtása, valamint a évi CLXXX. törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása, f) a házi őrizet végrehajtása, g) a Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások, a körözési és a szabálysértés nyilvántartás, h) az utógondozás végrehajtása, valamint i) a kitoloncolás végrehajtása felett. (2) Az ügyész közreműködik a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban; ennek során: a) jogszabályban előírt esetekben indítványt vagy nyilatkozatot tesz, b) részt vesz a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) által tartott tárgyaláson; a bv. bíró által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt és az előzetesen letartóztatott meghallgatásán, továbbá ha a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárásban ideiglenes foganatba vételt rendeltek el, minden alkalommal részt vesz, c) indokolt esetben fellebbezéssel él a büntetés-végrehajtási bíró végzése és a pártfogó felügyelő határozata ellen, illetve más jogorvoslatot kezdeményezhet. 3. Az Ut. a következő 2/A. -sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: Az ügyész kizárása 2/A. (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 31. -ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül nem vehet részt az az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója a) a kérelmet, panaszt vagy bejelentést (a továbbiakban együtt: kérelem) előterjesztette, illetőleg megtette, b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne,

7 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 135 c) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett vagy a döntés meghozatalára jogosult vagy köteles lett volna. (2) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el. (3) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik. (4) E alkalmazása során a hozzátartozó fogalmára a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény vonatkozó rendelkezése irányadó. (5) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a főügyész, illetőleg az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni. Az Önálló Osztály vezetőjével szemben fennálló kizárási ok esetén az (1) (4) bekezdések megfelelő alkalmazásával a legfőbb ügyész dönt. 4. Az Ut. 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3. (1) Az ügyész felügyeleti tevékenysége során a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az előállító helyiségben, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. A meghallgatásról minden esetben feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az előterjesztett kérelmet. (2) Amennyiben a fogvatartottak által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg. (3) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni. (4) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a kérelem elbírálása harminc napon belül nem lehetséges, erről a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetőleg a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az iratok vagy az adatok, illetőleg a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani. (5) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező a felülvizsgálat érdekében az állásfoglalás kézbesítésétől számított nyolc napon belül panaszt jelenthet be az állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A panaszt, ideértve az elkésett panaszt is ha annak az ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt az ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A panasz elbírálásának eredményéről, illetőleg a megtett intézkedéséről a felettes ügyészség tájékoztatja a kérelmezőt. A felettes ügyészség állásfoglalása ellen további panasznak nincs helye. (6) A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője vagy a fogvatartott érdekében más személy részéről előterjesztett panasz, kérelem, bejelentés intézése az általános szabályok szerint történik. 5. Az Ut. Harmadik része helyébe a következő rész lép: HARMADIK RÉSZ A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK, AZ ELZÁRÁS, A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A PÉNZBÍRSÁGOT, RENDBÍRSÁGOT HELYETTESÍTŐ ELZÁRÁS, VALAMINT A KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁSON ÉS A BEFOGADÓ ÁLLOMÁSON KIJELÖLT KÖTELEZŐ TARTÓZKODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 5. (1) Az ügyész köteles az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a menekültügyi őrizet, az elzárás, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot

8 136 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám helyettesítő elzárás végrehajtásának törvényességét havonta legalább kétszer ellenőrizni. Az ügyész a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán, valamint az előállító helyiségben havonta legalább egyszer köteles megvizsgálni az elhelyezés, illetőleg a fogva tartás törvényességét. A vizsgálatnak ki kell terjednie a bánásmód törvényességére, a befogadás alapjául szolgáló iratok meglétére és szabályszerűségére, az ezekben írt rendelkezések végrehajtására, valamint a fogva tartási határidők betartására. Az Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az előállító helyiségben végrehajtott ellenőrzésre az előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetőleg, hogy ezt az ellenőrzést az illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el. (2) Az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt ellenőrzése során minden egyes alkalommal vizsgálja a fogva tartás körülményeire, a fogva tartás rendjére, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések végrehajtásának a törvényességét. A vizsgálat során a 6. (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtásának ellenőrzése kiterjed az elmeállapot megfigyelésének végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának a vizsgálatára is. (3) Amennyiben az ügyész az ellenőrzés során észleli, hogy az ellenőrzött intézetben fiatalkorúval szemben is foganatosítanak személyes szabadságkorlátozást, az ellenőrzést a külön szabályok szem előtt tartásával vele kapcsolatban is lefolytatja, és az ellenőrzésről készült feljegyzést megküldi, vagy a fiatalkorú fogva tartásának tényét jelzi a fiatalkorúak ügyészének, aki az ellenőrzést lefolytatja. 6. Az Ut. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A szabadságvesztés végrehajtása törvényességének a felügyelete során az ügyész minden büntetésvégrehajtási intézetben havonta legalább egyszer ellenőrzi: a) a befogadási eljárás, a fogva tartás és a szabadítás törvényességét, valamint b) az elítéltek elhelyezésére, külvilággal való kapcsolattartására, c) az anyagi és egészségügyi ellátásra, a jutalmazásra és a fegyelmezésre, valamint az elítéltek munkáltatására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megtartását. (2) Az ügyész az elítéltekkel való bánásmód törvényességét valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi. 7. Az Ut. 8. -ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadságon lévő és pártfogó felügyelet alatt álló elítéltek ellenőrzésének törvényességét. 8. Az Ut. 9. -a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Az indítványhoz mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 9. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 10. Ha az ügyész a magatartási szabályok megszegése esetén sem tartja indokoltnak a feltételes szabadság megszüntetését, az iratokat visszaküldi az ellenőrzésre jogosult szervnek. 10. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 11. Az ügyész évente legalább egy esetben köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést. 11. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 14. (1) A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése, valamint az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján tesz indítványt az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. (2) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt. (3) Ha az ügyész az átváltoztatás indítványozását nem tartja indokoltnak, új munkahely kijelölésére hívja fel a megyei (fővárosi) kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

