Sugár-út Képes életutazás számú példány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sugár-út 90. - Képes életutazás - ... számú példány"

Átírás

1 Sugár-út Képes életutazás -... számú példány Készült 16 példányban a Mama 90. születésnapjára. Az interjúkat készítette és lejegyezte: Hirschler András március

2 Pro memoria (kézzel írva: Dr. Sugár Jenő unokaöcsém felkérésére írta Dr. Sugár Gyula) 1 A Nagymama. Finom érzésű és korát meghaladó műveltségű asszony volt. Sokszor órákon át recitált nekem Schillerből és más classikusokból. Persze inkább a német műveltség jellemezte, talán szülőhelyéről Ungvárról hozta ezt magával. Kétségtelenül intelligens családból származott, mutatja ezt testvére, Bosányi (Bossányi? H.A.) József is, ki nem csak megjelenésében, de társadalmi megítélés szempontjából is nagyon intelligens ember volt, hát még a családja! Egyik gyermeke, Bosányi (Bossányi? H.A.) Iván ügyvéd angol-német-francia tolmács (:hites:) volt, öccse, Endre a főv. Malmok titkárja, kir. Tanácsos, legidősebb lánya, Emma, ki hír szerint egy ezredeshez ment férjhez és állítólag most is él Budán (:lehet már 80 éves:), fi atalabb nővére egy Ábel nevű phil. egyetemi tanárhoz ment nőül, egy korán elhalt fívérük pedig kath. pap volt. Nagymama testvérének lányát a hírneves Lenhossék Mihály egyetemi professor vette nőül, kitől a talán még híresebb ifj. Lenhossék Mihály egyetemi tanár, az Akadémia alelnöke származik. Mint nagymama mondta, Lenhossek (:az öreg:) nagy zenekedvelő volt, és ez tetszett meg a nagy professornak, kivel egy társaságban gyakrabban jött össze, mert felesége kiváló zongorista volt. A Bossányi családnál pesti jogászkoromban sokat megfordultam Király utcai lakásukban. Nagyon kedves fi nom család volt. Nagymama egyik testvére, egy Bossányi nevű egyén, ki előbb, mint tiszttartó, utóbb földmívelő ember Szalonta környékén lakott, egy parasztasszonyt vett el feleségül, és ő maga is utóbb teljesen elparasztosodott. Miskolczon egy Bossányi nevű orvos is volt, szintén rokona. (kézzel hozzáírva: talán a fívére? H.A.) A nagymama Csáton általános köztiszteletnek örvendett, nem járt sehová, csak hozzánk jött el 1-2-szer havonként, de akkor is elkerülte a főutczát és mindig kerülővel a kertek alatt jutott el hozzánk. Még a piaczra, vagy üzletekbe sem járt ki, volt egy bejáró asszonya a ki mindent beszerzett. Ezt a bejárónőt Kakasnénak hívták, de meglehetős csesznye kinézése miatt én Kakásnénak hívtam, miért sok nézeteltérés volt közöttünk. Finom érzése a pipafüstöt nem szenvedhette, még ha az utczán füstölt valaki, a mi az átellenes Ragály első alispán csibukjából is átáramlott az udvarba, 1 A központozást és a hosszú ékezeteket a leírásnál kipótoltam. A leírást követő jegyzetekben a saját kutatásaim során felbukkant kiegészítő jegyzeteket, illetve dokumentumokat csatolom. S. Gyula nagyapjának fényképe a családi archívumból, nagybátyjának, S.- Sándor fényképe a Csornai Múzeum gyűjteményéből származik. - H. A. 1

3 rögtön betipegett szobájába. Képzelhető, hogy az a tulajdonsága mennyi bajt okozott gyermekeivel szemben, kik mindannyian nagy pipás emberek voltak, elsősorban pedig a Nagyatyus (:így hívtuk:), kinek egy alapos mosakodáson kellett minden étkezés előtt átszenvedni, ha azt akarta, hogy együtt ebédelhessünk. Gyakran kaptam tőle Pestre csomagot, egy-egy sült kacsát, melynek szárnyai alatt gondosan be volt kötözve 1-2 forint. Mikor a gymnasiumi tanulmányokba belefáradtam és otthon a gazdaságban akartam érvényesülni, mindenkor ő forcírozta a tanulmányok folytatását, nem volt pardon, vittek vissza Miskolczra. Nagyatyus igen nagy respektussal és tisztelettel viseltetett irányában, lábujjhegyen járt el szobája előtt, hogy korán reggel kilopakodjék a kapu elé pipázni, a hajnali 4 óra (:nyárban:) már ott találta a padkán, és minden kocsit megállított, kivallatta, hogy ki hová megy! De történt, hogy egy fi csúr nem akart megállani és parancsot adott a kocsisnak, hogy hajtson tovább, de a kocsisban úgy látszik több emberség volt, mint a gazdájában és mégis csak megállította a kocsit. A fi csúr hátrafordult és azt kérdezte: no hát mit akar Samu bácsi! Hát csak azt akarom mondani válaszolt hogy sz... a pofádra és most már mehetsz tovább. A fi csúr, ki egyébként jó ismerősünk volt, sokszor nevetve mondta el ezt a furcsa kalandját. Nagyatyus nagy étvágyú ember volt, mihelyst haza- jött valahonnan, azzal állított be: tudod-e, mint mondok Náni! Tudom-tudom volt a válasz. Éhes vagy! Eltaláltad és már az asztalhoz is ült. Szerette a fi atal asszonyokat egymással összeveszejteni. Pénteken reggel mikor t.i. a túrós és különféle bélesek már kisültek beállított egyik jó ismerős családhoz, persze rögtön elébe hozták a még párolgó tepsi tartalmát, mikor aztán a különféle bélesekben nagy pusztításokat vitt véghez, odafordult a háziasszonyhoz és azt mondta: tudod Pepikém, Juszti mégis jobb béleseket süt, ezzel elment Jusztihoz és miután ott is alaposan bebélesezett, megfordította a sütemények feletti kritikát és azt mondta: a Pepi bélese mégis csak jobb, mint a tied Jusztikám. Persze ezekből nagy aprehendálások lettek, de melyek csak legközelebbi péntek reggelig tartottak. Jusztitól (:a maga korában híres szépasszony a szépséggel járó minden atributomokkal:) az utolsó pénteki státio, hozzánk ért el, ott is elvégezte a maga portióját, de a kritika mindig kielégítő volt, ott aztán lepocskondiázta Pepit is, Jusztit is. Aztán haza ment, már délfelé járt az idő, midőn az ismeretes megnyilatkozással előállott: tudod-e mint mondok Náni! stb. L. Fentebb, - de az ebédet rendületlenül elvégezte, aztán kikeresett magának az udvaron egy szigetet, a hol megtorlás nélkül lehetett füstölni. Vakációban rendesen ott háltam vele egy szobában, olyan rettenetesen tudott horkolni, hogy hajnalban az emberek megálltak az ablak alatt (:utczai szobában hált:) hallgatni és egymást a horkolásra fi gyelmeztetni. Egy trombita har- 2

