Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete november 7-én tartott munkaterv szerinti nyílt üléséről.

Átírás

1 Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete november 7-én tartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester, Fenyvesi Zoltán, Kiss Anikó, Kovács Gábor, Kucsó István, Szalai László képviselők /7 fő/. Kószó László képviselő előre jelezte késését. Tanácskozási joggal meghívottak: Barta Attiláné vezető főtanácsos Csikós Krisztina, a Művelődés Ház és Könyvtár megbízott igazgatója Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja Gavlik Melinda aljegyző Horváth-Militicsiné Tóth Andrea, a Bokréta Önkormányzati Óvoda óvodavezetője Kovács Viktor anyakönyvvezető, informatikus Ladányiné Pilisvári Andrea településüzemeltetési ügyintéző Nagy Teleki István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tompai alapszervezetének elnöke Rozgonyi Tibor kockázatkezelési tanácsadó (Optimális Kft.) Simon Lukács Csaba adóügyi csoportvezető Szilberhorn Erzsébet tervező (Építészműhely Kft. Kecskemét) Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 6 képviselő jelen van. Kószó László képviselő előre jelezte késését. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A nyílt ülést megnyitja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Javaslatot tesz az ülés napirendjére az írásos meghívó alapján:

2 2 JAVASOLT NAPIRENDI PONTOK 1. Tompa Város évi belső ellenőrzési munkatervéről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. Tompa Város Önkormányzat Képviselő testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelet-tervezete a évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. A Halas-Thermo Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 4. A Szénás Ügyvédi Iroda összefoglaló beszámolója augusztus hónaptól 2011 októberéig Előadó: Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász 5. Tompa Város településrendezési terve és helyi építési szabályzata elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert, polgármester Szilberhorn Erzsébet, az Építészműhely Kft. Kecskemét tervezője 6. Balázs Erika megbízási szerződésének elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 7. Okmányiroda önállóvá válásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 8. A Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 9. Előterjesztés webtárhely szolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

3 3 10. Előterjesztés alternatív telefonszolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ismerteti az írásos meghívó szerinti javasolt napirendi pontokat, melyhez, ha kérdés vagy más javaslat nincs, az alábbiakkal egészítene ki: az Önkormányzat vagyonbiztosításával kapcsolatos napirendi pontot szeretném felvenni, melyet már a Pénzügyi Bizottság is tárgyalt, ez lenne a 11. napirendi pont. Meghívtunk hozzá egy szakembert, egy tanácsadó cég képviselőjét. Szeretnék egy 12.-et is, egy Egyebek címűt, amennyiben van rá igény, és a napirendi pontok előtt pedig beszámolnék az általam elmúlt hónapban végzett munkákról, tevékenységekről. A mai testületi ülés anyagát szombaton kapta meg a Testület, ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kifogás? - Nincs. Kószó László jelezte, hogy 13 óra 50-ig órája van, ő ezután fog érkezni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kéri a Képviselő-testületet, aki a meghívóban szereplő, -javasolt- napirendi pontokat az előbbi kiegészítésekkel elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi napirendi pontokat fogadta el:

4 4 NAPIRENDI PONTOK 1. Tompa Város településrendezési terve és helyi építési szabályzata elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert, polgármester Szilberhorn Erzsébet, az Építészműhely Kft. Kecskemét tervezője 2. Rozgonyi Tibor kockázatkezelési tanácsadó ajánlata az önkormányzati ingatlanok vagyonbiztosításáról (szóbeli előterjesztés alapján) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. Tompa Város évi belső ellenőrzési munkatervéről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 4. Tompa Város Önkormányzat Képviselő testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelet-tervezete a évi költségvetésről szóló 3/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 5. A Halas-Thermo Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 6. A Szénás Ügyvédi Iroda összefoglaló beszámolója augusztus hónaptól 2011 októberéig Előadó: Dr. Szénás Tamás ügyvéd, társasági és környezetvédelmi szakjogász 7. Balázs Erika megbízási szerződésének elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 8. Okmányiroda önállóvá válásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 9. A Szabó Dénes Általános Iskola Pedagógiai Programjának elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester

5 5 10. Előterjesztés webtárhely szolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 11. Előterjesztés alternatív telefonszolgáltató választásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 12. Egyebek Az ismeretlen helyről működtetett, névtelen bejegyzéseket magába foglaló új honlapról (szóbeli előterjesztés alapján) Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Napirend előtt: Tájékoztató az elmúlt egy hónap tevékenységeiről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Dr. Homoki-Szabó Róbert: Visszafelé szeretnék menni: említettem már, hogy a múlt héten elfoglaltságom volt: egy 2 napos önkormányzati konferencián vettem részt Balatonfüreden, mindez az Önkormányzati Megújulás Konferencia 2011 címet viselte. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyar Önkormányzati Szövetség, illetőleg a Közigazgatási és Igazgatásügyi Minisztérium rendezte, az előadók között szerepelt Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes úr, Tállai András államtitkár úr. Az önkormányzati törvény ismertetéséről szólt a konferencia. A miniszterelnök helyettes úr jelezte, hogy a Kormány szétválasztja az államigazgatási és az önkormányzati feladatokat, ami azt jelenti, hogy az Önkormányzatoktól a hatósági és az államigazgatási feladatokat elveszik. Két ok miatt: egyrészt azért, mert a Kormánynak az akarata a településeken, a járásokon keresztül ezek lesznek a végpontok, ahol megnyilvánul, a másik ok pedig az, ha bárki szeretne hatósági vagy államigazgatási ügyet elintézni, akkor az országban ugyanolyan jogrend szerint, ugyanolyan eljárási metódus szerint kapjon ügyintézést bármely Kormányhivatalban vagy ügyintézést végző hivatalban. Ez a cél, nagyon röviden, nagyon leegyszerűsítve ez lesz. Az Önkormányzati törvénynél két verzió volt: volt egy önkormányzati tervezet tavasszal, illetve egy ősszel. Néhány dolgot mondanék: az Önkormányzati törvénytervezetben, ami tavasszal jelent meg, pl. 2 ezer főben határozták meg azoknak a településeknek a lélekszámát, amelyeknél az önkormányzati hivataloknak be kell olvadni a nagyobb településbe, tehát 2 ezer fő alatti településeknek egyesülniük kell. Az ősziben már 3 ezer fő volt, mint kiderült, a mai nap folyamán, ami törvénytervezetet benyújtottak, visszaállították 2 ezer főre. A Kormányhivataloknak a törvényességi felügyeleti eljárás során az eszközrendszere