9 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Az Ut. Hetedik része helyébe a következő rész lép: HETEDIK RÉSZ A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS, A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS, A KIUTASÍTÁS, A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS ÉS A KITILTÁS BÜNTETÉSEK, VALAMINT A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS MELLÉKBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 16. (1) Az ügyész a főügyészség illetékességi területén háromévenként egyszer minden rendőrkapitányságon, területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok valamennyi járási (fővárosi kerületi) hivatalánál szúrópróbaszerűen megvizsgálja a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás és a kitiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés végrehajtásának törvényességét. (2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára. 13. Az Ut a és az azt megelőző alcím helyébe a követő alcím és rendelkezés lép: A jóvátételi munka 17. Az ügyész háromévenként a) megvizsgálja a jóvátételi munka végrehajtását a munkahelyeken, b) megtekinti a jóvátételi munka végrehajtásával kapcsolatos iratokat, illetőleg annak ellenőrzésével kapcsolatos iratokat a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál, c) meghallgathatja a jóvátételi munkára ítéltet, a munkahely képviselőjét és a pártfogó felügyelőt. 14. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 18. Az ügyész az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét. 15. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 19. A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a befogadás és a szabadítás, a nyilvántartás, valamint a végrehajtás rendjére vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését. 16. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 20. Az ügyész háromévenként legalább egyszer a törvényszék gazdasági hivatalától kért tájékoztatás alapul vételével megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét. 17. Az Ut. a következő 20/A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 20/A. Az ügyész háromévente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére, illetve az intézkedés végrehajtására kötelezett szerv a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek eleget tesz-e. 18. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a kitoloncolás foganatosítását esetenként, az intézkedés alapját képező határozatok meglétének és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának vizsgálatával a helyszínen is ellenőrzi. 19. Az Ut. Kilencedik része helyébe a következő rész lép: KILENCEDIK RÉSZ RENDKÍVÜLI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK Általános szabályok 24. (1) Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogva tartási helyen (bv. intézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetőleg befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az erről készült feljegyzésben értékelni kell az érintett szerv

10 138 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám vizsgálatának megállapításait, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén ha arra még nem került sor a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni. (2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 34. szerint jár el. (3) Az ügyész a kapott tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményről külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint jelentést tesz a felettes ügyészségnek. (4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza: a) az eseményben szereplő személy adatait és büntetés-végrehajtási adatait; b) az esemény bekövetkezésének időpontját; c) az esemény rövid leírását; d) amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedésre került sor, az erre történő utalást. (5) A Legfőbb Ügyészség utasítására fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra a fogvatartott által elkövetett rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat, illetőleg az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat egy másolati példányát. Intézkedés a fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén 25. (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 24. -ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az ügyész az értesüléstől számított legrövidebb időn belül, a fogvatartott nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó balesete esetén az értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen. (2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény megalapozott gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész véleményének birtokában, annak egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek. Intézkedés lőfegyverhasználat esetén 26. (1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a kényszerítőeszköz használatának jogszerűségét. A vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli. (2) Ha a lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 34. -ban foglaltak irányadók. 20. Az Ut. Tizedik része helyébe a következő rész lép: TIZEDIK RÉSZ A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER, AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK, A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK, TOVÁBBÁ A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 27. (1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében. (2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességét az ügyész legalább félévente ellenőrzi. (3) A Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el. (4) Az ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket.

11 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 29. (1) A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletének főbb módszerei: a) a Legfőbb Ügyészség által előírt és b) a helyi törvényességi vizsgálatok. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a fogva tartó intézetekben tartott vizsgálatokról külön-külön feljegyzést, a máshol végzett vizsgálatokról a főügyészség illetékességi területére kiterjedően egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatról vizsgált szervekként külön-külön kell feljegyzést készíteni. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a feljegyzés egy példányát az írásbeli intézkedések másolatával együtt fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra. 22. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 30. A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza: a) az ellenőrzés helyét és idejét; b) a törvényességi vizsgálat tárgyát; c) a vizsgálathoz kapcsolódó megállapításokat; d) a megállapítások alapját képező adatokat, tényeket; e) a törvénysértés okait. 23. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 31. A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az ügyész tizenöt napon belül külön átirattal megküldi a vizsgált szerv vezetőjének. Az átiratban kell a szükséges intézkedést kérni a bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel vagy felhívással élni. 24. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 32. (1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye. (2) A rendelkezés tartalmazza: a) a pontos tényállást; b) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését; c) a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére irányuló utasítást; d) a jogorvoslat (felettes ügyészséghez fordulás) törvényben biztosított lehetőségére, valamint az arra való utalást, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya; továbbá e) a felhívást arra, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetője a rendelkezés végrehajtásáról tizenöt napon belül adjon írásbeli tájékoztatást. (3) A rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti. (4) Az ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva. 25. Az Ut a helyébe a következő rendelkezés lép: 33. (1) Felhívással él az ügyész az illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel. (2) A felhívás tartalmára a 32. (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia. 26. Az Ut a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: Eljárás kezdeményezése 34. (1) Ha az ügyész a felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást.