4 sogását felülmúlta, csak egy fi atal gyerek mint akkor én voltam szervezet volt képes arra, hogy a horkolást ne hallja meg. De egyszer aztán egy furcsa dolog történt, arra riadtam fel, hogy valami végig fut rajtam, elkaptam a fejét egy, talán a horkolástól megőrült egérnek, de fogva tartottam a kezemben, közben nagyokat ordítva: nagyatyám megfogtam, megfogtam! Az öreg azt hitte, hogy valami zsivány mászott be az ablakon, felkelt az ágyból és a szomszéd szobából kihozott egy furkós nagybotot, de már is hadakozni kezdett vele a setétben, kiabálva, hol van, hol van! És még az ágy alatt is kereste a tolvajt, míg aztán felvilágosítottam, hogy tulajdonképpen miről van szó. Ezzel visszafeküdt és a világ legtermészetesebb hangján tovább horkolt. Előbb gazdálkodott, utóbb semmit sem csinált. A testvérek között legidősebb apám volt, aztán következett Guszti, Henrik, Béla, Sándor és végül Emma néni. Mindig testvéries szeretetben éltek, soha nem hallottam, hogy közöttük differencia merült volna fel. Apám Sugár Márton mint minden testvér, Csáton született, nagy jóeszű ember hírében állott, sokan vették igénybe tanácsát, egy időben Csáton törvénybíró, megyebizottsági tag volt, ki élénken vett részt a közügyekben, vármegyei életben, képviselő választásokon, előbb engeszt(el H.A.)hetetlen 48-as függetlenség párti, utóbb Deák párti volt. Úri körökben közkedvelt ember volt, főleg követválasztási időkben, de máskor is. Szenvedélyes gazda volt, csupán az volt mindig a baj, hogy a czeruza számítással nem vágott egybe az eredmény, hol az aszály, hol a jég, hol egyéb elemi non putarék húzták keresztül számításait. A nagymihályi határban (Marócsát szomszédságában) volt nagyobb bérlete. Br. Vinpfen (inkább Wimpfen v. Wimpffen H.A.) Adolf cs. és kir. tábornok bécsi lakostól bérelte a liba tanyát (:l. Mezőkeresztes története:). Többnyire szántóföld, ezen kívül ugyanezen vidéken még két kisebb pusztákon (:többnyire kaszálók, legelők:) is gazdálkodott. Jelentékeny állatállománya, juhai voltak. Szerette a szép lovakat, olyakor-olykor nagyon szép lovaink voltak, még népdal is emlékezett meg róla. Gyakran hallottam a mezőről esténként hazatérő leányok és legények dalait házunk előtt elhaladva: Sugár Márton két lova Czikázik a szerszámba... Én nagyon büszke voltam ezeknek a szép falusi nóták hallatára év utolsó napján aránylag elég fi atal 55 éves korban halt meg. Sugár Gusztáv. Semmi nem érdekelte csak a pipa és a kutya, mindkettőt kedvelte és főleg a parasztsággal tartott fenn barátságot. Két arcképe van nálam, kezében a pipával és lábánál egy heverésző kutyával fényképezve. A testvérek között ő volt a legigénytelenebb, semmivel sem törődő, egyébként nagyon jó ember. Szembajos volt mindig, végül megvakult. Henrik bácsi: Az egész városnak ő volt a Henrik bácsija, mindenkihez volt egy tréfás szava. Különcz volt, igénytelen külsővel, vékony fejjel és még vékonyabb lábszárakkal ellátva. Olyan lopó formájú feje volt! Rendkívül sokat olvasott, de soha nem tudta, hogy mit. Ha kérdeztem tőle, hogy mit olvas, rendesen azt válaszolta tudja a fene. Neki mindegy volt akár Jókai, akár Tatár Péter vagy bárki más, neki mindenki tetszett, olvasott éjjel-nappal, könyvekért bejárta az egész 3

5 várost a hol csak könyvet neszelt. Olvasási szenvedélyénél csak a dohányzás volt nagyobb szenvedélye, e miatt sok baj volt főleg Nagymamával, ki aztán úgy segített magán, hogy az udvar végén, annak bal sarkán építetetett neki vályogból egy szobát, ott olvasott-pipált és pipált és olvasott, ugyanott bonyolította le szerelmi kalandjait is, mert nagyon romantikus hajlamai voltak és miután éjjelre a kapu be volt csukva, a palánkon keresztül közlekedett és a hölgyeket is ott tuszkolta hol be, hol ki. Csizmáját olyan fényesre puczolta, hogy azt akár tükörnek is használhatta. Egyszer az a bizonyos Juszti úrhölgy vizitelt Emma néninél, kivel nagy barátságban volt, de közben megeredt az eső és nagy sár lett, a mi Csáton igen könnyen előállott. Juszti úrhölgy, ki nagyon fi nnyás és czipőjére (:kis lába volt:) is nagyon rátarti hölgy volt, arra kérte Henrik bácsit, hogy adja kölcsön neki csizmáját, hogy haza mehessen. Hogy a fenébe nem adnám, talán, hogy kitaposd. Ez a fi nnyás, lábaira kényes hölgyre vérig sértő volt. Örök harag, Volt egy fájdalmas tulajdonsága, egy hatalmas bütykője a lábán. Ez volt Mező-Csát város meteorológiai intézménye, mert időváltozásra, de főleg esőre nagyon sajgott. Sok parasztgazda felkereste Robinson -féle odujában, kérdezve: Henrik úr, mehetünk-e gyújteni? Ha ő azt mondta: nem, akkor mindenki otthon maradt, mert biztos volt az eső, a bütyök esőre volt beállítva. Ahány cselédlány volt Csáton, kinek Miskolczon katona szeretője volt, mindenkinek ő volt a levélírója, mindenkinek ismerte a gusztusát. Minden levél így kezdődött: Kívánom, hogy ezen levelem jó egészségben találjon. Ezt minden hölgy kikötötte bevezetésként, a szerelmi ömlengéseket aztán kihozta a penna. Velem egyszer nagyon megjárta. Én voltam szerelmes leveleinek a a posta kézbesítője, ezért mindig egy almát kaptam tőle. Nagymama valahogy észrevette, hogy levelet küldet velem, azt mondta, hogy adjam oda neki a levelet. Erre nehezen voltam kapható, mert hát a bizalom és főleg az alma hűségre kötelezett, de végül kiegyeztem magammal, mert szembe állítottam az almát a délutáni haboskávéval, mely nekem Nagymamától mindig kijárt. Megszédültem! és a levelet odaadtam minden alkalommal Nagymamának. Az üzlet nekem egészen jól bevágott, mert az alma is megmaradt és a haboskávé is kijárt! Miután pedig már körülbelül 10 szerelmes levél összegyűlt Nagymama kezében, egyszer csak váratlanul, mintha csak a menykő csapott volna le a tiszta égből, épen a haboskávé felébe tartottam, mikor Nagymama a szobában lévő Henrik bácsira rászólt: Heinrich narr, seh die deine Briefe an! Was für Briefe? kérdezte. Erre Nagymama kihúzött egy fi ókot és elébe szórta a szerelmes leveleket, melyeket nekem kellett volna a czímzett hölgyeknek elvinni. Olvassa, olvassa, az arcza még jobban megnyúlt és érthetetlenül magába morogva mondja: nini, hiszen ezek az én leveleim. Megdermedtem izgalmamban, s hátrálékos kávét kilöktem az asztalra. Valami megvillant keskeny agyában és láttam, hogy a pálczája után nyúl. Kirepültem, mint a nyíl, ő utánam, de én jobban tudtam szaladni és meg sem álltam hazáig. Egy hétig nem mertem elmenni. Magam sem tudom, hogyan békültünk ki, de az bizonyos, hogy többet levelet rám nem bízott. Egyébként nagyon szeretett engem, és mikor már fi atal ügyvéd voltam, mindig csak az volt a vágya, hogy irodámban alkalmazzam. Nagyon jószívű ember volt, kevés judicziummal, de annál több romantikus 4

6 hajlamokkal. Halála nagyon drámai módon fejeződött be. Egy alkalommal Sugár Géza nevű adóvégrehajtó unokaöccse látogatta meg viskójában, ki még fekve találta, a falon függött az elmaradhatatlan revolver, melyet S.G. levett a falról és addig babrálta, míg elsült, - a golyó belefúródott szegény altestébe. Néhány nap múlva belehalt sebeibe, a bírónak azt vallotta, hogy S.G. nem hibás, ő maga volt a hibás. Mégis S. Gézát 3 heti fogságra ítélték el gondatlanság miatt. Sugár Béla: Nem volt elrontója a jónak, főleg a jó és víg mulatságoknak. Sokszor beruczczant Miskolczra, a hol Radics Vilmos híres czigány prímás (:Radics Béla apja:) muzsikája mellett reggelig is tartó hangos dáridózást rendezett a régi Pestvárosa szállodában, sokszor folytatva a közeli Tapolcza fürdőben, a hol az évszázados platánok sokat tudnának regélni a holdvilágos éjszakai hangos mulatozásáról, széles jókedvéről, gavalléros tempójáról. Majd fogytán a mulatságnak és bizonyára pénznek is, éjszakának idején hazakerült és bevette magát abba különlakásba, mely a főépülettel szemben állott fronttal az utczára, és aludt egyfolytában akár kétszer huszonnégy óráig is, kevés megszakítással. Végre kidugta fejét és előállott. Tudott oly szeretetreméltónak lenni, hogy senki nem haragudott rá, még az öregek is mosolyogva tértek felette napirendre. Mikor aztán már sok volt a rováson, lejött hozzánk és néha egy hétig se mozdult onnan ki, míg az Öregek háborgása lecsillapodott és üzentek neki, hogy jere haza, minden meg van bocsátva. De nemcsak szeretetreméltónak, de komolynak is tudott lenni, a ki úriasan viselkedett mindenkivel szemben. Talán nem is az ő hibája, hogy legénykorában nem tudott elhelyezkedni, hiszen a régi világban megelégedtek a szülők, ha a gyermek átlagos műveltségre tett szert, aztán folytatta az apja mesterségét vagy foglalkozását, de a hol az apa foglalkozása mint ezen esetben is történt - megszűnt, ott már zökkenés állott be és várni kellett valami jószerencsére. Próbálkozott elhelyezkedni, nem sikerült, a végből többször Pesten is tartózkodott, eredménytelenül. Ilyenkor mindig a szülői otthon nyújtott befogadást és úgy-ahogy gondtalan életet. Később aztán, mint hallottam, Deák Ferencz beajánlása folytán jutott a kincstári ispáni szép és díszes álláshoz. A többit aztán ti jobban tudjátok mint én. (Kézzel,: t.i. Jenő és talán gyermekei... olvashatatlan H.A.) Fiatal jogász koromban, gondolom a 80-as években meghívott Kétegyházára (:olvashatatlan H.A.:) a hol néhány napot kellemesen töltöttem el bold. édesanyátok jóságos környezetében. Pesten a nemzeti szállodában szokott lakni, feljövetelkor rendesen felkeresett. Emma néni. Még ma is ezen a néven áll előttem emléke. Mint fi atal szép, nagyon bájos leányra álmodom vissza emlékét. Mintha most is látnám a zongora mellett és hallanám kedves kaczagását. Titokban akart megtanítani engem zongorázni és mint még 10 esztendős gyereket tanítgatott nap nap után. Dehát én a féle botfülű gyerek voltam, nem fogott rajtam sem a szépszó, sem a szigor. Mikor aztán sehogy sem boldogult velem, lemondott zongora művészetemről. A megtestesült jóság volt mindenkivel szemben. Rendkívüli érzékenység és fi nomság jellemezte. Nem is tudom, hogy kiváló műveltségét hogyan szerezte meg! Arra emlékszem, hogy mindig volt mint a többi testvéreknek is hallomás szerint 5

7 külön tanítója, kiket a háznál tartottak, így vetette oda a sors Mansberger Jakab 2 nevelőt is, ki főleg zongorára tanította, a vége az lett ennek a tanításnak, hogy a nevelő egy napon megkérte a kezét, - hallani sem akartak erről és egy-kettőre kitették a nevelő urat, kiről sokáig nem hallatszott semmi, mégis évek múltán újra beállított és megismételte kérését. Szegény Emma néni nagyon babonás természetű, előítéletes volt, és a sorsnak ezt a különös fordulását isteni rendelésnek vette, és mintha csak szuggerálta volna valaki, görcsösen ragaszkodott a végzet rendeléséhez, a minek aztán házasság és nyomorúság lett a vége. Sok szenvedése között is híven és végig kitartott férje mellett, ki mint színházigazgató Mosonyi magyarosított néven Miskolczra került és ezen a téren meglehetős jó nevet szerzett. Én ekkor már kis diák voltam Miskolczon és a legnagyobb vágyam volt, hogy az atyafi ság révén potya színházi jegyhez juthassak, de ez a törekvésem Jakab bácsi szigorán mindenkor megtört. Szerencsére a nővére, egy ugyancsak kiabálón szőke hölgy a pénztárosnő felsimerte bennem a vágyódást a színház után és néha napján általa mégis csak bejuthattam a színházba. Persze Emma néni ezekről nem tudott, mert ha rajta múlt volna, talán az egész színházat is ide adta volna. Jakab bácsinak az lett a vége, mint minden akkori színházigazgatónak lecsúszott, vagyis azzal végezte, a mivel kezdte. A sok injectio, melyet innen-onnan kapott,... (olvashatatlan H.A.). Már fi atal házas voltam, mikor Salczburgban találkoztam vele egy csapat gyermek kórus élén. Emlékszem, óriási vihar keletkezett és a Mirabel Gartenbe hol az előadás lett volna, senki nem ment be. Ez már az ő hagyományos pechje volt. Panaszkodott, hogy nem tud a gyerekekkel tovább menni pénz hiányában, a mit aztán nem első ízben de nem is utoljára, lehetővé tettem. Jött a sok gyermekáldás, de ennek kapcsán a fokozódó nyomorúság. Volt olyan idő, hogy szegény Emma néninek néhány gyerekkel Csátra kellett jönnie hosszabb-rövidebb tartózkodásra, a míg aztán a sokszor megismétlő injectio megindította újból a színházat, de hát minden czéltalan volt, feltartózhatatlannak bizonyult a szegénység és lehetetlenség. A nagy nyomorúság dacára szótlanul tűrte mártíromságát és egyetlen boldogító érzése volt, ha újból és újból otthont teremtettek neki, gyermekei között, kiket rajongó szeretettel vett körül. Mikor legnagyobb volt a veszély, a láthatáron mint egy jótékony angyal mindig megjelent - Sándor bácsi és segített! Jobb és szebb sorsot érdemelt volna ez a kivételes asszony, kivel sokat leveleztem, sőt Szegeden meg is látogattam, mint fi atal ügyvéd, feleségemmel is több ízben voltunk együtt vele. Jó és víg kedélye a legválságosabb időben sem hagyta cserben, ki mindig csak reménykedett és bizakodott, Szegeden halt meg, férje jóval előbb költözött el az élők sorából. A sok gyerek bizony nem a legkívánatosabb helyzetben maradt vissza, kik úgy látszik apjuk hagyományos pechjét örökölték. Sándor bácsi 2 Mosonyi Károly; Mannsberger Jakab (Szeged, okt. 27. Szeged, okt. 17.): színigazgató. Az es szabadságharcban honvéd volt. Az ötvenes évek elején Bécsben konzervatóriumban tanult. Tanulmányai befejeztével először zongoratanár volt Szegeden októberében átvette a Szegedi Városi Színház vezetését tól három éven át Miskolcon, 1876 és 1878 között Győrben állt társulat élén januárban az ő együttese nyitotta meg az eperjesi színházat ban nevét Mosonyira magyarosította telétől 1888 tavaszáig a Temesvár Pozsonyi színikerület ig.-ja volt ben Aradon próbálkozott utoljára színházvezetéssel, sikertelenül, majd Szegedre vonult vissza zongoratanárnak és karmesternek. A pénzzel soha nem törődött igazán. A vidéki színészet legjobbjait szerződtette magas bérért, s az előadások díszletei is pazarok voltak, melyek végül is csődbe juttatták. - Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon 6

8 ugyan bőségesen emlékezett meg Emma néniről végrendeletében, de hát a sok gyerek között ez is szét folyt közöttük, minden elúszott, csak a nyomorúság maradt meg. Sugár Sándor 3 : Nem ismertem fi atalságát. Mikor én már gyerekserdülő-félben voltam, Sándor bácsi már nem tartózkodott otthon, valamilyen kereskedelmi vagy szakiskolában járatták, Ungváron vagy Pesten? Nem tudom. Én először akkor láttam, mikor fi atal feleségét elhozta Csátra. Sándor bácsi típusa volt és önképzés által szert tett magas műveltségű embernek. Nemcsak szépirodalmi, de tudományos munkák olvasásával fejlesztette fogékony hajlamosságát, mely később őt a megyei életben kiváló szónokká minősítette. A szakiskola elvégzése után Fábi bácsi (:Dr. Sugár Fábius orvos 4 :) közbenjárására az Eszterházy herczegi uradalomba került a számvevőséghez, hol fokról-fokra haladva nagyon szép positióba jutott. Később Báró Berg Miksa igazgatóval együtt Agricola néven részvénytársaságot alakítottak, a herczegi, kapuvári és környékbeli uradalmak bérletére. A részvények kettőjük kezében volt és az évek utáni felszámolás jelentékeny vagyonhoz juttatta mindkettőjüket. Sándor bácsi okos és sikeres gazdálkodása okozta, hogy megvehette a hegyfalusi szép birtokot, t mely neki aztán a nemesi prediktumot is juttatta. Közelebbről akkor ismertem meg, mikor pesti jogászkoromban évben meghívott egy nyári vakátióra Kapuvárra, hol kb. egy hónapot töltöttem nála. Nagyszerűen éreztem magam abban az úri környezetben, mely őt körülvette. Nem győztem eléggé csodálni azt a nagy tiszteletet és megbecsülést, melyben része volt. Emlékezem, amikor a vasútról behozott. Vasárnap lévén, a falu népe az utczán volt és mindenki felállott helyéről, kalap levéve üdvözölte S. bácsit. Állandóan kezében tartotta kalapját, mert nem győzte volna azt folyton-folyton 3 Életéről részletesebben a következő fejezetben. - H. A. 4 Sugár Fábiusz orvosdoktor, S. Jakab kamarai haszonbérlő és Resovszky Klára fi a, szül Mezőkövesden (Borsodm.); tanult Miskolcon, Debrecenben, Nagyváradon és a pesti, prágai, bécsi és páduai egyetemen; 1843 és 44-ben a bécsi egyetemen orvos-doktorrá avatták; 1845: az ottani közkórházban működött; nagyobb utazást tett Németországban, Belgiumban és 1848 elején Párisba érkezett, majd Londonba ment, mindenütt a kórházakat tanulmányozta ben honvédszázados volt, azután hadifogoly 1851-ig. Az év nagy részét a bécsi kórházban, Siegmund orvos-tanár női osztályában töltötte; az év vége felé pedig Pesten gyakorló-orvos lett ben Borsodm. bizottmányi tagjának, Pestmegye főorvosának választotta. Meghalt Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái,

9 leemelgetni. Mindenkivel szemben rendkívül előzékeny és tapintatos volt, mintha rászabták volna a közmondást: jó modor, fél siker. Már gyerekkoromban Csáton hallottam Nagymamától, hogy mennyire igyekszik jót tenni az emberekkel, a helyszínen aztán közvetlenül is észleltem ebbeli nagy tulajdonságát. Nem jöhetett hozzá senki, kinek ügyén-baján nem segített volna. Ez a tulajdonság annyira kifejlődött benne, hogy látni lehetett rajta, mennyire boldognak érfezte magát, ha valakivel jót tehetett. Sem fáradságot, sem költséget nem kímélt, ha valaki érdekében akár Pesten, akár máshol eljárhatott és nem nyugodt addig, míg jó eredményt el nem ért. Már elő(re)haladt korú ember voltam, mikor egyszer egy asszony Miskolczon hozzám beállított és mint mondja, a név után keresett fel, kérdezve, hogy rokonságban vagyunk-e, majd könnyezve emlékezett meg róla (:ekkor ugyanis már halott volt:), hogy milyen boldoggá tette, kineveztette egy itteni iskolához tanítónőnek. A megyében nagyon kedvelték és mint közigazgatási bizottsági tag mint ezt egy itteni p.ü. igazgató csornai ember mondotta rendkívül tevékeny, mindenki által megbecsült egyéniség volt. Egyéniségét a víg kedély, romantikus világnézet, a komoly meglátása a dolgoknak jellemezte, ki idejében felismerte, hogy hol és miképpen lehet sikereket elérni. Csupán egyszer csalódott, midőn Rakovszky Istvánnal szemben mint orszgy. képviselő fellépett és ahol a féktelen agitatio miatt kisebbségben maradt. De ez semmiképpen nem befolyásolta azt a megbecsülést és osztatlan tiszteletet, mely őt mindenütt, a hol ismerték, körülvette. Ő alapította a magyar-cseh bankot, melyben érthetőleg része volt annak, hogy vejét, Forbáth doctort ott elhelyezze, ami fényesen be...(olvashatatlan H.A.) magyarcseh iparbank még az ő életében az ország egyik legnagyobb bankja közé küzdötte fel magát. Életnagyságú képe most is ott van felfüggesztve az igazgatósági szobában. Sok sikerei voltak, de azokat mind megérdemelte. A nemességet jobb helyre nem adressálhatta volna a király, mint hozzá, mert teljesen ráillett. Felesége, sz. Gyöngyössy Malvin leánya a hasonvezetéknevű szombathelyi orvosnak, nagyon szép, bájos asszony volt, most is élénken emlékszem dús hajzatára, derékig érő két hajfonatjára, mely abban az időben a szép hölgyek nagyszerű fejdísze volt. Nővérei is nagyon szépek voltak. Mikor náluk vakátióztam, két nővére is volt ott, egyik Gizella, a másik a sok gyerek között a legkisebb, gondolom Izabella volt, gyönyörű arczuk mintául szolgált az abban az időben restaurált kapuvári kath. templomban a menyezeten megörökített angyal fejeknek. Mikor náluk vacatióztam, akkoriban állították össze a számadásokat a mérleghez az Agricola Rt. Részére. Megjelent egy Koksz (? H.A.) nevű főmérnök is, - nekem Sándor bácsi ideadott egy könyvet tele számokkal, hogy revideáljam, nincsen-e benne hiba. Nekifogtam, csurgott rólam az izzadtság, annyira drukkoltam, mert teljes életemben rossz mathematikus voltam és mégis mi történt: mint a rossz vadász, a ki ráhibázott a nyúlra, véletlenül eltalálta, valahogy én is ráhibáztam egy számadási hibára, és ezt közöltem a bizottsággal, tényleg ők is megállapították a hibát, mely bajt és zavart okozott volna, ha a segédkönyvből a főkönyvbe ment volna át. Sándor bácsi egy 10 fr.kos aranyat nyomott megelégedése jeléül a markomba, a minek természetesen nagyon megörültem, hiszen 8

10 soha életemben egy megveszekedett vasam sem volt, nemhogy aranyam, de még jobban megörültem annak, hogy megsimogatta érte a fejem. Otthon családja körében nagyon derüs, kedves társalgó volt, a társalgás rendesen németül ment, ami ismét csak nagy izzadtságot váltott ki belőlem, tekintettel az én borsodi németségemre, mely úgy hangzott, mint mikor a tót szekér döczög a göröngyös országúton. Gyermekeit nagyszerűen neveltette, nagy szeretettel vette körül őket és igyekezett életpályájukat megalapozni, jövő boldogságukat elősegíteni. Olyan volt mint egy fi ahordó a szeretetben, akárhová ment Karlsbadba vagy bárhová mindig vitt magával 1-2 gyereket. Ha Pestre jött, mindig értesített jöveteléről és ekkor mindig az ő vendége voltam. Kivételesen jó ember volt....(olvashatatlan H.A.) nagy beteg volt, hazajött Csátra, a mi érthetőleg (kézzel: Nagymamát H.A.) felizgatta, elérzékenyülve panaszkodott Sándor bácsinak, mondván: Wein mehr als ich Wassertrinke. Vígasztalásul közbeszóltam: ezt az elvet én is acceptálom. Nagymama felém fordította arczát és azt kérdezte: hogy érted ezt? Mondon, szóról-szóra, vagyis: több bort, mint mennyi vizet iszom. Ez volt szegénynek az utolsó nevetése. Sándor bácsi szép sírkövet állíttatott neki, nagy gránitkő jelzi sírját a csáti temetőben. A sírkövet Sándor bácsi általam rendelte meg, ki azt Gerenday nevű jóhírű szobrásznál szereztem be. A sírkövet néhai Lipcsey Ádám jogászkori barátom, neves versíró, később miskolczi képviselő írta a hosszú sírverset (:majdnem 30 sor!:). A családi sírokat Csáton én gondoztatom. Míg én élek, addig azok rendben is lesznek. Hogy aztán később mi lesz? Ezt csak az enyészet tudja majd megmondani. Miskolcz, február 10. Dr. Sugár Gyula ügyvéd Miskolcz 9

11 Pájer Imre: Egy csornai nagybérlő, hegyfalusi Sugár Sándor (Részletek a Rábaköz honismereti évkönyv c. kiadványból) Régi csornai képeslapokat nézegetve feltűnik, hogy az 1970-es évek közepén lebontott óvoda - korábban Ráth-kastély - Sugár-lak felirattal is szerepel. A névadó, Hegyfalusi Sugár Sándor és felesége síremlékét a Soproni úti temetőben találhatjuk meg. Kevesen tudják ma már városunkban, hogy ki is volt Sugár Sándor, akit Kapuvár, Csorna és Hegyfalu egyaránt díszpolgárává választott? Sugár Sándor március 8-án született Mezőcsákon. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Kapuváron, az Esterházy hercegi hitbizomány részét alkotó, 1861-ben 29 évre bérbe vett uradalomban mint tisztviselő működött ban, 25 éves korában már az uradalom főszámvivője (mai szóhasználattal főkönyvelője) lett ben a bérlet Agricola néven mezőgazdasági részvénytársasággá alakult: nem csak alkalmazottja, hanem társtulajdonosa is volt a cégnek. Kapuvári tevékenysége szorosan összefonódott báró Berg Gusztáv működésével. Szinte minden, a kor követelményeit tükröző helyi vállalkozásból, intézményalapításból Berg báróval együtt vette ki részét. Cselekvő részese volt a Sopron megyei Első Takarékpénztár alapításának, melyet Csorna és Kapuvár gazdasági és társadalmi elitje közösen hozott létre. Berg báró elhunytát követően 1904 februárjától haláláig, 1912-ig a takarékpénztár elnöki funkcióját töltötte be. Mint az Agricola képviselője bekapcsolódott az 1870 óta működő Alsó Rábaközi Rábabizottság munkájába. (A bizottság fő feladata a rábai árvízvédelem szervezése, a gátak védelmi képességének biztosítása volt.) Egyik alapítója 1884-ben a Kapuvári Állami Polgári Fiúiskolának. Győri Vilmos, a polgári iskola igazgatója szavai szerint... hét éven át annak istápolója volt. Részese volt a kapuvári kisdedóvó, a gyermekmenhely és az uszoda létrehozásának is. Az Agricola bérlőtársaság 1891-ben feloszlott. Az Eszterházyak Kapuvári Uradalmának területén kisebb bérletek jöttek létre. Csornát a majorokkal Sugár Sándor vette bérbe 20 évre. Elhatározta, hogy bérletének központjába, Csornára költözik, ahol a mezőváros főterén, a premontrei anyaházzal szemben, egy udvarház is tartozott a bérlethez. Ez a kastély jelent meg a legrégebbi csornai képeslapokon Sugár-lak felirattal. Bérletén igyekezett a kor élvonalába tartozó művelési módokat meghonosítani. Az érdeklődő parasztok számára a géppel végzett mélyszántás előnyeiről bemutatót is tartott. Bekapcsolódott a helyi közéletbe is. Mielőtt a bérletének kezelését elkezdte volna, már május 3-án választmányának tagjául választotta a hat 10

12 évvel korábban alakult csornai kaszinó. Mint választmányi tagnak jelentős része volt abban, hogy a kaszinó megfelelő helyiséghez jusson. Ugyancsak Csornára költözésével vette kezdetét tevékenysége az Önkéntes Tűzoltó Egyesület élén. Nem teljesen érdektelenül vállalta ezt a megbízatást, hisz az önkéntesek szükség esetén az ő majorjaiban is oltották a keletkezett tüzeket. Elnöki funkcióját később is komolyan vette, s a szervezőmunka mellett az egyesületet anyagilag is támogatta, illetve működéséhez szükséges felszereléseket vásárolt (pl ben mentőszekrényt). Jelentős alapítása Sugár Sándornak a kapuvári és a csornai gyermekmenhely. Németh János kapuvári prépost plébános, mint a Kapuvár díszpolgára címet átadó küldöttség vezetője mondta róla az alábbi szavakat: Távolról - Csornáról - a gyermekmenhely eszméjét hozzánk hoztad, s azt ezrekre menő adományokkal megvalósítottad. Szinte felsorolhatatlanok a városban betöltött tisztségei. Elnöke lett a csornai katolikus ifjúsági egyesületnek és a csornai kórház építését előmozdító kórház végrehajtó bizottságnak. Tagjául választotta a csornai római katolikus iskolaszék. Sugár vezető szerepet vállalt a vármegyei közéletben is. Alakulásától tagja a vármegye törvényhatósági, illetve a közigazgatási bizottságának. Gyakran kapott szerepet különféle megyei testületekben. Közéleti tevékenysége nem maradt elismerés nélkül ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta. A király május hó 8-án kelt leiratával a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül hegyfalusi előnévvel magyar nemességet adományozott neki. A névválasztásban szerepet játszott az a tény, hogy a Sugár család 1899 óta bérelte gróf Széchenyi Manó miniszter holdas hegyfalui birtokát. A helyi elismerések sem maradtak el március 21-én Kapuvár választotta díszpolgárává. Ahogy közeledett a 70. születésnapja, úgy születtek meg a további helyi elismerések. Előbb közfelkiáltással Csorna képviselőtestülete, majd Hegyfalué választotta díszpolgárává. A város május 23-án, 24-én köszöntötte 70 éves születésnapját ünneplő díszpolgárát. Ezt követően került sor a csornai, a kapuvári és a hegyfalui egyesületek, hivatalok és társadalmi szervek köszöntőire, illetve Csorna és Hegyfalu küldöttsége nyújtotta át díszpolgári oklevelét. Az ünnepelt sem maradt hálátlan, koronát fordított jótékony célra. Sugár az ősz folyamán Sopronba költözött nyarának elején a poroszországi Ems fürdőhelyen üdült, ahol megbetegedett. Egy frankfurti szanatóriumban kezelték, ahonnan kezdetben jó hírek érkeztek, de állapota válságossá fordult, s elhunyt. Halála után visszatért abba a városba, ahol életének mintegy húsz éves szakaszát leélte, ahol feleségét eltemette. Nagy részvét és tiszteletadás mellett temették el szeptember 29-én a csornai Szent Antal temetőben. 11

13 12 A Sugár-ősök. A Mama ükapja és ükanyja: Sugár Sámuel és Bossányi Sarolta. Sugár Gyula feljegyzéseiben ugyan nem esik róla szó, de a családi legenda úgy tartja: S. Sámuel székely szombatosként menekült Magyarországra, s itt házasodott be a Bossányi családba.

14 Mama mesél Ez én voltam. Amikor én születtem július, négy hónapos voltam. Ez ki? Anyám fi atalkorában. Nagyon szép volt. Ez hol készült? Mit tudom én, hogy hol volt. De gyönyörű volt. Hogy ellenezték az öreg Sugiék a házasságot. Húúú. A miskolciak? A miskolciak. Ők is azt akarták, hogy egy gazdag zsidó lányt vegyen el a fi úk. A nagymama egy olyan félszeg, behúzódó, introvertált fi gura volt... Igen. Imádta az apám. Imádta! De mit imádott rajta, hiszen soha... Ezt soha nem lehet megmagyarázni, hogy valaki kit miért imád. Semmit nem tudok a nagymamáról! Mert ővele nem nagyon lehetett beszélgetni. A Ricsi sokat beszélgetett vele éves koromban, de találsz olyat, ahol 14 éves voltam, amikor az Oscar Stahel, Isten nyugosztolja, kezdett nekem udvarolni. De akkor még mindig udvarolt, 17 éves koromban... És a legédesebb az,... Hogy ki voltál itt öltözve!!!... hát ez egy gyönyörű ruhám, a világoskék ruhám, anyám gyönyörű ruhákat vett nekem... volt egy gyerekruha bolt, hát akkor már nem voltam gyerek, volt egy bolt, ahol ilyen kamaszoknak, tiniknek lehetett venni, a Sütő utcában... s az anyu mindig oda vitt el engem. Az anyámék tényleg erejükön felül, tényleg szépen... hát akkor még nem kerestem, ugye... Mennyivel jobban hasonlítasz az apádra, mint az anyádra... Neeem... nem hasonlítottam én a Sugira, soha. Az én anyai nagyanyám, a Müncz Emíliára, a nagymamára. Ha megnézed a fiatalkori képeit egyszer... akkor őrá hasonlítottam nagyon. 13

15 Ez az apu! Akkor a miskolciak az ő szülei! Kik voltak a nagymama szülei? Anyám volt a Breuer Júlia. Az ő édesanyja volt a Müncz Emília, aki valamilyen Breuer volt... én sose ismertem a nagymama férjét. A nagyszülő ágát még mindig sokkal jobban ismerjük, mint a Hirschler ágat! Valamennyire igen. A nagymama Müncz Emília volt, ez volt a lánykori neve. Dehogy. Breuer Júlia volt. Az az anyámnak volt a neve. Arról beszélek. A Müncz Emília az Breuerné, nem tudom ki volt, de azt nem ismertem soha. Ez az apu. A Goszleth féle fényképész műterem. Ez a Bandi. Ez? Dehogy. Ez az anyám. Dehogy. Ezek annyira a Bandi vonásai, csak az apád lehet. Apuról nincsenek ilyen jó régi képek. Az anyuról vannak. Ha megnézed közelről ezt a képet, ez úgy néz ki, mint a Sugár Bandi. És a Sugár Gyuri. Na ilyen volt a nagyanyám. És a Bandi, és én erre hasonlítottam, állítólag nagyon. Nagyon szép asszony volt és mindig olyan fi nom púder-szaga volt... Arra emlékszem. És olyan egy drága volt. És én imádtam. És ő is engem. Mindig azt mondta: csak én tudok neki jó rántottát csinálni. Aber die Roza... Róza, az a szakácsné volt, akivel együtt lakott az Ilonka nénivel, és utálta, és azt mondta, hogy mindig kilopja a tojásokat a rántottából. És mindig mondtam: Nagymama, hát németül, csak németül beszéltünk. Hát nem lehet, hogy kilopja. Akkor nem lett volna rántotta... Müncz nagymama Bandival...Na ez az anyád. Honnan ismered meg? Én például... Ne hülyéskedj már, hát annyira ő. És hol készült? Pesten készült. Ez akkor volt, amikor Apu kezdett neki udvarolni. Nagyon szép volt az anyu. Vékony, nagyon vékony. Finom valaki volt. A szülei mit csináltak? Fogalmam sincs. Hát sose ismertem. Az anyámnak az apját én soha nem ismertem. Már nem élt. Hogy lehet, akkor még fi atal ember volt. Nagyon gyanús. A nagymama soha nem beszélt róla. Azt hiszem, nagyon rossz házasság volt. Állati rossz házasság volt. Volt egy Kornél nevű fi úk, akit az egész család kitagadott. Az 14

16 volt a legidősebb bátyja. Aztán magyarosított Bársony Kornélra. Azt hiszem, életemben egyszer találkoztam vele. Azt hiszem, egy kicsit sikított, valami román izé volt. Azt se tudom, hogy (a nagyszülők) jól éltek vagy nem éltek jól. Én a nagymamát már, mint özvegy asszonyt ismertem meg. De hol lakott a nagymama? A nagymama az Ilonkával lakott, és állandó veszekedések voltak, holott az Ilonka a lelkét kitette... Ilonka, az a nagymamának a testvére volt? A lánya volt. Ilonka a te anyukád testvére... A nővére. Nyolc évvel idősebb nővére. Hárman voltak testvérek? Igen. A Kornél, az Ilonka és a nagymama. Az én nagymamám. A te mamád. És amikor te megismerted a nagymamát, ő az Ilonkával lakott. Már mindig az Ilonkával lakott, mert akkor ő már egyedül volt. A családban soha senki nem mondta, hogy a te nagypapád az mivel foglalkozott? Nem. Nem. Fogalmam sincs. Lila gőzöm sincs. Nem fogom már megtudni soha. Csak arra emlékszem, hogy az Ilonka olyan jóságos volt. Szóval anyám mindig azt mondta, hogy én tőle örököltem sok mindent. És az Ilonkának lett a férje az Elemér. Aki ajándékba a szifi liszt hozta haza a frontról a feleségének és attól kezdve soha-soha nem éltek házaséletet. Az Ilonka a világ legtüneményesebb, legjobb valakije volt. Ennek követ- Elemér bácsi Sugiékkal keztében a nagyhírű Verebély professzor, aki... úgy gyógyították a szifi liszt még akkor, hogy nyaktól lefelé végig, a lábáig... kilenc hónapig gipszágyban feküdt. Kilenc hónapig. Ez úgy vedd, hogy meg nem mozdulhatott. Utána az egyik lába megmerevedett ettől, hogy gipszben volt állandóan A Kornél, aki egy zűrös pasas volt. Annak volt egy lánya, a Nelli, akivel nekem jóba kellett volna lenni, mert az unokatestvérem volt, de ki nem állhattam. Ő sem engem. Mi lett a Nellivel? A franc tudja. Hát érdekel? Anyukám, a saját családod! A saját családom. Hát akkor se érdekel. Az Ilonka néninek, akinek ilyen szörnyű 15

17 sorsa volt, úgyhogy megváltás volt, amikor a németek végül is... Nem volt megváltás, mert fantasztikus életet élt. Olyan társadalmi életet élt, és ezzel együtt, körül volt véve olyan férfi akkal, akikre csak én visszaemlékszem... ezekre a vasárnapi ebédek és az ebéd utáni gramafón, zenehallgatások, irodalmi... a Dr. Szendei, aki egy nagyon híres, jó nevű ügyvéd volt. Az volt az egyik ilyen látogatója ezeknek a vasárnap délutánoknak. Szóval ott olyan irodalmi élet, zenei élet volt, amit én... De akkor még nem volt Ilonka néni férjnél... Hát ne hülyéskedj! Réges-régen. És Elemér bácsi honnan jött? Nem tudom, honnan jött, egy nagyon jómódú ügyvéd családból és a Hermes banknak volt a jogtanácsosa. Dr. Huber Elemér. És dr. Módli Béla, aki szintén egy ilyen bankember volt, nem tudom melyik banknak volt az igazgatója, csupa-csupa ilyen Sugi nagymama és Ilonka néni értelmiségi, nagyon művelt, nagyon okos emberek voltak ott az Ilonka körül. Hát nem csoda, az Ilonka olyan háztartást vezetett, amilyen a nagy könyvben van megírva. Volt a Róza, az állandó cseléd, volt a Jolán, a bejárónő, akinek az volt a feladata, a takarítás. A Róza, az csak segített a főzésnél. Hatalmas, gyönyörű lakásuk volt. De hol laktak? A Szalag utca 6-ban. Egy gyönyörű, négyszobás lakásban. Azzal mi lett? Ugyanaz, ami a Szalag utca 4-gyel, meg az Attila utca 47, meg a miskolci házzal... Hát az Elemért kitelepítették. Erre be kellett volna jelenteni kárpótlást... Sajnos az Ilonkáéknak nem volt örökösük... Erre már nem tudtam... Olyan lakásuk volt az Ilonkáéknak... Nem tudod elképzelni. Azt a könyvtárat... Volt egy könyvtárszoba. Az Elemér egy nagyon-nagyon művelt, okos, értelmes... Vége lett a háborúnak, akkor... Vége lett a háborúnak, akkor őt elhelyezték a Hermes bankban tanácsos igazgatónak. És nagyon nagyúri életet éltek. Állandóan elmentek Davosba... Jó, akkor ez tartott 1947-ig, akkor a kommunisták megnyerték a választást és akkor mi történt? Az Ilonka néni már nem volt. Az Elemért kitelepítették. Nagyfügedre. 47-ben? És a lakással mi lett? Totál elvettek, mindent. Azt képzeld el, az én kétszemélyes rekamiémat ismered. Egy olyan ágya volt az Ilonkának, ahol természetesen egyedül aludt, mert akkor már soha nem voltak együtt az Elemérrel, kivéve az utolsó éjszakát, ez is Évike a Szalag utcai kertben 16

18 egy nagyon érdekes pszichiátriai dolog lehetett. Ilonkának egy olyan réz ágya volt, sárgaréz, sohase felejtem el, akkora volt, mint az én rekamiém, aminek a szélei sárgarézből voltak, és belül valami fantasztikus dunyhák és a legszebb... és a bútorok, olyan bútorok, olyan képek... olyan függönyök... Az Ilonka...El fogok menni a Szalag utca 4-be... Szalag A Szalag utca 2009-ben. Baloldalt a 4. számú ház. utca 4. Ott születtem. A Szalag utca 6-ban laktak. Megnézem, hogy kik laknak ott, lehet, hogy még ott vannak a régi bútorok... Ugyan. Mindent elvittek. Amikor az Elemér visszajött, akkor az Ábel Jenő utcában ott egy albérletben lakott és akkor úgy emlékszem, az apu szerzett neki egy egész kis lakást, a Lövőház utcában. Az már a saját lakása volt és ott halt meg. Ott fulladt be a kádba. Kapott egy szívrohamot. Milyen tragikus élet! Tényleg, az Elemér bácsi egy tragikus hős. Senkinek nem ártott, és egy ilyen élete volt. Nem hogy nem ártott, végeredményben mint árja párját... Nem tudta megmenteni az Ilonkát. És akkora pofont kapott a nyilastól, amikor megpróbálta megvédeni, hogy a fal adta a másikat. Engem érdekel ez a Breuer-ág. Ugyanúgy nem tudsz róluk semmit, mint én az apám családjáról. Ez ki? Erről mesélj! Ez a Schmidek Nelli, anyámnak a legjobb barátnője. Jaj, dehogy! Ez a Margó, a Szomjasné, aki megígérte anyámnak, nagyon jó barátnők voltak, együtt utaztak, és a Margó az őskeresztény volt, és az anyám rábízta az összes gyönyörű... Anyámnak az Attila utcában, ahonnan én férjhez mentem, gyönyörű barokk bútoraik voltak. Emlékszem, egy gyönyörű garnitúra volt, és az anyu imádta, és ilyen brokáttal volt behúzva, szóval gyönyörű garnitúra volt, egy kanapé, két fotel, egy gyönyörű asztal és (ezt mind) rábízta a Szomjasnéra, a Margóra, aki azt mondta, hogy majd ő vigyáz rá. Aztán a felszabadulás után közölte, hogy az oroszok elvitték. Lehet, hogy elvitték. Ugyan, soha. Ők? A Szomjas György, a férje, az olasz-magyar banknak volt az igazgatója. Mindenük megmaradt. Anyáméknak a bútoraira azt mondták, hogy az oroszok... Gyönyörű nő volt a Margó egyébként. Ez a Margó és ez az anyám! És ővelük mi lett a háború után? Nem telepítették ki? Három gyerek mellett ezek engem annyira nem érdekeltek. 17

19 ... Ez anyám és apám Alassióban. Akkor hat éves voltam már én ben. Úgyhogy nyílván valamelyik nagymamára rábíztak. Ők itt milyen sportosan, hegyszirten... Ezeket az utakat mind az Ilonka fizette. Amikor anyámék külföldre mentek. Hát mondanom sem kell, hogy nem az apám banktisztviselői fizetéséből... E Ez a miskolci n nagypapa. Gyula b bácsi? Úgy néz ki, m mint egy zsidó? Hát őrá mondtták a Rudas fürd dőben... - amikor Pestre jött, akkor m mindig elment a Rudas fürdőbe ú úszni. És akkor ott meghallotta, hogy két ilyen szem métláda... azt mondta az egyik a másiknak: Odanézz ö öregem! Ez az igazi magyar fajta! Nézd meg a fejét! Drága... És láttad volna, ekkora gyönyörű kék szeme vvolt! Ez ki? Ez speciel a nagypapa. Igen, az én apám. Igazi aranyifjú lehetett. Nem volt ő aranyifjú. Ő Miskolcon született? Sokáig Miskolcon volt, Miskolcról a nagypapa még elküldte őt tanulni... Ez a Müncz Müncz, a pesti nagymama nagymama... Ez a Laura néni, akit legelőször vittek a gettóba gettóba, Újpestről Újpestről. Legelőször deportált deportálták. Ez a nagymamának a testvére volt. A pesti nagymama testvére. Ő volt az első, akiről tudtuk. Újpestről kezdték a gettósítást. 18

20 Istenem a Révész Baba! A legjobb barátnőm volt, a Schilling csinált nála egy plasztikai műtétet, teljesen közönséges dolog, abba belehalt. Ez a Schilling, aki itt lakott a házban? A bátyja, hogy is hívták... Nekem nagyon tetszett, de én nem tetszettem neki. Ez itt anyám. Anyámnak végig hosszú haja volt, amíg az apám meg nem unta. Egy időben anyámnak gyönyörű hosszú haja volt és ilyen diabolóban hordta. Amikor így felcsavarják két oldalt, és tele volt tűzve állandóan hajtűkkel, és az apám halálosan megúnta, hogy este mindig ki kellett szedni a hajtűket. Fogta és levágatta a haját. Nézd meg, nagyanyám hogy szerette a kutyákat, amiket te ki nem állhatsz! Nem biztos, hogy szerette, csak ez úgy odakéredzkedett. 19

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek?

Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Hogyan mondjuk meg a gyerekeknek? Tudod, az úgy van próbált Verena beszélgetést kezdeményezni Alexandrával a reggelinél. Nyújtotta a szavakat, nem nagyon tudta, hogyan mondja meg négyéves kislányának,

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE Hadas Miklós-Zeke Gyula EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE BESZÉLGETÉSEK VAZSONYI VILMOSSAL BALASSI KIADÓ BUDAPEST TARTALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 5 AZ OLVASÓHOZ 7 REZEDA KAZMER ES OBLOMOV Ötvenhat őszén : 15

Részletesebben

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem Tizenötödik lecke Családi kép Te, Gergely, mindig meg akarom kérdezni, csak elfelejtem: kik vannak azon a nagy képen az ágyad fölött? Ja, azok, azon a régi képen? Az az apai nagyapám családja, még a háború

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban?

Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? Hogyan néz ki az iskola társadalma 2013-ban? A Jövô diákja Felkelni nehéz dolog, fél hét elôtt sosem sikerül. Az indulásig hátra lévô fél óra arra ugyan elég volna, hogy magamra rángassak valamit, aztán

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Amikor a férj jobban tudja...

Amikor a férj jobban tudja... Antennás, kinyithatós, lecsúsztathatós, analóg, pixeles, kicsi, de inkább nagy. Az első telefonjaink annyira a szürkeállományunkba égtek, hogy könnyű volt feleleveníteni a velük töltött időt és emlékeket.

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt ISMERED NYÍREGYHÁZÁT? című pályázat BLAHA LUJZA Pályázat beküldője:

Részletesebben

jor ge bucay Caminò a könnyek útja

jor ge bucay Caminò a könnyek útja jor ge bucay Caminò a könnyek útja A Z ÚT RÉTEGEI Biztosan van egy út, mely bizonyára sok mindenben személyes és különleges. Bizonyára van egy út, mely biztosan sok mindenben közös mindenki számára. Van

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

A népesség nyolcvan százaléka nyugdíjas

A népesség nyolcvan százaléka nyugdíjas A kosárfonásról híres település központjából vezet az út a világ elől elrejtett faluba. Nagymedeséren nem könnyű a megélhetés, a helyi kis üzlet sem tart egész nap nyitva, kevés a vásárló. A helyiek a

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ

Hedwig Courths-Mahler. Szigethercegnõ Hedwig Courths-Mahler Szigethercegnõ 2. kiadás A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Hedwig Courths-Mahler: Die Inselprinzessin Bastei-Verlag Verlagsgruppe Lübbe GmbH & Co. KG Bergisch Gladbach

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos Kurva vagyok (Karriertörténet) Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Csaplár Vilmos 1. Elvárok mindenféle ajándékot férfiaktól, de a tudat, hogy nem vagyok rászorulva,

Részletesebben

Márai Sándor Márai Sándor

Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Tizennegyedik lecke. nálam

Tizennegyedik lecke. nálam Tizennegyedik lecke Vendégségben Péter: Szeretettel üdvözöllek benneteket nálam. A kabátokat itt hagyhatjátok az előszobában. Juszuf: Köszönjük szépen. Ezt a kis bort neked hoztuk. Le kell venni a cipőt?

Részletesebben

András és Krisztina: A nagy út

András és Krisztina: A nagy út András és Krisztina: A nagy út Külföldi Magyar Cserkészszövetség András és Krisztina: A nagy út Írta: Madzsarné Osvay Erzsébet Rajzolta: Pándiné Uray Erzsébet A Zöld Pajzsos Kiscserkészek részére Külföldi

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Pap János HANGOK-HANGSZEREK INTERJÚ ELEK TIHAMÉRRAL

Pap János HANGOK-HANGSZEREK INTERJÚ ELEK TIHAMÉRRAL Pap János HANGOK-HANGSZEREK INTERJÚ ELEK TIHAMÉRRAL -Amikor a Tanárkepzőn fuvolás hallgatóit a hangszer tulajdonságairól faggaltam, azt válaszolták, hogy nem sokat tudnak róla, de amire kídncsi vagyok,

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

Egy fényképbe írt családtörténet

Egy fényképbe írt családtörténet Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

Kemecsei Helytörténeti Krónika

Kemecsei Helytörténeti Krónika A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult Kemecsei Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;

Részletesebben

M ár meg isházasodik, ha tizenöt-tizenhat éves

M ár meg isházasodik, ha tizenöt-tizenhat éves M ár meg isházasodik, ha tizenöt-tizenhat éves Mióta van itt, itt született T-n? Én T-n születtem, idevalósi vagyok, és1989 júniusától vagyok iskolaigazgató. Hány roma gyerek jár körülbelül az iskolába

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901 Családfa Apai nagyapa Klein Károly kb. 1827 1923 Apai nagyanya Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Anyai nagyapa Dormán Sámuel? 1901 Anyai nagyanya Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Apa Klein Lipót 1866

Részletesebben

Pálosi László polgármester

Pálosi László polgármester A jegyzőkönyv eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban tekinthető meg! Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. április 30-án megtartott rendkívüli ülésének: a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve

Részletesebben

ERRATA. 154. o. Hanák Sándor szökésének történetét maga mesélte el nekem. A szerzó

ERRATA. 154. o. Hanák Sándor szökésének történetét maga mesélte el nekem. A szerzó ERRATA Kéziratom szerkesztett változata számomra karácsonyi meglepetésként jelent meg. Ennek tudható be a néhány tévedés, illetve fontosnak tartom az alábbi kiegészítéseket. A szerzó 230. o. Gereöffy osztályparancsnok,

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

Meg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra,

Meg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra, Csalóka Péter Vót egyszer egy dologkerülő ember, kiment az erdőbe, nekidőt egy fának, a fa görbe vót, oszt úgy tett, mintha támasztotta vóna, hogy le ne dőjjön. Arra megyen két katona lóháton, osztan odaköszönnek

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben