A mez gazdaság nem olyan üzlet, mint a többi él

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mez gazdaság nem olyan üzlet, mint a többi él"

Átírás

1 Védegylet Nyári Egyetem Horány, 2008 július Patrick Mulvany, Nagy Britannia A mezőgazdaság nem olyan üzlet, mint a többi élő rendszer, amely a biológia ritmusára él és lüktet Az élelmiszerválságról és a változás szükségességéről Patrick Mulvany: Főtanácsadó a Practical Action [Praktikus Cselekvés] nevű szervezetnél (korábbi nevén: Intermediate Technology Development Group, ITDG <http://www.itdg.org/>). Elnöke az Egyesült Királyságbeli Élelmiszer Csoportnak (UK Food Group), amely a globális élelmiszerellátás és mezőgazdasági problémák kérdésével foglalkozó Egyesült Királyságbeli civil szervezetek hálózatának fő szervezete. Ez a szervezet képviseli az Egyesült Királyságbeli nonprofit szervezeteket a CONCORD Európai Élelmiszerbiztonsági Csoportjában. Aktív civil lobbi tevékenységet folytat az ENSZ FAO szervezetében, a biológiai diverzitással foglalkozó Convention on Biological Diversity (CBD) nevű szervezetben, valamint nemzetközi élelmiszer önrendelkezéssel kapcsolatos hálózatokban, többek között a Nyéléni 2007 létrehozásában is közreműködő szervezetben, az Élelmiszer Önrendelkezési Fórumban [Forum for Food Sovereignty], és a nemrégiben létrehozott Terra Preta nevű fórumban. Elsősorban az élelmiszer önrendelkezéssel, a biodiverzitással és mezőgazdasági technológiákkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Szívesen megosztja nézeteit arról, hogy a mai energia, élelmiszer és éghajlati változással összefüggő folyamatoknak kik a vesztesei és nyertesei milyen intézkedésekkel és közös lépésekkel lehetne élhetőbbé tenni a bolygót. Az interjú: - A Védegylet által szervezett nyári táborban vagyunk, túl egy előadássorozaton. A mai plenáris előadáson Patrick Mulvany a globális élelmiszerválság okairól és következményeiről beszélt, amely jórészt a klímaváltozással is összefügg. Mi lehetne az előadás üzenete mindazon érdeklődőknek, akik most nem lehettek jelen? - Az élemiszerválság a világ más alavető problémáival is szorosan összefügg, összefügg azzal, hogy a világ országai milyen válaszokat adtak eddig a válságra, és azzal, hogy az egyes ember hogyan kellene, hogy reagáljon, mit tegyen. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy hatalmas vihar közepén vagyunk, amely pusztítóvá válhat a világra nézve. Egy olyan vihar közepén, amely a globális élelmiszer és energiaválság, valamint az éghajlat változás egymásrahatásának eredményeképp jött létre. Az emberiség történetében tudomásunk szerint ez a három még sohasem esett egybe. Mindez iszonyatos súllyal érinti mindazon millikókat, akik ma nem jutnak élelemhez, azokat a százezreket, akik emiatt lázadással tiltakoznak a világ számos országában - Haitiben például mindez a kormány bukásához vezetett. Számos országban az élelmiszerárak emelkedése a háztartási kiadások 50%-os emelkedését mutatja. Ezért az élelmiszer kérdése igen komoly problémává vált. - Hogy történhetett az, hogy egy átfogó és ilyen széles következményekkel járó válság egyik napról a másikra bekövetkezhetett? - Igen, komolyan el kell gondolkoznunk azon, hogy ez a válság miért alakult ki. Kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy milyen szoros összefüggés van egyrészt az élelmiszer termelés és az élelemhez való hozzáférés, másrészt - ami még ennél is fontosabb -, aközött, hogy a pénzügyi válság ténye milyen hatással volt az élelmiszerárak alakulására júliusában rendkívül fontos esemény történt: a bankok leálltak az egymásnak nyújtott hitelezéssel. Ennek kövekezménye hatalmas méretű hitelválság lett, hiszen többé nem állt pénz rendelkezésre ahhoz, hogy az emberek az eddig megszokott módon tevékenykedjenek tovább. Az eddig megszokott normál pénzügyi tranzakciók helyett a pénz hirtelen spekulatív határidős ügyletek felé kezdett áramlani, és végül is élelmiszerspekulációba torkollt. Talán múlt év végén, ez év elején lehetett, amikor a határidős ügyletekkel kapcsolatos spekuláció annyira intenzív lett, hogy a világon rendelkezésre álló élelmiszer harmincszorosát adták-vették éppen a tőzsdén. Azt hiszem, ez felháborító, ez teljes képtelenség. Be kellett volna avatkozni, az érintett cégeket

2 azonnal be kellett volna zárni de nem ez történt, továbbra is a nemzetközi pénzügyi élet szereplői, pedig valójában a spekuláció vezetett az élelmiszerárak hirtelen megugrásához. - A köztudatban inkább a megnövekedett ázsiai élelmiszerfogyasztási igényekkel és a bioüzemanyag iránti növekvő kereslettel kapcsoljuk össze az élelmiszerválságot. - Persze, voltak járulékos tényezők, mint a termőföldek átalakítása ipari bioüzemanyag termelésre, Ausztráliában a szárazság miatt kevesebb volt a termés, és Indiában és Kínában növekszik a húsfogyasztás ezek mind a maguk módján hozzájárultak az árak növekedéséhez, de a legfőbb, a mindenek mögött mélyen meghúzódó valódi ok a spekuláció volt. Ezt több azóta megjelent tanulmány is bizonyítja. Az ENSZ élelmiszerválsággal kapcsolatos, nemrégiben kiadott jelentése is pontosan erre világít rá. Rá kell döbbennünk, hogy az élemiszerárakat érintő válság mögött a mohóság és a spekuláció, a magánérdek húzódik meg. És ennek teljes mértékben pusztító következményei lesznek. Százmillikókat érint a válság, akik most lecsúszhatnak az éhezők sorába. Jelenleg a világon 850 millió ember éhezik, néhány éven belül ez a szám 1,2 milliárdra fog emelkedni számukra a következmények pusztítóak lesznek. - Tehát rendkívül sürgető az élelmiszerválság megoldása. Ön hogy értékeli az eddig megtett lépéseket? - Nos, az mindenképpen eredmény, hogy általában a társadalmak, valamint konkrétan a nemzetközi szervezetek komolyan hozzáláttak az élelmiszerrel és a mezőgazdasággal kapcsolatos főbb kérdések érdemi megvitatásához. Ezt, bár kissé irónikusan is kommentálhatnánk az eseményeket, mindenképpen örömmel kell üdvözölnünk. De azért óvatosan kell lelkesednünk, mert ahogy számos ENSZ ülésen azóta tapasztaltuk, így pl. a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) májusi, és a FAO június eleji ülésén, ahol az országok és a nemzetközi szervezetek vezetői egymás után léptek fel a pódiumra: elsősorban az volt tapasztalható, hogy az élelmiszerválságot ürügyül használva saját ügyeiket kezdték nyomatékosan képviselni. Olyan érdekeket, amelyek a globalizáció kiterjesztését szolgálják, amelyek a mezőgazdaságba befektetett még több input, még több műtrágya, még több vegyszer, és még több génmódosított vetőmag használatát propagálták. A krízis adta lehetőséget arra használták, hogy saját érdekeiket még inkább képviseljék. Gusztustalan volt azt látni, ahogy ezek a transznacionális vállalatok mint a héja gyülekeznek a válság teteme felett, hogy azt lessék, milyen előnyük származhat belőle. Valójában július elején volt egy olyan FAO ülés, ahol az hangzott el: Igen, megvan hozzá a technológiánk. Ha még több támogatást kapnánk (közpénzből), meg tudnánk oldani a válságot. Ezek ugyanazon nagy cégek, akik elképesztő módon profitáltak az élelmiszerválságból. Csak az egyik cég ez év első negyedében 86%-os profitnövekedést produkált, és sokan mások hasonlóan jól jártak az élelem és a mezőgazdasági termeléshez szükséges iput anyagok és termékek fontosságának felértékelődése miatt. Ezek a cégek maguk okozták a válságot és most ott ültek, még több közpénzt követelve, hogy még tovább terjeszkedhessenek piacaikkal a probléma sújtotta térségekben ez egyszerűen obszcén. Számunkra, akik társadalmi mozgalmi háttérből jövünk ténykérdés, hogy élelmiszerválság van. De a valódi probléma az aktuális krízis mögött valójában mostmár több évtizede húzúdó, élelmiszerrel kapcsolatos szükséghelyzet. Sokan és mostmár jó ideje mondjuk, hogy hacsak meglehetősen gyorsan és meglehetősen radikálisan nem változnak a dolgok, a jövőben nagyon súlyos problémákkal kell szembenéznünk. - Milyen irányú radikális változásokra gondol? - Mindenkihez szóló legfőbb üzenetem: alapvetően hosszú távon kell átgondolnunk, hogy az élelmiszertermelés egész feltételrendszerét hogyan tudjuk megváltoztatni, hogyan tudjuk az élelmiszerhez való hozzáférés rendszerét is átgondolni azt, hogy az emberek milyen módon állítják elő az élelmiszert, hogy döntenek arról, honnan származó élelmet fogyasztanak, mit adnak gyermekeiknek - és mindez hogyan lesz a jövőben is fenntartható. Ezekről kellene alaposan elgondolkodnunk, és a jelen pillanatot, amikor a válság miatt megnövekedett az érdeklődés a kérdés iránt, arra használni, hogy értelmes és racionális alternatívákat helyezzünk előtérbe. - Hallhatnánk egy példát arra, hogy mire gondol? - Tudjuk például, hogy az egységnyi területre eső termelékenység hosszú távon javítható és fokozható, ha nagyobb diverzitást alkalmazunk, több fajtát, változatosabb előállítási módokat használunk, a termőföldek szélesebb körét vonjuk be tehát a földeken nagyobb biodiverzitást alkalmazunk, úgy, hogy csökkentjük a fosszilis üzemanyag

3 felhasználás, a műtrágya és a vegyszerek felhasználásának arányát - így végeredményben egy olyan biodiverzitásra jobban építő rendszert kapunk, ahol a bevitt input is kevesebb, ráadásul egységnyi területen a termelékenység nagyobb. Tudjuk, hogy ez megcsinálható. És mégis, mit hirdetnek ezek a transznacionális cégek az élelmiszercsúcs tárgyalásokon, a sajtóban és a médiában mindennap? Hogy még több műtrágyára és vegyszerre van szükség, tovább kell egyszerűsíteni a termlési rendszereket, kevesebb fajtát és még több génmódosított vetőmagot kell használni, azaz növelni kell a bevitt inputot és csökkenteni a biodiverzitást igen, valóban, nagyon rövid távon ez nagyobb termést eredményezhet, csakhogy ennél hosszabb távon már nem fenntartható. Tehát most a társadalmak előtt politikai döntés kényszere áll: milyen irányba fordítják a termelést? Nagyobb biodiverzitásra építő, kevesebb inputot felhasználó rendszer irányában, vagy ellenkezőleg: leegyszerűsített, alacsony biodiverzitású, magas bevitt input arányra építő mezőgazdaság irányába? Ma, ezekben a napokban kell meghoznunk ezt a döntést. Mert az egyik irányba történő termelésfokozás pusztító következményekkel fog járni. Míg a másik irány a jövő nemzedékek számára is fenntarható termelési rendszert jelent. Ez a nagy politikai kérdés. A másik nagy horderejű kérdés: milyen irányú tudományos és technológiai kutatásba fektessünk be? Jelenleg csaknem kizárólag olyan kutatásba történik befektetés, amely a mezőgazdasági rendszerek leegyszerűsítésére, génmanipulált termények előállítására, a bevitt input (műtrágya, vegyszerek) szintjének fokozására törekszik, hogy így biztosítsa a termelés növekedését, és ezáltal az adott cégek profitját. Gyakorlatilag alig történik befektetés sokszínűbb mezőgazdasági rendszerek kifejlesztésébe. Ami ennél is meghatározóbb: alig van fejlesztés azon a téren, hogy hogyan lehetne ezeket a fosszilis energiától erősen függő mezőgazdasági rendszereket magas diverzitású, de alacsony inputot igénylő rendszerekké átalakítani és úgy megvalósítani az átállást, hogy a folyamat során a lehető legkisebb termésveszteség adódjon. - Ön szerint hogyan történhet meg ez a változás? - Létezik erre egy irányzat, rengeteg elképzelés halmozódott fel, a termelők szociális mozgalmai, pl. a Via Campesina, amely a világ több százmillió mezőgazdasági kistermelőjét képviseli tehát vannak olyanok, akik tudják, hogy hogyan kellene ezt megcsinálni. Európában nagyon erős az organikus gazdálkodás, és hihetetlenül jól fejlődik ebbe az irányba. Azok a váráslók, akik megengedhetik maguknak, mostmár választhatnak nagyobb diverzitású, alacsonyabb inputot igénylő rendszerből származó élelmet. A legnehezebb megoldandó probléma az, hogy hogyan lehetne azokat az intézményes változásokat elérni, amelyek segítségével egy nagyobb diverzitású rendszer irányában lehetne a tudományt és technológiát fejleszteni. Ez év áprilisában egy közös ENSZ- Világbank jelentés látott napvilágot, 400 tudós 4 évig tartó munkájának eredménye, címe: International Assessment on Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development [IAASTD] (Nemzetközi Felmérés a Fejlődés célú Mezőgazdasági tudás, Tudomány és Technológia területén) ami egy 2000 oldalas tekintélyes jelentés, iszonyatos mennyiségű tudományos bizonyíték, ami mind egyértelmű következtetéskép mutatja be, hogyha tovább haladunk a termelési rendszerek leegyszerűsítése felé, azaz a magasabb input alacsonyabb diverzitás irányába, tovább növekszik a társadalmi egyenlőtlenség és a környezet pusztítása. Radikálisan meg kell változatnunk azt, ahogy a tudomány és technológia ma működik, és az ezeket működtető intézményrendszert is. Jobban be kell vonni a nőket ebbe a folyamatba, jobban meg kell értenünk, hogy a tudomány és technológia ezt a folyamatot hogyan tudja jobban segíteni. Továbbá nagyobb befektetésekre van szükség az agroökológiai tudományok és technológia terén, nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a kisebb volumenű termelés mindez összességében lehetővé teszi, hogy a vélemények széles körére lehessen támaszkodni, amikor a megfelelő tudományos lépések és irány eldöntésére kerül sor. - Hogyan lehet befolyásolni, létrehozni ezt az intézményrendszerbeli változást? - Nos, ez iszonyúan nehéz, és ezért jó a kérdés. A FAO csúcson a jelenlévő államfők közül csak egyetlen egy, a svájci államfő említette az IAASTD jelentést, holott 57 kormány írta alá és hagyta jóvá. Leginkább azért kerülték, hogy említést tegyenek róla, mert a jelentés következtetései meglehetősen kellemetlenek, mert nem a cégek kedvenc technológiáit és játékszereit propagálják, nem a magánérdekhez fűződő és szabadalmi joggal terhelt technológiákat tartják üdvözítőnek, amely után jogdíjat lehet beszedni. Ehelyett a jelentés olyan technológiákat támogat, amelyek nem kötődnek egyéni érdekekhez és nem szabadalmaztatottak. Nem lehet utánuk jogdíjat beszedni, hanem

4 olyan technológiák, amelyek közösségi tulajdonúak, amelyek társadalmi és nem egyéni érdekeket szolgálnak. Ígyhát ez igen, igen nagy küzdelem lesz. Meg kell mondanom, hogy ezen a júniusi FAO csúcson csak egyetlen államfő volt, aki valóban az igazságról beszélt, amikor a probléma lényegének meghatározásáról volt szó: ez Stjepan Mesić, Horvátország elnöke volt. Azzal kezdte, hogy Nekünk, kormányoknak és társadalmaknak együttesen kell felelősséget vállalnunk. Felelősséget kell vállalnunk azért, amilyen helyzetben most vagyunk. Mert ami történt, az nem valami különleges természeti katasztrófa miatt történt, nem a világűrből csapódott be egy meteor. Az, hogy ez a krízis bekövetkezhetett, az a kormányok és az egész bolygó kormányzásának kudarcos intézményrendszeri működését bizonyítja, és hosszú idő alatt következett be. Mesić olyan kérdéseket tett fel, amelyek mélyen elgondolkodtatták az embert. Miért van az, hogy Mexikó, ahonnan a kukorica származik, ahol már évezredekkel ezelőtt felfedezték és termelték, ma nettó kukrica importőr? Miért van az, hogy a Fülöp- Szigetek, amely tíz évvel ezelőtt még az egész világnak exportált rizset, ma importálni kénytelen? Miért van az, hogy a világ vetőmegállomány készlete összedőlőben van? Természetesen a válaszok ezekre a kérdésekre teljesen nyivánvalóak mindazok számára, akik tudatában vanak annak, hogy WTO, a Kereskedelmi Világszervezet hogyan működik. Ez a globalizáció része, a piacok liberalizálásának eredménye, aminek a kereskedelem fokozása a célja, az, hogy a mezőgazdaság és élelmiszertermelés helyi kontrollja leszűküljön, hogy a készletek leapadjanak. De folytatja: Vállalnunk kell a felelősséget azért, ami történt, el kell ismernünk, hogy mindez csupán következménye az elmúlt években folytatott politikánknak és annak, ahogy a társadalmakat kormányozzuk. - Jelenleg egy erősődő Európa irányába haladunk. Milyen változásokat hozhat ez Ön szerint: jó vagy rossz irányba változnak a dolgok? - Nos, az Európai Unió 27 ország nagyon is heterogén együttese, ez a szám a közeljövőben még tovább nő majd, talán Horvátotszág is felvételt nyer. Mindig is nagyon különböző vélmények és érdekek jelennek majd meg benne. Az EU az USÁ-val szemben az egyetlen ellensúlyt képviselő erő ma - bár belül vannak az USÁ-nak igen lelkes szövetségesei, ami magán Európán belül is problémát okoz. De potenciálisan mégis ellenerőt képvisel, és ebből a szempontból szerencsés, hogy némileg eltérő politikára van lehetősége. De gyengülőben van, olyan értelemben, hogy ahogy erősödnek a problémák a világban, ahogy csökken a világ többi részéből élősködő, tehetős északi gazdaságok dominanciája, úgy ezek az országok az USÁ-val együtt nagyobb hegemónia elérésére törekednek majd. Tehát egy olyan polarizáltabb gazdasági struktúra alakul majd ki, ahol az USA Japánnal és Európával együtt - tehát alapvetően az OECD országok-, fognak majd a világ többi részével szemben pozícióik megtartásáért harcolni. Nem titok, hogy néhány héttel ezelőtt Japánban a G8-ak találkozóján a nyolc legnagyobb gazdasági hatalom vezetői titokban nagyon is aggódtak az élelmiszer- és energiaválság miatt. Amiatt a lehetőség miatt, hogy a válság kihívást jelent az uralkodó elképzelésekkel, pl. a globalizációval szemben, szemben, megkérdőjelezi a világban kialakított tekintélyüket és pozíciójukat. És nagyonis arra törekednek, hogy elfojtsanak minden olyan civil megmozdulást vagy politikai tevékenységet, ami ennek a politikai válságnak köszönhetően esetleg kialakulhat. Azt hiszem, a G8-ak ma valóban nagyon aggódnak. Hiszen mi mást csinálnak ezek az északi és gazdaságilag tehetős ország mint pénz mosnak? Nagyon kevés produktív, termelő tevékenység folyik itt, ezekben az országokban. A legtöbb ilyen produktív tevékenységet már más országokba, más régiókba exportálták. És ha ezen a térségek stabilitása megkérdőjeleződik, az természetesen aláássa az északi országok gazdaságát is. Tehát erősen aggódnak. Tulajdonképpen ma arra van talán vissza nem térő lehetőségünk, hogy megkérdőjelezzük a ma uralkodó elképzeléseket, és helyettük alternatívákat javasoljunk. És az alternatíva lényegében az élelmiszer önrendelkezés, az élelmiszerrendszerek lokalizálása. Képessé tenni arra az embereket, hogy jobban saját ellenőrzésük alatt tarthassák a helyi élelmiszerrendszereket, hogy az élelmiszertermelés az inkább élelem, mint árucikk termelése legyen. Hogy inkább a természettel harmóniában, mint a természet ellen dolgozzunk, fejlesszük ki a szükséges helyi tudást és készségeket, teremsünk lokális piacokat. Hogy olyan dolgokat tegyünk, amiről mi magunk is tudjuk, hogy jó a helyben előállított élelem szempontjából, olyat, ami hosszú távon fenntartható, és ami teljes mértékben ellent mond a gazdag országok jelenlegi globalizációs törekvéseinek. Azt hiszem, ma már teljesen világos, hogy a globalizációt ma képviselők már annak tudatában járnak el, hogy nem helyes, amit tesznek. Különösen az élelmiszer termelésben, de valószínűleg az üzemanyag és energiatermelésben is, a lokalizáció az egyetlen megoldás, és az élelmiszerönrendelkezés az a keret, amelyben ennek történnie kell.

5 - Milyen általános irányelvek mentén mehet végbe ilyen lokalizáció? Hogyan képzeli el ezt a folyamatot? - Ha megnézzük részleteiben, hogy mit javasol a Food Sovereignty Framework (Élelmiszerönrendelkezési Keretrendszer), az nagyon pontos útmutatót ad arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet megszervezni az élelmiszer termelést. - Vegyük a magyar élelemiszer termelőket. Magyarországon egy ilyen folyamat hogyan mehetne végbe? - Tudom azt, hogy Magyarország mezőgazdasági rendszere az elmúlt száz év alatt igen drámai és traumatikus változásokon ment keresztül, különösen a legutóbbi időkben. Azt hiszem, Magyarországon is a hangsúly kevésbé az élelem termelésével kapcsolatos közösségi célokat szolgáló elveken, sokkal inkább az egyéni érdekek hangsúlyozásán van. Néhány országban, pl az afrikai Maliban, már készek és képesek is arra, hogy végigmenjenek valódi átalakuláson egy olyan lokális, közöségi élelmiszerellátás irányába, amely kevésbé függ az importtól. Az alapján, amit Magyarországról tudok, itt ez sokkal nehezebb lesz. Magyarországon nagy a kihívás a mezőgazdasági iskolák, a tudományos intézmények és a fogyasztók számára, hogy elgondolkozzanak azon: mi is a mezőgazdaság célja? A pénztermelés? Alapvetően ez a funkciója? Vagy pedig az élelem előállítása? Mégpedig az egészséges élelemé. És ha az emberek ezen eltűnődnek, azt hiszem, rájönnek, hogy legfontosabb tevékenységünk az élelem előállítása, mégpedig az egészséges élelemé. És a tudományos intézmények is talán felülvizsálják szerepüket valóban az a szerepük, hogy arra vonatkozóan adjon a tudomány tanácsot, hogy a cégek hogyan maximalizálhatják profitjukat a mezőgazdaságban? Vagy pedig az, hogy együtt dolgozzanak a kistermelőkkel, fogyasztókkal és helyi közösségekkel, felismerve, hogy a mezőgazdaság lényegénél fogva nem közgazdasági, hanem biológiai tevékenység. - Közgazdasági és biológiai? Mi a különbség a kettő között? - Egy barátom, Colin Tudge írt egy könyvet néhány évvel ezelőtt So shall we reap... [Ki mint vet...] címmel, amelyben azt írja: A mezőgazdaság nem úgy üzlet, ahogy a többi üzleti tevékenység a mezőgazdaság a biológia ritmusára él és lüktet. Más szavakkal: egy olyan tevékenység, ahol az ember a természettel, élő rendszerekkel lép interakcióba, annak érdekében, hogy a legtöbbet kaphassa az ökorendszerektől, hogy működésüket optimalizálja, maximalizálja a föld és a táj biodiverzitását - mindezt annak érdekében, hogy élelmet, jó minőségű élelmet állítson elő. Aki elfelejti, hogy a mezőgazdaság lénygileg biológiai tevékenység, az nemcsak a lényeget nem értette meg, de elmulasztja azt is felismerni, hogy hogyan lehet fenntarthatóvá tenni. Ezt hiszem, erre kell rádöbbenniük az embereknek, hogy a mezőgazdaság az alapvetően jó minőségű, nem szennyezett, nem génmanipulált élelem előállításáról szól. Nem pedig árucikkekről és profit maximalizálásról a mezőgazdaság az emberiség érdekében végzett szolgálat. Természetesen valamiből meg kell élni, így a fiatalokat megfelelő ösztönzőkkel kell motiválni arra, hogy a mezőgazdaságot válasszák. Persze, ezt meg kell fizetni. De azért kell fizetni, hogy a helyes dolgot műveljék. És a Food Sovereignty Framework valóban jó irányelveket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy meg tudjuk ítélni, egy élelmiszer rendszer olyan irányba halad-e, ami hasznos a társadalom egésze számára. És én őszintén hiszem, hogy a jövőben így vagy úgy, de azokat az elveket kell majd alkalmaznunk az élelem előállításban, amit itt lefektettünk. Ha nem, növekedni fog az éhség, a társadalmi igazságtalanságok és a környezet rombolása. - Milyen üzenetet fogalmazhatunk meg a magyarországi civil szervezetek számára? - Kampányoljanak a jó minőségű élelemért. Kampányoljanak azért, hogy megfelelően szabályozzák azokat az cégeket, szervezeteket és intézményeket, amelyek az élelmiszerüzletben érdekeltek, hogy olyan egészséges élelmiszert állítsanak elő, ami megfelel az ország adott térsége helyi adottságainak. Ne engedjék, hogy Brüsszel diktálja, mi az élelem minőségének mércéje. Biztosítsák, hogy Magyarország megfelelő autonómiával rendelekezzen ahhoz, hogy maga határozza meg, mit tart jó minőségű élelmiszernek - és a civil társadalom figyelje éberen az élelmiszer minőségét, árát és szállítását. Legyen például a fogyasztó tájékoztatva arról, hogy mekkora mennyiségű rovarirtót tartalmaz az előállított élelmiszer, hogy akik előállították, milyen munkakörülmények között dolgoztak, hogy helyben termelt-e az élelem, vagy más országokból importált? Hogy mennyire volt fosszilis energiafüggő az adott élelem előállítása? És legfőképpen, hogy az a termelési rendszer, amely előállította, hosszú távon fenntartható-e? Magyarországon sok helyen kiváló minőségű termőtalaj található,

6 mezőgazdasági művelésre csodálatosan alkalmas vidékek de tudnunk kell, hogy ezek igen törékeny, sérülékeny rendszerek. Nem lehet érdemi eredményeket elérni, hacsak nincs elég erős fogyasztóvédelem, amely éberen figyeli, hogy mit csinál a kormány, milyen erős elvárásokat alkalmaz az EU a kormányokkal szemben. Ha nem adnak megfelelő visszajelzést azoknak a gazdálkodó közösségeknek, amelyek jó minőségű élelmet termelnek. Ha nem számoltatják el azokat, akik nem ezt teszik, akiket az élelem ipari előállítása és saját profitjuk jobban érdekel. Erős fogyasztóvédelmi kampány nélkül nem lehet haladást elérni. Tehát erre van szükség, jó minőségű, helyben előállított élelemre. - És az egyszerű fogyasztó? Mit tehet ő, saját maga? - Nekik is ugyanazt lehet üzenni, figyeljék éberen, hoy igazából mit vesznek meg, ismerjék fel, hogy a legolcsóbb élelem megvétele nem biztos, hogy a legjobb dolog, amit magukért és családjukért tehetnek. Nézzék meg nagyon gondosan a címkéket, hogy tudják, hogy ki ügyel arra, hogy mi kerül a boltokba, mi kerül ki a termelők portájáról, hogy biztosak lehessenek abban, hogy amit kapnak, az jó minőségű, helyi élelem. - Utolsó kérdésem: hogy érzi itt magát? A nyári egyetemre sokan jöttek nemzetközi szervezetekről is, sok érdekes előadást hallottunk a társadalmi igazságosság, a globális élelmiszerválság és az éghajlat változás összefüggéseiről... - Nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek, és részt vehetek egy ennyire sokszínű eseményben. Hiszen itt minden korosztály képviselteti magát, nagyon sok különböző tudományág és szakterület. A tapasztalatok óriási tárházával rendelkező emberek vannak itt, és ez nagyon termékenynek bizonyul. Óriási örömömre szolgál, hogy ennyi lelkes emberrel találkozhatok, különösen fiatalokkal, hiszem természetesen az nemcsak közhely, hogy övék a jövő. De legfőképpen örülök, hogy olyan emberekkel találkozhatok, akik képesek meglátni és világosan megfogalmazni, hogy hogyan lehet a dolgokat úgy megváltoztatni, hogy a jövő egy mindenki számára jobb jövőt jelentsen. Azt hiszem, nagyon sok hasonló rendezvényre lenne szükség még mind Magyarországon, mind Európában és a világ többi részén. - Köszönöm az interjút, és köszönjük, hogy eljött Magyarországra.

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét! A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Földzsákmánylás: a zsebszerződésektől Indonéziáig. Fidrich Róbert Fidusz

Földzsákmánylás: a zsebszerződésektől Indonéziáig. Fidrich Róbert Fidusz Földzsákmánylás: a zsebszerződésektől Indonéziáig Fidrich Róbert Fidusz Land grab Földzsákmánylás? Földrablás? Földszerzés? Monbiot: Ki lakjon jól az autó vagyaz ember? London, 2004 október, Európai Társadalmi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban www.urbact.hu www.urbact.eu Az AGRI-URBAN projekt 11 partnerváros európai hálózata spanyol (Baena) vezetéssel. Újító szerepet kívánnak betölteni a helyi

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság PE414.222v01-00 13.10.2008 MÓDOSÍTÁS: 1 22 Neil Parish (PE412.276v01-00) a méhészet helyzetéről AM\746991.doc PE414.222v01-00 AM_Com_NonLegRE

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Éder Tamás Az iparszerűen előállított húsok és húskészítmények PR problémái (I.) A tevékenységi specializáció

Részletesebben

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási láncokban ÖSSZEFOGLALÓ K+F+I terület: nyílt élelmiszer ellátási láncok terméknyomonkövetési problémáinak megoldása. Kihívás:

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Kecskés Gábor Berzence

Kecskés Gábor Berzence Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Élelmiszerválság a bőség korában? Fidrich Róbert

Élelmiszerválság a bőség korában? Fidrich Róbert Élelmiszerválság a bőség korában? Fidrich Róbert Monbiot: Ki lakjon jól az autó vagyaz ember? London, 2004 október, Európai Társadalmi Fórum: - Az EU bioüzemanyag célkitűzései az élelmiszer árak emelkedéséhez

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól?

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól? A LEADER programról - Hogyan csináljuk jól? Nemes Gusztáv, hd. MTA Közgazdaságtudományi Intézet nemes@econ.core.hu KÁRÁT-MEDENCEI TÉR-SÉG 2008 MÁJUS 14. A vidékfejlesztés célja: A modernizáció és a globalizációs

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e.

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. Ez a szándék a leginkább kétséges, felületes és hiteltelen érve a biotechnológia indokainak, a saját szükségszerűségének az igazolására. Az előző (2.) témából

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

kell a társadalmi modell korrekciójához? PÉCS szeptember NEXT Computer Kft. H-1119 Budapest, Bártfai u. 8/b Telefon:

kell a társadalmi modell korrekciójához? PÉCS szeptember NEXT Computer Kft. H-1119 Budapest, Bártfai u. 8/b Telefon: @ Pallos vagy Informatika kell a társadalmi modell korrekciójához? PÉCS - 2011. szeptember NEXT Computer Kft. H-1119 Budapest, Bártfai u. 8/b Telefon: 203-32-58 www.next.hu 2011.10.03. E, É, F modell 1

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport A növekedés határai Veszprém, MTA ülés 2009. november 6. Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport Miről lesz szó? 1 2 3 4 Hol tartunk most (környezet)?

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek Friedrich Ebert Stiftung - Gazdaságkutató Zrt. Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek Chikán Attila Professor emeritus, igazgató BCE Versenyképesség

Részletesebben