6 6 belekerült a törvénybe. Hogy milyen lehetőségek vannak, például a Kormányhivatalok a normatív támogatásokat megvonhatják azoktól a Testületektől, önkormányzatoktól, amelyek nem a törvények szellemében járnak el, adott esetben a Kormányhivatal a Testület feloszlatását kezdeményezheti az Országgyűlésnél, valamint bekerült az Önkormányzati törvénytervezetbe 2 adófajta. Helyi adó, illetőleg települési adó, amelyet az önkormányzatok vethetnek ki. Az önkormányzati rendszer áttér a feladatfinanszírozás-alapú normatív támogatásra, ami azt jelenti, hogy a később megalkotott ágazati törvényekben majd ismertetni fogják azokat a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat, amelyekre célzottan az állam finanszírozást rendel. Az önkormányzatoknak megmarad mellettük a helyi adóbevétel lehetősége, illetve olyan bevételi források, amelyek eddig is megvoltak: gondolok itt a gépjármű adóra, a helyi iparűzési adóra, újsághírekben lehetett hallani, hogy ezeknek egy részét a Kormány el kívánja vonni. A sajtóban megjelent, hogy az iparűzési adó 20 %-át, a gépjármű adót teljes egészében, ezek még tervezetek, igazából a törvények megalkotása után fog ez kiderülni. Az Önkormányzati törvény rendelkezik az általános iskolákról is, amelyeket állami fennhatóság alá kívánnak vonni: tudni kell, hogy 4 törvénynek az együttes elfogadása után fog kialakulni az, hogy jövőre az önkormányzatok milyen költségvetéssel fognak működni. Ezek: az adótörvények, a központi költségvetés törvénye, az önkormányzati törvény, és a köznevelési törvény. Utóbbit is most terjesztették elő, igazából e hónap végén vagy a következő hónap elején fogunk tisztán látni. Én Vörös Zsuzsannával már végeztettem számításokat itt a sajtóban megjelent elvonásokra vonatkozóan, egy-két helyen ezt már jeleztem is. Meg szeretném várni a decembert, amíg ez a 4 törvény elfogadásra kerül a hozzá csatlakozó miniszteri rendeletekkel, akkor már tisztán fogunk látni, hogy milyen költségvetéssel dolgozhatunk majd. Ennyit a konferenciáról. Tárgyaltam a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. vezetőjével. Miért kértem őket ide? Volt egy munkahelyteremtő lehetőség: egy üzemnek, egy erőműnek az elvi létesítési lehetősége, 2-3 mondatban szeretném ennek az erőműnek a konstrukcióját elmondani. Más önkormányzatoktól kaptam meg egy cégnek az anyagát, mely szerint egy magyar technológia segítségével a hulladékból különböző eljárásokon keresztül olyan új megoldási javaslatokkal állhatunk elő, hogy a hulladékból metánt, szintetikus földgázt, áramot, és hőt tudnánk előállítani. Mindennek az alapja a hulladék, az erőmű éves szinten minimum 200 ezer tonnával üzemelne. Ugye, itt az input anyagnak a hulladéknak- a biztosítása a cél, beszéltem Vaskúttal, a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.-vel, voltam kint Szabadkán, ahol az ottani Hulladékgazdálkodási Kft.-nek a vezetőjével tárgyaltunk, hogy biztosítani tudnánk-e ezt a hulladékmennyiséget. Az a legnagyobb probléma, hogy nem igazán, mert ennek az erőműnek éves szinten tonna szemétre lenne szüksége. Vaskút éves szinten 50 ezret produkál, a szegediek is 70 ezret, és nem beszélve arról, hogy nem szívesen adnák oda a hulladékukat akkor, amikor ezt az erőművet ők is meg tudnák valósítani az adott településen. Amiért lényeges ez a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.-vel való beszélgetés:

7 7 Feketéné ismertette, aki pont előző nap volt Nyíregyházán egy államtitkári értekezleten, amelyen nagy vonalakban elmondták az illetékesek Illés Zoltán államtitkár úr- a majdani Hulladékgazdálkodási törvényt, amit szintén e hónapban fognak elfogadni, hogy nagy valószínűséggel állami feladat lesz. A mostani 424 szolgáltató helyett 56 szolgáltató fogja végezni a szemétszállítást, a szolgáltatók nem az önkormányzatokkal fognak szerződést kötni, hanem az ingatlantulajdonossal, aki közvetlenül fogja megfizetni a szemétszállítás díját a szolgáltatónak. Ha ez a Hulladékgazdálkodási törvény életbe lép, nagy valószínűséggel jövő júniusban, akkor ettől a tehertől a Tompai Önkormányzat minden bizonnyal mentesülni fog. Két héttel ezelőtt kezdeményeztem egy beszélgetést helyi vállalkozókkal, ismertetve a majdani lehetőségeket a törvényekről, az ő elképzeléseiket megismerve, hogy milyen lehetőségek lennének itt Tompán, nagyon jó hangulatban folyt ez a beszélgetés. Voltam Zsanán egy konferencián, ott a Duna-Tisza közti csatorna létesítésének a megvalósításáról beszéltek tudósok, volt kormánybiztosok, kormánymegbízottak, illetőleg a konferencia egyik része volt az ún. [úgynevezett] császárfának az elültetése. Ezzel kapcsolatban majd szeretném összehívni a helyi vállalkozókat és a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, ugyanis ez a császárfa egy rendkívül intenzíven növő és gyarapodó fa, amelynek az igénye rendkívül kevés olyan szinten, hogy homokon is megterem, nagyon kevés vízigénye van, és 3 éven belül 0,4 m 3 fatömeget tud produkálni, 8. év végére 1 fa 1 m 3 tiszta faanyagot tud biztosítani. Ennek a telepítési metódusát és művelési módját szeretném majd ismertetni a helyi vállalkozókkal, akiket érdekel, a projekttulajdonosokkal összehozni, és egy befektetési lehetőségként felkínálni nekik. Kószó László megérkezett a képviselő-testületi ülésre. A Kiskunhalas és Tompa-Kelebia végcéllal létesülő kerékpárútról: egy KÖZOP pályázati formában lehetne kerékpárutakra pályázni. 5 települést érint: Kiskunhalast, Balotaszállást, Kisszállást, Tompát, és végcélként Kelebiát. Hogyan lehetne megvalósítani? Itt nagy problémát jelent, hogy az 53-as út 11,5 tonnás megerősítésével kapcsolatban amúgy is szélesedik az úttestnek a burkolati része, és nincs hely benne a kerékpárútnak. Ezt jeleztem a tervezőknek. A múlt héten megjelent a Petőfi Népében egy cikk a térség országgyűlési képviselőjének, Lukács Lászlónak a nyilatkozata, mely szerint Tompa körforgalom, ill. a határ Vámhivatal közötti rész megerősítését habár jövőre kezdenék el, mégis elmarad, mert ennek költségét a Baja-Szeged útvonalra csoportosították át. Azonnal kezdeményeztük a Magyar Közútnál, hogy erre vonatkozóan nyilatkozzanak, hogy ezek szerint akkor nem kerülne megerősítésre. Per pillanat a Közútnál nem tudnak információt nyújtani erre vonatkozóan, tehát tudomásom szerint megvalósul az útburkolat megerősítése. Minden hónapban történik egy magyar állampolgársági eskütétel, ebben a hónapban is volt. Ekkor külföldön lakó magyar állampolgárok teszik le az esküt, általában fő szokta egyszerre igényelni az állampolgárságot, és ennek az eskütétele történik meg a Hivatalunkban.

8 8 Részt vettem a Mozgáskorlátozottak Egyesületének az éves rendezvényén, egy rendkívül kellemes hangulatú ebéd volt, ahová a nyugdíjasok is meghívást kaptak; Szabó Laci bácsinak a csoportja [Szabó László, a Rozmaring Nyugdíjas Klub elnöke]. Volt Kistérségi ülés, valamint tárgyaltam Babud Jenő tűzoltóparancsnokkal, a majdani katasztrófavédelmi megbízottal nem másról, mint az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek a megerősítéséről, amelyet később át lehetne majd fordítani egy önkormányzati tűzoltósággá. A mostani beszélgetésnek az adta az alapját, hogy indulni kell egy olyan formában, ami alapján majd később az illetékes szerveknél tudnánk kezdeményezni egy önkormányzati tűzoltóságnak a felállítását. Ennek folyományaként, amit eddig egy 5 m 3 -es tartályos szippantóval ellátott traktort használt Maczonka úr, ezt a traktort kivontuk a szippantásból, ennek kezdeményeztem a fertőtlenítését, a lefestését, és egy szivattyúval való ellátását, amit az önkéntes tűzoltók használnak majd a későbbiekben. Szentkirályon is részt vettem Magyar Önkormányzati Szövetség és a Települési Önkormányzati Szövetségnek a rendezvényén, több ilyen rendezvény volt, ez a balatonfüredi rendezvénynek volt az egyik elő-megbeszélése, ahol az önkormányzati vezetőknek kérdezték meg a véleményét a majdani Önkormányzati törvénytervezethez való módosító indítványokról. Szeptemberben kezdeményeztem, ugyanis a Kunság Volán visszaállította a 17 óra 15-ös buszjáratot, amely Kiskunhalasról indul Tompára, ezzel nem is volt gond, a legnagyobb probléma azt volt, hogy a 16 óra 00 perckor induló kiskunhalasi járatot viszont ezzel egyidejűleg megszüntette. Rengetegen jöttek, kértem, hogy egy kérdőívet töltsenek ki azok a lakosok, akik igénylik ennek a járatnak a visszaállítását, majd ezzel a listával kértem, hogy a Kunság Volán állítsa vissza a 16 óra 00 perckor induló járatot. A múlt héten megérkezett a menetrend-tervezetük, amely december 11-vel lesz hatályos, néhány dolgot szeretnék mondani: Kiskunhalasról induló járatok a jövőbeni tervezetben: 16 óra 00 perckor indulna, tehát visszaállítja a Kunság Volán, 16 óra 30 perckor fog indulni egy, most 16 óra 35 perckor indul, azaz 5 perccel előrébb kerül az indulás, lesz egy 17 óra 00 perckor induló, vagyis a 17 óra 15-ös megszűnik, 18 óra 00 perckor indul, a jelenlegi 18 óra 15-kor indul, és 20 óra 30 perckor lesz az utolsó, ami Tompára fog indulni, ez jelenleg 20 óra 35 perckor indul. Tompáról induló járatváltozás: 14 óra 30 perckor fog indulni Kiskunhalasra, majd 16 óra 00 perckor, és 18 óra 00 perckor, ez egy új járat lesz. Az lenne a kérésem: két hetünk van arra, hogy elfogadjuk ezt a javaslatot, kérem a lakosságot, hogy aki igénybe veszi ezeket a közlekedési járatokat, és van véleménye ezekről, ha nem tetszik valamelyik járatnak az indulási ideje, még most lehet reklamálni, de november 16-án kell elküldenünk az észrevételünket ezzel