12 140 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám (2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. (3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére. 27. (1) Az Ut ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az utasítás szövegében a) ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatok ellátásával megbízott ügyészt, b) fogvatartott alatt a szabadságvesztést, az elzárást, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárást töltő, az őrizetben (a bűnügyi, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt, a közbiztonsági, a menekültügyi és a szabálysértési őrizetben) lévő személyt, az előzetesen letartóztatottat, az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, a közösségi szálláson, a befogadó állomáson és az előállító helyiségben elhelyezett személyt, c) rendkívüli esemény alatt a fogva tartás rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményt, mulasztást, illetve történést kell érteni. (2) Az Ut ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyeleti ügyészi feladatokkal történő megbízásáról az Önálló Osztály vezetőjét előzetesen, írásban tájékoztatni kell. 28. (1) Az Ut. 7. -ában a tájékozódik arról szövegrész helyébe a megvizsgálja szöveg lép. (2) Az Ut a a) a) pontjában az igazságügyi (pártfogó felügyelői) szolgálatoknál szövegrész helyébe a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál szöveg, b) c) pontjának szövegében a meghallgatja szövegrész helyébe a meghallgathatja szöveg lép. 29. A jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél 6 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 6. A főügyész a büntetés-végrehajtási intézetben, a rendőrségi fogdában, az előállító helyiségben, az őrzött szálláson, valamint a menekültügyi őrzött befogadó központban lezajlott következő rendkívüli eseményeket jelenti a legfőbb ügyésznek: a) a fogvatartott halálát okozó kényszerítő eszköz használatát, b) a terrorcselekményt, a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadást, a fogolyzendülést, valamint ezek kísérletét, előkészületét, illetve felszámolását. A rendkívüli eseményről szóló jelentésnek az Ut ának (4) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 7. A 6. pontban foglaltakat a főügyészség illetékességi területén működő javítóintézetek vonatkozásában is alkalmazni kell. 30. (1) Ez az utasítás július 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Ut. 9. -ának (4) (5) bekezdése, 13. -a, 21. -ának (2) bekezdése és 35. -a. (3) Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

13 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 141 A legfőbb ügyész 12/2013. (VI. 28.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 15. -a (1) bekezdése k) pontjának kc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Főosztály) kc) amennyiben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló évi CLXXX. törvény és az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló évi CXVI. törvény másként nem rendelkezik, dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételéről, illetve lefolytatja a konzultációs eljárást és meghozza az annak eredményeként szükséges döntést, és ezekről az illetékes ügyészt egyidejűleg értesíti, 2. Az SZMSZ 16. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Főosztály a) eljár aa) környezetkárosítás (Btk ), ab) természetkárosítás (Btk ), ac) a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk ), ad) ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés (Btk ), ae) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), af) a terrorcselekmény (Btk ), ag) a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk ), ah) a terrorizmus finanszírozása (Btk ), ai) bűnszervezetben részvétel (Btk ), aj) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk ), ak) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk ), al) a pénz- és bélyegforgalom elleni bűncselekmények (Btk. XXXVIII. Fejezet), am) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet), an) a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), ao) a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), ap) a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), aq) tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet), ar) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények (Be ), as) a bűnszervezetben [Btk (1) bekezdésének 1. pont] elkövetett bármely bűncselekmény, valamint at) minden olyan bűncselekmény ügyében, amelyet a legfőbb ügyész, illetve a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes a Főosztály hatáskörébe utalt, b) ügykörében ba) teljesíti a 15. (1) bekezdés a) b), illetve d) h) és j) k) alpontjaiban, valamint bb) a Központi Nyomozó Főügyészség tekintetében a 15. (1) bekezdés c) és i) alpontjában megjelölt feladatokat is, továbbá bc) intézi a mentelmi joggal, vagy más személyes mentességgel kapcsolatos ügyeket, c) kidolgozza a katonai ügyészi tevékenységet érintő irányító intézkedések tervezetét; irányítja a Központi Nyomozó Főügyészségnek a katonai büntetőeljárás nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége során végzett munkáját és az általuk felügyelt parancsnoki nyomozás felügyeletének törvényességét, d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész állandó vagy eseti jelleggel megbízza. 3. Az SZMSZ 17. -a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Főosztály) i) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén elkészíti a büntetőeljárás megindításához szükséges legfőbb ügyészi határozat [Btk. 3. (3) bekezdés] tervezetét,

14 142 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 4. Az SZMSZ 18. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 18. Az Önálló Osztály a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát, b) közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol ba) a Belügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal büntetés-végrehajtási tevékenysége, bb) a szabálysértési nyilvántartás, bc) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása, bd) a bűnügyi nyilvántartások (pl. bűntettesek nyilvántartása), be) az Európai Unió tagállamai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, bf) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása (a daktiloszkópiai és a DNS-profil-nyilvántartás) felett, c) saját hatáskörében, illetőleg a főügyészségek, valamint a járási ügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a körözési nyilvántartás, a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés, az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a házi őrizet, a menekültügyi és az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a közösségi szálláson és a befogadó állomásán kijelölt kötelező tartózkodás, a szabálysértési, a pénzbírságot és a rendbírságot helyettesítő elzárás, valamint a kitoloncolás végrehajtása felett, d) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetések, a büntetőjogi intézkedések és az utógondozás végrehajtása felett, e) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével részt vesz a büntetések és intézkedések végrehajtásának átengedésével, illetve átvételével kapcsolatos nemzetközi szerződések betartatásában, illetve törvényességi felügyeletet gyakorol az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása felett, f) megvizsgálja a büntetés-végrehajtási tárgyú bejelentéseket, kérelmeket, panaszokat, meghallgatásokat tart a fogvatartottaknak; intézkedik az ennek során észlelt törvénysértések megszüntetése és orvoslása érdekében, g) közreműködik a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény rendelkezéseinek megtartásában, teljesíti az európai egyezménnyel létrehozott ellenőrző bizottság (CPT) összekötői feladatait; közreműködik az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásainak és irányelveinek az érvényesítésében, h) teljesíti a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatásra irányuló, az ügyészséghez érkezett külföldi megkereséseket a b) és g) pontban foglalt tevékenysége során, i) a hatáskörébe tartozó ügyekben jogvédelmi tevékenységet végez, j) elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat, k) együttműködik a büntetés-végrehajtásban közreműködő rendvédelmi és más központi államigazgatási szervekkel, l) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész állandó vagy eseti jelleggel megbízza. 5. Az SZMSZ 3. -a (3) bekezdésének l) pontjában az a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 4. -ának (1) (2) bekezdésében szövegrész helyébe az a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. -ának (2) bekezdésében szöveg lép. 6. Ez az utasítás július 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

15 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 143 Körlevelek A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 3/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevele a büntetés-végrehajtási felügyeleti szakterületen bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási felügyeleti szakterületen bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátására a következő körlevelet adom ki: 1. A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 24. -ának (3) bekezdésére figyelemmel a főügyészség az illetékességi területén lévő fogva tartási helyen, közösségi szálláson, befogadó állomáson, továbbá rendőri intézkedéssel összefüggésben bekövetkezett, tudomására jutott jelentős rendkívüli eseményt a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálynak (a továbbiakban: Önálló Osztály) köteles jelenteni. 2. E körlevél alkalmazásában jelentős rendkívüli esemény: a) a természeti katasztrófa, a jelentős anyagi kárt vagy személyi sérülést okozó tűzeset, továbbá a tömegszerencsétlenség, b) a súlyos (munka- vagy egyéb) baleset, c) a járvány, d) a fogva tartási hely vagy a közösségi szállás, illetve a befogadó állomás rendjének csoportos megzavarása, e) a fogva tartást foganatosító szerv vagy a közösségi szállás, illetve a befogadó állomás nevében eljáró személy intézkedésével, illetve a rendőri intézkedéssel szembeni csoportos ellenszegülés, f) a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadás és annak előkészülete, g) az étkezés csoportos megtagadása, h) a több személyt érintő étel-, gyógyszer- vagy egyéb mérgezés, i) a rendőri intézkedéssel érintett rendőri intézkedés során bekövetkező, a fogvatartott vagy a közösségi szálláson, illetve a befogadó állomáson elhelyezett (a továbbiakban: elhelyezett) öngyilkossági kísérlete, szándékos egészség károsítása vagy halála, j) a kényszerítő eszköz használata, ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, illetve, ha jogszerűtlennek minősül, k) a fegyverhasználat, l) a fogvatartott téves szabadítása, m) a rendőri intézkedéssel érintett, a fogvatartott vagy az elhelyezett cselekménye, illetve a rendőri intézkedéssel érintett, a fogvatartott vagy az elhelyezett sérelmére elkövetett cselekmény, ha ma) olyan bűncselekmény megalapozott gyanúját kelti, amely legalább kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, illetve mb) a büntetési tételtől függetlenül, ha emberölés bűntette előkészületének, gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének, öngyilkosságban közreműködés bűntettének, aljas indokból (célból), védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, továbbá a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személlyel szemben elkövetett, maradandó fogyatékosságot (súlyos egészségromlást) okozó, valamint különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés bűntettének, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása vétségének, illetve bűntettének, közösség tagja elleni erőszak bűntettének, fogolyszökés bűntettének, fogolyzendülés bűntette és közveszély okozás bűntette előkészületének, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettének, jogellenes fogva tartás bűntettének vagy zsarolás bűntettének megalapozott gyanúját kelti. 3. A jelentős rendkívüli eseményt az Önálló Osztálynak írásban, az Ut ának (4) bekezdése szerinti tartalommal, az értesülést követő nyolc napon belül kell jelenteni.

16 144 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 4. Az értesülést követően haladéktalanul, távbeszélőn is jelenteni kell a) a természeti katasztrófát, a jelentős anyagi kárt vagy a személyi sérülést okozó tűzesetet, továbbá a tömegszerencsétlenséget, b) a járványt, illetve annak megszüntetését (megszűnését), c) a több személyt érintő étel-, gyógyszer- vagy egyéb mérgezést, d) a rendőri intézkedéssel érintett, a fogvatartott vagy az elhelyezett halálát, öngyilkossági kísérletét, e) a terrorcselekményt, a fogolyzendülést és azok előkészületét, valamint felszámolását, f) a fogolyszökést, a szökött fogvatartott elfogását és befogadását, g) a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadást, annak előkészületét, illetve az ilyen tevékenység felszámolását, továbbá h) a fegyverhasználatot. 5. A rendkívüli esemény miatt bevezetett, jogszabályon alapuló korlátozó intézkedések elrendelését, indokát és azok feloldását soron kívül ugyancsak jelenteni kell. 6. A körlevélben foglaltakat július 1-jétől kell alkalmazni, egyidejűleg a fogva tartási helyeken, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről szóló 2/2012. (XII. 31.) LÜ h. körlevelet visszavonom. Dr. Belovics Ervin s. k., legfőbb ügyész helyettes A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 4/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevele a büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseiről A büntetés kiszabását szabályozó törvényi rendelkezések megkívánják, hogy az ügyész hatékonyabban érvényesítse az állam büntetőjogi igényét a társadalomra különösen veszélyes bűncselekmények elkövetőivel szemben. E követelmény alapja az a tapasztalat, hogy a törvény méltányos elbírálást engedő szabályai gyakran érvényesülnek olyan ügyekben is, amelyek nélkülözik az ehhez szükséges indokokat. Az erőszakos bűncselekmények gyakorisága önmagában is nyugtalanító; de ha azokat a közvéleményt felkavaró különös gátlástalansággal vagy öncélú kegyetlenséggel, embertelenül valósítják meg, az állampolgárok biztonságérzete közvetlenül szenved sérelmet. Az átlagosnál súlyosabb megítélést igénylő ilyen ügyek többségében a büntetési tételkeret felső határát megközelítő, sőt akár el is érő szabadságvesztést tekintsék az ügyészek a büntetés célját szolgáló jogkövetkezménynek. Hasonló ügyészi szemlélet érvényesítése kívánatos a korrupciós bűncselekmények, sorozatos betörések és gépkocsilopások elkövetőinek, a fegyver- és embercsempészeknek, a kábítószer kereskedelem haszonélvezőinek, a bűnszervezetek tagjainak büntetőjogi felelősségre vonása során is. Az ügyészek igen határozottan és különös következetességgel képviseljék ezeket az elveket a lakosság egyes csoportjainak, különösen a faji, etnikai, nemzeti, illetve vallási csoportoknak a hátrányos megkülönböztetésére irányuló vagy azon alapuló, a társadalom békéjét és az emberi méltóságot, valamint alapvető jogait egyaránt sértő, illetve veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben. Mindezekre figyelemmel az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő körlevelet adom ki: 1. pont A vádat képviselő ügyész kötelességei közé tartozik, hogy a számára biztosított jogokkal élve szorgalmazza az anyagi igazság teljes feltárását a büntetőeljárás tárgyalási szakaszában. Idetartozik az ítélkezési gyakorlat által kimunkált enyhítő és súlyosító körülmények alapos felderítése is; ez a büntető igazságszolgáltatás fontos eleme, amely szoros kapcsolatban áll az elkövető személyével, a történeti tényállással és az erre alapozandó törvényes jogi minősítéssel.

17 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 145 Több bűncselekmény bűnhalmazata nyomatékos súlyosító körülmény lehet, tehát a vádképviselet során sem szabad kellő körültekintés nélkül dönteni arról, hogy a vád tárgyává tett magatartások közül melyiknek nincs jelentősége a felelősségre vonás szempontjából. Ezért az ügyész a Be a alapján csak rendkívül indokolt esetben tegyen indítványt a bizonyítás mellőzésére, mérlegelve azt is, hogy a vádemelés során ennek a magatartásnak a súlyát másként ítélte meg; ha pedig a bíróság eltérve az ügyészi állásponttól az eljárást a Be ának (2) bekezdése alapján megszüntetné, a rendelkezés ellen indokolt lehet a fellebbezés bejelentése. A legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény mellett is kizártnak kell tekinteni a büntetőjogi felelősségre vonás mellőzését azokban az esetekben, amikor az enyhébben minősülő magatartás társadalomra veszélyessége önmagában is fokozott vagy egyébként is, ha szorosan kapcsolódik az igen súlyos bűncselekmény történeti tényállásához (pl. a megölt áldozat kifosztása). 2. pont A szándékos élet és testi épség elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben általában szigorú szabadságvesztés indítványozása indokolt. Kísérlet és bűnsegély esetén a bűncselekmény tárgyi és alanyi oldalának egybevetése és tüzetes elemzése útján kell indítványt tenni arra, hogy a bíróság e körülményeknek milyen fokú enyhítő hatást tulajdonítson. A befejezett emberölések minősített eseteiben feltéve, hogy az enyhítő körülmények csak az életfogytig tartó szabadságvesztés mellőzéséhez elégségesek, általában a büntetési tételkeret felső határához közelebb álló szabadságvesztés kiszabását kell indítványozni. Ha az emberölést a sértettnek valamely nemzeti, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt követték el, az alapesettel bűnhalmazatban a közösség tagja elleni erőszak nem állapítható meg. Ilyenkor az aljas indokra, mint a bűncselekmény minősítő körülményére hivatkozva kell a törvény szigorának érvényesítését szorgalmazni. Életfogytig tartó szabadságvesztés indítványozása esetén a büntetés kiszabásánál irányadó valamennyi körülmény gondos értékelésének eredményeként kell állást foglalni a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében. E lehetőség kizárását kell igényelni több életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény bűnhalmazata vagy több emberen elkövetett emberölés esetén, feltéve, hogy az enyhítő körülmények teljesen hiányoznak, vagy a súlyuk jelentéktelen. Az utóbbi feltételek akkor is indokolhatják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárására irányuló indítványt, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést egyetlen bűncselekmény miatt szükséges kiszabni, de az elkövető elvetemültsége, az alapvető erkölcsi normákkal való tudatos szembeszegülése javíthatatlan személyiségre vall. Ilyen esetekben a kizárás indokolt, ha a bűncselekmény több okból is súlyosabban minősül. Egyéb esetekben az életfogytig tartó feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára vonatkozó, a Btk ának (1) bekezdésében megállapított időhatárokhoz igazodó indítványt a büntetéskiszabási körülmények szakszerű, alapos és részletes indokolásával kell a bíróság elé tárni. 3. pont Ugyanezeket az elveket kell értelemszerűen érvényesíteni a közbiztonságot és köznyugalmat veszélyeztető más súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben is, különösen, ha a büntetni rendelt erőszakos magatartást különös kegyetlenséggel, gátlástalanul hajtották végre. Mások öncélú nyilvános bántalmazását, megalázását, az ennek során tanúsított brutalitást ugyancsak súlyos büntetéssel indokolt megtorolni. Vannak olyan bűnelkövetői kategóriák, amelyek tevékenysége súlyosan sérti a köznyugalmat és az állampolgárok biztonságérzetét. Idetartoznak a sorozatos betörések és gépkocsilopások elkövetői, a kábítószerrel visszaélés haszonélvezői, a bűnszövetségek és bűnszervezetek vezetői és tagjai, a súlyos bűncselekményekre például a fegyvervagy embercsempészésre szakosodott szokásos bűnözők. Velük szemben is a kellően szigorú szabadságvesztés kiszabását kell indítványozni.

18 146 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 4. pont Erélyes felelősségre vonást kell igényelni a kiemelkedően súlyos gazdasági-pénzügyi, illetve az állampolgárok szélesebb körét sértő vagyon elleni, továbbá a közélet tisztaságát jelentősen csorbító korrupciós, valamint a hivatali bűncselekmények elkövetőivel szemben. 5. pont A körlevél hatálya alá tartozó súlyos megítélésű esetekben is a büntetés kiszabására irányuló ügyészi indítvány ténybeli alapja az adott bűncselekmény reális tárgyi súlya, valamint a közbiztonságra és közrendre gyakorolt tényleges hatása legyen. A terhelő és mentő, az enyhítő és súlyosító körülmények együttes értékelését e szempontnak alárendelten végezzék az ügyészek és álláspontjukat tüzetes indokolással tárják a bíróság elé. A büntetés enyhítésére, illetve a méltányos elbírálásra módot adó rendelkezések (pl. a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, büntetés helyett intézkedés alkalmazása stb.) indítványozását vagy a bíróság által alkalmazott ilyen határozatok tudomásul vételét ugyancsak az adott ügy jellegéből és tárgyi súlyából kiindulva kell eldönteni. A gondatlanul elkövetett, viszonylag csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt általában szükségtelen a szabadságvesztés (akár próbaidőre felfüggesztett) kiszabása; a szándékosan elkövetett kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt sem indokolt aránytalanul súlyos az állampolgárok igazságérzetét is sértő jogkövetkezményeket szorgalmazni. Ilyenkor elsősorban az elkövető személyiségéhez és életkörülményeihez kapcsolódó enyhítő körülményeket kell érvényesíteni a felelősségre vonás során. Ezekben az ügyekben csak akkor indokolt a végrehajtandó szabadságvesztés indítványozása, ha az alanyi oldalon feltárt enyhítő körülmények jelentéktelenek vagy hiányoznak, ellenben a súlyosító körülmények nyomatékosak (pl. az elkövető visszaeső). A személyiséghez kapcsolódó enyhítő körülmények nagyobb száma és nyomatéka sem indokolja az elnéző büntetőjogi felelősségre vonást, ha az elkövető a kisebb tárgyi súlyú bűncselekményt bűnszervezet tagjaként valósította meg. A sértettek életkörülményeit nehezítő sorozatos mezei vagy besurranó lopások elkövetőivel szemben ugyancsak indokolt az eddiginél szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat szorgalmazása még a viszonylag csekélyebb elkövetési érték esetén is. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elbírálása során a bűnösség fokának és az ahhoz igazodó büntetőjogi felelősség súlyának a feltárása, valamint az ehhez igazodó indítványtételi és fellebbezési jog gyakorlása ugyancsak alapos körültekintést igényel. Ennek során először azt kell eldönteni, hogy a terhelt haszonélvezője, vagy mint kábítószer-fogyasztó áldozata-e a bűncselekménynek. Az első esetben különösen, ha a bűncselekmény súlyosabban minősül a törvény szigorának érvényesítését kell szorgalmazni. A Btk a szerint minősülő esetekben az elkövető kábítószer-függősége enyhítő körülményként értékelhető, különösen akkor, ha ennek talaján súlyos vagy maradandó egészségromlás is kialakult. 6. pont Az ügyésznek a büntetés kiszabására vonatkozó indítványaival szorgalmaznia kell a Btk. 80. (2) bekezdésében írt, a szabadságvesztés büntetési tételének középmértékére vonatkozó rendelkezés érvényesülését. Ennek érdekében a perbeszédében a büntetés kiszabása során foglalkoznia kell azzal, hogy a különböző büntetéskiszabási tényezők milyen mértékben és milyen irányban teszik lehetővé az ettől való eltérést. Az ügyész nem tehet indítványt a szabadságvesztés konkrét mértékére. Nincs elzárva azonban attól, hogy a középmértékből kiindulva a büntetési tételkereten belül megjelölje az általa megfelelőnek tartott büntetés hozzávetőleges helyét. Ennek megfelelően a büntetésre vonatkozó indítványában jelölje meg, hogy a büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel középmérték körüli, azt kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladó, esetleg a törvényi maximum közelében, vagy a középmértéknél kisebb vagy nagyobb mértékben enyhébb, esetleg a törvényi minimum közelében indokolt kiszabni a szabadságvesztés büntetést.

19 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám pont Az ügyész indítványaival törekedjen arra, hogy a bíróság minden olyan esetben, amikor ez lehetséges és a büntetés céljainak eléréséhez szükséges, illetve elégséges, alkalmazza a július 1-jétől hatályos Btk. szerinti új büntetéseket és intézkedéseket. Az elzárást, mint a szabadságvesztésnél enyhébb szabadságelvonással járó büntetést, a következő esetekben célszerű indítványozni: a) A 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, szándékos bűncselekmény elkövetőivel szemben is, ha a korábbi büntetések (pénzbüntetés, közérdekű munka) hatástalannak bizonyultak, azonban az elkövető méltányolható személyi, szociális, gazdasági körülményei miatt a speciális prevenció céljai még szabadságvesztés kiszabása nélkül is elérhetők. b) A kisebb, a szabálysértését alig meghaladó társadalomra veszélyességű bűncselekmények esetében, ha a szabadságvesztés törvényi minimuma, figyelemmel az ezzel a büntetéssel járó egyéb következményekre is, túl szigorú lenne. c) Ha pénzbüntetést vagy közérdekű munkát kellene indítványozni, de a terhelt vagyoni viszonyaira, egészségi állapotára vagy életvezetésére figyelemmel előre látható, hogy ezeket a büntetéseket át kell majd változtatni szabadságvesztésre. A sportrendezvények látogatásától való eltiltást elsősorban nem önálló büntetésként [Btk. 33. (3) bekezdés] minden olyan esetben indítványozni kell, ahol ennek a feltételei fennállnak. E büntetés indítványozásakor az ügyész jelölje meg, hogy mely sportszövetség (sportszövetségek) versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvények látogatásától, illetve mely sportlétesítménybe (sportlétesítményekbe) történő belépéstől kell eltiltani a terheltet. A jóvátételi munka indítványozása az eddig közérdekű munkával büntetett bűncselekmények közül az enyhébbek esetében célszerű. Szóba jöhet ez az intézkedés olyan esetekben is, amikor a terhelt hajlandó lenne a tevékeny megbánásra, ennek azonban hiányzik valamelyik feltétele. Ott is eredményesen alkalmazható lehet, ahol egy rövidebb tartamú próbaidő alatt előírt munkavégzési kötelezettség jobban tükrözi a cselekmény társadalomra veszélyességét és célszerűbben szolgálja a büntetőjogi szankciók célját, mint a próbára bocsátás. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az elkobzáshoz hasonlóan minden olyan esetben indítványozni kell, ahol ennek a feltételei fennállnak. 8. pont Ha az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés az ügyész által előterjesztett büntetőjogi igényt nem elégíti ki, a terhelt terhére meggyőzően indokolt, tehát szakszerű, mértéktartó és tárgyilagos fellebbezést kell bejelenteni akkor is, ha a kiszabott büntetés megfelel a szokásos helyi vagy országos bírói gyakorlatnak. A perorvoslati jog elmulasztása éppen e gyakorlat megerősödését szolgálná olyan esetekben is, amikor a közbiztonság és az állampolgárok alkotmányos jogainak védelme az eddiginél jóval hatékonyabb büntetések kiszabását követeli meg. Ezért az eredményességi mutatók jelentőségét a súlyosításra irányuló fellebbezésekkel kapcsolatban át kell értékelni. Az ügyész e kérdésben ne az állandónak vélt ítélkezési gyakorlathoz igazodjék, sőt éppen azt tekintse kötelességének, hogy a fellebbezési jog kitartó és következetes gyakorlásával mozdítsa elő a büntetőjogi felelősség fokozottabb érvényesítését az állampolgárok biztonságérzetét súlyosan romboló bűncselekmények elkövetőivel szemben. Az erre való törekvést nem gátolhatja a statisztikai mutatók esetleges és átmeneti romlásától való idegenkedés. A fellebbezési eljárásban részt vevő ügyészek minden olyan súlyosításra irányuló fellebbezést tartsanak fenn, amelyek e körlevél előírásainak megfelelnek. Az esetleges visszavonás indokait részletes iránymutatással kell az eljárt ügyész tudomására hozni. Ennek érvei közt nem szerepelhet, hogy a fellebbezés fenntartásától azért nem várható eredmény, mert a bíróságok más büntetéskiszabási gyakorlatot követnek. A másodfokú bíróság mellett működő ügyészek az elsőfokú határozat vizsgálata során, az anyagi jogi szabályok betartásnak ellenőrzésekor térjenek ki a Btk. 80. (2) bekezdésében írtak érvényesülésére is, és azok elmaradása esetén indítványozzák ennek a másodfokú eljárásban történő orvoslását.

20 148 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 9. pont A körlevél iránymutatásait a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban is értelemszerűen követni kell. Azok teljesítését elsősorban az első fokon jogerőre emelkedett határozatok reprezentatív elemzése útján a főügyészségek, valamint a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának, illetve Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának területi előadói rendszeresen kísérjék figyelemmel és tapasztalataikat szakági vezetőiknek a szükséghez képest, de legalább évenként jelentsék. 10. pont A körlevél rendelkezéseit a közzétételét követő naptól kell alkalmazni; egyidejűleg a büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 1/2010. (ÜK. 2.) LÜ h. körlevelet visszavonom. Dr. Belovics Ervin s. k., legfőbb ügyész helyettes Az Informatikai Főosztály, valamint a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya vezetőjének 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevele a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése alapján a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának vezetőjével egyetértésben a következő körlevelet adjuk ki: 1. pont A Vádképviseleti Informatikai Rendszerben az adatszolgáltatás július 1-jétől elektronikus formában történik. 2. pont Az adatszolgáltatás részletes szabályait a melléklet* tartalmazza. 3. pont A körlevél rendelkezéseit július 1-jétől kell alkalmazni, egyidejűleg a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetéséről szóló 9/2007. (ÜK. 12.) együttes főov. körlevelet visszavonjuk. Dr. Sinku Pál s. k., főosztályvezető ügyész Dr. Nagy Tibor s. k., főosztályvezető ügyész * A mellékletet az érintettek közvetlenül kapják meg

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11523. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2014. december 31. Tartalom Utasítások oldal 19/2014. (XII. 12.) LÜ utasítás az ügyészség Informatikai

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Jogszabályok

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Jogszabályok LX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1575 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2012. december 31. Tartalom Oldal Jogszabályok 2012. évi CCXXIII. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE Cím: 1055 Budapest, Szalay u. 16. : 1363 Bp. Pf. 24. : 311-5884, 312-7424 Fax: 332-6312 e-mail: obh@obh.birosag.hu 12.277-27/2013. OBH Dr. Navracsics Tibor úrnak miniszterelnök-helyettes

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1 T/1917/46.szám ORSZÁ~OLÉS HIVATALA w M APR 0 2 nnrüy üi / =~LÜiYSüP + Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

/2013. (..) KIM rendelet

/2013. (..) KIM rendelet 1 /2013. (..) KIM rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt,

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2012/17. szám Budapest, 2012. október 03. Szám: 32541/2012. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Együttműködési megállapodások: 1. Az Országos Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Utasítások

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Utasítások LX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1575 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2012. június 30. Tartalom Oldal Utasítások 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetérõl és

Részletesebben

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről Mód.: 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 181. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. december 28., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 181. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. december 28., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 181. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. december 28., péntek Tartalomjegyzék 2012. évi CCXXIII. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó

Részletesebben

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás Szám: 5-1/59/2007. TÜK a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a Rendőrség gazdaságvédelmi

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Szervezeti és működési szabályzat 32. sz. melléklete Elfogadva: 2005. május 10., hatályba lép: 2005. május 18-án Utolsó módosítás: 2016.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13096. számú törvényjavaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Előadó: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL Jászberény Város Jegyzője tekintettel az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141.

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés.

A 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés. 1998. ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ u t a s í t á s a a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2011. május 28-ától hatályos szöveg.

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete A Közterület-felügyeletről A rendelet kihirdetve: V árpalota, 1995. szeptember 11.

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

A Törvényalkotási bizottság összegz ő jelentése

A Törvényalkotási bizottság összegz ő jelentése , Ii ianyszám : 16 A ' L G Az Országgyűlés Érkezett : 2015 OKT 0 1. Törvényalkotási bizottsága A Törvényalkotási bizottság összegz ő jelentése a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak

Részletesebben

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott

Részletesebben

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 181. szám 37409 II. Törvények 2012. évi CCXXIII. törvény abüntetõtörvénykönyvrõlszóló2012.évic.törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl és egyes

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2016. (XII. 22.) OBH utasítása

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2016. (XII. 22.) OBH utasítása Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2016. (XII. 22.) OBH utasítása a rendkívüli és egyéb eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről szóló szabályzatról szóló 17/2012. (X. 18.) OBH utasítás módosításáról

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2015. december 31. Tartalom Utasítások oldal 16/2015. (XII. 17.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Határozatok. 1/2015. BJE jogegységi határozat

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Határozatok. 1/2015. BJE jogegységi határozat LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2015. október 31. Tartalom Határozatok oldal 1/2015. BJE jogegységi határozat... 202 Utasítások 13/2015.

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről

A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ. u t a s í t á s a. a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről A legfőbb ügyész 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ u t a s í t á s a a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2011. február 1-jétól hatályos szöveg)

Részletesebben

A legfőbb ügyész 12/2012. (VI. 8.) LÜ. utasítása. az ügyészség szervezetéről és működéséről. (2013. február 2-ától hatályos szöveg)

A legfőbb ügyész 12/2012. (VI. 8.) LÜ. utasítása. az ügyészség szervezetéről és működéséről. (2013. február 2-ától hatályos szöveg) A legfőbb ügyész 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetéről és működéséről (2013. február 2-ától hatályos szöveg) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdése alapján

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet Jóváhagyom: Dr. habil Balla Zoltán ny. r. alezredes egyetemi docens, főiskolai tanár Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék vezetője FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR igazgatásrendészet 2014. március 19. 2 Szabálysértés

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 9. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Az Alaptörvény és annak módosításai

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 9. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Az Alaptörvény és annak módosításai LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 9. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. szeptember 30. Tartalom Az Alaptörvény és annak módosításai oldal Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSEK RENDŐRSÉGI TAPASZTALATAI

KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSEK RENDŐRSÉGI TAPASZTALATAI A FINANSZÍROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZAÉLÉSEK RENDŐRSÉGI TAPASZTALATAI Kapcsolat a pénz- és tőkepiaccal Egyes büntetőeljárások során (pl.: tanúkihallgatások, megkeresések) Oktatások, képzések Együttműködés

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

2013. évi törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról

2013. évi törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról 1 2013. évi törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról 1. (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 11. (1) bekezdése

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 3. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 3. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 3. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2015. március 31. Tartalom Utasítások oldal 4/2015. (III. 18.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ 514-1 /2013. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2014. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben