NYOMÁSTARTÓ- ÉS TÉRFOGATKOMPENZÁLÓ EDÉNY FELHASZNÁLÁSA A VÍZZÁR- -HATÁS CSÖKKENTÉSÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYOMÁSTARTÓ- ÉS TÉRFOGATKOMPENZÁLÓ EDÉNY FELHASZNÁLÁSA A VÍZZÁR- -HATÁS CSÖKKENTÉSÉRE"

Átírás

1 KFKI /G PERNECZKY L. Í^Jr^c, SZABADOS A NYOMÁSTARTÓ- ÉS TÉRFOGATKOMPENZÁLÓ EDÉNY FELHASZNÁLÁSA A VÍZZÁR- -HATÁS CSÖKKENTÉSÉRE (A MUNKA AZ OKKFT G ALPROGRAM sz. FELADATÁRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS) Hungarian Academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST

2 KFKI /G PREPRINT A NYOMÁSTARTÓ- ÉS TÉRFOGATKOMPENZÁLÓ EDÉNY FELHASZNÁLÁSA A VÍZZÁR-HATÁS CSÖKKENTÉSÉRE (A MUNKA AZ OKKFT G ALPROGRAM sz. FELADATÁRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS) PERNECZKY L., TÓTH I., SZABADOS L. Központi Fizikai Kutató Intézet 1625 Budapest 114, Pí. 49 HU ISSN

3 Perneczky L, Tóth l., Szabados L.: A nyomástartó es terfogatkompenzáló eoóny felhasználása a vízzár hatás csökkentésére KFKI /G KIVONAT A WER 440 típusú reaktorok folyással járó üzemzavari állapotában szovjet elemzések szerint - kettős, melegági és hidegági vízzár kialakulása kedvezőtlenül hat a zóna hűtésére A RELAP4/mod6 kóddal elvégzett analízis célja annak tisztázása volt hogy a 7,4% os folyásos üzemzavar adott szál ászában a meleg és hidegághoz egyaránt csatlakoztatott nyomástartó edény felhasználható e vízzár hatás csökkentésére Az eredmények az egyébként sem veszélyes nagyságú fűtőelem burkolat hőmérsékletnél minőségi változást nem mutatnak Л. Пернецки, И. Тот, Л. Сабадоь: Использование компенсатора давления и компенсатора объема для уменьшения влияния гидрозатвора. KFKI /G АННОТАЦИЯ Образование гидрозатворов в горячей и холодной петлях резкторов ВВЭР-МО - согласно анализам советских специалистов - неблагоприятно влияет на охлаждение активной зоны в случае аварий, связанных с потерей теплоносителя, С целью выяснения роли компенсатора давления при уменьшении влияния гидрозатвора в случае 7,^-процентной течи был проведен расчетный анализ с помощью программы RELAP4/ mod6. Результаты расчетов показапи, что перегрев оболочек твэлов является незначительным, и что открытие линии подачи холодной воды компенсатора давления не дает существенной качественной разницы. L. Perneczky, l. Tóth, L Szabados: иынд toe pressurize«spray line in order to minimize loop seal effects KFKI /G ABSTRACT During a SBLOCA In WWER 440 reactors the simultaneous formation of loop seals in both the hot and the cold legs can have detrimental effects on core cooling. A RELAP4/mod6 calculation of a 7 4% break case war, performed in order to investigate whether the pressurlzer spray line could act as a relief line for steam trapped in the hot parts by loop sea is The results have shown no significant influence on fuel cladding temperatures folkwinrj opening of the spray line

4 1. BEVEZETÉS A Csernobilban történt reaktorbalesetet követően részben szovjet előírások, részben hazai döntések alapján un. "Biztonságnövelő Intézkedések"-et fogadtak el a Paksi Atomerőműre. Ezek között szerepel a primer hűtőkörök hideg- és meleg ágainak összekötése, amely szovjet előírás. Az összekötés szükségességével kapcsolatban elvégzett OKB-Gidropressz elemzés [1] összefoglaló következtetése az alábbi: "... az aktív zóna lehűtésével szemben támasztott követelmények a következő kiegészítő intézkedések feltételezésekor teljesülnek: 1/ kiegészítésképpen be kell építeni a hurok "meleg" és "hideg" ágainak alsó részeit összekötő 50 mm átmérőjű átkötő vezetéket, amelyben a szerelvény automatikusan nyit "kis", vagy "nagy" folyás jelre." Az intézkedésre a szovjet elemzés szerint azért van szükség, hogy megakadályozzák un. kettős vízzár melegági és hidegági kialakulását a hurkokban, ami - abban az esetben, ha a vízzárakban lévő víz hideg - oda vezethet, hogy a zóna felső része szárazra kerül és a fűtőelem felületi hőmérsékletek értéke 2000 C fölé emelkedik, a folyással járó üzemzavari állapotokban. Célszerűnek látszik a folyamat lezajlásának és néhány alapvető fogalomnak a tisztázása a jelen munka keretei között is. A WER típusú reaktorral felszerelt erőművek primerkörében mind a meleg-, mind a hidegágban találunk olyan U-kiképzésű csőszakaszt, amelyben a rendszer leürülése esetén a hűtővíz megreked, s így - a mosdószifonhoz hasonlóan - vízzárat alkotva akadályozza a vízgőz áramlását a hurokban. A törés helyét a hidegágon, a reaktortartály közelében feltételezve nyilvánvaló, hogy a zónában keletkező gőz előbb-utóbb a vízzárakat áttörve el kell, hogy jusson a töréshez. Ez csak olymódon lehetséges, hogy a gőz a vízzárat "félrenyomja", azaz a vízzár felé eső ágában a vízszintet

5 - 2 - lenyomja, míg az az U-alakú vezeték másik ágában megemelkedik Amikor a gőz kellőképpen lenyomta a vízszintet ahhoz, hogy át tudjon szökni a vízzáron, a vízzár "megnyílik", s a másik ágon átbuborékolva halad a törés felé. Ez az átbuborékolás - kellően magas gőztermelés esetén - olyan vehemens is lehet, hogy a folyadékoszlop vizét a gőz magával ragadja, s így a vízzár bizonyos idő alatt teljesen kiürül. Belátható, hogy a vízzár megnyílása előtti pillanatban a kilépőkamrában a töréshelyhez képest olyan mértékű túlnyomásnak kell létrejönnie, ami a vízzárban lévő folyadékot félrenyomott állapotban tudja tartani. Ez a túlnyomás a kilépőkamra, ill. a zóna szintjét lenyomja a gyűrűkamra szintjéhez képest. Nyilvánvaló, hogy a zónaszint csökkenés meg fokozottabb, ha a meleg-, ill. hidegági vízzár ugyanazon hurokban egyidőben van félrenyomott állapotban. A zónaszint alakulására hatással lesz a vízvárakban helyetfoglaló hűtőközegoszlop magassága és sűrűsége, valamint a zónának és a gyűrűkamrának ugyanezen paraméterei. A fűtőelemhőmérsékleteket a fentieken kívül az is befolyásolja, hogy a vízzárak által okozott zónaszintcsökkenés milyen tartós, vagyis, hogy a vízzárak mennyire stabilak. Egyszerűen belátható, hogy ilyen típusú utólagos beavatkozás egy részt rendkívül költséges, másrészt hosszú időn át üzemelő aktív berendezésekben kell végrehajtani, tehát nagy felkészültséget igénylő, kényes feladat. A módosítást tehát csak akkor szabad végrehajtani, ha teljes biztonsággal kimutatható, hogy a jelenlegi kiépítéssel a zóna húf-.is biztonsága nem kielégítő, azaz a beavatkozás valóban növeli a nukleáris biztonságot. Ennek megfelelően - a PAV kezdeményezésére - megvizsgáltuk a kettős vízzár hatását a nukleáris biztonságra, mivel a szovjet elemzés eredményeit nem tartottuk kellően megalapozottnak. Ez a vizsgálat [4] magában foglalta kísérletek végzését, azok révén a RELAP4/MOD6 program verifikálását, a RELAP4/MOD6 kód

6 - 3 - segítségével végzett számításokat és a problémakör bizonyos vonatkozásainak egy könnyen áttekinthető fizikai modellel történő analízisét. A PMK berendezésen végzett három kísérlet nélkülözhetetlen információkat nyújtott arra vonatkozólag, hogy egy kistöréses folyamat a Paksi Atomerőműben miként zajlana le különböző zónaüzemzavari hűtőrendszerek beavatkozása esetén. A kísérletek azt mutatták, hogy kettős vízzárak a rendszerben ugyan kialakulnak, de azok nem stabilak, s a zónaszintre gyakorolt hatásuk olyan mértékű, amely nem okozza a zónában a fűtőelemek tartós túlhevülését. A kísérletek elsőrendű jelentősége abban áll, hogy segítségükkel az erőművi számításokhoz használt számítógépi programot (jelen esetben a RELAP4/MOD6 kódot) mintegy "hitelesíthetjük". A kísérletekre- bemutatott számításaink azt bizonyítják, hogy a RELAF kóddal a kistöréses folyamat egészét meglehetősen jól írjuk le. Miután a RELAP4 kódot a kísérletek segítségével a WER típusú reaktorok jellegzetes kistöréses folyamataira ellenőriztük, bízhatunk benne, hogy az erőműre végzett számításaink valósághű eredményeket szolgáltatnak. A kettős vízzárnak a zónahűtésre gyakorolt hatása vonatkozásaiban vizsgálataink révén az alábbi megállapítások tehetők: - Kistöréses folyamat közben kettős vízzárak alakulhatnak ki. - Túlzott konzervativizmus a vízzárakban 40 C-os víz feltételezése (szovjet feltevés). Erőteljes hidroakkumulátor befecskendezés esetén is elsősorban a kilépőkamra és a gyűrűkamra hűl alá. Viszonylag nagy aláhűtés észlelhető a hidegági vízzárban, a melegági vízzár viszont lényegesen melegebb hűtőközeget tartalmaz. Az egyes hurkok vízzár-hőmérsékletei között jelentős különbség észlelhető. - A vízzárakban lévő hűtőközeg jelentős aláhűtöttsége nem tartós állapot: a hőmérséklet kb. 200 s időtartam alatt lényegesen emelkedik. A melegág vonatkozásában ebben jelentős szerep jut a gőzfejlesztőben létrejövő fordított irányú hőáramnak, amely a maradványhővel azonos nagyságrendű lehet.

7 - 4 - Enyhíti a vízzár-hatást az a tény iá, hogy a meleg, ill. hi degégi vízzárak nem egyidejűleg jönnek létre. Elószöi a meleg - ági vízzár alakul ki, majd annak megnyílása után, az azon áttörő góz hatására képződik a hidegági. Ez azt jelenti, hogy a melegági vízzárban lényegesen alacsonyabb, kétfázisú sűrűséggel számolhatunk. Kedvezően befolyásolja a folyamatot az a tény is, hogy a zónaszint alakulását a legmelegebb hurokág vízzár-viszonyai határozzák meg. A kettős vízzár kialakulása - még akkor is, ha azokban a folya dékhőmérséklet a telítéshez közeli érték - a zóna vízszintjének olyan mérvű csökkenését eredményezheti, ami a hőátadási krízis fellépésével jár, rövid időszakra. - A vízzárak megnyílását követően a zóna keverékszintje - s ezzel hűtési viszonyai - már kb. 200 s-os időtartamon belül jelentős javulást mutatnak, ami részben a törésen kerenztül távozó hűtőközeg kétfázisúvá válásával, részben a vízzárakban lévő vízmennyiség folyamatos csökkenésével magyarázható. - A törésméret hatása a vízzár-effektusra (kialakulás, megnyílás, hűtőközeg kihordás) elhanyagolható. Jelentősebb szerep jut a zóna gőztermelésének. - A pótlólag létesítendő, hideg-meleg-ágat összekötő vezetékeknek gyakorlatilag semmiféle előnyös hatása nem mutatható ki. Ez azzal magyarázható, hogy - ha a vízzár folyamatok valóságos lefolyását tekintjük - a vízzár-hatás nagyjából ugyanannyi idő alatt magától is megszűnik, mint amennyi alatt az összekötő vezetékek jótékony hatásukat kifejteni képesek. - Amennyiben stabil, hideg, kettős vízzárak létezését feltételezzük, a zónában a fűtőelemhőmérsékletek - a kiszáradt szakaszon a gőz túlhevülését is figyelembe véve - nem érik el a 1200 C- ot (a biztonsági filozófiában előírt limit). Az ERŐTERV és a PAV szervezésében szeptemberében Budapesten megvitattuk mind az [1] irodalomban szereplő szovjet, mind a négy kötetnyi magyar munka egymástól gyökeresen eltérő eredményeit [4].

8 - 5 - A konzultációt követően az ERŐTERV hivatalosan megküldte a szovjet félnek a hazánkban készült munkát. A jelentős eltérések hatására az OKB-Gidropressz új elemzést készített [2, 33, amelyet a második konzultáción (1988. május ) a magyar eredményekkel együtt - az összes kompetens szovjet szervezet képviselői részvételével - megvitattuk. A főbb megállapítások: - Az elvégzett új szovjet elemzések megerősítik a magyar vizsgálatok eredményeit: a zóna hűtése összekötéssel is és összekötés nélkül is biztosítható, a fűtőelem hőmérsékletek a biztonsági előírásokban rögzített 1200 C-ot nem érik el. A szovjet fél tehát az [l]-ben kapott eredményeket a [2,3) - ban kapott új eredményekkel maga módosította és így elfogadta a magyar elemzések eredményeit. - Az azonos konzervatív feltevésekkel elvégzett számítások eredményei a fűtőelemhőmérsékletekre a következők: magyar eredmények: összekötés nélkül 900 С összekötéssel 850 С szovjet eredmények: összekötés nélkül 902 С összekötéssel C - Az előző pontban összefoglalt eredmények alapján a szovjet fél által korábban kezdeményezett biztonságnövelő intézkedésre, nevezetesen a hideg- és melegágak összekötésére, nincs szukség. A főkonstruktőr képviselője a fent említett hivatalos szakértői megbeszélésen felvetette, hogy a kis-folyásos üzemzavar adott szakaszában a meleg-, ili. hidegághoz egyaránt csatlakoztatott nyomástartó edényen keresztül a zóna felett keletkező gőz a hideg ágba vezethető. Jelen munka célja annak megvizsgálása volt, hogy a nyomástartó edény ilyen felhasználása mennyiben módosítja a fűtőelem hőmérsékleteket.

9 - 6 - Ennek eldöntéséhez a RELAP4/MOD6 kóddal számítássorozatot végei, tünk 7,4%-os hidegági törés esetére a következők szerint: - Alapeset s folyamatidőre, amikor az összekötés zárva van abból a célból, hogy az összehasonlításhoz adataink legyenek. - Az üzemzavari jel megjelenése után az operátor 90 s késleltetéssel nyitja az összekötést. A számítást 1420 s folyamatidőigi C= 10 ellenállástényező értékre (permetező hűtő vezeték) végeztük. - Alapeset restartja 910 s-tól, azt megelőzően, amikor a kvázistacioner folyamat végetér. 920 s-nál nyitjuk az összekötést két változatban: az ellenállástényező = 10 (a folyamatidő 1810 s) az ellenállástényező C= 28 (a folyamatidő 2010 s) Az összehasonlításhoz referenciául szolgáló alapeset számítására két okból is szükség volt. Bár évekkel ezelőtt már végeztünk analízist a 7,4%-os törésre [12], de az csak a hidroakkumulátorok üzeme nélküli esetre volt eredményes. Elsősorban az egyetlen térfogattal modellezett nyomástartó és a hidroakkumulátorok kölcsönhatása (nem kívánatos mértékű kondenzáció fellépése) miatt a passzív üzemzavari hűtéses számításra akkor tett kísérleteink sikertelennek bizonyultak. Másrészt csak a teljesen azonos nodalizációval és modellek alkalmazásával remélhettünk értékelheti eltérést a két számítás között. Az eredmények elemzését és összevetését az alapesettel részletesen a harmadik esetre mutatjuk be, majd összefoglaljuk a legfontosabb következtetéseket.

10 ADATMEZŐ, ESEMÉNYEK A következőkben összefoglaljuk a számításhoz használt adatmezőt, megadjuk a számításban alkalmazott, a tranziens folyamatot befolyásoló határfeltételeket, reteszeléseket. 2.1 Adatmező A t=0 időpillanatban alkalmazott adatok az erőmű névleges adatai a következők szerint: Primer hűtőkör jellemzői: - kilépő kamra nyomás - forgalom a zónán - zóna belépő hőmérséklet - zóna teljesítmény (102%) - nyomástartó edény szint - hidroakkumulátor nyomás - hidroakkumulátor szint 12,26 MPa 8640 kg/s 541 К 1402,5 MW 6,0 m 5,90 MPa 5,3 m Szekunder hűtőkör jellemzői: - nyomás a GF gőzterében - tápvíz hőmérséklete - tápvízáram és gőzelvétel - vízszint a gőzfejlesztőben 4,70 MPa 496 К 762,5 кд/з 1,82 m 2.2 Reteszelések, üzemzavari jelek A biztonságvédelmi rendszerek működését kiváltó technológiai jelek [ 5 ] közül azokat, és azoknak a következményeit tekintjük át, amelyek az analízisünknél szerepet játszanak. Ezek közül az 1. fokú biztonságvédelmi működést kiváltják (UV-1): - "Nagy folyás" jel, akkor képződik, ha az aktív zóna kimenetén 9,2 MPa alá csökken a nyomás.

11 "Kis folyás" jel, akkor képződik, ha a térfogatkoiupen/átor vízszintje a fenéktől mért 2,7 m-es szintet eléri és az aktív zóna kimenetén a nyomás 11,7 MPa alá csökken. Mindkét esetben megkezdődik a szabályozó rudak beesése az aktív zónába és kb. 0,2 s késleltetéssel a nukleáris teljesítmény csökkenni kezd (scram). 10 s késleltetéssel lezárnak a turbinák gyorszáró szelepei. A jel a dízelgenerátorok indulását is kivált ja, amelyek felfutása kb. 2 s késleltetéssel megkezdődik és további kb. 35 s múlva befejeződik, amikor elindul az un. lépcsőzetes indítási program, amelynek első lépcsője (késleltetés nélkül) a nagynyomású és kisnyomású ZÜHR szivattyúinak bekapcsolása. A "Nagy folyás" jel hatására kinyitnak a nagynyomású és kisnyomású rendszer szelepei a hermetikus tér határán, míg a "Kis folyás" jelre csak a kisnyomású szelepek nyitnak. Információink szerint a "Nagy folyás" jelre nem történik még az FKSZ-ek lekapcsolása, ezt az aktuális üzemviteli előírásokat követve az operátornak kell végrehajtania. Mi a 9,2 MPa nyomásszint elérését, mint feltételt megtartottuk ehhez az akcióhoz. 2.3 Események A tranziens során a következő határfeltételek figyelembevételére és beavatkozásokra került sor: - törés a hidegágon (V8) 10 s - tápvíz lezárás (zárási idő 4 s) 20 s - gőzturbina gyorszáró szelepek zárnak (zárási idő 0,4 s) 20 s - reaktor leállítás (nyomás - ) 11,5 MPa - szivattyú kifutás kezdete (nyomás - ) 9,2 MPa - nagynyomású ZÜHR indul (nyomás - és 37 s késleltetés) 11,5 MPa - hidroakkumulátor befecskendezés kezdete (nyomás - ) 5,9 MPa - hidroakkumulátor befecskendezés zárás (szint - ) 0,5 m

12 - 9 - tíku A nyit (nyitási idő 11 s) 5,3 MPa G? biztonsági szelepek nyitnak (nyomás - ) 5,68 MPa - második szelep 5,78 MPa kionyomású ZtlHR indul 0,7 MPa BRU-A zár (50 %-ra) 5,1 MPa 100%-os zárás 4,62 MPa GF biztonsági szelep zár 4,72 MPa - második szelep zár 4,9 MPa 3. SZÁMÍTÁSI SÉMA, FIZIKAI MODELLEK 3.1 Nodalizáció A RELAP4/MOD6 nukleáris biztonsági kódrendszer, amely a könnyűvízhűtéses atomreaktorok hűtőközegelvesztéses üzemzavarainak számítógépes vizsgálatára szolgál, flexibilis számítási séma alapján hajtja végre a termohidraulikai folyamatok numerikus szimulációját. E szimuláció alapja a vizsgálandó rendszc nodalizálása, vagyis olyan térfogatelemekre bontása, amelyeken belül a hőhordozó vagy a hővezető közeg az adott térfogatelemre átlagolt paramétereivel gyors változások esetén is elfogadhatóan jellemezhető. A RELAP4 kód esetében ez a geometriai felosztás alapvetően egydimenzióban történik a hűtőközeg esetében, így nyerjük az un. kontroli-térfogatokat (volume), míg a hővezető elemeknél (heat slab), így a fűtőelemrudak modelljénél is, a felosztás mind axiális, mint ra-liális irányban lehetséges. A kontroli-térfogatokat összekötő áramlási keresztmetszetek a "junction"-ok. A jelen analízishez a geometriai felosztást tartalmazó számítási séma (3.1 ábra) kialakításához legfontosabb alapot a RELAP4 kód alkalmazásában eddig szerzett tapasztalataink adták, azaz kiindulásként a korábbi elemzéseknél használt sémát vettük fel [6], [7-10 ]. E sémák alapelve az volt, hogy a WER-440 típusú reaktor hat hűtőhurkát mindössze két hurokkal modelleztük, ezek közül egy nuíc.'c a törést tartalmazó hurkot, míg a másik összevontan az 5 intakt hurkot reprezentálta.

13 10 о см о esi S12 V) V10 о 1Л > 1Л > > 1 -е- V36

14 Jelen vizsgálathoz ezt az utóbbi alapelvet - mégpedig a két hurokkal való modellezést - felül kellett vizsgálnunk. Az eddig vizsgált kis folyásos folyamatokban a hurkok közötti aszimmetriának ugyanis jelentősebb szerepet nem tulajdonítottunk. Ha azonban a meleg és hideg ághoz egyaránt csatlakoztatott nyomástartó edényen keresztül a zóna felett keletkező gőznek a hideg ágba való vezethetőségét és ezáltal a vízzár-hatások módosulásának mértékét kívánjuk elemezni, a hurok-aszimmetria jelentősége megnő. Ezért a két hurkos modellről célszerű volt áttérni három hurkos modellre, amelynél egy hurok a törést tartalmazó hurkot (az ábrán csak egy hurkot tüntettünk fel, ehhez a hurokhoz tartoznak a V1-V9 térfogatok, J1-J9, továbbá a J38, J41, J45 junctionok, S1-S3 hővezető elemek és természetesen a V8 térfogathoz csatlakozó J34 leak junction a C3 szeleppel együtt), a második hurok azt a hurkot, amelyhez a nyomástartó csatlakozik (V11-V19 térfogatok, J11-J19, J39, J42, J46 junctionok, S4-S6 hővezető elemek, a J30 a VI l-hez, a J51 a V18-hoz csatlakozik), a harmadik hurok pedig összevontan a maradék 4 intakt hurkot reprezentálja (ez utóbbit a V21-V29, J21-J29, J40, J43, J47 junctionok alkotják, a V28-hoz csatlakozik a nagynyomású ZÜHR-J49). A reaktortartályon belüli rész az aktív zóna átlagos terhelésű hűtőcsatornájából (V10) és а hozzá tartozó fűtőelem modellből (S10-S12), illetve további 3 térfogatból (felső keverőtér: V20, az alsó keverőtér: V35, a gyűrűkamra V34) áll össze. A nyomástartót 3 részre osztottuk fel (V31-V33), a hozzá csatlakozó csöveket a V30 ill. V38 térfogatok képviselik. További két térfogatot a hidroakkumulátorok modellje ad. A szekunder hűtőrendszer a gőzfejlesztők szekunder gőz-víz terét leképező - az előzőeknek megfelelően térfogatarányú - 3 térfogattal jelenik meg a sémában, ez egészül ki a gőzvezetékrendszert jelképező további térfogattal. Végül is a 3.1 ábra szerint 39 térfogatot és 51 összeköttetést tartalmaz a uzámítási séma, amelyben 3 térfogatban vannak a főkeringetó szivattyúk és 9 összeköttetésben szerepel szelep, míg r ) un. "fiit junction" a peremfeltételek megadását biztosítja.

15 A J41-J43 junctionoknak közös a fill-táblázata. A tórés modelljén kívül (J34), szeleppel visszazárható "leak" junctionok modellezik a biztonsági szerelvényeket is, a J45-J47 a biztonsági szelepek, a J48 a 2 BRU-A szerelvénye. Mint láttuk, az S-sel jelölt hővezető elemek száma összesen 12. Ebből szolgál a gőzfejlesztő hőátadó csöveinek modellezésére, mégpedig úgy, hogy a csövek axiálisan 3 részre vannak osztva, radiálisán pedig 3 réteg szerepel. Ugyancsak 3 részre osztottuk a fűtőelemeket is, de itt radiálisán 6 az osztások száma. 3.2 Fizikai modellek és opciók A RELAP4 kód kontroli-térfogat modelljében kétfázisú áramlás esetén az egyenletek homogén formában szerepelnek. Ennek ellenére lehetőség van részleges, vagy teljes fázisszeparáció figyelembe vételére az un. buborék felúszási modellel, amelynek paraméterei az eloszlási tényező (a) és a felúszás sebessége (v). Számítási sémánkban szereplő térfogatok közül: - a homogén áramlási modellt alkalmaztuk a gőzfejlesztő primer hőátadó csöveiben (V3-V5, V13-V15, V23-V25), és a nyomástartó vezetékében (V30) - teljes fázisszeparácíót a hidroakkumulátorokban (V36 és V37), továbbá a nyomástartóban (V31-V33), - részleges fázisszeoarációt - a=0.8 és v=18.0 ft/s paraméterekkel a gőzfejlesztő szekunder terében (V9, V19, V29), - a=0.8 és v=3.0 ft/s paraméterekkel =i primerkör csöveiben és a reaktortartályban (V10, V20, V34, V35).

16 Az összeköttetéseknél kétfázisú áramlás esetén a vertikális slip modell alkalmazható, amelyet 1.0-es sebességszorzóval a következő helyeken alkalmaztunk: - a primerkörben a zóna alatt és felett (J10, J20, J35), - a nyomát tartóban (J31, J32, J33). A RELAP4 kódverziókhoz a hőátadási típusokra három alternatív korreláció-csomagot dolgoztak ki a kód szerzői. Ezek közül az un. M0D6 szubrutin csomagot (HTS2) használtuk a számításokban. A kritikus kiömlésre a Henry-Fauske (HF) és a Homogén Egyensúlyi Modell (НЕМ) kombinációját alkalmaztuk, a kiömlési tényezőt 0.85-re vettük fel. A hidroakkumulátorok gázterében (V36, V37) a politropikus expanzió kitevőjét 1,1-re választottuk. A fókeringető szivattyúk modelljében a dinamikus paraméterek, illetve a két kvadránsos jelleggörbe adatai a korábbi analíziseinkben megfelelőnek minősített [6] adatokkal szerepeltek. Ez kb. 150 s-os kifutási időt biztosít a szivattyúk lekapcsolása, vagy a feszültségkiesés után. Az aktív zónában a maradványhő időbeli változását a [111 szerinti értékekkel az un. "scram-táblázat"-ban adtuk meg. A három egyenlő axiális osztás teljesítményeloszlása alulról felfelé a következő volt: 0,3-0,42-0,28. Az un. Enthalpy Transport Model-t csak a stacioner kezdőállapotban használtuk, az első tranziens lépésnél kikapcsoltuk. A nagynyomású ZÜHR szivattyúinak jelleggörbéjét a "fill junction" kártyáin táblázatosan adtuk meg a 3.1 táblázat szerint, a Paksi Atomerőműben elvégzett mérések alapján.

17 AZ ALAPESET ANALÍZISE A Paksi Atomerőmű VVER-44ű-es reakloláiial a hideg á^ban ieljápo 7,4%-os törést követő üzemzavari folyamat ismertei_ését a fő ese menyek időbeli leírásával kezdjük, majd a folyamat áttekintését szolgáló ábrák következnek. Itt hívjuk fel a figyelmet hogy az ábrák a 10 s tartamú kezdeti stacioner üzemállapotot is tartalmazzák, míg az eseménytábláran a törés fellépéséhez rendeltük a 0 s-ot, így az ábrákkal való egybevetésnél a 10 s eltolódást fi gyelembe kell venni. Az üzemzavar analízisét a következő feltételezésekkel végeztük el: - a törés méret egyenértékű egy 135 mm átmérőjű cső törésével, ami a primer hűtőközeg 7,4%-os folyásának felel meg; - a törés helye a hűtőhurok hideg ágának a reaktortartályhoz közel eső pontja (V8 térfogat) a cső tengelysíkjában, horizontális irányítással; - a gőzfejlesztők biztonsági szelepei és a 2 atmoszferikus ledo bó szelep (BRU-A) üzeme biztosítja a szekunder kori nyomás korlátozását (ha szükséges); a BRU-K szelepeket a biztonsági filozófiának megfelelően fi gyeimen kívül hagyjuk; - a passzív vészhűtőrendszerből 3 hidroakkumulátor működésével (2 a gyűrűkamrába, 1 a felső keverótérbe táplál), míg az aktívakból 2 nagynyomású ZÜHR szivattyú működésével számolunk, de csak egyet veszünk figyelembe, feltételezzük, hogy a második a törésre dolgozik. 3.1 táblázat Nyomás (MPa) ül Áramlás (m 3 /ó) (kg/e) 31,94 27,78 32,50 22,22 8,33 0

18 Az üzemzavari folyamat eseményei Az üzemzavari tranziens főbb eseményei ill. a paramétereknél fellépő minőségi változások időpontjai a következők: 0 s a törés nyílni kezd s az mm-nek megfelelő keresztmetszet (A=0,01431 m ) kinyílt 0.4 s VAP20 < 11,5 MPa, a reaktor leállítása megkezdődik 1.5 s a kiömlés maximális, JW34= 1188 kg/s 3.0 s VAX11 > 0, a nyomástartóból kiáramló hűtőközeg miatt a melegág telítési állapotba került 4.5 s VAX12 > 0, a 2. hurok meleg kollektora kigőzölgése megkezdődik 8.2 s VAP20 < 9,2 MPa, az FKSZ-ek kifutása megkezdődik 9.1 s ML31 < 2,7 m, "kis folyás" jel 10.0 s turbina gyorszárók és tápvíz szelepek zárása megkezdődik 10.4 s a turbina gyorszárok lezártak 14.0 s tápvíz szelepek lezártak 16.6 s a nyomástartó leürült 22.0 s a többi meleg kollektor kigőzölgése is megkezdődik VAX2 > 0, VAX22 > s VAP20 < 5,9 MPa, a HA a felső keverőtérbe megkezdi a befecskendezést 23.0 s únabb térfogatok telítésen, VAX21 > 0, VAX16 > 0

19 s VAP34 < 5,9 MPa, a további 2 HA megkezdi n.-lködését 24.0 s VAX1 > s vaxl7 > s JW36 = 368 kg/s maximális befecskendezés 30.0 s JW37= 682 kg/s maximális befecskendezés 31.0 s a többi hideg kollektorba is eljut a kétfázisú hűtő közeg, VÄX6 > 0, VAX26 > s VAP39 = 5,23 MPa, a szekunder köri nyomás maximuma, a BRU-A nem lép üzembe 36.0 s VAX7 > 0, VAX27 > s VAP20 = VAP39 =5,23 MPa < VbP9, a GF-ben a hőáram iránya megfordul, a primerkör nyomásesése lelassul 37.4 s a nagynyomású ZUHR üzembe lép, JW49 = 29,0 kg/s 41.0 s a hűtőközeg hőmérséklet minimuma a zónában, VAT10 = 254,1 C (telítés: 266,4 C) 52.0 s a burkolat-hőmérsékletek minimuma: SR11= 257,7 C, SR12 = 256,6 C, telítés: 264,7 C 75.0 s a zónában gőzfejlődés indul, VAX10 > 0, a primer nyomás nő, HA-k lezárnak, a zóna belépő forgalom megfordul 76.0 s az összevont hurkokban az áramlás megfordul, VAX27 = s VAP20 = 4,91 MPa, ismét csökkenni kezd s JW36 > 0, HA ismét befecskendez s JW37 > 0, a gyűrűkamrába is van befecskendezés s burkolathőmérséklet első csúcsai: SR11 = 348 C, SR12 = 328 C 119 s SR11 = 354 C, újabb maximum 139 s VAX35 > 0, az alsó keverőtér is telített 160 s újabb burkolathőmérsékleti csúcsok: SR11 = 410 C, SR12 «= 35G C

20 s a HA befecskendezés fokozódik, í» primer nyomás "elszakad" a szekundertői, zuhanni kezd 188 s alsó keverótér újra aláhűtött 192 s HA befecskendezés maximuma: JW36 = 622 kg/s, JW37 = 1121 kg/s 193 s burkolathőmérsékletek (238 C) újra a telítés (220 C) közelében 239 s a zóna is aláhűtött, VAX10 = 0, VAT10 = 213 C 242 s a nyomástartó feltöltődése elkezdődik 243 s az első hidroakkumulátor leürült, lezár, JW36 = s felső keverőtér hőmérséklet minimuma: VAT20 = 197 C 249 s a többi hidroakkumulátor is lezár, JW37 = s a zóna és az alsó keverőtér hőmérséklet-minimuma: VAT10 = 206 C, VAT35 = 183 C 268 s primer nyomás minimuma: VAP20= 2,00 MPa, zóna újra kétfázisú 270 s VAX20 > 0, a felső keverőtér telítésen 274 s SR11 es SR12 újra nőni kezd 412 s kiömlés csökken 415 s nyomástartó szint megáll: ML31= 0,76 m 422 s primer nyomás maximuma: VAP20= 2,59 MPa tört hurok gőzfejlesztője kiszárad: VAX4 = VAX5= s JW34 < 50 kg/s, kiömlés egyfázisú gőz (nagy térfogat veszteség), JW49 =30,6 kg/s 426 s SR11 = 300 C, SR12 = 274 C, maximum, gyorsan újranedvesednek 428 s SR11 = 228 C 429 s SR12 = 228 C

21 s VAX34 > 0, gyűrűkamra is telített állapotban, a szint csökkenni kezd, hideg vízzár teljesen üres: VAXb- =VAX7 =1.0 kvázistacioner állapot kezdődik, a nyomás VAP20= 2,55 MPa-ról egyenletesen csökken, hőmérsékletek a telítési vonalat követik, a tört hurok hideg ágában egyenletes gőzáramlás van a törés felé 452 s a nyomástartó ismét üres és úgy is marad 470 s JW34 < 40 kg/s, tovább csökken 604 s JW34 = JW49 = 31,0 kg/s, a hűtőközeg veszteséget pótolja a nagynyomású ZÜHR. Ezután JW34 < JW49, a rendszer lassú visszatöltése megkezdődik 920 s a gyűrűkamra feltelik a zóna alján fellépő negatív áramlás miatt, a kiömlés JW34 = 20,6 kg/s < JW49 = 31,3 kg/s 922 s a kiömlés kétfázisúvá válik, nőni kezd a mennyiség, csökkenni a térfogat veszteség, a primer nyomás csökkenése megáll, VAP20 = 1,2 4 MPa 930 s burkolat hőmérsékletek lassan nőni kezdenek, mert a zónaszint csökken 952 s a primer nyomás határozottan nő, a kiömlés is fokozódik JW34 > 100 kg/s 974 s SR12= 224 C maximum (telítés 195 C) 990 s ML20 = 0, néhány s-ra kiürült a felső keverőtér, a szint ezután növekszik 1022 s SR11 = 226 C, maximum (telítés 206 C) 1026 s VAP20 =1,89 MPa, maximális érték 1032 s burkolatok újra a telítési hőmérséklet közelében 1050 s a nyomástartós hurok hidegági vízzára teljesen üree, gőzáram indul a gyűrűkamrán át a töréshez (VAX 16 = VAX17 = 1,0), kiömlés újra egyfázisú JW34 < 50 kg/s újabb kvázistacioner szakasz kezdődik 1102 s a kiömlés lecsökkent a vészhűtés alá: JW34 < 30 kg/s, JW49 = 31,1 kg/s

22 s a tört hurok átveszi korábbi szerepét, a másik hurokkal együtt a törést gőzzel táplálja (VAX6= VAX7= 1.0) 1267 s JW34 <: 20 kg/s, JW49 = 31,3 kg/s 1282 s SR12 = 186 C, (telítés 185 C) el kezd lassan nőni 1501 s a primer nyomás átmenetileg nőni kezd (VAP20= 0,86 MPa) majd stagnál 1566 s SR12 = 338 C, maximum 1646 s a primer nyomás ismét növekszik 1679 s SR12 = 178 C (telítés 176 C), a primer nyomás megáll (VAP20 = 0,91 MPa) majd lassan csökken 1814 s JW34 < 15,0 kg/s 2028 s a stabil folyamat vége, a kiömlés ismét nőni kezd, kétfázisúvá válik, a gyűrűkamra feltelik, hasonló tranziens kezdődik, mint a 920 s-nál 2040 s a számítás vége. 4.2 Ábrák Az analízis eredményeit a ábrákon is bemutatjuk. A tranziens folyamatról jó áttekintést nyújt a primer és szekunder kör nyomásának változása. Ezt látjuk a 4.1 és 4.2 ábrákon 0-500, ill s időtartományban. Az előbbin jól látható a szekunder kör hatása a primer nyomásra ( s tartományban) illetve a hidroakkumulátorok lezárása (250 s környékén), a második ábrán pedig a kétfázisú kiömlési szakaszban az átmeneti nyomás-növekedés. A 4.3 és 4.4 ábrák a törésen elfolyó hűtőközeg mennyiségét (.TW34), illetve entalpiáját (JH34) mutatják, szemléletesen jelentkezik a kvázistacioner időszakokban az egyfázisú gőzállapotú közeg sima szakasza. A passiív hűtőrendszer üzemét mutatják a 4.5 és 5.6 ábrák, a hidroakkumulátorokból betáplált hűtőközeget a JW36 és JW37 görbék, a vízszint csökkenését a csaknem teljesen egybeeső ML36 és ML37 görbék jelentik.

HIDEGÁGI FOLYÁS ANALÍZISE A PAKSI ATOMERŐMŰRE. 3,5%-OS TÖRÉS HIDROAKKUMÜLÁTOROK NÉLKÜL

HIDEGÁGI FOLYÁS ANALÍZISE A PAKSI ATOMERŐMŰRE. 3,5%-OS TÖRÉS HIDROAKKUMÜLÁTOROK NÉLKÜL tcfki-1*89-61/q KRNECZKYL. TÓTHI. ÉZSÓLQY. SZABADOS L. HIDEGÁGI FOLYÁS ANALÍZISE A PAKSI ATOMERŐMŰRE. 3,5%-OS TÖRÉS HIDROAKKUMÜLÁTOROK NÉLKÜL Hungarian Academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR

Részletesebben

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet CFD Workshop, 2005. szeptember 27. CFD Workshop, 2005. szeptember 27. Dr. Aszódi Attila,

Részletesebben

Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban

Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban Az eredmények összehasonlítása Contain programmal számítottakkal. ELTE KDI beszámoló 2011 Nagy Attila MTA KFKI AEKI Témavezető: Dr

Részletesebben

Julius Filo, Jan Trnkusz, Vincent Polak Atomerőmüvi Tudományos Kutató Intézet Jaslovske Bohunice, CsSzSzK

Julius Filo, Jan Trnkusz, Vincent Polak Atomerőmüvi Tudományos Kutató Intézet Jaslovske Bohunice, CsSzSzK WER reaktor önszabályozó tulajdonságainak vizsgálata Julius Filo, Jan Trnkusz, Vincent Polak Atomerőmüvi Tudományos Kutató Intézet Jaslovske Bohunice, CsSzSzK 1. Bevezetés A WER tip. reaktor teljesítményszabályozása

Részletesebben

CFX számítások a BME NTI-ben

CFX számítások a BME NTI-ben CFX számítások a BME NTI-ben Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet CFD Workshop, 2005. április 18. Dr. Aszódi Attila, BME NTI CFD Workshop, 2005. április 18. 1 Hűtőközeg-keveredés

Részletesebben

VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők)

VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők) VVER-440 (V213) reaktor (főberendezések és legfontosabb üzemi jellemzők) Reaktor és fővízkör A főkeringtető kör névleges adatai Névleges hőteljesítmény A hőhordozó közepes hőmérséklete Megnevezés Névleges

Részletesebben

Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben

Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben MTA SUKO-MNT-Óbudai Egyetem Kockázatok értékelése az energetikában Budapest, 2015.06.15. Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben Tóthné Laki Éva MVM

Részletesebben

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai Takács Antal MTA EK Siklósi András Gábor OAH XII. Nukleáris technikai Szimpózium 2013 Gázhűtésű reaktorok és PWR-ek összehasonlítása

Részletesebben

DL drainback napkollektor rendszer vezérlése

DL drainback napkollektor rendszer vezérlése DL drainback napkollektor rendszer vezérlése Tartalom Rendszer jellemzői Rendszer elemei Vezérlés kezelőfelülete Működési elv/ Állapotok Menüfunkciók Hibaelhárítás Technikai paraméterek DL drainback rendszer

Részletesebben

Forrócsatorna számítások a csatolt KIKO3D- COBRA kóddal az új blokkok biztonsági elemzéseihez

Forrócsatorna számítások a csatolt KIKO3D- COBRA kóddal az új blokkok biztonsági elemzéseihez Forrócsatorna számítások a csatolt KIKO3D- COBRA kóddal az új blokkok biztonsági elemzéseihez Panka István, Keresztúri András, Maráczy Csaba, Temesvári Emese TSO Szeminárium OAH, 2017. május 31. Tartalom

Részletesebben

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb

Részletesebben

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0

A paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott

Részletesebben

Magyarországi nukleáris reaktorok

Magyarországi nukleáris reaktorok Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Többjáratú hőcserélő 3

Többjáratú hőcserélő 3 Hőcserélők Q = k*a*δt (a szoftver U-val jelöli a hőátbocsátási tényezőt) Ideális hőátadás Egy vagy két bemenetű hőcserélő Egy bemenet: egyszerű melegítőként/hűtőként funkcionál Design mód: egy specifikáció

Részletesebben

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER Csige András BME Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművek 2014. április 3. Tartalomjegyzék Jelenleg üzemelő VVER reaktorok ZÜHR rendszerei VVER440/213 üzemzavari hűtőrendszerek

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER Csige András BME Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművek 2015. április 12. Tartalomjegyzék VVER reaktorok ZÜHR rendszerei Paks Modell Kísérlet VVER440/213 üzemzavari

Részletesebben

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete

A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához. kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata

A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához. kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításához (ÜH) kapcsolódó, biztonsági funkciót ellátó kábelek üzemzavari minősítő vizsgálata Ferenczi Zoltán VEIKI-VNL Kft. IX. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia Siófok,

Részletesebben

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 1. TÉTEL 1. Ismertese az örvényszivattyúk működési elvét és felépítését (fő szerkezeti elemeit)! 2. Ismertesse a fővízköri rendszer és berendezéseinek feladatát, normál üzemi állapotát és üzemi paramétereit!

Részletesebben

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar Folyamatirányítás Számítási gyakorlatok Gyakorlaton megoldandó feladatok Készítette: Dr. Farkas Tivadar 2010 I.-II. RENDŰ TAGOK 1. feladat Egy tökéletesen kevert, nyitott tartályban folyamatosan meleg

Részletesebben

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek USA

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek USA Tartalom Zóna üzemzavari hűtőrendszerek USA Semiscale és LOFT Westinghouse PWR Babcock & Wilcox PWR GE BWR Kitekintő Csige András BME Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművek 2012. március 22. Atomic Energy

Részletesebben

Napkollektoros rendszerek rati. kezelése. Lendvay Gábor tervező Naplopó Kft.

Napkollektoros rendszerek rati. kezelése. Lendvay Gábor tervező Naplopó Kft. Napkollektoros rendszerek üresjárati rati túlmelegedésének kezelése Lendvay Gábor tervező Naplopó Kft. A napkollektoros rendszerek egyik legnagyobb üzemeltetési problémája a pangási állapot ideje alatt

Részletesebben

FORRÓPONT ANALÍZISRE ALAPOZOTT ÜZEMVITEL A PAKSI ATOMERŐMŰ VVER-440 REAKTORÁBAN III. RÉSZ.

FORRÓPONT ANALÍZISRE ALAPOZOTT ÜZEMVITEL A PAKSI ATOMERŐMŰ VVER-440 REAKTORÁBAN III. RÉSZ. KFKI-1989-13/G MARÓTI L., TROSZTEL I. FORRÓPONT ANALÍZISRE ALAPOZOTT ÜZEMVITEL A PAKSI ATOMERŐMŰ VVER-440 REAKTORÁBAN III. RÉSZ. Hungarian Academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST

Részletesebben

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben 2011 A Paksi Atomerőmű újra indítása teljes külső villamos hálózat vesztés esetén (black start) Egy igen összetett és erősen hurkolt villamos átviteli

Részletesebben

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa Modellezési esettanulmányok elosztott paraméterű és hibrid példa Hangos Katalin Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Veszprémi Egyetem Haladó Folyamatmodellezés és modell analízis PhD kurzus p. 1/38 Tartalom

Részletesebben

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 2 1. TÉTEL 1. A.) Ismertesse a főgőz rendszer üzemi állapotát és paramétereit! Ismertesse a főgőz rendszer fő berendezéseinek (GF biztonsági szelep, rockwell, AR, KR) feladatát, felépítését és működését!

Részletesebben

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz

Részletesebben

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Meleg- és forróvizes kazánok szabályozása és védelme Fűtés és mekegvíz ellátás szabályozása Gőzfeljesztők szabályozási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Különbözı típusú üzemzavari hőtırendszerek A védelmi mőködések összefoglalása

Különbözı típusú üzemzavari hőtırendszerek A védelmi mőködések összefoglalása Atomerımővek Különbözı típusú üzemzavari hőtırendszerek A védelmi mőködések összefoglalása Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI 2008. május 8. Tartalomjegyzék Üzemzavari hőtırendszerek Passzív zóna üzemzavari

Részletesebben

Szivattyú indítási folyamatok problémája több betáplálású távhőhálózatokban

Szivattyú indítási folyamatok problémája több betáplálású távhőhálózatokban Szivattyú indítási folyamatok problémája több betáplálású távhőhálózatokban Dr. Halász Gábor 1 Dr. Hős Csaba 2 1 Egyetemi tanár, halasz@hds.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Hidrodinamikai

Részletesebben

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet CFD Workshop, 2007. június 20. Hımérsékleti rétegzıdés szimulációja és kísérleti vizsgálata

Részletesebben

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás

Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen

Részletesebben

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013 Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013 Dátum 2013.01.17 HA-5611 2013.01.18 HA-5612 2013.01.15 HA-5613 2013.01.22 HA- 5615 2013.02.01 HA-5618 Átalakítási engedély az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Részletesebben

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása Készítette: Kapocs György PM Kft TSO szeminárium, 2017.május

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Ellenörző számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések

Ellenörző számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések Ellenörző számítások Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Ellenőrző számítások: Hőtechnikai számítások, sugárzásos és konvektív hőátadó felületek számításai már ismertek Áramlástechnikai számítások füstgáz

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

235 U atommag hasadása

235 U atommag hasadása BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik

Részletesebben

A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C

A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek

Részletesebben

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek

Részletesebben

1. feladat Összesen 5 pont. 2. feladat Összesen 19 pont

1. feladat Összesen 5 pont. 2. feladat Összesen 19 pont 1. feladat Összesen 5 pont Válassza ki, hogy az alábbi táblázatban olvasható állításokhoz mely szivattyúcsővezetéki jelleggörbék rendelhetők (A D)! Írja a jelleggörbe betűjelét az állítások utáni üres

Részletesebben

KÖNNYŰ VÍZZEL MODERÁLT ATOMREAKTOROKBA*! URALKODÓ NEUTRON-ZAJ LOKÁLIS ÉS GLOBÁLIS KOMPONENSÉNEK

KÖNNYŰ VÍZZEL MODERÁLT ATOMREAKTOROKBA*! URALKODÓ NEUTRON-ZAJ LOKÁLIS ÉS GLOBÁLIS KOMPONENSÉNEK DCK.TCSI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÖNNYŰ VÍZZEL MODERÁLT ATOMREAKTOROKBA*! URALKODÓ NEUTRON-ZAJ LOKÁLIS ÉS GLOBÁLIS KOMPONENSÉNEK ELMÉLETI VIZSGÁLATA KOSÁLY GYÖRGY BUDAPEST 1576 TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK ÉS A FELADAT

Részletesebben

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok

Részletesebben

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész

Atomerőművi primerköri gépész Atomerőművi gépész A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER Zóna üzemzavari hűtőrendszerek VVER Csige András BME Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművek 2019. április 1. Tartalomjegyzék VVER reaktorok ZÜHR rendszerei Paks Modell Kísérlet VVER440/213 üzemzavari

Részletesebben

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével

Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20

Részletesebben

Pelletek térfogatának meghatározása Bayes-i analízissel

Pelletek térfogatának meghatározása Bayes-i analízissel Pelletek térfogatának meghatározása Bayes-i analízissel Szepesi Tamás KFKI-RMKI, Budapest, Hungary P. Cierpka, Kálvin S., Kocsis G., P.T. Lang, C. Wittmann 2007. február 27. Tartalom 1. Motiváció ELM-keltés

Részletesebben

Segédlet az ADCA szabályzó szelepekhez

Segédlet az ADCA szabályzó szelepekhez Segédlet az ADCA szabályzó szelepekhez Gőz, kondenzszerelvények és berendezések A SZELEP MÉRETEZÉSE A szelepek méretezése a Kv érték számítása alapján történik. A Kv érték azt a vízmennyiséget jelenti

Részletesebben

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek PWR, BWR

Zóna üzemzavari hűtőrendszerek PWR, BWR Zóna üzemzavari hűtőrendszerek PWR, BWR Csige András BME Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművek 2015. április 12. Tartalom Történelem Semiscale és LOFT Westinghouse PWR Babcock & Wilcox PWR GE BWR Mitsubishi

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

PONTSZÁM:S50p / p = 0. Név:. NEPTUN kód: ÜLŐHELY sorszám

PONTSZÁM:S50p / p = 0. Név:. NEPTUN kód: ÜLŐHELY sorszám Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM1 VBK Környezetmérnök BSc AT01 Ipari termék- és formatervező BSc AM01 Mechatronikus BSc AM11 Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN 2. FAK.ZH - 2013.0.16. 18:1-19:4 KF81 Név:.

Részletesebben

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével

Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével GANZ ENGINEERING ÉS ENERGETIKAI GÉPGYÁRTÓ KFT. Szívókönyökök veszteségeinek és sebességprofiljainak vizsgálata CFD szimuláció segítségével Készítette: Bogár Péter Háznagy Gergely Egyed Csaba Zombor Csaba

Részletesebben

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu

Részletesebben

A kockázatelemzés menete

A kockázatelemzés menete A kockázatelemzés menete 1. Üzem (folyamat) jellemzői Veszélyforrások 2. Baleseti sorok meghatározása 3a. Következmények felmérése 3b. Gyakoriság becslése 4. Kockázat meghatározás Balesetek Gyakoriság

Részletesebben

A ZÓNAHŰTÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŰTŐKÖZEG SZINTEKNÉL

A ZÓNAHŰTÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŰTŐKÖZEG SZINTEKNÉL Них: СЛ KFKM988-63/Q ТН. BANDURSKI 25п^- TÓTHI A ZÓNAHŰTÉS KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ HŰTŐKÖZEG SZINTEKNÉL (A MUNKA AZ OKKFT Q~11 ALPROGRAM 2.11 FELADATÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS)

Részletesebben

Vízóra minıségellenırzés H4

Vízóra minıségellenırzés H4 Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok

Részletesebben

Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ

Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ-09-960614-87 Célja: a szisztematikus zavar-feltárás, nyomozás. A tervezett működési körülményektől eltérő állapotok azonosítása,

Részletesebben

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére

Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:

Részletesebben

A VVER-1200 biztonságának vizsgálata

A VVER-1200 biztonságának vizsgálata A VVER-1200 biztonságának vizsgálata Boros Ildikó Egyetemi tanársegéd BME Nukleáris Technikai Intézet (BME NTI) 2015.05.28. TSO szeminárium 1 Tartalom Feladat Felhasznált források, anyagok A VVER-1200

Részletesebben

1. feladat Összesen 21 pont

1. feladat Összesen 21 pont 1. feladat Összesen 21 pont A) Egészítse ki az alábbi, B feladatrészben látható rajzra vonatkozó mondatokat! Az ábrán egy működésű szivattyú látható. Az betűk a szivattyú nyomócsonkjait, a betűk pedig

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Gazdaságosabb üzemanyag és üzemanyag ciklus a paksi reaktorok növelt teljesítményén

Gazdaságosabb üzemanyag és üzemanyag ciklus a paksi reaktorok növelt teljesítményén Nukleon 8. július I. évf. (8) 9 Gazdaságosabb üzemanyag és üzemanyag ciklus a paksi reaktorok növelt teljesítményén Nemes Imre Paksi Atomerőmű Zrt. Paks, Pf. 7 H-7, Tel: (7) 8-6, Fax: (7) -7, e-mail: nemesi@npp.hu

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu

Részletesebben

Segédenergia-nélküli hőm. szab. Danfoss Elektronikus Akadémia. www.futestechnika.danfoss.com

Segédenergia-nélküli hőm. szab. Danfoss Elektronikus Akadémia. www.futestechnika.danfoss.com Segédenergia-nélküli hőm. szab. Danfoss Elektronikus Akadémia www.futestechnika.danfoss.com Fűtési és távfűtési alkalmazások Danfoss a segédenergia-nélküli hőmérséklet-szabályozók teljes skáláját ajánlja:

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

A determinisztikus és a valószínűségi elemzések közös pontjainak meghatározása

A determinisztikus és a valószínűségi elemzések közös pontjainak meghatározása A determinisztikus és a valószínűségi elemzések közös pontjainak meghatározása Lajtha Gábor, Karsa Zoltán lajtha@nubiki.hu, karsa@nubiki.hu TSO szeminárium OAH, 2017. május 31 Tartalom Háttér, előzmények

Részletesebben

Beszabályozó szelep - Csökkentett Kv értékkel

Beszabályozó szelep - Csökkentett Kv értékkel Beszabályozó szelepek STAD-R Beszabályozó szelep - Csökkentett Kv értékkel Nyomástartás & Vízminőség Beszabályozás & Szabályozás Hőmérséklet-szabályozás ENGINEERING ADVANTAGE A STAD-R beszabályozó szelep

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Üdvözöljük a Viessmann előadásán! Vitosol FM napkollektorok, stagnálási problémák nélkül. Vitovolt napelemek

Üdvözöljük a Viessmann előadásán! Vitosol FM napkollektorok, stagnálási problémák nélkül. Vitovolt napelemek Üdvözöljük a Viessmann előadásán! Vitosol FM napkollektorok, stagnálási problémák nélkül Vitovolt napelemek Makk Árpád Műszaki referens Viessmann Fűtéstechnika Kft 28.03.2017 Viessmann Werke Számok, adatok

Részletesebben

1. feladat Összesen 25 pont

1. feladat Összesen 25 pont 1. feladat Összesen 25 pont Centrifugál szivattyúval folyadékot szállítunk az 1 jelű, légköri nyomású tartályból a 2 jelű, ugyancsak légköri nyomású tartályba. A folyadék sűrűsége 1000 kg/m 3. A nehézségi

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései az Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok, valamint a Kisteljesítményű kazán fűtői

Részletesebben

A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása

A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása Diplomaterv céljai: 1 Sclieren résoptikai módszer numerikus szimulációk validálására való felhasználhatóságának vizsgálata 2 Lamináris előkevert

Részletesebben

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2012

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2012 Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2012 Dátum Határozat száma* A határozat tárgyának részletes megnevezése Hatályos 2012.01.10 HA5436 Engedély kiadása a Paksi Atomerőmű Zrt. részére az 1-4.

Részletesebben

Melléklet. 4. Telep fluidumok viselkedésének alapjai Olajtelepek

Melléklet. 4. Telep fluidumok viselkedésének alapjai Olajtelepek Melléklet 4. Telep fluidumok viselkedésének alapjai 4.1. Olajtelepek A nyersolaj fizikai tulajdonságok és kémiai összetétel alapján igen széles tartományt fednek le, ezért célszerű őket csoportosítani,

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba

Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:

Részletesebben

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE

HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Szakmai fizika Gázos feladatok

Szakmai fizika Gázos feladatok Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a

Részletesebben

A teljesítménysűrűség térbeli eloszlása

A teljesítménysűrűség térbeli eloszlása A teljesítménysűrűség térbeli eloszlása Primer és szekunder korlátok Primer korlátok Nem vagy nem feltétlenül mérhető mennyiségek Közvetlenül megadják, hogy egy feltétel teljesül-e Szekunder korlátok Mérhető

Részletesebben

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján! Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Pécsvárad Kft Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/ Szerzők:

Pécsvárad Kft Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/ Szerzők: BAUSFT Pécsvárad Kft. 7720 Pécsvárad, Pécsi út 49. Tel/Fax: 72/465-266 http://www.bausoft.hu WinWatt HidroPlan hidraulikai optimalizáló modul Szerzők: dr. Baumann József okl. villamosmérnök 2211 Vasad,

Részletesebben

AES-2006. Balogh Csaba

AES-2006. Balogh Csaba AES-2006 Készítette: Balogh Csaba Mit jelent az AES-2006 rövidítés? Az AES-2006 a rövid neve a modern atomerőműveknek amik orosz tervezésen alapszanak és VVER-1000-es típusú reaktorral vannak felszerelve!

Részletesebben

CDP 75/125/165 légcsatornázható légszárítók

CDP 75/125/165 légcsatornázható légszárítók CDP 75/125/165 légcsatornázható légszárítók 17:22 IRVENT Tel/Fax: [94] -48 Tel/Fax: [52] 422-64 CDP 75 légcsatornázható légszárító CDP 75 típusú légcsatornázható légszárító nagyobb magán- és közületi uszodákban,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q 1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus

Részletesebben

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják

Részletesebben

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB

Részletesebben