9 9 kapcsolatban. Kérem, ha ilyen van, jelezzék az Önkormányzatnál Ladányiné Pilisvári Andreánál. Még egy dolgot szeretnék elmondani: telefonközponttal kapcsolatban (nem az, ami napirenden van) az Önkormányzatnál a mai nappal elrendeltem, hogy kódrendszerrel lehessen telefonálni. Ezt az indokolta, hogy az eltelt 8 hónapban egy kicsit megnőtt a telefonszámlánk, és kíváncsi vagyok, hogy ennek mi az oka. Minden önkormányzati köztisztviselő kapott egy kódot, és csak ezzel a kóddal tud telefonálni. Ennek értelemszerűen volt egy költsége, nem volt nagy tétel, kb. 43 ezer Ft volt, a célom az, hogy csökkentsük a telefonköltségeket. Egy utasítás ment ki minden köztisztviselőnek, hogy a telefonálások számát csökkentsük, és amit lehet, -ben oldjunk meg, hogy az Önkormányzat ezzel is spóroljon. Köszönöm szépen! Ha nincs kérdés, akkor a beszámolómat szavazásra felterjeszteném. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a tájékoztatóban elhangzottakkal, kézfelemeléssel szavazzon! Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a tájékoztatóban elhangzottakat elfogadta. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hadd legyen egy kérésem: Rozgonyi Tibort és Szilberhorn Erzsébetet előre lehetne-e engedni, hogy el tudjanak majd menni? Jó, köszönöm szépen! Akkor Szilberhorn Erzsébettel kezdenénk. A napirendi pontok tárgyalása. 1. Tompa Város településrendezési terve és helyi építési szabályzata elfogadásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert, polgármester Szilberhorn Erzsébet, az Építészműhely Kft. Kecskemét tervezője Az előterjesztés és rendelettervezet írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadnám a szót Szilberhorn Erzsébet tervezőnek. Szilberhorn Erzsébet: Köszönöm szépen a lehetőséget, elég terjedelmes anyag, ami ma a Testület elé került. Egy határozathozatal és egy rendeletalkotás, ami a rendezési tervhez, illetve a helyi építési szabályzathoz tartozik. Ami fontos lenne, és szóban szeretnék kiegészíteni, az a korábbi egyeztetésekhez képest történt változás,

10 10 amit mindenképpen el kell, hogy mondjunk. A szerkezeti terv, ami határozattal kerül jóváhagyásra, ábrázolás-technikában kicsit különbözik a korábbi egyeztetésre bocsátott, és Önök által március 18-án megtárgyalttól, ez egyértelműen csak egy szakmai és formai dolog, ugyanis azt az eligazítást kaptuk korábban nem így kérték a tervezőtől-, hogy: mivel Tompának van érvényes rendezési terve, a területfelhasználás a hatályos rendezési tervhez képest mutassa a változásokat. Amennyiben Önök jóváhagyják, akkor ezek a csíkozott felületek mind folyamatossá válnak, egyértelműbbek és tisztábban értelmezhetőek, jobban olvashatóak lesznek. Ez nem tervezői ötlet, hanem az egyeztetés során fölvetett szakmai észrevételre került így feldolgozásra. Ami szintén az egyeztetéshez kapcsolódik, és szót kell róla ejteni: március 18-i egyeztetési anyagban megerősítették azt a szándékukat, hogy termálfürdő céljára a 0301/8 helyrajzi számú [hrsz.-ú] telket ki kell jelölni. Ha jól tudom, akkor ez a Pedagógusföldek elnevezésű terület. A márciusi egyeztetést követően az államigazgatási vélemények között a Megyei Földhivatal úgy nyilatkozott, hogy ez kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. Ez egy kicsit meglepő volt, hiszen a hatályos rendezési terv is beépítésre szánja ezt a területet, ennek a tárgyi tervnek a korábbi egyeztetésén is mindig beépítésre volt szánva, és nem kifogásolták, ezt a problémát föloldani úgy látszott, hogy egyeztető tárgyalást tartottunk e vonatkozásban, és a végső tervben gazdasági területként került ez a terület bejelölésre azért, mert ez a hatályos rendezési tervhez képest nem jelent változást. Ehhez nem tudott már a Földhivatal mit szólni, így most a jogszerűen beépítésre már kijelölt terület marad, és a terület-felhasználásban változás itt nem történik. Ezt el kellett mondani, de ez a jogszerű jóváhagyásnak feltétele, hogy államigazgatási kifogás ne maradjon, és ennek a teleknek a vonatkozásában így kellett eljárnunk. Ami a szerkezeti tervi lényegi dolog egyébként igencsak volt alkalmunk kitárgyalni, és itt semmi változásra és módosításra nem volt szükség-, a rendelettel jóváhagyandó munkarészek között a szabályozási tervek, ami a helyi építési szabályzat melléklete, ez meglehetősen terjedelmes anyag, amelyet Önök elektronikusan kaptak meg. Itt egy dologra kell felhívni a figyelmet: szeptember 29- én meglehetősen elkésve- kaptuk meg azt az adatszolgáltatást, ami az 53-as úttal kapcsolatos kisajátítási vonalakat mutatja. Már postán volt az anyag, ezért nem tudtuk átvezetni a szabályozási tervlapokra ezt a kisajátítási vonalat, de mivel már rendelkezésre áll, a jóváhagyás szerinti dokumentáció tartalmazni fogja azokat a kisajátítási vonalakat, ami az úthoz kapcsolódóan megtörténik. Ez szintén csak egy ábrázolás-technikai dolog, mégis azt hiszem, föl kell rá hívni a figyelmet, hogy ezzel a kiegészítéssel fogjuk a végső tervet leszállítani. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én köszönöm! Kérdés van-e a képviselők részéről? Kovács Gábor: Közszemle volt már? Szilberhorn Erzsébet: A lakossági közzétételt jogszabály az Építési törvény 9. (6) bekezdése- írja elő, ez 1 hónapos közzététel, ez hirdetőtáblán megtörtént. Olyan terjedelmes anyag, hogy ez Ladányiné Andreánál volt megtekinthető 1 hónapos időtartamra.

11 11 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Annyit szeretnék mondani, és azt hiszem, Erzsébet megerősít ebben, hogy pl. a vállalkozókkal ebben a teremben tárgyaltunk, és mutattuk meg nekik a településrendezési tervet. Szilberhorn Erzsébet: Egy évvel ezelőtt ilyen tájban ültünk össze, és utána elkészült az egyeztetési anyag. Ennek kipostázása és államigazgatási szervi véleményezése után jöttek még elő éppen vállalkozói szempontú észrevételek, nevezetesen: a volt gépállomás telke legyen gazdasági terület, hiszen a korábbi rendezési terv is azt adta, és volt még egy, egy műanyag nyílászárót gyártó vállalkozás, akinek a lakásához közel a kisszállási határ mentén egy gazdasági területet kellett kijelölni. Ezek olyan észrevételek, változások voltak, amit a Testület fölvállalt, és tervezőként pedig fölvállaltuk, hogy még egyszer egyeztessük, hiszen ezek szerkezeti tervet érintő változások voltak. Újra ki kellett az államigazgatási szerveknek a szomszédos önkormányzatnak küldeni, úgyhogy ez mintegy negyed éves időtartamot vett el a tervezésből, de ennél többet azt hiszem, sem a megrendelő oldaláról, sem a tervező oldaláról sajnos nem lehet tenni adott információk birtokában. Az én tervezői gyakorlatom is azt mutatja, hogy nagyon sokszor van, hogy éppen jóváhagyják, és előjön egy olyan dolog, amire senki sem gondolt. Ne tartsanak cinikusnak, de azt hiszem, az lenne a jó, ha jönne valami olyan lendület, és valami olyan pozitív dolog, ami miatt éppen bele kell nyúlni a rendezési tervbe, mert az azt jelenti, hogy beruháznak, építenek, hogy valamit kitaláltak olyat, amire nem gondoltunk. Köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Bár így lenne! Ami ezt a negyed éves csúszást indokolta, az az volt, hogy szerettem volna a vállalkozóknak a véleményét is megtudni. A Testületből 1 képviselő és egy 1 külső bizottsági tag is részt vett ezen a fórumon. A nyílászárót gyártó vállalkozásnak a kérése ezen a megbeszélésen derült ki, és emiatt is módosításra került a településrendezési terv. Az illető bővíteni szeretne, területet vásárolni, és azon a területen már egy módosítást kellett végrehajtani a településrendezési tervben. Úgy gondolom, hogy megtettünk mindent, ezek a településrendezéssel kapcsolatos megbeszélések is nyilvánosak voltak a TV-felvételnek köszönhetően, tehát bárki tudhatott róla, hogy ez épp zajlik. Elmondanék egy példát: Kecskeméten önkormányzati vezetőkkel tárgyaltam, ők mutatták be pont ezt a céget, majd fölhívtam Szilberhorn Erzsébetet, hogy átszaladnék, mert nem volt nálam településrendezési terv. Nagyon készségesen kinyitották az irodát, adtak egy másolatot, szaladtam vissza az önkormányzathoz, és már terítettem le a térképet, megmutatva, hogy mit tudunk mi ajánlani. Itt most először azt szeretném, ha lenne egy konkrétum, amivel ide tudok állni a képviselőtestület elé, és akkor majd tudunk dönteni abban, hogy mire, hova, mit szeretnénk telepíteni, és annak van-e realitása. Most sajnos nincs még. Itt van például a Pedagógusföldek, amely az önkormányzat legnagyobb területe, és amelyet adott esetben be tudnánk vonni akármilyen projektbe: most hallottuk Erzsébettől, hogy kiemelten jó minőségű földterület. Tehát igazából ez az, amit én már 1 évvel ezelőtt is mondtam, hogy nem sok mozgástere van az Önkormányzatnak, vagyis a nullához közelít ilyen szempontból. Szilberhorn Erzsébet: Ismét, ha felhozhatom a tervezői gyakorlatomat, azt hiszem anélkül, hogy neveket mondanék- Tompa Város igen jó helyzetben van, hiszen

12 12 nemigen szokott rendelkezésre állni önkormányzati terület, ami vállalkozás fogadására, gazdasági célú beépítésre alkalmas. Itt pedig a vásártér megszűntével a volt vásártér helye, meg ez az említett Pedagógusföldek is, amit igaz- borsos áron engedik csak művelés alól kivenni, de mégis a beépítésre szánt terület gazdasági célú beépítésének a lehetősége megteremtődik ezzel a rendezési tervvel. A vásártérnek ez idáig nem volt meg, a Pedagógusföldnek eddig is megvolt, meg ezután is megmarad. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Ismertetném az elfogadásra szánt képviselő-testületi határozatot. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel egyéb kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el: 145/2011.(XI.07.) képviselő-testületi határozat: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (3) a) alapján biztosított jogkörében az alábbi döntést hozza: 1.) Tompa igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja T-1 jelű 1: méretarányú településszerkezeti tervet és a településszerkezeti terv leírását. 2.) Éves költségvetési rendeletében foglaltak figyelembevételével megvalósítja a településszerkezeti tervben foglaltakat az alábbiak figyelembevételével - Lakossági ellátás biztosítása - Munkahelyteremtés - Településkép javítása - Helyi művi és természeti értékek megőrzése, védelme. Felelős: dr. Homoki Szabó Róbert polgármester Ladányiné Pilisvári Andrea előadó Határidő: azonnal. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport, - Szilberhorn Erzsébet tervező (Építészműhely Kft. Kecskemét).

13 13 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Most pedig a rendelet-tervezetről szavaznánk: Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel további kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki ebben a napirendi pontban szereplő rendelet-tervezettel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet fogadta el: Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megállapítja, hogy a Képviselő-testület megalkotta a 22/2011.(XI.08.) önkormányzati rendeletét a helyi építési szabályokról. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2011.(XI.08.) rendelete a helyi építési szabályokról Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. (3)bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Étv. 6. (1)bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében az illetékes állami főépítész, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Hivatala, az illetékes megyei kulturális örökségvédelmi iroda, az illetékes nemzeti park igazgatóság, az illetékes megyei kormányhivatal földhivatala, az illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi Igazgatósága, a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága, a Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága és az I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el. A RENDELET HATÁLYA 1. (1) E rendelet Tompa közigazgatási területére terjed ki.

14 14 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó: Külterület 1: méretarányú szabályozási terve (SZ-1 jelű terv), Belterületi térség átnézeti lapból-, jelmagyarázatból és 63 db térképszelvényből álló 1:2000 méretarányú szabályozási terve (SZ-2 jelű terv szerint lehet. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelmények, egyéb jogszabályok és a hatósági előírások az érvényesek. SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2. (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető. (2) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS ELŐÍRÁSOK 3. (1) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el. (2) Építési övezeti határ és telekhatár beépítésre szánt területen új beépítésben nem különbözhet. (3) Általános mezőgazdasági terület kivételével csak zárt trágyatároló létesíthető. (4) A szomszédos ingatlanon álló lakóépület és állattartó épület között legalább a következő távolságokat kell tartani: a) ló, szarvasmarha 15 m b) juh, kecske, sertés 10 m c) broiler baromfi: ketreces 5 m, almos: 10 m d) tojó tyúk (ketreces) 10 m e) vízi szárnyas: 15 m f) pulyka: 10 m g) anyanyúl és szaporulata: 10 m

15 15 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a). Lakóterület, amely kertvárosias és falusias lakóterület b) Vegyes terület, amely településközpont vegyes terület c) Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és ipari terület d) Különleges terület, amely da) Szálláshely szolgáltató terület db) Mezőgazdasági üzemi terület dc) Szociális otthon dd) Határátkelő de) Piac (2) A városi parkolási rendelet megállapításáig a gépkocsik elhelyezésére az alábbi vonatkozik: Az építési telekhez kapcsolódó közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett akkor helyezhető el gépkocsi, ha igazolt módon a ki-, és behajtás forgalmi okokból nem megoldható vagy a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé. (3) Ha meglévő épületek esetében az egymással szemben fekvő homlokzatok közötti távolság az OTÉK-ban és az e rendeletben meghatározottaknál kisebb, úgy az érintett épületszakaszon új homlokzati nyílás nem létesíthető. (4) Az építési munka feltétele a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett. (5) Terepszint alatti önálló építmény az építési helyen belül az adott építési övezetre vonatkozó beépítettségi % figyelembevételével helyezhető el és a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg úgy, hogy a szomszédos telkeken álló építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (6) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz-2) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók. Kertvárosias lakóterület 5. (1) Kertvárosias lakóterület a város laza beépítésű jellemzően mérnöki osztású beépítése. (2) Kertvárosias lakóterületen az építési övezeti előírásokban foglalt kivételekkel a) lakóépület az (Lke-1) építési övezet kivételével legfeljebb 2 lakással b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) kézműipari épület, e) iroda, műterem, f) sportépítmény,

16 16 g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, h) termelő kertészeti építmény, elhelyezhető. (3) A (2) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe. (4) Kertvárosias lakóterület beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint a) (Lke-1) társasházas beépítés b) (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés c) (Lke-3) történeti kistelkes beépítés d) (Lke-4) előkertes beépítés e) (Lke-5) szabadonálló beépítés építési övezetekre tagolódik. 6. (Lke-1) társasházas beépítés építési övezetének előírásai (1) Utcafronton termelő jellegű gazdasági építmény, háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség -beleértve a gépkocsitárolót is- nem helyezhető el. (2) Kialakítható telek: min 600 m 2 (3) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon, hátsókert min 3m (4) Beépítettség: max. 30%, (5) Építménymagasság: max. 7,5 m (6) Zöldfelület min 50% 7. (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: 720 m 2 (2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % (6) (Lke-2*) építési alövezet északi 50m-es mélységű részére vonatkozó külön előírások: a) gazdasági célú épület nem építhető b) kialakított új telekre (1) és (3)-(5) előírásai érvényesek. c) kialakított új telek beépítése oldalhatáros, előkert: 5m. 8. (Lke-3) történeti kistelkes beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: 450 m 2 (2) Beépítési mód: a) oldalhatáron álló, b) építési vonal a kialakult építési vonalon c) hátsókert nélkül, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % 9. (Lke-4) előkertes beépítés építési övezetének előírásai

17 17 (1) Kialakítható telek: 550 m 2 (2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, 5 m-es előkerttel (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % 10. (Lke-5) Szabadonálló építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: 550 m 2 (2) Beépítési mód: szabadonálló, 5m-es előkerttel (3) Beépítettség max. 30% (4) Építménymagasság: max. 4,5 m (5) Zöldfelület min 50 % Falusias lakóterület 11. (1) Falusias lakóterület a város laza beépítésű tanyasoros beépítésből folyamatosan kialakuló beépítése. (2) Falusias lakóterület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével a) lakóépület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) kézműipari épület, e) iroda, műterem, f) sportépítmény, g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, h) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény helyezhető el. (3) A falusias lakóterület (Lf-1) és (Lf-2) építési övezetbe tartozik. 12. (Lf-1) belső építési övezet előírásai (1) Kialakítható telek: min 900 m 2 (2) Beépítési mód: oldalhatáron álló 5m-es előkerttel (3) Beépítettség: max. 30%, (4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5, amennyiben az utcavonaltól legalább 20m-re helyezkedik el. (5) Zöldfelület min 60% 13. (Lf-2) tanyasor építési övezet előírásai (1) Kialakítható telek: min 1000 m 2 (2) Beépítési mód: a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével. b) új beépítésben oldalhatáronálló 5m-es előkerttel (3) Beépítettség: max. 30%, (4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5

18 18 (5) Zöldfelület min 60% Településközpont vegyes terület 14. (1) A településközpont vegyes terület a város szorosan vett településközponti beépítésének területe. (2) A településközpont vegyes terület (Vt-1) Városközponti beépítés építési övezetbe sorolt. 15. (Vt-1) városközponti beépítés építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint a) lakóépület b) iroda c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület e) sportépítmény f) piac g) kézműipari épület elhelyezhető. (2) Az (1) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe. (3) Utcafronton nem közforgalmú, termelő jellegű gazdasági építmény, háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség beleértve a gépkocsitárolót is nem helyezhető el. (4) Kialakítható telek: min 450m 2 (5) A beépítés módja: a) oldalhatáronálló b) építési vonal a kialakult építési vonalon c) hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával (6) Beépítettség: max. 40% (7) Építménymagasság: max. 7,5 m (8) Zöldfelület min 20 % Gazdasági területek 16. (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület (3) Gazdasági területen belül külön szabályozás nélkül min. 14,0 m-es szabályozási szélességű, min. 12m-es fordulási sugárral kialakított burkolatú közút kialakítható. Kereskedelmi, szolgáltató terület 17. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe. (2) A kereskedelmi szolgáltató terület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével:

19 19 a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei b) gazdasági tevékenységi célú épületen belüli szolgálati lakás c) iroda elhelyezhető. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület a következő építési övezetekbe tartozik: a) (Gksz-1) általános beépítés, b) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés, c) (Gksz-3) határúti építési övezetekre tagolódik. 18. (Gksz-1) általános beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: min 900 m 2 (2) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság 1 szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel. (3) Beépítettség max 60%. (4) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat (5) Zöldfelület: min 20%. (6) A (Gksz-1*) jelű építési övezet (1)-(2)bekezdésen kívüli előírása, hogy a csatornától mért 50m-en és az országos közúttól mért 100m-en belül építmény nem helyezhető el. 19. (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés építési övezetének előírásai (1) Kialakítható telek: min 900m 2 (2) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel (3) Beépítettség max 40%. (4) Építménymagasság max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat (5) Zöldfelület min 20%. (6) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók. 20. (Gksz-3) határúti beépítés építési övezetének előírásai (1) A 17. (2) szerinti építmények elhelyezhetők és a kialakult helyzet szerinti tanyaudvarban álló lakóépület felújítható. (2) Kialakítható telek: min 900 m 2 (3) Beépítés a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével. b) új beépítésben szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság 2 szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel. (4) Beépítettség max 60%. 1 Ld fogalommagyarázat 2 Ld fogalommagyarázat

20 20 (5) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat (6) Zöldfelület: min 20%. Ipari terület 21. (1) Az ipari terület a városgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari terület (Gip-1) településgazdálkodási építési övezetbe tartozik. 22. (Gip-1) településgazdálkodási építési övezet előírásai (1) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító területigényes létesítmény (2) Kialakítható telek: min 300m 2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 50% (5) Építménymagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. (6) Zöldfelület: min 25% Különleges területek 23. A különleges területek : a) Szálláshely szolgáltató terület b) Mezőgazdasági üzemi terület c) Szociális otthon d) Határátkelő e) Piac építési övezetekbe tartoznak 24. Szálláshely szolgáltató terület (Kszá) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) igazgatási épület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület d) egyházi. oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény elhelyezhető (2) Kialakítható telek: min 900m 2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 40% (5) Építménymagasság max 10,5m (6) Zöldfelület: min 30% 25. Mezőgazdasági üzemi terület (Km) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) szolgálati lakás b) iroda c) üzemanyagtöltő d) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is elhelyezhető. (2) Kialakítható telek: min 1200m 2

21 21 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 40% (5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. (6) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok figyelembevételével kötelező fásítással 26. Szociális otthon (Ksz) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) szolgálati lakás b) iroda e) egészségügyi-, és szociális ellátás és azok kapcsolódó építményei elhelyezhetők. (2) Kialakítható telek: min 900m 2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 20% (5) Építménymagasság max 7,5m (6) Zöldfelület: min 40% 27. Határátkelő (Kha) építési övezeti előírásai (1) Az építési övezeti előírások szerint: a) szolgálati lakás b) iroda e) határátkelő és kapcsolódó építményei elhelyezhetők. (2) Kialakítható telek: min 900m 2 (3) Beépítés módja: szabadon álló (4) Beépítettség: max 20% (5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. (6) Zöldfelület: min 40% 28. Piac (Kp) építési övezeti előírásai (1) az alaprendeltetésnek megfelelő építmények elhelyezhetők (2) telek: min 3000m 2 (3) beépítés módja: szabadonálló (4) beépítettség: max 40% (5) építménymagasság: max 7,5m, (6) zöldfelület: min 40% BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 29. (1) A beépítésre nem szánt területek a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek b) zöldterületek c) erdőterületek d) mezőgazdasági területek e) vízgazdálkodási területek f) különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.

22 22 (2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata. Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek 30. (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el. (3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint a) (KÖu-1) országos fő-, és mellékutak b) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak (gyűjtő ás lakóutak) c) (KÖu-3) egyéb utak övezetekre tagolódnak: 31. (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezetének előírásai (1) Az övezetbe a) 53. sz. Solt-Tompa főút, b) 5501 j. összekötőút, c) j. bekötőút tartozik. (2) Szabályozási szélesség: 30m, illetve a kialakult helyzet (3) Belterületen kétoldali járda alakítandó (4) Bel-, és külterületen a forgalom számlálási adatok figyelembevételével önálló kerékpárút alakítandó. 32. Országos fő és mellékutakon kívüli övezetek előírásai (1) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak szabályozási szélesség. min 12m. illetve a kialakult helyzet (2) (KÖu-3) egyéb utak övezetének előírásai a) Az övezetbe tartozik a 31. és 32. (1) bekezdésen kívüli összes többi út. b) Hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m, amelyet a szabályozási terv szerinti szakaszon fásítással kell kialakítani. c) A természeti nyilvántartású területen csak stabilizált földút alakítható ki. Zöldterületek 33. (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges

23 23 épület helyezhető el. (2) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvénybe lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni. (3) Növénytelepítésnél az őshonos fajták elsődlegességét kell biztosítani. (4) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint (Z-1) városi park és (Z-2) védelmi jellegű zöldterület övezetekre tagolódik. 34. (Z-1) Városi park övezet előírásai (1) Városi közpark, amelyet településközponti elhelyezkedés, jelentős településképi érték jellemez. A város hagyományosan, szervező erővel bíró szabad terei, közösségi terei, közparkjai. A zöldfelületi rendszernek az alap zöldfelületi ellátás elemei. (2) Közmű felépítmény nem helyezhető el, ill. csak földbe süllyesztetten építhető. (3) Az övezet kialakítása, rendezése, be- és átépítése csak kertépítészeti terv alapján történhet. (4) Az övezetben parkolóhely nem alakítható ki. (5) Az övezetben séta-, pihenőutak, gyalogos térburkolatok és kerékpárút burkolata, játszótéri elemek és ütéscsillapító burkolatok helyezhetők el. (6) Hirdető berendezés nem helyezhető el. Közérdekű tájékoztató tábla, egyéb köztéri közjóléti funkciójú berendezés környezetrendezési kertépítészeti tervvel alátámasztva helyezhető el. 35. (Z-2) Védelmi jellegű zöldterület előírásai (1) Övezetbe a jellemzően ligetes, erdőszerű növényállománnyal rendelkező zöldterületek tartoznak, amelyek a zöldfelületi rendszer területi elemei. Sűrű növényállományuk védelmi célú, közjóléti használattal jellemzően nem rendelkező zöldterületek tartoznak ide. (2) Az övezet növényállománya megtartandó, csak egészségügyi ritkítás, ütemezett növényleváltás történhet. (3) Fahasználati célú, ill. teljes körű erdészeti letermelés tilos. (4) Az övezetben víztározó és kapcsolódó műtárgyai kivételével építmény nem helyezhető el. (5) Irtás és növénytelepítés erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet. Erdőterület 36. (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (2) Az erdőterület (Eg) gazdasági erdő övezetbe tartozik. (3) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület, ahol az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint elhelyezhetők. Mezőgazdasági terület

24 (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a város teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési,- közmű-, és hírközlési-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével. (2) A mezőgazdasági terület általános-, és kertes mezőgazdasági területbe tartozik. a) Az általános mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint: (Má-1) általános övezet és (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet. b) A kertes mezőgazdasági terület (Mk-1) övezetbe sorolt. (3) A terület természetes gyep, rét, legelő, mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein a természetvédelmi fenntartást és kutatást szolgáló építmények, nyomvonalas létesítmények - a külön előírások szerinti- köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények kivételével építmények nem helyezhetők el. 38. (Má-1) általános övezet előírásai (1) Az övezetben az általános előírások szerinti feltételekkel a) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények aa) különböző mezőgazdasági szolgáltatások (javító műhelyek, fafeldolgozók) ab) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás ac) élelmiszeripari feldolgozás, sütöde, savanyítóüzem, pince, hűtőház, ad) vágóhíd ae) élelmiszeraktárak b) mezőgazdasági építmények c) állattartó épületek d) növénytermesztés épületei e) lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények elhelyezhetők (2) Az (Má-1a) termálfürdő és közúthálózatfejlesztési alövezetben az általános előírások szerinti építmény csak a 10ha-nál nagyobb telekre építhető. 39. (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet előírásai (1) Az övezetben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő építmények, -beleértve a legeltető állattartással kapcsolatos állattartó, tároló-, és szociális épületeket is- helyezhetők el. (2) telek min 1500m 2 (3) beépítés: szabadonálló (4) építménymagasság: max 3,6 m (5) építészeti előírás: magastető: 40-45%-os hajlásszög 40. (Mk-1) kertes övezet előírásai (1) Az övezetben épület nem helyezhető el. (2) Építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők. Vízgazdálkodási területek 41. (1) Vízgazdálkodási területbe a vízgyűjtők és állóvizek tartoznak. (2) A terület (V-1) övezetbe tartozik:.